Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1965-03-28 / 13. szám
KP. BERM. BP. 755. ÖRVENDEZZÜNK! A tavaszi nap melengető sugarai nyomán moccan az élet a természetben. Hatására bontakozik az aranyeső okkersárga szirma. A nap melege életre csókolja a mandulafa rózsaszínű virágát, s majd gyümölcsöt érlel fáján. Isten kegyelmének és sze- retetének a keresztről ránk sugárzó meleg sugara két nagyszerű gyümölcsöt érlel a. megigazult ember élőfáján: a békességet és a reménységet. Ezért ujjong Pál apostol: „Mcgigazulván hit által békességünk van az Istennel: és dicsekedünk az ő dicsősége reménységében.” Két édes gyümölcs. Az egyik már a kezünkben van, beleharaphatunk. A másik csak a jövendő Záloga, de bizonyosan a mienk. A békesség azt jelenti, hogy nem kell többé a bűn félelmében élnünk. Azzal, hogy Jézus Krisztus „a mi bűneinkért halálra adatott és feltámadott a mi megigazulásunkért”, megtörtént a nagy békekötés. A legnagyobb kérdésben az tJr megoldást adott, hogy most már neki élhessünk. Krisztus halála árán helyreállt a megromlott viszony a bűnt gyűlölő isten és a bűnös ember között, hogy elindulhassunk az emberek közé. Isten hálás életre, vidám munkára és szeretetteljes békesség-szolgálatra Szabadított fel. Reménységünk pedig arra irányul, hogy Isten dicsősége egykor nyilvánvalóvá lesz. Eljön örökkévaló országa és mi áz üdvözültek seregébe felvétetünk: az utolsó ítélet nem rémít bennünket, mert bizonyosak vagyunk megmentésünk felől. Bizonyosan tudjuk, hogy ez a reménységünk nem szégyenít meg. Nem ködkép, hanem örökség. Isten ezen ajándékai miatt tudtak az őskeresztyének sugárzó arccal, békecsókkal, hálaénekkel örvendezni, minden vasárnap „húsvétot” ünnepelni. Bennünket is erre az örvendezésre bíztat a vasárnap in- troitusa: „Örvendj. Isten népe, és akik az Urat keresitek, és János 6, 1—15. merítsetek az ő vigasztalása forrásából” (Zsolt. 83,3). Urunk el akarja szakítani a félelem zsilipjeit, hogy az öröm árasszon el minket. Amikor Isten Krisztusban békességgel és reménységgel ajándékozott meg bennünket, maradhat-e a hivő fanyar, keserű és riadt? Terjesztheti-e a komorságot, csüggedést, és kedvetlenséget? Vállalhatja-e a lemondás és a szomorúság nagyköveti tisztét? Nem, mert a mi örömünk a kereszt visszfénye és bizonyságtétel az emberek előtt. De hogyan is képzeljük, bogy örömtelen „keresztyén- ségünk” vonzóerő legyen? Ha éppúgy panaszkodunk, kesergünk és zúgolódunk, mintha nem lett volna húsvét, akkor ki fogja megkívánni a hitünket. Igaza volt Assisinek, a középkor e napsugaras szentjének, aki a mordságot tartotta a legborzalmasabb betegségnek, s azért imádkozott, hogy mindenkor tudjon hálás, örülő és vidám maradni. Keserű szívek közelében sötétebb lesz a világ, míg vidám, boldog emberek közelében kisüt a nap. Sokszor beszéltünk már róla, hogy mily nagy örömünk van az igében! Most már lássák meg rajtunk! Mutassuk meg örömünket, békességünket, reménységünket! Legyen hálás a szívünk Isten iránt és szolgálatkész az emberek iránt! Böjt kellős közepén —, húsvétra tekintve, laetare: Örvendezzetek. Matuz László tWIilllllllilllllliltlIiillllílilllllililllllllllllilllllllllllllllllllllllliMílllllliillllllüilillllllül'IIIINIIIIilllllllllillIilllllillllllüllllllllllMllilll Külföldi vendégek PAUL HANSEN a Lutheránus Világszövetség kisebbségi egyházak ügyeivel foglalkozó titkára rövid látogatásra Budapesten tartózkodott március 16—18. között. Paul Hansen lelkészt Harkányi László egyetemes főtitkár és Benczúr László püspöki titkár jelenlétében fogadta D. Káldy Zoltán püspök hivatalában. Beható beszélgetést folytattak a Lutheránus Világszövetség és egyházunk kapcsolatában fennálló időszerű kérdésekről. Meglátogatta a még mindig kórházi kezelésben levő Gádor András lelkészt, lapunk szerkesztőjét és a kórházat nem régen elhagyó Koren Emil esperest, a Déli Egyházkerület püspökhelyettesét. Paul Hansen március 18-án reggel utazott vissza Genf be. OLIVIER BEGUIN a Bibliatanácsok