Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-04-11 / 15. szám

AZ EZERARCÚ AFRIKÁBAN Vili. Lagosban Franklin Delano Roosevelt tmz-ms) Az Egyházak Világtanácsa Enuguban tartott Központi Bizottsági ülése után Dr, Bartha Tibor püspökkel La- gosba mentünk és néhány na­pot ott töltöttünk. AZ ATLANTI ÖCEAN PARTJÁN FEKVŐ LAGOS a Nigériai Szövetségi Köztár­saság fővárosa. Lagos Afrika egyik leggyorsabban fejlődő városa, amelynek jelenleg több, mint 500 ezer lakosa van. A város egy része a Vik­tória és az Iddo szigeten fek­szik és hozzátartoznak na­gyobb külvárosok is, mint Ebute Metta, Jaba, Suru Le- re és Apapa. Lagos igazi nagy város, igen sok modern új épülettel, nagy áruházakkal, bankokkal és az európai nagy­városokra jellemző forgalom­mal. Az embernek az az érzé­se, hogy ez a város állandó mozgásban van. Egyik leg­szebb utcája a Marina, amely a tengerparton fut végig. Itt vannak a legszebb kertes vil­lák, állami hivatalok és több szép keresztyén templom. LAGOSBA AZÉRT MEN­TÜNK, hogy megismerked­jünk az ottani keresztyén egy­házak vezetőivel és testvéri kapcsolatot hozzunk létre a magyarországi protestáns egy­házak és a lagosi egyházak között. Mindenekelőtt a Ni­gériai Keresztyén Egyházak Tanácsát kerestük meg, ahol Paul Otis Evans lelkész foga­dott bennünket, aki a Tanács­ban a segélyügyeket intézi. Később megismerkedhettünk T. A. Abejunmobi főtitkárral is. Mindkettőjük meleg szere­tettel fogadott bennünket és kérték, hogy egyházaink kö­zött fűzzük minél szorosabbra a kapcsolatokat. Majd meg­látogattuk hivatalában Kale anglikán püspököt, aki igen nagy-tekintélyű ember nem­csak a lagosi keresztyének kö­zött, hanem az egész főváros társadalmi életében. Ez a né­ger püspök páratlan szeretet­tel vett bennünket körül és többféle formában mutatta meg irántunk barátságát. Kü­lönösen is örült annak a ma­gyar kézimunkának, amit mi ajándékoztunk neki. Viszon­zásul a nigériai faragóművé­szet egy-egy darabjával aján­dékozott meg bennünket. Ked­ves emlékünk maradt Dr. J. A. Johnston református lel­késszel és feleségével (aki evangélikus) való találkozá­sunk LAGOSBAN ISTENTISZ­TELETEKEN IS RÉSZT VET­TÜNK. Bartha püspök Johns­ton lelkész templomába ment el és köszöntötte a magyaror­szági protestantizmus nevé­ben a nagyszámú gyülekeze­tét. Én pedig az egyetemi hallgatók istentiszteletén vet­tem részt, amelyen a külön­böző protestáns felekezetű egyetemisták voltak jelen. Ezen az istentiszteleten Kale püspök prédikált, különösen is kihangsúlyozva, hogy meny­nyire értelmetlen dolog a kü­lönböző protestáns felekezetek széttagoltsága és sokszor egy­mással szemben állása. Az is­tentisztelet után szép órákat töltöttem Dr. Bukovszky Fe­renc otthonában, aki igazán „magyaros” vendégszeretettel fogadott. SOKÁIG EMLÉKEZETES szép fogadást rendezett Ko­vács Zoltán nagykövetünk, a Nagykövetség épületében. Nagykövetségünk ezzel a fo­gadással segítségünkre akart lenni abban, hogy megismer­kedhessünk a lagosi Keresz­tyén Egyházak szinte vala­mennyi vezetőjével. Igen so­kan jöttek el a fogadásra, ahol alkalmunk volt baráti beszél­getéseket folytatni számos lel­késszel. Csak hálával tudunk gondolni Kovács Zoltán nagy­követünkre és kedves felesé­gére, akik szeretetükkel „ha­zai levegőt” varázsoltak kö- rénk, SZERETNÉK MÉG MOST ÖSSZEFOGLALÓ KÉPET AD­NI a nigériai keresztjénség életéről. Már a XVI. század­ban portugál keresztyének próbáltak behatolni Nigériá­ba. Nagyobb eredményt azon­ban nem tudtak elérni. Az el­ső „modern” missziói munkát a methodisták és az angliká­nok kezdték meg 1842-ben, majd a baptisták és más pro­testáns keresztyének is mun­kába álltak A róm. kát. egy­ház valamivel előbb kezdte itt a missziói munkát A ni­gériai keresztyének különösen is nagy hálával emlegetik S. Crowther nevét aki rabszol­ga fiúból lett az első néger anglikán püspök Afrikában. Crowther-t 14 éves korában rabolták el a rabszolgavadá­szok és adták el a portugál rabszolgakereskedőknek. A portugál hajót azonban az an­golok elfogták és a kis Sa­muel Crowther-t is szabadon bocsátották. Sierra Leonéban tették partra, ahol missziói is­kolába került Tanulmányai­nak elvégzése után misszio­nárius lett és visszakerült ha­zájába Nigériába, ahol Onit- sba-ban lett püspök. Mindez a XIX. század első felében történt. Azóta a missziói mun­ka tovább haladt Nigériában. Jelenleg közel 800 000 angli­kán, 150 000 methodista, 95 000 református (presbiteriánus), több 10 000 baptista és más kisebb keresztyén felekezet él Nigéria területén. A róm. ka­tolikusok száma 1 700 000. — BACH JÄNOS PASSIÓ­JÁT vir.igvasárnap, április 11-én, délután 6 órai istentisz­teleten előadja a Lutheránia énekkar a Deák téri templom­ban. Igét hirdet: D. KÄLDY Zoltán püspök. — A KELENFÖLDI EVAN­GÉLIKUS TEMPLOMBAN (XI. Bocskay út 10.) nagy­szombaton este 6 órakor elő­adásra kerül Haydn: „Krisz­tus hét szava a kereszten” cí­mű műve. DE SZÓLJUNK AZ EVAN­GÉLIKUSOKRÓL IS. Az evangélikusok helyzetéről még Enuguban Nathaniel Inyama evangélikus lelkész beszélt nekem. Elmondotta, hogy az egész Nigériá területén 33 ezer evangélikus él 221 kis gyülekezetben. Egyenlőre kül­földi misszionáriusok vannak többségben a gyülekezetekben, de több, mint 20 afrikai szár­mazású evangélikus lelkész is hirdeti Krisztus evangéliumát. A nigériai keresztyén szol­gálatot igen nagy mértékben nehezíti a mohamedánizmus, amely különösen északon, de nyugaton is erőteljes munkát fejt ki a keresztyénséggel szemben is. Miközben a nigé­riai keresztyénségnek a saját belső életét kell erősítenie, közben állandóan kell véde­keznie a mohamedánizmus ellen. NIGÉRIÁBAN MAR 1930. ÓTA VAN EGY KERESZ­TYÉN TANÁCS, amely az egyházak közös ügyeivel fog­lalkozik. Jelenleg igen nagy lépés előtt állnak, mert a há­rom legnagyobb protestáns felekezet, az anglikán a meth­odista és a református egye­sülés révén meg akarja alkot­ni „Nigéria Egyházá”-t. Eb­ben az irányban a tárgyalások már 1933 óta folynak, 1947-ben pedig létrehozták az ún. Uni­ós Bizottságot. A jelek azt mutatják, hogy a három fele­kezet között ebben az eszten­dőben létrejön az unió. Az Uniót az sürgeti, hogy — mint a nigériai keresztyének mond­ják — a nem-keresztyének (mohamedánok, pogányok) nem egy egyházat látnak, ha­nem egy egész sor felekezetet és ez nehezíti a keresztyén hitre térésüket. Ezek a moha­medánok és pogányok ui. ezt mondják: „Miért csatlakoz­zunk egy olyan szervezethez, amelynek tagjai egymás kö­zött sem tudnak megegyezni? Ti azt mondjátok nekünk: Krisztus békét és közösséget hoz. Hadd lássuk azt a békét közietek!” Azt tervezik, hogy az Unión belül mindegyik fe­lekezet megtartja majd a ma­ga sajátosságát és azzal gaz­dagítja Nigéria Egyházát. (Folytatjuk) EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság főszerkesztő: D. tlr. vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VHI., üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 341-423 Klaüóhivatai és Sajtóosztály: 142—074 10 000 példányban nyomatott Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 68.1263/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L