Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-17 / 46. szám
! 0 RS Z A G 0 S E VA N G E L I K U S H E TI LA P XXXIII. ÉVFOLYAM 46. SZÄM 1968. november IX Ara: 2.— Forint Jubileumi köszöntés Tíz esztendő közösen meg- teremteni népe, a társadalmi tett útjára emlékeztek a Déli haladás és egyház iránti hűség Evangélikus Egyházkerület közötti egységet. Népünk és az püspöki hivatalában azok, akik emberiség érdekében végzett november 4-én összejöttek né- munka méri ma az embereket. Dr. Mihályfi Ernő országos egyházi felfigyelő köszönti D. Káldy Zoltán püspököt hány ünnepi percre, hogy kö- Bzöntsek D. Káldy Zoltán püspököt, akit tíz évvel ezelőtt, 1958. november 4-én iktattak püspöki tisztébe. A budapesti parókus lelkészek, Teológiai Akadémiánk tanárai, az Országos Egyház irodájának osztályvezetői körében megjelent az ünneplésen Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, Straub István főosztályvezető-helyettes kíséretében. A megemlékezést dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy ez az évforduló nem csupán D. Káldy Zoltán püspök életében jelentős nap, hanem az egész magyarországi evangélikus egyház életében, hiszen ez az elmúlt évtized történelmi időszak volt. Ma egy évtized alatt több történik az emberiség életében, mint régebben egy évszázad alatt. Gyorsuló időben élünk, amikor gyorsabban fejlődik a társadalom is, s ettől az egyház sem függetlenítheti magát. Ezt értette meg Káldy püspök is, ezért vannak szolgálatának oly jelentős eredményei. Prantner József államtitkár köszöntésében arról szólott, hogy Káldy püspök megértette az idők szavát, s példamutatóan meg tudta önmagában Mindaz az érték, amellyel az egyes egyének a nemzet kulturális. anyagi, erkölcsi gyarapodását szolgálják, egyúttal az emberiség gyarapodását is elősegítik. Más-más útról indultunk el, de a haladás útján találkoztunk, különböző világnézetünk ellenére is. Végül Prantner József államtitkár megbecsüléssel nyilatkozott az evangélikus egyház békeszolgálátáról. D. Dr. Öttlyk . Érnő püspök köszöntése után — amelyet lapunk más helyén közlünk — Dr. Prőhle Károly dékán a Teológiai Akadémia nevében mondotta el köszöntését, rámutatva, hogy a jó teológiának két pólusa van: hirdetni, hogy Jézus Krisztus Ür, és ezzel a hittel szolgálni a mai világban a mai embert. Káldy püspök teológiájában ez a kettő együtt van. Ez a teológia széles munkatársi közösséget hódított, amelyben Káldy püspök bátran vállalt kockázatot is azért, hogy a tisztánlátásban a lelkészek munkatárssá érjenek. A köszöntések sorát D. Koren Emil püspökhelyettes zárta, aki az egyházkerület és a munkatársak nevében ájándé- kot adott át a jubiláló püspöknek. Köszöntő szavaiban kiemelte a tízesztendős püspöki szolgálatban tapasztalt egyértelműséget, a serkentő munkaütemet, s a derűs légkört, amit a püspök maga körül teremtett. D. Káldy Zoltán püspök válaszában mindenekelőtt arra utalt, hogy az elmúlt tíz esztendő értékelésében a teológiai, egyházpolitikai döntést, magatartást, álláspontot, elvet ünnepeljük, amelyre eljutottunk, s amelyen állunk. Megköszönte az Állami Egyházügyi Hivatal sok segítségét, s azt a megértő légkört, amely a tárgyalásokban mindig uralkodó volt Két mítosz dőlt meg az egyházban ez alatt a tíz esztendő alatt — mondotta a püspök. — Az egyik az az elképzelés volt, hogy az evangélikus egyház Magyarországon csak egy szenvedő, vértanú képletben megjelenő egyház lehet. Akik így gondolkoztak, összecserélték a szerepeket: azt gondolták, hogy az egyház a bibliai példázat je- rikói sebesültje. Az elmúlt tíz év azt igazolta, hogy az egyház nem az árokba került sebesült, hanem az országúton járó irgalmas samaritónus, hiszen Jézus is az úton érezte jól magát, ahol emberek jöttek vele szembein, akikkel szót válthatott, akiket taníthatott, s akiken segíthetett. A másik mítosz azoknak a hamis hírverése volt, akik azt mondták, hogy ha az egyház a mai Magyarországon az. útra lépve haladni akar, azt csak feladatának, az evangélium. hirdetésének elárulásával teheti. A tíz év megmutatta: semmit sem árultunk el .az. evangéliumból, ugyanakkor tudtunk ennek a népnek, hazánknak, ennek a társadalomnak tagjai lenni. Ez a mi népköztársaságunk is, ez a mi szocializmusunk is. Ha ezt egy magyar evangélikus lelkész nem tisztázta önmagában, nem tud igazán .szolgálni az egyházban. Hálaadó istentiszteleten és közgyűlésen emlékezett meg a györkönyi gyülekezet október 20-án arról, hogy 250 évvel ezelőtt szerveződött gyülekezetté az evangélikusság. Az ünnepi istentiszteleten az igehirdetést Krähling Dániel esperes végezte, a közgyűlésen pedig Takó István lelkész ismertette a gyülekezet színes és tanulságos történetét. Megemlékezett a gyülekezetben szolgált lelkészekről, templomépí-' tésről. A közgyűlés ünnepi nyilatkozattal tette emlékezetessé történelme számára ezt a napot amit Halmai Ádám presbiter olvasott fel. Korassy József felügyelő köszöntötte a vendégeket, az egyházmegye esperesét, a helyi tanács, termelőszövetkezet vezetőit, s az egyházak küldötteit. A környék evangélikus gyülekezetei, s más felekezetek melegen köszöntötték a jubiláló egyA Tolna megyei domboknak ez az észak-—déli fekvésű völgye, , amelyben. Györköny község épült, évezredek óta lakott hely volt. A föld mélyébe merülő ásó most is nemegyszer egyház- | kelta és római kórból való tárgyakat fordít ki. A történelem' Az Európai Egyházak Konferenciája D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, mint az Európai Egyházak Konferenciája egyik elnöke, részt vett a Nápoly melletti Ravelló- ban az elnökségi ülésen október 16—20-ig. Ottlyk püspök átnyújtotta a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökének meghívását, hogy 1969. február 14—16-ig Budapesten ülésezzen az Európai Egyházak Konferenciája társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányi bizottsága A KELET—NYUGATI KAPCSOLATOK FENNTARTÁSÁÉRT Annak ellenére, hogy a csehszlovákiai eseményeket több nyugati egyház és egyházi sajtó arra használta fel, hogy az eddig kialakult egészséges kapcsolatokat megrontsa, egymás után hangzanak el olyan nyilatkozatok is, amelyek a kelet-nyugati kapcsolatok fenntartása és további fejlesztése mellett törnek lándzsát. Az ifjúság keresztyén szervezete hamburgi ülésén elhatározta, hogy a kelet-európai ifjúsággal továbbra is szoros kapcsolatot óhajt fenntartani és a régi terveknek megfelelően lebonyolítják a kievi és rigai ifjúsági küldöttségnek nyugat-németországi látogatását. Hasonló szellemben nyilatkozott a Societas Ethica elnevezésű szervezet is, amely az erkölcstan professzorait gyűjtötte össze Amsterdamban. Sőt arra kéri tagjait, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a szocializmus erkölcsi indításainak. Egyházkerületi közgyűlések A Déli Evangélikus Egyházkerület november 14-én délelőtt tartotta közgyűlését az Országos Egyház Székházának dísztermében. Az Északi Evangélikus Egyházkerület ugyancsak november 14-én, délután 2 órakor tartotta közgyűlését a budavári templomban. Mindkét közgyűlést egyházkerületi tanácsülés előzte meg, s ülést tartottak az egyházkerületi számvevőszékek is. A közgyűlések ismertetésére lapunk későbbi számában kerül sor. IMÁDKOZZUNK Urunk, Istenünk! Hálát adunk, hogy nekünk adtad ezt a világot, hogy megismerjük és uralkodjunk rajta. Hálát adunk, hogy kegyelmedből van munkánknak öröme és eredménye. Hálát adunk Neked és dicsérünk Téged, hogy elhozod örök országodat, ahol nem lesz már bűn és halál. Kérünk, add Szent- lelkedet, hogy itt a földön gyermekeidként éljünk. Tisztítsd meg gondolatainkat, vágyainkat, terveinket, őrizz meg önzéstől és tétlenségtől. Add. hogy elfoglaltságunk ne fordítson el Krisztustól. Add, hogy Krisztusra nézve legyen erőnk a mindennapi helytállásra és szolgálatra míg országodba eljuthatunk. Ámen. « Akikre hallgatnunk kell Világ nélkül? Nem tudjuk az embereket helyes kapcsolatba hozni az egyházzal és Krisztussal, ha nem mondjuk meg nekik azt is, hogy hogyan kell helyes kapcsolatot kialakítaniuk az egyháznak és embernek a világgal és az emberiséggel. Amíg nem tisztáztuk a keresztyén embernek a munkáját a hivatásban és a társadalomban, addig csonka marad a keresztségről és az úrvacsoráról szóló tanításunk is. Ha a társadalomról szóló erkölcsi tanításunk és a szentségekről szóló keresztyén tanításunk ég és föld távolságban vannak egymástól, akkor mindkettőnél nagy hibákat követtünk eL G. Wingren Lundi teológiai professzor viharai azonban újra meg újra elpusztították a településeket, népeivel együtt. A legutóbbi pusztítást a török idők zúdították erre a vidékre. Teljesen megszűnt akkor itt az élét. A legutolsó falualápítók 1718-ban, tehát 250 évvel ezelőtt jöttek ide. Hazánk nyugatibb végéről jöttek magyarok és németek vegyesen. A telepítők szándéka is az volt, hogy a dolgos, jó munkás nép vallásilag is homogén legyen. Zömével evangélikusok jöttek, s néhány református. Győr, Vas és Veszprém megyék adták a magyarokat, Sopron és Moson a németeket. Néhány évvel később Németországból is érkeztek idetelepülök, Hessen vidékéről. A lélekszám ezután 246 volt. Egy század múlva 1591, 1940-ben pedig 2500 volt az evangélikus gyülekezet lélekszáma. A letelepültek még az első évben egyházi közösséggé szervezkedtek s tanítót hoztak, aki a lelkigondozást is ellátta. Zagrovszky Efraim volt ez a lelkes ember, akit Késmárkról hívtak maguknak vezetőül 1718 őszén. Innen datálódik a györkönyi evangélikus gyülekezet, amely ekkor ugyan még csak filia volt, de már önálló életet élt. Valószínűleg a közeli Gyönkhöz tartozott szervezetileg. A filiákban szokásos módon ez a különös nevű, de különös meleg lelkesedéssel fűtött tanító a gyermekek oktatása mellett ellátta a zsúpfedeles, egytantermes iskolában az istentiszteleti szolgálatokat is. Nyolc év múlva távozott: a teológiára ment tovább tanulni, s utóbb lelkész létt valahol a Felvidéken. A tanító által megindított és folytatott szervezés után egy évvel már lelkészt hívtak, s az' nem kisebb ember volt, mint Szenicei Bárány György, Sárszentlőripc későbbi megalapítója, a tolnai egyházmegye megszervezője és esperese, ö fektette fel a gyülekezet első anyakönyvét is. Fedőlapján ma is olvasható: „Oly ekklé- ziai könyv, melyben a megkereszteltettek, hiteztetettek és megholtak feljegyeztettek ... a györkönyi evangélikus Lu- therana ekkléziában és némely hozzá hallgató vidékségben, melyet 1719 esztendőtől fogva legeltettem a pönitenciának és hitnek beszédével, én, az Űr Jézusnak méltatlan szolgája, Bárány György.” Még ez esztendőben megépítették a paplakot, amelynek nagy szobája volt az első istentiszteleti helyük. De hamarosan templomépítésbe is fogtak. Mégpedig fából, amely á környéken volt elég. Ez a fatemplom 80 esztendőt szolgált, 1796-ig. Szenicei Bárány Györgyöt igen szerették. Mutatja az is, hogy az első három megkeresztelt gyermek mind a György nevet kapta. Az áldott emlékű lelkész mindössze három évig szolgált ebben a gyülekezetben. Akkor maga mellé vett nyolc családot, átment a Sió másik partjára, s megalapította Sárszent- lőrincet. így köszöntötte most á jubiláló Györköny az apát, Gyönköt, amelynek filiája volt, s ahonnan Bárány Györgyöt kapta, s a fiút, Sárszent- lőrincet, amely belőle fiad- zott, s ahová Bárány Györgyöt adta. Györköny második papja Tatai István volt. 25 évig szolgált itt. Majd Bayer Ferenc és Magdó Sámuel után Mohai Péter következett 35 évi szolgálattal. öreg ember volt már, amikor templomépítéshez kezdett. Mégpedig úgy, hogy a régi fatemplom köré húzták fel az új templom falait, s csak akkor bontották le a fatemplomot, amikor körülötte- fölötte már állt az új, a mai. Az 6 utóda Ritter Keresztély volt, 44 esztendei szolgálattal, majd Bergmann Frigyes 38 esztendővel. Öt Tomka Gusztáv követte 33 évig, Schmidt János pedig 23 évig. Csupa hosszan szolgáló lelkész. Hűséges szolgákat, és szeretni való gyülekezetét jelentenek ezek a számok. Mai lelkésze 1945 óta szolgál a gyülekezetben. Bár ez a mai gyülekezet már megfogyatkozott. A háború utáni német kitelepülés felére csökkentette a gyülekezet lélekszámát. Ünnepi nyilatkozatában a gyülekezet hálát ad Istennek azért, hogy „hazánk alkotmánya és kormánya biztosítja, számunkra a vallás szabad gyakorlatát és anyagi támogatásban is részesíti egyházunkat. Hittel és jó reménységgel nézünk a jövendőbe. Ismerjük Isten igéjéből fakadó kötelességeinket és készek vagyunk azok elvégzésére. Drága anya- szentegyházunk kötelékében hitben akarunk élni és abban mindig jobban erősödni.” Takó István WISCHMANN ELNÖK 60 ÉVES A Németországi Evangélikus Egyház külügyi hivatalának vezetője, D. Adolf Wisch- mann elnök október 17-én töltötte be 60. életévét. Wisch- mann elnököt, aki pár évvel ezelőtt az evangélikus egyház vendégeként Magyarországon is járt, 1956-ban választották meg a fenti külügyi hivatal vezetőjévé. A györkönyi gyülekezet 250 éves
