Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-07-02 / 27. szám
i Néhány csepp víz... Egyik autótulajdonos barátom mondta el a következőket: „Kocsivezetés közben elkerülhetetlen, hogy a vezető ne csináljon olyan hibákat, amelyből baj is lehet. Néha pár méteren múlik az egész, de nyugalommal, jó reflexmozdulatokkal egy pillanat alatt segíteni lehet. Amikor én csinálok hibát, a másik kocsi vezetője elmond engem mindennek, díszítő jelzők áradatát zúdítva rám. Legtöbbször nem is hallom mit mond, de az arcáról leolvasom, no és a mozdulatairól. Nem válaszolok, megyek tovább. .. Persze van úgy, hogy a másik csinál hibát és akkor én lennék a soron,, de vagy nem szólok semmit, vagy barátságosan rámosolygok, mintha azt akarnám ezzel jelezni: nincs baj, barátom, megúsztak mind a ketten, gyerünk tovább... Ez az én alap-magatartásom és úgy látom, hogy eddig bevált a belső ember, a szellemi ember viselkedése, amely kizárja a veszekedést és gyűlölködést ismeretlen emberek között...” Szóval az én barátomnak, aki ezt elmondta, alapmagatartása van. Olyan a magatartása, amelynek van alapja, szilárd, biztos, nyugodt fundámentuma. Láthatatlan alapja van, mint egy épületnek a fundámentuma. Minél magasabb egy épület, annál mélyebbre engedik az alapot és annál láthatatlanabb. Minél mélyebb és minél eltakartabb, annál több terhet képes elhordozni és voltaképpen csak az épület nagysága az, amely sejteti annak az alapnak a létezését és a lényegét. Ez az alap a keresztyén ember életében a — keresztség! A magatartás pedig, amely ezen az alapon nyugszik és amely sejteti az alapot, az a keresztyén életgyakorlat, a jónak a cselekvése. A keresztség eltakart alap, mert senki nem hordja a homlokán a keresztség jelét és nincs a gomblyukában egy keresztlevél, amely előre figyelmezteti az ismeretleneket, hogy aki itt jár, él közöttük, az megkeresztelt ember. Az alapot Isten teremtette meg. A konfirmandusok is azt szokták mondani a vizsgán, amit tőlünk tanulnak: „egyházunknak két szentsége van”, de valóban ezt nem kell szóról szóra venni, mert a keresztség <és az úrvacsora is) Istentől való szentség a keresztyén ember javára. A keresztség az Isten jelenléte, önkéntes jelenléte a keresztyén ember életében és nem az ember cselekedete, amellyel Istent a maga erejéből birtokolja. A keresztség olyan kiindulási lehetőség, amelyet Isten ad az embernek, de az ember nem azt csinálja vele, amit akar, hanem amire Isten biztat, amire elhív, amire elküld. Kiindulási lehetőség, amelynek cselekvési tartalma, célja, formája egész lényege, minden részlete biblikusán meghatározott a Jézus tanításaiban, példázataiban és saját maga életében. A keresztség — lehetőség, széles körű, nagy távlatú, világraszóló, de ugyanakkor — kötöttség is. Kötöttség Istenhez, Isten szeretetéhez és a szeretethez egyáltalán. A keresztelés mindig közösségben történik, még akkor is, ha csak néhányan vannak jelen és ezért mindig kötöttség a közösséghez, a gyülekezethez. A kereszteléskor kérdések hangzanak el és azokra szülők és keresztszülők válaszolnak, de — jaj! — maguk sem tudják, hogy milyen könnyelműen válaszolnak, hiszen éppen azok alapján vállalják az isteni kötöttséget és a keresztyén nevelés nagyon nehéz szolgálatát, amelyre Istentől kapták az alapot. Legyünk őszinték: sokszor maga a gyülekezet is köny- nyelműen hallgatja a feleleteket és nem hordozza az Ígérgetés terhét, amelyet magára vállal. Néhány csepp víz az, amely a keresztségkor a gyermek fejét érinti, de tudjuk és hisszük, hogy annál sokkal több, nem egyszerűen jelkép, hanem vállalkozás, alap, teherhordo- zás, szolgálat, jónak a cselekvése, de nem egyedül, hanem Istennel és a gyülekezettel való közösségben. Drága, csodálatos vízcseppekl Várady Lajos fUllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIliailllllllllllllllllllllllllllllltltllllllflllllllllll!|ll|1l|]llli|ll|ll|!!|l flz Országos Egyház Presbitériumának ülése Az Országos Egyház Presbitériuma június 21-én ülést tartott, amelyen Mihályfi Ernő országos felügyelő búcsúztatta a nyugalomba vonult D. Dr. Vető Lajos püspököt és köszöntötte D. Káldy Zoltán püspököt, aki átvette az Országos Egyház lelkész-elnöki tisztét. Ezt a tisztséget hivatali rend szerint a szolgálatában idősebb püspök látja el. (Régi egyházi szóhasználat szerint egyetemes püspöknek nevezték.) D. Káldy Zoltán meleg szavakkal méltatta D. Dr. Vető Lajos püspöki szolgálatának jelentőségét s rámutatott az egyház szolgálatának mai szakaszaira. A presbitérium végül folyó ügyeket tárgyalt. ALEXIUS PÁTRIÁKKÁ TILTAKOZIK Alexius moszkvai pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház feje, levelet intézett Konstantin görög királyhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy kormány- határozattal nyugdíjazták Chrysostomos érseket, a görög egyház prímását. „Mélyen nyugtalanít bennünket, hogy a hatalom új birtokosai beavatkoztak a görög testvéregyház ügyeibe”, írja levelében Alexius pátriárka. A szolgálat útján Amerikában ív. A clevelandi magyar evangélikusok között Ha élni akarsz, szeretned kell. Szeretni: élet. Nem éred fel ifjú fejjel s nevetsz ma rajta, ki szívét a tenyerén tartja, s mondja, szeresd szülődet jobban, de az öregeket még egy kicsit jobban. Szeretned kell, ha akarsz élni. Segíteni kell, nemcsak nézni, nemcsak várni, hogy kérjen attól, kitől oly nehéz. Adj magadtól. S míg hiszed, nincs igaza sokban: mégiscsak szeresd az öregeket jobban. Mert él az mind, ki szeretni tud. Jóakarattal annak is jut, ki neked adott egy élten át, de ma öreg, fátyolosán lát. Élted csöpp láng, s máris ellobban: szeresd hát kissé az öregeket jobban. Szeress szülőt, hitvest, barátot, Ellenséget, azt, aki bántott, tán azt is, aki arcul vágott, s szeretheted a nagy világot. Csak szeress, míg a szíved dobban: de az öregeket mindig kicsit jobban. Gyarmathy Irén velandi szolgálatát a jövő évben ünnepli majd az amerikai magyar evangélikussá.? és saját gyülekezete. De a magyarországi evangélikus egyház sem feledkezhetik meg arról, hogy Brachna Gábor 30 éven keresztül igen sokat dolgozott azért, hogy az Amerikába került magyar evangélikusok ne hulljanak szét, hanem „egy kévébe kötődjenek” és ne veszítsék el sem evangélikus hitüket, sem magyarságukat. 1938-ban olyan magyarokat kellett összeölel- nie, akiket az első világháború alatt és a két világháború között ha jtott el hazánkból a nélkülözés. Juhász Imre lelkész 22 évvel ezelőtt, a második világháború végén került ki Amerikába. Előbb Buffalóban szolgált, majd Brachna Gábor távozásával megüresedett Nyugat-Clevelandi Magyar Evangélikus Egyház lelkészévé hívták meg. Az elmúlt évben ünnepelte a gyülekezet itteni szolgálatának 10 éves jubileumát. Sokat fáradozott egy évtized alatt gyülekezetének fennmaradásáért, ö a szerkesztője az „Erős vár” c. magyar evangélikus lapnak, amely havonta jelenik meg. A clevelandi rádió magyar evangélikus istentiszteletén gyakran szolgál. Bernhardt Béla lelkész, miután teológiai tanulmányait külföldi egyetemeken elvégezte, az ausztráliai magyar evangélikusok között végzett igen nagy munkát. Óriási területen szétszóródott evangélikusokat gozdozta. Közben olyan sajtómunkát végzett, amire lehetetlen fel nem figyelni: kicsi és nagy alakban sokszorosította a hazai isten- tiszteleti rendeket a gyülekezeti tagok számára. Ugyancsak sokszorosította a Kiskáté magyar szövegét, majd Fe- renczy Zoltán Konfirmációi Kátéját. Ezt követően lefordította angolra Ferenczy Konfirmációi Kátéját és ugyancsak sokszorosítva adta ki. Végül az 1963-ban Magyarországon megjelent új Evangélikus Agenda ún. „énekes” és „liturgikus” istentiszteleti rendjét sokszorosította a gyülekezet számára. Meg kell jegyeznem, hogy ez az utóbbi még a mi hazai evangélikus egyházunkban sem történt meg! Ús most térjünk vissza clevelandi napjainkhoz. Megérkezésünket követő nap vasárnap volt. Brachna Gábor főesperes felkért, hogy az ő gyülekezetében — tehát az Első Magyar Evangélikus Egyházban — végezzek két szolgálatot. Az első in testi sztéléién — amely inkább angolul beszélő második és harmadik nemzedéknek szól —, angolul köszöntsem a gyülekezetei és adjak tájékoztatást a magyar- országi evangélikus egyház életéről, a második istentiszteleten pedig magyarul prédikáljak. Érzelmileg bizony nehezemre esett, hogy magyarokhoz angolul kellett szólnom, mert mégiscsak azt éreztem, hogy az idő folyásával a kivándorolt magyarok gyermekei és unokái már egyre nehezebben beszélik a magyar nyelvet. A második istentiszteleten viszcrht annál boldogabban hirdettem 1 Pét 2,5 alapján, az igét: „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá ...” Istenről úgy szóltam mint nagy Építőmesterről, aki nem kövekből, hanem szívekből építi templomát. Ebbe a templomba Isten beleépíti a magyarországi és amerikai magyar evangélikus híveket is és így alkotnak ezek a szívek egyetlen „lelki házat”. Ezek a szívek azért vannak, hogy egymást tartsák, melegítsék és szeressék! — A prédikációm bevezetésében megemlékeztem özv. Brachna Gátlóméról, a gyülekezet lelkészének édesanyjáról, akivel közvetlenül amerikai utunk előtt beszélgettem még Szarvason, de aki nem sokkal később meghalt. Mind Brachna Gábor lelkésznek, mind a gyülekezetnek megrázó élményt jelentett, amikor a szószékről elmondottam, hogy milyen beszélgetés folyt le az akkor halálosan beteg özv. Brachna Gáborné és köztem a szarvasi találkozás alkalmával. A záró oltári szolgálat ke- rétében Brachna Gábor lelkész meleg szavakkal köszöntött bennünket a gyülekezet nevében. Az istentiszteleten szétosztott gyülekezeti lapban is nagy szeretettel emlékeztek meg rólunk. Hadd idézzem ebből az utolsó mondatot: „A közös anyam/elv és közös hitünk ma is lelki egységben tart hazai hittestvéreinkkel”. D. Káldy Zoltán „Tartsd meg bennem a hitet, Kit kegyelmed készített!” Július 2-án telik 290. esztendeje, hogy megszületett a magyarországi reformáció egyik legérdekesebb, sokoldalú alakja, Ráday Pál. RÁDAY PÁL 1677—1733 II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának lelkes híve, a .,Nagyságos Fejedelem” jobbkeze, bizamasa és kitűnő diplomatája. Nagyműveltségű ember, anyanyelvén kívül latinul, németül, franciául folyékonyan beszélt. Kényes diplomáciai ügyekben Rákóczi többször küldte keleti és északi királyi udvarokba. Nagy Péter orosz cárral is Ráday köti meg a szövetséget. A nevezetes szécsényi országgyűlés híres szónoka. „A keresztyén világ minden fejedelmének és köztársaságának” szóló nevezetes Rákóczi- kiáltványt is Ráday fogalmazta a Habsburgok ellen: „Recrudescunt vulnera Hungáriáé ...” „Megújulnak a magyar nemzet sebei ...” Nagyszerűen fejti ki benne, hogy mi keseríti a nemzetet. Kitűnő tollú író és szenvedélyes könyvbarát. Az irodalomtörténetben és egyházi irodalomban egyaránt „Lelki hódolás” című imádságos és énekeskönyvével vált ismeretessé. 1715-ben jelent meg először és utána még hétszer. Szép magyarsággal írt imádságai ma is jók. „... Uram Istenem! Hódoltasd szívemet szent félelmed alá. Az légyen lelkem tanítómestere, szívem kormánya, elmém oskolája, gondolatim kalauzza, indulatim mértéke, kívánságim zabolája, szemem lámpása, minden dolgaim hoppmestere .. Énekeit kitűnő teológiával írta. Legtöbbje szentháromsági-ének. Ujjongva tudja dicsérni Jézus nevét. Lefordítja Szent Bernát 52 versszakos Jézus-neve énekét. Benne ilyen sorok: Jézus, immár botod alá, Hódolok szép zászlód alá, Minden búmban szárnyad alá, Sietek oltalmad alá. Kár, hogy énekeskönyvünkben csak egy éneke van, a 33. Ez is Szentháromság-ének, de legforróbban Jézusnak vall „szerelmet”. ölelgess szent szerelmeddel... Újíts drága véreddel, Mert csak az lelkem bére, Más érdem álljon félre. A reformátusok 7 énekét éneklik ma is. Izig-vérig, de józanul keresztyén ember. Teológiát is tanult. Ö volt a hazai református egyház első főgondnoka. A híres Kiáltványban — amellett, hogy széles politikai programot ad — ilyeneket ír: „... Tudva vannak a hitvallás körüli fogások és ürügyek... Csúfot űzni a vallásszabadságból: régi, már a csehekkel szemben is gyakorolt szokása az osztrákoknak .. Lelki hódolás című könyvecskéje mottójául — ez jellemző rá — Máté 22,21-et választja: „Adjátok meg ami a császáré, a császárnak és ami az Istené, az Istennek.” A címlapon pedig „a magyar korona és ama hervadhatatlan korona egyik méltatlan tagjának” nevezi magát. Ezért írhatta róla jellemzésül Bőd Péter a Magyar Athenas-ban: „.... Istenfélő, kegyes ember, aki igen jól tudta mind a mennyei koronára tartozó dolgokat, mind a magyar koronára tartozó dolgokat, sokat is forgott mind a két koronának dolgaiban. Híres, tanult hazafi, nagy kegyességű ember . ..” A szatmári békekötés után egészen az irodalomnak és az egyházi ügyeknek élt. Könyvgyüjtésével ő vetette meg alapját annak a ma is híres könyvtárnak, amelyet fitt, Gedeon, növelt naggyá és ma a magyar református egyház híres Ráday-könyvtára. Ez a világjáró ember mindennél jobban szerette szűkebb hazáját, Nógrádot. Fényes palotákban forgolódott, de magának a nógrádi kis faluban, Ludányban épített otthont. Nógrád is megbecsülte: követnek választotta. 1733-ban halt meg. Porai a losonci református temetőben várják a feltámadást. Szabó József ] I t i ző madisoni és springfield: napok után „magyar fe- rület”-en folytatódott utáni és szolgálatunk: Clevelandbc mentünk. Bármennyire is jó! éreztük magunkat két héter át „angol nyelvű környezetben”, mégis gyorsabban dobogott a szívünk, amikor e clevelandi repülőtéren magyarul köszöntött ránk Juhász Imre lelkész és felesége Mindjárt átadhattam nekik valóságosan is Juhász Imre édesanyjának csókjait, ak: Budapesten a Modori útor lakik. Autójukba szállva elindultunk Brachna Gábor fő- esperesékhez a Buckeye-Road felé. Én magam már 1903- ban jártam Clevelandban, így most elsősorban annak örültem, hogy feleségem is láthatja mindazt, ami számomra négy évvel ezelőtt nagy élményt jelentett. Brachna Gábor ék testvéri szívvel és magyar vendégszeretettel fogadtak. Pillanatok alatt úgy volt együtt a három család — Brachnáék, Juhászék és mi — mintha egyébként nem is választanának el bennünket idők és óceánok. Nemcsak a magyar kézimunkák és Herendi-porcelánok varázsolták oda a „Duna-Tisza táját”, hanem ennek a családi otthonnak „magyar levegő”-je és a házigazdáék magyar szíve is. Megtudtuk, hogy Bernhardt Béla lelkészéknél fogunk lakni, akik akkor este éppen Kanadában voltak. Bernhard- ték Ausztráliában szolgáltak éveken keresztül a magyar evangélikusok között, de Bernhardt Béla elnyert egy egyetemi ösztöndíjat és ennek kapcsán költöztek az Egyesült Államokba. Távollétükben miénk volt az egész laii kás. Bár előzőleg soha nem e- találkoztak velünk, felajánlot- ik ták otthonukat számunkra. ia TV/íielőtt tovább folytatnám ól 1'-L a beszámolót, hadd szól- m jak néhány szót az említett t- lelkésztestvérekről. Brachna Gábor főesperest 1938-ban rencia —, amely magába öleli az amerikai magyar evangélikus gyülekezeteket és lelkészeket —, megalakult, Brachna Gábort választották a Konferencia elnökévé, mely tisztséget ma is betölti Brachna Gábor 3C éves eleTalálkozás Clevelandban. Hátsó sorban (balról jobbra) Brachna Gábor, D. Káldy Zoltán és Juhász Imre, első sorban (balról jobbra) Brachna Gáborné, Bernhardt Béláné, D. Káldy Zoltánná és Juhász Imréné i hívta meg szabályos lelkész • választás után Makóról l Nyugatclevelandi Magya . Evangélikus Egyház lelkészé , ül. Ö volt ennek a gyüleke . zetnek első beiktatott leiké sze. Ez a gyülekezet 1936-bai . alakult meg. Ebből a gyüle kezeiből 1955 végén átválasz ' tották Barchna Gábort ; másik clevelandi magya ■ evangélikus gyülekezetbe, a ■ Első Magyar Evangélikus Egy ■ házba. Amikor az Amerika • Magyar Evangélikus Konfe
