Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-08-27 / 35. szám
ion-stop program Stiomiban Harmadízben érkezett szíves meghívás a finn evangélikus egyház részéről magyar evangélikus lelkész-küldöttség fogadására. Ebben az évben is négy magyar lelkész utazott el július elején a 70 ezernél is több tó országába. Várady Lajos esperes feleségével, Mekis Adám esperes feleségével, Garami Lajos egyházasdengelegi lelkész és e sorok írója feleségeikkel. Három napig tartó fáradságban és nagyszerű élményekben egyaránt bővelkedő vonat- és hajóút után érkeztünk meg Helsinkibe. Rövid ott-tartózkodás után küldöttségünk útjai széjjelváltak és megnyíltak előttünk Dél- és Közép-Finnország melegséget és szeretetet árasztó lelkészotthonai. A lelkészcsaládok szinte kézről kézre adtak. Nemcsak a melegség és a szeretet árasztá- sában voltak kifogyhatatlanok, hanem abban az igyekezetben is, hogy a finn egyházi, társadalmi, gazdasági és kulturális élet valóságával megismertessenek minket. E célból szünet nélküli non-stop programot állítottak össze. Napról napra a finn élet új és új színfoltjával ismertettek meg. Láttunk érdekes ultramodern templomokat — és ősi fatemplomokat. Megfordultunk különböző egyházi és diakóniai intézményekben: öreg- és gyermekotthonokban és kórházakban. Részt vettünk házi keresztelőn (ez igen gyakori Finnországban) és az azt követő családi ünnepségen. Voltunk temetésen és azt a gyászházban követő összejövetelen. Láttuk konfirmandusok úrvacsorához járulását, meglátogattunk különböző jellegű gyárakat. Meghívást kaptunk gyárigazgatók otthonába és baráti közösségben hosszas beszélgetéseket folytattunk egyszerű favágók és erdei munkások otthonában is. De maradt időnk és erőnk a természeti szépségek — csodás tavak, fenyő- és nyírfaerdők — élvezéséhez is. Sőt a szauna elviselésére is. A magyar küldöttség nemcsak a finn ember és az egyházi élet széles körű megismertetéséért hálás, hanem azért is, hogy alkalom nyílott számunkra a magyar egyházi és társadalmi, gazdasági kulturális élet tárgyilagos és reális ismertetésére. Bizony erre még mindig szükség van. E, célból a rendelkezésünkre álltak egyházi, és nem egyházi, vidéki és központi újságok. Különböző körökben előadást tarthattunk egyházunk múltjáról és jelenéről és itt kérdések formájában melegen érdeklődtek népünk társadalmi és gazdasági intézményeiről, és általában építő életéről. Megnyíltak előttünk a finn szószékek. De talán legértékesebbek voltak ebből a szempontból azok a „fehér éjszakába" nyúló beszélgetések egyháziakkal és világiakkal, amelyeken közösen beszéltük meg népeink és egyházaink sorsát. Mindegyik lelkészcsaléd július végén azzal a jóleső közös tapasztalattal indult hazafelé, hogy a szívélyes vendéglátáson túl leteti egy szerény téglát a népeink és egyházaink között épülő barátság és testvériség épületéhez. Matuz László Bibliai ábécé: „IGE” A beszéd önmagunk kifejezésének legtermészetesebb eszköze. Arcjáték, taglejtés, más kifejező mozdulatok kiegészíthetik ugyan, de szegényes próbálkozássá válnak csupán, ha az emberi szót, beszédet kell helyettesíteni velük. A beszéd által tárjuk fel mindazt, ami bennünk van. Ez által tudunk igazán megnyilatkozni embertársaink előtt, és ez segít el megismerésükre is. Ezért tudunk szánakozni azokon, akiknek nem adatott meg ez a képesség, vagy akik valamilyen betegség, esetleg szerencsétlenség folytán elveszítették azt. Önmaga kinyilatkoztatására, saját magának a feltárására, megismertetésére Isten is a beszédet, az emberi szót választotta. Istennek ez a hozzánk szóló beszéde az Ótestá- mentom prófétáinál, valamint a törvényben, melyet népének adott, található először. Ezáltal a prófétai ige által Isten nyúl bele népének életébe, szólítja meg, ad utasítást és parancsot. Régi közmondás kezdődik így: „A szavak elrepülnek...” Valóban ezt szoktuk mi is mondani: „Ezek csak szavak ..., üres beszéd stb ...” Azt jelenti ez, hogy ígéreteink hitelüket vesztették, szavaink frázisokká váltak. Isten igéje nem ilyen. Benne a megbízhatóság mellett hatalom és teremtő erő van. Szépen juttatja ezt kifejezésre magyar nyelvünk. A magyar^ nyelvtan szerint ugyanis az*lge cselekvést, történést kifejező szó. Az ige által Isten cselekszik, és ahol ő cselekszik, ahol az ő igéje megszólal, mindig végbemegy valami. A teremtéskor ő szólt és meglett. — Ez a hatalom és erő nyilatkozik meg az Ür Jézus szavában is, nemcsak akkor, amikor álmélkodnak a tanításban megnyilvánuló isteni erőn, hanem akkor is, amikor általa betegeket gyógyít, vagy halottakat támaszt életre. Urunk beszéde, szavai, egyes mondásai Isten igéje csak úgy, mint az Ötestámentom idézetei, mert Isten kijelentését tartalmazza, és az ó hatalmas cselekvésének eszköze. Isten kijelentése tartalmát tekintve nekünk végsősoron mindig arról szól, hogy ő „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz ő- benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Az Ige az Üjtestámentom fényében tehát örömüzenet Jézus Krisztusról. Ö az, akiben Isten minden igéje és ígérete beteljesült és kézzelfogható valósággá vált. Isten egész kijelentése az emberiség számára egyedül ő. Az ő eljövetelét készítette elő törvényével és a próféták igehirdetésével. Róla szólt a próféták igehirdetésében évszázadokon át. Benne nyilatkoztatta ki magát egészen. Ezért, amit Isten akar mondani az emberiségnek, azt Jézus Krisztusban találjuk meg. ö, az értünk földre jött, itt szenvedett, meghalt és feltámadott Űr Jézus, maga az Isten kijelentése és értünk való cselekedete: az ige. Öt akarja velünk Isten közölni az apostolok és prédikátorok ajkán felhangzó igében. — így értjük meg János evangéliuma 1. részének első verseit is. Itt Jézusról, mint az örökkévaló Igéről szól az evangélista, ö az örök isteni Ige, aki „testet öltött karácsony éjjelén”. Ezért az őt hirdető, őt közlő emberi beszéd — prédikáció és bizonyságtétel — ma is ige, azaz Isten kijelentését tartalmazó szó. amely által maga Isten cselekszik közöttünk. Bánfi Béla A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN Az Amerikai Református Egyház egyetemes zsinata élesen tiltakozott a dél-afrikai apartheid-politika ellen. A dél-afrikai kormány faji poli- I tikája szerint a „kizsákmányolás és elnyomás politikája”. Teljes támogatásáról biztosította viszont a zsinat azt a politikát, amely meg akarja szüntetni Amerikában azt a megszorítást, hogy a színesek csak bizonyos lakónegyedekben lakhassanak. Mindenkinek joga van szerinte az emberhez méltó életkörülményekhez. ÉSZAK PÜSPÖKEINEK ÉRTEKEZLETE Az öt észak-európai ország evangélikus egyházainak püspökei háromévenként értekezletet tartanak, amelynek nincsen hivatalos jellege, de észak evangélikusságának időszerű kérdéseiben jelentős megoldásokat szoktak előkészíteni. Erre az, értekezletre ez évben ismét sor kerül. Ezúttal a norvégiai Tönsbergben tartják augusztus elején, s mintegy 35 püspök megjelenésére számítanak. Fő kérdésként szerepel az állam és egyház viszonya északon. Korén Emil az Evangélikus Élet új szerkesztője Korén Emil neve az; egyházi sajtó olvasói előtt nem ismeretlen. Lapunknak több mint húsz éve munkatársa. Amikor most a szerkesztés jelentős felsége az egyházi sajtó, amelynek teológus kpra óta munkása. Szórványkátét írt, útirajzot és tanulmányokat a finn egyházi életről, cikkeket és riporadatkörét átveszi, ismertetjük eddigi pályafutását. Békéscsabán született 1915- ben, régi papi családból. Nagyapja Koren Pál békéscsabai esperes, bőtollú egyházi író. Haan Lajos békéscsabai lelkész, egyházi énekköltő, etnográfus pedig anyai ágon őse. Iskoláit Szegeden, teológiái tanulmányait Sopronban, Kolozsvárt és Helsinkiben végezte. Fiatal lelkészként nyolc éven át volt szórványszolgálatban. Azok közé tartozott, akik elsőként irányították a figyelmet a szórványmunka fontosságára. Harmincéves lelkész! szolgálata alatt kilenc gyülekezetben szolgált huzamosabb ideig. Ezek között tizenkét évig Kőbányán volt, s nyolc éve a Bu- dapest-fasori gyülekezet lelkésze. Egyetemes sajtólelkészként jelen volt 1948-ban a Magyar Népköztársaság kormányával kötött Egyezmény aláírásakor, s kezdettől fogva együtt küzdött azokkal, akik keresték az egyház szolgálatának útját a szocialista társadalomban. 1955 óta esperesként vezeti a Pesti Egyházmegyét. 1958 óta a Déli Egyházkerület lelkészi főjegyzője s mint ilyen, a püspök helyettese. Megalakulása óta, tizennégy éve, a Gyülekezeti Segély országos lelkészvezetője. Legutóbb, nem egészen egy évig, a Teológus Otthon igazgatója volt. A legkülönbözőbb egyházi munkaágakban dolgozott, de egyik legkedvesebb tevékenytokát az egyház életének hazai és külföldi eseményeiről. Legkedveltebb írásai a novellák és szépirodalmi jellegű cikkek. „Kallódó lelkek nyomán” c. novelláskötete nagy példányszámban fogyott el. Számos fordítást készített. Tanulmányutakon, ill. kiküldetésben járt Romániában, Finnországban, Észtországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, Dániában. A finn—magyar egyházi kapcsolatoknak egyik legbuzgóbb építője. Különösen a második világháború után végzett kiemelkedő szolgálatot azért, hogy ezek a kapcsolatok a személyes érintkezéseken túl a két egyház rendszeres, tervszerűen átgondolt, hivatalos kapcsolataivá mélyüljenek. Az Evangélikus Élet olvasói és munkatársai nevében meleg szeretettel és sok bizalommal köszöntjük Koren Emil esperest, lapunk új szerkesztőjét. Az irodalmi élet iránti eleven érdeklődése, jó tolla, az egyházi sajtó szolgálata közben szer- zett sok tapasztalata, az a megbecsülés, amellyel hazai gyülekezeteinkben és a külföldi testvéregyházakban emlegetik nevét, az evangélium ügyéért és népünk javán odaadó lelkesedéssel fáradozó egész eddigi közegyházi munkássága méltán ébreszt reménységet arra, hogy tovább viszi előre egyházi sajtónk szolgálatát. B. Ln Somit oaqtjok dma Mert úgy volt az mindig, jöttek a házhoz és mondtam: ma nem tudok elmenni apámhoz. De hogy jött az óra mikor szoktam menni, mégis elindultam — nem tudtam mást tenni. Sosem mondta jöjjek, nem mondtam, hogy megyek, de mindketten tudtuk, hogy biztos ott leszek. Eljöttél? Itt vagyok! Épp ütött az óra: pontosan érkeztem a találkozóra. Körúton Amerikában A Lutheránus Világszövetség Teológiai Bizottsága Dr. Juva finn professzor elnökletével az Egyesült Államokban St. Péterben tartotta évi rendes munkaülését. A bizottság az 1963, évi helsinki nagygyűlésen kitűzött téma keretében tovább foglalkozott az igazi humanitás és Krisztus uralma kérdésével, és ezúttal a munka és a hivatás teológiai problémáit vitatta meg. Az elhangzott előadások egyrészt Luther hiimtásetikája, másrészt a munka és pihenés mai kérdéseit világították meg. A fő hangsúly azonban a megbeszéléseken volt, amelynek eredményeit a bizottság tételekbe foglalta össze. A bizottság az egyik legsúlyosabb kérdésnek látja a jólét és a szegénység fokozódó ellentétét a világban. Nagy jelentőségű az a megállapítása, hogy bizonyos körülmények között a humanitás érdekében a forradalmi hatalomátvétel is igazolható a lutheri teológia alapján. A Teológiai Bizottság foglalkozott Jézus Hegyibeszéde mai értelmezésének kérdésével is, és rámutatott arra, hogy Jézus közismert szigorú követelményei az igazmondásról, a szerétéiről, a megbékélésről olyan követelmények, amelyek megvalósítását ma is elvárja követőitől. A Lutheránus Világszövetség Teológiai Bizottságának ülésén dr. Pröhle Károly professzor tagként vett részt, aki ezzel kapcsolatban a Lutheránus Világszövetség Amerikai Nemzeti Bizottságának meghívására hosszabb körutat tett Amerikában, Részt vett az észak-amerikai teológiai tanárok évi konferenciáján St. Paulban, valamint az Észak-Amerikai ökumenikusok Tudományos Akadémiájának alakuló gyűlésén Chicagóban meglátogatott teológiai akadémiákat St. Paulban, North- fieldben. Chicagóban és Dobuqueban, és megtekintette az észak-amerikai lutheránus egyházak székhazát, valamint az Egyházak Világtanácsának amerikai központját, ahol őt D. F. Cl. Fry egyházi elnök, illetőleg Dr. E. Espy főtitkár fogadtai Látogató körútja az amerikai lutheránus teológiával való kapcsolatfelvételt szolgálta, amely reménységünk szerint hasznosan lesz továbbépíthető a jövőben. ÉNEKEINK „Kelj fel, öltözz fénybe... n A XVII század egyik legnagyobb. énekköltöjének, Rist Jánosnak egész élete a 163. énekünkben megénekelt csodálatos fényben csillan elénk. Határozott egyénisége, el ■'.em bizonytalanodó költői szava a késéi utókort is őszinte csodálkozásra késztetik. 1607-ben született, egyszeri patkolókovács család sarjaként. Sokoldalú tehetsége már igen korán megmutatkozott, s így szívesen taníttatták. Később a németföld egész sor híres egyetemét látogatta, s elvégezte a teológiát is Wedel-be került lelkésznek. Parókiája hamarosan kulturális és tudományos központtá vált. Széles baráti kör gyűlt köré, és a melegszívű hitszónoknak nem csupán újabb költeményeit hallgatták lelkesedéssel, hanem laboratóriumának ördcngős masináit és fortyogó lombikjait ’s megcsodálták. Rist János, a fáradhatatlan lelkipásztor, egyben kitűnő költő és leleményes polihisztor is volt. A 30 éves háború szörnyű lavinája azonban sajnos őt is maga alá temette. Kétszer rugaszkodott neki, hogy újjáte- remtse az elpusztult otthont, de mind a kétszer ismét szétrombolták a martalóc hordák, öt magát viszont nem tudták megtörni a csapások, éppúgy', mint énekköltő kortársait; Gerhardt Pált, vagy Schirmer Mihályt sem. Ontotta a szebbnél szebb költeményeket éí mindegyik rendíthetetlen hitről tanúskodott. Amikor lassan lecsillapodtak a háború hullámai, ismét kialakult körülötte az irodalmi tábor. Németország koszorús költője- ként ünnepelték. Verseihez kitűnő érzékkel válogatott a korabeli gazdag dallamanyag- liól. összesen 659 éneket írt, melyeket még életében 10 kötetben adtak ki. A mi éne- keskönyvünkben 5 található énekeiből, Payr Sándor, Sáraiba Károly és Zábrák Dénes fordításában. Amikor ez év augusztus 31-én, halálának 300. évfordulóján Rist Jánosra emlékezünk, tudjuk ml is olyan fénylő hittel és határozott hanggal vele együtt énekelni : ..Te mennyben s földön Ur 1 vagy,’ S íme, szegénnyé léssz, Örök szerelmed oly nagy, Hogy értünk halni kész: Add, hívek maradjunk, S dicséretedre kelvén, Hozsánnát énekelvén, Buzgón hálát adjunk. (Ékv. 110.) Valtinyi Gábor | KOPT PÜSPÖK GENFBEN A kopt ortodox egyház képviseletében Genfben járt Sámuel püspök, aki meglátogatta az Egyházak Világtanácsának genfi központját és arra kérte a vezetőket, hogy mielőbb hívjanak össze egy olyan konferenciát, ahol a közel-keleti egyházak képviselői kifejthetik álláspontjukat a nyugati egyházak megbízottai előtt a közel-keleti krízisről. Sámuel püspök a Kairóban székelő kopt ortodox egyház ökumenikus és szociális kérdésekkel foglalkozó hivatalának a vezetője. Felszólította Sámeul püspök a nyugati egyházakat, hogy vállalják a békéltetés szerepét és harcoljanak az igazságos békéért. A közel-keleti problémát az európai antiszemitizmus eredményének tekinti a püspök, mert most a nyugati keresztyén egyházak „az arab népek kontójára” támogatták Izrael államát, mivel szégyellik az Izraellel szemben annak idején elkövetett bűneiket. „A Nyugat nem várhatja az arab népektől, hogy megelégszenek az eddigi eredménynyel” — hangsúlyozta a püspök ... A nyugati nemzetek kierőszakolta „megoldások’’ nem elégítik ki az arab népeket s ezért hatalmi szóval békét teremteni ezen a térségen nem lehet.” Igazságos béke csak akkor jöhet létre szerinte, ha a nyugati népek szem előtt tartják az arabok jogait és boldogulását. Genfi látogatása után meglátogatja Sámuel kopt püspök a németországi, hollandiai, angliai, egyesült államokbeli és a kanadai egyházakat. Azóta is úgy van, hogy jönnek a házhoz s mondom: ma nem tudok elmenni apámhoz. De ha üt az óra, múló percek őre ... csendben megindulok ki a temetőbe. Nem hívnak, hogy jöjjek nem ígértem, megyek, de míg járni tudok biztos, hogy kimegyek. Hát itt vagy? Eljöttél? hallom, mintha várna ... és úgy érzem sosem, sosem vagyok árva. Gyarmathy Irén HIVATALOS TEOLÓGIAI KAPCSOLATOK A finn evanglikus és az ortodox egyház között hivatalos teológiai tárgyalások indulnak, ahogyan ezt Martti Simojoki finn érsek szovjetunióbeli látogatásáról hazatérve Helsinkiben közölte. Simojoki evangélikus érsek szerint a véleménycseréknek jó eredményei lesznek. Tárgyalásokat folytatott Simojoki érsek Alexej moszkvai pátriárkával és Nikodim metropolitával, az Orosz-Ortodox Egyház külügyi hivatalának a vezetőjével. A sajtó számára adott nyilatkozatában ‘„élő egyháznak” mondotta az érsek az ortodoxiát, „amely különösen is az istentiszteletében él elmélyült életet”. MINDEN HANGSZER HASZNÁLHATÓ! A pápa kiadott egy dokumentumot. amely szerint zenei szempontból széles skálájú változtatásokat engedélyez a katolikus istentiszteleten. Többet kell énekelnie a gyülekezetnek és ajánlja, hogy mind- j azokat a hangszereket hasz- : nálják, amelyek elterjedtek az illető országban.
