Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-01 / 18. szám

Isten szolgái a világban 1. Pét. 2,11—20. Ha az elmúlt vasárnap az ige arról szólott, hogy Krisztus miképpen pásztorolja az 6 gyülekezetét visszahívó szavával, bűnbocsánatával, útmutató példájával, — ma az ige első üze­nete azt adja hírül, hogy Jézus pásztori szeretete átfogja az egész világot. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy feljebb­valókat „küld” a világ, az élet jó rendjének kialakítására és megőrzésére. Nekünk a szentírás és reformátoraink tanításá­nak értelmében hálásaknak kell lennünk a jó vezetőkért, akik népünk, vagy a népek javát, kenyerét, békéjét, boldogulását szolgálják és az Isten akaratával is megegyező jónak, szépnek és igazságosnak a diadalrajutását tekintik feladatuknak. De imádkoznunk is kell azért, hogy ez az egész világon így legyen. Hogy minden vezető ember megértse, mire hívatott el, mi az, amivel a rábízottaknak és az emberiség nagy családjának tar­tozik. Krisztus pásztorolt gyülekezetének ebben az összefüggés­ben is minden kétséget kizáróan a jót cselekvők táborába kell tartoznia. Istentől nyert szabadsága nem lehet takarója semmi­féle gonoszságnak. Sem az engedetlenségnek, sem az önző, tenni nemakarásnak, sem valami hamis kegyeskedésből származó vi­lágellenségnek. Bizony oda kell állnunk a mindennapi élet-1 ben, a „világi” dolgokban is a jót akaró vezetők és jót akaró embertársak mellé a jó célra jutása érdekében. Sőt mindezek­ben a példaadást kívánja tőlünk Istennek igéje. Isten dicsőségét és hitünk igazságát is csak ily módon szolgálhatjuk. A világban való forgolódásunkban az őszinte tiszteletnek, az embertársak iránti szeretetnek, az emberségességnek, a szí­ves jóindulatnak kell érvényrejutnia. „Istenhez igazodó lelki­ismeretünk” ad ebben számunkra segítséget. Isten szolgáinak, népének mindig a jót kell hirdetnünk és cselekednünk. A vi­lágban való ilyen szolgálatunkat Isten megáldja magunk és mindenek javára. Mezősi György Dukai Takách Judit HÍREK — Húsvét utáni 3. (Jubilate) vasárnapján az oltárterítő szí­ne: fehér. A vasárnap délelőt­ti istentisztelet oltári igéje: Jn. 16, 16—23a; az igehirdetés alapigéje: I. Pét. 2, 11—20; a délutáni istentisztelet alapigé­je: Lk. 10, 17—20. — CSÖVÄR. Április 24-én a pestmegyei esperes megbízásá­ból, Jávor Pál ceglédi lelkész iktatta állásába Kiszely Sán­dort, a csővári és penci gyü­lekezet egyhangúan meghívott új lelkészét. — DETRE LÁSZLÓT, a pestmegyei egyházmegye es­peresét. április 16-án baleset érte. A másnapi konfirmáció előkészítése ügyében Tápió- sülyből motorkerékpáron Mendére tért vissza. A föld­úton lépésben haladó motor megcsúszott és ráesett. Bal lá­bát bokája felett két helyen törte el. Azonnal kórházba szállították. Gyógyulása több hetet vesz igénybe. Betegsége idején egyházmegyéjében a teendőket Erős Sándor gödöl­lői lelkész, espereshelyettes látja el. Nyugatnémet professzorok és hallgatók látogatása Az elberfeldi (Wuppertal, NSZK) lelkészképző Intézet taná­rainak és hallgatóinak 22 tagú csoportja E. E. Wittekindt igazgató és K. E. Lückel tanulmányi felügyelő vezetésével lá­togatást tettek április 14—23. között a Magyarországi Refor­mátus Egyház gyülekezeteinél és intézményeinél. Budapesti tartózkodásuk alkalmával, április 21-én felkeres­ték a vendégek D. Káldy Zoltán püspököt is hivatalában, aki tájékoztatta őket az evangélikus egyház mai életéről és szol­gálatáról és a hallgatók számos kérdésére adott választ. — AMBRÓZFALVA. Kutyej Pál s. lelkészt az egyházkerü­let püspöke az ambrózfalvi gyülekezetbe nevezte ki ren­des lelkészül, miután a gyüle­kezet kérte, hogy lelkészt küldjön megüresedett állásá­nak betöltésére. Az új lelkészt április 24-én iktatta állásába Bártfai Lajos a Csongrád— Szolnoki Egyházmegye espe­rese. — OROSHÁZÁN április 15- én Koszorús Oszkár esperes vezetésével munkaértekezletet tartott a Nyugat-békési evan­gélikus egyházmegye Lelkészi Mu nkaközössége. — A BUDAI EGYHÁZ­MEGYE gyülekezeteinek egye­sített énekkara Cantate vasár­napján, május 8-án d. u. 6 órakor egyházzenei áhítatot tart a budavári templomban. /795 — 1836 Tavaly volt születésének 170., idén — éppen most április­ban — halálának 130. évfordulója. Nevével kisdiák koromban találkoztam először; egyik unokahúga szülőfalum birtokosának volt a felesége. Egyszer, nyári szünidőn számonkérő hangon kérdezte: Ta­nítják-e nagynéném verseit abban a híres soproni líceumban?! Nem tanították. Sógoráét, az ugyancsak kemenesaljai Ber­zsenyi Dánielét nagyon tanították, de Dukai Takách Judit...?! Gyurátz püspök kedvelte a régi evangélikus család sarjá­nak, Juditnak a költészetét. Könyvtárából később hozzám ke­rült a költőnő összes verseinek gyűjteménye. A „földi”-nek ki­járó érdeklődéssel olvastam el valamennyit. Érzelmes, halk líra, terjengős tájleírások... Hogy’ lehet, hogy ezekért a naiv versekért — mint mondja, nagy részüket „rokkája pergése közben írta” — Kemenesalja eldugott falujának szülöttjét „magyar Szappó”-nak nevezték, s a kor nagy költői: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kis­faludy Sándor, szinte körülrajongták, levelező barátságukkal tüntették ki, Keszthely akkori ura, Festetics, pedig meghívta az első, aztán még három Helikon-ünnepségre. Kazinczy sokkal érzékenyebb-fülű kritikus volt, semhogy ne hallotta volna, hogy Kemenesalja asszony-lantosa cingár hangon „hangicsál”. Berzsenyi, Kisfaludy sokkal nagyobb költő volt, semhogy ne tudták volna, hogy sasröptükhöz képest Judit legfeljebb szürke pacsirta. Mégis, Kazinczy levélben biztatja: „Ne rettegje a kisasz- szony azt a vádat, hogy amely leány verset ír, nem lehet jó asszonya házának...”, Berzsenyi nagy ódát ír hozzá, Kisfaludy mélyen tiszteli. Ma már tudjuk, hogy Dukai Takách Judit jelentőségét a kor összefüggéseiben kell keresnünk és lehet megtalálnunk. A magyarság kezdődő újra-eszmélkedésének és szellemi feltörésének korában élt. Végre megint nem volt szégyen ma­gyarul beszélni és írni. S a kor szellemi életének költő-vezérei ebbe a nyelv- és kultúraélesztő áramkörbe akarták és tudták bekapcsolni Dukai Takách Juditot, hogy szószólója legyen a nagy ügynek a nők felé. Sőt egyben „a vak gyermekségbe zárt” nők (Berzsenyi sora) szellemi elnyomorodásának egyik áttörőjét is joggal látták Dukai Takách Juditban. Berzsenyi ezt írja neki hozzá címzett ódájának első versszakában: Hogy a szelíden érző szép nemet Letiltva minden főbb pályáiról, Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta A férfitörvény, vájjon jól van-e? Igen; ha az csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. Földi élete rövid volt: 41 éves sem volt, mikor a tüdő­vészben meghalt költőnőt a kis dukai temetőben eltemette Magassy Dávid kissomlyói evangélikus lelkész. Kétségkívül azok között menetel, akik a „vak gyermekség­be zárt” nők szellemi nagykorúsításáért oly sokat tettek. Szép sor: Dukai Takách Judit, Karacsné, Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Lóvéi Klára, Veres Pálné... így látja ezt Tudományos Akadémiánk is: hivatalos érte­sítőjének, a „Magyar Tudomány”-nak ez évi második számá­ban — ha néhány sorban is — emléket állít dr. Sáfrán Györgyi tudományos főmunkatárs tollával hittestvérünknek, Dukai Ta­kách Juditnak. Szabó József EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. Vin. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—vm. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 85 811 66.01465/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L — Aszódi Haits Ella, a cin- kotai állami tanítónőképző in­tézet magyar irodalom, böl­cselet és neveléstan tanárnő­je s ny. igazgatója, a főisko­lai tanárnők országos szövet­sége alelnöke, evangélikus egyházunk zuglói szeretetin- tézményeinek nemesszívű, jó­tékony támogatója, áldozatos munkában töltött gazdag élet után Budapesten, Istenben hi­vő lélekkel csendesen elhunyt. A magyar nőnevelésnek egyik legérdemesebb és legtisztel­tebb alakja volt. Szelíd és jó­ságos lényében mindenki meg­érezte a szolgáló szeretet ki­sugárzását. Az aszódi evangé­likus temetőben levő családi sírkertben temették el nagy részvét mellett. Emléke örök­ké él övéi és hálás tanítványai szívében. Országos Diakóniai Értekezlet A Magyarországi Evangéli­kus Egyház diakóniai intézmé­nyeinek vezetői és az egyház­megyék diakóniai előadói évente közös munkaülésre szoktak összejönni. Az idén a munkaülés Nyíregyházán volt április 26—27. között. Az értekezlet összefoglaló témá­ja „A krisztocentrikus diakó- nia” volt. Előadásokat tartott D. Káldy Zoltán püspök, Muncz Frigyes, Balikó Zoltán lelkészek. Az áhitatok igehir­detéseit Joób Olivér, Lábossá Lajos, Garam Zoltán lelkészek tartották. Beszámolók hang­zottak el a szeretetotthonok életéről és szolgálatáról. Az értekezlet tagjai a nyíregyházi evangélikus gyülekezet vendé­gei voltak. — SZEND. A gyülekezetben 3 napon keresztül szolgálatot végzett Missura Tibor vasasi lelkész. Igehirdetéseinek témá­ja a hit és a kegyelem egy­máshoz való viszonya, továb­bá a keresztyén új élet volt. — HALÁLOZÁS. Honéczy Pál nyugalmazott evangélikus lelkész, esperes április 18-án 80 éves korában elhunyt. — II. Tim. 4, 7—8. Özv. Rónay B. Gyuláné, szü­letett Horeczky Jolán uraiűj- falui esperes-lelkészné életé­nek 83. évében Szombathelyen április 8-án elhunyt. Temeté­se Uraiújfalun volt. —< Jn. 17,24. Molnár János, a sobori evan­gélikus gyülekezet hűséges tagja április 2-án tragikus hir­telenséggel 47 éves korában elhunyt. — Jób 5,18. Beiktatták a kelenföldi egyházközség új lelkészét Ünnepélyes istentisztelet keretében iktatta be Várady La­jos budai esperes Bencze Imre volt pesterzsébeti lelkészt kelen­földi lelkészi állásába április 24-én, vasárnap délelőtt. A lel­késziktatást közgyűlés követte, amelyen Zimmermann Aladár egyházmegyei felügyelő először dr. Vető Lajos püspök távira­tát olvasta fel, majd köszöntések következtek. így D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület, és a pesti egyházmegye nevében Koren Emil püspökhelyettes szólalt fel. A budai egy­házmegye nevében Várady Lajos esperes, a kelenföldi gyüle­kezet képviseletében Belohorszky Lajos egyházfelügyelő. A Teológiai Akadémia üdvözletét dr. Groó Gyula prodékán, a Diakóniai Osztály és a Budai Szeretetintézmények köszöntését Muncz Frigyes ügyvivő lelkész tolmácsolta. A pesterzsébeti gyülekezet másodfelügyelője, Noske Ottó a pesterzsébeti hí­vek köszönetét és áldáskívánásait tolmácsolta. Sebestyén An­dor református lelkipásztor a kelenföldi református gyülekeze­tét, Kovács József a pesterzsébeti református gyülekezetei kép­viselte. Felszólalt még Tomcsányi László kispesti lelkész, Ruttkay Miklián Géza gyóni lelkész és Hochberger László rab­bi. A kelenföldi római katolikus egyházközséget küldöttség képviselte. A köszöntésekre Bencze Imre lelkész válaszolt. „SZIGORÍTOTT” KATOLIKUS KERESZTELÉS A fraiícia katolikus hiear- chia megszigorította a keresz­telést. A jövőben nem keresz­telnek meg „automatikusan” minden gyermeket, hanem csak akkor, ha a lelkész biz­tosítottnak látja a gyermek keresztyén nevelését. Az egy­házi Tájékoztatási Hivatal sze­rint az egyházi esküvőkre vo­natkozólag is hamarosan meg­jelenik a katolikus hierarchia útmutatása. „ÉSZAKI LELKÉSZ-PIAC” Egyes finn evangélikus lel­készek azt javasolják, hogy „északi lelkész-piacot” kell te­remteni. Svédországban és részben Norvégiában is elég nagy a lelkészhiány. Finnor­szágban viszont ilyen még nincsen. Szerintük a három testvéregyház között olyan nagy a megegyezőség, hogy finn lelkészek nyugodtan szol­gálhatnának Svédországban és Norvégiában és megfordítva is, ha a nyelvi föltételek meg­vannak. Katolikus püspökök a vegyesházasságról A kiátkozás megszűnte még nem jelenti, hogy a nemka­tolikus lelkész előtt kötött vegyesházasság katolikus tagja ré­szesülhet a katolikus egyházi szentségekben, „amíg maga a házassága nem érvényes”. A német katolikus püspöki konfe­rencia állapította meg ezt és így választ adott arra a kérdésre, hogy vajon Róma érvényesnek fogja-e elismerni a jövőben a nemkatolikus lelkész előtt kötött vegyesházasságokat, mint­hogy az új rendelkezés megszüntette a katolikus fél kiátko- zását HÉTRŐL—HÉTRE Örüljetek...! Lukács 10,17—20. Valószínűleg a legnagyobb élmények közé tartozott a tanít­ványok életében az a missziói út, amelyre Jézus küldte őket. Az élmények sorozata kísérte őket. Az ember életében mindig az a legnagyobb győzelem, ami­kor a benne levő rossz, a bűn felett tud győzni. A tanítványok tudtak győzni, de világosan tudatában voltak annak is, hogy csak Jézus nevében volt ez lehetséges. Nekünk húsvét után élő keresztyéneknek is tudnunk kell, hogy lehetséges a bűn felett győzni, de csak Jézus nevében. Az ő hatalma elég egyedül ahhoz, hogy győzelemre vezesse az ember életét. Ez azt jelenti, hogy mindig súlyos vád ellenünk, ha a bűneink szabadon ural­kodnak életünkben, hiszen Jézus kész volna győzelemre vezetni bennünket is. Nem mentheti semmi a bűn korlátlan uralmát. Jézus szava azonban arra is megtanít, hogy ez a győzelem csak alázatosságra nevelhet bennünket. Nem a mi győzelmünk, hanem Jézusé! A keresztyén ember soha sem dicsekedhet vala­mi felsőbbrendű élettel, ahonnét lenézhet a többiek életére. Ha a szeretet gyümölcsei gazdagabban teremnek életében, akkor az soha nem az ö érdeme, ö csak azt tudja, hogy Jézus kegyelme és hatalma győzelemre segítette és ezért hálás Urának. Szívét ujjongó öröm tölti el és élete abban lesz „más”, hogy ezt az örömöt sugározza a világba. Örömének forrása az, hogy életét ott tudja Urának kezében, aki erőt ad arra, hogy szeretetben, békességben, megbocsátásban, szelídségben élhessen. És örül azért is, mert Jézus mellett neve fel van írva a mennyben, örüljünk hát...! Kökény Elek NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: JEREMIÁS 7,23 — KOLOSSÉ 3,17 — A ke­resztyénség nemcsak Krisztusban való hitet, hanem Krisztusban való életet is jelent. Ennek ismérveit sorolja el az apostol. 1. Péter 2,11—20 — Zsolt 36,6—11. HÉTFŐ: 2. MÓZES 4,11 — 2. KORINTHUS 12,9 — Ahogyan levetjük magunkról a szennyes ruhát, úgy kell levetkőznünk a régi, bűnös énünket és föl kell öltöznünk tisztaságba, szent­ségbe, igazságba. Efezus 4,17—24 — Jób 2,11—3,6.20—26 (Máté 27,46). KEDD: 4. MÓZES 22,18 — 1. KORINTHUS 9,16 — A hét­köznapi keresztyénség ismérvei: hazugság helyett igaz szó, ha­rag helyett megbocsátás, veszekedés helyett csöndesség, tiszta beszéd, becsületes munka. Efezus 4,25—32 — Jób 4 (Róma 3,23—24). SZERDA: ZSOLT 84,5 — 1. PÉTER 2,5 — Isten maga a sze­retet és gyermekeinek is ez az ismertetőjele. Atyai keze rajtunk van és életünk nehéz óráiból és napjaiból is tud jót előhozni. 1. János 4,7—14 — Jób 5,8—27 (Jakab 1,12). CSÜTÖRTÖK: RUTH 2,4 — EFEZUS 6,24 — Az élő igaz Istenhez hívogat az apostoli szó, akiben élünk, mozgunk és va­gyunk, akit Jézus hozott el emberközelbe. Cselekedetek 17,22— 33 — Jób 7 (Jakab 1,13). PÉNTEK: ZSOLT 119,5 — EFEZUS 4,24 — Krisztus békét kötni jött az Isten és az ember között. Benne találjuk meg a békességet, bűnbocsánatot Istennél és egymás között is. 2, Ko- rinthus 5,16—21 — Jób 8, (Jakab 1,16—17). SZOMBAT: ZSOLT 23,5 — EFEZUS 1,3 — Isten haragja é$ ítélete következik a bűnre, irgalma és szeretete azonban föl akarja emelni a bűnöst. Megbocsát, kegyelmez, de követeli, hogy új életben, a rossz és bűn ellen harcolva éljünk. Róma 1,18—25 — Jób 9,1—24 (1. János 1,8—9). If j. Harmati Béla ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1966. május 1-én Deák tér de. 9. (urv) Hafenscher Károly de. 11. (urv) dr. Kékén