Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-08 / 19. szám
Róma és Canterbury Rövid hírben már jelentettük olvasóinknak, hogy a canterbury érsek, dr. M. Ramsey március 23—24-én a római pápa, VI. Pál vendégeként a Vatikánban tartózkodott és többször is megbeszélést folytatott a két egyházfő egymással. „Nagyszerű nap ez a mai, amiben Isten jóságából ön megajándékoz bennünket.” Ezekkel a szavakkal fogadta VI. Pál pápa vendégét március 23-án a Sixtusd kápolnában. Ez volt az anglikán egyház prímásának az első hivatalos látogatása a római pápánál, amióta az angol egyház 1534-ben elszakadt Rómától. Előzőleg 1960 decemberében az akkori érsek, dr. G. Fischer csak magánlátogatást tett. XXIII. János pápánál. Teljes joggal jellemezte tehát a pápa ezt a katolikus— anglikán csúcstalálkozót az alábbi szavakkal: „Krisztus világosságában tudatosul számunkra ennek a látogatásnak a különleges fontossága, akiben a római katolikus egyház, az angol egyház és az anglikán közösség többi egyházai találkozhatnak egymással; a Krisztusban hívők lélekben itt vannak, a világ ide tekint, a történelem emlékezni fog reá... Azt a hidat építi fel ön újra, amit századokkal ezelőtt romboltak le a római egyház és a canterbury egyház között, a kölcsönös megbecsülés, tisztelet és szeretet híd- ját. Ezen a még nem egészen szilárd, még épülőben levő úton közeledik ön saját jószántából és bölcs bizalommal hozzánk.” Abban a tudatban utazott el március 24-én Ramsey érsek Rómából, hogy találkozása a római pápával a keresztyén egység szempontjából is jelentős volt. Megegyeztek a pápával, hogy katolikus—anglikán párbeszéd indul meg a közeljövőben. A párbeszéd nemcsak teológiai problémákkal, hanem a gyakorlati élet kérdéseivel is foglalkozni fog. Röviddel elutazása előtt arról nyilatkozott Ramsey, hogy egyik kérdése a párbeszédnek a vegyesházasság problémája lesz. Nem csoda tehát, hogy a vegyesházasságra vonatkozó új intézkedéseket nem fogadta nagy örömmel a canterbury érsek. p m Vége egy korszaknak A Mecklenburg! Evangélikus Tartományi Egyház Schwerin- ben megtartott ezévi zsinatán a konfirmáció és a korszerű gyülekezetépítés reformja volt a központi kérdés. A tanácskozásokat a mecklenburgi Egyháztanács jelentése vezette be, amelynek a leglényegesebb pontjait D. Dr. Niklot Beste püspök a zsinatot megnyitó beszédében ismertetett. Részletesebben beszélt Beste püspök arról a mélyreható változásról, ami belsőleg és külsőleg egyaránt jellemzi a gyülekezetek életét. Véleménye szerint vége van annak a korszaknak, amikor népT egyházi keretben megszokásból akartak egyesek keresztyének lenni és jó jelei vannak egy új korszaknak, amikor az egyházhoz tartozás tudata újjá formálódik. Aki ma akar keresztyén lenni és gyülekezethez tartozni, annak szeretnie kell az egyházát! A Mecklenburgi Tartományi Egyháznak jelenleg 1,1 millió tagja van. Vasárnaponként a hivek 4 százaléka látogatta az istentiszteleteket. Az elmúlt évben emelkedett az önkéntes gyülekezeti fenntartás összege. Viszont nagy hiány mutatkozik lelkészekben. A 426 lelkészi állásból 355-ben van önálló lelkész. A jövőben számolni kell lelkészi állások összevonásával — jelentette ki Beste püspök. Jelentésének a végén kitért Beste püspök az egyház társadalmi feladatainak a kérdéseire is. Fontosnak jelentette ki, ha az állam felelős vezetői mindent megtesznek a békéért és a feszültség csökkentéséért. Kijelentette, hogy az egyház tagjainak egyöntetűen kell haroolniok a békéért. Nekik kell hidat építeniük a népek közé és saját népünk körében is a megértést munkálnunk ember és ember között. „Pengessetek hárfát a mi Istenünknek” Orgonaszentelés Albertin A nógrádi egyházmegye Lelkészi Munkaközösségében APRILIS UTOLSÓ HETÉBEN már a nógrádi hegyek közt Az elmúlt hetekben Magyarországi Evangélikus Egyházunk több gyülekezetében bensőséges ünnepek voltak. Gyömrőn és Mosonmagyaróváron új harangokat szenteltek a püspökök, más gyülekezetek templomaik évfordulóját és megújítását ünnepelték. Április 24-én az „Vr irgalmassága” vasárnapján tovább folytatódott ez az ünnepi sorozat az ALBERTI gyülekezetben. A gyülekezet ünnepi istentisztelet keretében egy teljesen új orgonát vett használatba a felszentelés után. Olyan ünnepe volt ez a gyülekezetnek, amelyet nemcsak a tavaszi napfény tett derűssé, hanem az új orgona csodálatosan szép hangja, amely átmelegítette a szíveket és örömöt gyújtott bennük. Bevonulás a templomba AZ ÜJ ORGONA BEÄLLI- . TasA szükségességét a fel- szentelési ünnepen lioszik Mihály, a gyülekezet lelkésze mondotta el. Az alberti gyülekezet tagjai 255 évvel ezelőtt 24 szekéren jöttek a Felvidékről és egy virágzó gyülekezetnek vetették meg az alapját. Templomot is építettek és a templomszentelés napján megszólalt 1778. augusztus 4-én az első orgona is. Ezt az orgonát a gyülekezet akkor Besztercebányáról hozatta és Podkonyiczky Mihály orgona- építő mester állította azt fel. Ezzel az orgonával szinte valamennyi lelkész szolgálata ideje alatt történt valami, mert rászorult a renoválásra. 1918-ban azonban elnémult az orgona, sípjai közül a legnagyobbakat a háborúba vitték, de amúgy is nagyon megrongálódott. A faalkatrészek is egyre jobban szúvasodtak. 1953-ban nagyobb renováláson esett át, de mindig érezte az alberti gyülekezet, hogy az öreg orgona szolgálata egyre jobban végére jár. Űj orgona után vágyódott a gyülekezet. És amikor látták, hogy a szomszéd irsai gyülekezet pár évvel előbb hogyan szerzett be új orgonát, megbátorodott az alberti gyülekezet is és 1964-ben elhatározták, hogy új orgonát állítanak fel a templomban. Megkérték Trajt- ler Gábor lelkészt, orgonaművészt, egy új orgona megtervezésére. Trajtler Gábor lelkész — mint maga mondta — álmainak egy részét tervezte bele” az új orgonába. Aztán megrendelték az orgonát a Budapesti Kézműipari Vállalat Orgonaüzemében. Az orgonaüzem hűségesen tartotta magát Trajtler Gábor terveihez és annak megfelelően készítette el az új orgonát. Majd megkezdődött az orgonának a felszerelése és beállítása az alberti templomban. Az orgonaüzem dolgozói heteken keresztül kora reggeltől késő éjfélig dolgoztak, hogy a tervezett napon felszentelésre készen áldhasson az orgona. Szalai Kálmán, Kult László és Szabó Antal kitűnő munkát végzett és így április 24-re felszerelve állt az orgona az alberti templomban. Az alberti gyülekezet nagy áldozatkészséggel járult hozzá az új orgona építéséhez. Nem volt gyűjtés a gyülekezetben, mégis egy esztendő alatt 4 „áldozati vasárnapon” összesen 150 000 forintot adtak össze önkéntesen a hívek az új orgonára. A gyülekezetnek ez a példamutató áldozatossága tette lehetővé, hogy Trajtler Gábor lelkész „beleépíthesse álmait” az alberti orgonába. AZ ÜJ ORGONA FELSZENTELÉSÉT D. Káldy Zoltán püspök végezte. Igehirdetésének textusa a 147. zsoltár volt. Azzal kezdte igehirdetését a püspök, hogy a felolvasott zsoltár olyan, mint egy háromrészes orgonadarab, melyben minden rész dicsérettel kezdődik. „Dicsérjétek az Urat, hiszen Istenünknek énekelni jó” — kezdődik az első szakasz, majd folytatódik a második rész ezzel a felhívással: „Énekeljetek az Urnák hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek”, végül a harmadik szakasz ípv indul: „Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat!”. Arról szólt a püspök, hogy az orgona kísérni akarja a gyülekezet énekét akkor is. amikor az az ének örvendező szívből fakad és akkor is. amikor valamilyen rzomorúság vagy a bűnbánat fájdalma szakad ki a gyülekezet szívéből. Az új orgona „meg fogja hálálni” a gyülekezet áldozatosságát, mert az Az új orgona A gyülekezet figyel az igére Az új orgona kíséri a gyülekezet énekét éneklő gyülekezetnek hűséges kísérő társa lesz és segíti előkészíteni majd a szíveket az evangélium befogadására és az Isten szeretetének megtapasztalására. Bármennyire kísérő társa lesz a gyülekezetnek az orgona a szomorúságban, annak igazi szolgálata elsősorban mégis az, hogy dicséretre és hálaadásra serkentse a gyülekezet tagjait. Jól mondja a zsoltáríró, amikor arról tesz tanúbizonyságot, hogy Istent dicsérni „gyönyörűséges”. A gyülekezet azonban ne csak a templomban dicsérje Istent, hanem egész élete legyen hálaadó istentiszteletté az emberek között. Az emberek között végzett szeretetszolgálat még a templomi éneklésnél is erőteljesebben dicséri az Urat. AZ ORGONASZENTELÉSI ISTENTISZTELET egybeolvadt egy zenés áhítattal, amelyen Trajtler Gábor orgonaművész előbb „bemutatta” Roszik Mihály lelkész magyarázata közben a 19 regiszteres, 2 manuálos, 1200 sípból álló orgonát, majd több orgonadarabot játszott a gyülekezet nagy örömére. Az egyes orgonaszámok között az irsai gyülekezet énekkara végzett szolgálatot Mátrai Marianna és Lesták Judit Foton végzett kántorok vezetésével, de szolgált a pilisi gyülekezet énekkara is Csilló Mihály karnagy vezetésével. Az új orgonának örvendező alberti gyülekezetét köszöntötte Erős Sándor gödöllői lelkész, espereshelyettes, Gálát György irsai, Mun- tag Andor monori, Tóth Károly pilisi és Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész. Jelen volt az istentiszteleten Orlovszky Endre róm. kát. plébános is. A BENSŐSÉGES ÜNNEPÉLY UTÄN a gyülekezeti teremben szeretetvendégség volt, melyen igen sok gyülekezeti tagon kívül részt vettek a vidéki lelkészek, valamint az orgona építői is. Végül idézzük D. Káldy Zoltán püspök igehirdetésének zárómondatát: „A ti éneketek mindig boldogan ölelkezzék az orgona Istent dicsérő szavával.” is teljes pompájában ragyog az idén a tavasz. Jól megmunkált földek, virágzó és lombosodó erdők, gyümölcsösök közt vezet Budapestről a kiváló műút, melyet nemrégen korszerűsítettek, Balassagyarmatra. Éppen úrvacsoravételre vonultak be az egyházmegye lelkészei a szép templomba, amikor dr. Vető Lajos püspök, Fülöp Dezső püspöki titkár és Kőszeghy Tamás kerületi lelkész kíséretében megérkezett. Az úrvacsorát Breuer Oszkár sziráki lelkész osztotta. A GYÜLEKEZET TANÁCSTERMÉBEN Gartai István esperes köszöntötte a püspököt. A program során Matuz Pál ipolyvecei lelkész békemozgalmi beszámolót tartott, s a legfrissebb világpolitikai események kapcsán megjelölte a békeszolgálat feladatait, s főleg az amerikaiak vietnami agresszióját tartotta veszélyesnek a világbéke szempontjából. A beszámolót megbeszélés követte, s a Munkaközösség behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az Evangélikus Élet hogyan közölhetne havonta egy-egy világpolitikai helyzet- jelentést, amely egy-egy hónapra visszamenőleg szemügyre venné egyházi szemmel, tehát a békemunka problematikája szempontjából a lezajlott eseményeket. A MUNKAKÖZÖSSÉG EZUTÁN MEGHALLGATTA Terei Endre salgótarjáni lelkész tartalmas előadását. A gyülekezet anyagi problémáiról, az önkéntesség helyes értelmezéséről beszélt. A városi lelkész tapasztalatait tárta fel azzal kapcsolatban, hogy a gyülekezeteknek milyen anyagi erőforrásai vannak. Számos javaslatot is előterjesztett, hogy azokat a zsinat figyelmébe ajánlja. DR. VETŐ LAJOS PÜSPÖK részletesen tájékoztatta a Munkaközösséget a zsinat előkészületeiről, s megválaszolta a felvetett kérdéseket. A lelkészek örömmel fogadták a bejelentést, hogy hamarosan minden paróchus lelkészünk tanulmányozhatja a törvénykönyv-tervezetet, mely majd a zsinat elé kerül. A püspök rámutatott arra is, hogy nemcsak az anyagi kérdések érdekesek a lelkészek számára, hanem az is, hogy hogyan végezzék jól szolgálatukat. „Milyen legyen a lelkész lelkipásztori munkája?”, — vetette fel a kérdést, majd ismertette az idevonatkozó teológiai fejlődést, amely szerint ma már túlhaladt az idő azon az egyoldalú felfogáson, hogy a lelkipásztorkodás feladata nem más, mint négyszemközt is prédikálni. Az első, amit a lelkésznek tennie kell, hogy nagy türelemmel és szeretettel meghallgassa azt, aki felkeresi. Ez nem könnyű dolog, idő, alázatosság, türelem, szeretet kellenek hozzá. De már ez is sokszor óriási segítséget jelent a lelkészt felkereső híve számára: ha jól és őszintén kibeszélhette magát, máris könnyített a lelke terhén. Azután ilyenformán tisztázódott sok minden benne, világosabban látja a saját életét és a problémáit is. A lelkésznek azonban fel is kell dolgoznia azt, amit hallott, hogy hívét jól ismerje, mint embert és segíteni is tudjon neki. Ha lelkészeink jó lelkipásztori szolgálatot tudnak végezni, a gyülekezet anyagi problémái szinte maguktól oldódnak meg. Itt valóban érvényes az ígéret: „Keressétek először az Istennek országát.. A NÓGRÁDI LELKÉSZEK nagy érdeklődéssel és helyesléssel hallgatták a püspök tanítását, s azzal az érzéssel siettek haza gyülekezeteikbe, hogy komoly segítséget kaptak lelkészi szolgálatuk jobb és tudatosabb végzéséhez. A püspök Balassagyarmaton még meglátogatta Rónay Zoltán helyi lelkészt és annak beteg feleségét, s elbeszélgetett a lelkészekkel, köztük a nyugalomba készülő, de jó egészségnek örvendő 72 esztendős Szende Miklós lucfalvi lelkésszel. cAz zeneház éí a béke. Jézus Krisztus egyházának mindig az a feladata, hogy hozzájáruljon az egyetemes béke és jogrend kialakításához. És ezért nemcsak arról kell prédikálnia az egyháznak, hogy „kívánja” a békét, hanem tettekkel kell álláspontját alátámasztania. Dr. R. Weizsäcker, a Német Evangélikus Konferencia elnöke jelentette ki ezt a nyugat-németországi Wesel- ben tartott előadásában. Evangélikus vélemények a római katolikus rendelkezésről a vegyesházasságokkal kapcsolatban A katolikus egyház új intézkedéseivel kapcsolatban a vegyesházasságokat illetően egymás után látnak napvilágot evangélikus püspökök és lelkészek nyilatkozatai. Ezek közül ismertetünk most néhányat. Lilje püspök a vegyesházasságról megállapítja, hogy a katolikus egyház ezt a kérdést a mai napig nem rendezte. Az emberi méltóság megsértését jelentette az, amit eddig a vegyesházasságokról a katolikus egyház mondott. Hiszen katolikus felfogás szerint a nem katolikus lelkész előtt kötött házasság csak „ágyasság”. Szerinte ez a rendelkezés nem sokat változtatott az eddigi gyakorlaton és további tárgyalásokra van szükség. Dietzfelbinger müncheni püspök kijelentette, hogy bár bizonyos könnyebbséget jelent ez a rendelkezés a vegyesházasságok kérdésében, további párbeszédre van szükség, hogy a két egyház megnyugtató megállapodásra jusson. „Mi készek vagyunk tovább tárgyalni a még függőben maradt problémákról” — jelentette ki Dietzfelbinger püspök, a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja. May osztrák evangélikus püspök állásfoglalásában megjegyzi, hogy az új rendelkezés nem felel meg a zsinati atyák és sok katolikus kívánságának, ellentmond a vallásszabadságról hozott zsinati határozatnak is. „Az evangélikus házasfelet nem tekinti teljes jogú embernek” a rendelkezés, állapítja meg May püspök. Hűség Istenhez és népünkhöz egyházunk történetében címen kapható Dr. Ottlyk Ernő könyve. A 400 oldalas könyv ára: 82,— forint Kapható: Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin a. 12,
