Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-11-28 / 48. szám

Helyes időismeret Km 13, 11—14 Íme, ismét itt van ádv'ent! — „Időnk eliramlik, éveink siet­nek ..Nem csupán énekelünk az idő gyors múlásáról, ha­nem valóságban tapasztaljuk is. A mai embert különösen is gyötri az idő rohanása. Sok a tennivalónk szűkebb és tágabb körben egyaránt! „Semmire sincs időm!” — halljuk a gyakori panaszt. Ebben az ádventi időben csendesedjünk el! Mai igénk emlékeztet, biztat és figyelmeztet! 1. Emlékeztet. „Ti tudjátok, ismeritek az időt!” Rohanó ember, keresztyén állj meg, mert az idő, amelyről sokszor azt vallód, hogy ellenséged: megszentelt idő. Krisztus szentelte meg úgy, hogy időivé lett. Krisztus napja felragyogott! Az éjszaka sötétsége után nappal lett. Míg az éjszaka a sötétség és tudatlanság ideje, addig a nappal az ébredésé és a reális életszemléleté. Akkor van igazi ádventünk, ha a Krisztus fel­kelő napja felébreszt bennünket és a világosságban meglátjuk milyenek is vagyunk. Milyen sötét és szomorú is sokszor az ember valódi képe! De milyen nagy örömhír, hogy az időben megjelenő Krisztus 2. biztat is! Vessétek el mindazt, amit a felragyogó Krisztus fényében az éjszaka cselekedeteiként ismertetek fel, mert az mind bűn, ami tönkretesz, agyonhajszol. De itt nem áll meg az apostoli felszólítás, hanem ugyanakkor: „öltözzétek fel az Űr Jézus Krisztust!” Milyen pozitív oldala ez a biztatásnak. Nem marad üres, tartalmatlan, céltalan az életünk. Hiszen, ha így maradna, ismét csak a sötétség uralkodnék el rajtunk. Nem kevesebbet, mint Krisztust „ölthetjük” magunkra úgy, hogy Ö legyen az Űr az életünkben. Ennyire közel jön, eny- nyire szereti az embert Az, Aki maga az üdvösség. Nagy örömhíre ez ádventnek, de ugyanakkor igénk: 3. figyelmezetet is! „Fegyverviselésről” olvasunk. Ahol pe­dig fegyverviselésre szólítanak fel, ott támadással kell szá­molni. Az élet sohasem jelent nyugalmi állapotot, hanem ál­landó harcot és tusakodást. Egy nagy horderejű fegyvert ajánl az ige a „tisztességben való járást”. Éljünk tisztességes, be­csületes, megbízható, feddhetetlen életet! Milyen nagy szük­ségünk van mind magunknak, mind a társadalomnak a tisz­tességes életmódot folytató emberekre! Mennyire nem elmélet csupán a Krisztusba öltözött élet, hanem nagyon is a hétköz­napok ritmusáról van itt szó! — Rohanó időnkben Krisztussal, tisztességesen! Helyes időismeret, igazi időfelhasználás ez így! Boldog az, aki a múló élet rohanásában találkozik az időt is megszentelő Krisztussal és abban a tudatban él tovább, hogy az emberi élet Krisztus ádventjének, kegyelmének nagy­szerű ideje! Lábossá Lajos ISTENTISZTELETI REND Budapesten. 1965. november 28-án Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly de. 11. (úrv.) dr. Kékén András du. 0. Haíenscher Károly Fasor de. íél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Koren Emil du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői ut 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákó­czi út 57 /b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bandi Sándor de. 11. Rédey Pál du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de fél 12. Veö­reös Imre Zugló de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás Rákosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Váci út de- 8. Solymár Péter Fóti út de. 11. Gádor András Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Üjnest de. 10. Kosa László Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10 Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. (úrv.) Karner Ágoston du. 4. Szeretetvendégség: Karner Ágoston — Selmeezi János Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József---------------------------------------------4 A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, ! hogy az Énekeskönyv J új kiadása megjelent. i Ara: 40,— Ft Kapható a Sajtóosztályon Bp. VIII., Puskin u. 12. | _____________________! Rá koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. ifj. Kendeh György (teol) de. 11. dr. Nagy Gyula du. 5. szeretetvendégség: dr. Nagy Gyula este 7. Schreiner Vil­mos Torockó tér de. fél 9. Mado- csai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Benczúr László de. 11. dr. Ferdi- nánd István este fél 7. (úrv.) Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv.) Uzon László de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán Német­völgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán d. 5. ádventi szeretetven­dégség Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagvtéténv de. 8. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. 11. A Sajtóosztály értesíti a Gyülekezeteket, hogy az 1966. évi ÚTMUTATÓ és NAPTÁR előjegyzések még beküldhetők. Mivel e két kiadványból a Sajtóosztály i/isszavételezéseket nem fog teljesíteni, kéri a Gyü­lekezeteket, hogy csak a szükségesnek megfelelő mennyiséget rendeljenek. HÍREK — Advent 1. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A va­sárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 21, 1—9: az igehirdetés alapigéje: Km 13, 11—14, a délutáni istentiszte­let alapigéje: Lk 3, 1—6. — BUDAPEST FASOR. A gyülekezet szeretet vendégsé­gén, november 21-én dr. Ké­kén András tartott előadást: „Az idő és az örökkévalóság” címen. — BUDAPEST ANGYAL­FÖLD. Advent 2. vasárnapján, december 5-én délután 5 órai kezdettel SZERETETVEN­DÉGSÉG lesz a gyülekezetben (Bp. XIII. Fóti út 22.). A sze- retetvendégségen Koren Emil esperes, Várady Lajos esperes és Rédey Pál lelkész, Teológiai Akadémiai intézeti tanár szol­gálnak. A szeretetvendégség- re ezúton is hívjuk a gyüle­kezet tagjait, barátait és az érdeklődőket. — SZÉKESFEHÉRVÁR. No­vember 14-én Csendesnap volt a gyülekezetben. Áhítatot tar­tott Nagy Tibor helyi lelkész, előadást pedig Selmeezi János, a fejér—komáromi egyházme­gye esperese. A délelőtti isten­tiszteletet Karner Ágoston bu- dapest-rákosszentmihályi lel­kész, lapunk szerkesztő bizott­ságának tagja végezte, ugyan­csak ő előadást tartott egyházi sajtónk szolgálatáról is. Délután D. dr. Vető Lajos püspök kíséretében Äke Kast- lund, a Lutheránus Világszö­vetség svéd nemzeti bizottsá­gának az igazgatója is meglá­togatta a gyülekezetei és ige­hirdetéssel szolgált. — BUNDÁK átszabása, tisztítás, festés Somogyi szűcsnél. Bp. V.. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 28-án, ádvent 1. va­sárnapján reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet: D. Káldy Zoltán püs­pök. — A GYÜLEKEZETI SE­GÉLY országos eredményei­nek lapunk legutóbbi számá­ban közölt híradásához kiiga- zítólag közöljük, hogy az egy­házmegyék sorában összegsze­rűségben a legmagasabb ered­ményt a Vasi Egyházmegve ér­te el 40 ezer forintot meghala­dó összegével. — a kelet békési egy­házmegye lelkészi munka- közössége november 23-án, kedden délelőtt 9 órai kezdet­tel tartotta munkaülését Békés­csabán, az egyházközség gyü­lekezeti helyiségében. Áhíta­tot tartott Dedinszky Tamás, a homiletikai munkaközösségiét vezette Halasy Endre „Az egy­ház útja Távol-Keleten” cí­men előadást tartott Dedinszky Gyula. Mekis Ádám esperes, a november 19-i egyházkerületi közgyűlésről, Kiss György az Egyetemes Nyugdíjosztályról, Kun-Kaiser József dániai uta­zásáról tartott beszámolót. — EGYHÁZFI ÁLLÁS be­töltésére munkabíró, esetleg nyugdíjas házaspárt keres a budapest-angyalföldi gyüleke­zet. Budapesti szoba-konyha, éléskamrából álló cserelakás szükséges. Telefon: 208—207, este 6 után. Dr. Simojoki érsek javaslatai a finn püspökök konferenciáján Helsinkiben tartották meg november 11-én a finn evan­gélikus püspökök konferenciá­ját, amelyen dr. Martti Si­mojoki érsek nagy beszédet tartott arról a problémáról, hogy a különböző keresztyén csoportosulások között megle­vő elválasztó falakat le kell rombolni. „Nem az a felada­tunk, hogy védelmezzük a ke­resztyén csoportosulásokat vagy a különböző csoportokat. Sokkal inkább az a felada­tunk, hogy hirdessük az em­bereknek az üdvösségről szóló örömhírt a mi szekularizált világunkban. Ez a nagy fel­adat megköveteli, hogy min­den keresztyén ember dol­gozzék az egyre szilárdabb közösség megteremtéséért.” Mint tudjuk, Finnországban elsősorban az ébredési moz­galmak hatására különböző kegyességi csoportok jöttek létre. Ezek a csoportosulások — ezt hangsúlyozta Simojoki érsek is — értékes megter­mékenyítői voltak és azok ma is a finn evangélikus egyház munkájának. A mai feladato­kat azonban csak akkor tud­ja helyesen megoldani a finn evangélikus egyház, ha tömö­rülnek az erők. Ezért meg kell szüntetni a kegyességi tí­pusok között kialakult merev frontokat. Portugália politikája a vádlottak padján Az Egyházak Világtanácsá­nak a sajtószolgálata hírt ad arról, hogy mintegy 100 veze­tő állású portugál katolikus személy a következőket vetet­te szemére a portugál kor­mánynak: „Megbotránkoztató dolog, amiért egykor majd az összes portugál katolikusok­nak felelniök kell, hogy Krisz­tus nevét negyven esztendőn át csak fedőszervnek használ­ták ...” A Portugáliában szo­kásos választást pedig „mél­tatlannak és igazságtalannak” minősíti a nyilatkozat. Az or­szág alacsony szellemi szint­jét is az eddigi politikára ve­zeti vissza. HÉTRÓE—HÉTRE Tündöklő hajnali csillag Lk. 3, 1—6 Nincs módunkban az időt siettetni, sem visszatartani. Az idő feltartóztathatatlanul halad előre. És most az idő szárnyain megérkezett az ádvent boldog időszaka. Adventben az Isten közeledik az emberhez! Téved, aki azt hiszi, hogy Isten az ádventet csak azért adja, hogy rálás­sunk a betlehemi fényes csillagra, vagy azon elmélkedjünk, hogyan fogantatott az üdvösség királya. Sokkal többről és sokkal fontosabb dologról van szó. Arról, hogy Jézusban közel jön hozzánk az Isten. De arról is szó van, hogy Jézus által mi is közeledhetünk Istenhez. Isten hozzáférhetetlen. Senki sem tud felkapaszkodni hozzá valamiféle szellemi lajtorján. Isten szentségben és hozzáférhetetlenségben lakozik, de ez az Isten megkönyörült rajtunk és küldött valakit, aki által megközelíthető. Aki Jézus nélkül akar Istenhez közelíteni, vagy a vallási praktikákhoz jut el, vagy filozófiai isteneszmét alakít ki. Mindezeken túl még az is szükséges, hogy Jézus által, de a szívünkkel közelítsünk Istenhez. Ez alatt azt értjük, hogy egész valónk jut közelebb Istenhez. Ádvent azt is jelenti, hogy karácsony is közeledik hozzánk. Az első karácsony titokzatos éjszakáján az a Jézus született meg, aki kész bennünket áldott, boldog, örvendező élettel meg­ajándékozni. De nekünk is késznek kell lennünk az ajándékot elfogadni. Az első ádvent azzal kezdődik, hogy Isten megszólal. Megszólítja Keresztelő Jánost és küldi, hogy üzenetét adja hírül a sóvárogva várakozó emberiségnek. Ez a ritmus azóta is tart: Isten megszólít és akit megszólít, azt küldi szolgálatra. Isten üzenete megtérésre hív, bűnbocsánatot és szabad­ságot igér! Isten a Jézus Krisztusért minden bűnünket meg­bocsátja. Tündöklő hajnali csillag fénye világítja be ádvent min­den napját, örüljünk és örvendezzünk, ádvent érkezett hoz­zánk! Fülöp Dezső NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 103,10 — JÁNOS 12,47. -» Isten szava sokszor megrázó leleplezése az embernek. Szaván ból mégis sokkal inkább kitűnik maga Isten, s az ő nagy­sága. Nem érdemünk szerint fizet. Meg akar tartani! Róma 1'3,11—14 — Zsoltárok 63,2—9. HÉTFŐ: V. MÖZES 32,4 — RÖMA 11,29. — A teljesértékű élet Isten igazságára, hűségére épül, arra, hogy az ember kegyelembe fogadott! II. Korinthus 1,15—22 — Zakariás 1,1—6 (Máté 4,7). KEDD: AGGEUS 2,5 — II. KORINTHUS 4,8. — Hiszünk, ezért ,. kétségbe nem esünk!” Közöttünk lakozik a Szent­lélek. Ennek tudata és hite meghatározza hétköznapjainkat is: a fontossági sorszám átkerül az örökkévalóra, a Tőle való féle» lemről a Benne való örömre. — Mikeás 2,1—2. 9—13 — Za» kariás 1,7—17 (I. Péter 5,5—6). SZERDA: I. KIRÁLYOK 2,2—3 _ EFEZUS 4,11—12. -» Krisztus szolgálata a jogcím az evangélium hirdetésére és kö» telezés az Ö utain való járásra. Hála Istennek, hogy járha» tunk ezen az úton és szólhatunk Hozzá, s meghatalmazás* révén szolgálhatjuk Öt! II. Sámuel 7.4—16 — Zakariás 1,18—21 (Máté 16.18). CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 27,7—8 — JAKAB 4,8. Mielőtt mi tehetnénk egy lépést, az Isten már jön felénfe Mielőtt még mi könyörögnénk irgalomért Hozzá, ö már ke* gyelmezett nekünk. Töredelmes, hittel párosult imádságun* kát Isten meghallgatja s felel arra. — Ézsaiás 64,1—3 — Za* kariás 2.11—13 (Róma 11,25—26). PÉNTEK: MIKEÁS 4,7 — H. KORINTHUS 5,18. — Isten békességet ajánl fel Krisztusban. Béküljünk meg a minket megbékéltető Istennel! Zsidók 10,19—25 — Zakariás 3. (Róma 3 23 __24.1 SZ OMBAT: JEREMIÁS 10,10 — JÁNOS 10,30. — Hamar elmúlik minden, élet, éveink sora, lehetőségek, sikerek, örö­mök. De örökké él Isten. Ez adjon nekünk is biztos jövendőt! Jelenések 22,12—21 — Zakariás 4,1—7 (Máté 26, 52). Solymár Péter A svéd érsek Londonban A svéd evangélikus és az anglikán egyház között min­dig szoros kapcsolat volt a múltban is. A két egyház úr- vacsoraközösségben él egy­mással. A kapcsolatok ápolá­sát szolgálta az elmúlt na­pokban az is, hogy dr. Gun- nar Hultgren uppsalai svéd érsek ötnapos látogatásra Angliába utazott és London­ban hosszabb megbeszélést folytatott dr. Michael Ramsey canterbury-i érsekkel. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út 2f Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. VIII. Puskip u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VUI. Előfizetési ára egv évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar posta INDEX 25 211 65.10843/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár I. mri!l!!ll!lilil!lll!l KÖNYVISMERTETÉS Dr. Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyará­zata. I. kötet. Budapest, 1965. — 263 oldal. Kiadta az Evan­gélikus Egyetemes Sajtóosz­tály. Az ó- és újszövetségi kom­mentárok sorában örömmel vettük kézhez dr. Pálfy Mik­lós Jeremiás-kommentárjának első kötetét, amely a beveze­tésen kívül a 25. rész 14. ver­séig terjedő próféciák szöve­gének önálló fordítását és magyarázatát adja. A könyv elsősorban igehirdető lelki- pásztorok számára készült, akik járatosak a bibliai teoló­gia nyelvében, de természete­sen haszonnal forgathatja minden komoly Biblia-olvasó éppen azért, mert az új szö­vegfordítás és a magyaráza­tok sok. eddig talán kevésbé értett szövegrészt tesznek ért­hetőbbé. Jeremiás könyve olvasásá­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges a kornak az ismerete, amelyben a próféta ős népe élt. Ezt a mintegy fél évszá­zados korszakot vázolja fel a könyv bevezetésének I. pont­ja. Kitűnik belőle, hogy Juda országában milyen zavaros viszonyok voltak, egymással szembenálló politikai pártok küzdőtere volt az ország, ami­kor a hódító babiloni nagy­hatalom már a határokon ál­lott. A nép abban a hamis biztonságérzetben élt, hogy mivel köztük van az Ür temploma, nem érheti őket veszedelem. Jeremiásnak kel­lett szemükbe mondania, hogy a tízparancsolatot lábbal tip- ró nép miatt a templom lat­rok barlangjává lett. Egy ilyen zűrzavaros, erkölcsileg elesett korban prófétának lenni, Isten igaz igéjét szólni szinte élet- veszélyes vállalkozás volt. Ki­tűnik ez Jeremiás élete leírá­sából, egyéni panaszaiból, amelyek során még a születé­se őráiát is megátkozta. De Istennel nem szállt perbe, ment engedelmesen azon az úton. amelyre kényszerítette az Űr megragadó igéje. A bevezetés további fejeze­tei Jeremiás könwe felosztá­sával, tartalmával, a vonatko­zó irodalommal foglalkoznak. Van azután egy elvi állásfog­lalás az exegézis jellegét ille­tően. Elsősorban igehirdetők­nek szól ez a herméneutikai cikk, amelyben Pálfy profesz- szor óvást emel minden olyan ige-magyarázás ellen, amely theológiai, vagy pneumatikus jelszó alatt, a Károli-fordítás megszokott szövegének az alapján, sablonos eljárással bármely textust egy előre el­gondolt dogmatikai vagy krisztologikus séma szerint, egyéni ízlés szerint magyaráz. Ezzel szemben tudni kell azt. hogy a dábár = „ige” szó je­lenti azt is, hogy „történés, dolog, esemény”, ebből követ­kezően az igének az eredeti, történeti sensusát kell megis­mernünk és megértenünk, hogy helyesen magyarázhas­suk a jelen számára is. A szerző is állítja azt, hogy mi „Krisztuson keresztül nézünk Istenre” és mint keresztyének értjük meg az Öszövetséa mondanivalóit is. Az exegézis során a szerző is gyakran idéz újszövetségi helyeket és gon­dolatokat, amelyek párhuza­mosak a jeremiási igékkel, vagy azok közvetlen folytatá­sainak tekinthetők, de kitart amellett az álláspontja mel­lett, hogy ilyeneket ötletsze­rűen nem lehet ráerőszakolni ószövetségi textusokra. Figyelemre méltó az, hogy az exegézis során önálló fordí­tást kapunk, ami jelentős he­lyet foglal ugyan el, mégis indokolt, mert az eredeti szö­veg megértéséről elsősorban annak a lefordítása tanúsko­dik, sőt mint interpretáció, esetleg további magyarázko­dást már szükségtelenné tesz. A szerző „saját” fordítása azért is érdemes olvasmány, mert Pálfy professzor tagja az Ószövetség új fordítását készítő bizottságnak, és a Je­remiás könyve próbafordítását éppen ő rendezte sajtó alá. Saját fordításában sokszor csak stiláris eltérések vannak, iobbnak tartott szinonim ki­fejezéseket ad. De nagyon jel­legzetes pl. az a nehezen for­dítható formula, amely az egyes próféciák bevezetése a bibliai szövegben s amelyet Pálfy így fordít: „Így ragadott meg az Űr igéje.” A kijelen­tésben nyert isteni ige él­ménnyé válását s egyúttal el­kötelező erejét akarja érzékel­tetni. A tulajdonképpeni magya­rázatok egy-egy perikopa ösz- szefoglaló értelmezését adják. A szerző — a hellyel való gaz­dálkodás érdekében is — nem követi azt az exegetikai mód­szert, amely különféle véle­ményeket ismertet, mérlegel, velük polemizál, hanem egye­nes, pozitív magyarázatot ad az egyes szakaszokhoz. Közli a szükséges tárgyi magyará­zatokat is (gyakran a szöveg- fordításhoz fűzött jegyzetek­ben), egyébként azonban az igei mondánivaló kifejtése a fő feladata. Egymás után tá­rul ki előttünk Jeremiás egész gondolatvilága, küzdelme a vallási és erkölcsi tévelygé­sekkel szemben, a világi és a lelki vezetők ellen, akik gyak­ran félrevezetői lettek népük­nek hamis prófétálásukkal és kormányzásukkal. Egyetlen védelme a prófétának e ma­gára haragított emberekkel szemben az az isteni ígéret, hogy Isten őt „bevehetetlen várossá, vasoszloppá és érc- fallá” tette s ő ebben az ígé­retben hitt és szólott. (35. o.) Jeremiás ítélethirdető próféta volt elsősorban, de ezt az íté­letet ő maga érezte lelkében legjobban, ő szenvedett miat­ta leginkább. Kétszeresen is, belső szenvedésével és külső mártíromságával is kiérdemli azt a jellemzést, amelyet a szerző egy tömör mondatban így fejez ki: „Jeremiás jogot szerzett arra, hogy hallgas­sunk az általa hirdetett igé­re, mert minden igéjét az éle­tével és szenvedésével pecsé­telte meg.” (11. o.) — De min­den ismertetésnél jobban be­szél maga a könyv, melynek minden fejezete szinte egy új arcvonását mutatja meg Jere­miás prófétának. A kötet ízléses kiállítása, tipográfiai kivitele az Egye­temi Nyomda és az Evangé­likus Sajtóosztály gondossá­gát dicséri. — tk —

Next

/
Thumbnails
Contents