András du. 6. Konf. istentisztelet dr. Kékén- Hafenscher Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. (urv) Szirmai Zoltán du. 6. Koren Emil Üllői út 24, de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. dr. Rédey Pál du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. (urv) Veöreös Imre Utász u. de. 9. (urv) Vajda Péter u. de. fél 12. (urv) Veöreös Imre Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Zugló de. 11. (urv) Boros Károly Váci út de. 8. Solymár Péter Fóti út de. 11. Soly­már Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Üjpest de. 10. Kosa László Pesterzsébet de. 10. Sorok­sár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kál­mán Rákospalota MÄV Telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de^ 10. Rákospalota Kistemplom du. 3, Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákosszentmihály de. fél. 11. Kar­ner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József Rákoshegy de. 9. Rákos­liget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. 8. (urv) de. fél 9. Várady La­jos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de* 10. (urv) dr. Vető Lajos XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László es­te fél 7. Takács József Pesthideg- kuí de. fél 11. Ruttkay Elemér Ke­lenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. (urv) dr. Rezesisy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi úc de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7'. Nagytétény du. 3. Csillaghegy de, fél 10. Csepel de. 1L Tíz kántor vizsgázott Foton Március 26-án, szombaton délután tartotta záróvizsgáját a 22. téli kántori tanfolyam a fó­ti Mandák Intézetben. Az Egyetemes Kántorképző Bizott­ság Koren Emil püspökhelyet­tes elnökletével szállt ki a vizsgára. Több lelkész és gyü­lekezeti felügyelő is megjelent a záróvizsgán, ezzel is kifeje­zésre juttatva, milyen figyel­met tanúsítanak gyülekezete­ink a kántorképzés munkája iránt. A legtöbb növendék valame­lyik családtagja is megjelent. A csömöri gyülekezet jelenle­gi kántora is eljött lelkészével, mert utódjáról volt szó. Már idősebb falusi ember, aki hal­lás után tanult meg egy kéz­zel orgonán játszani. A másik keze ott maradt a háborúban. Ismeri a magyar nyelvű éne­keskönyv és a Tranoscius va­lamennyi dallamát. Az utód is falusi ember. Csak két hóna­pig tudott heti két délutánt el­tölteni a tanfolyamon. Megta­nult kótát olvasni. Kidolgo­zott, kemény ujjai biztosan mozognak a harmonium billen­tyűin. Ujjgyakorlatot mutatott be és egy egyszerűbb koráit játszott le. A tanfolyam nem minden hallgatója volt kezdő. A kez­dők között bámulatos előreha­ladást tett egy szarvasi leány, aki teológiára szeretett volna beiratkozni, mivel női hallga­tókat idén nem vettek fel, be­iratkozott a kántori tanfolyam­ra. Mind a négy hónapot ott töltötte. Meg is látszott az eredményen. Több koráit ját­szik már. Továbbképzősök is vizsgáztak. Ezek időközönként jártak be, hosszabb, rövidebb időre az Intézetbe. A részve­vők munkája iránt tanúsított zenei igényesség hűségesen tükrözi azt az igényességet, amelyet ma — fejlett általános zenei életünk következtében — gyülekezeteink is tanúsítanak a kántorok iránt. Egyik to- vábbképzős, aki már megsze­rezte a kántori oklevelet, a mostani záróvizsgára Bach egyik nagyobb darabját mutat­ta be. A vizsga bevezető áhítatát Benczúr László püspöki titkár tartotta. Koren Emil püspök­helyettes a záró igehirdetés keretében mondott köszönetét a tanfolyam vezetőjének, Kiss János gondnoknak, Trajtler Gábor orgonaművésznek, aki orgonajátékot tanított és Bo- hus Imre fóti lelkésznek, aki bibliaismeretet és himnoló- giát adott elő. Köszönetét mondott a résztvevőknek, a gyülekezeteknek és a hozzá­tartozóknak azért, hogy min­denki örömmel és áldozatosain járult hozzá a jó eredmény el­éréséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents