Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-10-15 / 42. szám

KP. BÉRM. BP. 72. ORSZÁGOS E VAN G É LIKUS HETILAP XXXIL ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1967. október 15. Ara: 1,40 Forint Dicséretes fiatalok Amit itt leírok, hetek óta foglalkoztat. A szeptemberi egye­temi tanévnyitókkal kapcsolatban több hír jelent meg napilap­jainkban. Ezek a cikkek azt is hírül adták, hogy az egyetemeken lefolyt doktorrá avatási ünnepségeken hány ifjú végzett summa cum laude, tehát »dicséretes« eredménnyel. Különösen is fel­figyeltem a Budapesti Orvostudományi Egyetemről szóló hír­adásra, mely szerint ezen az egyetemen az idén 346 általános orvostanhallgató végzett és közülük 128 summa cum laude mi­nősítéssel, és ebből is öten sub auspiciis rei publicae popularis kitüntetéses doktorrá avatásért folyamodtak. Ugyanezért a ki­tüntetéses doktorrá avatásért folyamodtak a Debreceni Orvos- tudományi Egyetemen négyen. Lehetne ezt folytatni a többi egyetemekről kiadott híradásokkal. Szegeden, Pécsett, Miskol­con, Veszprémben, Sopronban sokan voltak, akik dicséretes eredménnyel végeztek. Aki csak egy kicsit is tájékozott arról, hogy magyarországi egyetemeinken milyen magas színvonalú oktatás folyik és aki tudja azt is, hogy egyetemi hallgatóinkkal szemben milyen na­gyok a követelmények tanulmányaik során és a vizsgákon egy­aránt, az tudja igazán értékelni ezt a hírt: 346 végzett hallgató közű7 128-an végeztek dicséretes eredménnyel! És ha ehhez még hozz fvesszük azt is, hogy az Orvostudományi Egyetemeken kü­lönösen is sokoldalúan és lelkiismeretesen kell felkészülniük a fiataloknak, — hiszen munkájuk közben majd emberek élete és halála dől el egy-egy döntésük nyomán —, akkor különösen is nagyra kell értékelnünk ezt a jó eredményt. Eléggé megszokott lett az utóbbi időben, hogy a fiatalok életéről, munkájáról és magatartásáról sokan elitélőleg és kriti­zálva beszélnek. Ez a fajta sóhajtozás: »Ilyenek a mai fiatalok!-» — bizonyos körökben divatossá vált. Az idősebbek nem egy esetben lamentálva mondogatják: »A mi időnkben nem ilyenek voltak a fiatalok!« Sajnos, nem egyszer kevesebb szó esik a mai fiatalok erőfeszítéséről, munkájáról és szép eredményeiről, mint néhány valóban elítélendő »kinövésükről«. Sajnálatos tény, hogy nálunk is vannak ún. »galerik« — bár ezeket illetékes ha­tóságaink egyre jobban felszámolják. Az is tény, hogy több fia­tal szüleivel, tanáraival szemben helytelen magatartást tanúsít és a munkához való viszonya sem jó. Mégis igazságtalan dolog a fiatalokat ezeken a »kinövéseken« keresztül nézni. Jobban fel kell figyelni nagyszerű eredményeikre, munkájukra és jó maga­tartásukra is. Elgondolkoztam azon, mi lehet a háttere és forrása annak a kiváló eredménynek, amit a Budapesti Orvostudományi Egye­temen 128 summa cum laude eredménnyel végzett hallgató el­ért. Feltétlenül első helyen kell gondolnunk ezeknek a fiatalok- - Ucfc a szorgalmára. Bizonyára becsületesen jelen voltak az elő­adásokon, a gyakorlatokan és a napi munka után éveken ke­l-resztül éjszakába menően tudtak könyveik fölé hajolni és ta- \1tulni. Ilyen eredményeket nem lehet egyszerűen a »fogasról le­akasztani«. De az eredmények mögött gondoljunk most a szülői ottho- tttokra is: édesanyákra és édesapákra. Ezeknek a fiataloknak na­gyobb része már az édesanyjától és édesapjától tanulta meg, hogy csak a hűséges és becsületes munkának van jó eredménye és megtanulta azt is, hogy érdemes becsületesen dolgozni. A fia­talok jó része olyan szülők gyermeke, akik termelőszövetkeze­tekben, gyárakban, bányákban, vagy iskolákban dolgoznak és egyben »megdolgoznak« a jó eredményekért. Ez a munkás élet ott van a fiatalok előtt is, és indítja őket hasonló kemény és becsületes munkára. De az egyetemi eredmények mögött ott vannak az általá­nos iskolákban és a középfokú iskolákban munkálkodó tanárok hosszú sorának magas szintű és áldozatos szolgálatai is. Hazánk­ban tanyai, falusi és városi általános iskolákban és nagyszámú középfokú iskolákban jól képzett pedagógusaink színvonalas munkát végeznek és készítik fel az ifjúságot a továbbtanulásra és az életre. Amikor az egyetemi hallgatók szép eredményeire gondolunk, tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk ezekre a tanítókra és tanárokra is. De gondolunk a Magyar Népköztársaság és azon belül a Művelődésügyi Minisztérium jól átgondolt és világos célkitűzé­sű munkájára is. Kormányunk igen sok áldozatot hoz a műve­lődésért, az iskolákért és az egyetemekért. A fiatalok minden lehetőséget megkaptak arra, hogy megfelelően tudjanak felké­szülni hivatásukra. Ezért államunk igen nagy anyagi áldozatot is hoz. Számítások szerint egy-egy diploma kézbeadása mintegy 140 000 forintba kerül államunknak. Ennyit kell rááldoznia né­pünknek arra, hogy az általános iskolából az egyetem elvégzé­séig juthassanak a fiatalok. Ha több fiatal vissza is él a belé- fektetett bizalommal és a ráfordított anyagi segítséggel, mégis nem ez az általános. Sokkal többen vannak azok, akik fel tud­ják mérni, hogy mit kaptak szüleiktől és államunktól és be­csületes munkával akarják azt meghálálni. Az a véleményünk, hogy érdemes népünknek erkölcsi és anyagi áldozatot hozni a fiatalokért. E helyről is köszöntjük azokat a fiatalokat, akik dicséretes eredménnyel végeztek. De azokat is, akik talán nem végeztek summa cum laude eredménnyel, de tehetségük szerint hűséges munkával szerezték meg diplomájukat. D. Káldy Zoltán D. Jänicke püspök Csehszlovákiában D. Ján Chabada szlovákiai evangélikus egyetemes püspök és Andrej Ziak országos fel­ügyelő meghívására a Szász- országi Evangélikus Egyház püspöke D. Johannes Jänicke, két munkatársa kíséretében, látogatást tett Csehszlovákiá­ban a Szlovákiai Evangélikus Egyház vendégeként. A kelet-németországi evan­gélikus egyházi küldöttség egy hetet töltött szeptember 6-ától Csehszlovákiában. Testvéri megbeszélést folytatott az egy­ház elnökségével, a modrai Teológiai Fakultás professzo­raival és meglátogattak több evangélikus gyülekezetei is a küldöttség tagjai. Evangélikusok a világban A reformáció 450 éves for­dulójának küszöbén érdemes körülnézni a világban: hol, milyen mértékben terjedt el az az ügy, amelynek kezdetét dátumszerűen a 95 tétel kiszö- gezésének napjához köti a tör­ténelem. Hol, milyen számban élnek azok, akik hitüket Lu­ther nevével fémjelzik. Hitünk tartalmában az evangélium van, s ismerjük mennyire til­takozott maga Luther az ellen, hogy a reformáció hívei magu­kat az ő nevéről nevezzék. A történelem során azonban á sok szín és árnyalat miatt tisz­tázó lett a lutheránus megje­lölés. Nekünk ez a név nem­csak a személyt jelöli, akihez a reformáció műve fűződik, hanem elsősorban azt, amire a történelemnek ez a nagy alak­ja rámutatott: az evangéliu­mot. Hogyan is állunk hát a vi­lágban mi evangélikusok, aki­ket lutheránus névvel is jelöl­nek? Felsorolásunkat a Lutherá­nus Világszövetség hivatalos adatai alapján adjuk. Az evangéliusok összlélek- száma a világban ez évben 74 419 334. Földrészenként ez a szám így oszlik meg: Európa 60 mil­lió 167 333 — Észak-Amerika 9 170 298 — Ázsia (a hozzá tar­tozó szigetvilággal) 1 959 756 — Afrika 1 649 266 — Dél- Amerika 977 011 — Ausztrália (a hozzá tartozó szigetvilág­gal) 495 670. A következő országokban él­nek egymillió fölötti számban evangéliusok: a két Németor­szágban 37 545 333 — az USA államaiban 8 868 073 — Svéd­országban 7 000 000 — Finnor­szágban 4 570 373 — Dániában 4 350 000 — Norvégiában 3 mil­lió 475 687 — Indonéziában 1 109 847. Tanulságos felsorolnunk az egyes országok evangélikusai­nak számát földrészenként csoportosítva. AFRIKA. Etiópia 82 220 — Ghana 180 — Kamerun 17 577 — Kenya 4966 — Libéria 9199 — Madagaszkár 270 000 — Ni­géria 11 887 — Rhodesia 23 099 — Dél-Afrika 492 807 — Dél- nyugat-Afrika 274 574 — Tan­zánia 461 707 — Zambia 1050. ÁZSIA. — Hong-Kong 28 361 — India 719 201 — Indonézia 1 109 847 — Irak 26 — Izrael 18 — Japán 20 219 — Jordánia 1423 — Kína 53 000 — Korea 200 — Malaysia 8966 — Pa­kisztán 2415 — Filippi-szigetek 8309 — Tajvan 7771. AUSZTRÁLIA. — Ausztrá­lia 119 101 — Üj Guinea 373 887 — Üj Zéland 2682. EURÓPA. — Ausztria 409 166 — Belgium 2560 — Csehszlová­kia 560 000 — Dánia 4 350 000 — Exil-egyházak 142 000 — Finnország 4 570 373 — Fran­ciaország 291 150 — Írország 500 — Izland 166 000 — Jugo­szlávia 89 061 — Hollandia 55 000 — Lengyelország 100 000 — Liechtenstein 100 — Lu­xemburg 4860 — Magyarország 430 000 — Nagy Britannia 16 567 — á két Németország 37 545 333 — Norvégia 3 475 687 — Olaszország 6000 — Romá­nia 219 476 — Svájc 6500 — IMÄDKOZZUNK Urunk! Köszönjük, hogy ügyed iránt bizalmat ébresztettél bennünk az olvasott és hallott Ige által. Fogadd imádságunkat szívesen, de Te légy az őszinteségben, a helyes beszédben, az igazi Hozzád-szólásban is segítségünkre. Csodálunk azért a türelmedért, melyet teremtményeid iránt tanúsítottál az elmúlt évszázadok során, de különösen köszön­jük azokat az embereket, akik Rád figyelve meg is találták a neked tetsző s így kortársaik számára is hasznos utat. Engedd meglátni ismert vagy elfeledett nevű szolgáidban kezed mun­káját, hogy ne őket kövessük, vagy ítélgessük, hanem neked engedemeskedjünk jobban, mint eddig tettük. Abban bízunk, hogy amint elkezdted bennünk is a hitet és a jóakaratot, to­vábbra sem hagysz el, hanem befejezteted velünk jó tervedet. Istenünk! Bocsás meg nekünk, ha engedetlen eszközeid vol­tunk és elcsüggedtünk, amikor a családban, a munkahelyünkön és a környezetünkben reánk váró feladatokra néztünk. Köszön­jük, hogy minden bűnünk ellenére mégis felhasználtál minket is. Megmuttad, mennyire szereted az emberiséget és annak minden jóra való törekvését. Könyörgünk, ma is teremts minél több olyan embert, akik előtted és embertársaink előtt méltán nevezhetik magukat Jézus Krisztus tanítványainak, amikor olyan munkán fáradoznak, amely az egész emberiség megmara­dását és fejlődését segíti elő. Szentlélek Isten! Kérünk erősítsd meg bennünk a hitet, ha lankadunk, tégy megbízhatóvá a szereteben, amikor önzők va­gyunk és ajándékozz meg a Jézus Krisztusban való szilárd re­ménységgel. Ámen. utfjer SÖlárton wonbía Szentháromság után a 21. vasárnapon Zsolt 10,1—2. Semmi mást nem kaptunk Istentől, csak a tiszta evangélio- mot és ígéretet, hogy a mi Urunk Krisztus az Atya jobbján fog ülni és ítélni fog élőkön és holtakon, és ő tesz bennünket kirá­lyokká és papokká. De mi bizonyosít meg bennünket erről? Ma még nem gyö­nyörködhetik ebben a szemünk, csak kívánni, remélni és várni tudunk reá és hinni abban, amit Isten az igében jeletett ki ne­künk. Csak az utolsó napon tudjuk majd meg azt is, hogy miért rejtőzik el olyan sokszor előlünk. Addig is hinnünk és remél­nünk kell. Hiszen nem volna a hitre szükségünk, ha már most láthatnánk a saját szemünkkel mindezt... Keresztyénnek lenni bizony azt jelenti, hogy akkor is hiszünk, amikor a hitnek sem­mi alapja nincsen! pm Svédország 7 000 000 — Szov­jetunió 727 000. ÉSZAK-AMERIKA. — USA 8 868 073 — Kanada 302 225. DÉL-AMERIKA. — Argen­tina 126 569 — Bolívia 1050 — Brazília 791 297 — Chile 25 034 — Costa Rica 150 — Ecuador 390 — El Salvador 342 — Guatemala 4950 — Guyana 10 289 — Honduras 123 — Ko­lumbia 2821 — Kuba 207 — Mexikó 7966 — Nicaragua 59 — Panama 408 — Paraguay 382 — Peru 1800 — Uruguay 364 — Venezuela 2810. Ha az egyes országok össz­lakosságához viszonyított arányszámot nézzük, a világ evangélikussága töretlen tömb­ben Európa északi államaiban él, s nagy többségében a két Németországban. Ezen a terü­leten él a világ evangélikussá- gának mintegy háromnegyed része. Másutt kisebbségi és szórványegyházakban él. A te­rület és népesség nagyságához viszonyítva leginkább szór­ványsorsban él Dél-Ameriká­ban. Érdekes a világ evangéli- kusságának tagozódása az egyes országokon belül is. Nem mindenütt egyetlen szervezet az, evangélikus egyház, mint nálunk Magyarországon. Van, ahol tartományok szerint kü­lön egyházszervezetekben él­nek (pl. Németországban), s van, ahol nemzetiségileg szer­veződtek külön (pl. Romániá­ban, Indonéziában). Másutt a missziót kezdeményező egy­házszervezetek szerint (Japán). A világ evangélikussága 190 önkormányzatban rendelkező szervezetben él, amelyek közül 90 szervezet tömörült a Luthe­ránus Világszövetségbe, illetve áll annak védnöksége alatt. Ezek általában a jelentősebb egyháztestek, amelyek a világ evangélikusságának több mint háromnegyed részét foglalják magukban. Megemlítjük még, hogy a re­formáció másik nagy történel­mi ága, a kálvini irány, a re- formátusság — a világon mint­egy 40 millió lelket számlál. KÜLFÖLDI HÍREK A Dunamedencében partner Ez volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének részvételével a Loccu- mi Evangélikus Akadémia szeptember 29-től október 1-ig rendezett a Német Szövetségi Köztársaságban. Magyar tör­ténészek és közgazdászok, iro­dalmárok és írók társaságá­ban dr. Pálfy Miklós profesz- szor, a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsának a főtitkára arra kapott lehető­séget, hogy referátumot tart­son a protestáns egyházak éle­téről 1945-től napjainkig Evangélikus Akadémiánk professzora, dr. Pálfy Miklós, ebben az évben már másod­szor utazott Loccumba. Január hónapban ugyanis a Frankfur­ti ökumenikus Központ loccu- mi konferenciáján is részt vett és előadást tartott ezen a cí­men: »A magyar protestáns egyházak hozzájárulása az ökumenikus párbeszédhez.« Keletnémet egyházi küldöttség a Szovjetunióban A Moszkvai Patriarkátus egyházi Külügyi Hivatalának a meghívására keletnémet evangélikus egyházi küldött­ség utazott a Szovjetunióba, hogy tanulmányozza az ottani egyházi életet és megismerje'a szovjet emberek életét és munkáját. A küldöttség vezetője D. dr. M. Mitzenheim türingiai tar­tományi püspök. D. Schönherr a Szovjetunióban A Berlin-Brandenburgi Evangélikus Egyház püspöki hivatalának a vezetője (NDK), augusztus 19. és 20-án az Egy­házak Világtanácsa képvisele­tében részt vett a szovjetunió- beli baptista egyház jubileumi ünnepségein az oroszországi baptizmus fennállásának 100. évfordulója alkalmával. Ezzel a hírrel kapcsolatban (megjelent a »-Die Kirche« cí­mű berlini evangélikus hetilap szeptember 10-i számában) meg kell említenünk, hogy az Egyházak Világtanácsa Köz­ponti Bizottságának a krétai ülésén a Központi Bizottság két tagja javaslatot terjesztett elő, amelyben az NDK kormá­nyának a megbélyegzését kí­vánják, minthogy D. Schön­herr és D. Brennecke berlini missziós igazgató nem vehetett részt a központi bizottsági ülé­sen Heraklionban. Ha D. Schönherr az Egyházak Világ­tanácsa képviseletében vett részt a szovjetunióbeli ünnep­ségeken, akkor ezt a szolgála­tot minden bizonnyal dr. Bla­ke főtitkár megbízásából tette és ugyanabban az időben csak egy helyen lehetett Az is köz­tudomású volt Heraklionban, hogy D. Brennecke-nek múlt év decemberében agyvérzése volt és orvosa aligha engedte meg neki az utazást, hiszen csak szeptember elsején kezd­te el csökkentett mértékben hivatalát ellátni. Hogyan történhetett akkor meg, hogy a krétai ülésen nem világosították fel ezekről a té­nyekről az ülés részvevőit? Holland keresztyének az európai biztonságért A »Pax Christi« holland szervezet kijelentette, hogy az európai biztonság kérdésének a megoldása minden más kér­désnél fontosabb. »Aktívan dolgozni kell egy európai biz­tonsági rendszer kidolgozásán, amely a NATO és a Varsói Szerződés helyére lépne« — hangzik a szervezet nyilatko­zatában. A holland egyházak állást foglaltak az atomsorompó- egyezmény megkötése mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents