Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. VL ORSZÁGOS E VAN G ÉLIKUS HETILAP XXXIII. ÉVFOLVAM 50. SZÁM 1968. december 15. Ara: 2.— Forint A Magyarországi Egyházak Ökumenikus 1 anácsának Az Ökumenikus Tanács ünnepi közgyűlése HATÁROZATA az állam és egyház között kötött Egyezmény 20. évfordulóján » Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa 1968. december 2-án tartott ünnepi ülésén emlékezett meg arról, hogy 20 esztendővel ezelőtt jött létre h magyarországi protestáns egyházak, és a Magyar Népköztársaság állama között kötött Egyezmény. Az évforduló alkalmával az ökumenikus Tanács mindenek előtt a történelem Urának ad hálát azért, hogy a második világháború nyomorúságából magyar népünket kivezette és megengedte, hogy ez a sokat szenvedett nép — megszabadulva a fasizmus embertelenségéből és saját népelnyomó és ország- vésztő urainak hatalmából — új országot építsen, amelyben maga a nép irányítja sorsát és formálja történelmét. Hálaadással emlékezik meg az ökumenikus Tanács arról is, hogy Isten a magyarországi protestáns egyházakat sok múltbeli — különösen a két világháború közötti — mulasztásaik ellenére hazánk új társadalmi rendjében szolgálatba állította, ebben a szolgálatban mindeddig megtartotta és ezt a szolgálatot megáldotta. Az Ökumenikus Tanács az Egyezmény évfordulóján hálás szívvel mond köszönetét a Magyar Népköztársaság kormányának azért, hogy 20 évvel ezelőtt a protestáns egyházak és az állam viszonyát illetően nem egyoldalú rendelkezéssel döntött, hanem ezt a viszonyt az egyházakkal együtt alakította ki, közös megegyezéssel szabályozta és ebben az Egyezményben biztosította a vallás és lelkiismereti szabadságot, az egyházak szabad szolgálatát a népi demokráciában és jelentős államsegélyt is adományozott. Az ökumenikus Tanács köszönetét fejezi ki a Népköztársaság kormányának azért is, hogy őrködött az Egyezmény megtartása és megtartatása felett és anyagi tekintetben mz elmúlt két évtizedben többet adott az egyházaknak, mint amennyit az Egyezményben biztosított és azt 1974. december 31-ig meghosszabbította. örömmel állapítja meg az ökumenikus Tanács, hogy a protestáns egyházak az Egyezmény alapján és szellemében találták meg helyüket és szolgálatukat a szocializmust építő új magyar társadalomban. Az Egyezmény teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a protestáns egyházak az ideológiai különbözőség ellenére, a közös hazáért való felelősség tudatában együtt munkálkodjanak Kormányunkkal abban a nagy és szorgos munkában, amely az emberről való gondoskodást, a nép békéjét, haladását, fejlődését, valamint anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének emelését mozdítja elő. A protestáns egyházak a maguk részéről az Egyezményt éppen ezért nem úgy tekintik, mint amelyben egy tőlük „idegen fél”-lel kötöttek megállapodást, ellenben az Egyezményt úgy értékelik, hogy azt az ő államukkal kötötték és az Egyezmény aláírása nemcsak a magyar nép államának a protestáns egyházak részéről való elismerését jelenti és nem is egyszerűen az állam és egyházak viszonyát szabályozza, hanem azt is kifejezésre juttatja, hogy a protestáns egyházak az államon belül érvényesülő társadalmi és gazdasági forradalmi átalakuláshoz pozitívan viszonyulnak és maguk is segítik a szocializmus építését. A protestáns egyházak az Egyezmény jegyében és múltjuk legértékesebb hagyományait is követve, nem tudják és nem is akarják elválasztani szolgálatukat szocializmust építő népünk szolgálatától és azt vallják, hogy a névhez való hűség elengedhetetlen feltétele szolgálatuk hű betöltésének. A magyarországi protestáns egyházak tudatában vannak annak, hogy szolgálatukba beletartozik a munkás hazaszeretet, a hazafiúi kötelességek becsületes teljesítése, a szocializmus vívmányainak megőrzése, illetőleg a megőrzés segítése. A protestáns egyházak az egész nép javára akarják felhasználni a bennük rejlő erkölcsi erőket, a közösségi szellem erősítése, a becsületes munka segítése, az emberi élet és méltóság tiszteletben tartása céljából. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében a magyarországi protestáns egyházak örömmel veszik ki részüket a Hazafias Népfront munkájából és annak keretében szívesen munkálkodnak együtt a fővárosban, a városokban és falvakban népünk helyi vezetőivel, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács helyi szervezeteivel. Ugyancsak az Egyezmény szellemében segítik a magyarországi protestáns egyházak a Magyar Népköztársaság, továbbá a szocializmust építő népek kormányait, valamint minden jó- akaratú világi felsőbbséget szerte a világon abban, hogy világviszonylatban is megvalósuljon a béke, a népek békés együttélése és együttmunkálkodása, létrejöjjön a társadalmi és gazdasági igazságosság, a fajok egyenlősége, a gyarmati népek felszabadulása, az általános leszerelés és megszűnjön az éhség, mindenféle kizsákmányolás az egész világon. A szocializmus és a kapitalizmus nemzetközi méretekben folyó harcában a magyarországi protestáns egyházak a szocializmus mellett állnak és annak megvalósításáért — sajátos szolgálatuk el nem hanyagolása mellett — a maguk részéről is jó lelkiismerettel fáradoznak. A magyarországi protestáns egyházak ugyanakkor elítélik a népeket leigázni akaró imperializmust és a vele karöltve járó antikommunizmust. A magyarországi protestáns egyházak a nemzetközi egyházi fórumokon is azért munkálkodnak, hogy az egyházak külön- külön és a maguk összességében is szavaikkal és cselekedeteikkel segítsék elő a népek megbékélését, az igazságosság megteremtését, a fajok egyenlőségét és a bizalmi légkör kialakítását a nemzetek között. Szükségesnek tartják, hogy az egyházak és az egyházi világszervezetek minden jóakaratú emberrel együttmunkálkodva fáradozza.nak a vietnami hc.ború megszüntetéséért, a vietnami nép békéiének és függetlenségének biztosításáért, az európai biztonság megteremtéséért és a lti zel-keleti válság megoldásáért. A magna.r prp*—tá-'st egyházak reménységgé. tekintenek a jövőbe és újra felajánljak szolgálatúba' népüknek az egyre szebb, gazdagabb és boldogabb emberi élet munkálására. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa rendkívüli, kibővített ünnepi közgyűlést tartott Budapesten a Református Teológiai Akadémia Ráday utcai dísztermében, amelyen az állam és a protestáns egyházak részéről megkötött egyezmények húszéves évfordulójára emlékeztek. A közgyűlésen megjelent Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront országos főtitkára, és Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Az ünnepi közgyűlést Ráski Sándor református püspök áhítata után D. Dr. Vető Lajos nyugalmazott püspök, az Ökumenikus Tanács tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke tartott előadást, amelyben méltatta az egyezmények jelentőségét. Az előadás egy részletét lapunk más helyén közöljük. Az előadás után D. Káldy Zoltán püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke határozati javaslatot terjesztett elő. Lapunkban e határozatot teljes egészében közöljük. A hozzászólások során Erdei Ferenc akadémikus rámutatott annak a körülménynek erkölDr. Bartha Tibor református püspök előadást tart. Jobbra D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, balra D. Dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspök esi jelentőségére, hogy az egymástól tanításban lényegesen különböző egyházakkal — beleértve a római katolikus egyházat is — alapjában egyértelmű egyezményt tudott kötni államunk. Sem a dogmatikai, sem a szervezeti különbözőség nem volt akadály ahhoz, hogy az egyházak a szekularizált marxista társadalommal egyezményt kössenek. Az erkölcsi normák mind a társadalom, mind az egyházak részéről segítőleg hatottak az egyezmények megszületésére. Ez a kölcsönhatás elősegítette a nemzeti egység kifejlődését, a közösségi érdekek növekedését és becsülését. Előremutató körülmény az, hogy lehetséges a szocialista társadalomban olyan kölcsönhatás, amely mind a társadalomnak, mind az egyháznak jó. A protestáns egyházak történelmi öröksége, a demokráciára nevelés készsége segítőleg hatott a jó légkör megteremtéséhez. A református egyház részéről Szamosközi István püspök szólt a határozati javaslathoz. Az egyezmény megszületésének jogi, történelmi, egyház- politikai, gyakorlati és hitbeli szükségszerűségéről mondott eszméltető gondolatokat. Az evangélikus egyház nevében dr. Prőhle Károly professzor, a Teológiai Akadémia dékánja szólt, majd Nagy József a baptista, Hecker Adám a metodista, és Palotai Sándor a szabad- egyházak nevében szólaltak fel. A hozzászólások után a közgyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Dr. Bartha Tibor püspök elnöki zárószava után Lagz- kovszky János, a baptista egyház elnöke mondott áldást. Az Állami Egyházügyi Hivatal / elnökének levele A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése Elnökségének, Budapest Tisztelt Elnökség! A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kézhez véve a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának — az egyház és az állam között 1948-ban létrejött egyezmény húszéves évfordulóján elfogadott — állásfoglalását, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy egyházuk a szocializmust építő magyar nép oldalán „megtalálta helyét és szolgálatát” az új társadalmi rendben. A magyar hazában élve, a közösség részeként és nem idegen testként, megbecsülve a szocialista Magyarország törvényes rendjét, a kölcsönös bizalom jegyében munkálkodnak. A Magyarországi Evangélikus Egyház részt kér és résztvesz a dolgozó nép mindennapi erőfeszítéseiben a jobb, emberibb életért, a haladásért. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy az 1948-as egyezmény megkötése szükséges és helyes lépés volt, mert lehetővé tette a kölcsönös megértést és együttműködést a közös célok érdekében. Az egyezmény kiállta az idők próbáját, mindenkor szilárd elvi alapot adott két évtized alatt is. Az egyezmény által adott elvek változatlanul érvényesek: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint államunk törvényei biztosítják minden magyar állampolgár lelkiismereti és vallásszabadságát. Ezt rögzítette az Egyezmény, ezt óvta és érvényesítette Kormányunk egyházpolitikai gyakorlata. Az állam és az egyház szétválasztása, amelyet közös megegyezéssel mondottunk ki annak idején, szilárd és végleges alapelvünk marad a jövőben is. Jóleső érzéssel vettük tudomásul és a magunk részéről is szeretnénk aláhúzni a Presbitérium azon megállapítását, hogy az állam és az egyház szétválasztása, az ideológiai különbözőség nem gátolja a kölcsönös erőfeszítéseket az emberiség haladásának előmozdítása, a béke megóvása terén. Örülünk annak az elhatározásnak, hogy egyházuk mindent elkövet tagjai hazaszeretetének erősítése érdekében és szorgalmazza a szocialista építésben való részvételüket, állampolgári kötelességeik becsületes vállalását és teljesítését. A Magyar Népköztársaság Kormánya eddig is méltányolta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház igyekezett előrehaladni az önellátás útján és megértve azokat az okokat, amelyek következtében e célkitűzés megvalósítása nem sikerült, államunk eltekintett az 1948-as egyezményben megállapított államsegély ugyancsak előírt szakaszos csökkentésétől. Az egyezményben kitűzött anyagi-gyakorlati kötelezettségek érvényességi határidejéhez értünk. A Magyar Népköztársaság Kormánya úgy határozott, hogy az Országos Presbitérium és a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése Elnökségének állásfoglalásában megfogalmazottak alapján kérésüknek eleget tesz és fenntartva az 1948-as egyezmény elvi alapjait az állam és az egyház közti jó viszony szellemében — az anyagi vonatkozások lejárta után is — biztosítja az államsegélyeket 1974. december 31-ig, évente az 1968-ban juttatott összegnek megfelelő mértékben. Amikor a Magyar Kormány e határozatáról értesítem a tisztelt Elnökséget, azt kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság Kormánya, a Magyarországi Evangélikus Egyház folytassa az együttműködés, a kölcsönös negértés hosszú éveken át bevált és gyümölcsöző gyakorlatát. Budapest, 1968. november 28. Teljes tisztelettel: Prantner József s. k., államtitkár Fogadás az Állami Egyházügyi Hivatalban A magyar állam és a protestáns egyházak között húsz évvel ezelőtt megkötött egyezményekre emlékezve Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és munkatársai december 2-án, hétfőn vendégül látták a magyarországi evangéliumi egyházak s a zsidó hitfelekezet vezetőit. A szívélyes beszélgetéssel telt vendéglátáson köszöntőt mondott dr. Bartha Tibor püspök, a Református Zsinati Tanács elnöke. A köszöntőre Prantner József államtitkár válaszolt. A fogadáson egyházunk részéről részt vettek dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő, D. Káldy Zoltán és D. Dr. Ottlyk Ernő püspökök, dr. Prőhle Károly, a Teológiai Akadémia dékánja, és D. Koren Emil püspökhelyettes. Előadások az Egyezményről A Hazafias Népfront rendezésében a: országban körzetenként tartani szokott békegyűlések keretében előadások hangzotték el az állam és egyház között megkötött Egyezmény húsz évéről. Az evangéliumi egyházak lelkészei részére tartott előadásokon mindenütt egyházi előadók voltak. Egyházunk részéről D. Káldy Zoltán püspök Budapesten és Békéscsabán, D. Dr. Ottlyk Ernő püspök Szombathelyen és Győrött, Dr. Prőhle Károly dékán Szekszárdon és Dr. Vámos József professzor Pécsett és Kecskeméten tartottak előadást. IMÁDKOZZUNK Üristen! Köszönjük, hogy szüntelen növelni akarsz bennünket ismeretben, hitben, reménységben, szeretetben, mert csak így válhatunk igazán áldássá embertársaink s önmagunk számára. Vonj mind közelebb magadhoz, ki magad vagy a Teljesség. Őrizz meg saját gyengeségeinktől, balga bánatoktól, hamis félelmektől, gonosz kívánságoktól. Add, hogy ne legyen fontosabb célunk, mint megvalósítani életünkben a Te szándékodat. Hiszen ez emeli föl a szívünket s ad erőt jó szolgálatokra. Hadd legyünk egész tanítványaid, akiknek vezérlő ereje a Te Jézus Krisztusban megjelent szereteted. Ámen. Akikre bánhatnunk kelt Az Isten szeretet Az Isten nem vallás, az Isten élet, az Isten szeretet. Igéi nem a szív megnyugtatására valók, hanem az élet felépítésére. Az igazság, az irgalom és szeretet — ezt mindig mondanunk kell — nem erkölcsi erények, hanem Isten Lelkének az adományai. Sokszor mondják, hogy a próféták milyen szenvedélyesen prédikálták az erkölcsöt. Tévedés! A próféták Istent prédikálták. ... Vau-e nagyszerűbb annál, hogy Isten párbeszédet folytat népével prt'étáin keresztül!? + H. Kutter
