Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-04 / 49. szám

Bosszúság és bosszú Róma 12,19. Elmélkedésünk címe az ok és okozat viszonyának kifeje­zése. Mindig és mindenütt a bosszúság szüli a bosszút. Kain esetében is, József testvérei bosszújában is és a négerüldözés­ről olvasható megdöbbentő esetekben is. Ez időfeletti, törté­nelmi kórszakók és néprajzi határok fölött is átnyúló kegyetlen törvény. Az egyháztörténet bizonysága szerint még az egyház kapuin is betört. Magatokért bosszút ne álljatok! — mondja Pál apostol keresztyén életünk rendjére vonatkozó tanításában. 1. Pál felhívása világméretű intelem. Érvényes falu és város óvodájától egészen az ENSZ közgyűlési palotájáig. In­telme falitábla lehetne az óvoda játszóterén, melynek homok­jában a kékszemű 4 éves sértett hiúsága kis lapátjával fejbe­veri úrhatnám kis játszópajtásál. Magatokért bosszút ne áll­jatok! De falitábla lehetne a modern bérház lakó-névjegyzéke fölött és a közös konyha gáztűzhelye fölött is, ahol a bosszúság nap mint nap szüli a megtorlás legváltozatosabb esetett. Es odakívánkozik falitáblaként ez a páll intelem az ENSZ köz­gyűlési palotájának bejárati kppuja fölé, ahol tárgyalják a függetlenségre vágyó Vietnam es a szabadságukért bátran me­netelő négerek ügyét. Magatokért bosszút ne álljatok! Az erő­szak ezeket a kérdéseket ugyanúgy nem oldja meg, ahogy az óvoda homokjában ütésre lendülő kis lapát sem munkálja gyermekeink békés együttélését. A bosszúság és bosszú ösztön­szerű belső törvénye nem megoldás emberi együttélésünk békés rendjének irányában. Pál jól ismeri a megtorlás és bosszúállás kegyetlen tör­vényének végső gyökereit. Nemcsak távlatait látja, hanem a mélységeit is. Jól tudja, hogy mindenkiben megvan a hajlam arra, hogy gonoszért gonosszal fizessen. >4 megtorlás és a bősz- szú kegyetlen törvénye uralja a világot. Nézete szerint ez a törvény a Gonosz előtti kapitulációnkat jelenti. Mert minden­fajta bosszú kísérlet arra, hogy „Belzebub által űzzük ki az ördögöt" és éppen ezért az ellenség erejét növeli csupán. A vérbosszú egészen» primitív formáiban éppen úgy, mint egy- egy falu lakóinak ellenségeskedésében és pereskedésében, de még a politikai élet kemény gazdasági és katonai szankcióiban is örök forgásban van a. megtorlás kegyetlen kereke, mely végső soron semmit sem old meg. Mivel a bosszú nem megoldás a vitás kis kérdésekre, azért a háború sem megoldás a nagyok­ra! 2. Nagy ára van annak, hogy minden emberrel békességben éljünk. Lemondás az ára! Lemondás sok mindenről, amit az ember általában jogosnak és természetesnek tart. önzetlenség, testvériség, szerénység az óvoda homokjában, a közös konyha és közös fürdőszoba használatban, a világ nyersanyagkészleté­nek kiaknázásában, a kenyérkészlet igazságos és bölcs elosz­tásában. És mindenekelőtt: lemondás a megtorlást ösztön és bosszúvágy naponkénti érvényesítéséről. Arról a törvényről, hogy a hatalom mindig megelőzi a jogot és igazságot! Mivel azonban ezek az ösztönök igen mélyen ülnek nem­csak az egyes emberben, hanem az egyes népekben is, radikális életújulás az ára a minden emberrel békességben élésnek, nelyet csak Jézus Krisztus végezhet el bennünk. Ami a minden emberrel békességben élésnek az ára, az, végső soron a Lélek gyümölcse. Az az indulat az ára, mely megvolt abban a Jézus­ban, kiről feljegyeztetett, hogy „mikor gyalázták, a gyalázást nem. viszonozta, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ügyét arra, aki igazságosan ítél." (1. Piter 2,23.) Modersohn a békesség fiainak hármas alapelvét emlegeti írásaiban. Ne légy semmiféle civakodás kezdeményezője! Ehhez azonnal hozzáteendő a második: Ne is engedd magad bele­vonni bármiféle veszekedésbe! Es az utolsó: Ne önts Olajat a ‘üzre! Ugyanebben az irányban mozog Luther Mártonnak az intelme is: „Az keresi helyesen a békességet és meg is találja, aki megzabolázza nyelvét, elfordul a gonosztól és a jót cse- tekszi.” Keresztyén ember kezében döntően nem annak tudata fogja vissza a lapátot és kardot, hogy Isten majd megfizet neki. inkább az, hogy Isten máris megfizetett érte is, értem is. Nagy volt az ára, de nagy lett az áldása is. Minden emberrel békes­ségben élhetünk! Weltler Rezső Kegyelmes Urunk! Hálát adunk Neked megtartó jóságodért és hű gondviselésedért. Hálát adunk drága igédért, azért az ádventi üzenetért, amivel dicsőséges visszajövetcledrc emlé- iseztetsz. így erősítsd szívünket, hogy váratlanul né érjen ama nap. Köszönjük türelmes szereteted, amivel keresed és próbálod életünk fáján a gyümölcsöket. Figyelmeztetsz, de megkímélsz, és ezzel is megtérésünket készíted elő. Köszönjük bízó várako­zásod, amivel társaink iránt szerctetre és szolgálatra indítasz. Kérünk is, hogy kegyelmed ezután se vond meg tőlünk. Tartsd éberen hitünket és szeretetünket, hogy el ne merüljünk a napok örömeiben és gondjaiban, így várjuk érkezésed. Áldó kegyelmedet kérjük gyülekezetünkre, a benne nö­vekvő életre; munkánkat tedd eredményessé, szolgálatainkat pedig áldássá minden ember számára. ígéretedbe fogódzva könyörgünk Szent I.élekért, hogy Ö irányítsa és segítse zsinatunk vezetőit, előadóit, és tanácskozó tagjait. Láttasd meg rajtuk bölcsességed: igy ők akaratod sze­rint jelöljék ki egyházunk életének kereteit és törvényes rend­jét. A megalkotott törvényeket pedig tedd foganatossá, és hasz­náld fel eszközül néped pásztorolására, hogy gyümölcstermő életben készülhessünk eléd. Szent nevedre pedig térjen dicséret, dicsőség és magasztalás mindörökké. Ámen. ! ÖRÖMHÍR i címen evangélikus PRÉDIKACIÖS KÖTET kapható a } Sajótosztály Iratterjesztésében. Az óegyházi perikópa­! rend evangéliumi szakaszai alapján 31. evangélikus lelkész készítette el a prédikációkat. A kötetben 67 tel­jesen kidolgozott prédikáció van. A könyv megrendelhető Evangélikus Egyetemes I Sajtóosztályunknál (Budapest, VIII., Puskin utca 12.) [ 4ra 70 Ft (csomagolás, portó 2 Ft). ) i_ ^ ^ , ___ __O PQ 3 ,-r, -n-TT-n--,_• BE SZÉLŐ FALAK — A megújított bakonyszentlászlói templom — Mondják, hogy a tárgyak is tudnak beszél­ni, ha valakinek van füle és szíve, hogy hall­gasson rájuk. Templomunk falát faggattuk és hallottunk attól történelmet. Múltjáról azt, hogy 1200-as években pálos szerzetesek építették és ékítették kőfaragásos kapuját. A dombjait fallal védték és ez a fal ölelte át a földbe tértek nyugalmát. Aztán török ágyúk ostromolták a cseszneki várat és elnéptelenedik a környék. A gazdát­lan templom teteje — mintha reménytelensé­gében tenné — beszakad. A falak között két­száz évig csak a természet vad hajtása bur­jánzik. De az emberek nem halnak meg. A fegy­verek elnémultával lassan visszatérnek a régi földhöz. Köztük azok is, akik 1530 táján pápai Bálint p9p szavára szívükbe fogadták a re­formációt — az evangélikusok. Róluk sem­mit nem tudunk. Papjukról annyit, hogy 1666-ban Kovács György. Hosszú időn át csak házakból, majd egy átalakított pajtában zeng az ének. 1714-ben engedélyt kapnak, hogy a falu „elbomlott és elromlott fedelű templomát” birtokba vegyék és megcsináltassák. 1694-ből aranyozott úr­vacsorái kehely, 1620-ból az. első anyakönyvi bejegyzés tanúskodik a szervezett gyüleke­zetről. Anyagiakban szegény a gyülekezet Hitét azonban 1816-ban az épülő torony viszi az ég felé. Egy súlyos megpróbáltatást — 1867-ben leég a templom — úgy él át a gyülekezet, hogy esperesük így ír: „Istentiszteletet a templom üszkös falai között, az ég alatt tar­tottak.” A jelenről igy vallanak a falak. 1964 kará­csonyán kezdtük és ettől kezdve gyűltek az adományok, álltunk a vakolat nélküli temp­lomfal mellett és hallgattuk a műemléki szak­értő mérnök magyarázatát templomunk érté­kéről. Aztán Imre bácsi kalapácsa kibontotta az első lőrésablakot, Jóska bácsi vésője alól kibontakozott a déli kapu boltíve. Ettől kezdve nincs megállás. És Kiss Nándor mester kezé­ből míves munkaként kerül ki a kívül galamb- szürke, belül fehér falú templom. A megszün­tetett oldalkarzat helyén szabadon fut fel a szem a szentély boltívéig, új világítása ott­honos fényt terít, és a szentély'új beosztása ősi templomokat idéz. A zsúfolt templom gyülekezete fogadja no­vember 13-án D. Dr. Vető Lajos, a kerület püspökét, Halász Béla esperest, Szepesi István sikátor! lelkészt, Kőszeghy Tamás kerületi h. lelkészt és a vendég helybeli katolikus plébá­nost. Szinte tapintható a bizonyosság, úgy zúdul rá a templomra a hang: Erős vár a mi Iste­nünk! És mintha a háromszáz éves gyüleke­Bakonyszentlászlói templomunk zet rég porladó tagjai most velünk egyszerre vallanák: kérdezed, ki az? Jézus Krisztus az! Az ünnepi közgyűlésen az országos egyház, az Északi Kerület, az egyházmegye és a szom­szédos gyülekezet köszöntése nem ünnepről és emberről beszélnek, hanem arról, hogy az egy­ház a maga szolgálatát mindig és mindenhol csak Ura kezét fogva láthatja el. És a jövő? Ezt Vető Lajos püspök igehirde­tése hozza közel hozzánk: „Drága örökségünk a templom és az egyház, amely abban él. A falak azonban csak a lehe­tőséget adják. Az életet azok az emberek je­lentik benne, akik az ige nyomán szívük belső körétől a világ legnagyobb ügyéig rendet, megbékélést tudnak és akarnak munkálni” — Falunk dombján messze láthatóan áll a templom. Űj ruhájában hirdeti azt a ma sok­szor tanult igazságot: a hűség és az okos ter­vekhez méltó szorgalom mindig eredményt hoz. Dom Vilmos Bibliai ábécé: NOBEL-DÍJ AS PROFESSZOR A NYUGATNÉMET SZÜKSÉGTÖR VÉNYEKRŐL Dr. Max Born nyugatnémet Nobel-díjas professzor írja az egyik szakszervezet elnöké­nek: „A már részben elfoga­dott szükségtörvények rám is vonatkoznak, mint ennek az országnak minden lakosára. Részemről azonban teljesen kizárt dolog, hogy az ebben az évben életbe lépő rendel­kezéseket , elismerjem és azoknak engedelmeskedjem elsősorban azokat, amelyek közvetlenül a háború előké­szítésére vonatkoznak, mint pl. a légvédelem, tartalék biz­tosítása, rendszabályok a gyújtogatások ellen. Előttem, aki mint fizikus egy kicsit tisztában vagyok az atom­energia lényegével, ostobaság mindez. Politikailag nézve vi­szont csak az lehet a célja, hogy kezébe kaparintsa a kormány a néptömegeket, hogy előkészíthesse a katonai diktatúrát és a háborúi... A szükségtörVényadás az utolsó előtti lépcsőfokot jelenti Né­metország katasztrófájához — és talán az egész emberiségé­hez is, hiszen a népek ma sorstársak.” PÜSPÖKI INTELEM A KATOLIKUS AKCIÓHOZ Casimiro Morcillo Gonzales madridi érsek fölhívást inté­zett a spanyolországi Katoli­kus Akcióhoz, hogy ne avat­kozzék bele a politikába. A Katolikus Akció, — hangsú­lyozta az érsek —, lényege szerint vallásos mozgalom a laikusok körében és ezért nincs joga közvetlenül bele­avatkoznia a politikai életbe és nem gyakorolhat nyomást az emberek felfogására. A keresztyén erkölcstan szerint különböző megoldások lehet­ségesek a politikai és gazda­sági problémák terén és mi­után ezek a megoldások mind törvényesek, a Katolikus Ak­ciónak nincs erkölcsileg joga az egyiket támogatni, a má­sikat pedig maradéktalanul elvetnie. A MISE ESPERANTO NYELVEN VI. Pál pápa rendeletileg engedélyezte, hogy ezentúl a misét esperanto nyelven is le­het tartani a katolikus egy­házban. „Bocsánat”, — mormoljuk sietve, ha a zsúfolt villamos­ban labára hágtunk valakinek. Ezzel jeleztük, hogy akaratlan történt a bántalom, — s ezzel el is intéztük. A „bocsánat” szó így vált üres udvariassági szólammá gondolkodásunkban és szóhasználatunkban. A Biblia nem így használja ezt a szót. A bocsánat mindig ebben az összefüggésben jele­nik meg: bűnbocsánat, bűnök bocsánata. Isten megbocsátja a bűnöket. Szinte így lehetne mondani: a Biblia Istenére az a jellemző, hogy bünbocsána- tot ad. „Ha a bűnöket számon- tartod, Uram, Uram, ki állhat meg? Bizony, nálad van a megbocsátás, hogy féljenek té­ged!” — így vall a 130. Zsoltár írója. Ez az egyszerű mondat azt jelenti: mindnyájan bűnö­sök vagyunk, nem állhatunk meg Isten előtt, Isten azonban nem akarja számon tartani vétkeinket. Megbocsát, eltekint azoktól, eltörli őket. Mint ami­kor valaki szivaccsal letörli a tábláról a számadást A bűnbocsánatról gyakran úgy beszél a Biblia, mint vala­mi adósság elengedéséről. A Gonosz szolgáról szóló példa­beszéd mutatja ezt legszemlé­letesebben (Mt 18,23—35). Olyan az ember, mondja Jézus e példázatban, mint egy eladó­sodott szolga, aki hitelezőjé­nek mérhetetlen összeggel tar­tozik. S ez a hitelezője ráadá­sul Ura is neki. Fizetni nem tud, így sorsa meg van pecsé­telve. S akkor jön a váratlan fordulat: az Ür elengedi az adósságot. Egy mozdulattal el­tépi az adóslevelet, A szolga üres lappal kezdheti újra éle­tét. Ez a bűnbocsánat. Vét­keink úgy terhelnek Isten előtt, mint mérhetetlen össze­gű adósság. Napról napra hal­mozódik a tartozás, mint vala­mi kamatos kamatjaival egyre növekvő roppant összeg s las- sankint ránk omlik s maga alá temet menthetetlenül. Ha csak valaki le nem veszi rólunk. Ez is egy bibliai kép. Istén báránya, Jézus leveszi rólunk vétkeink terhét, a vállára, ve­szi, eltávolítja tőlünk. Ez a kép is azt akarja mondani, mint az adósság elengedése- Isten egé­„bocsánatw szén megsemmisíti a bűnün­ket. Nem emlékezik rájuk, igazán elfelejti őket. Mi em­berelő sokszor mondjuk: meg­bocsátok, de feledni nem tu­dok. Istennél ilyen félszívű megoldás nincsen. Ha ő meg­bocsát, akkor olyan messzire veti el tőlünk vétkeinket, hogy azoknak nyoma sem marad többé. Isten szivében bizonyo­san nem marad nyoma. Ö a tékozló fiú atyjának irgalmas szeretetével ölel minket ma­gához. S azt akarja, hogy ne maradjon nyoma a mi szí­vünkben sem. Hogy kezdjünk új életet jó lelkiismerettel, fel­szabadultan, fölemelt fejjel, Vele és embertársainkkal. Mert a bűnbocsánat: gyógyu­lás. Nem véletlenül ad bűnbo­csánatot és gyógyít Jézus egy­szerre (Mt 9,1—8). S a fari­zeusok ellenvetésére rámutat arra: bűnbccsánatot adni, az a nehezebb. A testi betegsé­gekből való gyógyítást Jézus úgy adja, mint a bűnbocsánat gyümölcsét. Jelét annak, hogy rendeződött, helyreállt annak az embernek az Istenhez való viszonya. S Jézus hatalmát, megváltó erejét, méltóságát éppen ez mutatja: egyedül ő szerezhet az embernek bűnbo­csánatot Istentől. Felszabadulás ez, mondot­tuk. Megszabadulás nemcsak a bűn terhétől, de hatalmától js. A megvallott és megbocsátott bűnnek nincsen többé hatalma rajtunk. Nemcsak szabad, de lehet is új életet kezdenünk. Naponta, mert mindig újra szükségünk van Isten bocsána­tára. A Miatyánk mindennapi imádságunk: bocsásd meg a mi vétkeinket S ehhez persze elválasztha­tatlanul hozzátartozik a má­sik: amiképpen mi is megbo­csátunk az ellenünk vétőknek. Bocsánatból élünk: Isten bűn­bocsánatából. Éppen ezért fel­adatunk, hogy mi is megbo­csássunk felebarátainknak. Aki bocsánatot nyert, az nem él­het haragban a másik ember­rel. Sok apostoli intés is mu­tatja ezt (Efezus 4,32; Kolossé 3,131 * Dr. Groé Gyula Beszélgetés Dr. Wischmannal Lapunk szerkesztője fölke* reste dr. Wischmann elnököt és beszélgetést folytatott vele magyarországi látogatásáról. — Elnök Űr most először van Magyarországon. Milyen benyomásokat szerzett or­szágunkról és népünkről általában? Kevés volt az idő ahhoz, hogy átfogóbb benyomá­sokat szerezhettem volna Magyarországról és a népről. Novemberben nem is nagyon alkalmas erre az idő. Az a véle­mény alakult azonban ki bennem, hogy a háború okozta pusztítást eltűn­tették és azt talán nem is kell külön mondanom, hogy, Magyarország szép és szeretetre méltó or­szág. — Miben látja, magyarországi látogatásának az értelmét és célját? Látogatásomnak az az ér­telme és célja, hogy erő­sítsem az ökumenikus kapcsolatokat á német evangélikus keresztyén- ség és a magyar evangé­likus keresztyénség kö­zött. Kapcsolat csak ak­kor jön létre, ha megis­merjük egymást. Ebből a célból jött létre ez a láto­gatásom, amikor is alkal­mam nyílt arra, hogy a mindkét oldalon fennálló félreértéseket is kiküszö­böljük. — Milyen kapcsolatai vannak mint a Németországi Evangélikus Egyház külü­gyi hivatala elnökének a szocialista országokban élő evangélikus és egyéb ke­resztyénekkel? ökumenikus alapon vetné nak meg a kapcsolataink és én ezeket szívesen ápolom. Több alkalom­mal tettem már látoga­tást a. Szovjetunióban, el­sősorban az ottani orto­dox egyháznál. Többször voltam Romániában is, ahová szintén az ortodox egyház hívott meg. — Milyen benyomásokkal tér vissza Elnök Ür Magyar- országról? Jő benyomásokat szerez­hettem annak az egyház­nak az életéről, amely ide meghívott engem. Ügy vé­lem, hogy jó munkát vé­gez az Evangélikus Egy­ház: alapos teológiád munkát végez, a körül­ményeknek megfelelő gyülekezeti eletet fejt ki és igen figyelemre méltó a diakóniai munkája is. örvendetes dolog, hogy az állam az egyház segítsé­gét is igénybe veszi ezen a téren. CSÖKKENT A KERESZTE­LÉSEK SZAMA AZ AMERI­KAI EGYHAZAKBAN — írja az amerikai The Lu­theran folyóirat Legnagyobb a visszaesés a metodistáknál, ahol négy év alatt ötvenezer­rel, azaz 22%-kal csökkent. A különböző lutheránus egyhá­zaknál 2—8% a csökkenés. A presbiteriánusoknál 18%. Ä „Krisztus tanítványai” nevű szektánál 30%. A folyóirat igyekszik értékelni a csökke­nés okait, s leginkább a fia­tal nemzedék közömbösségé­vel magyarázza. SOMVIRÄG címen verseket is tartal­mazó elbeszélő kötet je­lent meg Sajtóosztályunk kiadásában. A könyvet, amelyet D. Káldy Zoltán püspök szerkesztett, 18 szerző írta. Valameny- nyien magyarországi evangélikus egyházunk lelkészei. A szép kiállí­tású, ajándékozásra is alkalmas könyv ára 35,— Ft + portó. Megrendel­hető Egyetemes Sajtó- osztály, Budapest, VIII., Puskin u. 12. /

Next

/
Thumbnails
Contents