Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

Hálaadás a gyülekezetben X. Kor 1,4—9. Az első szó, ami szentigénkből elénk kerül, a hálaadás. Ezzel kezeli Pál levelét. Nem véletlenül. A szokványos kö­szöntő szavakon túl ez az első, ami megformálódik szívében Ós üzenetként küldi a Korinthusban élő keresztyéneknek. Az apostol nagyon jól tudja, hogy hálaadás nélkül nincs keresz­tyén élet és nincsenek keresztyén gyülekezetek. Hiszen ő csak plántált „de Isten adta a növekedést” (3,6). Isten teremtő aka­rata „szüli” a gyülekezetét. És ez nagy kegyelem. Nagy ke­gyelme Istennek, hogy keresztyének összegyülekezhetnek, éne­kelhetnek, együtt imádkozhatnak és együttesen részesedhetnek az igehirdetés áldásaiban. Igénkben Pál apostol egymás mellett használja ezt a két /szót: hála és kegyelem. Isten kegyelmére a gyülekezet felelete a hálaadás. Isten kegyelme, hogy van gyülekezetünk. Végeredményben minden evangélikus keresztyén gyülekezetben él. Még akkor is, ha földrajzilag szétszórtan élnek híveink. Az, hogy szór­ványegyház a mi magyarországi evangélikus egyházunk az nem azt jelenti, hogy valaki is kívülreked a gyülekezetből. De az, hogy „van” egyben azt is jelenti, hogy meg. kell azt becsülni. Hiszen Isten Szentlelke adja nekünk azt a lelki ott­hont, amely hitünk épülését és erősödését szolgálja. Hálaadással tartozunk Istennek. Nem elég a gyülekezetét ,,elfogadni”, beleépülni, annak vérkeringésébe, résztvenni an­nak gondjában és örömében. Ennél sokkal többre van szükség És pedig arra, amit az apostol megszólítva a korinthusi ke­resztyéneket, először tesz: hálát ad. Ez a gyülekezet ereje. Hi­szen Isten minden gyülekezetei, a kisebbeket éppenúgy, mint a nagyobbakat gazdagon megajándékozza az ige és a szent­ségek erejével. Jézus Krisztussal való közösségire hív el bennünket Isten. Énnek az elhívásnak a „záloga” Isten hűsége. És ezért a hű­ségért nem lehet eleget hálát adni. Isten Szentlelke töltse meg hálaadó imádsággal szívünket, hogy imádkozó tagjai lehessünk gyülekezetünknek. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1966. október 9-én Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11 (úrv) Hafenscher JCároly du. 5. dr. Kékén András du. 6. Szeretetvendégség: dr. Ké­kén András Fasor de. fél 10. Szír- inai Zoltán de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) de. 12, (magyar) Thaly Kál­mán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. dr. Rédey Bál du. 6. Bándi Sán­dor Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Bo­ios Károly du. 4. Szeretetvendégség Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. (úrv.) Bo­ros Károly Váci út de. 8. Solymár Péter Fóti út de. 11. Solymár Péter du. 5. Lelkésziktatás Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Újtelep de. B. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV-telep de. 8. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston Sashalom de. 8. Kar­ner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du.. 3. Bécsikapu tér de. 9. Ruttkay Levente de. 11. Madocsai Miklós este 7. Ruttkay Levente Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) Bencze Imre du. 6. Ben- cze Imre Németvölgyi út de. 9. Ben­cze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Ró­bert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — MODERN sima vonalú, mü- bútor diplomata íróasztal három­részes szekrénnyel együtt igényes­nek eladó. Cím a kiadóban, vagy telfonon: 138—504. Négy óráig. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp, VIII.^ Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—-Vili. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.03495/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár I. HÍREK. — Szentháromság utáni 18. vasárnapon az oltártcrítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 22, 34—46; az igehirdetés alap­igéje: 1 Kor 1, 4—9; a délutáni istentisztelet Mt 5,38—42. — KARDOSKÜT. A gyüle- lekezet“ szeretetvendégségéxi, szeptember 18-án Komoly Sá­muel makói lelkész „Imádság és kenyér” címen tartott elő­adást. — ANGYALFÖLD. Az egy­házközség szeptember 25-én tartott közgyűlése a megürese­dett lelkészi állásra egyhangú­lag Benczúr László püspöki titkárt hívta meg. Október 9-én, délután 5 órai kezdettel Koren Emil pesti esperes iktat­ja tisztébe a Budapest, XIII., Fóti út 22. sz. alatti templom­ban. STAUFFER PROFESSZOR AZ ÖKUMENIKUS TANÁCSNÁL Szeptember 29-én, csütörtö­kön délelőtt 11 órakor D. Étkei­ben Stauffer erlangeni pro­fesszor látogatást tett feleségé­vel a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának Sza­badság téri irodájában. Az ökumenikus Tanács részéről D. Dr. Vető Lajos püspök, ügy­vezető elnök üdvözölte a ven­dégeket. A fogadáson jelen voltak: D. Káldy Zoltán evan­gélikus, és Szamosközi István református püspök, Dr. Nagy Gyula dékán, Dr. Pálfy Mik- lís prodékán, Dr. Huszti Kál­mán református teológiai aka­démiai dékán, továbbá a bap­tista, methodista, ortodox és adventista egyházak vezetői. A hosszas, közvetlen beszélge­tések során Stauffer professzor kifejezte örömét azon, hogy közelebbről megismerhette a magyarországi protestáns egy­házak eleven életét, és nagy el­ismeréssel szólt munkájukról. — GENF—BOSSEY. Az egy­házak Világtanácsa Qenf mel­letti Bossey-i ökumenikus Fő­iskoláján október 4-én kezdőd­nek az előadások. A különféle egyházakból mintegy 55 hall­gatót várnak, a világ minden részéről. Az előadások főtémá­ja a következő tanévben: „Az ökumenikus mozgalom a má­sodik vatikáni zsinat után.” Neves római katolikus előadók, mint Karl Rahner professzor, Yves Congar jezsuita atya, E. J. de Smed Brügge-i püspök, R. Laurentin professzor mel­lett híres protestáns teológusok is elmondják véleményüket, mint pl. Edmund Schlink, Joseph Weber, H. R. Weber, Wisser’t Hooft stb. A főtéma mellett ebben az évben a hall­gatók az orthodox keleti egy­házak életével ismerkednek. Egyházunk ösztöndíjasaként ifj. Harmati Béla, volt Buda­pest-Józsefvárosi s. lelkész ka­pott kiküldetést a következő tanévre. — GYÉMÁNTDIPLOMA. Lányi Ödön nyugalmazott mű­szaki tanácsosnak, a Borsod- Hevesi egyházmegye felügyelő­jének a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamér­nöki gyémántdiplomát adomá­nyozott. HARANGOK újraönté­sét, harangkoronák, • ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását új rend­szerűvé vállalja DUSÁK ISTVÄN harangöntő. örszentmik- lós, Dózsa György út 26. — A LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége szeptember 29-én Balassagyarmaton ülést tartott. Schultz Jenő írásmagya­rázata után Gartai István espe­res tartott előadást. Rónay Zoltán a békemozgalomról szá­molt be; Kovács András „Hit­vallásosság és ökumenikus eti­kai döntéseink” címen tartott előadást. — HALÁLOZÁS. Madarász Istvánná, született Gombkötő Emília szeptember 20-án, éle­tének 73. évében hosszú szen­vedés után Orosházán elhunyt. Ravatalánál Koszorús Oszkár esperes hirdette a feltámadás igéjét. Az elhunytban Mada­rász István somogyvámosi lel­kész édesanyját gyászolja. — Dr. Paulinyi Gyula, nyu­galmazott megyei bírósági ta­nácselnök, a gyulai egyházköz­ség hosszú időn át volt presbi­tere, szentemben 26-án 80 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 27-én volt. „Aki én- bennem hisz, ha meghal is él.” yiiiiiiiiiuiiiiiiiiJiuiiiitiiiijitiiiiiiiiiiiiiiiiiiifnnintiiiiiauiiHig LUTHERANIA 1 Október 16-án, vasár- 3 g nap délután 6 órakor, M jl istentisztelet keretében g g a Deák téri templomban g S BACH MÜVEIBŐL g s egyházzenei áhítatot tart. H __ Magnificat §j 29. Kantate és orgona- jj jj művek Igét hirdet; dr. Kékén András HÉTRŐL—HÉTKE Adj és engedj! Máté 5, 38—42 Ha a „Hegyi beszéd”-ről, erről a különös beszédgyűjte- ményröl szólunk, rendszerint felületesen beszélünk róla. Ak­kor járunk el jól, hq^mindenekelőtt arra gondolunk, hogy mit jelentett ez azoknak, akiknek Jézus mondta. Ma már bebizonyított tény, hogy pl. amikor a szegények-, ről beszél Jézus, akkor nem a lelki szegényekre gondol, ha­nem azokra, akik valóban szegények. Jézus valóban a szegé­nyek, elhagyatottak, nyomorultak mellé áltt. Ehhez kiegészít tésül még annyit tehetünk hozzá, hogy azok a lelki szegények boldogok, akik nemcsak az anyagi javakban való exisztenciális szegénységüket élik át, hanem a Szentiélekben való szegény» ségüket is. Jézus valójában azt mondja, hogy boldogok a kisemmizett tek, akik sírnak, akik tehetetlenek, szegények és vágyakozt nak valami jobbra és szebbre. Gondoljunk Jézus beköszöntő igéjére: „Az Úrnak Lelke van énrajtam, mivelhogy felkent en­gem az Úr, hogy a szegényeknek evangéliumot prédikáljak.’1 Heti igénkben azokról van szó, akik a rosszat jóval fizetik vissza. Jézus itt az ótestamentumi parancs helyett újat hoz, a gyűlölet helyett az önmagát áldozó szeretetre teszi a hangsúlyt. Ha megütik a jobb arcodat, fordítsd oda a másikat is! Ha el­veszik a köpenyegedet, add oda az alsóruhádat is! Ha egy mérföldre — ezer lépésre — kényszerítenek, menj el két- annyira! Adj a kérőnek és aki kölcsönt akar, vissza ne uta­sítsd! Szóval: Adj és engedj! Jézus a rideg megtorlás elvével szemben a békülékenység elvére tanít. Mindez magunktól nem megy. De Jézus erőt kínál, amely­nek a segítségével e parancsok végrehajthatók. Míg a mózesi törvények a rokon és barát szeretetét pa­rancsolták, ezzel szemben Jézus félreérthetetlenül sürgeti az ellenség szeretetét is. — Fülöp Dezső NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: AGGEUS 2,9 — KOLOSSÉ 3,15. — A ke» 'resztyén ember értékmérője, mennyire tudja betölteni a Krisz- tustól kapott hivatását. Ez a Krisztus békességének munká- lása. Ehhez az erőt a Seregek Ura adta és adja. — I. Kor» rinthus 1, 4—9 — Zsoltárok 128. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 119,46 — FILIPPI 1,14. — Krisz. tus nemcsak az Igét adta, hanem hirdetésének helyét is ki» jelölte. Ez nem csupán a templom, hanem életünk minden te­rülete, ahová Isten állított. Az Ige hirdetője soha nem szé­gyenülhet meg, mert az Ür áldása van rajta. I. Thessalonika 4,9—12 — Dániel 12. (Jn. 5,28—29). KEDD: ÉZSAIÁS 53,6 —1. PÉTER 1,8—19, —Istennem el­veszteni, hanem megtartani akar — drága kincsen, nem ve­szendő holmin — egyszülött Fia vére árán mentett meg mind­annyiunkat. — I. Péter 1,18—19 — I. Mózes 4,2—15. (Jel, 1.1— 3). SZERDA: I SÁMUEL 1,17 — MÁTÉ 7,7. — Az imádság csodálatos ajándéka Istennek. Az a híd, mely összekapcsol Vele. Mindazt, amit hittel kérünk Tőle, megadja nekünk. I. János 4,7—16. — Jelenések 1,4—8. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 65,4 — I. KORINTHUS 6,11. — A legnagyobb ellentétek is feloldódnak Isten elqtt. Előtte -minden ember egyenlő. Mindannyiunknak egyformán osztja a bűnbocsánat ajándékát. Mindent ezért tett, ezért adja Jézust is! — V. Mózes 30,11—14 — Jelenések 1,9—11. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 22,28 — II. TIMOTEUS 2,9. — „Isten Igéje nincsen bilincsbe verve” — Isten Igéje nincsen határokhoz kötve. Minden embernek egyaránt hangzik, hirdet- tetik, A kegyelem, a bűnből való szabadulás ingyen lehető­sége minden emberé. Ez előtt boruljunk le! II. Korinthus 8.1— 9. — Jelenések 1,12—16. í SZOMBAT: JEREMIÁS 30,11 — ZSIDÓK 12,7. — Ítélet, Isten büntetése alatt élünk. Ez nem elveszítés, hanem jogos ítélet. Ezt zokszó nélkül hordoznunk kell, hogy a végső fel­mentésben részesüljünk. Ap. Csel 5,1—11 — Jelenések 1,17—20. Solymár Péter — ZONGORA, rövid, páncéltőkés, kereszthúros, világmárkás, igé­nyesnek 6500 Ft-ért eladó. Csáthy- né , Bp. Vilii., Futó u. 41. n. 7. — BUNDÁK átszabása, irha tisz­títás, íestés Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvar­ban. 8* <♦> <•*. mzmsk'zmsm: -nr- -nr «e* >as> -se- -a CSILLÁMLÓ SZAVAK Bibliai ábécé Üj sorozatot indítunk la­punkban. A Szentírás legfon­tosabb szavait ismertetjük a magunk rendkívüli tartalmi gazdagságában. Igaz volt a reformáció álláspontja, nem vészit erejéből a múló száza­dokkal: az egyház tanítása és a keresztyén hit nem támasz­kodhat másra, mint a Szent- írásra. A valóságos, helyes hit és a hamisítatlan igehirdetés bányája a Biblia. A Szentírás mélyére pedig legkönnyebben ügy jutunk, ha egyes kifejezé­seinek jelentését kutatjuk. Vállalkozásunk nem csupán' elméleti bibliaismeretet, hit- tani tudást kíván nyújtani, ha­nem segítséget akar adni a keresztyén ember mindennapi életében, hivatása teljesítésé­ben és pihenő óráiban egy­aránt. A Szentírás ismétlődő, jelentős kifejezései nem üres szavak, vagy elvont fogalmak, hanem útjelző táblák: lábunk szövétneke és ösvényünk vi­lágossága. A bibliai fogalmak­ban mély igazságok rejlenek Istenről és az életről, ugyan­akkor ajtók is nyílnak belő­lük az emberek, a világ felé. Olyan gyakorlati következte­téssel járnak, amelyek a leg- dogmatikusabbnak, elméle­tibbnek látszó kifejezésből Ts meghúzzák a vonalat az élet, a mindenkori jelen, a korunk felé. A keresztyén tan, hit és élet egyszerre csillámlik át e sza­vakon. Egyik pillanatban az egyik, másikban a jnásik. Hit- tani ismeret, hivő bizodalom és mindennapi útbaigazítás váltakozó és mégis egységes fénye árad felőlük, színe ját­szik rajtuk. E háromszoros rezgésért, vibrálásért nevez­hetjük csillámló szavaknak, de nemcsak ezért. A Szentírás egy-egy szaván mindig egyetlen értelem, azo­nos jelentés fénylik át. Gyak­ran egy szentirási fogalom több jelentést tartalmaz: né­ha ugyanannál a bibliai író­nál is, még inkább egyes bib­liai szerzők vagy Biblián-be- lüli jellegzetes színárnyala­tok, kinyilatkoztatási szaka­szok szerint. Miközben a leg­fontosabb bibliai szavakat próbáljuk bemutatni, igyek­szünk a Szentirásnak ezt a sokrétűségét is megláttatni. Egy-egy szó burkán keresztül sokszor többféle tartalom csillámlik a Biblia egészében. Megfosztanánk a Szentírást belső gazdagságától, letakar­nánk kialakulásának történeti folyamatát, elvennénk monda­nivalójának változatosságát, ha nem vennénk észre szavai­nak ezt a többféle fényben és színben csillogását. Csillámló szavak! Kezdjük a sort — és foly­tatjuk is — a bibliai fogalmak magyar fordításának ábécé rendjében. A rokonjelentésű szavakat egy címszó alá foglal­juk. Ábécé ez, mert a Szent­írás elemi fogalmait adja, de azért is, mert az ábécé segítsé­gével lehet olvasni és írni. E bibliai ábécé eszköz, hogy bo­nyolultabb szövegeket és az élet ábráit is jobban tudjuk megérteni, megfejteni, s sza­vainkkal, tetteinkkel, a min­dennapok élésével beleírni életünk történetét az idő po­rába ugyan, de áldásul má­soknak, sőt az Isten emlékeze­tébe, mely maradandóbb máb ványnál és szikláknál. „AJÁNDÉK” Véletlenül került e szó első­nek. Sem a héber, sem a gö­rög ábécé szerint nem ez a bibliai szótár kezdő jelentős szava. De a magyar nyelvben igen. S mindjárt kiderül, hogy ez a véletlen megfelel jó tar­talmi kezdetnek. Aligha lehet­ne szebben kezdeni és átfo­góbb fogalommal egybefogni a Szentírás szavait. „Ajándék” — e jelentést hordozó bibliai görög szavak­ban ott van a gyökérszó: „ad­ni”. Ezzel máris az Újszövet­ség szeretetről alkotott felfo­gásának. Istenről szóló monda­nivalójának kellős közepén va­gyunk. A szeretet nem csu­pán érzelem, ami a szív mé­lyén jelentkezik és szavakban jut kifejezésre, hanem „adás”: megadni, amire másoknak szüksége van (Jakab 2,15—161. Jézus Krisztus szeretetét a keresztfái halálában ismétel­ten ugyanez a szó fejezi ki: „önmagát adta miérettünk” (Titus 2,14). Lássuk magát az „ajándék” szót! Az emberi élet javai és örömei mögött végső fokon az ajándékozó Isten áll: az ö ajándéka minden jó az éle­tünkben. „Minden jó ado­mány és tökéletes ajándék fe­lülről való és a világosságok Atyjától száll alá” (Jak 1,17). De nemcsak az élet örömöt nyújtó élményeire nézhetünk úgy, mint Isten ajándékaira, hanem ez a szó szélesebb lá- tóhatárű. Magában foglalja mindazt, amit Isten Jézus Krisztus által adott: bűnbo­csánat, békesség, üdvösség. „Istennek pedig hála az ö ki­mondhatatlan ajándékáért!” (2 Kor 9,15) Az ajándékot nem lehet megfizetni — az újszövetségi „ajándék” szóból származik az „ingyen" szó is! Az „ajándék” szó mélyén a Szentírásban mindig ott rejlik Isten kegyel­me, mégpedig az ingyen ke­gyelem: „Kegyelemből tartat­tok meg hit által: és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék” (Ef 2.8— 9) Isten „ajándékának" ilven- tén összefoglaló, az egész élet és az üdvösség javaira vonat­kozó értelmén kívül két szű- kebb jelentése is van. Az egyik a Szentlélek vételére utal. Különösen az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv beszél többször arról, hogy Is­ten ajándéka a Szentlélek. Eb­ben persze ismét minden ben­ne van, mert a Szentlélek • te­remti bennünk a hitet, a sze­retetét, az örök élet remény­ségét. Akinek Isten Szentlei­ket ajándékoz, vele mindent megadott Az „ajándék” szó másik, szőkébb értelmű változata: az egyes keresztyén szolgáló ké­pessége a gyülekezetben. Ezt az Újszövetség a későbbi egy­házi nyelvhasználatba is át­ment görög szóval karizmá­nak. nevezi, ami kegyelmi ajándékot jelent. Isten a hit­tel együtt mindenkinek felada­tot is ad az egyházban, de az illető feladatával együtt jár a hozzá való képesség. Az első gyülekezetek életét nem lehet szolgaian másolni Mi más korban és környezet­ben élünk. Ma részben más ka rizmákat, de mindenképpen más gyakorlati feladatot ad Is­ten a hivő embernek gyüleke­zete szolgálatára. Ilyen kegyel­mi ajándék lelkészeknek az ieehirdető készség, vagy a pásztori beszélgetés tehetsége Egyszerű gyülekezeti tagnál le­het Déldául betegek gondozása vagy a hivogatás képessége. (Róm 12,6—8; Kor 12,4—31). A karizma, „kegyelmi aján­dék” szónak előfordul más je­lentése is a Szentírásban — lám, így csillámlanak a bibliai szavak! Pál apostol használja halálveszedelemből való meg­szabadulása jelölésére, de az üdvösségre is vonatkoztatja másutt: „Isten kegyelmi aján­déka az örök élet Jézus Krisz­tusban, a mi Urunkban” (Róm 6,23). Újra visszakerültünk az „ajándék” jellegzetes bibliai tartalmához: minden jó, amit Istentől kapunk az életünk eseményeiben és a hitben, ir­galmas szeretetéből. A megajándékozott ember tud másoknak „adni”, rajtuk segíteni a szeretet ajándékai­val. Mint például a korintusi keresztyének a jeruzsálemi gyülekezeten (2 Kor 8—9). S ez a segítés — ha igazán Is­tentől érezzük magunkat meg­ajándékozottnak — nem lehel leereszkedő alamizsnálkodás, hanem a többel rendelkező ■ testvér örömöt szerezni akaró önzetlen és tiszta, jószívű ajándékozása. Feltétel, ellen­érték nélkül. Isten ajándékai iránti hálából. Ajándék az emberek között nemcsak tárgy vagy pénz lehet, hanem meleg tekintet, barátságos mo­soly, együttérző szó, és főleg a segítőkészség. Ilyen értelemben az ajándékozás nem rövidül névnapi, születésnapi, karácso­nyi eseménnyé, hanem átfon­ja a hétköznapokat. Ajándé­kozzuk meg a másikat naponta szavunkkal és tettünkkel. Mindez szélesebb társadalmi és nemzetközi körben is ér­vényes. Csak egy példát: így segítse igazi ajándékkal a fejlettebb ország az elmaradot- tabbat, önző hátsó cél nélkül. A szeretet segítő ajándéko­zása révén — ez a bibliai szó utolsó tartalmi mozzanata — megsokszorozódik a hálaadás a Földön: „sokakat hálaadásra indít Isten iránt” (2 Kor 9,12). Az ajándékozó ember mögött is föltűnt Isten jósága, és fel- zendül a hála minden ajándék végső forrása, az Atya felé. Veöreös Imre

Next

/
Thumbnails
Contents