Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-28 / 4. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72.

XXXIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

1968. január 28.

Ára: 1,40 Forin«

Isten terve

KARÁCSONY ÉS HÜSVÉT KÖZÖTT Isten nagy távlatot nyit meg előttünk: betekintést enged világtervébe, kinyilatkoztatja szándékát, szinte megfejti önmagát. A karácsonyi evangélium azt hirdette, hogy az Atya elküldte Fiát a világba, Isten emberré lett, aki valóságos Isten, vállalta valóságos emberként a szolidaritást, az együttélést az embervilággal. Jézus szenvedésének és feltámadásának evangéliuma pedig azt hirdeti, hogy Isten terve »elvégeztetett« a kereszten, kiteljesült a feltámadásban: Isten újra megszerzi az embert a maga számára.

ISTEN VILÁGTERVE MINDEN EMBERRE KITERJED. Isten az általa teremtett világot úgy szerette, hogy egyszülött Fiát adta érette. Jézus Krisztus pedig azért jött, hogy megtartsa a világot. Ma ezt úgy értjük, hogy a jelenlegi embervilág Isten szeretetének a tárgya. Isten egyszülött Fiát adta minden idők embervilágáért, a ma élő nemzedékért is.

Isten szeretetének tárgya ez a mai emberiség, amely olyan sokat haladt a technikában és a természettudományban, de amely a tudással való visszaélés esetén önmagát is tönkreteheti egy atomháborúban. Ez a mai emberiség Isten szeretetének tárgya, amely olyan sokat haladt a kultúrában és a fejlődésben és mégsem tudja távoltartani magát olyan alapvető bűntől, amilyen például abban jelentkezik, amikor egyik ország leigázza vagy lerohanja a másikat. Mégis ez a mai embervilág Isten szeretetének a tárgya, hiszen Jézus Krisztus azért jött, hogy ezt a mai embervilágot is megtartsa, biztosítsa annak jövőjét, és erkölcsi tartalommal töltse meg légkörét.

Isten szemmértéke az egész emberiséget, az egész világot látja. Ez arra tanít minket, mai keresztyéneket, hogy mi se tévesszük szem elől az egész világ sorsát, az emberiség jövőjét, a béke és a fejlődés kérdését.

ISTENNEK AZ A TERVE EGYHÁZÁVAL, hogy nemcsak a teremtés jogán szól az emberiséghez, az egész világhoz, hanem a megváltás jogán is, azaz Jézus Krisztus egyházán keresztül is. Isten az egyházon keresztül hívja üdvösségre az embereket, s az egyházon keresztül akarja bevinni a szeretet életfolytatását a világba. Isten egyházunkra is azt a kettős feladatot bízta: egyfelől végezzük a Krisztushoz hivogátás, az Istenben való élet szolgálatát, másrészt hirdessük a hit gyümölcsét, a szeretetet úgy, ahogy azt Jézus Krisztustól tanultuk.

Jézus Krisztus, aki maga is küldetést nyert Istentől, küldi ki tanítványait, a benne hívőket, hogy vigyék tovább emberszerető akaratát. Ez a küldetés nemcsak az igehirdetőkre vonatkozik, akik az evangéliumot viszik az embereknek, hanem mindnyájunkra, minden egyes keresztyénre. Ahogy az Atya küldte a Fiút, úgy küldi Jézus Krisztus mindazokat, akik hisznek benne, arra, hogy éljék a keresztyén életet. A keresztyén élet nemcsak szóbeli bizonyságtevésből áll, hanem a kezek prédikációja, a konkrét és gyakorlati cselekvések sorozata is bizonyságtétel arról, kiben hiszünk és kinek a küldetésében járunk. Akit kiküldtek, az követ, annak a követségében jár, aki megbízta. Mi Jézus Krisztus követei vagyunk, őt képviseljük. Minden tanítványnak az a rendeltetése, hogy tanuljon is a mesterétől, kövesse annak szavát és megfogadja útmutatását. Jézustól arra kapunk megtisztelő küldetést, hogy akarata nyomán járjunk az életben, krisztusi emberekként forgolódjunk a világban.

ISTEN EGYÉNEKRE IS FELBONTJA TERVÉT. Annak az Istennek, akinek szemmértéke átöleli az egész embervilágot, s akinek éltető Szentlelke irányítja az egyházat, annak a tervébe beletartozunk mi is egyenként és személy szerint. Velünk is van terve Istennek. A mindenség Istene odafordul minden egyes emberélethez. Mindenki drága neki. Szereteté- ből senki sem esik ki. Nincsenek mostohagyermekei. Isten velünk való terve nyilvánult meg életünk folyásának ezernyijeiében, a bajban éppen úgy, mint az örömben. Ha Istennek az a terve egyházával, hogy a szeretet követévé teszi, úgy velünk is személyszerint azt akarja, hogy kiformálódjék bennünk a jézusi ember. Azt tervezte rólunk, hogy mi leszünk az az eszköz, híd, ajtó, akin keresztül Jézus szeretete beárad családi körünkbe. Rólunk Jézus azt tervezte, hogy mi leszünk küldöttei és képviselői kint az embertársak világában, hogy mi fogunk példát adni arra, hogyan segítheti a munka folyamatában egyik ember a másikat, hogyan lehet rendet, biztonságot, munkafolyamatosságot teremteni, hogyan válhat a munka istentiszteletté, azaz embertársakat szolgáló, országot gazdagító tényezővé. Jézus azt tervezte, hogy rajtunk keresztül is beáramlik az embervilágba az egymás megbecsülése, a segítőkészség, az emberszeretet, s így tud terjedni a világon Isten emberszerető akarata. Ahogy az Atya küldte Jézust a világra, úgy küld Jézus minket is a szeretet küldötteként, képviselőjeként, apostolaként a világba.

, ISTEN KITÁRJA TERVÉT igéjében. Világméretű elgondolása az emberiség üdvösségét, javát és előmenetelét szándékolja. Egyházát elindítja a világban, hogy hírnöke legyen emberszeretö akaratának, élje Jézus tanítását, képviselje a krisztusi szeretetet. De így tárja ki Isten velünk való tervét és szándékát is. Világtervében mi is benne vagyunk, küldetést mi is kaptunk, Isten terve fel van bontva a mi személyünkig. A Jézusban való hit erőt ad arra, hogy velünk való szándékát és tervét meg is valósítsuk. Ez a keresztyén ember jövőbe néző reménységének alapja. Ez ad a keresztyén embernek nyugalmat, szilárdságot, biztonságot. A hit az az energia, amelyen keresztül Isten általunk is megvalósítja tervét a földön.

D. dr. Ottlyk Ernő

I

BIBLIAKUTATÓ INTÉZET

A svájci Lausanne-ban Bib- nyaiknak a befejezése után liakutató Intézet létesült, ebben az intézetben készülamelynek az a célja, hogy hessenek föl doktori vizsgá- svájci és más országbeli teo- jukra vagy más kutató munkát lógusok egyetemi tanúimé- végezzenek.

A reformáció öröksége és kötelezése

Sajtóosztályunk legújabb kiadványa

Kissé késve, de még a múlt esztendő utolsó napjaiban kezünkbe vehettük a reformáció 450 éves jubileuma alkalmából szerkesztett közel másfél száz oldalas könyvet: „A reformáció öröksége és kötelezése” címen. De ha felmérjük, hogy evangélikus egyházunk a jubileumi év során milyen sokoldalúan és változatosan örökítette meg és tette emlékezetessé e ritka alkalmat, akkor valójában ez a könyv „betetőzése” egy évi ünnepi munkának. Mert 1967-ben sok templomunk és épületünk öltözött új köntösbe, sajtónk egész évben „élt” a reformáció megemlékezéséből és különösen gazdagodtak tartalmukban az igehirdetések és a tanítások. Ez a könyv pedig talán mindennek az összefoglalása és rendszerezése azzal a többlettel, hogy amikor mélyen visz- szanyúl a reformáció eredetéhez, nem reked meg az emlékezésben, hanem merészen átível a mai egyházi életbe és magával ragad mindannyiunkat az ígéretes jövendőbe.

Tulajdonképpen nyolc tanulmány (és a bevezetés), nyolc szerző gondos munkája akar e jubileumi emlékkönyvben eszmélteim bennünket. A nyolc tanulmány külön-külön is megérdemelné, hogy foglalkozzunk vele, hiszen némelyik lírai szépségű hangvétele (A reformáció hatása Magyarországon máig — művelődéstörténe- tileg), némelyik higgadt, józan érvhasználata, vagy a reformáció kérdéseiben való biztos jártassága (Mi a reformáció?), vagy némelyik magával ragadó lendülete (A reformáció kötelezése a mában), szétfeszíti a könyv szerény kereteit.

Három pilléren nyugszik e jubileumi kiadás:

1. Mi a reformáció?

2. A reformáció öröksége a századok változásaiban.

3. A reformáció kötelezése a mában.

A többi tanulmány, mint támpillérek közötti színes ablakok teljessé teszik a magyar reformáció templomáról alkotott képünket. Nem törekszenek e tanulmányok teljességre, mert hogyan is lehetne azt a gazdag múltat, amely összesűrűsödött és tömör valóságában áll a mögöttünk levő 450 esztendőben, néhány sorban elmondani, de mozaikjaiban is színes, sokoldalú és élményszerű.

Maga a szándék is elismerésre méltó! Csokorba kötni azokat a virágokat, amelyek már-már hervadoztak a századok mesgyéin. Jól tudjuk, hogy sokkal több, sokkal gazÜlést tartott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége

Január 11-én az Ökumenikus Tanács üléstermében dr. Bar- tha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnökének vezetésével tartotta ez évi első ülését a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége.

Az ülés napirendjén a Keresztyén Békekonferencia prágai és az Egyházak Világtanácsa uppsalai világgyűlésére való felkészüléssel kapcsolatos teendők és tanulmányi feladatok szerepeltek.

IMÁDKOZZUNK

Istenem, békíts meg magaddal és békülj meg velem, mert nyugtalan a szívem törvényed, hatalmad, számonkérésed miatt. Ajándékozz meg kegyelmeddel, hogy elfusson tőlem minden félelem, még a halálfélelem is, hogy életem megújuljon, mint egy új teremtés a megváltottság bizonyossága által. Istenem, békíts meg embertársaimmal, akik olyanok, mint én, nyugtalanok, idegesek, kételkedők, keresők, szeretetlenek, hogy meglássam rajtuk is pecsétedet, elhívásodat országod közösségébe, a megváltottak közösségébe.

Köszönöm Néked Jézus Krisztust, aki által megismerhettelek Téged, teremtő, megváltó, megszentelő Uramat. Köszönöm azt a bizonyosságot, hogy rajta kívül nem kell nékem senki más, se hatalmasságok, se fejedelmek, mert őbenne mindent megadtál nékem, hogy a Tiéd legyek, mint élő tagja az élő gyülekezetnek, hogy így hirdessem akaratodat, a békességet, menny és föld, ember és ember között. Ámen.

Akikre hallgatnunk kell

Egyház és világ

Nem kétséges, hogy az egyháznak a világhoz és a történelemhez való viszonya olyan kérdést érint, amelyre ma az egyháznak a maga és a világ érdekében világos választ kell adnia. Nem azon múlik a dolog, hogy van-e kedvünk föltenni ezt a kérdést vagy sem. A kérdés adva van, és minden az egyházra vonatkozó gondolatunkkal erre a kérdésre választ kell adnunk, akár akarjuk, akár nem.

Öröklött hitvallásainknak a megfogalmazásaival nem lehet ezt a kérdést megválaszolni. Hiszen a világ és a történelem a mi világunkban egészen mást jelentepek, mint a hitvallások idején élt emberekében. Éppen magának a reformációnak a történelemre gyakorolt hatásai is elől ’ őzt ék ezt. Súlyos tévedéseket is elkövethetünk a kérdésnek a megoldásánál, de ezt vállalniuk kell azoknak, akik tudnak valamit az egyházról és a keresztyén hitről. Hiszen vannak olyan veszélyek, amiket nem akkor győzünk le, ha kikerüljük őket, hanem ha a nehézséget is vállalva nekigyürkőzünk megoldásuknak.

Friedrich Gogarten teológiai professzor (meghalt 1967-ben)

dagabb az a múlt, amelyből evangélikus egyházunk táplálkozik és nem a 450 éves jubileum határozza meg helyzetünket, illetve jövőnket. A határkő ebben az összefüggésben új lendületre inspirál, s ez a lendület, az akaratnak ez a láza lüktet majdnem mindegyik tanulmányban.

Gazdag illusztrációja csak növeli kedvünket az olvasáshoz. A lapokon megelevenednek egy hősi kor erőfeszítései, a nyomdatechnika igénybevétele, és büszke öntudattal szemléljük egyúttal nemzeti kultúránk zsengéit is a könyv- nyomtatásban. És ha kevés szó esik is arról, hogy mit jelentett a nyomda, esetleg vándor nyomda a XVI. sz. Magyarországán, arról mégis némi benyomást kapunk az illusztrációkban. Tulajdonképpen — és ez új kiadványunk kiváló értéke — pusztán XVI. sz.-beli könyvek, nyomtatványok, kéziratok képei díszítik új könyvünket. Egyetlen egy kép — Lünsdorf Károly Luther metszete —, modem és ez is a címlapot díszíti.

Eléri-e célját a könyv? Be tud-e törni az evangélikus hívek otthonába és kedves olvasmánya lesz-e az evangélikus családoknak? Minden könyv azzal a reménységgel indul a nyomdától a könyvespolcig, vagy a szerzőtől az olvasó szívéig, hogy elválaszthatatlan kapcsolat, vagy barátság szövődjék közöttük. „A reformáció öröksége és kötelezése” en nél többet akar. Már a címében hordozza a reflektor szerepét. Mélyen benn pásztáz a mai egyházi életben és hosz- szan előre világít a jövőbe. A fénycsóva ráhullik arra az egyházra, amely a Szentírás. az evangélium örömüzenete alapján felismerte Isten akaratát és hűséges szolgálatot végez a jelen világában, az adott körülmények között. De Agyaimé állandóan az egyház Urának akaratán függ és várja eligazító szavát a jövendőre vonatkozóan is. A múltat nagy- rabecsüli, de a jövőt építi. A „csoda” ugyan Luther idejében kezdődött, de nem szűnt meg napjainkban sem. Permanens, tartós és folyamatos. Isten egyházát ma is ugyanolyan csodálatos módon vezeti, készíti fel és teszi alkalmassá a szolgálatra, mint akkor. E tekintetben új kiadványunk gazdag meglepetéssel szolgál és minden bizonnyal szoros barátságot fog kötni az olvasóval.

A tanulmányok szerzői (Benczúr László, dr. Fabiny Tibor, D. Káldy Zoltán, Koren Emil, dr. Pröhle Károly, Várady Lajos, Veöreös Imre, D. dr. Vető Lajos) szerény névsorban sorakoznak a könyv elején. Könyvünk külső köntöse is egyszerű. Viszont alacsony ára mindannyiunk számára módot nyújt ahhoz, hogy megvsárol- hassuk és tartalmával gazdagíthassuk magunkat.

Dr. Rédey Pál

A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA HÍREI

A Keresztyén Békekonferencia elnöksége január 23—26 napjain Prágában tartja utolsó ülését a III. Keresztyén Békevilággyűlés előtt. Az elnökség tárgyalásainak középpontjában a március 31—április 5-ig Prágában tartandó világgyűlés előkészítése áll. Az elnökségi ülésen dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke vesz részt.

A Keresztyén Békekonferencia afrikai teológusok részvételével konzultációt rendezett

1967. december 13—16-ig Madagaszkár fővárosában, Tana- narivében. Kamerun, Ghana, Dahomey, Kenya, Uganda és Madagaszkár keresztyén teológusai jöttek össze a prágai központ és a Szovjetunió keresztyénéivel, hogy megtárgyalják az afrikai keresztyének helyi és nemzetközi problémáit. A konzultáció minden bizonnyal hasznos vitaanyagot dolgozott ki annak a munka- csoportnak, amely a Harmadik Keresztyén Békevilággyűlésen az ún. »Harmadik világ« problémáival fog foglalkozni.

FELKÉSZÜLÉS A HARMADIK KERESZTYÉN BÉKEVILAGGYÜLÉSRE

Miután a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának a tagegyházai kijelölték a III. Keresztyén Békevilággyűlésen résztvevőket, a Tanács elnöksége január 11-én tartott ülésén elhatározta, hogy a résztvevőket két előkészítő konzultáción készíti fel munkájukra a világgyűlésen. Az első előkészítő konzultáció február 5-én lesz, amelyen elvi tájékoztatás hangzik majd el a III. Keresztyén Békevilággyűlés célkitűzéseiről. Felkért előadók ismertetik a hat munkacsoport témáját, és a részvétel gyakorlati kérdései is szóba kerülnek. A második előkészítő megbeszélésre március utolsó hetében kerül sor.

AZ ÜJ QUMRANI TEKERCSRŐL

Lapunkban már közöltük a hírt, hogy újabb Qumrán-te- kercs került a tudósok kezébe. A kézirattal foglalkozó Yigael Y adin professzor közreadta kutatásainak első eredményeit Eszerint az újabb holttengeri tekercs a következőket tártál mázzá:

1. Az ünnepekkel kapcsolatos áldozatok felsorolását. Ezek között találjuk az eddig ismeretlen ~olajünnepet« és -bor- ünnepet«, amelyeket a qumrá- ni szekta saját maga megállapított naptára szerint tartottak meg.

2. Egész sor előírást, pl. kultikus tisztátalanságról és megtisztulásról. Az előírásokkal kapcsolatban elég sűrűn

idézi Mózes öt könyvét, ege szén érdekes kiegészítésekkel együtt.

3. Az egész tekercs felét teszi ki a templom leírása. Ez a leírás azonban nem felel meg egyik eddig ismert templomnak sem, s minden bizonnyal az -eljövendő templomra« vonatkozik.

4. Néhány oszlop -királyi rendelkezéseket« tartalmaz, elsősorban a nép mozgósítására vonatkozólag, ellenség támadása esetén.

A tekercs összesen 8,6 méter terjedelmű, nagyon finom per gamentből készült. Sajnos az eddigi szakszerűtlen elhelyezés miatt sok helyen megsérült.