Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-10 / 10. szám

„Emlékezzél meg Uram Ir­galmasságodról”. (Zsolt 25, 6) VASÁRNAP. — „Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordí­tani”. (1 Móz 50, 20) Életünk­nek talán legnagyobb élmé­nyei közé tartoznak azok az emlékek, amikor a bajból va­lami jó született. Isten min­dent jóra tud fordítani. Külö­nösen akkor, ha mindig Isten kezéből tudjuk elfogadni éle­tünket. Az ember akkor tette a legnagyobb rosszat, amikor Jézus Krisztust a keresztre feszítette. Isten azonban az ember gonoszságát jóra fordí­totta és éppen Jézus halála lett kegyelmének forrása. Is­ten igéje arra biztat, hogy merjünk bízni az ő irgalmá­ban. HÉTFŐ. — »Az Űr az én kő­sziklám és kőváram és szaba­dítom nékem.« (2 Sám 22, 2) Dávid ajkán boldog örömmel zeng ez a himnusz, ö megta­pasztalta, hogy az Űr végte­len irgalommal tud .vigyázni gyermekeire és mindig meg­adja a szabadulás útját. Ez a tapasztalása adott neki erőt ahhoz, hogy életét rá merje bízni. Isten gyermekei egész életükben azt tapasztalják, hogy az Ő kegyelme és irgal­ma a legbiztosabb vár, mert meg tud védelmezni a bűnnel szemben. KEDD. — -Ne kívánd a te felebarátodnak házát, szántó­földjét; se szolgáját, se szol­gálóleányát, se ökrét, se sza­marát és semmit, ami a te fe­lebarátodé.« (5 Móz 5, 21) Bi­zony boldogtalan ember az, aki csak azt látja, hogy mit kapott a felebarátja, de nem látja azt, amit ő kapott az Is­tentől. A tizedik parancsola­ton keresztül a telhetetlenség- től és irigységtől akar Isten bennünket megszabadítani és Ugyanakkor hálára szeretné megnyitni a szívünket, mert nagyon sok az, amiért minden­nap hálát adhatunk Istennek. Ne azt nézzük tehát, hogy mi­je van másnak, hanem azt, hogy mit kaptunk mi és tanul­junk meg mindenért hálát ad­ni. SZERDA. — »Az Űr igaz; igazságot szeret, az igazak lát­ják az ő orcáját.« (Zsolt 11, 7) Üjra Dávid bizonyságtételét hallhatjuk. Sok ellensége volt és sokat kellett emiatt szen- ítedftié. Még az élete is sok­szor veszélyben volt. Az ő ta­pasztalása az volt, hogy Isten mindig nagyon igazságos. Megtapasztalta újra meg újra szabadítását és látta, hogy íté­lete igazságos. Vajon ma más a mi Űrünk? Az Űr igazsága az, hogy szereti az embert és nem akarja halálát, hanem odaadta érte az ő egyszülött Fiát, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökké él­jen. Ebben higgyünk és boldo­gok leszünk! CSÜTÖRTÖK —»Csak azon az úton járjatok, amelyre uta­sítottalak titeket, hogy jó le­gyen dolgotok.« (Jer 7. 23) íté­letet hirdet az Űr Júda felett, mert nem hallgatott szavára, ítélete előtt azonban ott volt irgalmas figyelmeztetése is. A gyermeknek az a legjobb, ha tud hallgatni a szülői szóra, mert az mindig szeretetből fa­kad. Isten gyermeke számára különösen döntő, hogy tudjon hallgatni mennyei Atyja szavá­ra. PÉNTEK. — »És nevezte Jákob a hely nevét, ahol az Isten szólott ővele, Béthelnek.« (Isten házának.) (1 Móz 35, 15) Jákob számára Béthel Isten irgalmának helye volt. Itt nye­ri a bocsánatot és itt kapja az ígéretet. A csaló Jákobból Iz­rael lesz, mert az Isten irgal­ma lehajolt hozzá. Mindnyá­junk életében van Béthel, hi­szen Isten lehajolt hozzánk is és ígéretének boldog birtoko­saivá tett Bűnös gyermekei­nek országát ígéri és örök élet­tel akarja őket megajándékoz­ni. Megbocsát és a megújított életben tovább vezet. SZOMBAT. — »Ne lopj!« (2 Móz 20, 15) Látszólag nagyon egyszerű és világos ez a pa­rancs. Meg is értjük, hiszen mindnyájan nagyon jól tud­juk, hogy a lopás bűn. De el­felejtjük, hogy amikor Isten tiltja a lopást, ugyanakkor mit követel. Becsületes, mun­kás életet. Hűséget a munká­ban és nyitott szívet ember­társaink iránt. Nemcsak meg kell elégednem azzal, amim van, hanem még másokat is segítenem kell. Isten irgalma álljon szüntelenül előttünk, hiszen ő mindig bőségesen tud adni. Vajon megtanultuk-e már, hogy jobb adni, mint venni? \ Kökény Elek — Böjt 2. vasárnapján az oltárterítő szine: lila. A vasár­nap délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 20, 20—28; az igehirdetés alapigéje: 2 Kor 8, 9. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus. — SOPRON — SOPRON­bAnfalva — Ágfalva. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evangélikus Egyházke­rület püspöke március 16-án. szombaton Sopronbánfalván és Ágfalván, március 17-én, va­sárnap pedig Sopronban szol­gál, ahol a délelőtti istentisz­teleten igét hirdet, délután pedig előadást tart. — A VESZPRÉMI EVAN­GÉLIKUS EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége már­cius 13-án Veszprémben tartja következő ülését. Ürvacsorát oszt Sárkány András, igehir­detési előkészítőt Magassy Sándor, előadást Mesterházy Ferenc, korreferátumot Né­meth Tibor, élménybeszámolót Kiss János és Vető Béla tart. Halász Béla esperes az idősze­rű kérdésekről tájékoztatja a lelkészeket. — KISKÖRÖS. Február 13- án bibliaóra sorozat kezdődött a 250. éves jubileumát ünnep­lő gyülekezetben »A Biblia he­gyei« összefoglaló címmel. Az első előadást Ruttkay Miklián Géza gyóni lelkész tartotta. — Február 14-én szeretetven- dégség volt a presbiterek, kép­viselőtestületi tagok és család­tagjaik részére. A gyülekezet elöljáróinak felelősségéről és szolgálatáról ugyancsak Rutt­kay Miklián Géza tartott elő­adást. A szeretetvendégségen a gyülekezet énekkara szol­gált. Többen verset adtak elő. — A NÓGRÁDI EVANGÉ­LIKUS EGYHÁZMEGYE lel­készi munkaközössége február 29-én Balassagyarmaton tar­totta ülését. Űrvacsorát osztott Matuz Pál, írásmagyarázatot Kovács András, előadást Ger- hát Sándor, Szabó József és Révész László, korreferátumot Breuer Oszkár tartott. Az idő­szerű kérdésekről Gartai Ist­ván esperes tájékoztatta a lel­készeket. — BÉKÉSCSABA. A feb­ruár 7-én tartott szeretetven­dégségen Szepesi Károly Szarvas-Űjtemplomi lelkész »Én az Ürnak szolgálok« címen tartott előadást. »Mikor azért azt monda nékik, hogy: Én vagyok; hátra vonu- lának és földre esének«. (János 18, 1—11.) — P1LISCSABA. Az Evan­gélikus szeretetotthon munka­társai a rádióban hallottak és a televízióban látottak hatására szívük szeretetével 500.—Ft-ot gyűjtöttek össze a szicíliai földrengés károsultjainak ja­vára. Az összeget a Magyar Vöröskereszt csekkszámlájára fizették be. — TEOLÓGUS OTTHON. Február 22-én D. Dr. Ottlyk Er­nő püspök, az Északi Evangé­likus Egyházkerület püspöke tartotta a teológiai hallgatók heti »otthon-óráját«. Előadást tartott népünk és hazánk éle­tének mai kérdéseiről, majd ezt követően eleven eszmecse­re keretében válaszolt a teoló­gusok kérdéseire és hozzászó­lásaira. Az »otthon-óra« után a püspök végezte az esti áhí­tat igehirdetői szolgálatát is. — FASOR. A gyülekezet februári szeretetvendégségén Várady Lajos esperes