Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-04-18 / 16. szám

Krisztus él!

Ezzel a hírrel lép Isten megbízásából a húsvéti gyülekezet elé minden igehirdető, a világ valamennyi keresztyén templomában. A hír még önmagában — bármilyen hírről van szó — nem jelent semmit. Lehet valóság, lehet „kacsa”. Ha a hírben elmondott dolognak, eseménynek vannak további hullámai, van benne élet, megbizonyosodhatunk felőle.

Krisztus él! Hangzott és hangzik a hír. Tehát nem hiábavaló a hitünk, amikor az ö tanítását, igéit Isten szavának, üzenetének vesszük.

De honnét tudjuk olyan biztosan, hogy Ő él?

Az újszövetség izzik és zeng a nagy örömhírtől: megtörtént a nagy ígéret: nem engedte, hogy szentje rothadást lásson. Harmadnapon feltámadott.

De meg is mutatta, hogy éli A Cselekedetek könyve 1. fejezetében ezt olvassuk: „...az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelent nékik és szólott az Isten országára tartozó dolgokról...” Mária Magdalénától kezdve Kéfáson keresztül, több mint ötszáz embernek jelent meg egyszerre. Ezekre az apostol úgy hivatkozik: kl,-« legtöbben mind máig élnek..Az ősegyháznak abban volt Sete, energiája, dinamikája, hogy az élő Krisztusból élt, abban volt a szolgálata, hogy a feltámadásról tanúskodott s abban volt a célja, hogy az élő Krisztust visszavárta. Ezért tudott olyan, rendikívüli hatékonyan dolgozni az emberért. Ezért tudta őszintén hirdetni: az akkor még nagyon merész tanítást: nincs faji, nemi, társadalmi megkülönböztetés. Vagy ahogy ők fogalmazták: „Nincs különbség zsidó és görög, pogány és keresztyén, asszony és férfi között.”

A zsidó főtanács is tanú a feltámadottról. A sírt őrző katonái jelentik, hogy nincs ott a zárókő. Jellemző, hogy nem fogja perbe a tanítványokat az állítólagos sírrablás miatt, noha erre törvényes rendelkezés is volt, hanem csak azt tiltja meg nekik, hogy a feltámadást hirdessék. A főtanács tehát nem a feltámadást vonja kétségbe, sőt fél attól, hogy ennek a ténynek komoly hatása lesz rájuk nézve. Lett is.

A feltámadás óta is megvannak a bizonyságai annak, hogy Krisztus él. A megígért Szentlélek valóban eljött, hatása az egész emberiségre felmérhetetlen. Sokunk tapasztalata ma is, hogy nem halott a Jézus, de él és vezet munkánkban, egész

életünkben.

Krisztus feltámadott, él! Ennek legújabb bizonysága izzott abban a beszámolóban, amit Káldy püspök tartott legutóbbi afrikai útjáról. Talán sehol máshol nem érezhetjük olyan meg- kapóan, hogy Krisztus él és munkálkodik, mint éppen ott, Afrikában, ahol egyre jobban öntudatosodó és önállósuló, eddig elnyomott sorban élő milliók élednek s haladnak olyan emberi méltóság felé, amilyent Isten minden teremtett embernek szánt. Abban, ami ott ezen a téren történt és történik, a feltámadott és élő Jézusnak nem kis része van. A feltámadott munkálkodik ott is, mégpedig azért, hogy emberek, megbecsült emberek lehessenek az eddig lenézett és kihasznált színesek. Persze, hogy munkálkodik értük is, hisz azokért is meghalt és feltámadott. Azokért is él, nemcsak értünk, fehérekért. Vagy talán abban nem a feltámadott és ma is élő Jézus keze van, hogy az Egyházak Világtanácsa Enuguban elhatározta, hogy tízezer dollárt ad az afrikai egyházaknak ekére, traktorra, iskolákra. Krisztus látja az éhező tömeget és adja nekik a kenyeret ma is. Az élő Krisztus ma is munkálja a bűnből való megváltást, de látja az éhezőket és megelégíti őket, mert Ö ma is az egész embert szereti.

Krisztus él: ebben van a mi életünk is, ebből adódik a mi feladatunk is. Hirdetni a feltámadást, bűnbocsánatot és dolgozni irgalmas samaritánusként ott, ahol sebesültek, éhezők, lenézettek, elmaradottak vannak.

Krisztus él, de élete egyelőre még ma is rejtett. Embereken keresztül lép a másik ember elé szeretetével. Csak a hit foghatja meg Öt a Szentlélek által az igében és a szentségekben. Könyörögjünk a Szentlélek Istennek, hogy a feltámadott Krisz- életét tegye számunkra is átélt és munkánkban, szeretet- álatunkban rajtunk túláradó életté.

; az a szolga, akit ilyen munkában talál az élő és Jézus Krisztus. Boros Károly

HÍREK.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 25-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: UZON LÁSZLÓ Budapest-kelenföldi lelkész,

— SOMMER GYULÁKÉ

szül. Szekerka Etelka Sommer Gyula ny. váci evangélikus lelkész felesége életének 85 évében április 4-én hosszas szenvedés után elhunyd. — „Boldogok, akik az Űrban haltak meg, mert cselekedeteik jutalma követi őket”.

— A LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A nógrádi evangélikus egyházmegye lelkészi munkaközössége március 25-én Balassagyarmaton, a kelet-békési egyház megye lelkészi munkaközössége március 26-án és április 2-án Békéscsabán, a Hajdúszabolcsi egyházmegye lelkészi munkaközössége április 6- án Nyíregyházán, tartották munkaülésüket.

— Harang (kb. 12 q) és templompadok eladók. Evangélikus leiké- szi hivatal Bp. Vin. Rákóczi út 57.

— BUNDÁK átszabása, nemes szőrmék vétele Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban.

— MEGVÉTELRE KERESEM az

Evangélikus Élet alábbi példányait: 1950. teljes évfolyam, 1951/1—8, 10—12, 15—19, 21. 42. 1952/1, 7, 8, 22, 26 , 35—42, 1953/1, 3, 11—13, 23—27, 1954/2, 5—6. 10, 12, 17, 30, 50—52, 1955/1, 2, 1957/ 5. Evangélikus Lelkészi hivatal, Miskolc, Hunyadi u.8.

— HOFFMANN (Carl) rövid ke- reszthúros bécsi zongora jó állapotban olcsón eladó. Cím a kiadó- hivatalban.

— HARMÓNIUMOK speciális Javítása garanciával. Adás-vétel, ^okorny Pál. Bp. IV. Üjpest, Romját u. 120. Telefon; 493—017.

Schweitzer emlékezéseiből

VALLOMÁSOK

E gyermekkori visszaemlékezéseket olvasva az embert legjobban azok a villanásszerű vallomások ragadják meg, amelyek olyan éles fényt vetnek nemcsak a szerző gondolkodásába, hanem az élet problémáiba és a keresztyén szolgálat lényegébe is. Íme néhány:

„Ha visszagondolok azokra az emberekre, akik irányítólag hatottak rám, érdekes, hogy mennyien vannak, akik nem is voltak tudatában ennek. Soha nem váltottam velük egy szót sem, talán nem is ismertem őket csak hallásból és mégis alakító erővé váltak bennem. Belső életünk abból merít, amit más emberek nyújtottak nekünk döntő óráinkban. S, hogy melyek ezek az órák, azt nem lehet előre látni. Váratlanul és láthatatlanul jönnek. Sokszor csak visszatekintve válnak fontossá, mint ahogy egy szép melódia, vagy táj, csak a visszaemlékezésen keresztül válik széppé. Sok tulajdonságot, mint: a szelídség, szerénység, jóság, könyörület, igazjnondás, hűség, lemondani tudás a szenvedésben, annak köszönhetünk, hogy emberek rendkívüli, vagy banális körülmények között példát adtak rá. Hány olyan embernek vagyunk adósai, akik fáklyát gyújtottak bennünkl Ha itt lennének ezek a jó szellemek, hogy elcsodálkoznának rajta, mi minden ment át életükből a miénkbe. Ugyanígy egyikünk sem sejti, milyen hatással volt másokra, s milyen tetteket váltott ki. Csak néha pillanthatunk be ebbe a titokba, hogy ösztönzést merítsünk belőle.

• * »

Egész életünkben erőfeszítést kell tennünk azért, hogy gondolataink és érzéseink megőrizzék ifjúkori frisseségüket. Mindig ösztönszerűen őrizkedtem attól, hogy azzá legyek, amit úgy mondanak, hogy: »érett« ember. Ez a szó, az emberre alkalmazva mindig rossz érzéseket és fájdalmas disszonanciákat ébresztett bennem. Ez rokonértelmű számomra az elszegényedés, a csőd, az értelmi és erkölcsi elhasználódás gondolatával. Az illúziók elvesztésével és a beletörődéssel egyenértékű. Az ember másokhoz igazodik és egymás után elhagyja azokat a gondolatokat és meggyőződéseket, amelyek ifjúkorában drágák voltak számára. Hitt az igazság győzelmében, nem hisz benne többé. Az igazság heves védelmezője volt, a hév kialudt. Hitt a jóságban és a türelmességben, nem hisz többé bennük. Az ember tudott lelkesedni, ennek már vége. Hogy biztosabban hajózzon a zátonyok és viharok között, kidobta a fölöslegesnek vélt terhet a hajóból, s épp az útravaló és az ivóvíz volt az. Most már könnyebben hajózik, de az éhség és a kiszáradás felé.

Ifjúságom óta összeszorult a szívem, mikor a felnőtteket beszélgetni hallottam. Féltem, hogy egyszer én is ugyanilyen szomorúsággal fogok a múltamba visszanézni. Elhatároztam, hogy nem velem magam alá ennek a tragikus szükségszerűségnek, hogy »okos ember« legyek.

Az ifjúságnak azt kell mondani: legyen az eszme olyan erős bennetek, hogy az élet ne tudja elrabolni tőletek. Ha az eszme széthúzódik a valósággal való összeütközésben, ez csak annyit jelent, hogy eszménk ném volt elég erős, és nem gyökeresedett elég mélyen a szívünkben. Állandó erőfeszítéssel kell igyekeznünk arra, hogy mindig igazmondóbbak, mindig tisztábbak, mindig békésebbek, jóságosabbak, mindig türelmesebbek és mindjobban irgalmasak legyünk. Vállaljunk lemondást is ezért. A agy titok ebben áll: sértetlen lélekkel menni át az életen.

Küzdöttem a tapasztalás rombolásai ellen, hogy megtartsam a jóban és az igazban való hitemet. Meg vagyok győződve továbbra is, hogy az igazság, a szeretőt, a békességre igyekvő lelkűiét, a jóság sokkal nagyobb erő minden más erőnél. Ezeké lesz a világ, ha elég sok ember őrzi meg a lelkében és gyakorolja életében tisztán és kitartóan. Milyen mélység van Krisztus paradox szavaiban: »Boldogok a békességre igyekezők, mert örökségül bírják a földet.«”

Közli: Űzőn László

%

% Az Evangélikus Sajtó- ^ osztály kiadásában meg- ^ $ jelent

I JAKAB LEVELÉNEK | magyarázata $

^ írta:

GROÓ GYULA Kapható a Sajtóosztály a Iratterjesztésében

“ Budapest, VIII., Puskin $ u. 12.

Ára: 32,— forint

^ HARANGOK újraönté- I sét, harangkoronák, ha- I rangállványok készítését, átalakítását újrendszerűvé vállalja

$ harangöntő, Örszentmik- ^ Iós, Dózsa György út 26.

A Sajtóosztály

I értesíti a gyülekezeteket, hogy az Éne- { keskönyv új kiadása nyomás alatt van. i Megjelenését az Evangélikus Élet kozöl- j ni fogja.

HÉTRÓE—HÉTRE

Hit és feltámadás

L Kor. 15, 47—53.

Valaki egyszer megszámolta, hogy a húsvéti történettel kapcsolatban az evangéliumokban egyszer szerepel ez a szó: öröm, ellenben ötször a félelem szó és hétszer a kételkedés szava. És most kiválaszthatnánk a három szó közül azt, ami lelkiállapotunkat legjobban jellemzi a feltámadás gondolatát illetően.

Gondolom, láttunk már embereket meghalni. Ha mást nemi talán a legkedvesebb hozzánk tartozót. Azt is láttuk, hogy a halál nem könnyű. Nem könnyű azok számára sem, akik nem hisznek Istenben, de azok részére sem, akik hisznek. Pedig igénk folytatása a húsvétot köszöntő diadalról zeng. Egy olyan diadalról, amelynek birtokában uralkodni lehet a könyörtelen halál felett.

Hogyan állunk hát ezzel a kérdéssel? A halál nem könnyű nekünk Istenben hivő embereknek sem, ha hitünk, „vallásosságunk” csak valamiféle lelki gyakorlat. Mert bizony igen sokszor csak a lelki gyakorlatozással egyenlő a hitünk! Valamiféle lelki szükséglet, lelki vágy, lelki szomjúság. Ha csak ennyi a hitünk, akkor a halál és feltámadás gondolatát illetően elbizonytalankodunk.

Mindennek az a magyarázata, hogy a Jézus Krisztusba vetett hitünk és a Krisztussal való személyes életközösségünk nélkül a végső dolgokban csak kételkedni tudunk. De ilyenkor a Jézus igazságának hitelességét is kétségbe vonjuk. Őszintén kell minderről húsvétkor beszélni, hiszen még a tanítványok is voltak olyan állapotban, amelyet így jelölünk: kételkedés.

Igénk szerint a „földi ábrázatot” hordjuk, de hordani fogjuk egyszer a „mennyei ábrázatot” is. Mindez Jézus által történik, aki legyőzte a halált.

Akkor rendeződnek el a halálba, feltámadásra irányuló gondolataink, ha hitünk valóban a Jézus Krisztusba vetett személyes hit lesz.

Fülöp Dezső

NAPRÖÉ—NAPRA'

VASÁRNAP: ÉZSAIÁS 55,3; RÓMA 5,10. — Üres a sír!

Húsvét reggele óta nem von választófalat a sír az élők és holtak közé, hisz Jézus Krisztus feltámadásával ezt törölte el. I. Korintus 5,7—8; Zsoltárok 118,14—24.

HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 11,7; I. PÉTER 3,18. — A nyitott sír óta nem lehet búcsúztatás a temetéseken. Ahogy Ö feltámadott, úgy támadhat fel minden követője. Apostolok Cselekedeted 10,36—43; Zsoltárok 16.

KEDD: BÍRÁK 10,15; RÓMA 5,2L — „Amint uralkodott

a bűn a halálban, úgy a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus áltaL” Apostolok Cselekedetei 13,26—33; Lukács 24,1—12,

SZERDA: ZSOLTÁROK 119,92; ROMA 15,4. — A törvény nem csak szabályozza, vagy korlátok közé szorítja az ember életét, hanem szabaddá is tesz, de csak a jónak cselekvésére,' Apostolok Cselekedetei 3,12—20; Lukács 24,13—35.

CSÜTÖRTÖK: MIKEÁS 4,2; JÁNOS 4,35. — „Jertek menjünk fel az Ür hegyére..hogy megtanítson minket az ő utaira és járjunk az ő ösvényein.” Apostolok Cselekedetei 8,26—40. Lukács 24,36—53.

PÉNTEK: JEREMIÁS SIRALMAI 3,41; RÖMA 8,26. —

Krisztus követése nemcsak azt jelenti, hogy közösségem van az Élet Urával, hanem azt is, hogy közösséget vállalok az úti társakkal is. I. Péter 3,18—22; Józsué 1,1—9.

SZOMBAT: II. MÓZES 15,3; I. PÉTER 5,11. — Nemcsak a személynévmások sorában áll első helyen az „én”, hanem életünkben és cselekedetünkben különösen is. Keresztyén gyakorlatban csak ez lehetséges: „övé a dicsőség!” I. Péter 2,1—10; Józsué 1,10—18; (Zsidók 4,6—11.)

Káposzta Lajos

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1965. április 18-án Húsvét vasárnapján

Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) D. Káldy Zoltán du. 6. Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. (úrv) Bogya Géza de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. (úrv) Szirmai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 11. (úrv) Rédey Pál du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. (úrv) Veöreös Imre Utász u. (úrv) Veö- reös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. (úrv) Káposztái Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frange- pán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Bencze Imre Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10 Rákospalota Kistemplom du. 3, Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Vető Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. 8. (úrv) fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László este fél 7. Rutt- kay Eíemér Pesthidegkut de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de.

8. (úrv) Uzon László de. 11. Uzon László du. 6. (úrv) Dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. (*úrv) dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de

9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7.

Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. feí 10. Csepel de. 1L (úrv).

Budapest, 1965. április 19-én, húsvét hétfőn

Deák tér de. 9. (német, úrv) dr. Nagy Gyula de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. (úrv) du.

6. Szirmai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsonyi Sándor u. de.

9. Rákóczi út 57/b. de. 12. Thaly Kálmán u. de. 11. (úrv) ifj. Hegedűs Lajos du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. (úrv) Hafen- scher Károly Utász u. de. 9. (úrv; ifj. Hegedűs Lajos Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Bogya Géza Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Bogya Géza Fóti út de. 11. (úrv) Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Pestlőrinc de. 11. Rákospalota MÁV telep de 8, Rákospalota Nagytemplom de

10. Rákospalota Kistemplom du 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9 Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rák,oshegy de. 9 Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 10. (német, úrv) Várady Lajos de. 11. Schreiner Vilmos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsav Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fel

7. Pesthedegkut de. fél 11. Csengőn dy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbep-t Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv>.

«