Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-15 / 50. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. VL ORSZÁGOS E VAN G ÉLIKUS HETILAP XXXIII. ÉVFOLVAM 50. SZÁM 1968. december 15. Ara: 2.— Forint A Magyarországi Egyházak Ökumenikus 1 anácsának Az Ökumenikus Tanács ünnepi közgyűlése HATÁROZATA az állam és egyház között kötött Egyezmény 20. évfordulóján » Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa 1968. de­cember 2-án tartott ünnepi ülésén emlékezett meg arról, hogy 20 esztendővel ezelőtt jött létre h magyarországi protestáns egyházak, és a Magyar Népköztársaság állama között kötött Egyezmény. Az évforduló alkalmával az ökumenikus Tanács mindenek előtt a történelem Urának ad hálát azért, hogy a második vi­lágháború nyomorúságából magyar népünket kivezette és meg­engedte, hogy ez a sokat szenvedett nép — megszabadulva a fasizmus embertelenségéből és saját népelnyomó és ország- vésztő urainak hatalmából — új országot építsen, amelyben maga a nép irányítja sorsát és formálja történelmét. Hálaadás­sal emlékezik meg az ökumenikus Tanács arról is, hogy Isten a magyarországi protestáns egyházakat sok múltbeli — külö­nösen a két világháború közötti — mulasztásaik ellenére ha­zánk új társadalmi rendjében szolgálatba állította, ebben a szolgálatban mindeddig megtartotta és ezt a szolgálatot meg­áldotta. Az Ökumenikus Tanács az Egyezmény évfordulóján hálás szívvel mond köszönetét a Magyar Népköztársaság kormányá­nak azért, hogy 20 évvel ezelőtt a protestáns egyházak és az állam viszonyát illetően nem egyoldalú rendelkezéssel döntött, hanem ezt a viszonyt az egyházakkal együtt alakította ki, kö­zös megegyezéssel szabályozta és ebben az Egyezményben biz­tosította a vallás és lelkiismereti szabadságot, az egyházak sza­bad szolgálatát a népi demokráciában és jelentős államsegélyt is adományozott. Az ökumenikus Tanács köszönetét fejezi ki a Népköztársaság kormányának azért is, hogy őrködött az Egyez­mény megtartása és megtartatása felett és anyagi tekintetben mz elmúlt két évtizedben többet adott az egyházaknak, mint amennyit az Egyezményben biztosított és azt 1974. december 31-ig meghosszabbította. örömmel állapítja meg az ökumenikus Tanács, hogy a pro­testáns egyházak az Egyezmény alapján és szellemében talál­ták meg helyüket és szolgálatukat a szocializmust építő új ma­gyar társadalomban. Az Egyezmény teremtette meg a lehetősé­get arra, hogy a protestáns egyházak az ideológiai különböző­ség ellenére, a közös hazáért való felelősség tudatában együtt munkálkodjanak Kormányunkkal abban a nagy és szorgos munkában, amely az emberről való gondoskodást, a nép bé­kéjét, haladását, fejlődését, valamint anyagi, szellemi és er­kölcsi jólétének emelését mozdítja elő. A protestáns egyházak a maguk részéről az Egyezményt éppen ezért nem úgy tekin­tik, mint amelyben egy tőlük „idegen fél”-lel kötöttek megálla­podást, ellenben az Egyezményt úgy értékelik, hogy azt az ő államukkal kötötték és az Egyezmény aláírása nemcsak a ma­gyar nép államának a protestáns egyházak részéről való elis­merését jelenti és nem is egyszerűen az állam és egyházak vi­szonyát szabályozza, hanem azt is kifejezésre juttatja, hogy a protestáns egyházak az államon belül érvényesülő társadalmi és gazdasági forradalmi átalakuláshoz pozitívan viszonyulnak és maguk is segítik a szocializmus építését. A protestáns egy­házak az Egyezmény jegyében és múltjuk legértékesebb hagyo­mányait is követve, nem tudják és nem is akarják elválasztani szolgálatukat szocializmust építő népünk szolgálatától és azt vallják, hogy a névhez való hűség elengedhetetlen feltétele szolgálatuk hű betöltésének. A magyarországi protestáns egy­házak tudatában vannak annak, hogy szolgálatukba beletarto­zik a munkás hazaszeretet, a hazafiúi kötelességek becsületes teljesítése, a szocializmus vívmányainak megőrzése, illetőleg a megőrzés segítése. A protestáns egyházak az egész nép javára akarják felhasználni a bennük rejlő erkölcsi erőket, a közös­ségi szellem erősítése, a becsületes munka segítése, az emberi élet és méltóság tiszteletben tartása céljából. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében a magyarországi protestáns egyházak örömmel veszik ki részüket a Hazafias Népfront munkájából és annak keretében szívesen munkálkod­nak együtt a fővárosban, a városokban és falvakban népünk helyi vezetőivel, a Hazafias Népfront és az Országos Béke­tanács helyi szervezeteivel. Ugyancsak az Egyezmény szellemében segítik a magyaror­szági protestáns egyházak a Magyar Népköztársaság, továbbá a szocializmust építő népek kormányait, valamint minden jó- akaratú világi felsőbbséget szerte a világon abban, hogy vi­lágviszonylatban is megvalósuljon a béke, a népek békés együttélése és együttmunkálkodása, létrejöjjön a társadalmi és gazdasági igazságosság, a fajok egyenlősége, a gyarmati népek felszabadulása, az általános leszerelés és megszűnjön az éhség, mindenféle kizsákmányolás az egész világon. A szocializmus és a kapitalizmus nemzetközi méretekben folyó harcában a ma­gyarországi protestáns egyházak a szocializmus mellett állnak és annak megvalósításáért — sajátos szolgálatuk el nem ha­nyagolása mellett — a maguk részéről is jó lelkiismerettel fá­radoznak. A magyarországi protestáns egyházak ugyanakkor elítélik a népeket leigázni akaró imperializmust és a vele kar­öltve járó antikommunizmust. A magyarországi protestáns egyházak a nemzetközi egyházi fórumokon is azért munkálkodnak, hogy az egyházak külön- külön és a maguk összességében is szavaikkal és cselekede­teikkel segítsék elő a népek megbékélését, az igazságosság megteremtését, a fajok egyenlőségét és a bizalmi légkör kiala­kítását a nemzetek között. Szükségesnek tartják, hogy az egy­házak és az egyházi világszervezetek minden jóakaratú em­berrel együttmunkálkodva fáradozza.nak a vietnami hc.ború megszüntetéséért, a vietnami nép békéiének és függetlenségé­nek biztosításáért, az európai biztonság megteremtéséért és a lti zel-keleti válság megoldásáért. A magna.r prp*—tá-'st egyházak reménységgé. tekintenek a jövőbe és újra felajánljak szolgálatúba' népüknek az egyre szebb, gazdagabb és boldogabb emberi élet munkálására. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa rendkí­vüli, kibővített ünnepi közgyű­lést tartott Budapesten a Re­formátus Teológiai Akadémia Ráday utcai dísztermében, amelyen az állam és a protes­táns egyházak részéről megkö­tött egyezmények húszéves évfordulójára emlékeztek. A közgyűlésen megjelent Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront országos főtitkára, és Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke is. Az ünnepi közgyűlést Ráski Sándor református püspök áhítata után D. Dr. Vető Lajos nyugalmazott püspök, az Öku­menikus Tanács tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd dr. Bartha Tibor református püs­pök, az ökumenikus Tanács elnöke tartott előadást, amely­ben méltatta az egyezmények jelentőségét. Az előadás egy részletét lapunk más helyén közöljük. Az előadás után D. Káldy Zoltán püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke határozati javaslatot terjesztett elő. Lapunkban e határozatot teljes egészében közöljük. A hozzászólások során Erdei Ferenc akadémikus rámutatott annak a körülménynek erköl­Dr. Bartha Tibor református püspök előadást tart. Jobbra D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, balra D. Dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspök esi jelentőségére, hogy az egy­mástól tanításban lényegesen különböző egyházakkal — be­leértve a római katolikus egy­házat is — alapjában egyértel­mű egyezményt tudott kötni államunk. Sem a dogmatikai, sem a szervezeti különbözőség nem volt akadály ahhoz, hogy az egyházak a szekulari­zált marxista társadalommal egyezményt kössenek. Az er­kölcsi normák mind a társada­lom, mind az egyházak részé­ről segítőleg hatottak az egyez­mények megszületésére. Ez a kölcsönhatás elősegítette a nemzeti egység kifejlődését, a közösségi érdekek növekedését és becsülését. Előremutató kö­rülmény az, hogy lehetséges a szocialista társadalomban olyan kölcsönhatás, amely mind a társadalomnak, mind az egyháznak jó. A protestáns egyházak történelmi öröksége, a demokráciára nevelés kész­sége segítőleg hatott a jó lég­kör megteremtéséhez. A református egyház részé­ről Szamosközi István püspök szólt a határozati javaslathoz. Az egyezmény megszületésé­nek jogi, történelmi, egyház- politikai, gyakorlati és hitbeli szükségszerűségéről mondott eszméltető gondolatokat. Az evangélikus egyház nevében dr. Prőhle Károly professzor, a Teológiai Akadémia dékánja szólt, majd Nagy József a bap­tista, Hecker Adám a metodis­ta, és Palotai Sándor a szabad- egyházak nevében szólaltak fel. A hozzászólások után a közgyűlés a határozati javasla­tot egyhangú lelkesedéssel el­fogadta. Dr. Bartha Tibor püspök el­nöki zárószava után Lagz- kovszky János, a baptista egy­ház elnöke mondott áldást. Az Állami Egyházügyi Hivatal / elnökének levele A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése Elnökségének, Budapest Tisztelt Elnökség! A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kézhez véve a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbité­riumának — az egyház és az állam között 1948-ban létrejött egyezmény húszéves évfordulóján elfogadott — állásfoglalását, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy egyházuk a szocializ­must építő magyar nép oldalán „megtalálta helyét és szolgá­latát” az új társadalmi rendben. A magyar hazában élve, a kö­zösség részeként és nem idegen testként, megbecsülve a szocia­lista Magyarország törvényes rendjét, a kölcsönös bizalom je­gyében munkálkodnak. A Magyarországi Evangélikus Egyház részt kér és résztvesz a dolgozó nép mindennapi erőfeszíté­seiben a jobb, emberibb életért, a haladásért. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy az 1948-as egyez­mény megkötése szükséges és helyes lépés volt, mert lehetővé tette a kölcsönös megértést és együttműködést a közös célok érdekében. Az egyezmény kiállta az idők próbáját, mindenkor szilárd elvi alapot adott két évtized alatt is. Az egyezmény ál­tal adott elvek változatlanul érvényesek: a Magyar Népköztár­saság Alkotmánya szerint államunk törvényei biztosítják min­den magyar állampolgár lelkiismereti és vallásszabadságát. Ezt rögzítette az Egyezmény, ezt óvta és érvényesítette Kormá­nyunk egyházpolitikai gyakorlata. Az állam és az egyház szétválasztása, amelyet közös meg­egyezéssel mondottunk ki annak idején, szilárd és végleges alapelvünk marad a jövőben is. Jóleső érzéssel vettük tudo­másul és a magunk részéről is szeretnénk aláhúzni a Presbi­térium azon megállapítását, hogy az állam és az egyház szét­választása, az ideológiai különbözőség nem gátolja a kölcsönös erőfeszítéseket az emberiség haladásának előmozdítása, a béke megóvása terén. Örülünk annak az elhatározásnak, hogy egy­házuk mindent elkövet tagjai hazaszeretetének erősítése ér­dekében és szorgalmazza a szocialista építésben való részvé­telüket, állampolgári kötelességeik becsületes vállalását és tel­jesítését. A Magyar Népköztársaság Kormánya eddig is méltányolta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház igyekezett előreha­ladni az önellátás útján és megértve azokat az okokat, ame­lyek következtében e célkitűzés megvalósítása nem sikerült, államunk eltekintett az 1948-as egyezményben megállapított államsegély ugyancsak előírt szakaszos csökkentésétől. Az egyezményben kitűzött anyagi-gyakorlati kötelezettségek érvényességi határidejéhez értünk. A Magyar Népköztársaság Kormánya úgy határozott, hogy az Országos Presbitérium és a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése El­nökségének állásfoglalásában megfogalmazottak alapján kéré­süknek eleget tesz és fenntartva az 1948-as egyezmény elvi alapjait az állam és az egyház közti jó viszony szellemében — az anyagi vonatkozások lejárta után is — biztosítja az állam­segélyeket 1974. december 31-ig, évente az 1968-ban juttatott összegnek megfelelő mértékben. Amikor a Magyar Kormány e határozatáról értesítem a tisz­telt Elnökséget, azt kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság Kormánya, a Magyarországi Evangélikus Egyház folytassa az együttműködés, a kölcsönös negértés hosszú éveken át bevált és gyümölcsöző gyakorlatát. Budapest, 1968. november 28. Teljes tisztelettel: Prantner József s. k., államtitkár Fogadás az Állami Egyházügyi Hivatalban A magyar állam és a protestáns egyházak között húsz évvel ezelőtt megkötött egyezményekre emlékezve Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és munka­társai december 2-án, hétfőn vendégül látták a magyarországi evangéliumi egyházak s a zsidó hitfelekezet vezetőit. A szívélyes beszélgetéssel telt vendéglátáson köszöntőt mon­dott dr. Bartha Tibor püspök, a Református Zsinati Tanács elnöke. A köszöntőre Prantner József államtitkár válaszolt. A fogadáson egyházunk részéről részt vettek dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő, D. Káldy Zoltán és D. Dr. Ottlyk Ernő püspökök, dr. Prőhle Károly, a Teológiai Akadémia dékánja, és D. Koren Emil püspökhelyettes. Előadások az Egyezményről A Hazafias Népfront rende­zésében a: országban körze­tenként tartani szokott béke­gyűlések keretében előadások hangzotték el az állam és egy­ház között megkötött Egyez­mény húsz évéről. Az evangé­liumi egyházak lelkészei ré­szére tartott előadásokon min­denütt egyházi előadók voltak. Egyházunk részéről D. Káldy Zoltán püspök Budapesten és Békéscsabán, D. Dr. Ottlyk Er­nő püspök Szombathelyen és Győrött, Dr. Prőhle Károly dé­kán Szekszárdon és Dr. Vá­mos József professzor Pécsett és Kecskeméten tartottak elő­adást. IMÁDKOZZUNK Üristen! Köszönjük, hogy szüntelen növelni akarsz bennün­ket ismeretben, hitben, reménységben, szeretetben, mert csak így válhatunk igazán áldássá embertársaink s önmagunk szá­mára. Vonj mind közelebb magadhoz, ki magad vagy a Teljes­ség. Őrizz meg saját gyengeségeinktől, balga bánatoktól, ha­mis félelmektől, gonosz kívánságoktól. Add, hogy ne legyen fontosabb célunk, mint megvalósítani életünkben a Te szán­dékodat. Hiszen ez emeli föl a szívünket s ad erőt jó szolgá­latokra. Hadd legyünk egész tanítványaid, akiknek vezérlő ereje a Te Jézus Krisztusban megjelent szereteted. Ámen. Akikre bánhatnunk kelt Az Isten szeretet Az Isten nem vallás, az Isten élet, az Isten szeretet. Igéi nem a szív megnyugtatására valók, hanem az élet felépítésé­re. Az igazság, az irgalom és szeretet — ezt mindig monda­nunk kell — nem erkölcsi erények, hanem Isten Lelkének az adományai. Sokszor mondják, hogy a próféták milyen szenve­délyesen prédikálták az erkölcsöt. Tévedés! A próféták Istent prédikálták. ... Vau-e nagyszerűbb annál, hogy Isten párbe­szédet folytat népével prt'étáin keresztül!? + H. Kutter

Next

/
Thumbnails
Contents