Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-10 / 10. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS H E T I L A P XXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1968. március 10. , Ara: 2.— Forint Krisztus követése Ingyen, kegyelemből igazulunk meg Isten előtt, anélkül, hogy erre rászolgáltunk volna. Így tudjuk, így tanultuk, így valljuk, így hallottuk sokszor: ez evangélikus hitünk közepe. Ez egyházunk tanításának sarkalatos tétele. Vagyis: Isten ingyen, ellenszolgáltatás nélkül fogad jóindulatába. Felkínálja szeretetét, megbocsátja vétkeinket, társaságába fogad. Mindezért semmit sem tehetünk, cserébe semmit sem kell adnunk. Csak el kell fogadnunk a felénk kinyújtott kezet. Csak be kell lépnünk a kitárt ajtón. Csak le kell ülnünk a megterített asztalhoz. Bibliai szóval élve: csak hinnünk kell. Mindez így igaz. Csak az a kérdés: jól értjük-e az >-in- pi/en«-t. Nem értjük-e Isten jóindulatát félre s nem élünk-e vissza vele. Mert visszaél mindenki, aki él ugyan vele, de nem él belőle. Magyarán: aki pihenőpárnának véli s nem útra- vulónak. Korunk egyik nagy hittudósa, a németországi Hitvalló Egyház vértanúja — április 9-én lesz 23 esztendeje, hogy Hitler hóhérai kivégezték — Dietrich Bonhoeffer mutatott rá erre nagyon élesen. Isten kegyelmét ingyen kapjuk ugyan, de az nem olcsó holmi, hanem nagyon is drága. Drága volt mindenekelőtt magának Istennek. Hiszen a Fiát adta oda azért, hogy minket gyermekeiül fogadhasson. Sokba került Istennek az, hogy mi így imádkozhatunk: Mi Atyánk...! Az ár, amit Isten ezért fizetett, nem volt kevesebb, mint saját maga. Emberré lett s testvérünkké Jézusban. Mindig újra eszünkbe kellene ezt vennünk. Pedig sokszor olyan természetesnek tartjuk azt, ami hallatlan és roppant ajándék. Ügy bánunk Isten kegyelmével, felénk forduló jóindulatával, mintha olcsó selejtáru lenne; idényvégi kiárusításon leértékelt, leszállított áru holmi. Pedig a legdrágább kincs, felbecsülhetetlen érték. Kell azért, hogy Istennek ez a kegyelme nekünk is drága legyen. Mit jelent ez? Semmiképpen nem azt, mint már mondottuk, hogy valamit is tehetnénk azért, hogy megkapjuk Isten szeretetét. Isten szívébe a belépés díjtalan, szeretetét sem előzőleg nem lehet kiérdemelni, sem utólag nem kell megszolgálni. Igazán ingyen kapjuk. Ez azonban nem maradhat következmények nélkül az életünkben. Isten feltétel nélkül megbocsátja vétkeinket. Ez a bűnbocsánat azonban kötelez. Nem ment fel a megbánás kötelezettsége alól. És arra is kötelez, hogy változtassunk az életünkön. A rosszat elhagyjuk, a jót ne mulasszuk el. Amit hibáztunk, azt tegyük jóvá. A helytelen útról forduljunk vissza. Amit másképpen kell tennünk, azon változtassunk. A felismert jót tegyük még jobban. Bibliai szóval élve: térjünk meg. Ez a »megtérés« egész életünkön át tart. Naponta kell gyakorolnunk s aprópénzre váltanunk. így is mondhatjuk: az hogy Isten gyermekei vagyunk, kell, hogy nekünk is kerüljön valamibe. Nem olcsó mulatság, semmire sem kötelező tétlen és felelőtlen nézelődés keresztyénnek lenni. Isten, amikor gyermekévé fogadott — s ezt igazán ingyen tette! — el is hívott valamire és el is indított valahová. Krisztus követésére hívott el és elindított a világba, az emberek közé. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a keresztyén életnek vannak formái, keretei, amik hozzátartoznak ehhez az elhiva- táshoz. Nincsen a tetszésünkre bízva, hogy hallgatjuk-e Isten igéjét, olvassuk-e a Bibliát, keressük-e Isten akaratát. A keresztyén ember nem magányos remete, hanem a Krisztus seregének tagja. Fegyelemben él s parancsra indul és cselekszik fay követi Urát, aki előtte jár, utat mutat, példát és erőt ad. Mert erőre van szükségünk ahhoz, hogy harcba szálljunk a bűnnel. Vagyis önmagunkkal: önzésünkkel, lustaságunkkal, gyávaságunkkal, kényelemszeretetünkkel. Le kell győzni húzó- dozásunkat, amikor nem akarunk vállalni terheket, áldozatokat, kockázatot, felelősséget. Krisztus követése nem lehet ezek nélkül. Jézus soha sem ígért tanítványainak kényelmes, tétlen, könnyű életet. Apostolai és később az egyház történetének nagynevű alakjai, vagy a hívők seregének névtelen, hűséges tagjai mindig az ő követésének sokszor rögös és meredek, keskeny útját járták. Krisztus követésének útja a világba vezet. Nem kolostorba, pusztai magányba, hanem az embertestvérek közé. Itt, vagyis a hétköznapok során, a munka sűrűjében, hivatásteljesítésben kell keresztyénnek lenni. És esetleg a betegágyon, nehéz próbák hordozásában is. A szeretet nagy parancsolatának teljesítésében, aprópénzre váltásában. Istennek — nem lehet ezt elégszer hangsúlyozni — semmivel sem fizethetünk jóindulatáért, szeretetéért. A **kegyelem« bibliai szóhasználata éppen ezt altarja mutatni: Isten valóban ingyen ad. Mégis fizetséget követel tőlünk, — de ezzel embertársainknak tartozunk. Isten szeretetének roppant kincsét, a drága kegyelmet fel kell váltanunk sok-sok apró bankóra, a szeretet cselekedeteire. Így járhatunk Krisztus lábanyomában. Dr. Groó Gyula AZ egyhazak vilagtanAcsAnak FŐTITKÁRA BUDAPESTEN Dr. Eugene C. Blake, az Egyházak Világtanácsának a főtitkára, kétnapos látogatásra Magyarországra -érkezett, A főtitkár március 5. és 6. napjait töltötte Budapesten. Ezeken a napokon találkozott a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának az elnökségével az ökumenikus irodában, megbeszélést folytatott a Református Zsinati Elnökséggel, az Evangélikus Egyház elnökségével és annak munkatársaival, látogatást tett a Szabadegyházak Tanácsánál és egyéb illetékes személyeknél. Dr. Blake főtitkár Belgrád- ból érkezett Budapestre, akit a Ferihegyi repülőtéren dr. Bartha Tibor, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának az elnöke és dr. Pálfy Miklós professzor, a Tanács főtitkára fogadott. Beszélgetés D. Paul Hansennal az európai kisebbségi egyházak konferenciájáról Húsvét után, április 22—26- ig Budapesten tartja gyűlését a Lutheránus Világszövetség Európai Kisebbségi Egyházak Konferenciája. Ennek a konferenciának előkészítésében hazánkban járt az Osztály titkára D. Paul Hansen, aki Teológiai Akadémiánk tiszteletbeli doktora. Rövid néhány napos ittléte alatt beszélgettünk vele a konferencia előkészületeiről. — Milyennek találta a külső előkészületeket? — A magyar evangélikus egyház vezetősége nagyon megkönnyítette számunkra az előkészítő szervezést akkor, amikor segített abban, hogy a Vörös Csillag szállóval olyan megállapodást köthettünk, amely a konferencia külső kereteit, a résztvevők elhelyezését s az értekezletek színhelyét a célszerűség és kényelem magas szintjén oldja meg. Hálásak vagyunk az Állami Egyházügyi Hivatalnak, hogy ebben a szervezésben messzemenően támogatott. A szálló vezetőségével folytatott tárgyalásaink csak fokozták a konferencia jó lefolytatásába vetett reménységünket. Most harmadszor rendezek ilyen konferenciát s elmondhatom, hogy ez olyan keret, amely elé a Balról jobbra (ülő sor): D. Koren Emil esperes, D. Káldy Zoltán püspök, D. Paul Hansen lelkész, D. dr. Ottlyk Ernő püspök, (álló sor): Kanner Ágoston főtitkár, dr. Pröhle Károly dékán, dr. Nagy Gyula professzor legnagyobb bizalommal és megelégedéssel tekintek. Hogyan fogadták azt a megoldást, hogy a konferenciát ezúttal Magyarországon, Budapestem rendezik? — Örömmel teszek arról bizonyságot, hogy a LVSZ törzskarában nagy az öröm ezért. Mindnyájan boldog várakozással készülünk erre az együttA Magyar Népköztársaság Hivatalos Lapja a Magyar Közlöny 1968. február 23-i száma közli az alábbiakat: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke által dr. Káldy Zoltán evangélikus püspöknek adományozott Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki keresztjének I. fokozata kitüntetés viselését engedélyezi. Losonczi, Pál s. k. Cseterki Lajos s. k. a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára IMÁDKOZZUNK Mindenható örök Isten, mindnyájunk Teremtője és Gondviselője! Magasztalunk atyai jóságodért, amelyet naponként megújítasz rajtunk. Hálát adunk szeretetedért, hogy nem hagytál minket bűneinkben elveszni, hanem megváltót küldiél a világnak. Ür Jézus Krisztusunk! Köszönjük, hogy Te Urunk, Királyunk és Megváltónk vagy, Aki nem nézted mérhetetlen gazdagságodat, hanem szegénnyé lettél értünk. Eljöttél erre a világra, vállaltad a megkísértést, a szenvedést, a mi bűneinkért Te vállaltad a büntetést, a halált is. Add, hogy gazdagságod által mi is gazdaggá legyünk. Add, hogy rátaláljunk Benned szabadító Urunkra, s rátaláljunk a másik emberben a testvérre, akinek szolgálatára Te rendeltél el minket. Köszönjük, hogy végigjártad értünk a kereszt útját, hogy mi, bűneinktől megszabadulva, Neked szolgáló életet éljünk. Add, hogy tudjuk szeretni a másik embert, a testvért, add, hogy tudjunk szolgálni életünk minden napján egyházunknak, népünknek, az emberiség és a világ békéje ügyének. Szentlélek Úristen! Szentelj meg és vezess minket életünk minden napján, hogy életünk mindenkor kedves legyen Előtted, Ámen. ßkikre hagyatnunk kell A földi béke szerelmesei Az Isten országáról szóló újtestámentomi örömüzenet nyitja meg a keresztyén ember eszét és szívét arra, hogy a háború és béke kérdésében helyesen tájékozódjék. Ez az örömüzenet mutatja meg nekünk az élő Istent, aki teremtett világának, még a bűnös embernek is az életét akarja, aki ezért az életért önmagát adta oda, de aki Ítélni is tud. Ez az örömüzenet leplezi le a háborút a régi világ tartozékaként, mint az emberi bűn követekezményét. És ez az örömüzenet mutatja meg az egyháznak és a keresztyén embernek igazi helyét a világban: Feladata, hogy a világ világossága és a föld sója legyen, az isteni békességnek a követe és a földi békének a szerelmese. Ha ez nem így van, akkor bűnbánatra van szükség! H. Gollwitzer nyugatberlini teológiai professzor létre, amely Magyarországon, a magyar evangélikus egyház területén lesz. De nemcsak a Világszövetség vezetősége elégedett ezzel. A genfi központba érkező levelek is arról tanúskodnak, hogy a jelentkezők mind igen örülnek ennek a megoldásnak s nagy várakozással készülnek az együttlét- re. — Hány résztvevőre számíthatunk? — Mintegy hetven külföldi résztvevő lesz jelen, akik húsz országból képviselik a maguk kisebbségi helyzetben élő evangélikus egyházát. Ehhez jön természetesen az a harminc magyar lelkész, akiket a konferenciára a magyarországi evangélikus egyház küld ki. — Milyenek a belső előkészületek? — A konferencia témái olyanok, amelyekkel egyfelől minden lelkész természetszerűen foglalkozik a maga szolgálatában, másfelől olyanok, amelyek minden felelőséggel élő embernek égető kérdései. Az első két napon a hit és a tudomány exegézise kerül elő az igehirdetésben, s az egyház tanításában. Ezek a leikészi szolgálat sajátos kérdésedként állnak majd a résztvevők előtt. A második két napon igyekszünk kitekinteni az emberiség nagy kérdései felé, amelyek lelkésznek is, de minden felelősséggel élő embernek kérdései. Bőven szeretnénk hallani a magyarországi evangélikus egyház életéről és szolgálatáról, tájékoztatást adunk a LVSZ kérdéseiről, s vizsgálni igyekszünk majd azt a kérdést, hogy milyen következményei vannak a Vatikáni Zsinatnak azokban az országokban és körülmények között, ahol az evangélikus egyház kisebbségben él. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a különböző országokból érkező résztvevők ne csak előadásban halljanak, de tapasztalatokat is szerezzenek a magyar evangélikus egyház életéről, s ezért igen örülünk, annak, hogy nemcsak a városnézés során tekinthetünk meg különböző evangélikus templomokat és egyházi épületeket, intézményeket, hanem a konferenciához kapcsolódóan a résztvevők közül sokan szolgálati alkalmakat is kapnak majd egyes fővárosi és vidéki gyülekezetekben. Mi pedig nemcsak annak örülünk, hogy sok külföldi hittestvérünk előtt tehetünk bizonyságot szeretetünkről, hanem annak is, hogy Paul Hansen szemében már szeretetünk visszfénye csillog. K. B. Az Európai Egyházak Konferenciája Elnökségi és Tanácsadó bizottsága március 4—8 között tartja ülését a svájci Thun mellett. Az ülésen a 7 tagú elnökségen kívül részt vesz a Bizottság 18 tagja. A főtitkári jelentés meghallgatása után lényegében az egyes kontinensek egyházi szervezetei munkájának összehangolásáról tárgyalnak. Az ülésre elutazott D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, aki tagja a 7 tagú elnökségnek. Ülésezett a Külügyi Bizottság A Magyarországi Evangélikus Egyház Külügyi Bizottsága február 26-án D. Káldy Zoltán püspök elnökletével ülést tartott. A Bizottság meghallgatta a finn—magyar egyházi kapcsolatokról szóló jelentést, foglalkozott az 1968. évi külügyi tervvel, s jelentős döntéseket hozott az év tavaszán hazánkban tartandó különböző egyházi világszervezetek csoportgyűléseinek és konferenciáinak előkészítő munkálataival kapcsolatban. DR. PÄLFY MIKLÓS FŐTITKÁR GENFBEN Dr. Pálfy Miklós akadémiai professzor, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára, február 27-én Genfbe utazott. Dr. Pálfy Miklós mint új magyar ökumenikus főtitkár tájékozódik az Egyházak Világtanácsa genfi központja különböző osztályainak a munkájáról. SVÉD POLITIKUSOK JAVASLATA A svéd szociáldemokraták keresztyén szárnyának a kezdeményezésére svéd politikai pártok azt a javaslatot terjesztették az oslói Nobel-bizottság elé, hogy jutalmazzák meg az Egyházak Világtanácsát a Nobel Béke-díjjal. A javaslatot azzal okolták meg. hogy az Egyházak Világtanácsa nagy szolgálatot tett az emberi jogok védelme területén és elsősorban példamutató praktikus békemunkát végez azzal, hogy az egész világot átfogó segélyprogramokat bonyolít le.
