Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-05-21 / 21. szám

Folytatása következett... Máté 28, 16—20 Az evangélista befejezi mondanivalóját. A történet, amit le akart írni, Jézus Krisztus földi életútja, megváltói mun­kája végétért. Erről a „témáról” nincs mit többet írni, hozzá toldani sem lehet egyetlen mondatot se; az így befejezett, tel jes és szerves egész. Mielőtt végképp letenné írószerszámát, még lerögzíti azt, ami befejezésül történt: visszaidézni a földről távozó Meg­váltó utolsó szavait, utolsó parancsát és ezzel a jelenettel az evangélium, pontosabban: „a Máté írása szerint való evan­gélium” végétért. Befejeződik, de úgy, hogy a sorok után a szokásos „véve” szó helyett inkább a „folytatása következik” szópár illik. A folytatást azonban már nem Máté írja meg, hanem az élet. Az az élet, amelynek irányítója az egyházat teremtő, a gyülekezeteket létrehívó pünkösdi Szentlélek. Az az élet írja a továbbiakat, amelyet az evangélium hirdetése tör­ténetének vagy egyszerűen: az egyház történetének szoktunk mondani. Így és ezért nem is fejeződik be az evangélium, az öröm­hír se Máté, se János szerint való hirdetése, hanem inkább ki­teljesedik, kiterebélyesedik. Kiteljesedjék úgy, hogy előbb kevesen, nagyon kevesen vegyenek tudomást arról, hogy a te­remtő Isten Jézus Krisztust küldte a világba, hogy megváltsa azt, hogy értelmet, békét, békességet ajándékozzon általa a benne hivő embernek; majd pedig úgy, hogy az erről a cse­lekedetről szóló örömhír elérkezzék a világ minden tájára, minden emberi nemzetséghez. Kiterebélyesedjék úgy, hogy ebben a színes változatosságban kavargó folyamatban nemze­dékek váltsák egymást, hogy nemzedékek becsüljék meg az előttük járók hitét, hogy fiák tanuljanak apáik hibáiból vagy, hogy megismételjék ugyanazokat — talán • még meg is sok­szorozva. Mindegy ma már: hogyan és miképpen történt. Az elő­deink hibáit jóvá nem tehetjük, valamikori eleven hitükből ma nem élhetünk. Nem, mert az előbbi reménytelenné, az utóbbi meg önteltté tehet bennünket. Az evangélium, a „Máté írása szerinti evangélium” befejező mondatait viszont ma is elkötelezőnek, Jézus Krisztus máig tartó, utolsó paran­csának kell és lehet tekintenünk. Annak, hogy valóban „ta­nítvánnyá”, az ö ideig és örökké tartó békességének hirdetőivé kell lennünk nekünk magunknak és azoknak, akik meghallot­ták az örömhírt: az Atyaisten Jézus Krisztusban való meg­jelenését és az ő békességének időtlen-időkig tartó valóságát. Szentháromság ünnepén erről emlékezünk meg: Terem­tőnkről, aki Jézus Krisztust küldte el hozzánk és arról a Szentlélekről, aki azóta is írja, velünk is íratja a folytatást: az ő gyermekeinek meg-megújuló életét, egyre tágabb tereket elérő békesség-szolgálatát. Szóval azt, hogy az evangélium hirdetésének — akkor, régen — nemcsak folytatása követke­zett, hanem ma is van, az igaz hitben és emberséges keresz­tyén életben. Dr. Vámos József nniii:iiiiiiiiniiiiiiiiiimiiiiiiiiitniiiiiiilililimTinillllll1IIIIUIIll[III11llllUIIllllllllll[IHillHlilllllllllIllllllHIHIIIIlllHlllIllllllHDIII)IIIHIllfl* Minden kegyelem Csodállak, Isten szépséges világa: mert minden forró napra éjjel borul, és minden éjre új hajnal bíborul, új kegyelem hull, mint friss harmat árja. Mert új rügyet bont téli fáknak ága, barna mezőt újra friss zöld takar, s csenddé csitul minden dúló vihar: csodállak, Isten szépséges világa! Minden hegycsúcsról vezetnek ösvények irgalmasan az árnyas völgybe le, s minden mélyből a magasság fele. Isten kegyelme így vezérel, lélek, le-föl... fény felé át az éjjelen. S mindenütt, mindig Isten van jelen. Elfriede Mörlin után németből Túrmezei Erzsébet A SAJTÖOSZTÄLY KÖZLEMÉNYE Értesítjük a lelkészi hivata­lokat, hogy a Keresztyén Éne­keskönyv új kiadásának szám­lázásakor sajnos nincs mó­dunkban engedményt adni. = V " ■ ■ ~= ■■ ■ C= • • _■ m —r. m m — ■ ■ ---- ■ ■ ---­AN GIJA Dr. M. Ramsey Canterbury-i érsek a BBC-nek adott inter­júban újból felszólította az amerikaiakat, hogy szüntessék be Észak-Vietnam bombázá­sát ffarangszentelés Szarvason Alig fél esztendeje, hogy a szarvasi ótemplomi gyülekezet nevezetes templomát új kön­tösbe öltöztette. Most pedig a szarvasi új templomi gyüleke­zet tarthatott örömünnepet. Ujraöntette 320 kg-os megre­pedt harangját s ennek fel­szentelése május 7-én egyna­pos örömünneppé bővült. Már a reggeli órákban tal­pon volt az egész gyülekezet és csoportokban sietett a templom felé, hogy szeretett püspökét fogadja. Koszorús Oszkár esperes a nyugat-békési egyházmegye, Szepessi Károly igazgató-lel­kész pedig a gyülekezet nevé­ben üdvözölte D. Káldy Zoltán püspököt, valamint dr. Pálfy Miklós teológiai professzort és az utánuk érkező Lutherá- nia énekkar tagjait. A harang felszentelése után Káldy püspök a lelkészek és a presbiterek kíséretében a templomba vonult, ahol Ko­szorús esperes oltári szolgá­lata után Lk 14, 15—24 alap­ján hirdette az igét a zsúfo­lásig megtelt nagytemplom­ban. „Ez a nap — kezdte be­szédét — nemcsak néktek szarvasiaknak ünnep, hanem az összes magyarországi evan­gélikus gyülekezetnek, akik örülnek, hogy egy gyülekezet fontosnak tartotta megrepedt harangját újra öntetni, hogy hangosabban hangozzék a hí- vogatás Szarvason és környé­kén az Isten házába. Halljá­tok meg azért a harangok ál­tal az Isten szavát, aki min­denkit hív a vele való élet- közösségre. Jertek el mert immár minden Jcész! — A templomok gyakran konganak az ürességtől és a padok si- koltanak a hívek után. Isten pedig szüntelenül hív bűnbo­csánatra, életmegújulásra, mert nem tud lemondani a meg­váltott emberről, szétszórt nyáját össze akarja gyűjteni. — Hívjon azért az új harang Istennel való boldog közösség­re. Ne kelljen veszedelmet je­leznie soha! Ne vigyék el há­borúba, mint a régieket! Le­gyen a gyülekezet a béke szol­gája! Hirdesse Isten szeretetét minden embernek” — fejezte be beszédét Káldy püspök. A gyülekezet istentiszteletén Trajtler Gábor orgonaművész orgonáit. A „Lutheránia” kis­kara Weltler Jenő, a szarvasi újtemplomi énekkar pedig Roszik Jánosné vezetésével tőt a püspökre és a többi kedves vendégre. A délutáni órákban Káldy püspök a jelenlevő lelkészek­kel tartott megbeszélést. Este vallásos ünnepély volt a templomban, ahol a Luthe­ránia kiskarának, valamint Trajtler Gábor gyönyörködtető számai közepette igét hirde­tett Kiss György békéscsabai lelkész és előadást tartott dr. Pálfy Miklós teológiai pro­fesszor — a reformáció jubi­Elsö az ember! A hollandiai Református Egyház lelkészei a vegyeshá­zasság kérdésével foglalkoztak Utrechtben tartott ezévi köz­gyűlésükön és nyomatékosan fölhívták egyrészt saját egy­házuk zsinatát, másrészt az utrechti római katolikus érse­ket, Alfrink bíborost, hogy hozzanak mielőbb világos ren­delkezést a vegyesházasság megkötésére vonatkozólag. Van Leeuwen nimwegeni katolikus teológiai professzor is előadást tartott a fenti köz­gyűlésen és igazat adott re­formátus előadótársának ab­ban, hogy o helyzet kaotikus. Kijelentette ez a katolikus professzor, hogy a katolikus egyháznak a vegyesházasság­ról szóló kódexe csakúgy, mint a múlt év márciusában hozott újabb rendelkezés tel­jesen elavult már. Egyik sem használható a gyakorlatban. A katolikus egyháznak je­lenleg — jelentette ki van Leeuwen — nincs érvényes egyházjogi rendelkezése a ve­gyesházasságokra vonatkozó­lag. A leglényegesebb ma sze­rinte, hogy a lelkészek meg­felelően gondozzák a vegyes­házasságban élő házastársakat. És ha eközben nem annyira a házastárs felekezetére, ha­nem magára az emberre van tekintettel a lelkész, akkor sokszor elkerülhetetlenné vá­lik, hogy magát az egyházi jogszabályt figyelemén kívül hagyja. JELENTKEZÉS KÁNTORI TANFOLYAMRA Az Országos Kántorképesítő Bizottság Foton a nyár fo­lyamán a következő kántori tanfolyamokat rendezd: I. tanfolyam: június 26-tól július 7-ig. II. tanfolyam: augusztus 14- től 25-ig. E tanfolyamok célja: elő­képzés teljesen kezdőknek, to­vábbképzés haladóknak és már szolgálatban álló kántorok­nak, karvezetőképzés, ének­kari munka. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizottság, Bu­dapest VIII. Puskin u. 12. Jelentkezési határidő: (mindkét tanfolyamra) júni­us 1. Részvételi díj: 300 forint, ami a helyszínen fizetendő. Jelentkezéskor mellékelni kell: Lelkészi ajánlólevél, rö­vid életrajz, hatósági orvosi bizonyítvány. A felvételről értesítést küldünk. Négynapos tanfolyam: Kü­lön négynapos tanfolyamot nem hirdetünk, de július 3—7 és augusztus 21—25 között je­lentkezhetnek azok, akik csak rövidebb ideig vehetnek részt. Ennek részvételi díja: 120 Ft. Jelentkezési feltételek f entd- ek szerint. Szeretettel hívjuk és vár­juk a gyülekezet kántorát és kántorjelöltjét és azokat, akik a téli négyhónapos tanfolya­mon szeretnének majd részt renni. ORSZÁGOS KÁNTORKÉPESÍTÖ BIZOTTSÁG énekelt a gyülekezet nagy tet­szésére. Az istentiszteletet közgyűlés követte, melyén Tomka Pál, a gyülekezet felügyelője üdvö­zölte meleg szavakkal a ven­dégeket. A szomszédos gyüle­kezetek lelkészei egy-egy igé­vel köszöntötték az egyházat, majd Pálfi István lelkész is­mertette a harangok történe­tét. Könnyekre indító jelenet volt, amikor püspökünk ren­delkezésére megszólalt az új harang. Délben az Árpád étterem­ben tartott közös ebéden Tor- da Molnár Sándor egyházme­gyei felügyelő és Szepessi Ká­roly lelkész mondtak köszön­leumi évére tekintettel: „Ho­gyan jött létre a reformáció és mit ajándékozott a világ keresztyénségének?’ címen. Al­kalmi verset mondtak: Szren- ka Jánosné és Vityaz Judit. Az ünnepnap a gyülekezeti teremben tartott vacsorával ért véget. Ez az ünnepség is szép bi­zonysága volt a szarvasi gyü­lekezet áldozatkészségének, összefogásának, amely Tomka Pál felügyelő, Kolompár Mi­hály gondnok, Kárpátfalvi Ilona kántor, Jansik Mihály, Dobrotka Pál, Bankó Samu és Borgulya János egyházszerete- tét dicséri. Pálfi István cÁm^ák, nagfán... Édesanyám! ...minden gondolatom Feléd küldöm e drága szent, napon. Virágba borult a szép természet, Anyák napján: köszönteni Téged. Az Ürnak mosolya minden virág, Telehinti utadat — s a világ szebbé s jobbá lett általad, Kedves; Emléked szívemben hálát rebdes ... Istenemhez száll imám Te-érted, Ki adtál biztatást, reménységet, Hogy életem e földön szebb legyen, Imára kulcsolád a két kezem. Hála érte, — minden, ami öröm, Anyák napján: Néked megköszönöm! Hisz jóságodért kevés minden szó, Áldást hintsen Rád a Mindenható! Fehér Mária Hammond, USA All llllll llllllllllllIlllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlHIlllllllllllllllIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIiV A SZOMSZÉD EGYHAZAK A csehszlovákiai egyházak ökumenikus Tanácsának el­nöksége 1967. április 18-án tartotta ez évi első ülését, amelyen a Harmadik Keresz­tyén Békevilággyűléssel és az Egyházak Világtanácsa upp- salai nagygyűlésével kapcsola­tos előkészületeket beszélték meg. 1673 után bezárultak a templomok és is­kolák, kevés volt a lelkész és tanító. 1677- ben tértek vissza Nápolybái hosszú bolyon­gás után az életben maradt gályarab prédi­kátorok. Kemenesalja a vallási üldözés miatt 1680-ban fegyveres felkelésre készült. Ostffy Miklós várát Asszonyfán a templommal együtt Győrből hozatott sugárágyúkkal emiatt porrá lövették. Caraffa a Felvidéken az evan­gélikus vezetőit vérpadra hurcolva, 1686- ban az eperjesi kivégzésekkel döbbentette meg az országot. Az országgyűlés 1687-ben csak kegyelemből és ideiglenesen mondta ér­vényeseknek a soproni törvénycikkeket. A Lipót-féle Explanáció 1691-ben a legkegyet- lenebbül intézkedett az artikuláris egyház­községekről. E szerint a protestáns lelkészek nem artikuláris helyen semmiféle egyházi cselekvényt sem végezhetnek. A messzelakó híveknek az artikuláris templomot és lel­készt kellett felkeresniük igehallgatás, gyónás, keresztelés és esketés céljából. A stólát a lakóhely szerinti plébánosnál előre le kellett fizetniük. Erről az Explanációról mondotta szerzője, Kolonics prímás: „Mélyen átgondolt, hatalmas mű”. Ilyen viszonyok között kinek lehetett kedve az evangélikus lelkészi szolgálat vállalására és nemesnek egyháza patronálására vállal­koznia. Nemeskér első lelkészei és tanítói nevét nem is ismerjük. A vándorapostolok ismét csak faluról-falura jártak titokban, mint a reformáció kezdetekor. Sopron vár­megyében csak Belednek 2 egymá.sutáni papjának nevét ismerjük 1680 és 1681-ben: A reformáció nyomában Dunántúlon 4. A nemeskéri artikuláris egyházközség szervezkedése Bárány Györgyöt és Horváth Györgyöt. Az előbbinek fia, ifj. Bárány György, a kiváló tolnai esperes, 1681-ben született Beledben. Vadosfán Szántó András a tanító, aki később Győrnek és Eperjesnek lett jeles tanára. Ne- mesládonyban 1680-ban Iványi Mihályt ta­láljuk lelkészként. A török—tatár hadak 1683-ban Nemeskért és környékét feldúlták és Lövőt pl. úgy kellett betelepíteni. Asbóth János lelkész és esperes csak 1689-ben tudta Nemeskérett lelkészi szolgálatát megkezdeni, ö fektette fel az első egyházi anyakönyve­ket Nemeskérett magyar nyelven (!) és azt folytatták utódai megszakítás nélkül, ellátva azokat sok-sok egyéb bejegyzéssel. Nemes- kérről indulva szervezte meg Asbóth esperes a Kemenesaljái esperességet, mely innét le­nyúlt Szentgrótig, Devecserig Kővágóőrsig és Gergelyig. Egyházlátogatásairól a Mihályfa-i gyűlésen számolt be 1696-ban, ahol a So- morján megjelent kánonokat is felolvasta az oltár előtt és azok szigorú megtartására kö­telezte a lelkészeket. Asbóth alatt kezdtek az egyes falvak evangélikusai Nemeskérhez, az artikuláris gyülekezethez csatlakozni, első­nek is a két Szopor népe és Lóts, míg végül is 1732-ben 33 nagyközség evangélikussága, félvármegye népe tömörült körülötte Sza- kony, Bük, Ládonyok, Nagygeresden át le Urai-újfaluig. A lélekszám ekkor felugrott mintegy 7000-re. A kis nemeskéri templom pedig itt feküdt az északi csücskén a nagy artikuláris gyülekezetnek, mint védhelye a magyar nyelvű evangélikusoknak, mert észak­ra és nyugatra a horváth faluk mestersé­gesen létre hozott sora választó vonalként húzódott el a németséggel szemben. 1731-ben jelent meg III. Károly Carolina Resolutió-ja, de köszönet nem volt benne. Az artikuláris helyen lehetett továbbra is isten­tiszteleteket tartani, katolikus föesperesek vizsgálták meg, hogy a protestáns lelkészek tudnak-e keresztelni, vegyes házasságot csak katolikus pap előtt lehetett kötni, s a vár­megyei tisztségviselőknek Máriára és a szen­tekre kellett esküdniük hivatalba lépéskor. Egyetlen egy engedmény volt benne csupán, hogy az evangélikusok szuperintendenseket, (püspök) választhatnak. A resolutio alapján indult meg Nemeské­rett a nagy templomper mindjárt 1731-ben. Nemeskérett megépült a vármegyeháza és a katolikus vármegyei urak reggelente misét kívántak hallgatni, de nem volt hozzá temp­lom. Azon a címen vették el, hogy 1681-ben, amikor Nemeskér artikuláris hellyé lett, már kimérve lett az evangélikusoknak az új temp­lom telke, csak még nem építették fel rá templomukat. Erről az evangélikusok 50 év elteltével sem tudtak semmit és védték a kis templomukat az evangélikus patrónusaik, vármegyei uraik révén, de hasztalanul. Erő­szakkal vették el tőlük kis templomukat 1732. január 31-én, télvíz idején a paplakjukkal és iskolájukkal együtt, mely utóbbiakat saját maguk építették. Nem lehet könnyhullatás nélkül olvasni ezt a pert és annak ítélet­végrehajtását. Perlaky József lelkész- karján hozta ki féléves kisleányát a papiakból és vonult valamelyik híve házába családjával együtt. 180 évig a magukénak mondhatták a kis templomot s most vele együtt mindent elvesztettek egyszerre. Fájdalmukban csak az a vigaszuk volt, hogy egyúttal megkapták új templomuk épí­tési engedélyét a faluvégén. A telek nagy ré­szét elfoglaló kis tavacskát lecsapolták és feltöltötték és 6 hónap alatt 1200 ülőhellyel és 2000 állóhellyel fel is építették templomu­kat még 1732-ben. A hagyomány szerint, mely ma is élő, ez alatt a hat hónap alatt eső nem esett s így az építkezés folyamato­san ment végbe. Amikor ez évben felszentel­ték fél vármegye evangélikusainak jelen­létében és áldozatkészségéből, akkor már örömmel, és Istent áldva állapították meg, hogy ezentúl mindnyájan beférnek az Isten új házába, kik vasárnaponta messze földről összesereglenek és vándorútjuk fáradságát is kipihenhetik egymást váltogatva a padokban. Így forrtak újra össze újabb 50 évre, a Tü­relmi Rendelet megjelentéig. Novák Elek I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents