Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-02 / 22. szám

Isten élő Lelke, jöjj! Csel 2,36—38 A pünkösd nem egyszerűen emlékünnep, kegyes emléke­zés múltbeli, egyszer volt eseményre. A pünkösd a mindig je­lenvaló, közöttünk munkálkodó Szentlélek ünnepe, aki élteti és megújítja az egyházat, a keresztyéneket — ma is. Igénk Péter pünkösdi prédikációjának utolsó mondata és ami utána következett. I AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT FELHANG­ZIK A BIZONYSÁGTÉTEL JÉZUS KRISZTUSRÓL. Az ara­tási hálaadó ünnepre Jeruzsálembe egybesereglett tömegnek Péter egyszerű szavakkal prédikálta a Krisztust. Azt a Názá- retit, aki a keresztfán meghalt bűneinkért, de akit Isten fel­támasztott és Úrrá tett. Halálának oka a mi bűnünk. Űr .volta viszont azt jelenti, hogy feltétlen Űr akar lenni életünk egé­sze felett. Ma is ez a tartalma az egyház igehirdetésének: bi­zonyságtétel a megfeszített és feltámadott Űr Jézus Krisztus­ról. Erre a bizonyságtételre kényszeríti a Lélek világszerte az igehirdetöket és az egyszerű keresztyéneket. AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT A PRÉDI­KÁCIÓ SZÍVEN TALÁLJA A HALLGATÓKAT. Történik va­lami utána. — Micsoda nyomorúság, ha a prédikációink végén elhangzó »ámen« után az emberek hazamennek és nem tör­ténik semmi az életükben. Nincs folytatás. Igaz, lehet gondolni a Lélek belső, rejtett munkájára, amely a szívek mélyén, tit­kon történik. Az első pünkösdkor azonban történt valami szem- ■híel látható, kézzel fogható a prédikáció után. A hallgatók megszomofodtak, mert Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel éles fénnyel világított rá bűnös, önző életük nyomorúságára. S a megkeseredés után olyasmit kérdeztek, ami arra mutat, hogy a Lélek főleg az akaratukat mozdította meg. — Kevés az, ha az igehirdetés csupán értelmileg gazdagít és vallásos ismereteinket gyarapítja. Az is kevés, ha a prédikáció érzel­mileg indít meg. A Szentlélek úgy hirdatteti nekünk a Krisz­tust, hogy utána mi is minden alkalommal feltegyük a gyakor­lati cselekvés nagy kérdését: »Mit tegyek?«. Nem jó az, hogy prédikációink általában kevéssé mozdítják ,meg az emberek akaratát. Vagy talán az igehallgatók nem akarják komolyan venni a Szentléleknek azt az indítását, hogy Ő mindig komoly életváltozásra, gyakorlati cselekvésre ösztönöz? AHOL ISTEN LELKE MUNKÁLKODIK, OTT AZ EM­BEREK ÉLETÉBEN MEGTISZTULÁS ÉS MEGÜJŰLÁS TÖR­TÉNIK. Megtisztulás a bűnbocsánat elnyerése révén és a min­dennapi élet megújulása a Szentlélek ereje által. A Lélek jelen­való drága valósággá teszi életünkben a bűnbocsánatot, Isten bűnt eltörlő atyai szeretetét s ugyanakkor mozgósítja akara­tunkat a jó cselekvésére, a szolgáló szeretet gyakorlására az emberek között. Tarjáni Gyula IMÁDKOZZUNK Istenünk! Édes Atyánk! A Lélek nagy ünnepén megvall- juk előtted szegénységünket és tehetetlenségünket. Rendsze­resen hallgatjuk a Jézus Krisztusról szóló igehirdetést, mégis elmarad életünk megújulása. Szent törvényed hirdetése nem eredményezi bennünk a töredelmes bűnbánatot, evangéliumod nem örvendezteti meg fásult szívünket. Ismerjük parancsai­dat, de akaratunk sokszor béna a jó cselekvésre. Életünk nem árasztja az újjászületett ember életének levegőjét. Köszönjük, hogy pünkösd van és Te szeretsz minket. Könyörülj rajtunk, Atyánk, és ajándékozd nekünk önmagadat, áraszd ki népedre a Szentleiket. Szomoríls meg bűneink, magunk körül forgó, önző életünk miatt. Tisztíts meg bűnbocsánatod erejével és adj mindnyájunknak gyökeres életújulást. Hogy levessük azt, ami régi, megromlott és áporodott és járjunk új szívvel, új szeretetben, megújuló örömben, mint olyan emberek, akiknek életében valóban Ürrá lett Jézus Krisztus. Könyörülj egyháza­don,, hogy a Lélek erejével tudjon szolgálni, szeretni, segíteni mindenütt a világon. Adj nekünk pünkösd után is olyan éle­tet, amelyet a Szentlélek vezérel. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. június 2-án pünkösdvasárnap Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly, de. u. (űrv) D. Káldy Zol­tán, du. 6. Luitheránia kantáta-est: dr. Kékén András. Fasor de. fél 19. D. Koren Emil, de. 11. (úrv) D. Koren Emil, du. 6. Bízik Zászló. Dózsa György út de. fél 10. Bízik László. UUöi út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. itt. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. (űrv) dr. Rédey Pál, de. 11. Bánd! Sándor, du. 6. Bandi Sándor. Kő­bánya de. 10. (űrv) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. (úrv) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv) Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László Vá­ci út de. 8. Solymár Péter Frange- pán a. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. ló. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. (úrv) Karner Ágoston. Sashalom de. 9. (úrv) Karner Ágos­ton. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél n, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Vára- dy Lajos, de. fél 11. német (úrv) Várady Lajos. de. 11. (úrv) D. dr. Ottlyk Ernő, du. 6. (úrv) Káposzta Lajos. Torockó tér de. fél 9. (úrv) Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Fü- löp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp De­zső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csemgődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8., Rutfkay Elemér. Pestbidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv) Ben- cze Imre, de. 11. (úrv) Bencze Im­re, du. 6. dr. Rezessy Zoltán Né­metvölgyi út de. 9. (úrv) dr. Rezes­sy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Vi- soratay Róbert. Budafok de. 1L Vi- sontay Róbert. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv) Budapesten, 1908. június 3-án pünkösdhétfőn Deák tér de. 9. (német úrv) dir. Nagy Gyula, de. 11. (úrv) dr. Ké­kén András, du. 6. (úrv) Trajtlar Gábor. Fasor de. fél 10. Bízik László, de. 11. Bizik László, du. 6. Bízik László. Üllői út 24. de fél 11. Karácsony Sándor, u. da 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. (úrv) Bánd: Sándor, du. 6. Ban­di Sándor. Kőbánya de. 10. (úrv) Veöreös Imre, du. 7. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Ta­más. Gyarmat u. de. fél 10. Bara­nyai Tamás. Fóti út de. 11. Soly­már Péter. Váci út de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Cjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom da 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresz­túr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. 11. (úrv) Madocsai Miklós, du. fél 6. Madocsai Miklós. Torockó tér du. 7. Káposzta Lajos. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. da 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. dr. Benes Miklós. Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér. Kelen­föld. de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zol­tán, du. 6. (úrv) dr. Rezessy Zol­tán. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. VLsoníay Róbert. Budafok, de. 11. Visontay Róbert. Nagytétény de. fél 9. Csil­laghegy. de. fél 10. Csepel de. 11. — Pünkösd ünnepén az ol­tárterítő színe: piros. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Lk 11. 9—13; az igehirdetés alapigéje: Csel, 2, 36—38. A délutáni istentisztelet alapigé­je: szabad textus. — Pünkösd 2. napján az ol­tárterítő színe: piros. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Lk 12. 32—34; az igehirdetés alapigéje: Csel 2. 42—47. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET a RÁDIÓBAN. Június 2-án vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallá­sos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet D. KÁLDY ZOL­TÁN püspök, a Déli Evangéli­kus Egyházkerület püspöke. — SZARVAS-ÓTEMPLOM. A gyülekezet szeretetvendégsé- gén Bodrog Miklós gyulai lel­kész tartott előadást »Időm az Isten kezében« címen. — NAGYSZÉNÁS. A gyüle­kezetben Ponicsán Imre kiskő­rösi lelkész tartott igehirde­tés sorozatot — GYÖMRÖ. A gyülekezet­ben Milán János oroszlányi lel­kész szolgált. — BUDAPEST-KÖBÄNYA. A gyülekezet szeretetvendégsé- gén Fehér Károly csöngei lel­kész tartott előadást. — MEZŐTÚR. Gyülekezeti nap keretében Görög Tibor kecskeméti esperes végzett szolgálatot. — KECSKEMÉT. Május 10- én Dr. Fabiny Tibor miskolci lelkész tartott előadást a 19. század egyháztörténeti esemé­nyeiről. — A PESTI EGYHÁZME­GYE lelkészi munkaközössége május 17-én Rákospalotán tar­totta ülését. Igetanulmányt Kökény Elek, előadást Hafen- scher Károly és Bizik László tartott D. Koren Emil esperes az időszerű kérdésekről tájé­koztatta a lelkészeket. »Nem erővel, sem hatalom­mal, hanem az én lelkemmel! — azt mondja a Seregek Ura«. (Zak 4,6) PÜNKÖSDVASÁRNAP. — »Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!«_ (Zsolt 99,5) Isten szent Szentségéhez hozzátartozik, hogy Isten tökéletesen tiszta. Ezt követeli tőlünk is: »Szen­tek legyetek, amiképpen én szent vagyok«. Isten szentségé­nek megnyilvánulása, hogy igéje feltétlen igaz és megbíz­ható, ítélete egyenes és igazsá­gos. S bár rettenetes Isten le­nyűgöző szentsége, mégis imád­juk és magasztaljuk, mert nem elveszteni akar minket, hanem megmenteni. PÜNKÖSDHÉTFŐ. — »Bi­zony hiábavalók a közember­nek fiai és hazugok a főem­bernek fiai; ha mérőserpenyő­be vettetnek, mind aláfobvalók a semminél«. (Zsolt 62,10) Is­ten mérlegén az ember egé­szen másnak bizonyul, mint ahogy azt mi saját mértékünk­kel mérjük. De Isten mérlege mutatja a valót! így esik össze minden emberi dicsőség Isten nagysága előtt. így bizonyul az ember könnyűnek és mulandó- nak, mint a lehelet. Isten felől nézve fellebbsn a fátyol ró­lunk és igéje mutatóján máris öncsalás kizárásával láthatjuk a valóságot KEDD. — »Ha ti teljes szí­vetekből megtértek az Űrhoz és eltávolítjátok magatok kö­zül az idegen isteneket és szí­veteket elkészítitek az Urnáik és csak néki szolgáltok, akkor megszabadít titeket.« (1 Sám 7,3) Isten hűséget kíván népé­től. A hűség formája a megté­rés. Tartalma pedig a szív megtisztítása s a vágyódó kész­ség Isten igéje és a neki enge­delmeskedő élet után. SZERDA. — »Mint agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben«. (Jer 18,6) Ez az ige Isten alko­tó, teremtő és történelmet for­máló tevékenységét hirdeti. Az ember és világa Isten kezében: teremtmény. »>3 szólt és meg­lett, ő parancsolt és előállott«. (Zsolt 33,9) De halljuk meg az igének azt az üzenetét is, hogy Istien közben a nép és az em­ber magatartásának megfele- lelően irányítja eljárását Ahogy jót vagy rosszat műve­lünk, úgy adhatja, vagy von­hatja vissza kegyelmét és íté­letét. CSÜTÖRTÖK. — »Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók, hadd menjen be a di­csőség királya«, (Zsolt 24,7) Senkihez sem hasonlítható nagy király Jézus Krisztus. Dicsősége nem mérhető sem­mihez. Ez a hatalmas Király mégis maga keresi fel alattva­lóit. Erre indítja szíve szere té­té. Tudja, hogy szükségünk vám rá, segítségére szorulunk; Ezért kopogtat szívünk ajta­ján. Ha megnyílunk előtte, ha befogadjuk őt, nekünk ajándé­kozza minden isteni kincsét. Vigyázzunk azért, hogy megfe­lelő pillanatban nyissuk meg szívünket, hiszen a bűn is az ajtó előtt leselkedik. De ha szívünket már Jézus lakja, nem tesz helye benne a go­nosznak. PÉNTEK. — »Mert micsoda vagyok én és micsoda az én néipem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szeript való ajándék adására, amint tet­tük? Mert tőled van minden, és amiket a te kezedből vet­tünk, azokat adtuk most ne­ked«. (1 Krón 29,14) Sok min­denre képes az emberi akarat. Ahogy mondják: csodákat mű­velhet. Valamire azonban kép­telen. Arra, hogy Isten felé forduljon és saját erejéből szolgáljon Isteninek életével, javaival. Csak a Szentlélek bennünk végzett munkájának eredményeként ébredünk rá arra, hogy mindenünk Istentől van: tőle kapjuk életűinket, ja« vaánkait. SZOMBAT. — »Dicsér té­ged, Uram, minden teremtmé­nyed és áldanak téged a ke­gyeltjeid«. (Zsolt 145,10) A te­remtmény örök hivatása, hogy teremtőjét magasztalja. Gyö­nyörködöm Isten csodálatos kezemunkájábart, a természet­ben, naponta érzem jóságát és gondviselését — nyelven máris dicséretet énekel. De szívem mindenekelőtt a meg nem ér­demelt kegyelemért mond ma­gasztaláét. Bárdossy Tibor EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Puskin u. IX Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.1021 100 éves az Athenaeum Nyomda,- Budapest — Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató TörténeEem a mocsárban ft régi múlt Csak egyet lapozok Papp László tudós törté­nész tanulmányában, amelyet 1960-ban adott ki a Janus Pannonius Múzeum »A mohácsi csatahely kutatása« címen és rábukkanok már néhány ébresztő, megrázó mondatra, amelyek igazságát régóta tudjuk, de sokszor elfelejtjük. »M oh á c s a magasból a mélybe süllyedésünk, az elkerülhetetlen pusztulás fe­lé sodródásunk végső mozzanata, amely után természetszerűen következett a török másfél­százados, népgyilkos uralma, a Habsburgok négyszázéves, erőinket szüntelenül sorvasztó trónolása, s záró akkordként, a világháborúk örvényébe hullásunk.« Félévezrednyi magyar történelemnek ilyen egyszerű összefoglalását, kezdetétől a végéig még sehol sem olvastam. Iskolai tanulmá­nyaimon kívül sokat böngésztem az 1526-os mohácsi csata históriáját akkor, amikor meg­írtam »Mohácstól Wittenbergig« című novel­lámat és így valamiféle izgalommal álltam meg május közepén a mohácsi csata emlék­művénél. Mondhatom': leverő csalódás ért! Egy századokat meghatározó sorsforduló em­lékműve nem más, mini egy szegényes kör­nyezetben, útszéli kocsmával szemben felállí­tott stílustalan, szinte semmitmondó kőhal- ntaz. 1959/60-ban feltártak már sírokat, első­renden két tömegsírt, amelyek az elesett ma­gyar vitézek csontjait őrzik. (Be is temették szépen jó alkalomra és pénzre várva, hogy folytathassák a kutatásokat.) Ezek a sírok — Istvánffi Miklós historikus szerint — Perényi Imre nádor özvegyének, Kanizsai Dorottyá­nak emlékét is idézik, aki »0 keresztényeket, akik a haza védelmében estek el,.megszánván, saját pénzén 500 embert fogadott, akik az el­szórva fekvő testeket, nehogy azok a vadak s ebek által tépessenek s falassanak föl, roppant nagy gödröket ásatván, eltemetteté.« Erről a múltról többet nem is írok. A jelen: a „menyasszony templom” Valamit most a mohácsi szórványgyüleke­zetről. A reformáció idején már feltehetően virágzó evangélikus közösség dicsérhette Is­tent a megújított hitért, hiszen az énekes pré­dikátor-püspök, Sztáray Mihály, 120 gyüleke­zetét kormányzott akkortájt. Attól kezdve azonban ennek se híre, se hamva, egészen 1847 február 13-ig, amikor is, a krónika sze­rint, Hatos Gusztáv mohácsi főjegyző esküvő­jét a református templomban evangélikus lel­kész áldotta meg. Fényes Elek »Geographiai Szótár«-a 1851-ben mindössze 5 evangélikust jegyzett fel 610 »óhitű«, 1765 református és 6768 római katolikus mellett. Az első mohácsi nyomdát viszont az evangélikus Taizs Mihály mester állította fel 1867-ben. Az evangéliku­sok száma 1900-ban 54, 1930-ban 145, 1937 iá­ján már 160 és az évben ádvent első vasár­napján Vértesi Zoltán magyarbolyi lelkész megtartotta az első istentiszteletet. Akkortájt kezdett már kialakulni a szórványgyülekezel 40—50 kilométeres sugárban mintegy 400 evangélikussal. Az első szervező segédlelkész ma is a gyülekezet lelkésze, Ormos Elek, aki a harmincas évek végétől végzi ezt a roppant nehéz szolgálatot. (Vajon a mai fiatalok között vannak-e, lesznek-e ilyen önfeláldozó, helyt­álló pásztorok?) Megválasztották az első