Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-08-29 / 35. szám

Megigazítva Lakács 18, 9—14. Emberi életünk nagy kísértései közé tartozik, hogy nem bírunk ellentállni a hírnév, a dicsőség csábításának. Amikor pedig hírnév vesz körül, könnyen elbizakodottá, önmagát túlértékelővé válik az ember. Hány valóban értékes emberi élet ment tönkre azért, mert a dicsőség fényében önteltté, elbizakodottá vált Az igazi tudás, az igazi nagyság sohasem gőgös. Pontosain így van ez az Istenhez való viszonyunkban is. Ä keresztyén embernek nagyon könnyű „farizeussá” válnia, aki olyan büszkén és olyan visszataszítóan áll ott az oltár előtt, mint a példázat szerinti farizeus. Az a végtelen kegye­lem, mely Isten lényéből sugárzik az ember felé, az a szeretet, mely átölel, nagyon könnyen azt hiteti el, hogy én különb ember vagyok a többinél. Mindannyiónk életének sok-sok tapasztalata bizonyítja, hogy Isten szolgálatában könnyű „fa­rizeussá” válni. A megtapasztalt kegyelem, az üdvösség ígé­rete, a Krisztusban valósággá lett szeretet, olyan könnyen fölébe tud emelni a „bűnös világnak”! Pedig a példázatot olvasva, vagy hallgatva is érezzük Világosan, hogy a farizeusnak nem lehet igaza. Érezzük, hogy magatartása nem szimpatikus, inkább taszító. Ez a maga­tartás soha nem lehet Isten gyermekeinek magatartása. Jézus Krisztus a vámszedőt nevezi boldognak s róla mondja, hogy megigazulva ment haza a templomból. Miért? Először is tudta, hogy nem magától ment oda be. Isten hívta. Világosan látta Isten munkáját életében. Ö is hallotta a kegyelem igéjét s ő mégis azt látta elsősorban, hogy honnan hívta el Isten: bűneiből. Tudta, hogy rászorul erre a kegye­lemre és ezért állandóan kérnie kell: Istenem légy irgalmas nekem, bűnösnek. Szívét eltölti Isten szeretetének melege, de hálás tud maradni ezért a szeretetért. Nem gőgös, hanem alázatos. Isten felmagasztaló kegyelme nem hamis önteltségbe, hanem a valóság látására vezeti. Az a keresztyén élet, melyet Isten akar látni, ennek a vámszedőnek az élete. A maga életének igazi értékét látó embert tudja Isten felmagasztalni, azaz bűneitől megtisztítani. Világos, hogy amikor mi is keres­sük a keresztyén életünk útját ebben a világban, akkor a vámszedő útján kell azt megtalálnunk. Hiszen Isten kegyelme ez, hogy szolgálatot ad nekünk. Ma is az. Ezt alázattal kell elfogadnunk Istentől, hogy életünk hasznos élet lehessen. Nagyon vigyáznunk kell arra, hogy ne legyünk gőgös keresz­tyének. Ne nézzünk fölényes magasságból a „bűnös világra”, hiszen bennünket személy szerint nagyon is nagy mélységből hívott ki Isten, örüljünk annak, hogy szolgálhatunk és ezt a szolgálatot végezzük embertársaink javára hálás alázattal. Kökény Elek ISTENTISZTELETI REND AUGUSZTU HO 29-én , Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Dr. Kékén András, du. 6 Trajüer Gábor. Fa­sor de. 11 B.ogya Géza, du. 6 Bogya Géza. Dózsa György ú. fél 10 Szir­mai Zoltán.Ullői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák), de. 12 (ma­gyar). Thaly Kálmán u. de. 11 Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 Boros Károly. Rákos­falva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 (úrv.) Káposzta Lajos. Váci út de. 8 Káposzta. La jós. Frangepán u. fél 10 Káposzta Lajos. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestúj­hely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákos­palota MÁV telep de. 8. Rákospalo­ta de. KJ. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 és fél 3. Bécsikaputér de. 9 (úrv.), de. 11 (úrv.)., du. 7. Torockótér de. 8. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Csengődy László. Pesthidegkút de. 11 Csengődy László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Uzon László, de. 11. (úrv.) Uzon László, du. 6 (úrv.) Uzon László. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) Dr. Rezessy Zoltán. Budafok de. 11 Visontay Róbert. Nagytétény du. 3 Visontay Róbert. Albertfalva de. 7 Visontay Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. II. HÍREK. — Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnapon az oltár­terítő színe zöld. A vasárnap délelőtti istentiszteleten az ol- tári ige: 1 Kor 15,1—10; az igehirdetés alapigéje: Lk 18, 9— 14; a délutáni istentisztelet alapigéje: Km 11,17—24. — evangélikus isten- tisztelet LESZ szeptember 5-én reggel fél 8 órai kezdettel a Petöfi-rádióban. Igét hirdet SELMECZI JÁNOS tatabányai esperes-lelkész. — HALÁLOZÁS. Némann Géza, a gádorosi evangélikus egyháznak 1925-től kántora, jegyzője, majd gondnoka, nyu­galmazott tanító, hosszú szen­vedés után 89 éves korában el­hunyt. „Az igaznak emlékeze­te áldott!” — Pethő Gyula, a dunaföld- vári, budavári, pesthidegkúti gyülekezet hűséges presbitere 77 éves korában elhunyt. Az elhunytban Pethő István lel­kész édesapját gyászolja. — „Aki magát megalázza, fel- magasztaltatik!” FÖBERLETI, tágas, komfortos, kertrészes esztergomi lakásomat el­cserélném félkomfortossal, vagy hasonlóval Budapesten, vagy Buda­pesthez közel. Cím a kiadóban. BUNDÁK átszabása, irha tisztí­tás, festés SOMOGYI szűcsnél V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. — BALASSAGYARMATON augusztus 26-án tartotta hato­dik munkaülését a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye Lel- készi Munkaközössége. írás- magyarázatot Kovács Gyula tartott, az úrvacsorát Szabó József szolgáltatta ki. Gartai István esperes elnöki előter­jesztései után Babka Tivadar békemozgalmi beszámolót tar­tott. Sztechló Mátyás előadása „A krisztológia és a keresz­tyén élet rendje Efezus 5,21 — 6,9-ig egzegézise alapján” cí­men hangzott el. Vidéki lelkész Budapesten tanuló fia részére szoba kiadó. Leveleket az Egyetemes Egy­házi Iroda (Bp. VIII., Üllői út 24.) továbbít. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 124—074 10 000 példányban nyomatott Csekkszámla: 20412.—Vili. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 652716/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest. F. v.: Bolgár I. Evangélikus teológusok A keletnémet evangélikus tartományi egyházak teológu­sai konferenciát tartottak Ber­linben a Lutheránus Világszö­vetség rendezésében, amely­nek az volt a célja, hogy a keletnémet teológusok bele­kapcsolódjanak a Lutheránus Világszövetség teológiai bizott­ságának az 1969-es világgyű­lést előkészítő munkájába. A konferencián; amelynek ez konferenciája Berlinben volt a főtémája: Isten törvé­nye és az emberi törvények; — D. Dr. Beste püspök kö­szöntötte a konferencia külföl­di vendégeit és előadóit. A megnyitó istentiszteletet Dr. Lumbantobing indonéziai; az előadásokat pedig Dr. Ger- hardsson svéd és Dr. Braaten amerikai professzorok tartot­ták. A Vatikán szűntesse be diplomáciai tevékenységét A svájci evangélikus sajtó- szolgálat arról tudósít, hogy Franz Alting von Geusau, a tilburgi katholikus kollégium professzora, azt javasolta, hogy a római katholikus egy­ház és az Egyházak Világta­nácsa állítson föl vegyesbi­zottságot a nemzetközi kérdé­sek tanulmányozására. A pa­pokból és aktív politikai szol­gálatban álló szakértőkből álló bizottságnak gondosan tanulmányoznia kellene min­denekelőtt a jelenlegi nem­zetközi helyzetet • és a nemzetközi fórumokon ta­nácsadó szerepet kellene be­töltenie és így egyrészt az ökumené Nemzetközi Ügyek­kel Foglalkozó Bizottságának, másrészt a Szentszék diplo­máciai szolgálatának feladat­körét venné át. Cikkében kö­veteli, hogy a Szentszék mond­jon le diplomáciai tevékenysé­géről. ANDRISKA Amikor megérkeztünk a Mátrába, mindenki szomorú volt. Hűvös és hideg volt az erdő, barátságtalanul és re­ménytelenül verte az üdülő ablakait az eső. Amikor né­hány órára szét is szakadt az esőfüggöny, akkor is komoran kóvályogtunk az üdülő udva­rán. Mint a messzi magányos hegyormokat a köd, minket is, mindnyájunkat beárnyékolt a kezdet keserűsége. , Pedig örülnünk kellett vol­na. Most kezdődik a nyári sza­badságunk, pihenésünk és üdülésünk szép ideje. Minde­nünk megvolt, bőségesen és gazdagon és még sem tudtunk örülni. Egy felhő elég volt, hogy felejtesse velünk nyári szabadságunk minden örömét, egy esőfüggöny elég volt, hogy eltakarja a pihenés ajándék­ba kapott alkalmát, a kikap­csolódás és erőgyűjtés lehető­ségét. . Körülbelül hetvenen vol­tunk az üdülőben. Hetven em- Ibér járt egymás mellett szinte szótlanul, vagy nagyon is han­gosan elégedetlenkedve az el­romlott nyárral. — Mi lesz ebből a nyaralás­ból, ha így marad az idő? — kérdeztük keserűen egymástól. > És ekkor találkoztam And­riskával. Szép szőke kis feje, tiszta gyermekarca, mindig mosolygó szeme velem már felejtette a rossz időt. ; Aranyos, vidám kis gyer- ,mek volt. Gyermek, aki min­idig játszani akar és gyermek, : aki mindig megtalálja a maga játékát, a maga örömét. Andriska nem is értette a l,nagyok” szomorúságát, ked­vetlenségét. j — Hiszen annyi minden szép van Üt ebben a Mátrában — csillogta felénk folytonosan a szeme. Alig győztem követni ki­robbanó örömét. Még esett az eső, de Andris­ka már felfedezte, hogy egy gyönyörű mókus mozog a fán. Ennek a kis mókusnak fürge, friss ficánkolása jobban lekö­tötte, elgyönyörködtette, mint minket máskor a legszebb ki­látás. Amikor elállt az eső, pilla­natok alatt megtalálta és fel­fedezte a hintát, a kuglibábu­kat és a Cézár kutyát. Es mosolygott és örült, ját­szott és élvezte a Mátrát. Ne­ki volt igaza: örült annak, ami van, amit ajándékba ka­pott. Meglátta és megtalálta a Mátrában is a maga örömét, a maga játékát. Boldog kis Andriska! Egy­szer vidám kergetőzés közben véletlenül belémszaladt. Fel­nézett rám és akkor is — mo­solygott. Egy pillanatig meg­torpant, aztán boldogan to­vább futott. Még munkára és segítésre is jutott Andriska kiáradó öröméből. — Esténként a va­csorázó teremben ott tüstén­kedett az asztalok körül és kis kezével összeszedte a sótartó­kat, hogy aztán elvigye a gyűjtő ablakhoz. Közben kisütött a nap és kiderültek az arcok. Kezdett egyre jobban kibontakozni a nyaralás hangulata. Napozás, séták. fürdés, kirándulások, játékok színezték a napok szépségét. Estére vidám emberek ül­ték körül a vacsora-asztalo­kat. Es amikor mindenki a legboldogabb volt, Andriska örökké mosolygó arcára akkor hullottak rá a legkeserűbb könnyek. Szombat este volt. Mint ké­sőbb kiderült, Andriska külön készült annak az estének még otthonról hozott örömére. Tud­ta, hogy a TV-ben most mu­tatják be a Robinson-sorozat következő részét. — Milyen jó lesz itt is a Mátrában megnézni a „Robin­sont” — mondta megnyugodva magában. Hiszen éppen itt a vacsora teremben van a tv. De nem lehetett! Éppen a vacsora miatt nem kapcsolták be a készüléket. Ne zavarja a tv a felnőtteket. Andriska előtt hiába volt ott a terített asztalon kedvenc étele a tojásos gomba, meg a mákos cukros tészta, nem nyúlt a vacsora után. Csak ült csendben és várakozva. Édesanyjára nézett aki mel­lette ült, majd megszólalt: — Anyukám, ugye szabad megnézni a Robinsont?! Anyuka úgy nézett rá és úgy simogatta meg az arcát, hogy Andriskának egyszeribe kiestek a szeméből a könnyek. — Kicsi fiam — egyél! Si­mogatta csitítgatva az édes­anyja. De Andriska nem tu­dott enni. Anyuka odaszorította szívé­hez Andriska síró szőke fejét és ő sem tudott enni — a könnyei miatt. Szegén^ kis Andriska! Lá­tod, az előadás elmaradt. Vé­ge a vakációnak. Beléptél az élet iskolájába, ahol nemcsak kedves mókusok futnak fel fürgén a fán, ahol nemcsak hinta van, meg játékos kug­libabák, hanem látod van úgy, hogy az előadás elmarad. Van úgy, hogy hiába készülünk egy szép öröm boldog percére, nem fényesedik ki előttünk a kép! Csak a szemünk lesz fé­nyes, mert „az előadás elma­rad.” De ne sírj, Andriska! Té­ged, még nagyon sok szép kép vár az életben. Vannak vidám leckék is, nemcsak ilyen szo­morú, mint ez az első. Ez csak azért van, hogy egyszer majd, ha néha-néha az elő­adás elmarad — könnyebbek legyenek a könnyeink. Másnapra már Andriska is túl esett az első leckén és csillogó szemekkel repült ma­gasra a hintán. Amikor elbúcsúztunk, And­riska nevető szemében már a szép szeptember öröme ragyo­gott. Boldogan és büszkén mondta. — Most hazamegyünk és én is elmegyek az iskolába! Megsimogattam a fejét: — Menj csak Andriska, majd meglátod, mennyi min­den szép és jó vár téged ab­ban az iskolában. Andriska most lép át az első osztály küszöbén. Tanítók, szülök, emberek közelben és távolban, legyetek jók Andris­kához. Vigyázzatok a világra és vigyázzatok arra, hogy Andriskát valóban csak jó és szép várja az iskolában, ott­hon és mindenütt a világon. Vigyázzatok Andriskára, hi­szen ö csak jót, szépet és örö­möt vár tőlünk. Ne csalódjon sohasem bennünk, hiszen én mindezt mindnyájunk nevé­ben megígértem neki. Friedrich Lajos 4 HÉTRŐL—HÉTRE A pogányok apostola Rom. 11, 17—24. Heti igénket akkor érijük jobban, ha tudjuk, hogy a Római levél nem a konkrét római gyülekezet problémáival foglalkozik. Az apostol a levél megírása után, több esztendő1 elteltével érkezett Rómába. A levél inkább elméleti jellegű,' olyan értelemben, hogy az őskeresztyénség alapvető problé­máiról ad tanítást. Még azt is megjegyezzük, hogy amikor az egyházban a hit és erkölcs ellaposodott, az egyház felelős emberei e levélhez tértek vissza tanításért. Azt se felejtsük el, hogy Luthert éppen ez a levél teszi Isten Szentlelke által reformátorrá! Heti igénk előtti versek egyikében, Pál a pogányok apos­tolának nevezi magát. Arról külön sokat kellene beszélni hogy a hithű zsidó, rabbinus növendék, a nagyreményű Sau- lusból hogyan lesz a kegyelem hirdetőjévé. Pálnál a törvény elsősorban a tízparancso atot, de sokszor az egész Ótestamen­tumot jelentette, ellentétben az Istentől a Jézus Krisztus által adott ingyen kegyelemmel. így értjük meg heti igénk rendkívül érdekes képét arról az olajfáról, amelynek ném< y ága kitöretett. Ezt a képet Pál Jeremiás könyvéből veszi. Jeremiás könyve 11. fejezetének a 16. és 17. verseiben van szó erről a képről: „Lombos, szép, formás gyümölcsű olajfa nev’t adott néked az Űr. Nagy vihar morajánál tüzet gyújtott rajta, és leromlottak az ágai.” Ez a vers nem hagy kétséget afelől, hogy Isten ezt a nevet Izraelnek adta. E fának némely ága kitöretett, mondja egyik vers. És Isten a Jézus Krisztusban a vadolajfát, vagyis a pogányokat, a pogány népet oltotta be. így a vadolajfa részese lett a szelíd olajfa „gyökerének és zsírjának.” Zsidók és pogányok közül, vagyis az egész világ népei közül azok a Jézus gyermekei, akik nem a törvényből és cselekedetekből akarnak megigazulni, hanem egyedül az Isten kegyelme által. A képből önként következik, hogy Isten az ö kegyelmét azért adja, hogy életünk gyümölcstermő élet 'egyen. Fülöp Dezső NAPRÖI;—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 28,7; I. KORINTUS 15,10. — Kegyes körök szólamává lett: „Az Űr kegyelméből!” Töltelék szóvá lett, minden tartalom nélkül. Az ilyen „használat” ki­meríti a „ne vedd hiába Isten nevét” parancsolatban foglalta­kat. I. Korintus 15,1—10; Zsoltárok 68, 1—21. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 138,8; FILIPPI 4,13. — Az erő- fjlesztésnek számtala-n formája ismeretes a sportoló ifjúság előtt. Az edző feladata nemcsak erőfejlesztés, hanem pszicho­lógiai felkészítés is. Csapások között kevés az expander és minden más. „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Máté 9,33—37; Apostolok Cselekedetei 22,23—30. KEDD: II. KRÓNIKA 19,6; I, KORINTUS 6,5—6. — Pap­iakra mondják, hogy a fala üvegből van. De nem csak annak,- hanem minden otthonnak. Mi sem nagyobb bizonyíték erre,- minthogy mindenki tud mindenkiről mindent. I. Sámuel 17,40— 51; Apostolok Cselekedetei 23,1—11. SZERDA: ZSOLTÁROK 25,18; KOLOSSÉ 1,14. — Ottho­nunk falán bibliai mondásokat olvashatunk. Ugyanakkor talán semmi közük sincs a keresztyénséghez, sőt Istenhez, pedig „Őbenne van a mi váltságunk, bűneinknek bocsánata.” Lk.­7,1—10; Ap. Csel. 23,12—35. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 51,3. I. TIM. 1,16. — Prófé­ták, tanítványok, apostolok, egyházatyák életét olvasgatva, lát­hatjuk Isten munkáját és vezetését. „Jézus Krisztus bennem mutatta meg elsősorban az Ű hosszútűrését”. Ap. Csel. 12,18— 25. Ap. Csel. 24,1—21. PÉNTEK: ÉZSIÁS 44,9. 11.; RÓMA 1,18. — Az új iskolába kerülő tanuló nem kezdi tiszta lappal új helyén a munkáját, mert eddigi jegyeit utána küldik. Az ő cselekedetei követik őt Gál. 1,11—24., Ap. Csel. 24,22—27. SZOMBAT: AGGEUS 2,4., I. KOR. 3,9. — A rangkérdés, az előbbrejutás, mindig erősen foglalkoztatta az embert. Pál apostol nem kérkedik apostolságával, hanem vallja: „Mi Isten munkatársai vagyunk!” Ef. 2.1—7., Ap. Csel. 25,1—12. Káposzta Lajos IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Áldunk és magasztalunk Téged, hogy emberré lettéi szent Fiad által. Csak csodálattal lehet nézni, hogy tudta a mi Urunk, Jézus Krisztus hordozni emberi ter­mészetünket és tudott egészen eggyé lenni velünk. Tudjuk, Atyánk, hogy ez a legnagyobb kegyelem, hiszen erre sohasem kényszerített senki és semmi, csak a szívedben élő szeretet a bűnös ember iránt. Hálával áldunk ezért a kegyelemért. így értjük meg azt, amit evangéliumokban tanítasz, hogy az alázatosság tud igazán naggyá tenni. így értjük, hogy az előtt az Isten előtt, aki így megalázta magát érettünk, nekünk soha semmi érdemünk nem lehet. Csak kegyelmed hivott élet­re, kegyelmed áld meg az életben. Egyedül te hajoltál le hoz­zánk, hogy fölemelj bennünket és megajándékozz a megtisz­tult élettel. Atyánk! alázatos szívvel kérünk, taníts meg minket ke­gyelmedből élni. Szabadíts meg minket hamis gőgtől és fari­zeusi kegyességtől. Láttasd meg velünk, hogy előtted soha nem vagyunk többek másoknál. Egyformán kegyelmedből élünk. Tégy bennünket alázatosakká, hogy semmiképpen se gondoljuk magunkat másoknál tökéletesebbeknek vagy hibátlanabbaknak. Atyánk! Hisszük, hogy ebben az alázatosságban meg tu­dunk találni Téged, hiszen Te az alázatosakat felmagasztalod. De hisszük, hogy egymást is meg tudjuk találni, egymás iránt való tiszteletben és megbecsülésben. Add meg nekünk ezt az alázatos szívet, mert sokszor nagyon távol vagyunk egymástól. Építsd bennünk és általunk ebben a világban a békességet. Adj kivezető út’t oda, ahol a fegyverek szólnak és emberek pusz­tulnak. Áldd meg hazánkat, népünket és vezetőinket. Segítsd egyházunkat, hogy igaz alázatossággal tud ion szolgálni vilá­gunkban. Hallgass meg minket, a Jézus Krisztusért kérünk« Ámen. Hűség Istenhez és népünkhöz egyházunk történelmében címen jelent meg Dr. Ottlyk Ernő új könyve. A 400 oldalas könyv óra: 82,— forint Kapható: Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, Vili., Puskin u. 12. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents