Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-02 / 22. szám

Isten élő Lelke, jöjj!

Csel 2,36—38

A pünkösd nem egyszerűen emlékünnep, kegyes emlékezés múltbeli, egyszer volt eseményre. A pünkösd a mindig jelenvaló, közöttünk munkálkodó Szentlélek ünnepe, aki élteti és megújítja az egyházat, a keresztyéneket — ma is.

Igénk Péter pünkösdi prédikációjának utolsó mondata és

ami utána következett. I

AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT FELHANGZIK A BIZONYSÁGTÉTEL JÉZUS KRISZTUSRÓL. Az aratási hálaadó ünnepre Jeruzsálembe egybesereglett tömegnek Péter egyszerű szavakkal prédikálta a Krisztust. Azt a Názá- retit, aki a keresztfán meghalt bűneinkért, de akit Isten feltámasztott és Úrrá tett. Halálának oka a mi bűnünk. Űr .volta viszont azt jelenti, hogy feltétlen Űr akar lenni életünk egésze felett. Ma is ez a tartalma az egyház igehirdetésének: bizonyságtétel a megfeszített és feltámadott Űr Jézus Krisztusról. Erre a bizonyságtételre kényszeríti a Lélek világszerte az igehirdetöket és az egyszerű keresztyéneket.

AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT A PRÉDIKÁCIÓ SZÍVEN TALÁLJA A HALLGATÓKAT. Történik valami utána. — Micsoda nyomorúság, ha a prédikációink végén elhangzó »ámen« után az emberek hazamennek és nem történik semmi az életükben. Nincs folytatás. Igaz, lehet gondolni a Lélek belső, rejtett munkájára, amely a szívek mélyén, titkon történik. Az első pünkösdkor azonban történt valami szem- ■híel látható, kézzel fogható a prédikáció után. A hallgatók megszomofodtak, mert Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel éles fénnyel világított rá bűnös, önző életük nyomorúságára. S a megkeseredés után olyasmit kérdeztek, ami arra mutat, hogy a Lélek főleg az akaratukat mozdította meg. — Kevés az, ha az igehirdetés csupán értelmileg gazdagít és vallásos ismereteinket gyarapítja. Az is kevés, ha a prédikáció érzelmileg indít meg. A Szentlélek úgy hirdatteti nekünk a Krisztust, hogy utána mi is minden alkalommal feltegyük a gyakorlati cselekvés nagy kérdését: »Mit tegyek?«. Nem jó az, hogy prédikációink általában kevéssé mozdítják ,meg az emberek akaratát. Vagy talán az igehallgatók nem akarják komolyan venni a Szentléleknek azt az indítását, hogy Ő mindig komoly életváltozásra, gyakorlati cselekvésre ösztönöz?

AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT AZ EMBEREK ÉLETÉBEN MEGTISZTULÁS ÉS MEGÜJŰLÁS TÖRTÉNIK. Megtisztulás a bűnbocsánat elnyerése révén és a mindennapi élet megújulása a Szentlélek ereje által. A Lélek jelenvaló drága valósággá teszi életünkben a bűnbocsánatot, Isten bűnt eltörlő atyai szeretetét s ugyanakkor mozgósítja akaratunkat a jó cselekvésére, a szolgáló szeretet gyakorlására az emberek között.

Tarjáni Gyula

IMÁDKOZZUNK

Istenünk! Édes Atyánk! A Lélek nagy ünnepén megvall- juk előtted szegénységünket és tehetetlenségünket. Rendszeresen hallgatjuk a Jézus Krisztusról szóló igehirdetést, mégis elmarad életünk megújulása. Szent törvényed hirdetése nem eredményezi bennünk a töredelmes bűnbánatot, evangéliumod nem örvendezteti meg fásult szívünket. Ismerjük parancsaidat, de akaratunk sokszor béna a jó cselekvésre. Életünk nem árasztja az újjászületett ember életének levegőjét. Köszönjük, hogy pünkösd van és Te szeretsz minket. Könyörülj rajtunk, Atyánk, és ajándékozd nekünk önmagadat, áraszd ki népedre a Szentleiket. Szomoríls meg bűneink, magunk körül forgó, önző életünk miatt. Tisztíts meg bűnbocsánatod erejével és adj mindnyájunknak gyökeres életújulást. Hogy levessük azt, ami régi, megromlott és áporodott és járjunk új szívvel, új szeretetben, megújuló örömben, mint olyan emberek, akiknek életében valóban Ürrá lett Jézus Krisztus. Könyörülj egyházadon,, hogy a Lélek erejével tudjon szolgálni, szeretni, segíteni mindenütt a világon. Adj nekünk pünkösd után is olyan életet, amelyet a Szentlélek vezérel. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1968. június 2-án pünkösdvasárnap

Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly, de. u. (űrv) D. Káldy Zoltán, du. 6. Luitheránia kantáta-est: dr. Kékén András. Fasor de. fél 19. D. Koren Emil, de. 11. (úrv) D. Koren Emil, du. 6. Bízik Zászló. Dózsa György út de. fél 10. Bízik László. UUöi út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. itt. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. (űrv) dr. Rédey Pál, de. 11. Bánd! Sándor, du. 6. Bandi Sándor. Kőbánya de. 10. (űrv) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. (úrv) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv) Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László Váci út de. 8. Solymár Péter Frange- pán a. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. ló. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom

de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. (úrv) Karner Ágoston. Sashalom de. 9. (úrv) Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél n, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Vára- dy Lajos, de. fél 11. német (úrv) Várady Lajos. de. 11. (úrv) D. dr. Ottlyk Ernő, du. 6. (úrv) Káposzta Lajos. Torockó tér de. fél 9. (úrv) Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Fü- löp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csemgődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8., Rutfkay Elemér. Pestbidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv) Ben- cze Imre, de. 11. (úrv) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. (úrv) dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Vi- soratay Róbert. Budafok de. 1L Vi- sontay Róbert. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv)

Budapesten, 1908. június 3-án pünkösdhétfőn

Deák tér de. 9. (német úrv) dir. Nagy Gyula, de. 11. (úrv) dr. Kékén András, du. 6. (úrv) Trajtlar Gábor. Fasor de. fél 10. Bízik László, de. 11. Bizik László, du. 6. Bízik László. Üllői út 24. de fél 11. Karácsony Sándor, u. da 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. (úrv) Bánd: Sándor, du. 6. Bandi Sándor. Kőbánya de. 10. (úrv) Veöreös Imre, du. 7. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás. Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Cjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom da 10. du. 3. Rákosszentmihály de.

fél 11. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. 11. (úrv) Madocsai Miklós, du. fél 6. Madocsai Miklós. Torockó tér du. 7. Káposzta Lajos. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. da 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. dr. Benes Miklós. Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér. Kelenföld. de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. (úrv) dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. VLsoníay Róbert. Budafok, de. 11. Visontay Róbert. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy. de. fél 10. Csepel de. 11.

— Pünkösd ünnepén az oltárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 11. 9—13; az igehirdetés alapigéje: Csel, 2, 36—38. A délutáni istentisztelet alapigéje: szabad textus.

— Pünkösd 2. napján az oltárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 12. 32—34; az igehirdetés alapigéje: Csel 2. 42—47. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET a RÁDIÓBAN. Június 2-án vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet D. KÁLDY ZOLTÁN püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

— SZARVAS-ÓTEMPLOM.

A gyülekezet szeretetvendégsé- gén Bodrog Miklós gyulai lelkész tartott előadást »Időm az Isten kezében« címen.

— NAGYSZÉNÁS. A gyülekezetben Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész tartott igehirdetés sorozatot

— GYÖMRÖ. A gyülekezetben Milán János oroszlányi lelkész szolgált.

— BUDAPEST-KÖBÄNYA.

A gyülekezet szeretetvendégsé- gén Fehér Károly csöngei lelkész tartott előadást.

— MEZŐTÚR. Gyülekezeti nap keretében Görög Tibor kecskeméti esperes végzett szolgálatot.

— KECSKEMÉT. Május 10- én Dr. Fabiny Tibor miskolci lelkész tartott előadást a 19. század egyháztörténeti eseményeiről.

— A PESTI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége május 17-én Rákospalotán tartotta ülését. Igetanulmányt Kökény Elek, előadást Hafen- scher Károly és Bizik László tartott D. Koren Emil esperes az időszerű kérdésekről tájékoztatta a lelkészeket.

»Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! — azt mondja a Seregek Ura«. (Zak 4,6)

PÜNKÖSDVASÁRNAP. —

»Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!«_ (Zsolt 99,5) Isten szent Szentségéhez hozzátartozik, hogy Isten tökéletesen tiszta. Ezt követeli tőlünk is: »Szentek legyetek, amiképpen én szent vagyok«. Isten szentségének megnyilvánulása, hogy igéje feltétlen igaz és megbízható, ítélete egyenes és igazságos. S bár rettenetes Isten lenyűgöző szentsége, mégis imádjuk és magasztaljuk, mert nem elveszteni akar minket, hanem megmenteni.

PÜNKÖSDHÉTFŐ. — »Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a főembernek fiai; ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind aláfobvalók a semminél«. (Zsolt 62,10) Isten mérlegén az ember egészen másnak bizonyul, mint ahogy azt mi saját mértékünkkel mérjük. De Isten mérlege mutatja a valót! így esik össze minden emberi dicsőség Isten nagysága előtt. így bizonyul az ember könnyűnek és mulandó- nak, mint a lehelet. Isten felől nézve fellebbsn a fátyol rólunk és igéje mutatóján máris öncsalás kizárásával láthatjuk a valóságot

KEDD. — »Ha ti teljes szívetekből megtértek az Űrhoz és eltávolítjátok magatok közül az idegen isteneket és szíveteket elkészítitek az Urnáik és csak néki szolgáltok, akkor megszabadít titeket.« (1 Sám 7,3) Isten hűséget kíván népétől. A hűség formája a megtérés. Tartalma pedig a szív megtisztítása s a vágyódó készség Isten igéje és a neki engedelmeskedő élet után.

SZERDA. — »Mint agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben«. (Jer 18,6) Ez az ige Isten alkotó, teremtő és történelmet formáló tevékenységét hirdeti. Az ember és világa Isten kezében: teremtmény. »>3 szólt és meglett, ő parancsolt és előállott«. (Zsolt 33,9) De halljuk meg az igének azt az üzenetét is, hogy Istien közben a nép és az ember magatartásának megfele- lelően irányítja eljárását Ahogy jót vagy rosszat művelünk, úgy adhatja, vagy vonhatja vissza kegyelmét és ítéletét.

CSÜTÖRTÖK. — »Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsőség királya«, (Zsolt 24,7)

Senkihez sem hasonlítható nagy király Jézus Krisztus. Dicsősége nem mérhető semmihez. Ez a hatalmas Király mégis maga keresi fel alattvalóit. Erre indítja szíve szere tété. Tudja, hogy szükségünk vám rá, segítségére szorulunk; Ezért kopogtat szívünk ajtaján. Ha megnyílunk előtte, ha befogadjuk őt, nekünk ajándékozza minden isteni kincsét. Vigyázzunk azért, hogy megfelelő pillanatban nyissuk meg szívünket, hiszen a bűn is az ajtó előtt leselkedik. De ha szívünket már Jézus lakja, nem tesz helye benne a gonosznak.

PÉNTEK. — »Mert micsoda vagyok én és micsoda az én néipem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szeript való ajándék adására, amint tettük? Mert tőled van minden, és amiket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most neked«. (1 Krón 29,14) Sok mindenre képes az emberi akarat. Ahogy mondják: csodákat művelhet. Valamire azonban képtelen. Arra, hogy Isten felé forduljon és saját erejéből szolgáljon Isteninek életével, javaival. Csak a Szentlélek bennünk végzett munkájának eredményeként ébredünk rá arra, hogy mindenünk Istentől van: tőle kapjuk életűinket, ja« vaánkait.

SZOMBAT. — »Dicsér téged, Uram, minden teremtményed és áldanak téged a kegyeltjeid«. (Zsolt 145,10) A teremtmény örök hivatása, hogy teremtőjét magasztalja. Gyönyörködöm Isten csodálatos kezemunkájábart, a természetben, naponta érzem jóságát és gondviselését — nyelven máris dicséretet énekel. De szívem mindenekelőtt a meg nem érdemelt kegyelemért mond magasztaláét.

Bárdossy Tibor

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó:

D. Korén Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Puskin u. IX Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25 211 68.1021

100 éves az Athenaeum Nyomda,- Budapest — Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

TörténeEem a mocsárban

ft régi múlt

Csak egyet lapozok Papp László tudós történész tanulmányában, amelyet 1960-ban adott ki a Janus Pannonius Múzeum »A mohácsi csatahely kutatása« címen és rábukkanok már néhány ébresztő, megrázó mondatra, amelyek igazságát régóta tudjuk, de sokszor elfelejtjük. »M oh á c s a magasból a mélybe süllyedésünk, az elkerülhetetlen pusztulás felé sodródásunk végső mozzanata, amely után természetszerűen következett a török másfélszázados, népgyilkos uralma, a Habsburgok négyszázéves, erőinket szüntelenül sorvasztó trónolása, s záró akkordként, a világháborúk örvényébe hullásunk.«

Félévezrednyi magyar történelemnek ilyen egyszerű összefoglalását, kezdetétől a végéig még sehol sem olvastam. Iskolai tanulmányaimon kívül sokat böngésztem az 1526-os mohácsi csata históriáját akkor, amikor megírtam »Mohácstól Wittenbergig« című novellámat és így valamiféle izgalommal álltam meg május közepén a mohácsi csata emlékművénél. Mondhatom': leverő csalódás ért! Egy századokat meghatározó sorsforduló emlékműve nem más, mini egy szegényes környezetben, útszéli kocsmával szemben felállított stílustalan, szinte semmitmondó kőhal- ntaz. 1959/60-ban feltártak már sírokat, elsőrenden két tömegsírt, amelyek az elesett magyar vitézek csontjait őrzik. (Be is temették szépen jó alkalomra és pénzre várva, hogy folytathassák a kutatásokat.) Ezek a sírok — Istvánffi Miklós historikus szerint — Perényi Imre nádor özvegyének, Kanizsai Dorottyának emlékét is idézik, aki »0 keresztényeket, akik a haza védelmében estek el,.megszánván, saját pénzén 500 embert fogadott, akik az elszórva fekvő testeket, nehogy azok a vadak s ebek által tépessenek s falassanak föl, roppant nagy gödröket ásatván, eltemetteté.«

Erről a múltról többet nem is írok.

A jelen: a „menyasszony templom”

Valamit most a mohácsi szórványgyülekezetről. A reformáció idején már feltehetően virágzó evangélikus közösség dicsérhette Istent a megújított hitért, hiszen az énekes prédikátor-püspök, Sztáray Mihály, 120 gyülekezetét kormányzott akkortájt. Attól kezdve azonban ennek se híre, se hamva, egészen 1847 február 13-ig, amikor is, a krónika szerint, Hatos Gusztáv mohácsi főjegyző esküvőjét a református templomban evangélikus lelkész áldotta meg. Fényes Elek »Geographiai Szótár«-a 1851-ben mindössze 5 evangélikust jegyzett fel 610 »óhitű«, 1765 református és 6768 római katolikus mellett. Az első mohácsi nyomdát viszont az evangélikus Taizs Mihály mester állította fel 1867-ben. Az evangélikusok száma 1900-ban 54, 1930-ban 145, 1937 iáján már 160 és az évben ádvent első vasárnapján Vértesi Zoltán magyarbolyi lelkész megtartotta az első istentiszteletet. Akkortájt kezdett már kialakulni a szórványgyülekezel 40—50 kilométeres sugárban mintegy 400 evangélikussal. Az első szervező segédlelkész ma is a gyülekezet lelkésze, Ormos Elek, aki a harmincas évek végétől végzi ezt a roppant nehéz szolgálatot. (Vajon a mai fiatalok között vannak-e, lesznek-e ilyen önfeláldozó, helytálló pásztorok?) Megválasztották az első felügyelőt is, Ihrig Dénes mérnököt, aki 1940 és 1942 között három tervet is készített a templomról és az építkezést el is kezdték azonnal

s befejezték 1944-ben a háború tombolása közepette. Meg is kellett állni minden tervezéssel egészen 1946 szeptember 15-ig, amikor is D. Kapi Béla -dunántúli püspök felavatta a templomot és bekitatták az új lelkészt is.

»■Mennyasszony-templom«-nak neveztem, mert olyan szép, tiszta fehér a ragyogása. Belül minden arányos, szép szimbolikus jelek díszítik, pompás keresztelőkútja van, nagyszerű akusztikája és — fűthető. Mellette tanácsterem.

Az önállósulás után eltelt három évtized. A lélekszám közben-közben változott ilyenképpen: 1939: 393 (Mohács: 170), 1943: 457 (200); 1946: 273 (160) — ez volt a mélypont; 1950: 601 (200) — és ez lett a csúcspont. Kérdezhetjük: egy ilyen építkező, fejlődő városkában nem növekszik az evangélikusok száma? Oh, dehogynem! Csak éppen az a baj, mint az országban sok helyen, hogy más gyülekezetek lelkészei nem jelentik a Mohácsra költözőket és már ennek következtében is évente nyugodtan leírhatunk az országos egyház lélekszámúból néhány ezret, akiket máshová sodort a belső népvándorlás.

Ez a kicsi gyülekezet mégis él! Amikor ott jártam három istentiszteleten az offertorium úgy alakult, hogy első este lélekszámonkéni 3 forint, második este 4 forint és a Gyülekezeti Segély istentiszteletén 5 forint volt az átlag! (Mikor érik el ezt az átlagot a »nagyok«?) Megnézegettem a fenntartási járulékot fizetők névsorát is. A legtöbbet fizeti maga a lelkész, évi 480.—forintot, utána Sebők János gondnok 360.— forinttal, Rüli Jakab egyháztag 340.— forinttal és a sorrendben következő öt legnagyobb fizető — öt nőtestvér! A gyülekezetek évi költségvetése, az állandó államsegéllyel együtt, 45 000.—forint. A Gyülekezeti Segélyre 1135.—forintot áldoztak.

És a jövő?

»Mintegy 400 egyháztagunk él valóságosan gyülekezetünkben« — olvassuk a lelkészi jelentésben, amely így folytatódik: »Van kereken 100 olyan hittestvérünk, akinek helyzete olyan, mint az ablaké a tokban: se kinn, se benn.« »Gyülekezeti lélekszámúnk apadása tovább halad. Évek óta nagyobb a halálozási szám, mint a születéseké... A tőlünk elköltöző értékes hittestvérek helyét alig-alig pótolja néha egy-egy közénk érkező új testvér«.

Jó idejében szembenézni a számokkal, a tényekkel. Persze szabad ezt a hit szemével néznünk, gondolva éppen a küzdelmes időszakokra, amikor az ország válságait átélte a kis gyülekezet is, de közben tudott templomot is építeni. Melegszívű nép ez, hűséges a hitében és példamutató az áldozatkészségében. Láttam a mohácsi utcákon, hogy a házak előtt rózsát ültettek. Igaz, hogy ellopják, igaz, hogy néha tövestől kitépik, mégis ültetik és gondozzák tovább. A reménységnek ez a szívóssága városban és gyülekezetben egyformán megtalálható. A történelem is, az árvizek pusztításai is megtanították őket mindig újra kezdeni, és ez sohasem volt eredménytelen.

Még néhány „innen-onnan”

A városkának talán legszebb műemléke a szerb templom a 18. század elejéről. Hosszú időn keresetül lehetne elgyönyörködni ebben •az egyházi és nemzeti kincsben. Bizony jó lenne már komoly gondot fordítani reá. Stepanov Radován lelkész melegszívű testvér. A reformátusok pásztora pedig Vikár Zoltán, hét gyermek és nyolc unoka »birtokosa«, színes- szavú elbeszélő. Ormos Elekkel jó együttest alkotnak s mindhárman sokat tudnának beszélni a szórványlelkészek hősies küzdelmeiről az élet kenyeréért és a mindennapi kenyérért is.

Az evangélikus templomban az egyik tábláról az énekszámok olvashatók le, a másikon pedig ott áll az oltári ige és a szószéki igehely is. — Mohács neve különben a »mohás« szóból ered, mert már az Árpádok korában nagy dunai ingoványok közé ékelt kis halászfalu volt.

Várady Lajos