Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1965-08-22 / 34. szám
KESO? Lukács 19,41—48. Mindnyájan irtózunk attól, hogy lekéssünk valamiről, ami jó, ami kedvező lenne számunkra. Múló kis bosszúságok és végzetes következmények járhatnak egy-egy késés nyomában. Még fájóbb a késés szomorúsága, ha azt nemcsupán egyéni érdekünk táplálja, hanem aggódó szeretetünk is. Az orvos megdöbbent csüggedése ez, aki megkésve már nem tud betegén segíteni; a szülőé, aki megkésve, s már tehetetlenül veszi észre, hogy gyermekét nem tudja többé megállítani a züllés útján; a gyermeké, aki a megbánás könnyeit már csak egy koporsónál tudja elsírni. Mai igénk arról számol be, hogy a Jeruzsálembe tartó Jézust megdöbbentette a „szent város” reménytelen jövője. Nem ő késett a megtérés igéit hirdetni, hanem népe késett el — végzetesen — azzal, hogy a megbocsátás és megbékélés üzenetét befogadja. Feltartózhatatlannak látszott az a jövendő, amely az önigazságába és bosszúvágyába keményedett népén teljesedik majd be. Könnyei, amelyet ott hullottak egy vesztébe rohanó nép felett, siratnak minden emberi próbálkozást, amely gyűlölettel és erőszakkal és nem a megbékélés jóakaratával szeretné „rendezni” az emberi élet égető és megoldásra váró problémáit. De nem tehetetlenségében sírt ott Jézus. Nagyobb Ö az ember maga-készítette gyászos jövendőjénél is. Ami embernél lehetetlen, az nála lehetséges. Végső és egyetlen megoldásként, mint Jeruzsálemben a templomot, az ember szívét tisztítja meg, és életét áldozza fel érte. De nem késő-e a mi számunkra új életet kezdeni; megtérni, megbocsátani, jóakarattal igaz jövendőt remélni? Emberi erőnk számára késő. Mindig késő. Bűneinket mi jóvá nem tehetjük. Túlságosan sokat vétettünk egymás ellen is, és a rombolás erői egyéni, családi és világméretekben fékezhetet- lennek látszanak. A tizenkettedik órában járunk! De ma még, Jézus erejével, lehet győzni önmagunk, bűnös indulataink felett. Ma még meg lehet békülni haragosainkkal. Ma még lehet bocsánatot kérni egymástól. És önzésünk romjain kinyílik az élet és üdvösség Jézus könnyével öntözött virága. Schreiner Vilmos ISTENTISZTELETI REND Budapesten. 1965. augusztus 22-én Deák tér de. 9. (urv.) dr. Kékén András de. 11. (urv) Hafen- scher Károly du. t>. Trajtler ua- bor Fasor de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Horváth Lajos Gyarmat u. de. fél 10. id. Harmati Béla Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Ffangenán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjteleo de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Gerencsér Zsigmond Sashalom de. 9. Gerencsér Zsigmond Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. de. 11. este 7. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Weczán Pál teol. de. 10. We- czán Pál teol. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László du. fél 7. Benes Miklós Pesthidegkút de. fél Ki. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (urv) Hafenscher Károly de. 11. (urv) Uzon László du. 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. 8. Albertfalva de. 7. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. HÁZASSÁG. Káposzta Klára és Kovács János augusztus hó 15-én a tokaji református templomban házasságot kötöttek. Ezúton is Isten gazdag áldását kérjük a fiatal pár házasságára és további, együttes életére. Bundák átszabása, irha tisztítás, festés SOMOGYI szűcsnél V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. HÍREK. — Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnapon az oltárterítő színe zöld. A vasárnap délelőtti istentiszteleten az oltárt ige: 1 Kor 12,1—11; az igehirdetés