ÁPRILIS 13-ÉN LESZ HÚSZ ÉVE, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok egyik legtehetségesebb elnöke meg­halt. Roosewelt neve még ott él az idősebb nemzedék em­lékezetében. Elnöksége három ciklusában a világ legalább olyan bonyolult képet muta­tott, mint napjainkban, és hogy a dolgok nem minden tekintetben alakultak kedve­zően, abban nagy szerepet ját­szott az elnök • hálála húsz évvel ezelőtt. Nem fogunk e rövid meg­emlékezésben életrajzával fog­lalkozni. Nem hivatkozunk vallásosságára, műveltségére, olvasottságára, vagy huma nizmusára. Inkább arra, hogy kora egyik legnagyszerűbb reálpolitikusa volt, aki nem­csak a vilégbéke ügyéért tett hallatlan szolgálatot, de a bé­kés együttélés híveként ke­rült a történelem pantheon- jába. Két terhes örökséggel vette át az elnöki tisztet. Az egyik a világgazdasági válság volt, amely Amerika népét lega­lább oly mértékben sújtotta, mint a tőkés országokat szer­te a világon. Elképesztő nyo­mor, nélkülözés, munkanélkü­liség áldozatává vált az ame­rikai nép, amelyet ml nagy­jából a korabeli szépirodalom­ból ismerünk. Nehéz ecsetel­ni a válság súlyos kihatását az egyszerű emberek milliói­ra, de ízelítőt nyújthat erről hazánk nyomora, amelyet az idősebb nemzedék átélt. A másik örökség a Wilson-féle „sértődöttségi”, elszigetelődé- si politika volt. Eszerint Ame­rika függetleníti magát a vi­lág más és egyéb problé­máitól. ROOSEWELT MINDKÉT KÉRDÉSBEN korszerűen pró­bált választ adni. A szociális nyomort különböző reformin­tézkedésekkel oldotta fel, az elszigeteltségből pedig józan, reális úton vezette ki az ame­rikai népet. Külpolitikai kez­deményezéseit azonban beár­nyékolta a fasizmus izgató valósága. Mert abban az esz­tendőben, amikor Roosewelt átvette az elnöki hivatalt (1933), jelentkezett Németor­szágban a hitleri fasizmus. Így egész elnöksége a fasiz­mussal szembeni küzdelem jegyében zajlott le. Innen, és csakis innen tudjuk valójában értékelni elnöki funkcióját. Azt mondottuk, hogy a béke híve Volt. Ez így igaz. 1936- ban a következőket mondot­ta: „Én láttam a háborút. Lát­tam a háborút szárazföldön és tengeren. Láttam, mint csurog ki a vér a sebesültek­ből. Láttam férfiakat, amint kiköhögik elgázosított tüdejü­ket. Láttam a sárban heverő halottakat. Láttam elpusztított városokat... Láttam gyerme­keket, amint éhen pusztultak. Láttam anyák és feleségek halálvergődését. Gyűlölöm a háborút.” Aki mindezt átélte és így gyűlölte a háborút, igen korán felfedezte, hogy a fasizmus a béke veszedelmes ellensége. Ugyanabban az év­ben, amikor beszéde elhang­zott, személyes barátját és megbízottját, J. H. Davies-t Moszkvába küldi azzal a cél­lal, hogy kapcsolatot teremt­sen a Szovjetunióval. A két állam barátságában látja ga­rantálva a világ békéjét. A kapcsolat ekkor még gyenge, de a későbbiek során egyre mélyebb és őszintébb lesz. Davies így ír küldetéséről: „Ne­kem abban a szerencsében volt részem, hogy megismer­hettem a Szovjetunió vezetőit. Kétségtelenül mindannyi te­hetséges, erősakaratú és erős­kezű férfiú. Nézeteim egy és más pontban eltérnek az övé­iktől, de .;. ezek az emberek őszintén hiszik, hogy helyesen cselekszenek. Tapasztalataim alapján nem kételkedem ben­ne, hogy.:: a béke hívei. Mélységes tisztelet és vonza­lom fejlődött ki bennem az orosz nép iránt.” 1936-TÓL TEHÁT, amikor már kezdi bontogatni szár­nyait a horogkeresztet tartó sas, Roosewelt ösztönösen megérzi a fasizmus elleni szö­vetségest a Szovjetunióban. Ezidőtől kezdve lankadatlanul fáradozik, a német propagan­dával szemben, az amerikai és orosz nép barátságán. Rá­jön arra, hogy milyen hely­telen volt Wilson politikája, amikor Európát a legválságo­sabb időben hagyta cserben és a történelem ellent erő­szaknak tartotta a fiatal Szov­jetunióval szembeni interven­ciót és bojkottot. Munkatár­sával és barátjával, Wilkie- vel együtt vallották: „A világ egy és oszthatatlan.” „Mi most frigyre lépünk egymás­sal — mondotta 1942. decem­berében —, az egész világ előtt megfogadjuk, hogy a sza­badság védelmében vállhoz emelt fegyvereinket mindad­dig nem fogjuk letenni, amíg a szabadság nem lesz megint biztosítva abban a világban, amelyben élünk. Ezért a biz­tonságért imádkozunk; ezért a biztonságért cselekszünk — most és mindenkor.” A VÉRES TRAGÉDIA NEM KERÜLTE EL AMERIKÁT SEM. A szörnyű háború ki- szélesedett az Atlanti-óceán­tól a Csendes-óceánig. Roose­welt és az amerikai nép me­zítelen valóságában élhette át az emberiséget ért szörnyű támadást és egymásra talál­tak a vérontás elleni erők. A fasizmussal, az embertelen­séggel, a háborúval szembeni küzdelemben egy táborban látjuk a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. 1945. április 12-én Roosewelt elnök elhunyt. A béke napját Budapesten, 1965. ápriUs 11-én, virág vas ár nap Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafenscher Károly du. 6. János Passió D. Kál- dy Zoltán Fasor de. fél 10. Bogya Géza de. 11 (úrv) Szirmai Zoltán du. S. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. (úrv) Szirmai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr Szllády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. iíj. Hegedűs Lajos de. 11. Rédey Pál du. 6. ifi. Hegedűs Lajos Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Veö- reös Imre Vajda Péter n. de. fél 12. Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Ká­roly Zugló de. 11. Boros Károly du. 4. Szeretetvendégség Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Pester­zsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Pestlőrinc de. 11. Rákospa­lota MÁV telep de. 8. Rákospalota már nem élhette meg. A ha­lál a legkritikusabb időben tett pontot életére. A tulaj­donképpeni feladat ezután várt volna csak reá. A háború győzelmes befejezése egy sok­kal nagyobb feladat elé szó­lította a szövetségeseket: a békét is meg kellett volna nyerniük. De Roosewelt ha­lálával lezárult az a szakasz az amerikai történelemben, amely a békés együttélést jel­lemzi. Utódai hamar letértek útjáról és a bizalmatlanság, gyűlölködés és hidegháború magvait szórták el. Ha törté­netileg elemezzük a nagy el­nök halála utáni korszakot, azt mondhatjuk, hogy helyte­len értelmezésben vállalták az elnök politikáját. Amerika nem maradt elszigetelt, de a beavatkozás „legváltozato­sabb” formáit alkalmazza és az „oszthatatlan” világból két ellenséges tábort hozott létre. De meggyőződéssel valljuk, hogy az egyszerű amerikai nép emlékezetéből nem ve­szett ki Roosewelt szelleme és mély gyökerekből táplál­kozik bennük a béke és a bé­kés együttélés eszméje a vi­lág valamennyi népével. Rédey Pál Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3 Bécsikapu tér de. 9. Várady La­jos de. 11. Schreiner Vilmos du. 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér du. 6. S'zeretetvendégségr Rédey Pál Pesthidegkut de. fél 1L Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) Dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) Dr. Rezessy Zoltán du. 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. M. (presb. ikt.) Vá­rady Lajos. A lagosi Magyar Nagykövetség fogadásán: (balról) Kovács Zoltán nagykövet, Kovács Zoltánná, Kale püspök, Kale püspök felesége, dr. Bartha Tibor püspök D. Káldy Zoltán Német kézbe ne kerüljön atomfegyver! „Bármilyen védelmi intézkedést tartsanak szükségesnek a politikusok, atomfegyver semmiképpen sem való német kézbe!’' Ez a véleménye D. FR. W. KRUMMACHER greifswaldi püs­pöknek abban a levelében, amelyet az EKD elnökéhez D. K, SCHARFhoz intézett. A két egyházi férfiú között levélváltás történt a közelmúltban, amely érinti a német nép minden élet­be vágóan fontos kérdését. A nemzetiszocialista bűnök elévülésével kapcsolatban pl. azt írja Krummacher püspök, hogy a német népben és a világ szemében semmiképpen sem szabad azt a benyomást kelteni» hogy le lehet zárni ezeket az aktákat, a múltra senki se em­lékezzék többé. Hiszen akkor új mérgező centrumok kelethez- hetnek% amelyek folytatják a múlt borzalmas gaztetteit. D. Scharf helyesli ezt az álláspontot és ezt írja válaszleve­lében: „Az egyház nem ügyésze ugyan a bosszúnak, de az egy­háznak szorgalmaznia kell, hogy a vétket fölfedjék, beismer­jék, hogy az emberek és Isten színe előtt megbocsátható le­gyen.” Ezért nem helyesli a nemzetiszocialista bűnök elévülé­sét, hiszen semmivel sem lehet azt megokolni. Kérdéseket tesz föl Krummacher levele a Hallstein-doktrí- nával kapcsolatban is és utal arra, hogy mennyire az embe­riességet szolgálták azok a „csekély” lépések, amiket a berlini látogatások megvalósítása teremtett? — Scharf utal arfa, hogy ő is szorgalmazta a berlini látogatásokat és arra törekszik, hogy ne politikai doktrínák, hanem a békés szándék és meg­bocsátás szelleme irányítsa a politikai lépéseket. Krummacher püspök aggodalmát fejezte ki, hogy a nyugat­németek mindenáron atomfegyverhez akarnak jutni. A német nép rengeteg szenvedést zúdított a világra a második világ­háborúban és ezért német kézbe ne kerüljön atomfegyver. Scharf fenntartás nélkül helyesli ezt a felfogást és hozzáfűzte: „Ma a hagyományos háborút sem lehetne — elsősorban Euró­pában — erkölcsileg helyeselni... A német népnek egyet kell értenie abban, hogy bármiféle háborús összeütközést el kell kerülni.”­pra IMÁDKOZZUNK NAGYPÉNTEKI IMÄDSÄG Megváltó Urunk! Engedelmes, hűséges életed, kínos halálod képe áll ma előt­tünk. Emberi értelmünkkel képtelenek vagyunk felfogni vívó­dásod, szenvedésed nagyságát. Csodálattal gondolunk Lelked- re, amelynek ereje által mindent magadra vállaltál és amely által úgy haltál meg, mint tiszta, ártatlan Bárány, aki még a keresztfán is gondoskodó voltál és könyörgő ellenségeidért, barátaidért egyaránt. Valljuk, hogy mi is azok közé tartozunk, akik elhagytak Téged, akik ruhádra sorsot vetettek, akik szomjúságodat nem enyhítettük, és akik távol állottunk, amikor egyesülnünk kel­lett volna veled. Azóta is hányszor megismétlődött hűtlensé­günk és részvétlenségünk nemcsak veled, hanem felebarátaink­kal és az emberi szenvedéssel szemben is. De alázatos szívvel kérünk az ének szavai szerint, „Halálod ára rajtam ne vesszen kárba.” Áraszd ki reánk megváltó sze­reteted erejét, csodáját, bűnbocsánatát, hogy megtérjünk, hogy életünkben és halálunkban a tieid legyünk. Könyörög­ve kérjük Szentlclked vezetését, hogy addig, amíg tart életünk világossága, szolgálhassunk Neked örömmel, odaadással cs hű­séges szívvel, a jónak cselekvésével, a szeretet megbocsátásá­val és türelmével országod dicsőségére. Ámen. ISTENTISZTELETI REND i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents