Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-12 / 19. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. XXXIlI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 1968. május 12. Ára: 2.— Forint Közlemény az Európai Evangélikus Kisebbségi Egyházak Konferenciájáról Többször adtunk hírt arról, hogy a Lutheránus Világszövetség április 22—26 között Budapesten tartotta Konferenciáját az európai evangélikus kisebbségi egyházak küldöttei számára. A konferencián résztvevők az alábbi közleményt adták ki: A z Európai Evangélikus Kisebbségi Egyházak VI. Konferenciájára április 22. és 26. között Budapesten 20 országból kereken 100 egyházi kiküldött jött össze. A Lutheránus Világ- szövetség főtitkárának, dr. André Appelnek (Genf), elnöklése alatt az evangélikus kisebbségeknek ez a konferenciája arra szolgált, hogy mint találkozási fórum a gondolatcserét és a közös tanulmányozást segítse elő. H irom fő előadás alapján foglalkozott a konferencia a Szentírás modern magyarázásának időszerű problémájával, azzal a kérdéssel, milyen jelentősége van a tudományos írásmagyarázatnak a prédikáció és az egyházi tanítás számára. Az előadások és a megbeszélés egyetértést mutattak abban, hogy a tudományos írásmagyarázat szükségszerű, sőt elengedhetetlen, és hogy a hit alapja ezáltal nem válik kérdésessé. B eszámolók hat országból azt a kérdést vizsgálták, milyen megállapítható hatásai voltak a második Vatikáni Zsinatnak a különböző országokban. Eközben világossá vált, hogy a fejlődés a különböző területeken nem általánosítható. A helyzet nagyon különböző. Néhány országban örvendetes módon megnyilvánultak a zsinat pozitív eredményei, más országokban még nem. A római katolikus egyházhoz való viszony egyházaink közül jó néhány számára még mindig meg van terhelve. Itt különösen azok a követelések okoznak gondot számunkra, amelyek a római katolikus egyház hagyományos igényeiből származnak. A zsinat részéről megmutatott dialógus lehetőségek egymás kölcsönös elismerése alapján realizálhatók. E gy gondolatcsere a Lutheránus Világszövetség legközelebbi Nagygyűlésének »Elküldve a világba« tematikájáról alkalmat adott arra, hogy a résztvevők információt kapjanak ennek az 1970-ben Porto Alegre-ben (Brazília) tartandó világszövetségi gyűlésnek az előkészületeiről, és hozzájáruljanak a tematikus előkészítéshez. A konferencia további témája volt a mai szociáletikai helyzet és az egyház számára ebből adódó kötelezettség. A résztvevők kifejezésre juttatták, hogy az egyházak ma a világban reájuk háruló szociáletikai felelősségnek nemcsak tudatában vannak, hanem növekvő mértékben készek arra is, hogy ezt a felelősséget konkrét módon tudomásul vegyék. A megbeszélések során sürgős feladatok és lehetőségek egész sorát nevezték meg ezzel az elkötelezettséggel kapcsolatban, így például utaltak arra a külön keresztyén felelősségre, amely azok felé irányul, akiknek nincs meg a helyük a mai társadalomban, gyökértelenek vagy diszkrimináció alatt vannak. Ebben az összefüggésben felhívták a figyelmet a fiatal nemzedék különleges helyzetére, nyugtalanságára és kérdéseire is. A zon az úton, amely a Lutheránus Világszövetség 1963-ban Helsinkiben tartott nagygyűléséről a Porto Alegre-i 5. nagygyűléséig vezet, megújította és megerősítette a konferencia a keresztyének felelősségét azok iránt a világban végbemenő folyamatok iránt, amelyekre az evangélikus egyházak közössége már Helsinkiben a legerősebb hangsúllyal utalt. Szóba került a konferencián a fokozott jelentőségűvé vált faji kérdés. A keresztyén szeretetnek — ez jutott kifejezésre — ma minden utat meg kell próbálnia, hogy a faji megkülönböztetésnek véget lehessen vetni. Mint elviselhetetlen lelki- ismereti terhet jelölték meg a szörnyű és egyre növekvő gazdasági — társadalmi igazságtalanságot az úgynevezett fejlődő országokban. A keresztyéneknek — ez jutott kifejezésre — hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy felrázzák a világ-közvélemény lelkiismeretét, hogy a fejlődésben bátor és realista rendszabályokkal vegyenek részt, és legyenek készen arra, hogy ezért a szükséges áldozatokat meghozzák. Ez kötelességük és joguk. Eközben nem hagyjuk figyelmen kívül, amit az egyházak már eddig megtettek. Ennek a segítségnek egyik formája az egyházi fejlesztési segély közhasznú szociális létesítmények felépítésében, amely szolgálatot a Lutheránus Világszövetség Afrika, Ázsia és Latin-Amerika számára épített ki, és amelyben adakozással és együttműködéssel még sokkal több egyháznak kellene résztvennie. E mellett a feladat mellett látásunknak szabaddá kell válnia nemzedékünk még nagyobb célja számára, hogy olyan társadalmat teremtsünk, amelyben az igazságosság nem a jótékonykodás függvénye. E gészen átfogó szociáletikai probléma azonban továbbra is a béke kérdése. Keresztyénekkel és nem keresztyénekkel összekapcsolódnak a Kisebbségi Egyházak Konferenciájának résztvevői abban, hogy követelik: a béketárgyalások Vietnam ügyében hamarosan kezdődjenek meg, a közel- keleti vitás kérdéseket tárgyalások útján békésen oldják meg, és az európai biztonság problémáját szabályozzák. A keresztyén hozzájárulás a szociáletikai problémák megoldásához elengedhetetlenné teszi az egyházak állandó -megújulását. Azt reméljük, hogy az Egyházak Világtanácsának ezévi nagygyűlése és a Világszövetség 1970-es Porto Alegre-i nagygyűlése is konkrét feleleteket fognak adni korunk sürgető kérdéseire. A konferencia köszönetét mond a vendéglátó Magyarországi Evangélikus Egyháznak, amely a résztvevőket olyan testvériesen fogadta és vette körül gondoskodásával. Nagy reménységgel tekint előre egy ilyen, segítséget jelentő összejövetel új lehetőségére. A Kisebbségi Egyházak Konferenciájának záróakkordjai Külföldi vendégek látogatása Prantner József államtitkárnál A Lutheránus Világszövetség budapesti üléseivel kapcsolatban a külföldi vendégek látogatást tettek Prantner József államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. Április 19-én Prantner József államtitkár a következőket fogadta: dr. P. Empie (New York), dr. B. Muetzelfeldt (Genf), E. Abraham (Addis Abeba), A. Auranen (Helsinki), P. Hansen (Genf), dr. H. Hauge (Oslo), H. Riedel (München), L. Nold (Nürnberg). A fogadáson jelen volt D. Káldv Zoltán püspök és dr. Ottlyk Ernő püspök is. Április 24-én Prantner József államtitkár fogadást adott az Európai Kisebbségi Konferencia résztvevői számára. A fogadáson jelen volt dr. André Appel a Lutheránus Világszövetség főtitkára, H. Hessler a Lutheránus Világszövetség sajtószolgálatának vezetője, A. Katina püspök (Zvoíen), E. Hark (Tallinn), L. Lengyel (Kolozsvár), I. Poggioli (Nápoly), W. Ratz (Bristol), G. Traar (Bécs), W. Hirschmann (Erlangen), G. Hoevers (Den Haag) és még mások. A gongütések utolsó együtt- létre szólítottak a szabadsághegyi Vörös Csillag Szálló tárgyalótermében. A LVSZ Európai Kisebbségi Egyházainak Konferenciája meghozta összefolyamatos húsvéti örömről szóljon. (Az igehirdetés tartalmát lapunk más helyén közöljük.) Trajtler Gábor orgonaművész s a Lutheránia ének és népei, barátságban vannak s közös célokért küzdenek. A Feltámadott első szava ez volt: békesség nektek. Ez a félelem kiűzését jelenti. Azóta szolgálatunk tartalma az Isten Akik üdvözletét mondtak: Katina, Empie, Braecklein, Hark, Mollerup, Schneider. A papi padban: Appel, dr. Prőhle és D. Káldy Zoltán püspök foglaló nyilatkozatát (vezércikkünkben közöljük). Kedves köszönőszavak hangzottak el vezetők és résztvevők iránt, s főleg a szálló személyzete iránt a csendes, tapintatos szolgálatért, s már állnak is elő az autóbuszok,, hogy .levigyék a száz főnyi csoportot a Deák téri templomba, ünnepélyes záróistentiszteletre. Tele a templom. Magával ragadó a gyülekezet erőteljes éneke. Az oltár! szolgálatot dr. Prőhle Károly dékán tartotta, záró imádságot és áldást D. Káldy Zoltán püspök mondott. Az igehirdetés szolgálatára dr. André Appel, a LVSZ főtitkára lépett a szószékre, hogy a zenekara Bach: Christ lag in Todesbanden c. kantátájából adott elő részleteket Weitler Jenő karnagy vezetésével. Utána hat köszöntőbeszéd hangzott el. D. Ludovit Katina zólyomi püspök csengő magyar szóval mondta ,el a szlovákiai egyház köszöntéséj:. Dr. Paul C. Empie igazgató, amerikai lelkész a LVSZ Világszolgálat Osztályának nevében szólt arról a segítő szolgálatról, amit végeznek s aminek élvezője egyházunk, de szolgálatával hozzá is járul. Edgar Hark esperes Tallin- ból az észt, lett és litván egyházak köszöntését tolmácsolta. »■Népeink — mondotta —, a magyar s a Baltikum szovjet és ember, s az ember és ember közötti béke.« Ingo Braecklein eisenachi egyházi főtanácsos Luther hazájának köszöntését hozta, s azokról az évszázados kapcsolatainkról szólt, amelyek az utóbbi években örvendetesen között megsérültek, ki; kell ja« vítani. Ebben azért bízunk, mert Krisztusban Hídépítőnk, Pontifexünk, Főpapunk van. Különös melegséggel szólt a dán egyház nevében Viggo Mollerup lelkész. Azt a kedves emléket idézte, amely ma is él a dán egyházban az elmúlt évben D. Káldy Zoltán püspök vezetésével Koppenhágában járt delegációnk . , szolgálata nyomán. »-Jézus csak többes számban beszél «— mondotta — Isten gyermekeiről, és sohasem Isten gyermekéről. Erre válaszolunk így: mi Atyánk, és a mi mindennapi kenyerünk. Ezt a közösséget és kapcsolatot kell tartanunk.« Az istentisztelet offertóriu- mát az arab menekültek megsegítésére fordították. Az Egyesült Nemzetek s Jordánia után a LVSZ adott erre a célra a világon a legtöbbet. Az Izrael által megszállt területekről kiűzött arab menekültek nyomorának és hontalanságának enyhítése mellett mozgó kórházat tartanak fenn számukra. A konferencia résztvevői istentisztelet után közös búcsúvacsorán vettek részt, amelyet D. dr. Ottlyk Ernő püspök nyitott meg pohárköszöntővel. IX Paul Hansen szólalt fel kedve/Ibikre hallgatnunk kell 0 Európa biztonsága Mellerup dán lelkész üdvözletei mond. Dr. Nagy Gyula tolmácsolja Európának, amely két világháború színtere volt és ahol még mindig vannak feszültségi gócok, meggyőződésünk szerint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és együttműködésének modelljévé kell válnia. Különös gondot okoz számunkra a katonai diktatúrával jog- fosztottá tett görög nép és görögországi ortodox egyház sorsa. A katonai diktatúra alatt álló Görögország helyzete komoly válsággócot jelent egész Európa számára. Azonban nemcsak a görögországi események keltenek aggodalmat bennünk, hanem az is, hogy Spanyolországban és Portugáliában évtizedek óta fasiszta diktatúra alatt kell élniök az embereknek. E kérdés (az európai biztonság) tárgyalása során a ni. Keresztyén Békevilággyűlésen részvevő küldöttek arra a meggyőződésre jutottak, hogy sürgetően szükség van a keresztyén egyházak és szervezetek konferenciájának összehívására az európai biztonság kérdésében. Határozat az európai biztonságról IH. Keresztyén Békevilággyűlés 1968 megelevenedtek. — Az ausztriai egyház üdvözletét Erich Schneider esperes adta át s beszélt arról, hogy azokat a hidakat, amelyek a történelem folyamán a, két szomszéd nép sen magyarul, majd D. Káldy Zoltán mondott köszönetét az Állami Egyházügyi Hivatalnak, hogy a konferencia megrendezése körül oly nagymér* tékben segített. A VÁROSI ÉLETKÖRÜLMÉNYEK KÉRDÉSEI foglalkoztatják az amerikai evangélikus egyházak vezetőit. A legutóbbi hónapokban számos jelentős gyűlést és konferenciát tartottak, s ezeken a figyelmet erre az égető társadalmi problémára összpontosították — írja az amerikai „Erős vár”. Szó van arról is, hogy kezdő lelkészeket belvárosi munkakörbe helyeznek, hogy tisztában legyenek a városi élettel, a társadalmi jelenségekkel, meg azokkal a törekvésekkel, amelyek a megoldást keresik.