felü­gyelőt is, Ihrig Dénes mérnököt, aki 1940 és 1942 között három tervet is készített a temp­lomról és az építkezést el is kezdték azonnal s befejezték 1944-ben a háború tombolása kö­zepette. Meg is kellett állni minden tervezés­sel egészen 1946 szeptember 15-ig, amikor is D. Kapi Béla -dunántúli püspök felavatta a templomot és bekitatták az új lelkészt is. »■Mennyasszony-templom«-nak neveztem, mert olyan szép, tiszta fehér a ragyogása. Be­lül minden arányos, szép szimbolikus jelek dí­szítik, pompás keresztelőkútja van, nagyszerű akusztikája és — fűthető. Mellette tanácste­rem. Az önállósulás után eltelt három évtized. A lélekszám közben-közben változott ilyenkép­pen: 1939: 393 (Mohács: 170), 1943: 457 (200); 1946: 273 (160) — ez volt a mélypont; 1950: 601 (200) — és ez lett a csúcspont. Kérdezhetjük: egy ilyen építkező, fejlődő városkában nem növekszik az evangélikusok száma? Oh, de­hogynem! Csak éppen az a baj, mint az or­szágban sok helyen, hogy más gyülekezetek lelkészei nem jelentik a Mohácsra költözőket és már ennek következtében is évente nyu­godtan leírhatunk az országos egyház lélek­számúból néhány ezret, akiket máshová sodort a belső népvándorlás. Ez a kicsi gyülekezet mégis él! Amikor ott jártam három istentiszteleten az offertorium úgy alakult, hogy első este lélekszámonkéni 3 forint, második este 4 forint és a Gyüleke­zeti Segély istentiszteletén 5 forint volt az át­lag! (Mikor érik el ezt az átlagot a »nagyok«?) Megnézegettem a fenntartási járulékot fizetők névsorát is. A legtöbbet fizeti maga a lelkész, évi 480.—forintot, utána Sebők János gondnok 360.— forinttal, Rüli Jakab egyháztag 340.— forinttal és a sorrendben következő öt legna­gyobb fizető — öt nőtestvér! A gyülekezetek évi költségvetése, az állandó államsegéllyel együtt, 45 000.—forint. A Gyülekezeti Segélyre 1135.—forintot áldoztak. És a jövő? »Mintegy 400 egyháztagunk él valóságosan gyülekezetünkben« — olvassuk a lelkészi je­lentésben, amely így folytatódik: »Van kere­ken 100 olyan hittestvérünk, akinek helyzete olyan, mint az ablaké a tokban: se kinn, se benn.« »Gyülekezeti lélekszámúnk apadása tovább halad. Évek óta nagyobb a halálozási szám, mint a születéseké... A tőlünk elköltö­ző értékes hittestvérek helyét alig-alig pótolja néha egy-egy közénk érkező új testvér«. Jó idejében szembenézni a számokkal, a té­nyekkel. Persze szabad ezt a hit szemével néz­nünk, gondolva éppen a küzdelmes időszakok­ra, amikor az ország válságait átélte a kis gyülekezet is, de közben tudott templomot is építeni. Melegszívű nép ez, hűséges a hité­ben és példamutató az áldozatkészségében. Láttam a mohácsi utcákon, hogy a házak előtt rózsát ültettek. Igaz, hogy ellopják, igaz, hogy néha tövestől kitépik, mégis ültetik és gon­dozzák tovább. A reménységnek ez a szívóssá­ga városban és gyülekezetben egyformán meg­található. A történelem is, az árvizek pusztí­tásai is megtanították őket mindig újra kez­deni, és ez sohasem volt eredménytelen. Még néhány „innen-onnan” A városkának talán legszebb műemléke a szerb templom a 18. század elejéről. Hosszú időn keresetül lehetne elgyönyörködni ebben •az egyházi és nemzeti kincsben. Bizony jó len­ne már komoly gondot fordítani reá. Stepanov Radován lelkész melegszívű testvér. A refor­mátusok pásztora pedig Vikár Zoltán, hét gyermek és nyolc unoka »birtokosa«, színes- szavú elbeszélő. Ormos Elekkel jó együttest alkotnak s mindhárman sokat tudnának be­szélni a szórványlelkészek hősies küzdelmei­ről az élet kenyeréért és a mindennapi ke­nyérért is. Az evangélikus templomban az egyik táb­láról az énekszámok olvashatók le, a másikon pedig ott áll az oltári ige és a szószéki igehely is. — Mohács neve különben a »mohás« szóból ered, mert már az Árpádok korában nagy du­nai ingoványok közé ékelt kis halászfalu volt. Várady Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents