Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-03-26 / 13. szám
Az élet forrása _ Jn 11. 21—27 A magyar reformátorok írásaiból Akit felettébb megkísértetnek Igénkben drámai sürítésű és erejű párbeszéd folyik Jézus és Márta között. A gyorsan pergő dialógusnak drámai erejét az adja meg, hogy Márta testvére Lázár négy nap óta holtan fekszik. Érthető hát, hogy a beszélgetés középpontjában az ember nagy és örök kérdései állnak: halál, élet és feltámadás. Ha kimondják előttünk valakivel kapcsolatban ezt a szót: halál, ez megállít és elnémít bennünket. Még akkor is szívünkig ér, ha olyan valakiről van szó, akinek már eljött az ideje, vagy akinél az élet méltó büntetése a halál. Ha pedig valakit korán ér a halál, megdöbbenve állunk meg a feltoluló nehéz kérdések előtt. Ilyenkor a gyásztól és bajtól sújtott lélek még azzal szokta súlyosabbá tenni sorsát, hogy rátelepszik gondolataival arra, ami érte és azon kesereg: miért kellett ennek így történnie. így kesereg Márta is testvére korai halálán, de Jézushoz fordul, aki vigasztalással és életadó hatalommal közeledik hozzá és minden szomorkodóhoz: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él. Az élet forrása Jézus. Élni végső soron annyi, mint vele kapcsolatban lenni, a halál pedig a Krisztustól való elszakadás állapota. Elkerülhetetlen, hogy kétféle életről és kétféle halálról ne beszéljünk. Van testi és lelki élet és halál egyaránt. A Krisztus nélkül élő, halott. Csak látszat élete van. A Krisztus nélkül élő ember olyan, mint amikor egy épületnek minden villanyvezetéke és égője ép, áramszolgáltatás is van, mégis sötétségbe borul, mert elvesztette kapcsolatát az áram- fejlesztő központtal. Aki Krisztusban hisz, az élet központjával kerül kapcsolatba. Aki Krisztusban hisz, kegyelmi ajándékképpen az örök élet részesévé válik. Ez az örök élet már itt e földön kezdődik, jelei: a belső békesség és az élő reménység, de majd túl a halálon a feltámadás és új teremtés dicsőségében teljesedik ki, ahol a szeretetében tékozló Atya várja haza a mindenkori tékozló fiút. Jézus Krisztus szabadít meg a halál hatalmától. Aki hozzá kapcsolódik, az boldogan mondhatja: örök életem van. Matuz László HUSVETVASÄRNAP. — ,,Én élek, ti is élni fogtok.” (Jn 14,19.) Jézus él! Nem maradt a sírban! Feltámadott halottaiból! Ujjong-e ezen az ünnepen az egész keresztyén Világ? Tele van-e húsvéti örömmel csordultig a szívünk? Hiszen ami ma történt, azt is értünk tette a mi diadalmas Urunk. Ö maga ígéri: „ti is élni fogtok.” Félig máris feltámadtunk — mondja Luther — hiszen a fej és a szív már mennyben Van, s csak a hitványa van hátra: hogy a test is kiszálljon megújulva a sírból. Tudom, hogy mindennek rendelt ideje van. Ezé is bizonnyal eljön. HÚSVÉTHÉTFŐ. — „Halál nem lesz többé.” (Jel 21,4.) Hogy ez a földi élet nem tart örökké, azt mindenki tudja. De azt, hogy húsvéttal elkezdődött egy másik élet, hogy a mi feltámadott Urunkért egy másik haza vár bennünket a mennyben, abban csak kevesen hisznek. Oda állok ma a kevesek közé és boldog húsvéti hittel vallom: a halál elvesztette minden hatalmát, a halál hazamenetel, cél- hozjutás. És ha koporsó mellé kell is állnom, ha nézem is a kedves halott békességes, fehér orcáját, hitem altkor is arról beszél, hogy nem történt más: egy hajót a viharos tengerről ismét biztos kikötőbe vezetett az Ö erős karja. KEDD. — „Vajha így maradna az ő szívük...” (5. Móz 5,29.) Más lehetne az életem, ha húsvét elmúltával is megmaradna szívemben a húsvéti hit. Ha nem felejteném, hogy bár itt élek a földön, de egy szebb hazába igyekszem. Vándor vagyok ugyan, de velem vándorol utamon Jézus. Ez könnyebbé tenné életem terheinek hordozását, hűségre és odaadásra nevelne földi hivatásom betöltésében is. így sokkal több felelősséget éreznék másokért is a vándorúton. Elsősorban gyermekeinkért, hogy megtartsák a parancsolatokat és jól legyen dolguk. SZERDA. — „Íme, én hozok néki kötést és orvosságot és meggyógyítom őket.” (Jer 33,6.) Tudom, hogy a népét sirató Jeremiásnak azt is megüzente az Ür: „Te ne imádkozzál e népért, mert meg nem hallgatlak téged.” És ő mégis tovább imádkozott! És a ha- ragvó Ür mégiscsak könyö- rületességre indult népe iránt. Bár tudnék én is ilyen kitartóan imádkozni az én népemért! Hiszen azért támadott fel a halálból a mi Urunk, hogy nekünk is gyógyító orvosunk, életünk sebeit bekötöző irgalmas Samaritánusunk legyen. CSÜTÖRTÖK. — „Megváltoztatta az Ür a te ítéletedet, elfordította ellenségedet. (Sof 3,15.) Milyen jó annak a gyermeknek, akinek lépteit gondos szülők féltő szeretete őrzi. Nem kell neki semmitől sem félnie, mert tudja, hogy ha baj érné is, van aki azonnal a segítségére siet. Nekem sem kell félnem, Isten féltő szeretete őriz! Nem a magam erejében bizakodom, hanem az Ö győzelmes, erős kezét ragadom meg! PÉNTEK. — „Esznek a nyomorultak és megelégszenek, dicsérik az Urat, akik őt keresik.” (Zsolt 22,27.). Istennek gondja van az én testi életem fenntartására. Tudja, hogy a ki nem elégített éhség és szomjúság milyen gyötrő kín. De azt is tudja, hogy a lelki éhség és szomjúság még sokkal nagyobb! Ezért tette számomra szent Fia testét az élet kenyerévé, vérét az élet italává. Méltóképpen fogadtam-e el ezt a nagy ajándékot az elmúlt ünnepekben? Életté tud-e lenni bennem az én feltámadott Uram? Ettől függ, hogy nyomorult bűnös maradok-e továbbra is, vagy Isten megelégedett gyermekeként, az ö dicsőségére tudok ezután élni. SZOMBAT. — „Ne félj, a te jutalmad felette igen bőséges.” (1. Móz 15,1.) Keresztyén embernek lenni nemcsak felelősségteljes dolog, hanem reménységes is. Mert vannak ugyan Isten gyermekeinek életében is olyan nehéz órák, amikor elcsüggednek. Amikor úgy látják, mintha életük és munkájuk hiábavaló volna, mintha kialudt volna számukra Isten szeretetének a napfénye. Tudom, hogy az én életem sem lehet kivétel! De akkor sem fogok félni! Az ilyen nehéz órákra adta nekem az én Uram ezt a drága igét. Erősen a szívemre szorítom Kutas Elek — BUNDÁK — kucsmák — szőrmegallérok — átszabások Somogyi szűcsnél. Bp. V„ Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. Vidéki orvosházaspár gépesített háztartásába házvezetőnőt keres, Különbeiáratú szoba rendelkezésre áll. Fizetés megegyezés szerint. Cím: Szülök (Somogy megye), Dr. Szecsey Béla körzeti orvos. — NYUGDÍJAS LELKÉSZ azonnal beköltözhet a magyarbánhe- gyesl (Békés m.) evangélikus lel- készi lakásba. A lakáshoz 300 öl kert tartozik. Érdeklődni lehet Metis Adám esperesnél, Békéscsaba. — FIATAL gyermektelen házaspár eltartást vállalna, vagy életjáradékot fizetne lakásért, Budapesten. „Emberség” jeligére. — HARMÖNIUMOK speciális javítása garanciával, Adás-vétel. Pokorny Pál, Bp. IV., Újpest, Romját. u. 120. Telefon: 483—017. LUTHER MÁRTONRÓL ÍRJÁK, hogy néha (az ördögök) disznók képében röhögtek a kamarája előtt, és szö- vétnekeket vittek éjjel vele szemben. És néha barát képében szóltak vele. És az ablakon ki-be jártak. És az úton puskával forgolódtak a kocsija mellett, akiket ő látott, de mások nem láthatták. És sok más nyilván és titkon való dolgokat míveltek. LUTHERRŐL írja egy jámbor: midőn megkérdezték, mi az oka, hogy olyan foganatosán tanítod az embereket, mintha bele látnál a szívükbe, és tapasztalnád lelki fájdalmukat, Luther azt válaszolta: az én sok kísértésem az oka, mert magamon mindezt én magam éreztem meg először. Tehát sokszáz féle kísértése volt neki is, néha felettébb rettenetesek is, hogy akik fölöttébb megkísértetnek, azokat is taníthassa. Az angyalok Az ördögök is, az angyalok is sokszor eljönnek hozzánk, akiket imigy ismerj meg: Mikor a jó angyalok jelennek meg, azoknak a nézésük, a szavuk, a magatartásuk igen csendes és kedves, nincs bennük önfitogtatás, nem kiabálnak, nem ijesztgetnek, hanem megfontoltan, békességesen úgy oktatnak és intenek, hogy istenfélelmet és hitet ébresz- szenek bennünk. És olykor olyan mennyei édességgel telik meg a lelkünk, hogy velük együtt szeretnénk odamenni, ahol ők lakoznak. — De ha az ördögök jelennek meg, olyanok, mint az ihogóvihogó gonosz nők, akik noha szépek, de szemtelenek, fajtalanok, mutogatják magukat és bűnre izgatnak. Mi kedvesebb Isten előtt? Egy öreg embertől megkérdezték: Van két testvér. Az egyik csak egyszer eszik egy héten és sokféleképpen sanyargatja a testét. A másik mindennap eszik, de a betégeknek szüntelenül szolgál. Ezek közül melyik művel kedvesebb dolgot Istennek? — Az ezt mondta: Ha a koplaló az orrán függesztené is fel magát, akkor se művelne olyan kedveset, mint az, aki a felebarátjának szol- gáL A sós retek és a forgatható nyakcsigolya Sok helyen, sok csalárdság volt a barátok miatt. Mert sós retket helyeztek a BOLDOG ASSZONY fejébe a szeme mögé, mintha sírna, és a nyak- csigolyáját forgatni tudták, úgy, hogy ha valaki ajándékot vitt, fejet hajtott, ha nem vitt, elfordította a fejét. A barát tekerte így az oltár mögül. Ezen kívül ki győzné elszámlálni, mennyit kereskedtek a Boldog Asszony övével, köntösével, a barátok és apácák ruhájával, szent vérrel, csontokkal. Oh átkozott ördög, tele vagy lator- sággal. És mily nyomorult az ember miattad, hogy ilyen bolonddá lett. De ezek (a régi keresztyének) nem voltak olyan bálványozok, sem olyan paráznák, sem oly torkosok, sem oly irigyek, sem oly kevélyek, mint azután amit a Gonosz követése nyomán a pápa által szerzett az ördög világszerte. Kik ellen ismét kiváló embereket támasztott az Isten, hogy általuk rontsa a feltámadt régi egyiptomi sötétséget. Megnyerte a fogadást Egy szerzetes barát fogadott, hogy ő képes a népnek az egyik felét megríkatni, s a másik felét megnevettetni. Elment azért, s nagypéntek után, amikor a fafeszületet szokás szerint — hogy mutogassák Krisztus kínját és mennybemenését — a létrán vitte fel, elől az arca sírt és ájtatos volt, úgyhogy az öregasszonyok és az ájtatosok mind sírtak, de hátul a csuhája fel volt fejtve, s az alfele és más szerszáma kilátszott. Aki ezt látta, az meg mind nevetni kezdett. A szálka és a gerenda Egy embert tetten értek. Az ijedtében elszaladt. De több atyafi utána futott, visszahozták és bevádolták. Paphnucius azt mondta: Egy ember térdig- érő sárba esett, és hozzáfutottak, hogy kiemeljék, azonban a torkáig betaszították. Én hozzám is jött néhány prédikátor, hogy panaszt emeljenek előttem, mint püspök előtt valaki ellen, aki néhányszor undok bűnökbe esett. Arra kértek, hogy szégyenítsük meg s fosz- szuk meg a prédikátori tisztségtől. De ez nem volt vakmerőén gonosz életű, hanem igen éber volt s bölcsen tanított. Viszont noha fiatal volt a felesége, még csak félesztendős menyecske, mégis a szolgáló leányával vétkezett, sőt még férfiakkal is. E miatt noha rettegtem és féltem, kiváltképpen mivel sokan megbotránkoztak, mégis a jámbor Paphnucius tanácsával éltem, nehogy torkig taszítsam a sárba. Ezért más módszerrel jártam el. Dorgáltam, oktattam, ijesztgettem s így titokban lassan-lassan kimosogattam a sárból. De ilyen szelídség senkiben sem lehet, hacsak az Űr lelke nem ajándékozza meg vele. Mert mindannyian mutogatjuk a szálkát, és a gerendát nem látjuk. (Bornemissza Péter, ördögi kísértetek 1578-ból) Etv éleit, fi iß cltv fogtok — Húsvétvasárnap az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jel I, 17—18: az igehirdetés alapigéje: Jn 20, 1—10. A délutáni istentisztelet alapigéje: Zs 118, 14—24. — Húsvéthétfőn az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 15, 21—23; az igehirdetés alapigéje: Jn 11, 21—27. A délutáni istentisztelet alapigéje: Zs 116, 8—10a. — EVANGÉLIKUS VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓBAN. Április 30-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Az igehirdetés szolgálatát MEKIS ÁDÁM békéscsabai lelkész, a Kelet-Békési evangélikus egyházmegye esperese végzi. — TATABANYA. Az I. kér rületi új templom új orgonáját március 19-én, virágvasárnap délután 6 órakor szenteli fel Selmeczi János, a fejérkomáromi evangélikus egyházmegye esperese. — A KELET-BÉKÉSI ÉS A NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZ? MEGYE március 17-én együttes ülést tartott a békéscsabai evangélikus gyülekezet tanácstermében. Mekis Ádám esperes áhítata után D. Káldy Zoltán püspök „Egyházunk külügyi szolgálata”, dr. Nagy Gyula teológiai akadémiai dékán „A forradalom kérdése mai keresztyén gondolkodásunkban”, Fecske Pál nagy? szénási lelkész „Az imperializmus mai megnyilvánulási formái” címen tartott előadást. — KOMÁROM. Február 26-án böjti délután volt a gyülekezetben, amelyen Bődé cs Barnabás győri s. lelkész tartott előadást „Keresztyén- ségünk többlete” címen. Budapesten, 1967. március 26-án, Húsvétvasárnap Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) D. Káldy Zoltán du. 6. Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. (úrv) Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Koren Emil du. (J. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10 (úrv) Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. (úrv) dr, Rédey Pál du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10 (úrv) Veöreös Imre Utász u. de. 9. (úrv) Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly Rákosfalva de. 8. (úrv) Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. (úrv) Boros Károly Fóti út de. 11. Benczúr László Váci út de. 8. Solymár Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. (úrv) Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-telep de. 8. RáBudapesten, 1967. március 27-én, Húsvéthétfőn Deák tér de. 9. (német, úrv) Dr. Nagy Gyula de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor, de. fél 10. (úrv) Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán du. Ö. Szirmai Zoltár Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de, 11. (úrv) Bándi Sándor du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. (úrv) Utász u. de. 9. (úrv) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Fóti út de. 11. Solymár Péter Váci út de. 8. Benczúr László Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota Kistemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikaputér de. 9. (úrv) Rutt- .kay Levente de. 10. (német, úrv) Várady Lajos de. 11. (úrv) Mado- csai Miklós este 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Madokospalota Kistemplom de. 10. díj. з. Rákosszentmihály de. fél H. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rá- kosliget de. 10. Rákoskeresztúr dóiéi 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Várady Lajos de. 11. (úrv) Dr. Vető Lajos este 7. (úrv) Ruttkay Levente Torockó tér de. 8. (úrvi) de. fél 9. Ruttkay Levente Öbuda de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 6- Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos и. de. 9. Takács József de. U. Takács József este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút de. fél U. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv) Bencze Imre de. 11. (úrv) Béncze Imre du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán Keleiv- völgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv) csai Miklós öbuda de. 70. (ún# Fülöp Dezső du. 6. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Takács József Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontaü Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél ML Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12* Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VITT. Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67,01078/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Raccsol az írógép Eddig csak azért nem adtam még át a fémgyűjtő úttörőknek, mert egyelőre nincs más. Amolyan megrendült egészségű, továbbszolgáló nyugdíjas a lelkészt hivatal írógépe. Űgy-ahogy megvagyunk hát egymással, miközben szinte ingajárat keretében hurcolom a műszerészhez, meg vissza, mikor mi baja támad. Legutóbb egy késő esti műszak kellős közepén jelentett beteget: egyszerűen nem volt hajlandó leütni az R betűt. Hiába biztattam, veregettem vállát-hátát, csak nem tudta „kimondani" az R-et. Az ember, ha raccsol, gyermekségétől fogva teszi; az írógép úgylátszik vénségére. Dehát ez még így sem stimmel, mert bármilyen háborús gyártmányú, viharvert és rokkant írógépről legyen is szó, senki el nem fogadja az R hiányát. Amíg meg nem tanulja újra kimondani ezt a betűt is, addig olyan használhatatlan, mintha komplett némaságban szenvedne. Ahogy raccsolő írógépünket avatott kezű doktorához vittem, útközben földerengett bennem, hogy sokszor alighanem valami efféle nyelvhibában szenved a mi egyéni és közösségi kegyességünk is. Amikor létfontosságú, alapvető szavakat, tartalmakat nem tud gyakorlatával kimondani az életünk, a hétköznapok nyelvére lefordítva, magatartássá kristályosodva cselekedetekre váltva. Pedig dadogó, raccsolő, ki-kihagyó nyelven bajos hitelesen megszólaltatni az evangélium üzenetét, S hogy közelebbről mire is gondoljunk? Testvér. Ha szimpatikus — jó. De ha ellenszenves! Ha nem pont olyan, amilyennek szeretném! Ha éppen én nem tetszem neki! Ha más a véleménye, mint az enyém! Nos, ilyenkor rövidzárlat keletkezik a szívünkben, s bent nem tud elhangzani az a szó, hogy testvér. Ezzel van kórrokonságban egy másik keserves, nehezen gyógyítható kihagyás. Képtelenek vagyunk a lelkűnkkel kijelenteni azt, hogy ők — inkább a lelkűnkből ejtjük ki őket. Miféle őket? A másik embercsoportot: családot, kollektívát, felekezetet, népet, fajt, ilyen, vagy amolyan társaságot, közösséget — mert „idegen”. Idegen a szívünktől, melyhez nem hagyjuk hozzáférni egyetlen avatott kezű doktorát, s inkább vállaljuk bálványozott előítéleteinket, vagy kővé szikkadt közömbösségünket. De így aztán nem is tudja az életünk olvashatóan leírni embertársaink szívébe a Jézus Krisztus nevét. Nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben — mondja Pál apostol. Lelki rosszultápláltságunkat, szívbéli ösztövérségünket, igazi nagy kudarcainkat jelentik az ilyen kihagyások, mivelhogy tulajdonképpen magát Jézus Krisztust, a Hatalmast és Erőst hagytuk ki bensőnkből és szántuk neki a dísz szerepét. Ezért olyan fájóan hiányos keresztyénségünk gyakorlati bizonyságtétele. Hány szót, hány lelkitartalmat említhetnénk még! Szent elégedettség, de önmagunkkal szembeni serkentő elégedetlenség; őszinte alázat, készség Isten és emberek szolgálatára, békesség és békeszerzés, áldozatvállalás, önzetlenség, igazi öröm és hála, nyíltszívüség, stb. stb. Persze senki sem beszéli egyik napról a másikra perfekt ezt a nyelvet. De aki igazán kész arra, hogy naponta javítgassa, sőt újjá tegye a Mester, annak az életével csodálatos dolgokat fog emberszívekbe írni az Isten! Bodrog Miklós Az egyiptomi sötétség ellen
