Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-07-23 / 30. szám
KP. BERM. BP. 72 Létbiztonság, európai biztonság Egységben es agresszió ellen Az uj országgyűlés első munkaülésszaka nagy lendülettel fogott neki népünk új feladatainak megoldásához. Korábban is i-Ík * esett rn“r arról, hogy gazdasági életünket új, megfele- l0“? formák közt kell továbbfejlesztenünk. A múlt heti ország- gyűlésen azonban már teljes világossággal rajzolódtak ki a gazdasági újítások körvonalai. FOCK JENŐ a minisztertanács jelentését egyszerű s nagyon érthető szavakkal terjesztette elő. Olyan gazdasági újításokra kerül sor, amelyek voltaképpen a legtermészetesebbek és legésszerűbbek. Például hogy olyat gyártsunk és termeljünk, amire szükség van, s annyiért adjuk termelvényeinket, amennyibe azok előállítása s a vevőkhöz juttatása kerül. Azok kapjanak nyereséget, akik jól dolgoznak. Ne kapjanak nyereséget azok, akik nem dolgoznak jól. És így tovább. Lapunk minden olvasója nyilván öjömmel olvasta, hallotta mindazt, ami az országgyűlésen elhangzott. Bizonyára jólesően hallottuk mindnyájan, hogy a gazdasági újítások célja jólétünk emelése, vagyis az ember, a népünk érdekében történik. A minisztertanács elnökének azokat a szavait, amelyek e tekintetben máris tényekre mutattak rá, az országgyűlés nagy tapssal jutalmazta. Például, hogy a természetes szaporodás az elmúlt évek mélypontjáról, ha lassan is, de most már egyenletesen fölfelé emelkedik. Vagy hogy a munkanélküliség rettenetes gondjától nekünk nem kell félnünk, mert mindenkinek, aki dolgozni akar, lesz munkája, kenyere ebben az országban. Azt is örömmel hallottuk, amit a fiatalságról hallottunk, s hogy a falun az öregek már hatvanéves korukban nyugalomba vonulhatnak, s helyüket egyre inkább a fiatalok váltják fel. A rendkívül sok és alapos hozzászólás minden oldalról megvilágította az új gazdálkodási rendszer feladatait és kérdéseit. Amit NYERS REZSŐ, SZURDI ISTVÁN belkereskedelmi miniszter és dr. KOROM MIHÁLY igazságügyminiszter mondott, nagyon világosan oszlatta el azokat a félreértéseket, amelyek az új gazdálkodási módszerrel kapcsolatban imitt- amott lábra kaptak. Különösen tetszett az országgyűlésnek, de a hazai közvéleménynek is az, amit több hozzászólás hangoztatott: a jó elgondolás megvalósításához jó munkára, tisztességre, becsületre, röviden erkölcsi erőkre van szükség. Már a minisztertanács jelentésében is szó volt a vallásos hívőkről jó értelemben. BERESZTŐCZY MIKLÓS dr. képviselő, r. kát. lelkész nagy tetszéssel fogadott felszólalása világossá tette, hogy az új gazdálkodási rendszerben a vallásos emberek nem lehetnek közömbös nézők, hanem minden becsületes dolgozó emberrel együtt kell nekik is fáradozniuk jobb életünk továbbépítésének a felelős munkájában. A Hazafias Népfrontnak a választások alkalmával gyakran hangzott igazságai szólaltak meg új formában konkrét feladatokkal kapcsolatban. Érdemes Beresz- tóczy Miklós beszédének néhány legfőbb mondatát újra, itt is elolvasnunk. Azt mondotta ez a kiváló, haladó papképviselő: ,.Bármilyen emberi tevékenység, tehát gazdasági terveink megvalósítása is csak akkor lesz valóban eredményes, ha két tényező együttesen érvényesül: a szakértelem és a szakértelem megnyilvánulásait egyenesben tartó erkölcsi öntudat. Lehet valaki bármely szakma bármilyen kiváló művelője, nem ér tudása a közösség szempontjából semmit, nem lesz a társadalom hasznos tagja sohasem, ha tudása nem párosul a legkomolyabb erkölcsi öntudattal, becsületérzéssel, emberséggel, közösségi szellemmel, embertársainak szeretetével, önfeláldozással, áldozatkészséggel. Miniszter vagy bolti eladó, gazdasági vezető vagy téesz brigádtag egyaránt rendelkezzék a munkájához szükséges legnagyobb szakmai tudással. Ez elengedhetetlen. De csapnivaló ember lesz bármelyik, ha szakmai tudása mellett csaló, sikkasztó, közösséget károsító, embertársain uralkodó és azokat kihasználó, jellemtelen és antihumánus. Haszontalan lenne éppúgy, mintha az eset fordítva adódnék: a jámbor, becsületes, akár templomos ember is, mit sem érne, ha kellő tudás és szakértelem nélkül végezné munkáját, azokat a feladatokat, amelyek — ilyen vagy olyan formában, de végső soron — mindnyájunkat érintenek, mert a közösség dolgai.” Az országgyűlés minden tagja helyesléssel fogadta ezeket a szavakat. Mi evangélikus keresztyén hívő emberek is a magunkévá tesszük őket, s buzgón imádkozunk azért, hogy ez az er- kölcsiség töltsön el egyre inkább mindnyájunkat, minden hívőt s a nem vallásos embereket is népünk java és jövője érdekében. így lesz alapja és ereje földi létbiztonságunknak, aminek a hiánya olyan gyötrelmes még a vallásos hívő ember számára is. És így fogunk tudni tenni még többet népünk s az emberiség békéjének védelme és biztosítása érdekében is. EZ A KETTŐ, a biztos mindennapi kenyér és a földi béke összetartoznak. Közelebbről fontos tartozékuk az európai béke, amelyet most ismét több veszély fenyeget. Fenyegeti az is, ami Vietnamban történik. Az is, amit ‘Közel-keleten váltott ki az izraeli agresszió. Az is, ahogyan Nyugat-Németország vezető politikusai gondolkodnak. Országgyűlésünk nem foglalkozhatott úgy gazdasági életünk békés építésének a tervezgetésével, hogy ne vette volna szemügyre békénknek ezeket a veszélyeit, s ne szállt volna síkra ellenük. Adja Isten, hogy országgyűlésünknek ez a határozott állásfoglalása a békeszerető népek és egyes emberek nagy családjának a béketörekvéseit erősítse s mielőbbi teljes győzelemre segítse. Dr. Vető Lajos Finn —magyar barátsági hét A Hazafias Népfront szervezésében 360-an indultak el hazánkból Finnországba, hogy ott egy hetet töltsenek a testvérnép megismerésének jegyében. A csoportban, amely e hó 17-én indult útnak, két evangélikus lelkész is van: Kökény Elek rákospalotai és Virágh Gyula pesterzsébeti lelkész. Négy napon keresztül — július 6—9 között — nagy nem.- zetközi találkozó színhelye volt a stockholmi Folkethus („népház”) kongresszusi terme. Itt tartotta ülését a VIETNAM- VILÁGKONFERENCIA. Közel 500 résztvevő volt jelen több mint 50 országból. Azért jöttek el, hogy tiltakozzanak az amerikaiak vietnami agressziója ellen és megvizsgálják, miképpen tudnának közreműködni a vietnami háború befejezéséért, továbbá Vietnam békéjének, függetlenségének és szabadságának biztosításáért. Alig van napjainkban még egy olyan nemzetközi konferencia, ahol olyan imponáló egység alakult volna ki, mint Stockholmban ezen a konferencián. Amikor a záróülésen szavazásra került a sor a konferencia „felhívásá”-nak elfogadására, a majdnem félezer részvevőből mindössze négy személy szavazott „nem”-mel és csupán hárman tartózkodtak a szavazástól. Az agresszió elítélésében egység nyilatkozott meg a különböző békeszervezetek között. Ez volt az első eset, hogy nem pusztán a Béke-Világta- nács, hanem számos más békemozgalom egységesen lépett fel a világ békéjét is veszélyeztető vietnami háború ellen. Eddig nem egyszer történt meg, hogy a különféle békeszervezetek a világon nem tudtak egységes állásfoglalásra eljutni a nemzetközi élet kérdései között. Most 22 nemzetközi szervezet képviseltette magát és fogott össze Vietnam békéjéért. A Béke-Világtanács képviselői mellett ott voltak többek között a „Leszerelésért és Békéért küzdő Nemzetközi Szövetség”, a Nemzetközi Barátság és Megbékélés”, a „Keresztyén Békekonferencia”, a „Nemzetközi Békeiroda”, a „Pax Christi”, az „Európai Katolikus Keresztyének Berlini Konferenciája” stb. kiküldöttei. Egység jött létre a keleti és nyugati, északi és déli országokból érkezett delegátusok között. Mind az öt világrész képviseltette magát ezen a konferencián. A Szovjetunióból éppen úgy eljöttek, mint az Észak-amerikai Egyesült Államokból, Brazíliából csakúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaságból, Nigériából éppen úgy, mint Izraelből stb. A különböző világrészekből jött delegátusok más-más oldalról közelítették meg a súlyos vietnami problémát és gyakran szenvedélyes viták is alakultak kj, de végül megszületett az agresszió ellen az az egység, amely annyira szükséges. Ez az egység kifejezésre jutott a keresztyének és nem-keresztyének között is. Számosán voltak jelen, akik különböző keresztyén felekezetekhez tartoznak, mások viszont nem tartanak kapcsolatot az egyházakkal. A kétségtelenül fennálló világnézeti különbözőség nem akadályozta őket, hogy egymásra találjanak és egysé- I gesen lépjenek fel a vietnami háború azonnali befejezéséért és egy sokat szenvedett nép függetlenségének biztosításáért. Nyilvánvalóvá lett Stockholmban a különböző felekezetekhez tartozó keresztyén delegátusok egysége is. Az evangélikus Niemöller és Kloppen- burg, az ortodox Juvenali püspök, a róm. katolikus Boulier abbé és a kvéker Homer Jack egyetértettek az amerikai agresszió elítélésében és a vietnami háború azonnali befejezésének szükségességében. Egységesen foglalt állást a stockholmi konferencia abban, hogy Észak-Vietnam bombázását azonnal meg kell szüntetni, az amerikai csapatokat vissza kell vonni, a katonai támaszpontokat meg kell szüntetni és biztosítani kell a vietnami népnek, hogy rendezze saját ügyeit a függetlenség, a demokrácia, a béke alapján vagyis a genfi egyezmények és Dél-Vietnam népeinek alapvető érdekeit képviselő Nemzeti Felszabadítási Front programja szerint. Ehhez az egységes állásfoglaláshoz a stockholmi Vietnam Világkonferencia nem felületes „szólamok” és nem is „indulatok” alapján jutott el, hanem nagyon körültekintő, alapos és lelkiismeretes elemző munka nyomán. Nyolc bizottságban más-más oldalról vizsgálták meg a vietnami háború problémáját. Az egyik bizottság a nemzetközi jog, a másik tömegpusztító fegyverek és i népirtás, a harmadik a „hamis és reális békekezdeményezések” stb. szempontjából. Egymás után szólaltak meg a bizottságokban azok, akik két- szer-háromszor voltak Vietnamban a most folyó háború alatt és mint szemtanúk mondották el borzalmas tapasztalataikat. Tömegével kerültek a bizottsági asztalokra eredeti fényképek szétroncsolt gyermekekről, asszonyokról és férfiakról, agyonbombázott kórházakról, iskolákról és családi otthonokról. Voltak, akik a felrobbantott bombák szilánkjait tették a konferencia részvevői elé és magyarázták el, hogy a különböző fajtájú bombák milyen iszonyatos pusztítást végeznek a vietnami nép között. E közben mondotta dr. Benjamin Spoek neves amerikai gyermekorvos: „Szégyelljük, hogy az Egyesült Államok ilyen igazságtalan, törvénytelen háborút indított a vietnami nép ellen.” És éppen a látottak és hallottak alapján fo-> gadta el a konferencia a világ népeihez intézett felhívásnak ezt a súlyos mondatát is: „Az amerikai eszkaláció Vietnamban ma már nem egyéb, mint népirtás.” Az egységesen elfogadott „felhívás” ezt is mondja: „Vállaljuk mi, különböző országokból érkezett, különböző meggyőződésű és hitű férfiak és nők, hogy közösen munkálkodunk, fokozzuk erőfeszítéseinket minden országban és nemzetközi méretekben egyaránt, egyre nagyobb méretű, egyre több akciót szervezve a Vietnam elleni amerikai háborúval szemben, a vietnami nép békéjéért, szabadságáért és függetlenségéért, a világ békéjéért, az emberiség jövőjéért”. Ugyancsak az egység jegyében született az a döntés, hogy a konferencia elhatározta az értekezlet munkáját folytató stockholmi bizottság felállítását. Tagjai egyelőre a szervező bizottságban részt vevő személyiségek, de a bizottság nyitva áll minden olyan szervezet előtt, amely a konferencia által kinyilvánított célokért küzd. Azt is egységesen határozta el a konferencia, hogy a genfi egyezmény aláírásának évfordulóján, július 20-án világnapot rendez a vietnami agresszió elleni tüntetésekkel. A konferencia abban a reményben zárult, hogy munkája nem volt hiábavaló és annak eredményei meg fognak mutatkozni a nemzetközi életben, D. Káldy Zoltán a Szovjetunióba utazott D. Káldy Zoltán utljet* SŐiárten monbía SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 9. VASÁRNAP 1 Kor 10,13 Isten azért kísérti meg híveit, mert jó és irgalmas hozzájuk és nem akarja, hogy a nyugodt és zavartalan élet lustává, a bajok és nehézségek pedig kétségbeesettekké tegyék őket. A kereszt neveli a testet és nem engedi uralkodni a leiken. Az örökös gond és aggodalom pedig kétségekbe taszítaná az embert. Ezért egyenlíti ki Isten az ember életét, amelyben tehát váltakozik az aggodalom és vigasztalás, ahogyan Pál mondja 1 Kor 1013-ban: „...hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek. Sőt a kísértéssel együtt a menekvést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” pm Nikodim moszkvai metro- polita meghívására D. Káldy Zoltán püspök feleségével együtt nyári szabadságát a Szovjetunióban tölti. A pi pökházaspár július 13-án a ferihegyi repülőtérről útnak indult. Ilii 11111111 i 111! 111! I! I! 11 IlililllJ 11:1 i i! I i I i 1111 i I i I! 1111111 i i III III! 1111111111111,11111 IMÁDKOZZUNK Mindenható Istenünk, szerető mennyei Atyánk! Hálát adunk kegyelmedért, amelyet naponként megújítasz rajtunk. Hálát adunk Jézus Krisztusért, Akit értünk küldtél erre a világra, hogy megváltónk és üdvözítőnk legyen. Künyörgünk, add nékünk Szentlelkedet, hogy soha el ne szakadjunk az igazi Szőlőtőtől, a mi Urunktól, hanem olyan szőlővesszők legyünk, amelyek jó gyümölcsöt teremnek. Te tisztogass minket igéddel, simogató és dorgáló szavaddal, hogy megszabaduljunk bűneink, mulasztásaink terhétől. Te őrizz meg minket a hitetlenségtől és a szeretctlen- ségtől, hogy hitben és szeretetben munkálkodva dicsérhessünk Téged. Jól tudjuk Atyánk, hogy csak Te adsz nekünk életet és erőt arra, hogy tetszésedre éljünk. Könyörgünl:, őrizz meg minket ebben a földi életben az örök élet számára. Add, hogy minden lépésünket, gondolatunkat és cselekedetünket kedved szerint tegyük. Add, hogy tudjuk szeretni a másik embert, a testvért, a felebarátot. Egyszülött Fiad szüntelen való szolgálata tanít minket erre. Könyörgünk, áldd meg egyházadat, gyülekezeteidet, népünket, ezt az egész világot megelégedéssel, békével. Amen. NÖVEKSZIK AZ EVANGÉLIKUSOK SZÁMA AUSZTRIÁBAN A svájci evangélikus sajtó- szolgálat jelentése szerint 20 százalékkal emelkedett az osztrák evangélikusok száma 1945 óta, a gyülekezetek száma pedig ugyanebben az időszakban 37 százalékkal lett több. 1945-ben az Evangélikus Egyház lélekszáma 342 000 volt 126 gyülekezetben. Ez a szám 410 000-re emelkedett, a gyülekezetek száma pedig 173-ra, ami megfelel az összlakosság 6 százalékának. A 47 új gyülekezetben új gyülekezeti épületekre szükség és 1953-tól 1966-ig 95 új egyházi épületet emeltek. A templomok mind ún. kis- templomok, befogadóképességük 100 és 400 ülőhely között váltakozik. Ez az elgondolás rendkívül hasznosnak bizonyult, mert a kisebb templomokban sokkal könnyebben jön létre a személyes kapcsolat a lelkész és a gyülekezet között, mint a nagy székesegyházakban. Nem is szólva arról, hogy mennyivel könnyebb ezéknek a kis templomoknak a karbantartása! volt DR. BLAKE FŐTITKÁR AZ NDK-BAN Június 6. és 11. között hi- | vatalos látogatást tett Kelet- és Nyugat-Berlinben dr. Blake ökumenikus főtitkár. A látogatás jelentőségét fokozta, hogy dr. Blake főtitkár megbeszélést folytatott az egyházi ügyek államtitkárával, H. Seigewasserral és a Német Demokratikus Köztársaság külügyi parlamenti felelősével, G. Göttinggel. A megbeszélésen részt vett W. Pabst egyházfőtanácsos is.
