Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-05-21 / 21. szám
Folytatása következett... Máté 28, 16—20 Az evangélista befejezi mondanivalóját. A történet, amit le akart írni, Jézus Krisztus földi életútja, megváltói munkája végétért. Erről a „témáról” nincs mit többet írni, hozzá toldani sem lehet egyetlen mondatot se; az így befejezett, tel jes és szerves egész. Mielőtt végképp letenné írószerszámát, még lerögzíti azt, ami befejezésül történt: visszaidézni a földről távozó Megváltó utolsó szavait, utolsó parancsát és ezzel a jelenettel az evangélium, pontosabban: „a Máté írása szerint való evangélium” végétért. Befejeződik, de úgy, hogy a sorok után a szokásos „véve” szó helyett inkább a „folytatása következik” szópár illik. A folytatást azonban már nem Máté írja meg, hanem az élet. Az az élet, amelynek irányítója az egyházat teremtő, a gyülekezeteket létrehívó pünkösdi Szentlélek. Az az élet írja a továbbiakat, amelyet az evangélium hirdetése történetének vagy egyszerűen: az egyház történetének szoktunk mondani. Így és ezért nem is fejeződik be az evangélium, az örömhír se Máté, se János szerint való hirdetése, hanem inkább kiteljesedik, kiterebélyesedik. Kiteljesedjék úgy, hogy előbb kevesen, nagyon kevesen vegyenek tudomást arról, hogy a teremtő Isten Jézus Krisztust küldte a világba, hogy megváltsa azt, hogy értelmet, békét, békességet ajándékozzon általa a benne hivő embernek; majd pedig úgy, hogy az erről a cselekedetről szóló örömhír elérkezzék a világ minden tájára, minden emberi nemzetséghez. Kiterebélyesedjék úgy, hogy ebben a színes változatosságban kavargó folyamatban nemzedékek váltsák egymást, hogy nemzedékek becsüljék meg az előttük járók hitét, hogy fiák tanuljanak apáik hibáiból vagy, hogy megismételjék ugyanazokat — talán • még meg is sokszorozva. Mindegy ma már: hogyan és miképpen történt. Az elődeink hibáit jóvá nem tehetjük, valamikori eleven hitükből ma nem élhetünk. Nem, mert az előbbi reménytelenné, az utóbbi meg önteltté tehet bennünket. Az evangélium, a „Máté írása szerinti evangélium” befejező mondatait viszont ma is elkötelezőnek, Jézus Krisztus máig tartó, utolsó parancsának kell és lehet tekintenünk. Annak, hogy valóban „tanítvánnyá”, az ö ideig és örökké tartó békességének hirdetőivé kell lennünk nekünk magunknak és azoknak, akik meghallották az örömhírt: az Atyaisten Jézus Krisztusban való megjelenését és az ő békességének időtlen-időkig tartó valóságát. Szentháromság ünnepén erről emlékezünk meg: Teremtőnkről, aki Jézus Krisztust küldte el hozzánk és arról a Szentlélekről, aki azóta is írja, velünk is íratja a folytatást: az ő gyermekeinek meg-megújuló életét, egyre tágabb tereket elérő békesség-szolgálatát. Szóval azt, hogy az evangélium hirdetésének — akkor, régen — nemcsak folytatása következett, hanem ma is van, az igaz hitben és emberséges keresztyén életben. Dr. Vámos József nniii:iiiiiiiiniiiiiiiiiimiiiiiiiiitniiiiiiilililimTinillllll1IIIIUIIll[III11llllUIIllllllllll[IHillHlilllllllllIllllllHIHIIIIlllHlllIllllllHDIII)IIIHIllfl* Minden kegyelem Csodállak, Isten szépséges világa: mert minden forró napra éjjel borul, és minden éjre új hajnal bíborul, új kegyelem hull, mint friss harmat árja. Mert új rügyet bont téli fáknak ága, barna mezőt újra friss zöld takar, s csenddé csitul minden dúló vihar: csodállak, Isten szépséges világa! Minden hegycsúcsról vezetnek ösvények irgalmasan az árnyas völgybe le, s minden mélyből a magasság fele. Isten kegyelme így vezérel, lélek, le-föl... fény felé át az éjjelen. S mindenütt, mindig Isten van jelen. Elfriede Mörlin után németből Túrmezei Erzsébet A SAJTÖOSZTÄLY KÖZLEMÉNYE Értesítjük a lelkészi hivatalokat, hogy a Keresztyén Énekeskönyv új kiadásának számlázásakor sajnos nincs módunkban engedményt adni. = V " ■ ■ ~= ■■ ■ C= • • _■ m —r. m m — ■ ■ ---- ■ ■ ---AN GIJA Dr. M. Ramsey Canterbury-i érsek a BBC-nek adott interjúban újból felszólította az amerikaiakat, hogy szüntessék be Észak-Vietnam bombázását ffarangszentelés Szarvason Alig fél esztendeje, hogy a szarvasi ótemplomi gyülekezet nevezetes templomát új köntösbe öltöztette. Most pedig a szarvasi új templomi gyülekezet tarthatott örömünnepet. Ujraöntette 320 kg-os megrepedt harangját s ennek felszentelése május 7-én egynapos örömünneppé bővült. Már a reggeli órákban talpon volt az egész gyülekezet és csoportokban sietett a templom felé, hogy szeretett püspökét fogadja. Koszorús Oszkár esperes a nyugat-békési egyházmegye, Szepessi Károly igazgató-lelkész pedig a gyülekezet nevében üdvözölte D. Káldy Zoltán püspököt, valamint dr. Pálfy Miklós teológiai professzort és az utánuk érkező Lutherá- nia énekkar tagjait. A harang felszentelése után Káldy püspök a lelkészek és a presbiterek kíséretében a templomba vonult, ahol Koszorús esperes oltári szolgálata után Lk 14, 15—24 alapján hirdette az igét a zsúfolásig megtelt nagytemplomban. „Ez a nap — kezdte beszédét — nemcsak néktek szarvasiaknak ünnep, hanem az összes magyarországi evangélikus gyülekezetnek, akik örülnek, hogy egy gyülekezet fontosnak tartotta megrepedt harangját újra öntetni, hogy hangosabban hangozzék a hí- vogatás Szarvason és környékén az Isten házába. Halljátok meg azért a harangok által az Isten szavát, aki mindenkit hív a vele való élet- közösségre. Jertek el mert immár minden Jcész! — A templomok gyakran konganak az ürességtől és a padok si- koltanak a hívek után. Isten pedig szüntelenül hív bűnbocsánatra, életmegújulásra, mert nem tud lemondani a megváltott emberről, szétszórt nyáját össze akarja gyűjteni. — Hívjon azért az új harang Istennel való boldog közösségre. Ne kelljen veszedelmet jeleznie soha! Ne vigyék el háborúba, mint a régieket! Legyen a gyülekezet a béke szolgája! Hirdesse Isten szeretetét minden embernek” — fejezte be beszédét Káldy püspök. A gyülekezet istentiszteletén Trajtler Gábor orgonaművész orgonáit. A „Lutheránia” kiskara Weltler Jenő, a szarvasi újtemplomi énekkar pedig Roszik Jánosné vezetésével tőt a püspökre és a többi kedves vendégre. A délutáni órákban Káldy püspök a jelenlevő lelkészekkel tartott megbeszélést. Este vallásos ünnepély volt a templomban, ahol a Lutheránia kiskarának, valamint Trajtler Gábor gyönyörködtető számai közepette igét hirdetett Kiss György békéscsabai lelkész és előadást tartott dr. Pálfy Miklós teológiai professzor — a reformáció jubiElsö az ember! A hollandiai Református Egyház lelkészei a vegyesházasság kérdésével foglalkoztak Utrechtben tartott ezévi közgyűlésükön és nyomatékosan fölhívták egyrészt saját egyházuk zsinatát, másrészt az utrechti római katolikus érseket, Alfrink bíborost, hogy hozzanak mielőbb világos rendelkezést a vegyesházasság megkötésére vonatkozólag. Van Leeuwen nimwegeni katolikus teológiai professzor is előadást tartott a fenti közgyűlésen és igazat adott református előadótársának abban, hogy o helyzet kaotikus. Kijelentette ez a katolikus professzor, hogy a katolikus egyháznak a vegyesházasságról szóló kódexe csakúgy, mint a múlt év márciusában hozott újabb rendelkezés teljesen elavult már. Egyik sem használható a gyakorlatban. A katolikus egyháznak jelenleg — jelentette ki van Leeuwen — nincs érvényes egyházjogi rendelkezése a vegyesházasságokra vonatkozólag. A leglényegesebb ma szerinte, hogy a lelkészek megfelelően gondozzák a vegyesházasságban élő házastársakat. És ha eközben nem annyira a házastárs felekezetére, hanem magára az emberre van tekintettel a lelkész, akkor sokszor elkerülhetetlenné válik, hogy magát az egyházi jogszabályt figyelemén kívül hagyja. JELENTKEZÉS KÁNTORI TANFOLYAMRA Az Országos Kántorképesítő Bizottság Foton a nyár folyamán a következő kántori tanfolyamokat rendezd: I. tanfolyam: június 26-tól július 7-ig. II. tanfolyam: augusztus 14- től 25-ig. E tanfolyamok célja: előképzés teljesen kezdőknek, továbbképzés haladóknak és már szolgálatban álló kántoroknak, karvezetőképzés, énekkari munka. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizottság, Budapest VIII. Puskin u. 12. Jelentkezési határidő: (mindkét tanfolyamra) június 1. Részvételi díj: 300 forint, ami a helyszínen fizetendő. Jelentkezéskor mellékelni kell: Lelkészi ajánlólevél, rövid életrajz, hatósági orvosi bizonyítvány. A felvételről értesítést küldünk. Négynapos tanfolyam: Külön négynapos tanfolyamot nem hirdetünk, de július 3—7 és augusztus 21—25 között jelentkezhetnek azok, akik csak rövidebb ideig vehetnek részt. Ennek részvételi díja: 120 Ft. Jelentkezési feltételek f entd- ek szerint. Szeretettel hívjuk és várjuk a gyülekezet kántorát és kántorjelöltjét és azokat, akik a téli négyhónapos tanfolyamon szeretnének majd részt renni. ORSZÁGOS KÁNTORKÉPESÍTÖ BIZOTTSÁG énekelt a gyülekezet nagy tetszésére. Az istentiszteletet közgyűlés követte, melyén Tomka Pál, a gyülekezet felügyelője üdvözölte meleg szavakkal a vendégeket. A szomszédos gyülekezetek lelkészei egy-egy igével köszöntötték az egyházat, majd Pálfi István lelkész ismertette a harangok történetét. Könnyekre indító jelenet volt, amikor püspökünk rendelkezésére megszólalt az új harang. Délben az Árpád étteremben tartott közös ebéden Tor- da Molnár Sándor egyházmegyei felügyelő és Szepessi Károly lelkész mondtak köszönleumi évére tekintettel: „Hogyan jött létre a reformáció és mit ajándékozott a világ keresztyénségének?’ címen. Alkalmi verset mondtak: Szren- ka Jánosné és Vityaz Judit. Az ünnepnap a gyülekezeti teremben tartott vacsorával ért véget. Ez az ünnepség is szép bizonysága volt a szarvasi gyülekezet áldozatkészségének, összefogásának, amely Tomka Pál felügyelő, Kolompár Mihály gondnok, Kárpátfalvi Ilona kántor, Jansik Mihály, Dobrotka Pál, Bankó Samu és Borgulya János egyházszerete- tét dicséri. Pálfi István cÁm^ák, nagfán... Édesanyám! ...minden gondolatom Feléd küldöm e drága szent, napon. Virágba borult a szép természet, Anyák napján: köszönteni Téged. Az Ürnak mosolya minden virág, Telehinti utadat — s a világ szebbé s jobbá lett általad, Kedves; Emléked szívemben hálát rebdes ... Istenemhez száll imám Te-érted, Ki adtál biztatást, reménységet, Hogy életem e földön szebb legyen, Imára kulcsolád a két kezem. Hála érte, — minden, ami öröm, Anyák napján: Néked megköszönöm! Hisz jóságodért kevés minden szó, Áldást hintsen Rád a Mindenható! Fehér Mária Hammond, USA All llllll llllllllllllIlllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlHIlllllllllllllllIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIiV A SZOMSZÉD EGYHAZAK A csehszlovákiai egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége 1967. április 18-án tartotta ez évi első ülését, amelyen a Harmadik Keresztyén Békevilággyűléssel és az Egyházak Világtanácsa upp- salai nagygyűlésével kapcsolatos előkészületeket beszélték meg. 1673 után bezárultak a templomok és iskolák, kevés volt a lelkész és tanító. 1677- ben tértek vissza Nápolybái hosszú bolyongás után az életben maradt gályarab prédikátorok. Kemenesalja a vallási üldözés miatt 1680-ban fegyveres felkelésre készült. Ostffy Miklós várát Asszonyfán a templommal együtt Győrből hozatott sugárágyúkkal emiatt porrá lövették. Caraffa a Felvidéken az evangélikus vezetőit vérpadra hurcolva, 1686- ban az eperjesi kivégzésekkel döbbentette meg az országot. Az országgyűlés 1687-ben csak kegyelemből és ideiglenesen mondta érvényeseknek a soproni törvénycikkeket. A Lipót-féle Explanáció 1691-ben a legkegyet- lenebbül intézkedett az artikuláris egyházközségekről. E szerint a protestáns lelkészek nem artikuláris helyen semmiféle egyházi cselekvényt sem végezhetnek. A messzelakó híveknek az artikuláris templomot és lelkészt kellett felkeresniük igehallgatás, gyónás, keresztelés és esketés céljából. A stólát a lakóhely szerinti plébánosnál előre le kellett fizetniük. Erről az Explanációról mondotta szerzője, Kolonics prímás: „Mélyen átgondolt, hatalmas mű”. Ilyen viszonyok között kinek lehetett kedve az evangélikus lelkészi szolgálat vállalására és nemesnek egyháza patronálására vállalkoznia. Nemeskér első lelkészei és tanítói nevét nem is ismerjük. A vándorapostolok ismét csak faluról-falura jártak titokban, mint a reformáció kezdetekor. Sopron vármegyében csak Belednek 2 egymá.sutáni papjának nevét ismerjük 1680 és 1681-ben: A reformáció nyomában Dunántúlon 4. A nemeskéri artikuláris egyházközség szervezkedése Bárány Györgyöt és Horváth Györgyöt. Az előbbinek fia, ifj. Bárány György, a kiváló tolnai esperes, 1681-ben született Beledben. Vadosfán Szántó András a tanító, aki később Győrnek és Eperjesnek lett jeles tanára. Ne- mesládonyban 1680-ban Iványi Mihályt találjuk lelkészként. A török—tatár hadak 1683-ban Nemeskért és környékét feldúlták és Lövőt pl. úgy kellett betelepíteni. Asbóth János lelkész és esperes csak 1689-ben tudta Nemeskérett lelkészi szolgálatát megkezdeni, ö fektette fel az első egyházi anyakönyveket Nemeskérett magyar nyelven (!) és azt folytatták utódai megszakítás nélkül, ellátva azokat sok-sok egyéb bejegyzéssel. Nemes- kérről indulva szervezte meg Asbóth esperes a Kemenesaljái esperességet, mely innét lenyúlt Szentgrótig, Devecserig Kővágóőrsig és Gergelyig. Egyházlátogatásairól a Mihályfa-i gyűlésen számolt be 1696-ban, ahol a So- morján megjelent kánonokat is felolvasta az oltár előtt és azok szigorú megtartására kötelezte a lelkészeket. Asbóth alatt kezdtek az egyes falvak evangélikusai Nemeskérhez, az artikuláris gyülekezethez csatlakozni, elsőnek is a két Szopor népe és Lóts, míg végül is 1732-ben 33 nagyközség evangélikussága, félvármegye népe tömörült körülötte Sza- kony, Bük, Ládonyok, Nagygeresden át le Urai-újfaluig. A lélekszám ekkor felugrott mintegy 7000-re. A kis nemeskéri templom pedig itt feküdt az északi csücskén a nagy artikuláris gyülekezetnek, mint védhelye a magyar nyelvű evangélikusoknak, mert északra és nyugatra a horváth faluk mesterségesen létre hozott sora választó vonalként húzódott el a németséggel szemben. 1731-ben jelent meg III. Károly Carolina Resolutió-ja, de köszönet nem volt benne. Az artikuláris helyen lehetett továbbra is istentiszteleteket tartani, katolikus föesperesek vizsgálták meg, hogy a protestáns lelkészek tudnak-e keresztelni, vegyes házasságot csak katolikus pap előtt lehetett kötni, s a vármegyei tisztségviselőknek Máriára és a szentekre kellett esküdniük hivatalba lépéskor. Egyetlen egy engedmény volt benne csupán, hogy az evangélikusok szuperintendenseket, (püspök) választhatnak. A resolutio alapján indult meg Nemeskérett a nagy templomper mindjárt 1731-ben. Nemeskérett megépült a vármegyeháza és a katolikus vármegyei urak reggelente misét kívántak hallgatni, de nem volt hozzá templom. Azon a címen vették el, hogy 1681-ben, amikor Nemeskér artikuláris hellyé lett, már kimérve lett az evangélikusoknak az új templom telke, csak még nem építették fel rá templomukat. Erről az evangélikusok 50 év elteltével sem tudtak semmit és védték a kis templomukat az evangélikus patrónusaik, vármegyei uraik révén, de hasztalanul. Erőszakkal vették el tőlük kis templomukat 1732. január 31-én, télvíz idején a paplakjukkal és iskolájukkal együtt, mely utóbbiakat saját maguk építették. Nem lehet könnyhullatás nélkül olvasni ezt a pert és annak ítéletvégrehajtását. Perlaky József lelkész- karján hozta ki féléves kisleányát a papiakból és vonult valamelyik híve házába családjával együtt. 180 évig a magukénak mondhatták a kis templomot s most vele együtt mindent elvesztettek egyszerre. Fájdalmukban csak az a vigaszuk volt, hogy egyúttal megkapták új templomuk építési engedélyét a faluvégén. A telek nagy részét elfoglaló kis tavacskát lecsapolták és feltöltötték és 6 hónap alatt 1200 ülőhellyel és 2000 állóhellyel fel is építették templomukat még 1732-ben. A hagyomány szerint, mely ma is élő, ez alatt a hat hónap alatt eső nem esett s így az építkezés folyamatosan ment végbe. Amikor ez évben felszentelték fél vármegye evangélikusainak jelenlétében és áldozatkészségéből, akkor már örömmel, és Istent áldva állapították meg, hogy ezentúl mindnyájan beférnek az Isten új házába, kik vasárnaponta messze földről összesereglenek és vándorútjuk fáradságát is kipihenhetik egymást váltogatva a padokban. Így forrtak újra össze újabb 50 évre, a Türelmi Rendelet megjelentéig. Novák Elek I