Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-03-19 / 12. szám

VIRÄGVASÄRNAP. — Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jön az Úrnak nevében.” (Mt 21,9) Isten gondolata nem az ember gondolata. Ez a kettősség virágvasárnap nagyon szemléletesen mutatkozik meg. Az ember ünneplést akar, Jézus királyságát, uralkodását, amely által minden nyomorúság megszűnik. Mást akar Isten és Jézus is, aki szelíden aláveti magát Isten akaratának. Isten megváltást, bűntől és haláltól való szabadulást akar az ember és a világ számára. Jézus tudja, hogy ennek az ő szenvedése és halála az ára. Mégis vállalja. (Móz 24,27).

HÉTFŐ. — „Nem engedi, hogy lábad inogjon, Nem szunnyad el a te őriződ.” (Zsolt 121,3) Mi lesz velem? Sokszor sóhajtunk fel így, mikor bajok vesznek körül és az elénk tornyosuló bajokat nagyobbnak látjuk, mint a magunk erejét. A zsoltáríró arról tesz bizonyságot, hogy nem kell elcsüggedni, van biztos segítség. Amire mi, nem vagyunk képesek, vagy amit mások nem akarnak megtenni, azt az Ür megteszi. Mnt az édesanya vezeti a gyermekét, úgy vezet bennünket. Megőriző szeretetében hogyan kételkednénk, amikor tulajdon Fiának sem kedvezett, hanem odaadta értünk. (Mt 6,13).

KEDD. — „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked” (Ján 19,11). Minden hatalom Istentől való. Pilátusnak Jézus feletti hatalma is tőle és általa megszabott. Jézus finom iróniával értésére is adja, hogy perében alapjában véve csak alárendelt szerepet játszik. Ha a földi hatalmasságok Isten ellen cselekszenek is cselekedetükkel Isten tervét hajtják végre. Isten világhatalmát egy pillanatra sem engedi ki a kezéből (Zsolt 16).

SZERDA. — „Hatalmasan cselekedett velünk az Ür, azért örvendezünk” (Zsolt 126,3) Istent magasztaló imádság szólal meg a zsoltáros ajkán, mert megszabadította az Ür Sión foglyait a fogságból. Nagyhéten ez kell, hogy legyen a mi imádságunk is, mert megszabadított bennünket a bűn babiloni fogságából, kiváltott. a legnagyobb áron, Egyszülött Fiának szenvedése és halála árán. Hazavezetett az atyai házba, hogy ezentúl Ö alatta éljünk, neki szolgáljunk. Aki ezt a szaba- dítást átélte már annak a szíve tele van örömmel és hálaadással. (Zsid 5,9)

CSÜTÖRTÖK. — „Angyal jelent meg neki a mennyből, hogy erősítse őt (Luk 22, 43) Bűneink kárhozatos voltának bizonysága Jézusunk getsemá- néi tusakodása is. Mikor látja a megváltásunk miatt reá váró

Papi békegyűlések

A Hazafias Népfront által rendezett papi békegyűléseken előadásokat tartottak: dr. Prőhle Károly Székesfehérvárott, dr. Vámos József Békéscsabán, dr. Groó Gyula Győrött, dr. Nagy Gyula Pécsett.

szenvedéseket, iszonyodik a kínoktól, fél a haláltól. Annyira gyötrődik, hogy erősítésére angyal jelenik meg neki. Ez mutatja, hogy Ö mennyire valóságos ember is volt. Ugyanakkor megmutatkozik valóságos istensége is mert — bár még elkerülhetné a szenvedéseket, kitérhetne a halál elől — mégsem teszi. Engedelmes marad az Atya iránt akkor is, ha ez az életébe kerül. Tanuljunk Jézustól engedelmességet! (Dán 10,19).

NAGYPÉNTEK. — „Krisztusnak szenvednie kell és hogy mint a halottak feltámadásából az első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak” (Ap Csel 26,23). Nagypénteken, amikor Isten Fiát keresztre szegezi az emberi bűn és meghal a keresztfán, nem szabad Jézust tragikus sorsú hősnek, halálát pedig tragédiának látnunk, jézus halála szükségszerű, ö maga háromszor is bizonyságot tesz arról, hogy neki szenvedni kell és meghalni. Az ő halála a mi üdvösségünkért

való. Éppen ilyen szükségszerű feltámadása is. Azért támadt fel, mint első, hogy mi is feltámadhassunk, hogy a bűn és halál sötétségét megtörje és világosságot vigyen minden ember életébe. (Mai 1,11).

SZOMBAT. — „József magához vette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte és elhelyezte a maga új sírboltjába” (Mt 27,59—60). Jézust halálában még az övéi is magára hagyták. Halála után mégis tesznek érte valamit. Vállalják a holtteste elkérésével járó i nehézségeket, Pilátus bosszúságát és megadhatják Jézusnak a mindenkinek kijáró végtisztességet. Az akkori szokás szerint testét fehér gyolcsba göngyölik és Arimá- tiai József sziklasírjába helyezik. Jézus halálával és eltemetésével megtörténik az, amit elképzelhetetlennek tartottak és utolsó reményüket is elvesztik. A mienk pedij* éppen Jézus halálával és el' temetésével erősödik meg, mert most már minden kételkedés nélkül hihetjük, hogy Jézus valóban meghalt a mi bűneinkért. (Krón 29,15).

Szabó Kálmán

EPIÜLIJJM

A különös király

János 18,33—38.

Ha a királyság mint államforma rég elavult is, és azok a királyságok, amelyek a mi korunkban léteznek, már egyáltalán nem is hasonlítanak az azonos nevű egykori államformára, a történelemből ismert királyságról mindnyájan tudjuk, hogy benne minden hatalom végsősorban a király kezében összpontosult. — Igénkben Jézus Urunk is úgy áll előttünk, mint király. Ez Pilátusnak adott válaszából — „Magad mondod!” — nagyon nyomatékosan kicsendül. De micsoda király!

1. Nem hajlonganak előtte emberek, s nem várják remegve ajkáról élet-halál kérdésében a legfőbb bírói szót. Sőt, ellenkezőleg! Egy összekötözött kezű ember áll bírája előtt, aki az ő életéről, vagy haláláról dönthet. Arcán talán még ott ég az ütésele pírja, hátán sajog a botok csapásainak helye, s ha letörölte is arcát, a gyalázhtot, amellyel ä köpések természetes emberi méltóságát sértették meg, bizonyára semmi le nem törli. Nem erős hadsereg élén jelenik meg. Nincs senki vele, aki csak kezét is mozdítaná érte. Néhány tanítványa gyáván szétfutott. Annak az egynek is visszaparancsolta kardját, aki kirántotta védelmére. És ő kiszolgáltatottan, egy szál magában áll a hatalom helyi képviselője, Pilátus előtt.

2. Nincs szavának királyi tekintélye, az nem parancs, s kívánságát ki tekintené törvénynek? Pedig mégis ez a döntő kérdés: Hallgatunk-e szavára? Mert Ű a különös Király! Ezért hordoz dicsőség helyett gyalázatot, hatalom helyett alázatot, hogy így a neki való szolgálat helyett Ö szolgáljbn életének oda- áldozásával másoknak, alattvalóinak, a világnak. Nekünk akar szolgálni ezzel az áldozattal, és az a kérdés, hisszük-e, hogy éppen ezáltal lett Urunkká? Egész nagyheti ünneplésünk hiábavaló érzelmi megindultság csupán, ha nem áll mögötte hitünknek ez a személyes bizonyossága.

Nemcsak ezt kell azonban látnunk. Az emberi megaláztatáson keresztül felragyog előttünk isteni dicsősége is. Annak dicsősége, aki „felülről jött e világra”, hogy „bizonyságot tegyen az igazságról”. Mert, amint ott áll Pilátus előtt, a helyzet valójában visszájára fordított. Itt a döntő szót valójában nem Pilátus mondja ki, hanem Jézus. Ű kínálja fel Pilátusnak a nagy lehetőséget: „Aki az igazságból való, hallgat az én szómra.” A helytartó előtt ott áll a lehetőség: hallgatni szavára, azaz megismerni benne az egész teremtettség Urát, az emberiségért önként halált vállaló, szeretetből alázatosan szolgáló Urat és követni őt.

3. Ennek a különös királynak parancsa és ígérete is ilyen különös azokhoz, akik hallgatnak szavára. Uralkodók hatalmat ígértek hű alattvalóiknak, ő az alázatos szolgálat lehetőségével kecsegtet. Ezt várja ö népétől, s ezt ígéri neki. De hiszen végsősoron ez a természetes: Uralma alatt csak az Ö indulatával élhetünk, neki csak úgy hódolhatunk igazán, ha hozzá hasonlóan élünk és cselekszünk, ö pedig feláldozta életét, eltékozolta, odaadta azt az emberiségért.

Virágvasárnap hódolatod akarod kifejezni előtte? Üdvkiáltásod és hódolatod csak az embereknek való alázatos szolgálat lehet.

Bánfi Béla

— Virágvasárnap az oltárterítő színe: lila. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Fii 2, 1—4; az igehirdetés alapigéje Jn 18, 33—38. A délutáni istentisztelet alapigéje: Zof 3, 14—17.

— Nagypénteken az oltárterítő színe: fekete: A nagypéntek délelőtti istentisztelet oltári igéje: Zsid 9, 24—28; az igehirdetés alapigéje: Jn 19,

1—7. A délutáni istentisztelet alapigéje: Zs 22, 17—20.

— EVANGÉLIKUS VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓBAN. Március 19-én, vasárnap reggel fél 8 órakor a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán evangélikus vallásos félóra lesz. Az igehirdetés szolgálatát PÁSZTOR PÁL diósgyőr-vasgyári lelkész, a Borsod-Hevesi egyházmegye helyettes esperese végzi.

— KEMENESMIHÄLYFA.

Március hó 3—5. Tóth Sándor mezőlaki lelkész végzett böjti szolgálatokat a gyülekezetben.

— KELENFÖLD. Belohorsz- ky Lajos gépészmérnök, a kelenföldi gyülekezet évtizedeken át volt volt felügyelője március 6-án 64 esztendős korában elhunyt. Március 10-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. „Az igaznak emlékezete áldott.”

— A BACS-KISKUN EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE

egyhangúan megválasztott új esperesét, Görög Tibor kecskeméti lelkészt március 16-án istentisztelet keretében iktatta be tisztségébe D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangélikus egyházkerület püspöke a kecskeméti templomban. Az istentisztelet után tisztújító közgyűlés volt.

— KELENFÖLD. Március 25-én, nagyszombaton este 6 órakor a gyülekezet zenekara istentisztelet keretében előadja Haydn: Krisztus hét szava a kereszten című művét.

— SAJÓKAZA. Molnár János, a gyülekezet hosszú éveken át volt gondnoka, majd másodfelügyelője, a férfikórus két évtizeden keresztül volt hűséges vezetője 76 esztendős korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése március 7-én Sa jókazán volt nagy részvét mellett. A gyülekezet kegyelettel őrzi emlékét.

— KÖBÄNYA. Nagypénteken este 7 órakor a kőbányai templomban az istentiszteleten a kelenföldi gyülekezet zenekara előadja Haydn: Krisztus hét szava a kereszten című egyházzenei művét. Vezényel: Sulyok Imre, igét hirdet: Veö- reös Imre.

— A PESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége március 10-én ülést tartott a fasori gyülekezet gyülekezeti termében. Szirmai Zoltán áhítata után Grünvalszky Károly „Az egyház diakóniai jelenléte a szocializmust építő társadalomban” és Blatniczky Jenő „Hitvallásosság és ökumenikus etikai döntéseink” címen tartott előadást.

CLEVELAND — (Első) Brachna Gábor főesperes szolgál a gyülekezetben, vasárnap de. magyar és angol nyelvű istentiszteleteket tart. Minden vasárnap van gyermekbibliakör is. — November

20-án szeretetvendégség keretében köszöntötte a gyülekezet Ausztráliából Cleveland- ba érkezett Bernhardt Béla lelkészt és feleségét. Bernhardt Béla a „Western Reserve” egyetemen állami ösztöndíjjal szociológiai tanulmányokat folytat, s egyidejűleg a gyülekezetben is teljesít alkalmi szolgálatot.

CLEVELAND — (West Side) A múlt év szeptember 25- én szeretetvendégség keretében emlékezett meg a gyülekezet lelkészének Juhász Imrének 10 éves clevelandi szolgálatáról. Az „Erős vár” c. lapban Brachna Gábor főesperes méltatta Juhász Imre munkáját. A cikkben többek között ezt olvassuk: „Nagy hangok, személyiségét előre toló, megbízatás határán túlra áradó törekvések helyett a szerény, de hűséges lelkipásztor mintaképének bizonyult városunkban töltött 10 éves szolgálata alatt. Hívei lelkében is úgy rajzolódott ki egyénisége, mint szolgálni kész, szeretetben következetes,

népével önmagát azonosító

lelki vezető.”

BUFFALO — A gyülekezet lelkésze Buthy Dénes angol és magyar nyelven szolgál. December 11-én ádventi szeretetvendégség volt s a program keretében Bogdán György és felesége mutatták be „óhazai látogatásuk alkalmával készült filmjüket”.

TORONTÓ — Minden hónap első és harmadik vasárnapján tart istentiszteletet Buthy Dénes buffalói lelkész.' A gyülekezet pénztárosa Láng Ferenc számára az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia Jersey Cityben tartott ülése engedélyezte, hogy a gyülekezetben lévitai szolgálatot végezzen. A gyülekezet lelkésze az amerikai magyar evangélikusok lapjában ezt közli: „A gyülekezet hónapról-hónapra gyarapszik, minthogy a világváros embertömegében élő magyar evangélikusok közül újabb és újabb hittestvérek eszmélnek rá a magyar lutheránus egyház iránti felelősségükre és találnak oda a lelkiédesanya ölére. Az egyház vezetősége ezúton is felhívja a hittestvérek figyelmét, hogy evangélikus-lutheránus hitüket tartsák meg és híven gyakorolják.”

DR. L. E. COOKE MEGHALT

. 58 éves korában meghalt dr. L. E. Cooke, az Egyházak Világtanácsának a másodfőtitkára és az egyházközi segélyosztály igazgatója. Dr. Cooke múlt év őszén betegedett meg s bár három alkalommal is

súlyos operáción esett át, nem lehetett megmenteni az életnek. Az Egyházak Világtanácsa egyik vezető munkatársát veszítette el benne, aki már 20 esztendeje állt az ökumenikus munka szolgálatában.

Budapesten, 1967.

Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du, 6 Bach: János passió, igét hirdet: D. Káldy Zoltán. Fasor de. fél 10 (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5 Szeretetvendégség. Bo- gya Géza. Dózsa György út de. fél 10 dr. Benes Miklós. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 ^szlovák), de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. de. 10 Bándi Sándor, de. 11 dr. Rédey Pál. du. 6 Szeretetvendégség. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Solymár Péter. Váci út de. 8 Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Karmárcius 19-én

ner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota kistemplom de. 10, du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Várady Lajos; de. 10 (német úrv.) Ruttkay Levente, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, este 7 Madocsai Miklós. To- rockó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. öbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, este fél 7 Csengődy László. Pesthideg- kút de. fél 11 Harkányi László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bencze Imre. de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Ke- lenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Albertfalva de. 7. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

— FIATAL gyermektelen hívő házaspár eltartást vállalna, vagy életjáradékot fizetne lakásért Budapesten. ,,Emberség” jeligére a kiadóhivatalba.

— MAGÁNYOS Nö megosztaná kicsi nyugalmas otthonát, csendes, szolid, állatbarát lakótársóővel, hatvanig. „Balatonalmádi” jeligére.

— BUNDÁK, szőrmegallérok, átszabások Somogyi szűcsnél, Bp. V.. Kossuth Lajos u. l.f az udvarban.

— NYUGDÍJAS LELKÉSZ azonnal beköltözhet a magyarbánhe- gyesi (Békés m.) evangélikus lelkészi lakásba. A lakáshoz 300 négyszögöl kert tartozik. Érdeklődni lehet Mekis Adám esperesnél, Békéscsaba.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó:

Dr. Pálfy Miklós

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin u. 12.

Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

67.01025/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre

AZ ÁRULÓ NAPLÓJÁBÓL

Niszán 14. Péntek

Nem így gondoltam! Egész testemben remegek. A hideg ráz. És senkim sincs, akinek kiönthetném szívemet. Lelkiismeretem tüzel, ezer mérges kígyó marja. Hogyan jutottam ide? Az elmúlt este, még tele voltam önbizalommal. Olyan egyszerűnek látszott minden. Én megmutatom a papi szolgáknak a Mestert, a Mester rájuk néz, s ha akarja, egyetlen tekintetével megsemmisíti őket. S az alku értelmében mienk a harminc ezüst.

Hiszen én biztosan tudtam, hogy ö a hatalmas próféta és ereje meghaladja minden halandó erejét. Sőt, talán ez az a pillanat, amikor odaáll a csőcselék elé, mennydörgő hangon térdre kényszeríti és hódolatot parancsol magának és nekünk. Ö, akkor az a csók, elindítója lesz egy nagy eseménynek és én, éppen én leszek az első, aki mámorosán kiáltom: „Hozsánna a Dávid fiának!”

Próbálkoztam is vele. Gyámoltalanul törtek fel torkomból a szavak, de elnyomta a zaj, a lárma, a riadt izgalmak és félelmek tompa nyögései. És én tehetetlenül néztem, hogy egy ártatlanná szelídült embert megkötöznek és elindulnak vele és megrabolt reményemmel a városba.

Rohantam. De tébolyultan és úgy, hogyha valaki lát, nyilván őrültnek vél. A lelkem majd kiszakadt, amíg odaértem a papokhoz, akiknek emberségébe vetettem utolsó reményemet

Ö, a képmutatók, a szívtelenek, az átkozottak! Most éreztem csak igazán, hogy a Mesternek minden szava mennyire igaz volt, amikor harcban állt velük. Ott térdeltem

előttük, szívem és lelkem a kőpadlóra vetve. Csak fogadnák vissza az ezüstöt, csak esne meg rajtam megfagyott szívük. Rimánkodtam. Elcsukló hangon jelentettem kU „Tévedtem, nagyon nagyot tévedtem, nem ezt akartam!” Csak hallgattak és sunyin mosolyogtak. ök tudták már, hogy nem tévedtem. Aztán hangosan kiáltottam: „Egy egyszerű ártatlan, jó Embert juttattam kezetekbe, pedig a zsidók királyát kellett volna! Tudom és meggyőződtem róla, hogy Ember ö, jámbor, egyszerű ember.” Hangosan felnevettek. Mert ök már tudták, hogy a király került karmaik közé.

Aztán fordítottam a szón. „Engedjétek visz- szavásárolnom Öt, itt a pénzetek! Jogomban áll ez, ha megbántam az alkút. S ha többet kértek érte, azt is előteremtem, mert Júdás tud pénzt szerezni!” Nem is tudom miért, de hittem abban, hogy kapzsi lelkűk két marokkal nyúl a pénzért. De nem így történt. A Mester most többet ért kezükben minden aranynál és ezüstnél.

Még egy utolsó kísérletem volt: „Itt vagyok én — mondottam —, igazán mindegy nektek, a tizenkettőből egy! Nem a Mester ugyan, de hát egy ember. S nektek valóban mindegy, hogy kiből csikartok ki vallomást és kit kínoztok meg!” Szóra sem méltattak.

S e pillanatban éreztem, hogy mind egytől- egyig vérre szomjazik, s liheg a vágytól, hogy a Mestert megölje.

Most éreztem át igazán cselekedetem súlyát. Bizony, utolsó vagyok, áruló, aki kike- rülhetetlenné tettem sorsát. És most minden erőmet összeszedve képükbe vágtam pénzüket. De lelkemben olyan üresség támadt, hogy féltem, beleszédülök. Nem tudom, hogyan jöttem ki a teremből.

Kint az utcán falhoz támaszkodtam, s rozsdás arcomon patakokban folyt a fájdalom^ könnye. Halk moraj kíséretében egy csoport ember imbolygóit a tanácskozóház felé. Köztük az én Mesterem is. Sápadtan, de fenségesen, s én egyre biztosabban éreztem, hogy Király ö, a mi Királyunk.

Órák teltek el, hajnalodéit. A reggeli fényben, megkötözve hurcolták a római hatóságok épülete felé. A martalócok egykedvűen jelentették ki: halálra ítélték. Csupán jóvá kell hagyatni a végzést Rómával.

Bennem kegyetlen, gyors iramban száguldottak a gondolatok. Ez nem lehet igaz! Ez nem történhet meg vele! Vagy pedig valami csodának kell történnie! De fülemben hangosan doboltak a szavak: halálra ítélték.

Ha van bánat a világon, az az enyém. Ha van megbánás, akkor én végtelenül bánom

tettemet. Szerettem volna odafurakodni közelébe, de ez már lehetetlen volt. De legalább egy kiáltást vinne magával: „Én is veled halok meg!” Eszembe jutott Péter, aki nemrég ugyanezt mondotta. Vajon mi lehet vele most?

Ebben a percben megfogalmazódott bennem a vég. Meghalni, igen, meghalni és ezzel jóvátenni a gyalázatot. Csak a halálom vált meg az árulás mocskától és szennyétől.

Utolsó soraimat rovom. Lassan kettétöröm írószerszámomat és végrehajtom önmagam felett az ítéletet. Aki soraimat valaha olvasni fogja, talán megérti cselekedetemet és felment a súlyos vád alól. A halál letörli nevemről az áruló bélyeget. Nem így akartam, ezt biztosan állíthatom...

*

Egy Ismeretlen kereskedő néhány évtized múlva ezt írta' még a sorok alá:

Két halálról értesültem ebből az iratból. Az egyik, ha a próféták könyveiben lapozgatok, a Megváltó halála lehetett. Majd jobban utána nézek, s az írástudókat is megkérdezem. S ha így áll a dolog, én megtaláltam a Messiást, akire annyi szív epedve várt, aki mindannyiunkért meghalt. /

A másik halál még önmagát sem váltotta meg. Gyáva megfutamodás volt ez egy balul sikerült, végzetes vállalkozásért. Júdás akkor is áruló marad, ha mégannyira is a megbánás kergette a halálba.

Rédey Pál