Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-07-16 / 29. szám

N KP. BERM. BP. 7á XXXII. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1967. július 16. Ara: 1,40 forint Keresztyén világszervezetek és a Közel-keleti helyzet A Keresztyén Békekonfe­rencia, elnöksége (Hromádka elnök és Ondra főtitkár) jú­nius 8-án adták ki nyilatko­zatukat a közel-keleti kérdés­ről, amely így hangzik: „Azokon a helyeken, ahol egykor a próféták igéi hang­zottak, ahonnan kiindult a békesség evangéliumának üze­nete, ahol létre jött az első ke­resztyén közösség, most har­cok lángoltak fel Izrael és arab szomszédai között. Ez ve­szedelmes helyzetet teremtett ezen a területen. A hosszú idő óta húzódó antagonizmust ma már nem tárgyalásokkal és nem békés úton próbálják megoldani. Ehelyett háborús konfliktus tört ki. Ez az újon­nan keletkezett helyzet mély nyugtalansággal tölt el ben­nünket. Továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy vi­lágszerte minden kérdést csak tárgyalások útján lehet és kell megoldani, különben az a ve­szély fenyeget, hogy bárme­lyik úgynevezett helyi konflik­tus pusztító világkatasztrófá­vá válhat. Az erőszak és a há­ború nem alkalmas eszköz a vitás kérdések megoldására. ' Ezért örömmel üdvözölhet­jük és támogatjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. június 6-i és 7-i határozatát, amely minden lépés megtéte­lét sürgeti az azonnali fegy­verszünet és minden katonai akció megszüntetése érdeké­ben ezen a területen. Véleményünk szerint a fegy­verszünet utáni első lépés az lenne, hogy helyreállítsák a konflikus kitörése (1967. jú­nius 3.) előtti állapotot. Fel­szólítjuk az összes felelős fe­leket, hogy amikor erről a konfliktusról tárgyalnak, olyan végleges békés megoldásra tö­rekedjenek a Közel-Keleten, amely tekintetbe veszi az ér­dekelt felek valamennyi jogos követelését. ' Tudatában vagyunk annak és ebben az összefüggésben hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden fegyverszünetre szó­lító felhívás, ahol csak ilyen helyzet adódik a világon, igen sokat veszít erejéből a viet­nami háború ténye miatt. Hogy az Egyesült Államok ilyen háborút folytathat Viet­namban, az a világ más ré­szein is a konfliktusok ha­sonló módon történő megoldá­sára tett kísérletekre ösztö­nöz. Tudjuk, hogy a világ vál­sággócai mind összefüggenek. A közel-keleti események kap­csolatosak a távol-keleti ese­ményekkel. Felhívjuk a fi­gyelmet ezekre az összefüg­gésekre és felszólítjuk a világ valamennyi kormányát és ha­talmát; minden egyházat és minden egyes keresztyén em­berét: használják fel befolyá­sukat és egyaránt törekedje­nek a közel-keleti veszedelmes konfliktus békés megoldására, valamint Vietnamban az ame­rikai agresszió megszünteté­sére.” A Lutheránus Világszövet­ség elnöke, dr. Schiotz, a Köz­ponti Bizottság ülésén Wa- terloo-ban nyilatkozott a kö­zel-keleti kérdésben. Két év­tizede igyekszik a Lutheránus Világszövetség enyhíteni az arab menekültek nyomorát. A munkatársak nem sebesültek meg, de a segítőszerv köz­pontja, az Auguszt-Viktória- kórház súlyosan megsérült. A Lutheránus Világszövetség re­méli, hogy a közel-keleti há­borút most tartós béke fogja követni. Június 7-én állást foglalt a közel-keleti konfliktussal kap­csolatban az Egyházak Világ­tanácsa is és arra szólította fel a tagegyházakat, hogy kormányaiknál támogassák a Biztonsági Tanács elgondolá­sait, hogy mielőbb szűnjenek meg az ellenségeskedések és létrejöjjön a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke. Köz­vetlenül az ellenségeskedések kitörése után felhívást jutta­tott el az ENSZ főtitkárához dr. O. Fr. Nolde, az egyházak nemzetközi ügyekkel foglal­kozó bizottságának az igaz­gatója is. Nolde köszönetét mond a főtitkárnak, hogy Kairóban és másutt tárgyalt az érdekelt felekkel a béke biztosítása érdekében. Ugyancsak már június 6-án megjelent a Hollandiai Öku­menikus Tanács nyilatkozata is, amelyet a hollandiai ró­mai katolikus egyházzal kar­öltve fogalmazott meg és in­tézett a holland kormányhoz és néphez. Kérik nyilatkoza­tukban a holland kormányt, hogy az ellenségeskedések megszűnte után tegyen meg mindent azért, hogy Izrael államának a biztosítása mel­lett szűnjék meg a feszültség oka Izrael és az arab népek között. Felajánlja segítségét is a Tanács, hogy a háború ál­dozatainak a szenvedése meg­szűnjék. A közel-keleti válsággal kapcsolatban a Református Világszövetség központi alkal­mazottai is nyilatkoztak. A Református Világszövetség el­nöke, D. dr. Wilhelm Niesel professzor és a Szövetség fő­titkára, D. Marcel Prader- vand, június 5-én kiadott nyilatkozatukban kijelentik, hogy a háború sohasem tudja megoldani a politikai kon­fliktusokat, bármilyen súlyo­sak legyenek is azok. Felszó­lítják a Világszövetség tag­egyházait és az összes keresz­tyéneket, hogy imádkozzanak a békéért, amely minden né­pet az őt megillető jogokhoz segít. A lítján Amerikában vu Buffalóban és New Yorkban A clevelandi szép napok után két nagy amerikai város­ba vezetett az utunk: Buffaló­ba és New Yorkba. Buffalóba Juhász Imréék vittek el bennünket gépkocsi­jukon. Maga az út nemcsak azért volt érdekes, mert szebb­nél szebb tájakban gyönyör­ködhettünk, hanem azért is, mert Juhász Imrével tovább folytathattuk azt a „dialó­gust” amit Clevelandban meg- kezdtünk. Kitűnt, hogy még nagyon sokat kellene egymás­sal beszélgetnünk abból a cél­ból, hogy még jobban értsük egymás gondolkodását és mun­káját: az amerikai magyar evangélikusok és mi. De az is újra világos lett, hogy sok kér­désben tudtunk közeledni egy­máshoz amerikai utunk alatt. Buffalóban több mint fél év­százada áll fenn a magyar evangélikus gyülekezet. Nem­rég ünnepelték ezt a jubileu­mot. Kedves kis templomuk van. A gyülekezet lélekszáma jelenleg megközelíti a 150-et. Lelkészük Buthy Dénes akit még soproni licista korából, majd siófoki szolgálati idejé­ből ismertem. Igyekszik helyt állni gyülekezetében, ami nem lehet könnyű a számára, mert a gyülekezet temploma — lá­tásom szerint — nem a leg­jobb helyen fekszik és nem egyszerű dolog a „templom kö­ré” gyűjteni és megtartani a gyülekezetét. Buthy Dénes a lelkészi szolgálata mellett ta­nári állást is vállalt egyik is­kolában. Hétköznap lévén ma­gával a gyülekezettel nem tudtam találkozni, de néhány gyülekezeti taggal elbeszélget­hettünk. Különösen is szívesen gondolok vissza özv. Molnár Jánosné-ra és nagyszámú csa­ládjára. Ök adtak nekünk ott­hont szép házukban. Kiderült, hogy rokonok is vagyunk, Ma­lomsokról származnak ahon­nét az első világháború után vándoroltak ki. Kilenc gyer­meket nevelt fel, akik majd­nem valamennyien összejöttek a családi otthonba a „püspök­látogatás” hírére. Jó volt kö­zöttük megtapasztalni, hogy „tartják a rokonságot”. Es ha az ember idegenben jár, ezt mindig jó érezni. Ugyancsak találkoztam Buf- faloban özv. Buthy Sándorné- val, a lelkész édesanyjával. Beledről jött ki néhány hónap­ra, hogy meglátogassa fiát. Azok közé a magyar asszonyok közé tartozik, akik „odakint” is jót mondanak hazánkról és aki látogatása után szíves-örö­mest tér vissza hazájába. Nagy élményt jelentett szá­munkra, hogy kirándulhat­tunk a Niagara-vízeséshez. Közel esik Buf falóhoz. Két­szer is megnéztük: éjjeli kivi­ffp|,uíí)er 9Mríon mortbío Szentháromság után a 8. vasárnap Mt 12,50 Rajongók és szektás gondolkodású emberek igen sokszor visszaél­nek ezzel a szép és értékes szóval: Testvér. Szinte nem merjük már emiatt használni sem. Szinte senkit sem szólíthatunk meg már a ,,testvér” szóval, annyira bemocskolták ezt a szót, meg sok más szót is vele együtt a maguk szánalmas értelmezésével. Ha azonban helyesen használom a „testvér” szót, akkor ez azt jelenti, hogy Isten országának vagyok a polgára, ahol Krisztus az TJR, mert vele együtt örököltem azt. Hiszen éppen azért adta nekünk ezt a nevet, hogy örököstársai legyünk, vele együtt éljünk és dol­gozzunk az Isten országában. Mert hiszen nemcsak ezt a nevet adta nekünk ,hanem az örökséget is. Ezért minden egyes keresztyén és hívő ember Krisztus Urunk testvére és vele együtt örököse a meny- nyei javaknak. pm liI!KMlllIl!!I!IiI!IIIíniII!IlXil!liniIíinilI!II[!!lIír[I!IíK!II!!!lllll|[I!I!llllIilimi!!l!ril!l!![l!lIII!imíI!IIIII!llimill{líllI[Iilllililil!Iil!IH»iI!Kii;i! D. Káldy Zoltán hazaérkezett Stockholmból A vietnami kérdésről rendezett Stockholmi Világkonferen­cián részt vett magyar delegáció hazaérkezett. A delegáció hét tagja között volt D. Káldy Zoltán püspök is. A 62 országból összejött 452 delegátus részvételével folyt élénk eszmecseréről s a konferencia állásfoglalásáról az amerikaiak vietnami agressziójával szemben lapunk következő számában közöl is­mertetést Káldy püspök. ililllllíllllltl!l!lll!l!lilll!lll!l!l!lll!lll!lll!Iillllllillllll!||||||||||ll|]|lll|l||]||||!|||||||||]|||||||!i:i;III||il!l!lii:illlll|!|||||||]|||||||||||!|{|||||||l|]j||; IMÁDKOZZUNK Mindenható Isten, mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked azért a szerétéiért, amely naponként reánk árad kegyelmed­ből. Hálát adunk azért, hogy nem büntetsz minket úgy, amint azt megérdemelnénk, hanem bűneinket kész vagy meg­bocsátani, botlásainkból kész vagy felemelni minket. Könyörgiink, adj belénk olyan hitet, amely mindenkor szi­lárdan összeköt minket Veled. Add, hogy soha ne távozzunk el Tőled, soha ne hagyjuk el a Te szeretetedet, hanem abból éljünk szüntelenül. Újítsd meg szívünkben a hitei és a szere- tetet, add, hogy tudjunk Neked élni és tudjunk szeretetben szolgálni embertársaink között. Te tisztítsd meg szívünk sze- retetét, hogy ne önzésből szeressük a másik embert, hanem mindenkor Tereád nézve önzetlenül szolgálhassunk felebará­taink között. Add, hogy mindig ott legyünk, ahol szeretetet, segítést várnak tőlünk, s ne csak beszéljünk a szeretetről, hanem állandóan készen legyünk a szeretet cselekedeteire. Add, hogy tudjuk hitben erősíteni a kételkedőket, felemelni az elesetteket, vigasztalni a szomorú szívűeket, bátorítani a kétségbeesetteket. Add, hogy úgy tudjunk szolgálni az embe­rek között, amint szolgált a mi megváltó Űr Jézusunk is. Úristenünk! Könyörgünk, áldd meg a Veled és az ember­társainkkal való kapcsolatunkat, egyszülött Fiadért, a mi Ür Jézus Krisztusunkért, ámen. lágításban és nappali fényben. Mindkét alkalommal csodála­tos volt! Micsoda óriási erő­vel és robajjal zuhog a nagy mennyiségű víz! Ezt nem le­het elfelejteni! D uffalóból repülőgéppel mentünk New Yorkba. Akkor érkeztünk este a világ­város fölé, amikor már égtek a villanyok és a sokszínű fény káprázatos látványt nyúj­tott a repülőgép utasainak. Különösen is a Manhattan ég- beinyúló felhőkarcolóinak ki­világított ablakai adtak a csil­lagos égre emlékeztető pano­rámát. Onnét a magasból ne­héz elképzelni, hogy ebben a felhőkarcoló rengetegben egy­másra tudnak találni a Buda­pestről érkező és New York­ban élő magyar evangéliku­sok! Ez mégis megtörténhe­tett: Bell Lajos lelkész várt bennünket a repülőtéren, amely akkora mint egy nagy város. New York elővárosának Jersey City-nek egyik angol­nyelvű evangélikus gyülekeze­tében szolgál. Nemcsak barát­ságos otthont adott nekünk New York-i napjaink alatt, hanem gépkocsijával is segí­tett, hogy megnézhessünk New York-ból „mindent”, ami két nap alatt egyáltalában meg­nézhető. így jutottunk el az Empire State Building 380 mé­ter magas épületébe, a Hud- - son folyó torkolatában fekvő 22 emeletes Szabadságszobor­hoz, a híres Rockefeller Cen­ter-be, Manhattan felhőkar­colóinak világába stb. Bell Lajos megbecsült tag­ja a Jersey City-ben szolgáló evangélikus lelkészek közössé­gének. Szoros kapcsolatot tart az Amerikában élő magyar evangélikus lelkészekkel is. Felesége szintén állásban van. Nagyobbik fia egyetemi tanul­mányai közben sokat foglalko-. zik Arany János Toldi-jával. Lehet, hogy idevonatkozó ta­nulmányait egy ideig majd Budapesten folytatja. Meglátogattuk Varga Lász-, lót is, aki a New York-i ma-, gyár evangélikus gyülekezet-; nek lelkésze. Éppen most ün­nepli lelkészi szolgálatának 50, évfordulóját. Nyugdíjas ugyan, de ellátja a magyar evangéli­kus hívek lelkigondozásáf Nem könnyű dolog ez ebben a világvárosban! Egyáltalában nehéz a felhőkarcoló rengeteg-/ ben az egyház- tagjait megta-^ lálni, de méginkább nehéz a' magyar evangélikusokat, akik. igazán „szórványban” élnek' New Yorkban! Varga László lelkészt félévszázados lelkészi szolgálata jubileumán köszönt­sük mi is testvéri szívvel! New Yorkban több szolgái latot végezhettem. Bell Lajos jóvoltából elmehettem Jersey City Északkeleti Egyházmei gyéjének lelkészi gyűlésére. Itt előadást tarthattam magyaror­szági evangélikus egyházunk életéről és szolgálatáról a szép számmal jelenlevő lelkészek­nek. Előadásomat elég részle­tesen közölte a Newark Eva- ning News című világi lap, A lelkészi munkaülés után az egyik rádió számára kértek in­terjút ugyancsak egyházunk életéről. V' ÍZ edves alkalom volt szá-' munkra dr. Fry elnökkel (püspök) töltött idő. Dr. Fry a Lutheránus Egyház Ameriká­ban nevű evangélikus egyház elnöke. Ugyancsak ő az elnöke az Egyházak Világtanácsa Végrehajtóbizottságának és tagja a Lutheránus Világszö­vetség Végrehajtóbizottságá­nak is. Feleségemmel együtt ebéden látott vendégül min-' két. Majd meghívott Egyház- kerülete 31 tagú Végrehajtó- bizottságándk (Presbitériumá­nak) épven akkor folyó ülésé­re. Itt alkalmam volt a feltett kérdések kapcsán ismertetést adnom egyházunk szolgálatá­ról. Jól esett az a figyelem és szeretet amelyben itt is ré-. szem volt. Ezzel be is fejezem ameri­kai utamról szóló beszámoló­mat. Jó érzéssel, Isten iránti hálával és barátaink felé járó köszönettel gondolunk vissza feleségemmel együtt a három­hetes útra. Sok élményben, gazdag tapasztalatban volt ré­szünk és bizony sokat kellett odakint szolgálnunk. Ez az út nem volt „vakáció”, ellenben folyamatos szolgálat. Éppen ezért volt szép! Reméljük* hogy a szolgálatoknak meg­lesznek a gyümölcsei! D. Káldy Zoltán AZ LVSZ WATERLOO-I ÜLÉSE A Lutheránus Világszövet­ség Központi Bizottsága a ka­nadai Waterloo-ban tartotta ez évi rendes ülését. Elhatározták, hogy a Lut­heránus Világszövetség ötödik világgyűlését 1970 júliusában a brazíliai Porto Alegre-ben tartják a brazíliai evangélikus egyházak meghívása alapján. A határozat értelmében ez a világgyűlés nem tarthat 10 napnál hosszabb ideig és fő­témája így hangzik: „Küldöt­tek vagyunk a világban.” Ugyancsak csökkenteni fogják az előző világgyűlésekhez ké­pest a, résztvevők számát is, , A vendéglátó brazíliai evan­gélikus egyházak elnöke, dr. Ernesto Schlieper örömmel üdvözölte a waterloo-i hatá­rozatot és kijelentette, hogy a Világgyűlés nagy mértékben fogja erősíteni a brazíliai és latin-amerikai evangélikus egyházak egységét és összetar­tozását, amely diaspórában él a nagy katolikus tömbben. A Központi Bizottság továb­bi három egyházat vett fel tagjai sorába: A Kanadai Evangélikus Egyházat, a Lit­ván Evangélikus Egyházat és az Indonéziai Protestáns Ke-; xesztyén Simalung-Egyházat, ' -j T­L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents