Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-07-14 / 28. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. 0 R S Z ÁG 0 S E VAN GÉL I K US H E TI LA P XXXIII. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1968. július 14. Ara: 2.— Forint Számadások idején — Ax egyházmegyék életéből — Egyházi Törvényűnk úgy rendelkezik, hogy az egyházmegyékben, az egyházkerületekben és az országos egyházban három évenként tartják a közgyűléseket. Ezek a közgyűlések nemcsak a régi tradícióra épülnek, nem is csupán hivatalos, adminisztratív jellegűek, hanem elsősorban a számadás alkalmait jelentik. Ahogy az ütőér lüktetéséből meg lehet állapítani a szív működését, ugyanígy az egyházmegyei, az egyházkerületi és az országos egyházi közgyűlések hű képét adják egyházunk életének, az egyházi élet soha meg nem álló lüktetésének. Ezekben a hetekben tartják országszerte az egyházmegyei közgyűléseket, majd az ősz folyamán kerül sor az egyházkerületi és országos egyházi közgyűlések összehívására. Most, amikor egy-egy egyházmegye tartja közgyűlését, számbaveszi örömét, gondját, gyülekezetének életét. Akkor, amikor most és ezt követően a következő hetekben ismertetjük az egyes egyházmegyék közgyűlésén elhangzott esperesi jelentések néhány gondolatát, azt szeretnénk, hogy a földrajzilag talán egymástól távoleső egyházmegyék közelebb kerüljenek egymáshoz, s az egyházmegyék gyülekezetei és hívei is megismerhessék egymás életét. Most három egyházmegye esperesi jelentését vesszük szemügyre. 1. A Pesti Egyházmegye esperese, D. Koren Emil esperes, lapunk felelős szerkesztője. Egyházunk szinte egész életét, minden munkaterületét számbavevő jelentéséből ragadunk ki néhány mondatot „Világunkat most két gondolat jellemzi. Az egyik a humánum terjedése és kiszélesedése, az egyik embernek a másik ember iránt érzett felelőssége, ami lemérhető a népek életében és a kormányok működésében; a másik az el- embertelenedés átka és fogalma. Az egyik oldalon megtalálhatjuk a nagy eredményeket, mint például azt, hogy emberi életeket a szív kicserélésével próbálnak megmenteni, vagy például azt az egyre inkább erősödő felismerést, hogy a vitás kérdéseket nem háborúval, hanem tárgyaló- asztalnál kell megoldani; a másik oldalon viszont az el- embertelenedés ölt alakot a két Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásában, vagy az itt-ott fellángoló tűzfészkek szításában ... Akkor, amikor az egyház keresi a maga helyét ebben a világban, egyre mélyebben fel kell ismernünk az egyház felelősségét. Az egyháznak úgy kell megtalálnia a helyét, hogy az Istentől kapott szolgálatban tudjon az emberért harcolni szeretetben és felelősségben ... Ha a magunk szolgálatát tekintjük a mi szőkébb világunkban, a hazánkban, akkor ez a szolgálat ott található meg a Hazafias Népfront által összefogott társadalmunkban, s ebből a szolgálatból egyházunk is kiveszi a maga részét ... Most, az Egyezmény 20 éves jubileumán számbavesszük, hogy milyen utat járt meg egyházunk az állammal való kapcsolatában. 20 évvel ezelőtt, az Egyezmény aláírásakor a három egyházi ember közül az egyik voltam, aki jelen lehettem az aláírás aktusán. Az az út, amelyre egyházunk az Egyezmény alapján egyre tisztábban és határozottabban rálépett, vezetett el egyházunk mai kiegyensúlyozott életéig. Az elmúlt 20 esztendő igazolta, hogy egyházunk az Egyezmény megkötésével helyes útra lépett...” 2. A Pest megyei Egyházmegye esperese, Veire László esperes, jelentésében többek között ezt mondta: „Az egyház lényege nem az uralkodás, mégcsak nem is a lelkek vezérlése, hanem a szolgálat. A mi időnkben alaposan felismertük az egyháznak ezt a lényegét. Ez a szolgálat természetesen elsősorban Istennek való szolgálat. De Istennek csak embereken keresztü lehet szolgálni. Erre a szolgálatra a keresztyén hit tesz képessé. Ez olyan erő, amely ké pes ledönteni minden korlátot amely az- egyik embert a másik embertől, az egyik népet a másik néptől elválasztja ... A keresztyén hitből fakadó szeretet ma olyan kérdésekben késztet állásfoglalásra, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt az egyház szolgálatától távol álló politikai kérdéseknek látszottak. Ma már jól tudjuk, hogy az erőszak akkor is bűn, ha annak nem mi vagyunk az áldozatai és nem is közvetlen hozzátartozóink. A háború akkor is embertelen szörnyűség, ha a halálra sebzett áldozat nem a mi anyanyelvűnkön sóhajtja: „Jaj, Istenem!” A világban levő feszültségek láttán fokozott mértékben tartozunk hálával Istennek mindazért, ami hazánkban körülveszi mindennapi életünket. A békéért, a mindennapi kenyérért, a népünk egészét jellemző kiegyensúlyozott és egyre fejlődő anyagi jólétért. ..” Az Egyezmény megkötésének 20 éves évfordulójával kapcsolatban többek között ezt mondta: „Az elmúlt 20 év alatt az egyház és az állam viszonya az Egyezmény alapján jól alakult. Ezt, mindkét félnek a másik iránt előlegezett nagy bizalma tette lehetővé ... Egyházunk megtalálta szolgálata lehetőségét az emberért, az erősödő népi-nemzeti egységért, a béke megőrzéséért és nem utolsó sorban a népünk egésze életszínvonalának emeléséért végzett munka területén.” 3. Bács-Kiskun Egyházmegye esperese, Görög Tibor esperes jelentésének néhány gondolata: „Az emberiség a technika kapcsán annyira közel került egymáshoz, mintha egy csónakban ülnénk. Az atombomba, a nukleáris háború olyan veszélyt jelentene az egész embervilágra, mint a lék a csónakban ülőknek... Közösen kell fáradoznunk Jézus Krisztus követeiként, hogy a mában, ebben a világban közel legyünk minden emberhez, hogy szolgálhassuk szeretetben fáradhatatlanul.. ” A Pesti Egyházmegye és a Bács-Kiskun Egyházmegye közgyűlése köszöntötte a közgyűlésen jelen levő D. Káldy Zoltán püspököt, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökét abból az alkalomból, hogy tíz éve végzi püspöki szolgálatát. Mindkét egyházmegye esperese igen meleg szavakkal emlékezett meg ennek a tíz esztendőnek számos mozzanatáról. Ebből \jz alkalomból a Pesti Egyházmegye sze- retete jeléül virágcsokorral, a Bács-Kiskun Egyházmegye ajándékkal kedveskedett D. Káldy Zoltán püspöknek. D. Káldy Zoltán püspöknek a Pesti Egyházmegye közgyűlésén elhangzott felszólalásából hadd idézzek néhájiy mondatot! „Két dolgot szeretnék a pesti lelkészeknek és gyülekezeteknek mondani. Az egyik az, hogy Pesten is és mindenütt ma nagyon jól kell prédikálni. Innen kell mindent kezdeni. Úgy gondolom, hogy a legdöntőbb ügy az egyház számára ma: a jó prédikáció. Olyan, amelyik megtalálja az embereket, olyan, amelyik evangélikus, amely beleszól az emberek életébe.. . Ha nem az életbe beleszóló, életbemar- koló a prédikáció, nincs értelme templomba menni... A másik fontos dolog a család- látogatás ... Ebben a két szolgálatban a presbiter testvéreknek is segíteniük kell...” Néhány mondat, néhány gondolat ez csupán három egyházmegye esperesi jelentéséből, de szinte minden mondatban benne lüktet az Istennek és embereknek szolgáló egyház szívének lüktetése. Harkányi László „Új életstílus felé AmiKor e soroK napviiagor látnak, javában folyik már Uppsalában az Egyházak Világtanácsának nagygyűlése, a háború után történt megalakulása óta immár a negyedik. Munkájának mintegy felerésze munkacsoportokban megy végbe. Lapunkban foglalkoztunk öt munkacsoport kitűzött témájával: „Az egyház egysége az egyre zsugorodó világban”, „A missziói egyház”, „Az egyházak szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődésben”, „Az egyházak szerepe a nemzetközi kapcsolatokban”, „Az Isten tisztelete a szekuláris világban”. Az utolsó, hatodik munkacsoport feladata, hogy a megelőző vitakérdések tárgyalását a széles egyházi és nemzetközi látókörből átvetítse az egyéni keresztyén élet síkjára. A személyes döntések és magatartás korunkban, a modern keresztyén életfolytatás — ezt a tárgyalási anyagot jelöli az utolsó munkacsoport témája: „Új életstílus felé”. Ebben a megfogalmazásban hangsúlyos az „új” szó. Ma nem lehet olyan módon keresztyénnek lenni, mint régebben. Hát nincsenek meg a keresztyén élet örök szabályai a Szentírásban? — vethetné ellen valaki. Megvannak, de nem. bizonyos, hogy mindig jól értették azokat. SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉS A Német Demokratikus Köztársaság nyolc tartományi egyháza elhatározta, hogy a jövőben szorosabb együttműködésre törekszenek egymással. Az együttműködés módozatainak a kidolgozására külön bizottságot alakítottak, amelynek elnöke dr. Albrecht Schönherr püspökhelyettes (Kelet-Berlin), D. J. Jänicke püspök (Magdeburg), dr. K. Johannes elnök (Dresda) és Ingo Brecklein egyházfőtanácsos (Eisenach). EGYETEMES ORTODOX ZSINAT ELŐKÉSZÍTÉSE Június 8—15-ig tartották meg a Genf melletti Chambé- sy-ben a negyedik pánortodox konferenciát, amely egyhangúlag azt javasolja, hogy hívják össze az ortodox egyházak egyetemes zsinatát. Azt megelőzően előkészítő konferenciákon tárgyalják meg és készítik elő a zsinat anyagát. Azt is elhatározta a konferencia Chambésyben, hogy folytatják a párbeszédet a többi egyházakkal. A katolikusok iránt is megértésre hív fel a határozat, de nem alakítanak összortodox bizottságot a Rómával folytatandó párbeszédre. Az Egyházak Világtanácsával kapcsolatban kijelentik, hogy igyekeznek minden vonatkozásban hozzájárulni az Egyházak Világtanácsa munkájának a sikereihez. IMÁDKOZZUNK Élő Cr Jézus Krisztus! Köszönjük ezt a nagy kegyelmet, amely egyházadban mindig készen van híveid számára. Köszönjük, hogy hihetünk engesztelő halálod és feltámadásod erejében, megszabadulhatunk bűneink nyomasztó terhétől és kárhozatos következményeitől, bocsánatot kaphatunk, békességet nyerhetünk, szerethetünk és szolgálhatunk. Kérjük, szabadíts is meg az önzés minden formájától, az anyagi javak, a kényelem, az érvényesülés megkötő béklyóitól, hogy észrevegyük és magunkévá tegyük felebarátaink ügyét, minden tőlünk telhető módon segítsük és szolgáljuk őket. Tégy bennünket úrrá a pénzünk felett, hogy ne csak megszerezni törekedjünk, hanem tudjuk odaadni, megosztani és áldozni is örömmel. Áldd meg egyházadat, gyülekezeteidet bizonyságtevő erővel, irántad való engedelmességgel és viszonzást nem váró szeretettel, hogy beszédes jelei és hűséges tolmácsai legyünk te jóságodnak, hatalmadnak és szeretetednek. Ámen. Akikre hallgatnunk kell Rend és rendetlenség Az a rend. amelyben már nem tudunk jó Ielkiismerettel élni, nem rend többé. Az a világ, amelyben a fölborulás óriásárnyai jelentkeznek, nem normális világ már, a bizonytalanságnak és rossz lelkiismeretnek ez a korszaka lázas beteg. A betegség krízise annál egészségesebb lesz, minél kevésbé szakítjuk meg a betegséget kezdeti stádiumában orvosi ellenszerekkel. R. Stadelman német történész Más szempontból is feltétlenül indokolt újfajta keresztyén életforma keresése: a hivő élet nem lehet független c kortól, amelyben folyik. Ahogyan csődöt mondana az as emberi élet, amely napjaink körülményei között mondjuk e régi udvarházak pipázgató vendégeskedő, zárt világát próbálná valósítgatni, a keresztyén életmódban sem másolhatjuk hivő nagyapáinkat vágj nagyanyáinkat. Képletesen éí valóságosan is forradalmi korunkban a keresztyén életfolytatásról is más, új felismeréseink születnek. Néhányat közülük felsorolok, a teljesség igénye nélkül. Az új keresztyén életstílus egyik legfontosabb jellemzője az elzárkózás helyett a nyitottság. A modern hívő ember előítéletek nélkül tekint mindenféle emberre: más felekezetbe- lire, másfajúra, nem-hivőre. Nem. zárkózik be hitének vélt fölényes bástyájába, hanem megértő a másként gondolkozók és másként élők iránt. Leszámol önmagában a „keresztyén” szűkkeblűséggel. — Kitárja lelkét a földi élet minden szépsége előtt: boldogan élvezi, amit emberi alkotások, művészet tudomány, a természet világa vagy szórakozás nyújt. Nem tekinti az emberi életet siralomvölgynek. Átadja magát minden élménynek, amivel emberlétünk megajándékoz. — És, nem félünk kimondani, szereti a világot. Odafordul az embervilághoz, érdeklődéssel minden gondja iránt, és támogatással minden igaz ügye iránt. Nem pusztán az emberiség üdvössége érdekli, hanem történelmi sorsa, földi jelene és jövője. A keresztyén embernek ez az újfajta nyitottsága teszi lehetővé, hogy élete éléséhez, feladatai végzéséhez, az általános emberi sorssal együttjáró nehézségek legyőzéséhez nemcsak Isten igéjét veszi erőforrásul, hanem elfogadja Isten kezéből, amit Ö máshonnét nyújt feléje. Egy pillanatig sem kérdéses, hogy a keresztyén életformában mindig is központi jelentőségű motor marad az igehallgatás, imádkozás; s hogy rendkívüli ereje van az egyéni bibliaolvasásnak. A keresztyén élet lüktető szívverése az első századtól mindmáig és az eljövendő évezredekig az isten- tisztelet, annak mély, belső és közösségi, gyülekezeti átélése. Ma már azonban tudjuk, hogy Isten a megfáradt keresztyénnek az élet országútján közben másutt is ad erősítő táplálékot, üdítő forrásvizet. Nemrégiben Bartók muzsikájával kapcsolatban idézte a Magyarországon élő belga zenetudós egy századeleji francia író szavát: „Ne mondjuk, hogy a művészet haszontalan: segít minket élni.” A zene és más művészet, irodalmi alkotás, vagy általában az emberi élet nagy élményei „segítenek élni’”. A modern keresztyén életstílushoz hozzátartozik mindazzal a „világi” erőforrással élés, ami hatásában lendületet, vagy írt ad életünkben, amint éppen szükségünk van rá. A keresztyén eszmélkedés világszerte keresi a második Világháború után az „új erköl- csiséget”. A sokféle teológiai és lelkipásztori felelet gomoly- gásában a kristályosodási pont: a felelős szeretet álláspontja. A felelős szeretet döntésére hivatkozunk, amikor valljuk, hogy a keresztyén ember nem kap részletes előírást az élet minden esetére, hanem mindig az adott helyzetben kell szabadon lépnie, arra figyelve, hogy" mások érdeke, a szeretet mit kíván. S tegyük hozzá: a bűnbocsánat bizonyosságában —, mert mi emberek legszebbnek látszó tetteinkben is rászorulunk arra. Az élet útja, a társadalmi és történelmi helyzet mindig is sokkal bonyolultabb, hogysem felmentené az egyént saját megfontolásától, a szeretet felelős elhatározásaitól. Az új keresztyén életforma e tekintetben is emberibbé válik, mert nem más utat ajánl, mint ami az emberségünk legmélyebb, legigazabb követelménye. Az emberiség legjobbjai is ezt járják, függetlenül vallásos tartalomtól: a felelős szeretet gyakorlását egyéni és közéletben, személyes viszonylatban és társadalmi méretben. Végül lássuk — az uppsalai előkészítő irat feladja ezt a leckét —, hogyan egyeztethető össze az új keresztyén életstílus az apostol szavával: „Ne alkalmazkodjatok e világhoz” (Rm 12,2). Az Újszövetség eredeti nyelvén „világkorszak” megjelölés olvasható. Arról van tehát szó, hogy a hivő ember az eljövendő új világkorszakot munkálja életével, magatartásával is, amely már megkezdődött ezen a földön Jézus Krisztus által, de nem az egyház határai közé zártan. Nem élettagadást, az emberiség ügyének megvetését, az emberséges gondolkozás elutasítását jelenti az említett bibliai mondat. Ellenben Isten új világának munkálását életformánkkal is, azét a világét, amelyet az igazság, a szeretet, a béke jellemez. A keresztyén életnek egy sor ismert, régi, de gyakran elfelejtett, meg nem valósított vonása is azért „új” életstílus jegye, mert az alapvetően újat hordozza és szolgálja a világban. Veöreös Imre DÁNIA ötven dán katolikus, köztük néhány szerzetespap, „Nyílt levélben” támadta meg H. Mar- tensen püspököt, mert legutóbbi pásztorlevelében nyíltan kiállt a papnőtlenség fontossága mellett az egyház szempontjából — elsősorban a mai időkben. A nyílt levél szerzői sajnálattal állapítják meg, hogy a pásztorlevél nem tükrözi azt a széles körű vitát, ami a papnőtlenség dolgában az egész világon folyik, hanem csak a „római gondolkodást” tartalmazA fiatal holland lelkészek kétharmada szerint a jelenlegi lelkészképzés Hollandiában elavult és nem számol a lelkészi szolgálat mai követelményeivel. Egyhangú követelésük, TANULMÁNYI REFORM hogy gyakorlatibbnak kell lennie a lelkészképzésnek és a teológiai hallgatóknak már tanulmányaik idején meg kell ismerniük a különböző emberi és társadalmi problémákat.