Világszövetségének főtitkára hazánkba látogatott. Beguin főtitkár március 18-án felkereste hivatalában D. Káldy Zoltán püspököt. A Biblia magyarországi kiadásával, tanulmányozásával, fordításával összefüggő kérdésekről folytattak megbeszélést. Lutheránus Világszövetség A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága először ülésezik fennállása óta Afrikában, június 13—19-ig a tanzániai Arushaban. Csúcspontja lesz ennek az ülésnek az az ünnepély, amelyen annak az orvosi központnak az alapkőletétele, amelyet 13 millió márkás költségvetéssel építenek föl a Kilimandzsáró alatt. A kórházon kívül be- tegápolónőképző iskolák és teás orvosi kiképző intézetek is lesznek a létesítendő telepen. II bajorországi evangélikussá gyarapodik A bajorországi evangélikusok száma kereken 117 ezerrel gyarapodott az elmúlt tíz esztendőben és jelenleg 2,58 millióra emelkedett. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának határozata I A Magyarországi Egyhá- zak ökumenikus Tanácsa testvéri közösségében részesedő protestáns és ortodox egyházak az egész magyar néppel együtt, a nép elválaszthatatlan részeként, emlékeznek meg ezekben a napokban hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról. A háború véres szakadékéba rántott nép nyomorúsága és tragédiája kimondhatatlan szenvedéseket zúdított egész országunkra, pedig már a háború nélkül is a szociális igazságtalanság, a társadalmi elnyomás és elmaradottság milliókat sújtott, és Európa társadalmilag legelmaradottabb népei közé sorolta hazánkat. Húsz esztendővel ezelőtt a magyar nép kétszeresen felszabadult: a háború rémétől és a társadalmi igazságtalanság béklyói alól. A felszabadulást követő években az a kérdés állott egyházaink előtt, elfogadják-e Isten kezéből az őket is súlyosan érintő ítéletet azért, hogy nem szóltak bátrabban a háború szörnyűségei ellen és nem emelték fel szavukat határozottabban a milliókat sújtó társadalmi igazságtalanság ellen. Egyházaink felismerték a történelmi sorsforduló válaszúját és Istentől kérték az eligazító üzenetet. Isten kegyelme valóban új lehetőségeket nyitott számunkra; nem söpört el bennünket a történelmi idők viharaiban. Ö adott kegyelmi ajándékokban bővelkedő tanítókat és férfiakat,. akik a történelmi átalakulás idején megtalálták a helyes utat, a felszabadult nép ügye mellé állottak, a szolgáló egyház útját választották, szembefordultak azzal a kísértéssel, amivel némelyek az egyházat a letűnt politikai és társadalmi erők utolsó védőbástyájává akarták tenni. A felszabadulás huszadik évfordulóján visszapillantva a megtett két évtizedes útra, újra elmondhatjuk, hogy egyházaink megtalálták helyüket és szolgálatukat az új, szebb és boldogabb jövőt építő magyar nép körében. Ez az évforduló arra hív bennünket, hogy tovább haladjunk ezen az úton, melyre mélyebb hitünk és meggyőződésünk szerint a szolgáló Krisztus maga küldött el bennünket. Az ökumenikus Tanácsban egyesült magyar protestáns és ortodox egyházak együtt is elmondják ünnepélyesen, örömmel és hálával, hogy a magyar nép e történelmi felemelkedésének időszakában Isten iránti engedelmességben és az emberek iránti szeretetben keresték az evangéliumi bizonyságtétel útját. 2 Egyházaink nemcsak ke- gyeimet nyertek az irgal- masan ítélő Istentől, hanem gazdag mondanivalót is kaptak ajándékul, ökumenikus szolgálatainkban is bizonyságot tettek az egyház Urának megtartó és eligazító igéjéről, amely az engedelmességben és alázatban megértett üzenet hirdetését bízta rájuk. Az az új felismerés, hogy a társadalmi megújulásban élő nép körében megtalálhatják az evangéliumi szolgálat lehetőségeit, arra késztette egyházainkat, hogy egyre szélesebb körben tegyenek bizonyságot erről az irgalmas Istentől kapott ajándékról, ökumenikus Tanácsunkban egyesült egyházainknak örömére szolgál, hogy a testvéregyházak előtt is egyre világosabb a látás: korunk nagy társadalmi változásai idején is meg kell találniok az egyházaknak a hűséges és alázatos szolgálat