Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-12 / 24. szám
imMEK Áldás és elkötelezés „Az Ür Jézus Krisztusnak kegyelme és az Istennek szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” 'l II. Kor. 13, 13 A Szentlíáromságról ír Pál apostol a második korinthusi levél végén. Istentiszteleteinken mi is gyakran halljuk, mint felénk hangzó áldást. Valahányszor ezt az áldást halljuk, ne tévesszük szem elől, hogy ez az áldás nemcsak azt akarta tudatosítani bennünk, hogy Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége velünk van, hanem egyszersmind felhív arra, hogy ennek megfelelően éljünk és szolgáljunk ebben a világban. 1. Ennek az áldásnak az első szava a kegyelem drága ajándékáról szól. „Az Ür Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal...” így kezdi Pál apostol. De miért nem az Isten szeretetével kezdi? Miért van az, hogy mikor az Isten szereletéről akarunk beszélni, előbb mindig Jézus Krisztus kegyelméről kell tudomást szereznünk? Ez a fennálló tények miatt van! Bűnösök vagyunk s a bűn elzárja előttünk az utat az Isten felé. De Jézus Krisztus halálával megszerezte nekünk az Isten bűnbocsátó kegyelmét. E nélkül a kegyelem nélkül nem mondhatjuk magunknak az Isten szeretetét. Jézus joggal mondhatta magáról, „senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam”. (Jn. 14, 6/b). Ö az egyetlen út, sőt úgy is mondhatnánk, az egyetlen híd az Istenhez. A Szentháromságba vetett hitünk mindenekelőtt olyan embereket formál belőlünk, akik jól ismerik saját maguloat, meglátják és beismerik bűneiket s ezért alázatosan járnak ebben a világban, de ugyanakkor boldogok és hálásak Jézus Krisztus mentő kegyelméért. Ennek a hálának azonban nemcsak az érzelmeink világában és ajkunk szavaiban kell megnyilvánulnia, hanem sokkal inkább bűnt elhagyó, bífnt kerülő s bűnt gyűlölő, Istennek tetsző életfolytatásában. így lesz ez az áldás nemcsak ígéret, életformáló erő, hanem elkötelezés számunkra. 2. Ennek az áldásnak másódik szava a szeretet drága ajándékáról szól. Isten lényege a szeretei. Ezt szinte magától értetődőnek tartjuk s elfelejtkezünk 1arról, hogy neki minden oka és joga meg lenne ahhoz, hogy ne szeressen minket. De kegyelméből következik szeretete. ö már előbb szeretett minket ... A lelkűnkről és testünkről naponta való gondoskodása, a , családunk, amellyel életünknek értelmet ad, a munkánk, amellyel napjainkat tartalmassá teszi, a békénk megőrzése, mind-mind az ő végtelen szeretetének a jele. S ezen felül s ezen kívül is megmutatta irántunk való szeretetét abban, „hogy úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta...” Szeretete túlnyúlik földi életünkön, az ő szeretete jelenti számunkra az örökéletet. A Szentháromságba vetett hitünk az a szilárd alap, amelyre életünket bátran fölépíthetjük, Isten nagyon szeret minket, úgy gondoskodik rólunk, mint jó atya gyermekéről. Velünk van és velünk marad! Ez az áldás, amely azt mondja nékünk „Istennek a szeretete legyen mindnyájatokkal...” nemcsak áldás, de elkötelezés is. Ha az Istennek a szeretete velünk van, akkor ennek a szeretetnek meg kell látszania életünkön, ennek megfelelően kell élnünk. Mivel Isten nagyon szeret minket és velünk együtt minden embert, azért nekünk is szeretnünk kell minden embert, istennek velünk való törődése arra kell, hogy késztessen minket, hogy mi is törődjünk más emberekkel. Isten bűnbocsánata, minket is megbocsátásra kell, hogy indítson. Az ö személyválogatás nélküli szeretete, minket is arra tanít, hogy a mi szeretetünk is személyválogatás nélküli legyen. így lesz ez az áldás nemcsak ígéret, hanem életformáló erő és elkötelezés is számunkra! 3. Ennek az áldásnak harmadik szava, Isten velünk való közössége drága ajándékáról szól. Isthn kegyelme és szeretete az ember számára nem fölismerhetetlen, távoli, soha meg nem tapasztalható valóság. Isten Szentlelke által közöttünk iés bennünk él és működik. Szüntelenül azon fáradozik, hogy mi a kegyelmet adó Jézus Krisztussal és a minket szerető Mennyei Atyával állandóan a legbelsőbb közösségben legyünk. Ezt a csodálatos munkáját a Szentlélek az ige hirdetése által végzi. Ahol az igét hirdetik, ott a Szentlélek a legbensőbb közösséget teremti meg egyrészt Jézus Krisztus kegyelme és az Atya szeretete, másrészt az ember között. Ez az áldás, amely azt mondja nekünk: ,ja Szentléleknek közössége legyen mindnyájatokkal.. .” nemcsak áldás, de elkötelezés is. Ha a Szentlélek által Jézus Krisztus kegyelme és az Istennek szeretete velünk van, ez arra ösztönöz minket, hogy mindenben engedelmeskedjünk neki, hogy az ő útjain járjunk, hogy az ő akarata szerint éljünk, hogy azzal a szívvel szeressük embertársainkat, amellyel 6 szerette. Ez a szeretet késztet minket, hogy mi is törődjünk az emberiség boldogítása problémáival, hogy lássuk meg más emberek fbaját, hogy halljuk meg embertársaink panaszát, hogy segítsünk másokon, és a nekünk ajándékozott szeretet békességével szolgáljunk itt a földön az emberek között. Vele és általa! így lesz ez az áldás nemcsak■ ígéret, hanem életformáló erő és elkötelezés is számunkra. Ezt az áldást — amely Istennek irántunk való kegyelme, szeretete és közössége gazdagságát tárja föl előttünk — mindig szívesen hallgatjuk és mindig szívesen vesszük. Isten azonban áldását sohasem azért közli velünk vagy adja számunkra, hogy azt semmibe vegyük, eltékozoljuk vagy elássuk, hanem azért, hogy azt nagyra becsüljük, annak megfelelően éljünk s hogy azt gazdagon gyümölcsöztessük. így lesz áldása elkötelezés számunkra! A Szentháromságban magát kinyilatkoztató Isten — kegyelmével, szeretetével és közösségével áld meg minket —, hogy azután mi is áldássá legyünk a világ számára. Gartai István Lelkésziktatás Pesterzsébeten ilsinat elé Ünnepi istentisztelet. — Az új lelkész ■ beiktatása KETTŐS ÜNNEPE VOLT a pesterzsébeti gyülekezetnek az elmúlt vasárnapon, június 5-én. A templom alapkőletételének negyvenéves jubileumát ünnepelték s ezen a napon, du. 5 órakor iktatta hivatalába Koren Emil esperes a gyülekezet egyhangúan meghívott lelkészét, Virágh Gyula eddigi ózdi esperes-lelkészt. Az iktatást végző esperes Es. 62, 10—12 álapján utalt a negyven év előtti időre, amikor az erzsébeti hívek a szőlőskertek és elvétve épült kis házak között letették a templom alapkövét s ezt a templomot a háborúban megtépázott családok reménysége emelte, akik elnevezték a hajlékot a béke templomának. Ahogyan akkor az egyház felfigyelt a környező világ igényére, úgy ma is észre kell vennie azt a megváltozott világot, amely körülveszi a templomot az egyre épülő városban új utcasorok és épülő bérpaloták, gyárak és üzemek közelségében. És észre kell venni azoknak az embereknek az igényét is, akik ebben a világban élnek. Virágh Gyula igehirdetésében Márk 1, 15 alapján szólt a betelt időről s a megtérés parancsáról. Az idő — mondotta — mindenki számára drága, mégsem mindenkinek egyforma érték. Más egy fiatalnak s más egy elaggottnak. A gyülekezetnek azonban mindig drága, mert Isten hívását tartalmazza. Ez a hívás megtérésre, visszatérésre szólít a békesség Urához, Isten szere- tetéhez s aki jól érti ezt a sze- retetet, az mindig a másik emberhez jut, akin gyakorolnia, megvalósítania kell Isten szeretetét. Az iktatást követő közgyűlésen tizennégy köszöntőbeszéd hangzott el. Ezeknek sorát D. dr. Vető Lajos püspök nyitotta meg, aki arról szólt a templomot zsúfolásig megtöltő ünneplő híveknek, hogy miért kell lelkész a gyülekezetbe s milyen legyen a jó pap. Ezt rendszerint a hívek igénye úgyis meghatározza, akik jó teológust, népszerű, hivő embert várnak a gyülekerült Budapestre. Nehéz szór- ványévek, gyülekezetszervezé- sek s közegyházi felelősségviselés van mögötte s mindezen tapasztalatok birtokában lép szolgálatba a fővárosban. Köszöntést mondtak még többek között Noske Ottó, a gyülekezet másodfelügyelője, Korcn Emil esperes beiktatja Virágh Gyula lelkészt Foto: Formanek zet élére. De legfőképpen legyen olyan ember a lelkész, a'ki meghallgatja, megérti és szereti az embert. A messzi Békésben hivatalos úton távollevő D. Káldy Zoltán püspök levélben köszöntötte a beiktatott lelkészt. Levelében rámutatott arra, hogy Virágh Gyula huszonöt évi vidéki szolgálat után kéBencze Imre, a gyülekezet eltávozott lelkésze, Falvay Jenő, az egykori első pesterzsébeti lelkész, Kökény Elek a pesti lelkészek nevében, Pásztor Pál lelkész, Várnai Ernő és Mokri Gyula felügyelők, az elbocsátó borsod-hevesi egyházmegye ill. ózdi gyülekezet nevében, valamint a helybeli egyház községek képviselői. Dr. H. Kriiger egyiiázfetanácsos Magyarországon Dr. H. Krüger frankfurti egyházfőtanácsos feleségével és fiával Magyarországra érkezett. A Németországi ökumenikus Tanács főtitkára és a nyugat-németországi egyházi külügyi hivatal vezető tisztviselője magánemberként dr. Pálfy Miklós teológiai dékán meghívására tölt két hetet hazánkban. Budapesten látogatást tett dr. Vető Lajos és D. Káldy Zoltán püspöknél, valamint az Evangélikus Teológiai Akadémián és megtekintette Budapest nevezetességeit. Kedves vendégeink 8 napot töltenek Balatonszárszón, egyházunk üdülőjében is. Magyarországi látogatásuk alatt dr. Vető Lajos püspökkel együtt jelen voltak az ősagárdi gyülekezeti vizitáción is. IMÁDKOZZUNK Mindenható Istenünk, szerető mennyei Atyánk! Hálaadással borulunk le színed előtt, hiszen lényedből szüntelen sugárzik felénk a teljes szeretet. Áldunk, hogy már akkor tudtál minket szeretni, mikor mi még nem is ismertünk. Hiszen a keresztségünktől fogva érezhetjük szereteted munkáját életünk litján. Te elhordozol minket, pedig de sokszor feledkezünk meg rólad Istenünk. Megbocsátottál nekünk, pedig milyen sokszor vétkeztünk ellened. Ugyan ki tudná megszámlálni bűnei számát? Te elküldted Fiadat, az emberek pedig nem fogadták be őt, sőt keresztre feszítették. Mi is sokszor ezt tesszük. Kitöltötted ránk Lelkedet, mi pedig bezárjuk előtte lelkünket. S Te Atyánk mégis tudsz bennünket szeretni. Boldogan érezhetjük, hogy keresel bennünket és életünket meg akarod újítani szent és új életre. Ez' a vasárnap is ezt hirdeti számunkra és ezért adunk hálát neked Istenünk. Alázatosan kérünk, töltsd meg a mi színünket is a te szereteteddel. Annak melege fűtse át a sokszor hideg életünket, hogy igazán tudjunk Téged szeretni és szolgálni. Kérünk, adj nekünk erőt ahhoz is, hogy embertársainkat is tudjuk igazán szeretni. Ne engedd felednünk, hogy képmutatás minden olyan élet, melyben nincs szeretet azr embertárs felé. Hiszen, hogyan szerethet Téged Atyánk az ember, akit nem lát — ha nem tudja szeretni az embertársát, akit lát. Kérünk azért Atyánk, tedd erőssé a földön, az emberiség életében e Te szeretetedet. Segíts minket arra, hogy ne legyenek világunk távoli tájain sem nyomorult Lázárok, amikor dúskáló gazdagok élnek a közelükben. Ne legyenek kifosztottak és minden jó nélkül élők, amikor Te boldog és békés életre teremtetted őket. Tedd őszintévé mindnyájunk életét, hogy ne csak mutassuk, hanem valóságosan éljük kegyelmes akaratodat. Kérünk, hallgass meg minket a Jézus Krisztusért Ámen. NEM AKARUNK KOLOSTOROKAT! „Nem kolostorokat, hanem olyan gyülekezeti tagokat szeretnénk, akik valóságos tanúi hitüknek a mindennapi életben” — jelentette ki a zü richi tartományi egyház zsinata abban a nyilatkozatában amelyet protestáns kolostorok felállítása ellen adott ki Svájcban. Az egyik zsinati tag azt javasolta, hogy a római katolikus egyház példája nyomán protestáns férfiaknak is létesítsenek olyan helyeket, ahol a mindennapi élettől elvonat koztatva magukba mélyedhet- nek. Ezzel szemben a zsinat emlékeztet arra, hogy a svájci alkotmány szerint semmilyen kolostort sem szabad Svájcban létesíteni. De az ilyen szerzetesi közösségek egész szelleme ellene mond annak a reformátort felfogásnak is, hogy ez az életforma önelégültséget vált ki és elveszíti kapcsolatát valóságos élettel és a világgal JUSTINIANUS PATRIARCHA BULGÁRIÁBAN A Romániai Orthodox Egy ház pátriarchája, Justiniánus Szófiába utazott egy küldöttség élén és megbeszélést folytatott a bulgáriai orthodox egyház vezető képviselőivel az orthodox egység kérdéseirőL A gyülekezet egyházszervezeti élete Az országban valamennyi evangélikus a lakóhelye szerinti evangélikus gyülekezethez tartozik. A gyülekezet egyházszervezeti életének legátfogóbb szerve a közgyűlés. A gyülekezeti közgyűlést egy héttel előbb, a vasárnapi istentisztelet alkalmával kell kihirdetni. A közgyűlésnek hivataluknál fogva tagjai a lelkész és a gyülekezet minden választott tisztségviselője. A gyülekezet tagjai közül pedig azok, akik betöltötték tizennyolcadik életévüket és részt vállalnak az egyházfenntartás anyagi terheiből. A gyülekezeti közgyűlésnek sokoldalú feladata van. Megválasztja a gyülekezet felügyelőjét, gondnokát, presbitereit, más tisztségviselőit hat évi időtartamra. Egyházunkban hagyomány, hogy a nem java- dalmas tisztségviselőket általában hat évre választják meg, hogy ezzel is biztosítható legyen egyházunkban a széles körű demokrácia megvalósítása. A gyülekezeti közgyűlés határoz a lelkész választásánál a presbitérium által előterjesztett javaslat felett. Tehát a gyülekezet személyi ügyei a közgyűlés elé kerülnek. Ugyancsak a közgyűlés elé kerülnek a gyülekezet anyagi kérdései is, mint például a lel- készi díjlevél megállapítása, vagy általában a szükségletek fedezéséről való gondoskodás, beleértve az egyházi épületekről, a templomról, lelkészlakásról való gondoskodást is. Meghallgatja a közgyűlés a gyülekezet lelkészének évi jelentését, amelyben teljes képet kap a gyülekezet lelki és anyagi helyzetéről. Olyan gyülekezetekben, ahol a lélekszám a négyezret meghaladja, gyülekezeti képviselő- testületet lehet szervezni, hogy ez gyakorolja a közgyűlés jogait. A társgyülekezeteknél pedig meg kell alakítani a képviselőtestületet. A gyülekezeti presbitérium intézi mindazokat az ügyeket, amelyek nincsenk kifejezetten a gyülekezeti közgyűlés elé utalva. A törvényjavaslat szerint a presbitérium tagjainak száma nyolcnál kevesebb és ötvennél több nem lehet. A presbitertől egyházunk megkívánja, hogy nagykorú, feddhetetlen életű közgyűlési tag legyen, akit a közgyűlés arra a feladatra választ meg, hogy részt vegyen a gyülekezet életének vezetésében, az Ünnepélyes Nyilatkozat és az I. törvényben foglaltak értelmében. A presbiteri tisztség tartama ugyan hat év, de ennek letelte után a presbiter a közgyűlés által újra megválasztható. A presbitérium szerepe különösen a gyülekezeti lelkészi állás betöltésénél és az egyházmegyei, egyházkerületi elnökség tagjainak, valamint az országos felügyelőnek a megválasztásakor válik jelentőssé. A presbitérium előkészíti a gyülekezeti közgyűlést, felülvizsgálja a pénzkezelést, ösz- szeállítja a közgyűlési tagok névsorát, megválasztja a gyülekezet küldötteit az egyház^ megyei közgyűlésre. A gyülekezet elnöksége a lelkészből és a felügyelőből áll. Ebben követjük egyházunk régen kialakult egyházszervezeti szokását, amelyben egyenlő szerepet kap mind a lelkész, mind a felügyelő a gyülekezet szervezeti életének irányításában. A gyülekezet elnöksége a felsőbb egyházkormányzati szervek rendelkezéseinek figyelembe vételével önállóan intézkedik mindazokban a gyülekezeti életet érintő ügyekben. amelyek nincsenek a gyülekezeti presbitérium vagy a köagyűlés számára fenntartva. A lelkész és a felügyelő együttesen utalványoz az évi költségelőirányzat keretei között, együttesen irányítják a gyülekezet életét. De természetesen a lelkész az, akire a gyülekezet lelki életének vezetése épül. A lelkészi szolgálattal éppen ezért különös részletességgel foglalkozik a törvényjavaslat. Dr. Ottlyk Ernő