tartott előadást »Humor, derű, öröm a keresztyén életben« címen. — A PESTI EVANGÉLI­KUS EGYHÁZMEGYE lelké­szi munkaközössége március 1-én ülést tartott a fasori gyü­lekezeti teremben. Deák tér de. 9. (urv) Trajtler Gá­bor, de. 11. (urv) Dr. Kékén And­rás, du. 5. Hafenscher Károly, du. 6. Szeretetvendégség: dr. Nagy Gyula. Fasor de. fél 10, de. 11. du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsonyi Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 de 10. (szlo­vák), de. 12 (magyar). Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Thaly Kálmán u. de. 11. Bándi Sándor, de. 11. Dr. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sádor. Zugló de 11. (urv) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fót| út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Solymár Péter. Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter. Újnest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep A SAJTÓOSZTÁLY értesíti a lelkészi hiva­talokat, hogy a »►Keresz­tyén énekeskönyv-« elfo­gyott. Az énekeskönyv új, kis alakú kiadása előreláthatólag a nyár folyamán jelenik meg. — HARMONIUM, két regiszteres, jó állapotban eladó. Zsiros Ilona, Cegléd. Körösi út 10. — TAKARÍTÓNŐT egésznapos, továbbá félnapos elfoglaltsággal felvesz budapesti klinika. írásbeli jelentkezés «-Klinika- jeligére az Evangélikus Élet kiadóhivatalába. — NAGYTISZTELETÜ URAK! Március végéig nálam megrendelt villámhárító, vagy toronysisak ja­vítási és védőmázolási munkákból 5—10% engedményt adok a lelkész özvegyek és árvák javára. Rózsássy József Budapest, IX. Közraktár u. 2/a. — HARMONIUM javítása — hi­bás felújítása garanciával. Fizetési könnyítéssel. Vidékre leutazom. Pokorny Károly Újpest, Rózsa u 59. — ZALAEGERSZEG. Az egyetemes imahét keretében Fónyad Pál nagykanizsai lel­kész végzett szolgálatot. — MISKOLC. A gyülekezet újonnan megválasztott felü­gyelőjének, Kiss Imrének és jegyzőjének, dr. Magyarsóky Ferencnek, valamint hét új presbiternek az ünnepélyes es­kütételére és beiktatására a február 18-i közgyűlésen ke­rült sor. Február 25-én a délelőtti is­tentiszteleten igehirdetéssel, a délutáni szeretetvendégségen pedig előadással szolgált Ben- kóczy Dániel nyíregyházi lel­kész, a Hajdú-Szabolcsi Evan­gélikus Egyházmegye espere­se. CSALÁDI HÍREK — HALÁLOZÁS. Krebsz Mátyás a pusztavámi gyüleke­zetnek éveken át volt gondno­ka, lapunk hűséges olvasója, életének 70. évében február 21-én elhunyt. Február 23-án temették el az egész község részvéte mellett. »»Boldogok a halottak, akik az Ürban hal­nak meg-«. — özv. Nagy Sándorné az Evangélikus Élet buzgó olvasó­ja február 19-én 77 éves korá­ban Szarvaskenden elhunyt. Az elhunytban Nagy Kálmán szarvaskendi gondnok édes­anyját gyászolja. de. fél 9. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákos­palota MAV-telep de. 8. Rákos­palota Nagytemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9, Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József, Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Budavár de. 9. (urv) Káposzta Lajos, de. 11. (urv) Káposzta Lajos, du. 6. Madocsai Miklós. Toroekd tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (urv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Csákó Gyula, este fél 7. Ta­kács József. Budakeszi de. 8. Csen- gődy László. Pesthidegkút de. fé! 11. Csengődy László. Kelenföld de. 8. (urv) Bencze Imre, de. 11. (urv) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. tír, Rezessy Zoltán. Kelenvöigy de. 9« Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (urv). EVANGfiLTKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTEI.. Puskin u. IZ. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vm, Előfizetés! ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.0455 A 100 éves Athenaeum Nyomda rotációs magasnyomása. Budapest Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató Csodálatos gazdagság 2 Kor 8, 9 A gyorsan múló böjti hetek egyre inkább a golgotái ke­resztre irányítják a figyelmünket. A böjti vasárnapok pedig Jézus Krisztus megváltói munkájának egy-egy részletét tárják a szemeink elé. Ezt teszi böjt második vasárnapja is, amiKor Jézus Krisztus csodálatos gazdagságáról beszél. — Némuljunk el néhány pillanatra, hogy meghalljuk a mai ige hármas üze­netét. 1. JÉZUS KRISZTUS GAZDAGSÁGA CSODÁLATOS GAZDAGSÁG. Vessünk csak egy-egy pillantást földi életének néhány eseményére! Ö olyan gazdag volt, hogy egy éjszakai eredménytelen halászat után is tudott hatalmas zsákmányt adni a fáradt, meggyötört halászoknak. Ö olyan gazdag volt, hogy a kánai menyegzőn a vizet borrá tudta változtatni. Ö olyan gazdag volt, hogy vakok szemevilágát megnyitotta, sántákat éppé tett, poklosokat meggyógyított, ö olyan gazdag volt, hogy egy reménytvesztett özvegyasszonynak vissza tudta adni ha­lott gyermekét, ö olyan gazdag volt, hogy bűnösökkel egy asz­talhoz ült, hogy bűneiket megbocsássa és életüket megújítsa. Ö olyan gazdag volt, hogy hűségével meg tudott bocsátani a hűtleneknek, s még a golgotái kereszten is tudott imádkozni azokért, akik megfeszítették. Jézus Krisztus gazdagsága olyan csodálatos gazdagság, amely valóság ma is, valóság a mi számunkra is. Valóság ak­kor, amikor nem tudunk hinni Benne úgy, ahogy szeretnénk, amikor nem tudjuk úgy szeretni a másik embert, ahogy arra Ő tanított minket. — Azután elmondja az ige azt is, hogy: 2. A GAZDAG JÉZUS KRISZTUS SZEGÉNNYÉ LETT ÉRTÜNK. Valahol egyszer azt olvastam, hogy a szegények és a gazdagok kétféleképpen beszélnek. És Jézus Krisztusnak azért kellett szegénnyé lennie, hogy gazdag létére megértse a szegé­nyek beszédét. Ö úgy lett szegénnyé, hogy gazdag létére egy szegényes istállóban jött el erre a világra. Király volt és ül­dözött módjára nem tudta fejét hol lehajtani széles e világon. Vállalta a kivetettséget, a meg nem értést, a megvetést és a gúnyt is. Az a Jézus Krisztus, Aki szegénnyé lett, értünk vállalta a szegénységet, a Golgotára vezető böjti utat. Értünk, bűnösö­kért. Értünk, akik büntetést és kárhozatot érdemiünk. Ö vál­lalta a szenvedést, a büntetést és a halált. Az Ö szegénysége valóság ma is, a mi számunkra is. — Végül elmondja az ige még azt, hogy: 3. JÉZUS KRISZTUS SZEGÉNYSÉGE ÉS GAZDAGSÁGA ÁLTAL MI IS GAZDAGOK VAGYUNK. Azért szólal meg az ige a mai vasárnapon, hogy világossá tegye számunkra: A böjti úton, a golgotái kereszten minden értünk történik. Ha pislá­kol szívünkben a hit, Jézus Krisztus felszítja hitünk tüzét, hogy ragaszkodjunk Hozzá, hogy engedelmeskedjünk Neki. Ha botladozik a lábunk az Ö útján való járásban, megerősít min­ket, hogy biztos léptekkel haladhassunk az általa mutatott úton. Ha nem tudunk szolgáló szeretettel odafordulni a má­sik emberhez, hogy mindent megtegyünk érdekében, Ö tisz­títja meg szívünk szeretetét, hogy tudjunk a másik emberért élni. Ha mienk csupán a bűn, a mulasztás, Ö adja a bűnbo­csánatot. az életújulást, az örök életet. Jézus Krisztus gazdag létére szegénnyé lett, hogy szegény­sége által mi gazdaggá legyünk. Figyeljünk újjáteremtő sza­vára, s mienk az Ö csodálatos gazdagsága: az öröm, a boldog­ság, az élet — itt és odaát. Harkányi László Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. március 10-én Hogyan volt mindez lehetséges? Kevés könyv váltott ki belőlem olyan döb­benetét és iszonyatot, mint G. M. Gilbert Nürnbergi Napló-ja. Gilbert az amerikai had­sereg ezredese volt és pszichológus. A kereken egy esztendeig tartó (1945. október 18-tól, 1946. október 1-ig) nürnbergi Nemzetközi Ka­tonai Bíróság mellé beosztott szakember nap­lójegyzeteket készített a vádlottakkal foly­tatott beszélgetéseiről. A Nürnbergi Per anya­gát, amely a tárgyalások vád- és védő beszé­deit, igazoló eljárását és tanúkihallgatásának anyagát tartalmazza, csak akkor értjük meg igazán, ha Gilbert Naplóját magunk elé tesz- szük és a cellákban, vagy közös étkezéseken és börtönsétákon elhangzott mondatokkal kiegészítjük. A tárgyalások egyébként is bi­zonyos vonatkozásban teatrálisak voltak. Mintegy „rivaldafényben”, hatalmas néző­sereg — újságírók filmesek, szakértők és ér­deklődők sokasága — előtt folytak, ennek megfelelően, a vád roppant súlyossága elle­nére is, az elítéltek egy álhősiesség pózában léptek fel. De a cellák mélyén, a pszichológus­sal folytatott dialógusban az álarc lehullott róluk és valami borzalmas, az emberiesség­ből teljesen kivetkőzött haramiák, kannibá­lok, szörnyek állnak előttünk. Gilbert alig fűz egyéni véleményt jegyzeteihez, az olvasóra bízza a döntést. Itt vannak tehát előttünk emberi közelség­ben azok, akiknek szava, intézkedése nyomán milliók masíroztak a tűzvonalba. Akik a faj­elmélet alapján milliókat irtottak ki gázzal, golyóval, vagy puszta éheztetéssel. Az Euró­pát rettegésben tarló hóhérok, kis népek el­nyomói, sorozatos agressziót elkövető szemé­lyek. A hat esztendős inferno rendezői. Akik­nek képeivel egykor tele voltak a lapok és a mozivásznak. Akiknek beszédeit bömbölte szüntelenül a rádió.' De ahogyan itt találko­zunk velük, mégis valami groteszk benyo­mást keltenek. A katonai- és párt kitünteté­sektől megkopasztott nagyhangú demagógok, szánalmas emberi korcsok. Hiányoznak róluk a nagyságukat biztosító Führer pávatollai. marsallbotjai, rendjelei. A névsor maga is hátborzongató: Göring. Hess, von Ribbentrop. Keitel, Kaltenbrunner. Rosenberg. Frank, Frick, Streicher, Funk, Dö nitz, Schacht, Raeder, von Schirach, Sauckel. Jodi, von Papén, Seiss Inquart, Speer, von Neurath, Fritzsche. Minden egyes név a mély­ből fölidézi a sötétség szellemét. De hol van a többi? Hitler, Himmler, Bormann, Göbbels. Eichmann, és a gauleiterek százai, vagy tíz­ezrei, akik e rettenetes maffiának még tagjai voltak és végrehajtották kegyetlen tetteiket? Egyesek öngyilkosok lettek, mások még talán bujkálnak és esetleg kiveti még őket a tár­sadalom egyszer, mint Jónást a cet. De térjünk a cellákba! Kísérjük csupán nagy vonásokban figyelemmel azoknak gon­dolkodását, akik 12 éven keresztül uralmon voltak és akiknek véres uralma példátlan volt az emberiség történelmében. Az amerikaiak különleges pszichológiai vizs gálatoknak vetették alá a vádlottakat. Ezeke a vizsgálatokat maga Gilbert doktor végezte Döbbenetes eredményekről vallanak a „test” vizsgálatok. Szellemileg korlátolt, szadista hajlamú, beteges lelkületű majdnem kizáró­lag valamennyi. Szörnyű belegondolni is ab­ba, hogy 80 millió német sorsát és szerencsét­len Európánk történelmét ilyen emberek ír­ták elő. Hogy nem akadt közülük csak egy is, aki az emberiesség nevében a tizenkét „dicső” év alatt levonta volna a konzekvenciát. Hogy végigcsinálták Münchentől Berlin elestéig, il­letőleg Hitler öngyilkosságáig aljas játéku­kat. Mert az az összbenyomás alakul ki, hogy „bűnös játéknak” tekintették az egészet. Ki a felelős mindezért? A Napló elhallga­tott, de Gilbert doktor szüntelenül visszatérő kérdése ez volt: „Ki a felelős mindazért, ami történt?” A gyávábbak Hitlerre hárították a felelősséget, a többség egyszerűen nem vélt tudni arról, hogy mi történt a Harmadik Bi­rodalomban. A vádlottak előtt bemutatott filmdokumentációt pedig egyszerűen propa­gandának minősítették. De hát, ha csupán öt százaléka igaz mindannak, — hogy ti. buldó­zerekkel kellett a hullahegyeket (ez így igaz szárul szóra!) eltakarítani, a női hajak bála számra megmaradtak, de az áldozatok közül szinte senki, a krematóriumok nem győzték „nyelni” a nyomorultak holttetemeit. — vagyis ha csupán öt százaléka igaz mindennek, ak­kor is megbocsáthatatlan merénylet volt ez az emberiség ellen. Erről nem tudtak, erre nem adtak parancsot ezt ők nem akarták: De akkor ki tudott róla, ki adott parancsot ki akarta? Ki akarta a lengyel, az orosz né­pet kiirtani, mert szláik)k voltak? Kinek állt céljában a aörög. szerb, zsidó 6s egyéb népe­ket megsemmisíteni, mert alacsonyabb ren­dűek, mint a németek? Micsoda sötét maffia volt az egész! Milyen sokmindent nem tudunk annak mechanizmusából, amelynek magunk is szenvedő alanyai voltunk. Vajon ki kellene-e emelnünk egyeseket? A német nép, vagy Európa népei ellen elkö­vetett szégyenletes, gyalázatos tettek szemé­lyeit? Nem. Hiszen az egész mindenestül alap­jaiban gonosz, ördögi volt és a fogaskerekek egymásba illettek mint egy gépezetben. Mégsem mellőzhetjük a Nürnbergi Napló jegyzeteit, amelyek az egyházzal állnak kap­csolatban. Niemöller neve és a Hitvalló Egy­ház magatartása sűrűn szerepel a könyvben. (A vádlottak egyházi szolgálatban is részesül­tek.) Rosenbergék ideológiája, Göringék ci­nizmusa leleplezi a fasiszta rendszer szándé­kát: likvidálásra ítélték az egyházat. Meg­döbbentő, hogy mégis volt olyan csoportja az egyháznak, amely még segítette is ezt a ret­tenetes ideológiát. Drámai leleplezés rejlik a náci vádlottak szavaiban, kijelentéseiben, hogy milyen semmibe 'vették, hogy milyen nevetségesnek tartották a kollaborávs „barna keresztyének” erőfeszítéseit. Hát ide jutott volna az egyház!? Hála Istennek, a Hitvalló Egyház és sokan a lelkészek közül vállalták a koncentrációs táborokat, mártírhalált és ez­által az egyház becsületét megőrizték! Az ítélet közismert Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett. Tizenegy halálos ítéletet vég­rehajtottak. A többiek pedig különböző idejű börtönbüntetést kaptak Mit tudott és vallott minderről a nép. az emberiség? Elintézett-e mindezzel a kérdés? Adjunk erre a következő számunkban választ. Dr. Rédey Pál

Next

/
Thumbnails
Contents