Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-08 / 19. szám

Róma és Canterbury Rövid hírben már jelentet­tük olvasóinknak, hogy a can­terbury érsek, dr. M. Ramsey március 23—24-én a római pá­pa, VI. Pál vendégeként a Vatikánban tartózkodott és többször is megbeszélést foly­tatott a két egyházfő egymás­sal. „Nagyszerű nap ez a mai, amiben Isten jóságából ön megajándékoz bennünket.” Ezekkel a szavakkal fogadta VI. Pál pápa vendégét már­cius 23-án a Sixtusd kápolná­ban. Ez volt az anglikán egy­ház prímásának az első hiva­talos látogatása a római pá­pánál, amióta az angol egy­ház 1534-ben elszakadt Rómá­tól. Előzőleg 1960 decemberé­ben az akkori érsek, dr. G. Fischer csak magánlátogatást tett. XXIII. János pápánál. Teljes joggal jellemezte te­hát a pápa ezt a katolikus— anglikán csúcstalálkozót az alábbi szavakkal: „Krisztus világosságában tudatosul szá­munkra ennek a látogatásnak a különleges fontossága, aki­ben a római katolikus egyház, az angol egyház és az angli­kán közösség többi egyházai találkozhatnak egymással; a Krisztusban hívők lélekben itt vannak, a világ ide tekint, a történelem emlékezni fog reá... Azt a hidat építi fel ön újra, amit századokkal ez­előtt romboltak le a római egyház és a canterbury egy­ház között, a kölcsönös megbe­csülés, tisztelet és szeretet híd- ját. Ezen a még nem egészen szilárd, még épülőben levő úton közeledik ön saját jó­szántából és bölcs bizalom­mal hozzánk.” Abban a tudatban utazott el március 24-én Ramsey ér­sek Rómából, hogy találkozása a római pápával a keresztyén egység szempontjából is je­lentős volt. Megegyeztek a pá­pával, hogy katolikus—angli­kán párbeszéd indul meg a közeljövőben. A párbeszéd nemcsak teológiai problémák­kal, hanem a gyakorlati élet kérdéseivel is foglalkozni fog. Röviddel elutazása előtt ar­ról nyilatkozott Ramsey, hogy egyik kérdése a párbeszédnek a vegyesházasság problémája lesz. Nem csoda tehát, hogy a vegyesházasságra vonatkozó új intézkedéseket nem fogad­ta nagy örömmel a canter­bury érsek. p m Vége egy korszaknak A Mecklenburg! Evangélikus Tartományi Egyház Schwerin- ben megtartott ezévi zsinatán a konfirmáció és a korszerű gyülekezetépítés reformja volt a központi kérdés. A tanács­kozásokat a mecklenburgi Egyháztanács jelentése vezette be, amelynek a leglényege­sebb pontjait D. Dr. Niklot Beste püspök a zsinatot meg­nyitó beszédében ismertetett. Részletesebben beszélt Beste püspök arról a mélyreható változásról, ami belsőleg és külsőleg egyaránt jellemzi a gyülekezetek életét. Vélemé­nye szerint vége van annak a korszaknak, amikor népT egyházi keretben megszokás­ból akartak egyesek keresz­tyének lenni és jó jelei van­nak egy új korszaknak, ami­kor az egyházhoz tartozás tu­data újjá formálódik. Aki ma akar keresztyén lenni és gyü­lekezethez tartozni, annak szeretnie kell az egyházát! A Mecklenburgi Tartomá­nyi Egyháznak jelenleg 1,1 millió tagja van. Vasárnapon­ként a hivek 4 százaléka lá­togatta az istentiszteleteket. Az elmúlt évben emelkedett az önkéntes gyülekezeti fenn­tartás összege. Viszont nagy hiány mutatkozik lelkészek­ben. A 426 lelkészi állásból 355-ben van önálló lelkész. A jövőben számolni kell lelkészi állások összevonásával — je­lentette ki Beste püspök. Jelentésének a végén kitért Beste püspök az egyház tár­sadalmi feladatainak a kér­déseire is. Fontosnak jelen­tette ki, ha az állam felelős vezetői mindent megtesznek a békéért és a feszültség csökkentéséért. Kijelentette, hogy az egyház tagjainak egyöntetűen kell haroolniok a békéért. Nekik kell hidat építeniük a népek közé és saját népünk körében is a megértést munkálnunk ember és ember között. „Pengessetek hárfát a mi Istenünknek” Orgonaszentelés Albertin A nógrádi egyházmegye Lelkészi Munkaközösségében APRILIS UTOLSÓ HETÉBEN már a nógrádi hegyek közt Az elmúlt hetekben Ma­gyarországi Evangélikus Egy­házunk több gyülekezetében bensőséges ünnepek voltak. Gyömrőn és Mosonmagyar­óváron új harangokat szen­teltek a püspökök, más gyü­lekezetek templomaik évfor­dulóját és megújítását ünne­pelték. Április 24-én az „Vr irgalmassága” vasárnapján to­vább folytatódott ez az ün­nepi sorozat az ALBERTI gyülekezetben. A gyülekezet ünnepi istentisztelet kereté­ben egy teljesen új orgonát vett használatba a felszente­lés után. Olyan ünnepe volt ez a gyülekezetnek, amelyet nemcsak a tavaszi napfény tett derűssé, hanem az új or­gona csodálatosan szép hang­ja, amely átmelegítette a szí­veket és örömöt gyújtott ben­nük. Bevonulás a templomba AZ ÜJ ORGONA BEÄLLI- . TasA szükségességét a fel- szentelési ünnepen lioszik Mi­hály, a gyülekezet lelkésze mondotta el. Az alberti gyüle­kezet tagjai 255 évvel ezelőtt 24 szekéren jöttek a Felvidék­ről és egy virágzó gyülekezet­nek vetették meg az alapját. Templomot is építettek és a templomszentelés napján megszólalt 1778. augusztus 4-én az első orgona is. Ezt az orgonát a gyülekezet akkor Besztercebányáról hozatta és Podkonyiczky Mihály orgona- építő mester állította azt fel. Ezzel az orgonával szinte va­lamennyi lelkész szolgálata ideje alatt történt valami, mert rászorult a renoválásra. 1918-ban azonban elnémult az orgona, sípjai közül a legna­gyobbakat a háborúba vitték, de amúgy is nagyon megron­gálódott. A faalkatrészek is egyre jobban szúvasodtak. 1953-ban nagyobb renováláson esett át, de mindig érezte az alberti gyülekezet, hogy az öreg orgona szolgálata egyre jobban végére jár. Űj orgona után vágyódott a gyülekezet. És amikor látták, hogy a szomszéd irsai gyülekezet pár évvel előbb hogyan szerzett be új orgonát, megbátorodott az alberti gyülekezet is és 1964-ben elhatározták, hogy új orgonát állítanak fel a templomban. Megkérték Trajt- ler Gábor lelkészt, orgonamű­vészt, egy új orgona megter­vezésére. Trajtler Gábor lel­kész — mint maga mondta — álmainak egy részét tervezte bele” az új orgonába. Aztán megrendelték az orgonát a Budapesti Kézműipari Válla­lat Orgonaüzemében. Az orgo­naüzem hűségesen tartotta magát Trajtler Gábor tervei­hez és annak megfelelően ké­szítette el az új orgonát. Majd megkezdődött az orgonának a felszerelése és beállítása az al­berti templomban. Az orgona­üzem dolgozói heteken keresz­tül kora reggeltől késő éjfé­lig dolgoztak, hogy a tervezett napon felszentelésre készen áldhasson az orgona. Szalai Kálmán, Kult László és Sza­bó Antal kitűnő munkát vég­zett és így április 24-re fel­szerelve állt az orgona az al­berti templomban. Az alberti gyülekezet nagy áldozatkész­séggel járult hozzá az új or­gona építéséhez. Nem volt gyűjtés a gyülekezetben, még­is egy esztendő alatt 4 „áldo­zati vasárnapon” összesen 150 000 forintot adtak össze önkéntesen a hívek az új or­gonára. A gyülekezetnek ez a példamutató áldozatossága tet­te lehetővé, hogy Trajtler Gá­bor lelkész „beleépíthesse ál­mait” az alberti orgonába. AZ ÜJ ORGONA FEL­SZENTELÉSÉT D. Káldy Zol­tán püspök végezte. Igehirde­tésének textusa a 147. zsoltár volt. Azzal kezdte igehirdeté­sét a püspök, hogy a felolva­sott zsoltár olyan, mint egy háromrészes orgonadarab, melyben minden rész dicsé­rettel kezdődik. „Dicsérjétek az Urat, hiszen Istenünknek énekelni jó” — kezdődik az első szakasz, majd folytató­dik a második rész ezzel a felhívással: „Énekeljetek az Urnák hálaadással, pengesse­tek hárfát a mi Istenünknek”, végül a harmadik szakasz ípv indul: „Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat!”. Arról szólt a püs­pök, hogy az orgona kísérni akarja a gyülekezet énekét akkor is. amikor az az ének örvendező szívből fakad és akkor is. amikor valamilyen rzomorúság vagy a bűnbánat fájdalma szakad ki a gyüle­kezet szívéből. Az új orgona „meg fogja hálálni” a gyüle­kezet áldozatosságát, mert az Az új orgona A gyülekezet figyel az igére Az új orgona kíséri a gyülekezet énekét éneklő gyülekezetnek hűséges kísérő társa lesz és segíti elő­készíteni majd a szíveket az evangélium befogadására és az Isten szeretetének megta­pasztalására. Bármennyire kí­sérő társa lesz a gyülekezet­nek az orgona a szomorúság­ban, annak igazi szolgálata el­sősorban mégis az, hogy di­cséretre és hálaadásra ser­kentse a gyülekezet tagjait. Jól mondja a zsoltáríró, ami­kor arról tesz tanúbizonysá­got, hogy Istent dicsérni „gyö­nyörűséges”. A gyülekezet azonban ne csak a templom­ban dicsérje Istent, hanem egész élete legyen hálaadó is­tentiszteletté az emberek kö­zött. Az emberek között vég­zett szeretetszolgálat még a templomi éneklésnél is erőtel­jesebben dicséri az Urat. AZ ORGONASZENTELÉSI ISTENTISZTELET egybeol­vadt egy zenés áhítattal, ame­lyen Trajtler Gábor orgona­művész előbb „bemutatta” Roszik Mihály lelkész magya­rázata közben a 19 regiszteres, 2 manuálos, 1200 sípból álló orgonát, majd több orgona­darabot játszott a gyülekezet nagy örömére. Az egyes or­gonaszámok között az irsai gyülekezet énekkara végzett szolgálatot Mátrai Marianna és Lesták Judit Foton végzett kántorok vezetésével, de szol­gált a pilisi gyülekezet ének­kara is Csilló Mihály karnagy vezetésével. Az új orgonának örvendező alberti gyülekeze­tét köszöntötte Erős Sándor gödöllői lelkész, espereshelyet­tes, Gálát György irsai, Mun- tag Andor monori, Tóth Ká­roly pilisi és Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész. Jelen volt az istentiszteleten Orlovszky Endre róm. kát. plébános is. A BENSŐSÉGES ÜNNEPÉLY UTÄN a gyülekezeti te­remben szeretetvendégség volt, melyen igen sok gyülekezeti tagon kívül részt vettek a vidéki lelkészek, valamint az or­gona építői is. Végül idézzük D. Káldy Zoltán püspök igehirdetésének zárómondatát: „A ti éneketek mindig boldogan ölelkezzék az orgona Istent dicsérő szavával.” is teljes pompájában ragyog az idén a tavasz. Jól megmunkált földek, virágzó és lombosodó erdők, gyümölcsösök közt vezet Budapestről a kiváló műút, melyet nemrégen korszerűsítettek, Balassagyarmatra. Éppen úrvacsoravételre vonultak be az egyházmegye lelkészei a szép templomba, amikor dr. Vető Lajos püspök, Fülöp Dezső püspöki titkár és Kőszeghy Tamás kerületi lelkész kíséretében megérkezett. Az úrvacsorát Breuer Oszkár sziráki lelkész osztotta. A GYÜLEKEZET TANÁCSTERMÉBEN Gartai István esperes köszöntötte a püspököt. A program során Matuz Pál ipolyvecei lelkész békemozgalmi beszámolót tartott, s a legfrissebb világpolitikai események kapcsán megjelölte a békeszolgálat feladatait, s főleg az amerikaiak vietnami ag­resszióját tartotta veszélyesnek a világbéke szempontjából. A beszámolót megbeszélés követte, s a Munkaközösség beha­tóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az Evangélikus Élet hogyan közölhetne havonta egy-egy világpolitikai helyzet- jelentést, amely egy-egy hónapra visszamenőleg szemügyre venné egyházi szemmel, tehát a békemunka problematikája szempontjából a lezajlott eseményeket. A MUNKAKÖZÖSSÉG EZUTÁN MEGHALLGATTA Te­rei Endre salgótarjáni lelkész tartalmas előadását. A gyüle­kezet anyagi problémáiról, az önkéntesség helyes értelmezésé­ről beszélt. A városi lelkész tapasztalatait tárta fel azzal kap­csolatban, hogy a gyülekezeteknek milyen anyagi erőforrásai vannak. Számos javaslatot is előterjesztett, hogy azokat a zsinat figyelmébe ajánlja. DR. VETŐ LAJOS PÜSPÖK részletesen tájékoztatta a Munkaközösséget a zsinat előkészületeiről, s megválaszolta a felvetett kérdéseket. A lelkészek örömmel fogadták a beje­lentést, hogy hamarosan minden paróchus lelkészünk tanul­mányozhatja a törvénykönyv-tervezetet, mely majd a zsinat elé kerül. A püspök rámutatott arra is, hogy nemcsak az anyagi kérdések érdekesek a lelkészek számára, hanem az is, hogy hogyan végezzék jól szolgálatukat. „Milyen legyen a lelkész lelkipásztori munkája?”, — vetette fel a kérdést, majd ismertette az idevonatkozó teológiai fejlődést, amely szerint ma már túlhaladt az idő azon az egyoldalú felfogáson, hogy a lelkipásztorkodás feladata nem más, mint négyszemközt is prédikálni. Az első, amit a lelkésznek tennie kell, hogy nagy türelemmel és szeretettel meghallgassa azt, aki felkeresi. Ez nem könnyű dolog, idő, alázatosság, türelem, szeretet kellenek hozzá. De már ez is sokszor óriási segítséget jelent a lelkészt felkereső híve számára: ha jól és őszintén kibeszélhette ma­gát, máris könnyített a lelke terhén. Azután ilyenformán tisztázódott sok minden benne, világosabban látja a saját életét és a problémáit is. A lelkésznek azonban fel is kell dolgoznia azt, amit hallott, hogy hívét jól ismerje, mint em­bert és segíteni is tudjon neki. Ha lelkészeink jó lelkipásztori szolgálatot tudnak végezni, a gyülekezet anyagi problémái szinte maguktól oldódnak meg. Itt valóban érvényes az ígé­ret: „Keressétek először az Istennek országát.. A NÓGRÁDI LELKÉSZEK nagy érdeklődéssel és helyes­léssel hallgatták a püspök tanítását, s azzal az érzéssel siet­tek haza gyülekezeteikbe, hogy komoly segítséget kaptak lel­készi szolgálatuk jobb és tudatosabb végzéséhez. A püspök Balassagyarmaton még meglátogatta Rónay Zoltán helyi lelkészt és annak beteg feleségét, s elbeszélgetett a lelkészekkel, köztük a nyugalomba készülő, de jó egészség­nek örvendő 72 esztendős Szende Miklós lucfalvi lelkésszel. cAz zeneház éí a béke. Jézus Krisztus egyházának mindig az a feladata, hogy hozzájáruljon az egyetemes béke és jogrend kialakításához. És ezért nemcsak arról kell prédikálnia az egyháznak, hogy „kívánja” a békét, hanem tettekkel kell álláspontját alátá­masztania. Dr. R. Weizsäcker, a Német Evangélikus Konfe­rencia elnöke jelentette ki ezt a nyugat-németországi Wesel- ben tartott előadásában. Evangélikus vélemények a római katolikus rendelkezésről a vegyesházasságokkal kapcsolatban A katolikus egyház új intézkedéseivel kapcsolatban a ve­gyesházasságokat illetően egymás után látnak napvilágot evan­gélikus püspökök és lelkészek nyilatkozatai. Ezek közül is­mertetünk most néhányat. Lilje püspök a vegyesházasságról megállapítja, hogy a ka­tolikus egyház ezt a kérdést a mai napig nem rendezte. Az emberi méltóság megsértését jelentette az, amit eddig a ve­gyesházasságokról a katolikus egyház mondott. Hiszen kato­likus felfogás szerint a nem katolikus lelkész előtt kötött há­zasság csak „ágyasság”. Szerinte ez a rendelkezés nem sokat változtatott az eddigi gyakorlaton és további tárgyalásokra van szükség. Dietzfelbinger müncheni püspök kijelentette, hogy bár bizonyos könnyebbséget jelent ez a rendelkezés a vegyes­házasságok kérdésében, további párbeszédre van szükség, hogy a két egyház megnyugtató megállapodásra jusson. „Mi készek vagyunk tovább tárgyalni a még függőben maradt problé­mákról” — jelentette ki Dietzfelbinger püspök, a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja. May osztrák evangélikus püspök állásfoglalásában meg­jegyzi, hogy az új rendelkezés nem felel meg a zsinati atyák és sok katolikus kívánságának, ellentmond a vallásszabadság­ról hozott zsinati határozatnak is. „Az evangélikus házasfelet nem tekinti teljes jogú embernek” a rendelkezés, állapítja meg May püspök. Hűség Istenhez és népünkhöz egyházunk történetében címen kapható Dr. Ottlyk Ernő könyve. A 400 oldalas könyv ára: 82,— forint Kapható: Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin a. 12,

Next

/
Thumbnails
Contents