Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

Hálaadás a gyülekezetben

X. Kor 1,4—9.

Az első szó, ami szentigénkből elénk kerül, a hálaadás. Ezzel kezeli Pál levelét. Nem véletlenül. A szokványos köszöntő szavakon túl ez az első, ami megformálódik szívében Ós üzenetként küldi a Korinthusban élő keresztyéneknek. Az apostol nagyon jól tudja, hogy hálaadás nélkül nincs keresztyén élet és nincsenek keresztyén gyülekezetek. Hiszen ő csak plántált „de Isten adta a növekedést” (3,6). Isten teremtő akarata „szüli” a gyülekezetét. És ez nagy kegyelem. Nagy kegyelme Istennek, hogy keresztyének összegyülekezhetnek, énekelhetnek, együtt imádkozhatnak és együttesen részesedhetnek az igehirdetés áldásaiban.

Igénkben Pál apostol egymás mellett használja ezt a két /szót: hála és kegyelem. Isten kegyelmére a gyülekezet felelete a hálaadás.

Isten kegyelme, hogy van gyülekezetünk. Végeredményben minden evangélikus keresztyén gyülekezetben él. Még akkor is, ha földrajzilag szétszórtan élnek híveink. Az, hogy szórványegyház a mi magyarországi evangélikus egyházunk az nem azt jelenti, hogy valaki is kívülreked a gyülekezetből. De az, hogy „van” egyben azt is jelenti, hogy meg. kell azt becsülni. Hiszen Isten Szentlelke adja nekünk azt a lelki otthont, amely hitünk épülését és erősödését szolgálja.

Hálaadással tartozunk Istennek. Nem elég a gyülekezetét ,,elfogadni”, beleépülni, annak vérkeringésébe, résztvenni annak gondjában és örömében. Ennél sokkal többre van szükség És pedig arra, amit az apostol megszólítva a korinthusi keresztyéneket, először tesz: hálát ad. Ez a gyülekezet ereje. Hiszen Isten minden gyülekezetei, a kisebbeket éppenúgy, mint a nagyobbakat gazdagon megajándékozza az ige és a szentségek erejével.

Jézus Krisztussal való közösségire hív el bennünket Isten. Énnek az elhívásnak a „záloga” Isten hűsége. És ezért a hűségért nem lehet eleget hálát adni.

Isten Szentlelke töltse meg hálaadó imádsággal szívünket, hogy imádkozó tagjai lehessünk gyülekezetünknek.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1966. október 9-én

Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11 (úrv) Hafenscher JCároly du. 5. dr. Kékén András du. 6. Szeretetvendégség: dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Szír- inai Zoltán de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12, (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. dr. Rédey Bál du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. Utász u. de.

9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boios Károly du. 4. Szeretetvendégség Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly Váci út de. 8. Solymár Péter Fóti út de. 11. Solymár Péter du. 5. Lelkésziktatás Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de.

10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Újtelep de. B. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 8. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du.. 3.

Bécsikapu tér de. 9. Ruttkay Levente de. 11. Madocsai Miklós este 7. Ruttkay Levente Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László

de. 11. Csengődy László este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) Bencze Imre du. 6. Ben- cze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

— MODERN sima vonalú, mü- bútor diplomata íróasztal háromrészes szekrénnyel együtt igényesnek eladó. Cím a kiadóban, vagy telfonon: 138—504. Négy óráig.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi

Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp, VIII.^ Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, VIII. Puskin u. 12.

Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—-Vili. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211

66.03495/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár I.

HÍREK.

— Szentháromság utáni 18. vasárnapon az oltártcrítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 22, 34—46; az igehirdetés alapigéje: 1 Kor 1, 4—9; a délutáni istentisztelet Mt 5,38—42.

— KARDOSKÜT. A gyüle- lekezet“ szeretetvendégségéxi, szeptember 18-án Komoly Sámuel makói lelkész „Imádság és kenyér” címen tartott előadást.

— ANGYALFÖLD. Az egyházközség szeptember 25-én tartott közgyűlése a megüresedett lelkészi állásra egyhangúlag Benczúr László püspöki titkárt hívta meg. Október 9-én, délután 5 órai kezdettel Koren Emil pesti esperes iktatja tisztébe a Budapest, XIII., Fóti út 22. sz. alatti templomban.

STAUFFER PROFESSZOR AZ ÖKUMENIKUS TANÁCSNÁL

Szeptember 29-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor D. Étkeiben Stauffer erlangeni professzor látogatást tett feleségével a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának Szabadság téri irodájában. Az ökumenikus Tanács részéről D. Dr. Vető Lajos püspök, ügyvezető elnök üdvözölte a vendégeket. A fogadáson jelen voltak: D. Káldy Zoltán evangélikus, és Szamosközi István református püspök, Dr. Nagy

Gyula dékán, Dr. Pálfy Mik- lís prodékán, Dr. Huszti Kálmán református teológiai akadémiai dékán, továbbá a baptista, methodista, ortodox és adventista egyházak vezetői. A hosszas, közvetlen beszélgetések során Stauffer professzor kifejezte örömét azon, hogy közelebbről megismerhette a magyarországi protestáns egyházak eleven életét, és nagy elismeréssel szólt munkájukról.

— GENF—BOSSEY. Az egyházak Világtanácsa Qenf melletti Bossey-i ökumenikus Főiskoláján október 4-én kezdődnek az előadások. A különféle egyházakból mintegy 55 hallgatót várnak, a világ minden részéről. Az előadások főtémája a következő tanévben: „Az ökumenikus mozgalom a második vatikáni zsinat után.” Neves római katolikus előadók, mint Karl Rahner professzor, Yves Congar jezsuita atya, E. J. de Smed Brügge-i püspök, R. Laurentin professzor mellett híres protestáns teológusok is elmondják véleményüket, mint pl. Edmund Schlink, Joseph Weber, H. R. Weber, Wisser’t Hooft stb. A főtéma mellett ebben az évben a hallgatók az orthodox keleti egyházak életével ismerkednek.

Egyházunk ösztöndíjasaként ifj. Harmati Béla, volt Budapest-Józsefvárosi s. lelkész kapott kiküldetést a következő tanévre.

— GYÉMÁNTDIPLOMA.

Lányi Ödön nyugalmazott műszaki tanácsosnak, a Borsod- Hevesi egyházmegye felügyelőjének a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki gyémántdiplomát adományozott.

HARANGOK újraöntését, harangkoronák, • harangállványok készítését, átalakítását új rendszerűvé vállalja DUSÁK ISTVÄN harangöntő. örszentmik- lós, Dózsa György út 26.

— A LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A

nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége szeptember 29-én Balassagyarmaton ülést tartott. Schultz Jenő írásmagyarázata után Gartai István esperes tartott előadást. Rónay Zoltán a békemozgalomról számolt be; Kovács András „Hitvallásosság és ökumenikus etikai döntéseink” címen tartott előadást.

— HALÁLOZÁS. Madarász Istvánná, született Gombkötő Emília szeptember 20-án, életének 73. évében hosszú szenvedés után Orosházán elhunyt. Ravatalánál Koszorús Oszkár esperes hirdette a feltámadás igéjét. Az elhunytban Madarász István somogyvámosi lelkész édesanyját gyászolja.

— Dr. Paulinyi Gyula, nyugalmazott megyei bírósági tanácselnök, a gyulai egyházközség hosszú időn át volt presbitere, szentemben 26-án 80 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 27-én volt. „Aki én- bennem hisz, ha meghal is él.”

yiiiiiiiiiuiiiiiiiiJiuiiiitiiiijitiiiiiiiiiiiiiiiiiiifnnintiiiiiauiiHig

LUTHERANIA

1 Október 16-án, vasár- 3 g nap délután 6 órakor, M jl istentisztelet keretében g g a Deák téri templomban g S BACH MÜVEIBŐL g s egyházzenei áhítatot tart. H

__ Magnificat

§j 29. Kantate és orgona- jj jj művek

Igét hirdet; dr. Kékén András

HÉTRŐL—HÉTKE

Adj és engedj!

Máté 5, 38—42

Ha a „Hegyi beszéd”-ről, erről a különös beszédgyűjte- ményröl szólunk, rendszerint felületesen beszélünk róla. Akkor járunk el jól, hq^mindenekelőtt arra gondolunk, hogy mit jelentett ez azoknak, akiknek Jézus mondta.

Ma már bebizonyított tény, hogy pl. amikor a szegények-, ről beszél Jézus, akkor nem a lelki szegényekre gondol, hanem azokra, akik valóban szegények. Jézus valóban a szegények, elhagyatottak, nyomorultak mellé áltt. Ehhez kiegészít tésül még annyit tehetünk hozzá, hogy azok a lelki szegények boldogok, akik nemcsak az anyagi javakban való exisztenciális szegénységüket élik át, hanem a Szentiélekben való szegény» ségüket is.

Jézus valójában azt mondja, hogy boldogok a kisemmizett tek, akik sírnak, akik tehetetlenek, szegények és vágyakozt nak valami jobbra és szebbre. Gondoljunk Jézus beköszöntő igéjére: „Az Úrnak Lelke van énrajtam, mivelhogy felkent engem az Úr, hogy a szegényeknek evangéliumot prédikáljak.’1

Heti igénkben azokról van szó, akik a rosszat jóval fizetik vissza. Jézus itt az ótestamentumi parancs helyett újat hoz, a gyűlölet helyett az önmagát áldozó szeretetre teszi a hangsúlyt. Ha megütik a jobb arcodat, fordítsd oda a másikat is! Ha elveszik a köpenyegedet, add oda az alsóruhádat is! Ha egy mérföldre — ezer lépésre — kényszerítenek, menj el két- annyira! Adj a kérőnek és aki kölcsönt akar, vissza ne utasítsd! Szóval: Adj és engedj!

Jézus a rideg megtorlás elvével szemben a békülékenység elvére tanít.

Mindez magunktól nem megy. De Jézus erőt kínál, amelynek a segítségével e parancsok végrehajthatók.

Míg a mózesi törvények a rokon és barát szeretetét parancsolták, ezzel szemben Jézus félreérthetetlenül sürgeti az ellenség szeretetét is.

— Fülöp Dezső

NAPRÓL—NAPRA

VASÁRNAP: AGGEUS 2,9 — KOLOSSÉ 3,15. — A ke»

'resztyén ember értékmérője, mennyire tudja betölteni a Krisz- tustól kapott hivatását. Ez a Krisztus békességének munká- lása. Ehhez az erőt a Seregek Ura adta és adja. — I. Kor» rinthus 1, 4—9 — Zsoltárok 128.

HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 119,46 — FILIPPI 1,14. — Krisz. tus nemcsak az Igét adta, hanem hirdetésének helyét is ki» jelölte. Ez nem csupán a templom, hanem életünk minden területe, ahová Isten állított. Az Ige hirdetője soha nem szégyenülhet meg, mert az Ür áldása van rajta. I. Thessalonika 4,9—12 — Dániel 12. (Jn. 5,28—29).

KEDD: ÉZSAIÁS 53,6 —1. PÉTER 1,8—19, —Istennem elveszteni, hanem megtartani akar — drága kincsen, nem veszendő holmin — egyszülött Fia vére árán mentett meg mindannyiunkat. — I. Péter 1,18—19 — I. Mózes 4,2—15. (Jel,

1.1— 3).

SZERDA: I SÁMUEL 1,17 — MÁTÉ 7,7. — Az imádság csodálatos ajándéka Istennek. Az a híd, mely összekapcsol Vele. Mindazt, amit hittel kérünk Tőle, megadja nekünk. I. János 4,7—16. — Jelenések 1,4—8.

CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 65,4 — I. KORINTHUS 6,11. — A legnagyobb ellentétek is feloldódnak Isten elqtt. Előtte -minden ember egyenlő. Mindannyiunknak egyformán osztja a bűnbocsánat ajándékát. Mindent ezért tett, ezért adja Jézust is! — V. Mózes 30,11—14 — Jelenések 1,9—11.

PÉNTEK: ZSOLTÁROK 22,28 — II. TIMOTEUS 2,9. — „Isten Igéje nincsen bilincsbe verve” — Isten Igéje nincsen határokhoz kötve. Minden embernek egyaránt hangzik, hirdet- tetik, A kegyelem, a bűnből való szabadulás ingyen lehetősége minden emberé. Ez előtt boruljunk le! II. Korinthus

8.1— 9. — Jelenések 1,12—16. í

SZOMBAT: JEREMIÁS 30,11 — ZSIDÓK 12,7. — Ítélet, Isten büntetése alatt élünk. Ez nem elveszítés, hanem jogos ítélet. Ezt zokszó nélkül hordoznunk kell, hogy a végső felmentésben részesüljünk. Ap. Csel 5,1—11 — Jelenések 1,17—20.

Solymár Péter

— ZONGORA, rövid, páncéltőkés, kereszthúros, világmárkás, igényesnek 6500 Ft-ért eladó. Csáthy- né , Bp. Vilii., Futó u. 41. n. 7.

— BUNDÁK átszabása, irha tisztítás, íestés Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvarban.

8* <♦> <•*. mzmsk'zmsm: -nr- -nr «e* >as> -se- -a

CSILLÁMLÓ SZAVAK

Bibliai ábécé

Üj sorozatot indítunk lapunkban. A Szentírás legfontosabb szavait ismertetjük a magunk rendkívüli tartalmi gazdagságában. Igaz volt a reformáció álláspontja, nem vészit erejéből a múló századokkal: az egyház tanítása és a keresztyén hit nem támaszkodhat másra, mint a Szent- írásra. A valóságos, helyes hit és a hamisítatlan igehirdetés bányája a Biblia. A Szentírás mélyére pedig legkönnyebben ügy jutunk, ha egyes kifejezéseinek jelentését kutatjuk.

Vállalkozásunk nem csupán' elméleti bibliaismeretet, hit- tani tudást kíván nyújtani, hanem segítséget akar adni a keresztyén ember mindennapi életében, hivatása teljesítésében és pihenő óráiban egyaránt. A Szentírás ismétlődő, jelentős kifejezései nem üres szavak, vagy elvont fogalmak, hanem útjelző táblák: lábunk szövétneke és ösvényünk világossága. A bibliai fogalmakban mély igazságok rejlenek Istenről és az életről, ugyanakkor ajtók is nyílnak belőlük az emberek, a világ felé. Olyan gyakorlati következtetéssel járnak, amelyek a leg- dogmatikusabbnak, elméletibbnek látszó kifejezésből Ts meghúzzák a vonalat az élet, a mindenkori jelen, a korunk felé.

A keresztyén tan, hit és élet egyszerre csillámlik át e szavakon. Egyik pillanatban az egyik, másikban a jnásik. Hit- tani ismeret, hivő bizodalom és mindennapi útbaigazítás váltakozó és mégis egységes fénye árad felőlük, színe játszik rajtuk. E háromszoros rezgésért, vibrálásért nevezhetjük csillámló szavaknak, de nemcsak ezért.

A Szentírás egy-egy szaván mindig egyetlen értelem, azonos jelentés fénylik át. Gyakran egy szentirási fogalom több jelentést tartalmaz: néha ugyanannál a bibliai írónál is, még inkább egyes bibliai szerzők vagy Biblián-be- lüli jellegzetes színárnyalatok, kinyilatkoztatási szakaszok szerint. Miközben a legfontosabb bibliai szavakat próbáljuk bemutatni, igyekszünk a Szentirásnak ezt a sokrétűségét is megláttatni. Egy-egy szó burkán keresztül sokszor többféle tartalom csillámlik a Biblia egészében. Megfosztanánk a Szentírást belső gazdagságától, letakarnánk kialakulásának történeti folyamatát, elvennénk mondanivalójának változatosságát, ha nem vennénk észre szavainak ezt a többféle fényben és színben csillogását. Csillámló szavak!

Kezdjük a sort — és folytatjuk is — a bibliai fogalmak magyar fordításának ábécé rendjében. A rokonjelentésű szavakat egy címszó alá foglaljuk. Ábécé ez, mert a Szentírás elemi fogalmait adja, de azért is, mert az ábécé segítségével lehet olvasni és írni. E bibliai ábécé eszköz, hogy bonyolultabb szövegeket és az élet ábráit is jobban tudjuk megérteni, megfejteni, s szavainkkal, tetteinkkel, a mindennapok élésével beleírni életünk történetét az idő porába ugyan, de áldásul másoknak, sőt az Isten emlékezetébe, mely maradandóbb máb ványnál és szikláknál.

„AJÁNDÉK”

Véletlenül került e szó elsőnek. Sem a héber, sem a görög ábécé szerint nem ez a bibliai szótár kezdő jelentős szava. De a magyar nyelvben igen. S mindjárt kiderül, hogy ez a véletlen megfelel jó tartalmi kezdetnek. Aligha lehetne szebben kezdeni és átfogóbb fogalommal egybefogni a Szentírás szavait.

„Ajándék” — e jelentést hordozó bibliai görög szavakban ott van a gyökérszó: „adni”. Ezzel máris az Újszövetség szeretetről alkotott felfogásának. Istenről szóló mondanivalójának kellős közepén vagyunk. A szeretet nem csupán érzelem, ami a szív mélyén jelentkezik és szavakban jut kifejezésre, hanem „adás”: megadni, amire másoknak szüksége van (Jakab 2,15—161. Jézus Krisztus szeretetét a keresztfái halálában ismételten ugyanez a szó fejezi ki: „önmagát adta miérettünk” (Titus 2,14).

Lássuk magát az „ajándék” szót! Az emberi élet javai és örömei mögött végső fokon az ajándékozó Isten áll: az ö ajándéka minden jó az életünkben. „Minden jó adomány és tökéletes ajándék felülről való és a világosságok Atyjától száll alá” (Jak 1,17).

De nemcsak az élet örömöt nyújtó élményeire nézhetünk úgy, mint Isten ajándékaira, hanem ez a szó szélesebb lá- tóhatárű. Magában foglalja mindazt, amit Isten Jézus Krisztus által adott: bűnbocsánat, békesség, üdvösség. „Istennek pedig hála az ö kimondhatatlan ajándékáért!” (2 Kor 9,15)

Az ajándékot nem lehet megfizetni — az újszövetségi „ajándék” szóból származik az „ingyen" szó is! Az „ajándék” szó mélyén a Szentírásban mindig ott rejlik Isten kegyelme, mégpedig az ingyen kegyelem: „Kegyelemből tartattok meg hit által: és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék” (Ef 2.8— 9)

Isten „ajándékának" ilven- tén összefoglaló, az egész élet és az üdvösség javaira vonatkozó értelmén kívül két szű- kebb jelentése is van. Az egyik a Szentlélek vételére utal. Különösen az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv beszél többször arról, hogy Isten ajándéka a Szentlélek. Ebben persze ismét minden benne van, mert a Szentlélek • teremti bennünk a hitet, a szeretetét, az örök élet reménységét. Akinek Isten Szentleiket ajándékoz, vele mindent megadott

Az „ajándék” szó másik, szőkébb értelmű változata: az egyes keresztyén szolgáló képessége a gyülekezetben. Ezt az Újszövetség a későbbi egyházi nyelvhasználatba is átment görög szóval karizmának. nevezi, ami kegyelmi ajándékot jelent. Isten a hittel együtt mindenkinek feladatot is ad az egyházban, de az illető feladatával együtt jár a hozzá való képesség.

Az első gyülekezetek életét nem lehet szolgaian másolni Mi más korban és környezetben élünk. Ma részben más ka rizmákat, de mindenképpen más gyakorlati feladatot ad Isten a hivő embernek gyülekezete szolgálatára. Ilyen kegyelmi ajándék lelkészeknek az ieehirdető készség, vagy a pásztori beszélgetés tehetsége Egyszerű gyülekezeti tagnál lehet Déldául betegek gondozása vagy a hivogatás képessége. (Róm 12,6—8; Kor 12,4—31).

A karizma, „kegyelmi ajándék” szónak előfordul más jelentése is a Szentírásban — lám, így csillámlanak a bibliai szavak! Pál apostol használja halálveszedelemből való megszabadulása jelölésére, de az üdvösségre is vonatkoztatja másutt: „Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm 6,23). Újra visszakerültünk az „ajándék” jellegzetes bibliai tartalmához: minden jó, amit

Istentől kapunk az életünk eseményeiben és a hitben, irgalmas szeretetéből.

A megajándékozott ember tud másoknak „adni”, rajtuk segíteni a szeretet ajándékaival. Mint például a korintusi keresztyének a jeruzsálemi gyülekezeten (2 Kor 8—9). S ez a segítés — ha igazán Istentől érezzük magunkat megajándékozottnak — nem lehel leereszkedő alamizsnálkodás, hanem a többel rendelkező ■ testvér örömöt szerezni akaró önzetlen és tiszta, jószívű ajándékozása. Feltétel, ellenérték nélkül. Isten ajándékai iránti hálából. Ajándék az emberek között nemcsak tárgy vagy pénz lehet, hanem meleg tekintet, barátságos mosoly, együttérző szó, és főleg a segítőkészség. Ilyen értelemben az ajándékozás nem rövidül névnapi, születésnapi, karácsonyi eseménnyé, hanem átfonja a hétköznapokat. Ajándékozzuk meg a másikat naponta szavunkkal és tettünkkel. Mindez szélesebb társadalmi és nemzetközi körben is érvényes. Csak egy példát: így segítse igazi ajándékkal a fejlettebb ország az elmaradot- tabbat, önző hátsó cél nélkül.

A szeretet segítő ajándékozása révén — ez a bibliai szó utolsó tartalmi mozzanata — megsokszorozódik a hálaadás a Földön: „sokakat hálaadásra indít Isten iránt” (2 Kor 9,12). Az ajándékozó ember mögött is föltűnt Isten jósága, és fel- zendül a hála minden ajándék végső forrása, az Atya felé.

Veöreös Imre