lehetőségeit. Ökumenikus szolgálatunk, a testvéregyházakkal fenntartott kapcsolatok, új tartalmat és lendületet nyertek a Keresztyén Békekonferencia létrejöttével. E mozgalmat kezdettől fogva támogatták és minden lehető eszközzel erősítették magyarországi evangéliumi egyházaink. Ügy tették ezt, mint akik tudják, hogy a Keresztyén Békekonferencia szolgálata a keresztyén egyházak ökumenikus mozgalmának elengedhetetlen része. Nagy az örömünk, hogy a II Keresztyén Béke-Vil ággyűlés sikere, egyre szélesebb nemzetközi visszhangja, kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy a KBK szolgálata az egész keresz- tyénségből fakadó nagy igénynek felel meg, amellyel sokan keresik szerte a világon a keresztyén egyházakban az emberiségnek való szolgálat útjait és lehetőségeit. A II. Keresztyén Béke-Világgyűlés üzenetére már válaszoltak tagegyházaink, most az ökumenikus Tanács közgyűlésén együttesen is visszhangot adunk az egyházakhoz és a keresztyénekhez küldött üzenetre annak szellemében: „Isten szövetsége nem vesz ki minket a világból, hanem elküld ebbe a világba és felszabadít minket a minden ember iránti szeretetre és arra, hogy felelősséget érezzünk minden eseményért a világban.” Q A Keresztyén Békekonfe- rencia mozgalmában egyházaink az emberiség nagy kérdésére fordítják figyelmüket és gyakorolják az egyetemes emberiség iránti szereteted és a világért érzett felelősségüket. Ebben az összefüggésben helyesli az Ökumenikus Tanács közgyűlése a KBK munkabizottságának március 2—5 napjain Szófiában tartott ülése kiemelkedő határozatait: a) Osztozunk abban az aggodalomban, melyet az egész keresztyén világ érez a délvietnami gyarmati háború kegyetlenségei miatt. Senki sem maradhat néma a védtelen városok bombázása, gyermekek, aggok indokolatlan pusztítása láttán. Ezért jogosan terjed a tiltakozás és a felháborodás hulláma hazánkban is. Népünk félreérthetetlenül tud- tul adja, hogy a szabadságáért harcoló vietnami nép oldalán áll. Minden népnek joga van felszabadult életet élni s ezt a jogát nem veheti el tőle semmilyen másik hatalom. A történelem példái azt bizonyítják, hogy az ilyen próbálkozások kilátástalanok és kudarcra vannak ítélve. Nagyon örülnénk, ha amerikai protestáns testvéregyházaink felhasználnák befolyásukat és elősegítenék a reálisabb és békés megoldásokat a a egész világot aggodalommal eltöltő dél-vietnami helyzetben. b) Napjainkban az egész világ közvéleményét foglalkoztatja a Német Szövetségi Köztársaság egyes politikai köreinek az a törekvése, hogy megszűntetik a náci bűnök büntethetőségének jogi alapjait. Annyival aggasztóbbak ezek a törekvések, mivel némelyek a hamis bűnbocsánat hangoztatásával különösképpen keresztyén jelleget akarnak tulajdonítani ezeknek a lépéseknek. örülünk, hogy az NSZK-ban élő evangéliumi egyházak vezetői közül sokan felemelték szavukat ebben az ügyben és világosan kimondták: az ilyen intézkedések alapjában véve gátolnák a politikai kibontakozáshoz és megbékéléshez vezető lépéseket. Teljes együttérzéssel üdvözöljük az olyan bátor kiállásokat és útmutatásokat, mint amilyenről Martin Niemöller testvérünk tett tanúságot, amikor teljes valóságában tárta fel az NSZK tényleges politikai helyzetét. c) Aggasztanak bennünket és egvre nagyobb szomorúsággal töltenek el azok a hírek, amelyek akár Dél-Afrikából, akár az Egyesült Államokból fekete bőrű testvéreink megkülönböztetéséről és a velük szemben alkalmazott kegyetA szovjet űrkutatás újabb hősei Az űrkutatás új szakaszát kezdte el a szovjet tudomány a V o s zh o d—2 fellövésével és azzal a lélegzetelállító produkcióval, hogy az űrhajó egyik utasa kiszállt a kabinból és együtt „repült” az űrhajóval. Az emberi tudománynak és bátorságnak ezt az újabb nagyszerű tettét mi, magyar evangélikusok is szívből üdvözöljük, tudva azt, „hogy a Szovjetunió a földön és a világűrben egyaránt a béke politikáját folytatja 'és ezután is tántoríthatatlanul ezt szándékozik folytatni”. len megtorló intézkedésekről szólnak. Ügy gondoljuk, szüntelenül hangoztatni kell a keresztyén egyházak világos és egyértelmű felfogását ebben a kérdésben: Jézus Krisztus végérvényesen ledöntötte a válaszfalakat a népek és a fajok között. Egyetértünk Martin Luther King bátor harcával és mélyen fájlaljuk, hogy a faji megkülönböztetés legutóbbi eseményei újabb emberáldozatot követeltek. A keresztyén egyházakat határozottabb tettekre hívja James Reed amerikai lelkésztestvérünk hősi halála a színesek jogaiért vívott küzdelemben. d) Szolgálni szeretnénk azzal is, hogy a világ közvéleményének figyelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetének válságára fordítjuk. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a világ minden békeszerető népe nagy reménységeket fűz. Ezek a reménységek sok esetben valóra váltak, mert a szervezet jó szolgálatokat tett a népek közeledése, a háborús feszültségekkel terhes problémák megoldásáért. A keresztyén egyházaknak mindent el kell követniük, hogy megkönnyítsék az államférfiak és politikusok számára a népek nagy családja, e szervezete normális működésének biztosítását,. A Napjainkban egyháztörté- * nelmi fordulat szemtanúi vagyunk, amikor a római katolikus egyház és a protestáns egyházak közötti párbeszéd útján egyre szorosabb kapcsolatok épülnek az évszázadok óta szembenálló felekezetek között. Azonban a II. Vatikáni Zsinat eseményei súlyos ellentmondásokkal terheltek. Istennek adunk hálát azért, hogy az ö ígéretei töretlenül érvényesek és megvalósulásuk felé reményteljés jelek mutatnak, de mint evangéliumi keresztyéneknek tudnunk kell, hogy az Istentől kapott nagy feladatokat nem lehet engedetlenül betölteni. Isten az egyházakat az egész világon a szolgáló egyház útjára terelgeti, találkozásuk csak engedelmességben és szolgálatban lehetséges. Nagy összefüggésekben is érvényes az az ige, mely arról szól, hogy aki meg akarja tartani az életét, elveszíti, aki pedig önmagát adja a szolgáló Krisztus hűséges és engedelmes követésére, az megtalálja azt. Erre a szolgálatra az emberiség nagy ügyeiben való hűséges és alázatos együttműködésre készek vagyunk a katolikus egyházzal, római katolikus testvéreinkkel. De önmagunkkal jutnánk ellentétbe, ha valamiféle öncélú egyház-erősítéssel közös frontok illúziójának kergeté- sébe, az ige iránti súlyos engedetlenségbe esnénk. I MÁD KOZZUNK Rm 5, 1—11. Mennyei édes Atyánk! Hálás szívvel köszönjük néked a hitet; amely által kegyelmünk van a Jézus Krisztusban. Kö- szönjük a reménységet, amely nem engedi, hogy megszégyenüljünk. De különösen is légy áldott a mi Urunkért, a Jézus Krisztusért, aki meghalt a bűnösökért és gonoszokért, vagyis értünk. Krisztus által tartatunk meg életünkben és halálunkban egyaránt. Dicsérünk és magasztalunk téged Jézus Urunk, aki a fájdalmak útján a keresztfához indultál. Bűnvallomást teszünk előtted, nem szerettünk és nem szeretünk, aki meghaltál értünk. Tőled idegen életet kerestünk és a szeretet törvénye helyett a szeretetlenség és gyűlölködés törvényeihez ragaszkodtunk. A szánk azt vallja, hogy tanítványaid vagyunk, pedig sokszor megtagadtunk. Kérünk, ébressz a szívünkben a Szentlélek által bűntudatot. Mutasd meg, mit tettél értünk. Végül éreztesd velünk megmentő és bűnbocsátó kegyelmedet, most és mindörökké. Ámen. C Ökumenikus Tanácsunk közgyűlése örömmel hallotta azt a híradást, hogy a Keresztyén Békekonferencia legszélesebb körű vezetőtestü- lete, a Tanácsadó Bizottság a II. Keresztyén Béke-Világgyűlés utáni első ülésére hazánkba készül. Az ökumenikus Tanács felhívja tagegyházait, hogy a külföldi testvéregyházakkal való ökumenikus kapcsolatok ápolásának e kiváló alkalmát ajánlják a gyülekezetek szeretetébe, imádságába és segítőkészségébe. Az Ökumenikus Tanács azt várja. hogy a gyülekezetek szolgáló életéből áradó erő kisugárzik majd erre a nagyjelentőségű találkozóra; reménységünk, hogy a Magyarországra látogató külföldi testvérek megérzik gyülekezeteink sze- retetének bizonyságtételét; I L