Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-24 / 12. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. Böjt útján: az Ember A meggyalázott B öjt útján, szenvedések mélységeiben jár az Isten Fia. Mély bűnbánattal és hálával nézünk meggyaláztatásának testilelki gyötrelmeire. Hiszen a tökéletes Szent, az ártatlan és bűn- telen, egyedül értünk, vétkeink kiengeszteléséért járta végig ezt az utat, és ürítette fenékig a kín és gyalázat poharát. »Hogy Te gúnyt s halált, Uram, szenvedtél, énértem, oka annak én vagyok, én és tenger vétkem«. A Szent és Bűntelen szenved bűneinkért — ez a passió egyik, soha el nem felejthető oldala. De van egy másik tanítása és indítása is: a szenvedő és megalázott Názáreti Jézusban nemcsak Isten Fiát, hanem ugyanakkor a valóságos Embert is látnunk kell. Jézus emberek módjára, emberi fájdalom tüzében szenved, testében-lel- kében. Az evangéliumok semmit sem titkolnak el ennek a passiónak mélyen megrendítő, realisztikus vonásaiból. Emberi kin az, a testi bántalmazás és a lelki megalázás ezernyi gyötrő, tüzes nyilával. J ézus szembeköpdösése, arculveretése és botokkal ütlegelte- tése szokatlan helyen, a főpapi tanács, az írástudók és vének színe előtt ment végbe. Sőt, az evangéliumok párhuzamos szövegéből még az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a szolgák, hanem maguk az ítélőbírák is részt vettek abban. Számunkra, akik ismerjük Jézus isteni titkát, szinte elviselhetetlenül vérlázító, amit testileg cselekszenek vele. De az 6 számára talán még gyötrelmesebb lehetett lelki megaláztatása, hogy gúnyt űztek messiási küldetéséből. Hol van már a virágvasárnapi sokaság hozsannája! Most csak a gúnykacaj hangzik: »Prófétáid meg nékünk.. .« Työjti látásunknak egyszerre kell átfognia a Názáreti Jézus £j szenvedésének rejtett isteni és látható emberi vonásait. Hitünk ezért nem maradhat meg csak annál a szívünket-lel- künket mindig felkavaró jelenetnél, ott a jeruzsálemi ítélőcsarnokban, hanem messzebbre is kell látnia! A csarnok falai kitágulnak előttünk térben és időben. A megalázott, meggyalázott Jézus köré odasorakoznak végeláthatatlan sokaságban az emberi történelemnek és mai embervilágunknak névtelen szenvedői, megalázottjai. Magához öleli őket, mint testvéreit a testi kín és lelki gyötrődés nyomorúságában. A csontig lefogyott, éhező milliókat. A szegénység és tudatlanság mélybe taszított- jait. A ragyogó nagyvárosok perifériáin munka nélkül bolyongó, bőrszínük miatt emberszámba sem veiteket. A háború napalm- és bombazáporában, harctereken és otthonaik romjai alatt haldoklókat, megrokkantakat, a fájdalomtól gyötört anyákat és síró árvákat. Velük azonosítja magát Jézus! Velük vállal közösséget, amikor maga is alászáll az emberi szenvedés és megaláztatás mély útjára. Jézus megaláztatása nem elméleti, hanem egészen gyakorlati választ ad a világban található emberi szenvedés súlyos kérdésére. »Küzd a szenvedés ellen, minden eszközzel, amely neki és csak neki áll rendelkezésére. De tudja, hogy még ezekkel az eszközökkel sem lehet a szenvedést gyökeresen kiirtani a világból. Ezért osztja meg a teremtménnyel a szenvedést, a magányt, a csalódást, a félelmet, az üldöztetést, a szi- dalmaztatást, a megkínoztatást és a megöletést. Ezért megy végig az emberrel az emberi szenvedés minden poklán. Ezért jelenti ki magát szolidárisnak mindazokkal, akik szenvedések alatt roskadoznak« (E. Stauffer). így is kell látnunk a passiót! Jézus leköpdösött, összevert és meggyalázott arca mögött a millió és millió kíntól, éhségtől, betegségtől, megszégyenítéstől, félelemtől eltorzult emberi arcot. Kínzott vonásaikban mindig és mindenütt a nagy Szenvedő arca rejtőzik. Ö maga mondta. »Éheztem, és nem adtatok ennem; jövevény voltam, és nem fogadtatok be; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem (Mt. 25, 42—43). F Hűnknek, de éppúgy a szeretetünknek is szól Jézus passiója! Meg akarja nyitni szívünket az Ember Fia szenvedésében minden emberi kín és megaláztatás előtt. A böjti hit a Názáreti Jézus szenvedésében mély bűnbánattal látja vétkeink büntetését, és megrendült szívvel magasztalja bűneink kiengesztelését, bocsánatát. »Megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyultunk meg« (Ezs. 53, 5). Ebből a hitből azonban olyan szeretetnek kell fakadnia, amely a megalázott és megkínzott Jézus arcán felismeri minden szenvedő, megalázott ember arcvonásait. Vagy még inkább az ö eltorzult, kínokban vonagló arcukon ismeri föl a böjti Szenvedő arcvonásait! Az ilyen szeretetből szüntelen indításokat kapunk arra, hogy imádságainkkal, szavunkkal, de még inkább tetteinkkel, magatartásunkkal odaálljunk a világ szenvedőinek, kifosztottjainak és megalázottjainak ügye mellé. Hogy keresztyének és nemkeresztyének egymásra találjanak az emberi élet és személyiség értékének, méltóságárak megbecsüléséért, minden embertelenség ellen folytatott küzdelemben. És ne nyugodjanak addig, amíg bombák tüzében otthonok dőlnek romba, amíg éhezők pusztulnak, szellemi sötétségben, nyomorúságban és megalázottságban szenvednek milliók és százmilliók a világon. A nagy Szenvedő ilyen böjti hitet és ilyen, belőle fakadó szeretetet vár ma tanítványaitól. Dr> Nagy Gyula FELKÉSZÜLÉS PRÄGÄRA A III. Keresztyén Béke-Vi- lággyűlésen részt vevő magyar küldöttség tagjai március 19- én tartották utolsó előkészítő megbeszélésüket a Déli Evangélikus Egyházkerület Puskin utcai székházéban, Az egyes munkacsoportok felelősei jelentést tettek a konzultációnak az előkészületekről és megállapította a konzultáció a Prágába utazás rendjét is. Készülünk Prágára A népek együttélése AZ ERKÖLCSI IGAZSÁG nagy erő. Meggyőződést, szilárdságot ad az embernek. Az erkölcsi igazságért minden időben készek voltak az emberek áldozatokra, sokan életüket is készek voltak odaadni érte. A nemzetközi kérdésekben ilyen erkölcsi igazság a béke ügyének megvédelme- zése és a népek közötti együttélés igazságának győzelemre segítése. Isten úgy építette fel az emberi együttélés rendjét, hogy az a népek közötti egyenlőség, a békés egymás mellett élés rendjében valósuljon meg. Isten egy vérből teremtette az egész emberi nemzetséget, s ezzel máris kifejezte az emberek és népek egyenlőségére vonatkozó akaratát, valamint azt is, hogy egy atyának gyermekeiként békés és testvéri viszonyok között éljenek egymás mellett. A KERESZTYÉN LELKIISMERET erről a teológiai alapról tájékozódik a népek egymás mellett élése kérdéseiben. A keresztyén lelkiismeret nem húzódhat vissza az emberiség döntő kérdéseit illetően, nem hagyhatja magára a világot, amikor köteles Isten igéjéből táplálkozó hitével megszólalni. A keresztyén lelkiismeret nemzetközi kérdésekben is azt az erkölcsi igazságot képviseli, amelyet Istentől tanult. Konkrét kérdésekben nincs konkrét igei kinyilatkoztatásunk Istentől, de az igéből tájékozódó keresztyén lelkiismeret mégis tudja képviselni az erkölcsi igazságot, amikor az emberiség jövőjének alapvető kérdéseiről van szó. A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA kezdettől fogva képviselte a keresztyén lelkiismeret szavát a nemzetközi kérdésekben is. Állandó célkitűzése, hogy élen jár ezekben a tanításokban. Megszólal a pápa is, megszólal az Egyházak Világtanácsa is az emberiség jövőjét érintő alapkérdésekben. Ma már közmeggyőződéssé vált, hogy az egyházak sem hiányozhatnak a béke kérdéseinek megoldásából, a fegyver nélküli világ célkitűzésének szolgálásából, a népek békés egymás mellett élésének munkálásából. De valamennyi egyházi világszervezetnél előbb jár az éber keresztyén lelkiismeret szavának megszólaltatásában a Keresztyén Békekonferencia. Ez a fóruma a világ minden részéről egybesereglett keresztyéneknek, akik azt tekintik feladatuknak, hogy az egyházak élő lelkiismereteként mondjanak prófétai szót az emberiség legdöntőbb kérdéseiben. A VIETNAMI AMERIKAI AGRESSZIÓ ma a nemzetközi élet legégetőbb problémája. Világos, hogy az erkölcsi igazság a megtámadott kis nép oldalán áll, amelynek önrendelkezési jogát lábbal tiporja az erősebbnek, az ököl jognak a jogán rátörő amerikai hadsereg. Minden megtámadottnak, minden áldozatnak, minden kirablottnak, minden legyil- koltnak az előképe az az Ábel, akinek vére és szenvedése Istenhez, az egekre kiált. Az elnyomónak, a támadónak, a bombázónak nem lehet erkölcsi igazsága semmilyen érveléssel sem. De a vietnami amerikai agresszió azért is nyugtalanító felelősséggel tölti el a keresztyén lelkiismeretet, mert ezen keresztül veszélyben van az egész emberiség békéje és jövendője. Az emberek és népek sorsa ma már egész szorosan összefügg. Ez azt jelenti, hogyha valahol is e földön békétlenség, háború üti fel a fejét, akkor — a mi korunkban IMÁDKOZZUNK Mindenható Űr is ten, mennyei Atyánk! Hálát adunk kegyelmedért, amelyet naponként megújítasz rajtunk. Hálát adunk szeretetedért, amellyel nem büntetsz, mint azt megérdemelnénk, hanem simogatsz, s lehajolsz hozzánk, hogy vezess életünk minden napján. Tedd gyümölcsözővé számunkra ezeket a mostani heteket, ezt a böjti időt. Űr Jézus Krisztusunk! Te feláldoztad magad a kereszten, hogy áldozatod árán megszabaduljunk bűneinktől, s bűneink büntetésétől, az örök haláltól. Magasztalunk Téged, hogy megtöretett szent tested és kiontott drága véred által közösségbe kerülhetünk Veled. Köszönjük, hogy minden alkalommal magadhoz hívogatsz az úrvacsorái kenyérben és borban, hogy találkozzunk Veled, hogy Neked éljünk életünk minden napján. Köszönjük, hogy tested és véred közösséget teremt számunkra a másik emberrel, a testvérrel, akinek segítésére és szolgálatára Te magad tanítottál meg minket. Megszentelő Szentlélek! Te taníts a szolgálatra, az egyházért, népünkért és az egész világért való fáradozásra, hogy boldogan élhessünk e földön minden jóakaratú emberrel, s egykor az örök országban dicsérhessünk Téged, a Teremtőt, a Megváltót, a Megszentelőt, ámen. /tkjkre hallgatnunk kell A forradalomról Amikor Ázsia és Afrika országai függetlenné lettek, a dél-amerikaiak föltették maguknak a kérdést, hogy valóban szabadok-e. Általában úgy vélekedtek Dél-Amerikáról az emberek, hogy ott már nincsenek gyarmatok... Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Dél-Amerika népei forrongásban vannak, és hogy ez a múlt néhány értelmiségi vezetőjének a liberális vagy haladó tiltakozásától nagyban különbözik. Az emberek kinyújtják a kezüket és le akarják rántani azt a leplet, amely — a külföldi nagy testvérrel való hazaáruló konspirációt fedi. A kubai forradalom nem az első volt ugyan Dél- Amerikában, de az első volt atekintefben, hogy teljességgel megszüntette a régi rendet, és annak helyén egy teljesen új rendszert épített föl... ‘Boka Ige nigériai ügyvéd sokkal inkább, mint bármikor — veszélyben van a magunk »házatája« is: a békés munka, amit végzünk, az a cél, amelyet kitűztünk magunk elé, az a jelen és az a jövendő, amiért szüntelenül dolgozunk. Természetes, hogy a Keresztyén Békekonferencia mélyrehatóan fogja elemezni a vietnami háború okait, és mindent meg fog tenni azért, hogy a világ keresztyénéinek lelkiismeretét újból felrázza, s az erkölcsi igazság védelme jegyében egységbe hívja őket az agresszió elítélésére, és a sokat szenvedett vietnami nép támogatására. A RAGADOZÓ LELKÜLET nemcsak az egyes ember bűne, hanem országoké is. Ez tűnik elő minden esetben, amikor a földön az erő jogán egyik ország hódítani akar a másiktól az erőszak eszközeivel. Az erkölcsi igazság erejével kerülnek szembe az országok minden esetben, amikor egyik a másiktól területet hódít el, mint pl. Közel-Keleten, vagy amikor egyik a másik területén a gyarmati rendszer maradványait akarja fenntartani, amint azt a volt gyarmat- tartó országok teszik, vagy amikor a faji kérdésekben sértik meg Isten erkölcsi törvényét, mint azt például a Dél-afrikai Unió teszi. Természetes, hogy a Keresztyén Békekonferencia ezekben a kérdésekben is az erkölcsi igazság képviselője lesz. EURÓPA BIZTONSÁGA mindnyájunk közös gondja. Mi magyarok két világháborúban kerültünk a vesztesek oldalára azért, mert rablóháború szekerébe fogták országunkat annak, akkori urai. Jogos aggodalom tölti el Európa minden béke- szerető emberét, amikor a régi ragadozó erők újraéledésének jelei láthatók, s amikor indulatok kavarognak Európa jelenlegi országhatárainak megváltoztatására. Bizonyos, hogy a Keresztyén Békekonferencia Európa biztonsága érdekében fel fogja hívni a figyelmet a mutatkozó veszélyekre, és munkálni fogja kontinensünk békéjét az egyház eszközeinek segítségével is. Gondoljunk Isten iránti hálával mindazokra, akik a keresztyén lelkiismeret szavát megszólaltatják az emberi együttélés alapvető kérdéseiben a béke javára és az emberiség jövője biztosítására! D. Dr. Ottlyk Ernő Szolgálat a mai egyházban és világban — Miről tanácskozik az evangélikus kisebbségi egyházak budapesti konferenciája? — Beszámoltunk már róla lapunk hasábjain, hogy április 22. és 26. között Budapesten tartja ülését a Lutheránus Világszövetség európai kisebbségi tagegyházainak konferenciája. A nemzetközi egyházi találkozó iránt nagy az érdeklődés külföldön és hazánkban egyaránt. Ez az érdeklődés részben annak is szól: mi lesz a témája, miről tanácskozik majd ez a mintegy 20 ország evangélikus egyházi küldötteit összegyűjtő konferencia? Amint arról röviden már a D. Paul Hansen LVSz-titkár- ral folytatott, nemrég közölt beszélgetés is hírt adott, a konferencia két nagy témakört vitat meg. Egyfelől olyan kérdéseket, amelyek elsősorban a mai világban végzett lelkészi szolgálat belső problémái. Másfelől olyan témákat, amelyek ma a világban minden éber lelkiismeretű, felelősséggel élő ember kérdései. A konferencia tanácskozásait dr. André Appel, a Lutheránus Világszövetség főtitkára, vezeti. Április 23-án, kedden reggel 9 órakor ünnepélyes megnyitó istentisztelettel, D. dr. Ottlyk Ernő püspök igehirdető szolgálatával, a budavári templomban kezdődik a konferencia. Délután dr. Eduard Schweizer zürichi teológiai professzor tart előadást a Szentírás hivő és tudományos magyarázásának kérdéséről. Az első estén hangzik el D. Káldy Zoltán püspök beszámoló előadása a Magyarországi Evangélikus Egyház mai életéről. A második napon dr. Hermann Binder professzor (Románia) arról szól, mit jelent a tudományos írásmagyarázat az igehirdetésre készülésben. Dr. Niederwimmer osztrák teológiai professzor pedig azt a problémát fejtegeti, mit jelent a tudományos exegézis az egyház mai tanító szolgálatában. Ezen az estén a Lutheránus Világszövetség munkájáról ad tájékoztatót Dr. André Appel főtitkár. A harmadik napon Dr. Nagy Gyula teológiai professzor szól a keresztyén szociáletika feladatairól: küzdelem a faji megkülönböztetés ellen, a fejlődésben visszamaradt országok megsegítéséért és az embervilág békés jövőjéért. Este az a kérdés kerül közös megvitatásra, milyen hatásai mutatkoztak eddig a II. vatikáni zsinatnak a különböző európai országokban. A konferencia zárónapján, április 26-án, délelőtt a résztvevők megbeszélést folytatnak a Lutheránus Világszövetség legközelebbi nagygyűlésének (Porto Alegre, 1970) fő témájáról: »Elküldve a világba«. Itt ugyancsak az egyház és a mai világ viszonya, a keresztyénekre a mai világban váró feladatok kerülnek megvitatásra. Este 7 órakor a Deák téri templomban ünnepélyes záróistentisztelettel végződik a négynapos nemzetközi tanácskozás, dr. André Appel igehirdető szolgálatával. Abban a jó reménységben nézünk ez elé a fontos esemény elé egyházunkban, hogy a kisebbségi sorsban élő európai evangélikus egyházak konferenciájának tanácskozása elmélyülést és kölcsönös gazdagodást jelent majd az azon részt vevő külföldi egyházak és egyházunk küldöttei számára abban a közös szolgálatban, amelyet ma az egyházban és ti világban az egyház Ura Ta( tőlünk. I
