Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-24 / 12. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. Böjt útján: az Ember A meggyalázott B öjt útján, szenvedések mélységeiben jár az Isten Fia. Mély bűnbánattal és hálával nézünk meggyaláztatásának testi­lelki gyötrelmeire. Hiszen a tökéletes Szent, az ártatlan és bűn- telen, egyedül értünk, vétkeink kiengeszteléséért járta végig ezt az utat, és ürítette fenékig a kín és gyalázat poharát. »Hogy Te gúnyt s halált, Uram, szenvedtél, énértem, oka an­nak én vagyok, én és tenger vétkem«. A Szent és Bűntelen szenved bűneinkért — ez a passió egyik, soha el nem felejt­hető oldala. De van egy másik tanítása és indítása is: a szenvedő és megalázott Názáreti Jézusban nemcsak Isten Fiát, hanem ugyanakkor a valóságos Embert is látnunk kell. Jézus embe­rek módjára, emberi fájdalom tüzében szenved, testében-lel- kében. Az evangéliumok semmit sem titkolnak el ennek a pas­siónak mélyen megrendítő, realisztikus vonásaiból. Emberi kin az, a testi bántalmazás és a lelki megalázás ezernyi gyötrő, tü­zes nyilával. J ézus szembeköpdösése, arculveretése és botokkal ütlegelte- tése szokatlan helyen, a főpapi tanács, az írástudók és vé­nek színe előtt ment végbe. Sőt, az evangéliumok párhuzamos szövegéből még az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a szolgák, ha­nem maguk az ítélőbírák is részt vettek abban. Számunkra, akik ismerjük Jézus isteni titkát, szinte elvi­selhetetlenül vérlázító, amit testileg cselekszenek vele. De az 6 számára talán még gyötrelmesebb lehetett lelki megalázta­tása, hogy gúnyt űztek messiási küldetéséből. Hol van már a virágvasárnapi sokaság hozsannája! Most csak a gúnykacaj hangzik: »Prófétáid meg nékünk.. .« Työjti látásunknak egyszerre kell átfognia a Názáreti Jézus £j szenvedésének rejtett isteni és látható emberi vonásait. Hitünk ezért nem maradhat meg csak annál a szívünket-lel- künket mindig felkavaró jelenetnél, ott a jeruzsálemi ítélőcsar­nokban, hanem messzebbre is kell látnia! A csarnok falai ki­tágulnak előttünk térben és időben. A megalázott, meggyalá­zott Jézus köré odasorakoznak végeláthatatlan sokaságban az emberi történelemnek és mai embervilágunknak névtelen szen­vedői, megalázottjai. Magához öleli őket, mint testvéreit a testi kín és lelki gyötrődés nyomorúságában. A csontig lefogyott, éhező milliókat. A szegénység és tudatlanság mélybe taszított- jait. A ragyogó nagyvárosok perifériáin munka nélkül bo­lyongó, bőrszínük miatt emberszámba sem veiteket. A háború napalm- és bombazáporában, harctereken és otthonaik romjai alatt haldoklókat, megrokkantakat, a fájdalomtól gyötört anyá­kat és síró árvákat. Velük azonosítja magát Jézus! Velük vállal közösséget, amikor maga is alászáll az emberi szenvedés és megaláztatás mély útjára. Jézus megaláztatása nem elméleti, hanem egészen gya­korlati választ ad a világban található emberi szenvedés sú­lyos kérdésére. »Küzd a szenvedés ellen, minden eszközzel, amely neki és csak neki áll rendelkezésére. De tudja, hogy még ezekkel az eszközökkel sem lehet a szenvedést gyökeresen ki­irtani a világból. Ezért osztja meg a teremtménnyel a szen­vedést, a magányt, a csalódást, a félelmet, az üldöztetést, a szi- dalmaztatást, a megkínoztatást és a megöletést. Ezért megy végig az emberrel az emberi szenvedés minden poklán. Ezért jelenti ki magát szolidárisnak mindazokkal, akik szenvedések alatt roskadoznak« (E. Stauffer). így is kell látnunk a passiót! Jézus leköpdösött, összevert és meggyalázott arca mögött a millió és millió kíntól, éhség­től, betegségtől, megszégyenítéstől, félelemtől eltorzult emberi arcot. Kínzott vonásaikban mindig és mindenütt a nagy Szen­vedő arca rejtőzik. Ö maga mondta. »Éheztem, és nem adtatok ennem; jövevény voltam, és nem fogadtatok be; beteg és fo­goly voltam, és nem látogattatok meg engem (Mt. 25, 42—43). F Hűnknek, de éppúgy a szeretetünknek is szól Jézus pas­siója! Meg akarja nyitni szívünket az Ember Fia szenve­désében minden emberi kín és megaláztatás előtt. A böjti hit a Názáreti Jézus szenvedésében mély bűnbá­nattal látja vétkeink büntetését, és megrendült szívvel magasz­talja bűneink kiengesztelését, bocsánatát. »Megsebesíttetett bű­neinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek bün­tetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyultunk meg« (Ezs. 53, 5). Ebből a hitből azonban olyan szeretetnek kell fakadnia, amely a megalázott és megkínzott Jézus arcán felismeri min­den szenvedő, megalázott ember arcvonásait. Vagy még in­kább az ö eltorzult, kínokban vonagló arcukon ismeri föl a böjti Szenvedő arcvonásait! Az ilyen szeretetből szüntelen indí­tásokat kapunk arra, hogy imádságainkkal, szavunkkal, de még inkább tetteinkkel, magatartásunkkal odaálljunk a világ szenvedőinek, kifosztottjainak és megalázottjainak ügye mellé. Hogy keresztyének és nemkeresztyének egymásra találjanak az emberi élet és személyiség értékének, méltóságárak meg­becsüléséért, minden embertelenség ellen folytatott küzdelem­ben. És ne nyugodjanak addig, amíg bombák tüzében otthonok dőlnek romba, amíg éhezők pusztulnak, szellemi sötétségben, nyomorúságban és megalázottságban szenvednek milliók és százmilliók a világon. A nagy Szenvedő ilyen böjti hitet és ilyen, belőle fakadó szeretetet vár ma tanítványaitól. Dr> Nagy Gyula FELKÉSZÜLÉS PRÄGÄRA A III. Keresztyén Béke-Vi- lággyűlésen részt vevő magyar küldöttség tagjai március 19- én tartották utolsó előkészítő megbeszélésüket a Déli Evan­gélikus Egyházkerület Puskin utcai székházéban, Az egyes munkacsoportok felelősei jelentést tettek a kon­zultációnak az előkészületek­ről és megállapította a konzul­táció a Prágába utazás rendjét is. Készülünk Prágára A népek együttélése AZ ERKÖLCSI IGAZSÁG nagy erő. Meggyőződést, szi­lárdságot ad az embernek. Az erkölcsi igazságért minden időben készek voltak az em­berek áldozatokra, sokan éle­tüket is készek voltak odaad­ni érte. A nemzetközi kérdé­sekben ilyen erkölcsi igazság a béke ügyének megvédelme- zése és a népek közötti együtt­élés igazságának győzelemre segítése. Isten úgy építette fel az emberi együttélés rendjét, hogy az a népek közötti egyen­lőség, a békés egymás mellett élés rendjében valósuljon meg. Isten egy vérből terem­tette az egész emberi nemzet­séget, s ezzel máris kifejezte az emberek és népek egyenlő­ségére vonatkozó akaratát, va­lamint azt is, hogy egy atyá­nak gyermekeiként békés és testvéri viszonyok között él­jenek egymás mellett. A KERESZTYÉN LELKIIS­MERET erről a teológiai alap­ról tájékozódik a népek egy­más mellett élése kérdéseiben. A keresztyén lelkiismeret nem húzódhat vissza az embe­riség döntő kérdéseit illetően, nem hagyhatja magára a vi­lágot, amikor köteles Isten igé­jéből táplálkozó hitével meg­szólalni. A keresztyén lelkiis­meret nemzetközi kérdésekben is azt az erkölcsi igazságot képviseli, amelyet Istentől ta­nult. Konkrét kérdésekben nincs konkrét igei kinyilatkoz­tatásunk Istentől, de az igéből tájékozódó keresztyén lelkiis­meret mégis tudja képviselni az erkölcsi igazságot, amikor az emberiség jövőjének alap­vető kérdéseiről van szó. A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA kezdettől fog­va képviselte a keresztyén lelkiismeret szavát a nemzet­közi kérdésekben is. Állandó célkitűzése, hogy élen jár ezekben a tanításokban. Meg­szólal a pápa is, megszólal az Egyházak Világtanácsa is az emberiség jövőjét érintő alap­kérdésekben. Ma már közmeg­győződéssé vált, hogy az egy­házak sem hiányozhatnak a béke kérdéseinek megoldásá­ból, a fegyver nélküli világ célkitűzésének szolgálásából, a népek békés egymás mellett élésének munkálásából. De va­lamennyi egyházi világszerve­zetnél előbb jár az éber ke­resztyén lelkiismeret szavának megszólaltatásában a Keresz­tyén Békekonferencia. Ez a fóruma a világ minden részé­ről egybesereglett keresztyé­neknek, akik azt tekintik fela­datuknak, hogy az egyházak élő lelkiismereteként mondja­nak prófétai szót az emberiség legdöntőbb kérdéseiben. A VIETNAMI AMERIKAI AGRESSZIÓ ma a nemzetkö­zi élet legégetőbb problémája. Világos, hogy az erkölcsi igaz­ság a megtámadott kis nép ol­dalán áll, amelynek önrendel­kezési jogát lábbal tiporja az erősebbnek, az ököl jognak a jogán rátörő amerikai hadse­reg. Minden megtámadottnak, minden áldozatnak, minden kirablottnak, minden legyil- koltnak az előképe az az Ábel, akinek vére és szenvedése Is­tenhez, az egekre kiált. Az el­nyomónak, a támadónak, a bombázónak nem lehet erköl­csi igazsága semmilyen érve­léssel sem. De a vietnami ame­rikai agresszió azért is nyug­talanító felelősséggel tölti el a keresztyén lelkiismeretet, mert ezen keresztül veszélyben van az egész emberiség békéje és jövendője. Az emberek és né­pek sorsa ma már egész szo­rosan összefügg. Ez azt jelenti, hogyha valahol is e földön bé­kétlenség, háború üti fel a fe­jét, akkor — a mi korunkban IMÁDKOZZUNK Mindenható Űr is ten, mennyei Atyánk! Hálát adunk ke­gyelmedért, amelyet naponként megújítasz rajtunk. Hálát adunk szeretetedért, amellyel nem büntetsz, mint azt meg­érdemelnénk, hanem simogatsz, s lehajolsz hozzánk, hogy ve­zess életünk minden napján. Tedd gyümölcsözővé számunkra ezeket a mostani heteket, ezt a böjti időt. Űr Jézus Krisztusunk! Te feláldoztad magad a kereszten, hogy áldozatod árán megszabaduljunk bűneinktől, s bűneink büntetésétől, az örök haláltól. Magasztalunk Téged, hogy meg­töretett szent tested és kiontott drága véred által közösségbe kerülhetünk Veled. Köszönjük, hogy minden alkalommal ma­gadhoz hívogatsz az úrvacsorái kenyérben és borban, hogy ta­lálkozzunk Veled, hogy Neked éljünk életünk minden nap­ján. Köszönjük, hogy tested és véred közösséget teremt szá­munkra a másik emberrel, a testvérrel, akinek segítésére és szolgálatára Te magad tanítottál meg minket. Megszentelő Szentlélek! Te taníts a szolgálatra, az egyhá­zért, népünkért és az egész világért való fáradozásra, hogy boldogan élhessünk e földön minden jóakaratú emberrel, s egykor az örök országban dicsérhessünk Téged, a Teremtőt, a Megváltót, a Megszentelőt, ámen. /tkjkre hallgatnunk kell A forradalomról Amikor Ázsia és Afrika országai függetlenné lettek, a dél-amerikaiak föltették maguknak a kérdést, hogy valóban szabadok-e. Általában úgy vélekedtek Dél-Amerikáról az em­berek, hogy ott már nincsenek gyarmatok... Senki sem von­hatja kétségbe, hogy Dél-Amerika népei forrongásban van­nak, és hogy ez a múlt néhány értelmiségi vezetőjének a libe­rális vagy haladó tiltakozásától nagyban különbözik. Az em­berek kinyújtják a kezüket és le akarják rántani azt a lep­let, amely — a külföldi nagy testvérrel való hazaáruló kon­spirációt fedi. A kubai forradalom nem az első volt ugyan Dél- Amerikában, de az első volt atekintefben, hogy teljességgel megszüntette a régi rendet, és annak helyén egy teljesen új rendszert épített föl... ‘Boka Ige nigériai ügyvéd sokkal inkább, mint bármi­kor — veszélyben van a ma­gunk »házatája« is: a békés munka, amit végzünk, az a cél, amelyet kitűztünk magunk elé, az a jelen és az a jövendő, amiért szüntelenül dolgozunk. Természetes, hogy a Keresz­tyén Békekonferencia mélyre­hatóan fogja elemezni a viet­nami háború okait, és min­dent meg fog tenni azért, hogy a világ keresztyénéinek lelki­ismeretét újból felrázza, s az erkölcsi igazság védelme je­gyében egységbe hívja őket az agresszió elítélésére, és a sokat szenvedett vietnami nép támo­gatására. A RAGADOZÓ LELKÜLET nemcsak az egyes ember bű­ne, hanem országoké is. Ez tűnik elő minden esetben, amikor a földön az erő jogán egyik ország hódítani akar a másiktól az erőszak eszközei­vel. Az erkölcsi igazság erejé­vel kerülnek szembe az orszá­gok minden esetben, amikor egyik a másiktól területet hó­dít el, mint pl. Közel-Keleten, vagy amikor egyik a másik te­rületén a gyarmati rendszer maradványait akarja fenntar­tani, amint azt a volt gyarmat- tartó országok teszik, vagy amikor a faji kérdésekben sértik meg Isten erkölcsi tör­vényét, mint azt például a Dél-afrikai Unió teszi. Termé­szetes, hogy a Keresztyén Bé­kekonferencia ezekben a kér­désekben is az erkölcsi igazság képviselője lesz. EURÓPA BIZTONSÁGA mindnyájunk közös gondja. Mi magyarok két világháborúban kerültünk a vesztesek oldalára azért, mert rablóháború szeke­rébe fogták országunkat annak, akkori urai. Jogos aggodalom tölti el Európa minden béke- szerető emberét, amikor a régi ragadozó erők újraéledésének jelei láthatók, s amikor indula­tok kavarognak Európa jelenle­gi országhatárainak megvál­toztatására. Bizonyos, hogy a Keresztyén Békekonferencia Európa biztonsága érdekében fel fogja hívni a figyelmet a mutatkozó veszélyekre, és mun­kálni fogja kontinensünk béké­jét az egyház eszközeinek se­gítségével is. Gondoljunk Isten iránti há­lával mindazokra, akik a ke­resztyén lelkiismeret szavát megszólaltatják az emberi együttélés alapvető kérdéseiben a béke javára és az emberiség jövője biztosítására! D. Dr. Ottlyk Ernő Szolgálat a mai egyházban és világban — Miről tanácskozik az evangélikus kisebbségi egyházak budapesti konferenciája? — Beszámoltunk már róla la­punk hasábjain, hogy április 22. és 26. között Budapesten tartja ülését a Lutheránus Vi­lágszövetség európai kisebbsé­gi tagegyházainak konferenci­ája. A nemzetközi egyházi ta­lálkozó iránt nagy az érdeklő­dés külföldön és hazánkban egyaránt. Ez az érdeklődés részben annak is szól: mi lesz a témája, miről tanácskozik majd ez a mintegy 20 ország evangélikus egyházi küldötteit összegyűjtő konferencia? Amint arról röviden már a D. Paul Hansen LVSz-titkár- ral folytatott, nemrég közölt beszélgetés is hírt adott, a kon­ferencia két nagy témakört vi­tat meg. Egyfelől olyan kérdé­seket, amelyek elsősorban a mai világban végzett lelkészi szolgálat belső problémái. Másfelől olyan témákat, ame­lyek ma a világban minden éber lelkiismeretű, felelősség­gel élő ember kérdései. A konferencia tanácskozá­sait dr. André Appel, a Luthe­ránus Világszövetség főtitkára, vezeti. Április 23-án, kedden reggel 9 órakor ünnepélyes megnyitó istentisztelettel, D. dr. Ottlyk Ernő püspök igehir­dető szolgálatával, a budavári templomban kezdődik a konfe­rencia. Délután dr. Eduard Schweizer zürichi teológiai professzor tart előadást a Szentírás hivő és tudományos magyarázásának kérdéséről. Az első estén hangzik el D. Káldy Zoltán püspök beszámo­ló előadása a Magyarországi Evangélikus Egyház mai életé­ről. A második napon dr. Her­mann Binder professzor (Ro­mánia) arról szól, mit jelent a tudományos írásmagyarázat az igehirdetésre készülésben. Dr. Niederwimmer osztrák teoló­giai professzor pedig azt a problémát fejtegeti, mit jelent a tudományos exegézis az egy­ház mai tanító szolgálatában. Ezen az estén a Lutheránus Világszövetség munkájáról ad tájékoztatót Dr. André Appel főtitkár. A harmadik napon Dr. Nagy Gyula teológiai professzor szól a keresztyén szociáletika fel­adatairól: küzdelem a faji megkülönböztetés ellen, a fej­lődésben visszamaradt orszá­gok megsegítéséért és az em­bervilág békés jövőjéért. Este az a kérdés kerül közös meg­vitatásra, milyen hatásai mu­tatkoztak eddig a II. vatikáni zsinatnak a különböző európai országokban. A konferencia zárónapján, április 26-án, délelőtt a részt­vevők megbeszélést folytatnak a Lutheránus Világszövetség legközelebbi nagygyűlésének (Porto Alegre, 1970) fő témájá­ról: »Elküldve a világba«. Itt ugyancsak az egyház és a mai világ viszonya, a keresztyé­nekre a mai világban váró fel­adatok kerülnek megvitatásra. Este 7 órakor a Deák téri templomban ünnepélyes záró­istentisztelettel végződik a négynapos nemzetközi tanács­kozás, dr. André Appel igehir­dető szolgálatával. Abban a jó reménységben nézünk ez elé a fontos ese­mény elé egyházunkban, hogy a kisebbségi sorsban élő euró­pai evangélikus egyházak kon­ferenciájának tanácskozása el­mélyülést és kölcsönös gazda­godást jelent majd az azon részt vevő külföldi egyházak és egyházunk küldöttei számá­ra abban a közös szolgálatban, amelyet ma az egyházban és ti világban az egyház Ura Ta( tőlünk. I

Next

/
Thumbnails
Contents