alapigéje: Lk 19,41— 49; a délutáni istentisztelet alapigéje; Zsid 11, 1—1L Evangélikus istentisztelet lesz szeptember 5-én reggel fél 8 órai kezdettel a Petőfi- rádióban. Igét hirdet Selmeczi János tatabányai esperes-lelkész. Egyházszakadás a francia katolikusok között? Ezt a kérdést teszi fel a „Kirche in der Zeit” c. nyugatnémet folyóirat szerkesztője, Günter Heidtmann, amikor a francia katolicizmus életében mutatkozó jelenségeket ismerteti. „Szkizma?” címen írt vezércikkében azokkal a vitákkal foglalkozik, amelyek világszerte alakultak ki a keresztyén egyházakban arról a kérdésről, hogy milyen kapcsolat áll fenn a keresztyén- ség mondanivalója és a modern világ között. Nem csupán a francia katolicizmussal foglalkozik. Ismerteti röviden az anglikán egyházban a Robinson püspök és újabban egyik munkatársának, Nicolas Stacey lelkésznek a fellépése nyomán keletkezett vitákat. Csak éppen érinti az ortodox egyházakban és a skandináv lutheranizmusban megfigyelhető jelenségeket. A német protestantizmusról azt mondja, hogy ott főleg akadémiai szinten tárgyalnak a kérdésről. A vita legélesebb formát a francia katolikusok körében öltött. A francia római katolikus püspökök kollégiumát egyrészt szélsőségesen maradi körök zavarják, másrészt tovább nyugtalanítják azok a régebbi eredetű feszültségek, amelyek az ún. munkáspapók tevékenységével kapcsolatban léptek fel. Egyes szélsőségesen konzervatív körök szembefordultak a II. Vatikáni Zsinat reform- törekvéseivel. Többek között nem hajlandók végrehajtani a zsinat által előírt liturgiái reformokat. Rouen városában az érseki helynök a Katolikus Akció egy körzeti konferenciáján aggodalmát juttatta kifejezésre. Arról beszélt, hogy a francia katolicizmus mély válságon megy át és könnyen egyházszakadásra kerülhet sor a zsinati határozatok miatt. A szakadás különösen akkor válik majd fenyegetővé, ha a IL Vatikáni Zsinat negyedik ülésszakán felolvassák majd a vallásszabadságról és „az egyház jelenléte a modern világban” témákkal foglalkozó séma szövegét. A „munkás-papok” mozgalma csendben folyt az utóbbi években. Most a katolikus diákság indított nyílt harcot Néhány vezetőjüket a francia római katolikus püspöki kar lemondásra kényszerítette. Szemükre vetették, hogy túl messzire merészkedtek a más- vallásúakkal és a marxistákkal folytatott beszélgetésükben. Több diákegyesület tiltakozott a püspökök beavatkozása ellen. Ügy látják, hogy intézkedéseikkel a laikusok jogát korlátozzák az egyházban. Heidtmann szerkesztő megjegyzi végül, hogy az egyház és a világ viszonyának tisztázása körüli viták eredete századunk közepéhez nyúlik visz- sza. Az 1950-es években a legkülönbözőbb egyházakban min világosabban kezdték felismerni az egyház valódi helyzetét a modern világban. Szerinte nem helyes, ha ez a felismerés egyeseket ideges kapkodásba, másokat a múlthoz való menekülésbe hajtana. Haladó és konzervatív körök számára egy a lehetőség: bátran menni előre! evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 124—074 10 000 példányban nyomatott Csekkszámla: 20412.—VIII. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 65.2649/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest. F. v.: Bolgár L HÉTRŐL—HÉTRE A HIT EREJE Zsid. II, 1—10, A hit a Szentlélek ajándéka. Isten a Szentlélek által van jelen bennünk. A Szentlélek pedig egyszerre jelent erőt, vezetést, hitet. Ügy is mondhatnánk, hogy a hit jelenti életünkben a jóra való készséget, vezetést, de döntő módon az üdvösség útját. Isten emberei a Szentlélek csodáit hittel nézték és arról bizonyságot tettek. Modern szóval így is mondhatnánk} a Szentlélek csodáiról „élménybeszámolót” tartottak. Az ótestamentumi hithösökről nem ismételjük meg a felsorolást. Olvasóink keressék meg heti igénket és olvasás közben áldják Isten szent nevét, hogy Ábeltől Jákobig milyen csodát és erőt jelentett a hit. De áldjuk Isten nevét azért is, hogy Jákobtól napjainkig a hit ereje milyen dinamikával formálta emberek életét. Mi is tudnánk emberek neveit felsorolni az apostoloktól kezdve Assisi Ferencen át Lutherig, de nem tesszük. Fontosabbnak tartjuk annak az elmondását, hogy az első keresztyének nem filozófiát csináltak a hitből. Minket viszont az a veszedelem fenyeget, hogy a hitből hitrendszert formálunk. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy nem tartunk igényt a teológiai tudományokra. Jézus ígérete így hangzott: „Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő tireátok!” Kérjük Istentől a Szentlélek áldását, hitet, erőt, hogy életünk fáján gyümölcs teremjen. A szeretet, igazság, békesség, jóság, önfeláldozás gyümölcse. Fülöp Dezső NAPRÖL-NAPRA HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 19,2; EFEZUS 1,10. — Nem elégszünk meg tárlatok látogatásakor azzal, hogy a festményekben csupán gyönyörködjünk. Közelebb lépünk a festményhez, hogy elolvassuk az alkotó nevét, mert az alkotás mögött mindig az alkotót csodáljuk. „Az egek beszélik Isten dicsőségét, kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.” I. Timóteus 2,1—7; Apostolok Cselekedetei 20,1—16. KEDD: EZEKIEL 39,29; EFEZUS 1,13. — Isten nemcsak úgy büntethet, hogy fogságba viszi népét, vagy különböző csapásokat mér népére, hanem úgy is, hogy elhallgat, elrejtőzik választottal elől. Nehémiás 4,1—15; Apostolok Cselekedetei 20,17—38. SZERDA: JÓZSUE 1,9; FILIPPI 4,7. — Amikor nehéz helyzetben vagyunk, jólesik, ha valaki mellénk áll. A legnagyobb biztatás ez: „Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.” I, Péter 2,13—17; Apostolok Cselekedetei 21,1—14. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 119,105; JÁNOS 1,14. — Isten állandó közelséget akart velünk, amikor „az Ige testté lett”. Mindez azért történt, hogy lakozzék miközöttünk. Róma 13,1—7; Apostolok Cselekedetei 21,15—26. PÉNTEK: JOEL 3,16; II. TIMÓTEUS 1,12. — Isten nemcsak erős vár, aki mozdulatlanul áll; állja az idők rohamát, hanem a benne bízóknak erőforrása is. Jeremiás 18,1—6; Apostolok Cselekedetei 21,27—40. SZOMBAT: L KORINTUS 16,35; EFEZUS 2,17. — Az igaz, hogy Isten kiválasztott egy népet, de kegyelmét nem szűkítette le egy körre, hanem a békesség evangéliumát hirdette a távol- és közelvalóknak egyaránt. Róma 9,1—5; Apostolok Cselekedetei 22,1—22, Káposzta Lajos — IPARI TANULÓ fiú albérleti szobát keres Váci út, vagy környékén szeptember l.-re. Cim: Vincz.e János, Bp. XI. Kővirág sor 27. KÖZÉPKORÚ asszonyt 2 éves kisíiam és háztartásom ellátására bennlakással, esetleg bejárással felveszek. Érdeklődés: 5—7 isi Szondi u. 90. III. 4. A györkönyi evangélikus gyülekezet kántori szolgálatot ellátni tudó nyugdíjas férfit vagy nőt keres. Érdeklődök forduljanak a györkönyi (Tolna m.) evangélikus lelkészi hivatalhoz. Tartózkodó város Sopron. Nehezen engedi közel magához az embert. Olyan, mint egy szép menyasszony, aki jegyesére gondol. A hűség városa, „Civitas fidelissima” (leghűségesebb város) — ezt a fel- • írást olvashatjuk a város legjellegzetesebb épületén, a tűztorony kapuján. Mindig tartózkodó volt ez a város. „Jöjjön Sopronba, nézze meg barokk szépségeit” — csalogatták régi plakátok a turistákat. Négy esztendőn át csodáltam ezeket a szépségeket teológus éveim idején. Megismertem, bebarangoltam paratlan környékét. A városhoz magához, az emberekhez, azonban csak a negyedik évben kerültem valamelyest közel — a gyülekezet segítségével, szeretetvendégsé- gek és egyéb összejövetelek alkalmával. Tudajdonképpen minden gyülekezet kapu községének, városának szivéhez, múltjához és jelenéhez is. Mintha vakációról érkeztem volna vissza, mikor Sopronnoz közeledelt vonatunk, pedig harminc év távlatából jöttem. Harkánál-— (nem értem miért változtatták nevét „Magyarfalvira) — feltűnnek az ismerős templomtornyok; a Szent Mihály templomé, amely a 17. században még az evangélikusoké volt, és a „Kecske-templomé”. Az evangélikus templom tornya mindegyiknél magasabb Talán azért, mert 1782—83-ban, mikor II. József türelmi rendeleté lehetővé tette az evangélikusok számára templomuk megépítését, tornyot nem emelhettek. Az 52 méter magas torony 1862—63- ban készült el. A helyén lebontott házak egyikében lakott az énekköltő Kis János püspök, Kazinczy barátja, Berzsenyi felfedezője. Minél közelebb érünk a városhoz, annál inkább tűnik el latképe. Eltakarja a Kuruc-domb, ahonnan Vak Bottyán ágyúzta Sopront 1705-ben. Az 1841-ben épült szélmalom zömök tornya uralkodik a dombon. Ma szépen rendezett vidék. Teológus korunkban még a város szegénynegyede volt. Egyik társunk ötlete alapján, vasárnap délutánonként kijártunk a Kuruc-dombra. összeszedtük az utcán lógó, gyerekeket Levittük őket a dóm alatti tág mezőre. Játszottunk velük órák hosszat. Élvezték ők is, mi is. Az akkori társadalom rossz lelkiismerete késztetett erre? Biztosan, de azért más is. Mi lett ezekből a gyermekekből? A „Gyesev”-pályaudvaron bohó emlékek elevenedtek fel. Majdnem minden évben előfordult, hogy az elsőéveseket a „baglyokat” kivezényeltük valamelyik délután a pályaudvarra. Érkezik Pécsről a quaestor. Ünnepélyesén kell fogadni. Nem Pécsről érkezett, hanem csak a előző állomásról. Nem is a quaestor, hanem egy tenkintélyesebb megjelenésű teológus, ügyesen maszkírozva. A legkiválóbb bagolynak kellett üdvözlő beszédet tartania. A többiek megillető- dötten, a „quaestor” és a beavatottak nagy önfegyelemmel hallgatták. Egy alkalommal angolul hangzott az üdSo.phctKL k vözlés, mert az érkező vendég „hindu lelkész” volt. Turbánt is viselt Most tevékeny esperesünk. A Lövérekbeo vettünk ki nagyon kedves, tiszta és kényelmes , szobát. Házigazdáink hivó evangélikusok. Blikkről kerültek Sopronba. Mennyi jó hagyományt, életrevalóságot lehet hozni egy-egy dunántúli evangélikus gyülekezetünkből, példájuk mutatja. — A „Lövérek” Sopron kertes vidéke, régente besenyő lövészek, „lövérek” települése. Nemcsak az erdők aljában elterülő zegzugos gyümölcsöskerteket, hanem az egyes telket is lövérnek nevezik. Két volt, most nyugalomban ólő professzorunknak is van lövére. Felkerestem őket gyümölcsfák közt megbújó kedves otthonukban. A Károly-magaslati ütem dr. Kis Jenő professzor éppen a ribizlibokrokat fürkészte. Régi vendégkönyvet lapozgattunk. 1937. tavaszáról egy látogatás Szántó Róberttel, a tragikusan elhunyt volt kelenföldi lelkésszel, későbbi apósommal. A Teológus Ifjúsági Kör meghívására jött Sopronba előadást tartani. Az újabb látogatásról ide jegyeztem soraim. A professzorfeleség is bejön. Sok betegség után most jó erőnek örvend. Családi képeket nézegetünk. Egyik unokájuk most végezte akadémiánkon az első évet. Negyedik lelkésznemzedék a családban. Édesapja kapolcsi lelkész. Teológiai kérdések fs előkerülnek. Az igehirdetés és az illusztráció kérdéséről beszélgetünk. Egy gyűjteményét mutatja a professzor. Ünokája részére gyűjti. A Felső Lövér úton dr. Karner Károly professzor a második szomszédom. Ismert, tágas bőrfotelbe ültetett. Ezekben öltünk harminc éve is, mikor kollokváltatott. Most kényelmesebbnek találtam ... Körös-körül, a falak mentén polcok, tele könyvvel. Az asztalon is nyitott könyvek. Le- gyezőszerűen veszik körül az írógépet. Itt is egy régi látogatás emlékének felidézésével kezdjük a beszélgetést. 1944 júliusában Jár ősi Andor kolozsvári lelkésszel jártam itt. Azonnal elő is került egy képeslap. Utolsó sorai. Öt is elvitte a háború közülünk. — Mikor a professzor mostani tudományos munkássága felől érdeklődöm, a várostörténeti kutatásokba való bekapcsolódásáról beszél. Az asztalon kinyitott könyvek azonban tanúsítják, hogy továbbra is műveli közelebbi szakját az újszövetségi teológiát. Új- szövetségi kortörténetének kéziratát 1955 óta fiókomban őrzöm. Felteszem, hogy az ő íróasztalfiókja is őriz kéziratot. Karner professzornak főleg azért tartozunk hálával, mert meg tudta értetni a mai lelkésznemzedékkel, hogy a Szentírás tudományos, történeti és kritikai tanulmányozása mennyire elősegíti annak jobb megértését és üzenetének hívebb tolmácsolását a gyakorlata munkában. A Templom utca tele evangélikus emlékkel. A templom melletti papiak falába Kis János püspök emléktábláját helyezték. A túloldalon egyszerű barokk épület. E házban laktak az evangélikus egyházközség orgonistái. A ház falán Altdörfer Viktor jeles zeneszerző, egyházi „karigazgató emléktáblája. A másik papiak falán is emléktábla Kolbenheyer Mór emlékére. A sziléziai Bielitzből hozták, 1848-ban a soproni evangélikusok papjuknak. Magyarsága miatt várfogságot is szenvedett. Görgey Artur unoka- testvére. Arany „Toldi”-ját, Petőfi, Vörösmarty, Garay és Czuczor költeményeit, Toldi Ferenc irodalomtörténetét ültette át németre. A nevek felsorolását folytatni lehetne, míg kiér az ember a Széchenyi térre, s meglátja szemközt a Berzsenyi Gimnázium épületét, a volt híres evangélikus Lyceumot. Itt azonban már a nevek légióját kellene megemlíteni. Sopron evangélikus múltjának felidézését most nyugodtan mellőzhetjük. Ez év őszén szeretne megemlékezni a gyülekezet fennállásának 400 éves jubileumáról. Előadás- sorozat gyülekezeti kiállítás idézi majd a múltat. Az ünnepségre meghívták dr. Vető Lajos püspököt is szolgálatra. Erről már a Konventen, vagyis az egyházi pénztár épületében szerzek tudomást. Itt van most a lelkészi hivatal is. Miközben Rusznyák Ferenc és a hosszú betegségéből felépült Beyer Pál Ielkésztestvéreim előveszik a páncélszekrényből az egyház híres, régi kegyszereit, kiterítik II. Lipát piros viaszpecséttel, saját kézjegyével ellátott díszes oklevelét, amellyel kegyesen megengedi, hogy az egyik soproni evangélikus lelkész a városban maradhat, ha a másik kettő a környékre távozik —, terveiket ismertetik. Reméljük, októberben részletes beszámolót olvashatunk majd az ünnepségekről, s az elhangzott előadásokról. Ismét elfelé visz vonatom Sopronból. Még látom a kilátót a Károly-magaslaton. Érzem a ciklámennel, gombákkal teli erdők illatát. Egy forrás csobog: a Deák-kút. A vonat zakatolásának ütemére skandálja kislányom a forrás kövébe vésett vers dak- tilusait. Egy öreg licista szerezte, professzorunk volt, ő is eltávozott már közülünk — id. Pröhle Károly. „Itt lobogott a Deákkúti Vármegye zászlaja egykor — Szelleme mostan is int: ifjú, szeresd a hazát!” Eltűntek a tornyok, a belsőváros műemlékházai, a második világháború megrázkódtatásai óta ismét láthatóvá vált bástyafalak. Az ügyesen ösz- szeállitott Soproni Kalauzt böngészgetem. Lackner Kristófnak, az egykori híres humanista polgármesternek a metszetét nézem. Sopron 1610 körül. A város látképe felett Sopron címere: bástyafal három toronnyal. Felirata ez) „Turris et fortitudo mea Deus — tornyom és erősségem is» ten”. Benczúr László
