Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-10-15 / 42. szám
KP. BÉRM. BP. 72. ORSZÁGOS E VAN G É LIKUS HETILAP XXXIL ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1967. október 15. Ara: 1,40 Forint Dicséretes fiatalok Amit itt leírok, hetek óta foglalkoztat. A szeptemberi egyetemi tanévnyitókkal kapcsolatban több hír jelent meg napilapjainkban. Ezek a cikkek azt is hírül adták, hogy az egyetemeken lefolyt doktorrá avatási ünnepségeken hány ifjú végzett summa cum laude, tehát »dicséretes« eredménnyel. Különösen is felfigyeltem a Budapesti Orvostudományi Egyetemről szóló híradásra, mely szerint ezen az egyetemen az idén 346 általános orvostanhallgató végzett és közülük 128 summa cum laude minősítéssel, és ebből is öten sub auspiciis rei publicae popularis kitüntetéses doktorrá avatásért folyamodtak. Ugyanezért a kitüntetéses doktorrá avatásért folyamodtak a Debreceni Orvos- tudományi Egyetemen négyen. Lehetne ezt folytatni a többi egyetemekről kiadott híradásokkal. Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben, Sopronban sokan voltak, akik dicséretes eredménnyel végeztek. Aki csak egy kicsit is tájékozott arról, hogy magyarországi egyetemeinken milyen magas színvonalú oktatás folyik és aki tudja azt is, hogy egyetemi hallgatóinkkal szemben milyen nagyok a követelmények tanulmányaik során és a vizsgákon egyaránt, az tudja igazán értékelni ezt a hírt: 346 végzett hallgató közű7 128-an végeztek dicséretes eredménnyel! És ha ehhez még hozz fvesszük azt is, hogy az Orvostudományi Egyetemeken különösen is sokoldalúan és lelkiismeretesen kell felkészülniük a fiataloknak, — hiszen munkájuk közben majd emberek élete és halála dől el egy-egy döntésük nyomán —, akkor különösen is nagyra kell értékelnünk ezt a jó eredményt. Eléggé megszokott lett az utóbbi időben, hogy a fiatalok életéről, munkájáról és magatartásáról sokan elitélőleg és kritizálva beszélnek. Ez a fajta sóhajtozás: »Ilyenek a mai fiatalok!-» — bizonyos körökben divatossá vált. Az idősebbek nem egy esetben lamentálva mondogatják: »A mi időnkben nem ilyenek voltak a fiatalok!« Sajnos, nem egyszer kevesebb szó esik a mai fiatalok erőfeszítéséről, munkájáról és szép eredményeiről, mint néhány valóban elítélendő »kinövésükről«. Sajnálatos tény, hogy nálunk is vannak ún. »galerik« — bár ezeket illetékes hatóságaink egyre jobban felszámolják. Az is tény, hogy több fiatal szüleivel, tanáraival szemben helytelen magatartást tanúsít és a munkához való viszonya sem jó. Mégis igazságtalan dolog a fiatalokat ezeken a »kinövéseken« keresztül nézni. Jobban fel kell figyelni nagyszerű eredményeikre, munkájukra és jó magatartásukra is. Elgondolkoztam azon, mi lehet a háttere és forrása annak a kiváló eredménynek, amit a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 128 summa cum laude eredménnyel végzett hallgató elért. Feltétlenül első helyen kell gondolnunk ezeknek a fiatalok- - Ucfc a szorgalmára. Bizonyára becsületesen jelen voltak az előadásokon, a gyakorlatokan és a napi munka után éveken kel-resztül éjszakába menően tudtak könyveik fölé hajolni és ta- \1tulni. Ilyen eredményeket nem lehet egyszerűen a »fogasról leakasztani«. De az eredmények mögött gondoljunk most a szülői ottho- tttokra is: édesanyákra és édesapákra. Ezeknek a fiataloknak nagyobb része már az édesanyjától és édesapjától tanulta meg, hogy csak a hűséges és becsületes munkának van jó eredménye és megtanulta azt is, hogy érdemes becsületesen dolgozni. A fiatalok jó része olyan szülők gyermeke, akik termelőszövetkezetekben, gyárakban, bányákban, vagy iskolákban dolgoznak és egyben »megdolgoznak« a jó eredményekért. Ez a munkás élet ott van a fiatalok előtt is, és indítja őket hasonló kemény és becsületes munkára. De az egyetemi eredmények mögött ott vannak az általános iskolákban és a középfokú iskolákban munkálkodó tanárok hosszú sorának magas szintű és áldozatos szolgálatai is. Hazánkban tanyai, falusi és városi általános iskolákban és nagyszámú középfokú iskolákban jól képzett pedagógusaink színvonalas munkát végeznek és készítik fel az ifjúságot a továbbtanulásra és az életre. Amikor az egyetemi hallgatók szép eredményeire gondolunk, tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk ezekre a tanítókra és tanárokra is. De gondolunk a Magyar Népköztársaság és azon belül a Művelődésügyi Minisztérium jól átgondolt és világos célkitűzésű munkájára is. Kormányunk igen sok áldozatot hoz a művelődésért, az iskolákért és az egyetemekért. A fiatalok minden lehetőséget megkaptak arra, hogy megfelelően tudjanak felkészülni hivatásukra. Ezért államunk igen nagy anyagi áldozatot is hoz. Számítások szerint egy-egy diploma kézbeadása mintegy 140 000 forintba kerül államunknak. Ennyit kell rááldoznia népünknek arra, hogy az általános iskolából az egyetem elvégzéséig juthassanak a fiatalok. Ha több fiatal vissza is él a belé- fektetett bizalommal és a ráfordított anyagi segítséggel, mégis nem ez az általános. Sokkal többen vannak azok, akik fel tudják mérni, hogy mit kaptak szüleiktől és államunktól és becsületes munkával akarják azt meghálálni. Az a véleményünk, hogy érdemes népünknek erkölcsi és anyagi áldozatot hozni a fiatalokért. E helyről is köszöntjük azokat a fiatalokat, akik dicséretes eredménnyel végeztek. De azokat is, akik talán nem végeztek summa cum laude eredménnyel, de tehetségük szerint hűséges munkával szerezték meg diplomájukat. D. Káldy Zoltán D. Jänicke püspök Csehszlovákiában D. Ján Chabada szlovákiai evangélikus egyetemes püspök és Andrej Ziak országos felügyelő meghívására a Szász- országi Evangélikus Egyház püspöke D. Johannes Jänicke, két munkatársa kíséretében, látogatást tett Csehszlovákiában a Szlovákiai Evangélikus Egyház vendégeként. A kelet-németországi evangélikus egyházi küldöttség egy hetet töltött szeptember 6-ától Csehszlovákiában. Testvéri megbeszélést folytatott az egyház elnökségével, a modrai Teológiai Fakultás professzoraival és meglátogattak több evangélikus gyülekezetei is a küldöttség tagjai. Evangélikusok a világban A reformáció 450 éves fordulójának küszöbén érdemes körülnézni a világban: hol, milyen mértékben terjedt el az az ügy, amelynek kezdetét dátumszerűen a 95 tétel kiszö- gezésének napjához köti a történelem. Hol, milyen számban élnek azok, akik hitüket Luther nevével fémjelzik. Hitünk tartalmában az evangélium van, s ismerjük mennyire tiltakozott maga Luther az ellen, hogy a reformáció hívei magukat az ő nevéről nevezzék. A történelem során azonban á sok szín és árnyalat miatt tisztázó lett a lutheránus megjelölés. Nekünk ez a név nemcsak a személyt jelöli, akihez a reformáció műve fűződik, hanem elsősorban azt, amire a történelemnek ez a nagy alakja rámutatott: az evangéliumot. Hogyan is állunk hát a világban mi evangélikusok, akiket lutheránus névvel is jelölnek? Felsorolásunkat a Lutheránus Világszövetség hivatalos adatai alapján adjuk. Az evangéliusok összlélek- száma a világban ez évben 74 419 334. Földrészenként ez a szám így oszlik meg: Európa 60 millió 167 333 — Észak-Amerika 9 170 298 — Ázsia (a hozzá tartozó szigetvilággal) 1 959 756 — Afrika 1 649 266 — Dél- Amerika 977 011 — Ausztrália (a hozzá tartozó szigetvilággal) 495 670. A következő országokban élnek egymillió fölötti számban evangéliusok: a két Németországban 37 545 333 — az USA államaiban 8 868 073 — Svédországban 7 000 000 — Finnországban 4 570 373 — Dániában 4 350 000 — Norvégiában 3 millió 475 687 — Indonéziában 1 109 847. Tanulságos felsorolnunk az egyes országok evangélikusainak számát földrészenként csoportosítva. AFRIKA. Etiópia 82 220 — Ghana 180 — Kamerun 17 577 — Kenya 4966 — Libéria 9199 — Madagaszkár 270 000 — Nigéria 11 887 — Rhodesia 23 099 — Dél-Afrika 492 807 — Dél- nyugat-Afrika 274 574 — Tanzánia 461 707 — Zambia 1050. ÁZSIA. — Hong-Kong 28 361 — India 719 201 — Indonézia 1 109 847 — Irak 26 — Izrael 18 — Japán 20 219 — Jordánia 1423 — Kína 53 000 — Korea 200 — Malaysia 8966 — Pakisztán 2415 — Filippi-szigetek 8309 — Tajvan 7771. AUSZTRÁLIA. — Ausztrália 119 101 — Üj Guinea 373 887 — Üj Zéland 2682. EURÓPA. — Ausztria 409 166 — Belgium 2560 — Csehszlovákia 560 000 — Dánia 4 350 000 — Exil-egyházak 142 000 — Finnország 4 570 373 — Franciaország 291 150 — Írország 500 — Izland 166 000 — Jugoszlávia 89 061 — Hollandia 55 000 — Lengyelország 100 000 — Liechtenstein 100 — Luxemburg 4860 — Magyarország 430 000 — Nagy Britannia 16 567 — á két Németország 37 545 333 — Norvégia 3 475 687 — Olaszország 6000 — Románia 219 476 — Svájc 6500 — IMÄDKOZZUNK Urunk! Köszönjük, hogy ügyed iránt bizalmat ébresztettél bennünk az olvasott és hallott Ige által. Fogadd imádságunkat szívesen, de Te légy az őszinteségben, a helyes beszédben, az igazi Hozzád-szólásban is segítségünkre. Csodálunk azért a türelmedért, melyet teremtményeid iránt tanúsítottál az elmúlt évszázadok során, de különösen köszönjük azokat az embereket, akik Rád figyelve meg is találták a neked tetsző s így kortársaik számára is hasznos utat. Engedd meglátni ismert vagy elfeledett nevű szolgáidban kezed munkáját, hogy ne őket kövessük, vagy ítélgessük, hanem neked engedemeskedjünk jobban, mint eddig tettük. Abban bízunk, hogy amint elkezdted bennünk is a hitet és a jóakaratot, továbbra sem hagysz el, hanem befejezteted velünk jó tervedet. Istenünk! Bocsás meg nekünk, ha engedetlen eszközeid voltunk és elcsüggedtünk, amikor a családban, a munkahelyünkön és a környezetünkben reánk váró feladatokra néztünk. Köszönjük, hogy minden bűnünk ellenére mégis felhasználtál minket is. Megmuttad, mennyire szereted az emberiséget és annak minden jóra való törekvését. Könyörgünk, ma is teremts minél több olyan embert, akik előtted és embertársaink előtt méltán nevezhetik magukat Jézus Krisztus tanítványainak, amikor olyan munkán fáradoznak, amely az egész emberiség megmaradását és fejlődését segíti elő. Szentlélek Isten! Kérünk erősítsd meg bennünk a hitet, ha lankadunk, tégy megbízhatóvá a szereteben, amikor önzők vagyunk és ajándékozz meg a Jézus Krisztusban való szilárd reménységgel. Ámen. utfjer SÖlárton wonbía Szentháromság után a 21. vasárnapon Zsolt 10,1—2. Semmi mást nem kaptunk Istentől, csak a tiszta evangélio- mot és ígéretet, hogy a mi Urunk Krisztus az Atya jobbján fog ülni és ítélni fog élőkön és holtakon, és ő tesz bennünket királyokká és papokká. De mi bizonyosít meg bennünket erről? Ma még nem gyönyörködhetik ebben a szemünk, csak kívánni, remélni és várni tudunk reá és hinni abban, amit Isten az igében jeletett ki nekünk. Csak az utolsó napon tudjuk majd meg azt is, hogy miért rejtőzik el olyan sokszor előlünk. Addig is hinnünk és remélnünk kell. Hiszen nem volna a hitre szükségünk, ha már most láthatnánk a saját szemünkkel mindezt... Keresztyénnek lenni bizony azt jelenti, hogy akkor is hiszünk, amikor a hitnek semmi alapja nincsen! pm Svédország 7 000 000 — Szovjetunió 727 000. ÉSZAK-AMERIKA. — USA 8 868 073 — Kanada 302 225. DÉL-AMERIKA. — Argentina 126 569 — Bolívia 1050 — Brazília 791 297 — Chile 25 034 — Costa Rica 150 — Ecuador 390 — El Salvador 342 — Guatemala 4950 — Guyana 10 289 — Honduras 123 — Kolumbia 2821 — Kuba 207 — Mexikó 7966 — Nicaragua 59 — Panama 408 — Paraguay 382 — Peru 1800 — Uruguay 364 — Venezuela 2810. Ha az egyes országok összlakosságához viszonyított arányszámot nézzük, a világ evangélikussága töretlen tömbben Európa északi államaiban él, s nagy többségében a két Németországban. Ezen a területen él a világ evangélikussá- gának mintegy háromnegyed része. Másutt kisebbségi és szórványegyházakban él. A terület és népesség nagyságához viszonyítva leginkább szórványsorsban él Dél-Amerikában. Érdekes a világ evangéli- kusságának tagozódása az egyes országokon belül is. Nem mindenütt egyetlen szervezet az, evangélikus egyház, mint nálunk Magyarországon. Van, ahol tartományok szerint külön egyházszervezetekben élnek (pl. Németországban), s van, ahol nemzetiségileg szerveződtek külön (pl. Romániában, Indonéziában). Másutt a missziót kezdeményező egyházszervezetek szerint (Japán). A világ evangélikussága 190 önkormányzatban rendelkező szervezetben él, amelyek közül 90 szervezet tömörült a Lutheránus Világszövetségbe, illetve áll annak védnöksége alatt. Ezek általában a jelentősebb egyháztestek, amelyek a világ evangélikusságának több mint háromnegyed részét foglalják magukban. Megemlítjük még, hogy a reformáció másik nagy történelmi ága, a kálvini irány, a re- formátusság — a világon mintegy 40 millió lelket számlál. KÜLFÖLDI HÍREK A Dunamedencében partner Ez volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Kulturális Kapcsolatok Intézetének részvételével a Loccu- mi Evangélikus Akadémia szeptember 29-től október 1-ig rendezett a Német Szövetségi Köztársaságban. Magyar történészek és közgazdászok, irodalmárok és írók társaságában dr. Pálfy Miklós profesz- szor, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának a főtitkára arra kapott lehetőséget, hogy referátumot tartson a protestáns egyházak életéről 1945-től napjainkig Evangélikus Akadémiánk professzora, dr. Pálfy Miklós, ebben az évben már másodszor utazott Loccumba. Január hónapban ugyanis a Frankfurti ökumenikus Központ loccu- mi konferenciáján is részt vett és előadást tartott ezen a címen: »A magyar protestáns egyházak hozzájárulása az ökumenikus párbeszédhez.« Keletnémet egyházi küldöttség a Szovjetunióban A Moszkvai Patriarkátus egyházi Külügyi Hivatalának a meghívására keletnémet evangélikus egyházi küldöttség utazott a Szovjetunióba, hogy tanulmányozza az ottani egyházi életet és megismerje'a szovjet emberek életét és munkáját. A küldöttség vezetője D. dr. M. Mitzenheim türingiai tartományi püspök. D. Schönherr a Szovjetunióban A Berlin-Brandenburgi Evangélikus Egyház püspöki hivatalának a vezetője (NDK), augusztus 19. és 20-án az Egyházak Világtanácsa képviseletében részt vett a szovjetunió- beli baptista egyház jubileumi ünnepségein az oroszországi baptizmus fennállásának 100. évfordulója alkalmával. Ezzel a hírrel kapcsolatban (megjelent a »-Die Kirche« című berlini evangélikus hetilap szeptember 10-i számában) meg kell említenünk, hogy az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának a krétai ülésén a Központi Bizottság két tagja javaslatot terjesztett elő, amelyben az NDK kormányának a megbélyegzését kívánják, minthogy D. Schönherr és D. Brennecke berlini missziós igazgató nem vehetett részt a központi bizottsági ülésen Heraklionban. Ha D. Schönherr az Egyházak Világtanácsa képviseletében vett részt a szovjetunióbeli ünnepségeken, akkor ezt a szolgálatot minden bizonnyal dr. Blake főtitkár megbízásából tette és ugyanabban az időben csak egy helyen lehetett Az is köztudomású volt Heraklionban, hogy D. Brennecke-nek múlt év decemberében agyvérzése volt és orvosa aligha engedte meg neki az utazást, hiszen csak szeptember elsején kezdte el csökkentett mértékben hivatalát ellátni. Hogyan történhetett akkor meg, hogy a krétai ülésen nem világosították fel ezekről a tényekről az ülés részvevőit? Holland keresztyének az európai biztonságért A »Pax Christi« holland szervezet kijelentette, hogy az európai biztonság kérdésének a megoldása minden más kérdésnél fontosabb. »Aktívan dolgozni kell egy európai biztonsági rendszer kidolgozásán, amely a NATO és a Varsói Szerződés helyére lépne« — hangzik a szervezet nyilatkozatában. A holland egyházak állást foglaltak az atomsorompó- egyezmény megkötése mellett.
