Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-07-25 / 30. szám

Képmutatás néikül Mt. 5, Emberi gyengeségeink egyi­ke: mutatni azt, ami nincs, vagy éppen tenni az ellenke­zőjét annak, amit másokra nézve kötelezőnek jelentünk ki. Színből Isten nevét emle­getni, mindenbe belekeverni, valóságban istentelenül, em­bertelenül élni. A képmutatás emberek előtt sem kedves, Jé­zus pedig egyenesen ítéletesen nyilatkozik felőle: Jaj nektek képmutatók!.. (Lk. 11,39. kk.) Jézus tudja, hogy a tanítvá­nyok is mennyire rászorulnak a figyelmeztetésre: Ne legye­tek képmutatók, mint a fari­zeusok! Szavaiból azonban az is kitűnik, hogy nem valami­féle „természetes”, „szabados”, „korlátok nélküli” életre bíz- 1at, hanem arra, hogy képmu- totás nélkül cselekedjék az övéi Istennek azt az akaratát, amellyel elsősorban az embe­rek és a világ javát és üdvös­ségét akarja. Az előbbi elgon­dolásban mindig „én” kerü­lök a középpontba, az utóbbi a figyelmemet embertársaim­ra és a mások problémáira, szükségére fordítja. A paran­csolatok nem a magunk meg­tisztítására”, „jóban való meg­tartására” valók, hanem a te­remtett világ és emberiség jó rendjét, jó életét szolgálják, javunkra és minden ember ja­vára szólók. Istent nem isme­rik azok, akik csak erkölcsi normákat látnak a parancso­latokban és nem látják, hogy bennük Isten embert segítő szeretete lüktet. , Ezért szolgáljuk képmutatás nélkül az életet! Nem csupán arra szólít Jézus, hogy ne mű­ködjünk közre életek kioltá­sában. Nemcsak fegyverrel lehet ölni. A harag és gyűlölet és ezek legmodernebb meg­nyilatkozásai is az élet ellen, mások ellen, emberek ellen valók. Lehet hallgatással, fe­20—26. lelőtlenséggel, könnyelműség­gel és nemtörődömséggel (gondoljunk a sok szerencsét­lenségre, vízbefullásra), ké­nyelemszeretettel, önzéssel véteni mások élete ellen, hoz- zájiárulni mások élete pusztu­lásához. Az élet szolgálatában o má­sik ember szeretete az első lé­pés. Aki haragszik, gyűlölkö­dik családjában, munkatársai között, minden más ténykedé­se ellenére nem az életet szolgálja. Aki megbecsüli a másik embert, szereti, segíti a körülötte élőket, az az életet szolgálja mindenképpen. A mások iránti szerietet arra is késztet, hogy az élet védel­mében helyt álljunk. Nem néz­hetjük szótlanul, ha mások élete veszélyben forog, ha má­sok élete ellen szövetkeznek, ha másokat veszedelem fenye­get. (Az árvíz idején sokak csendes és hősies helytállása inspiráló lehet más helyzetek­ben is.) Az egyes keresztyé­nek szolgálatán túl az egyház szolgálatának széles lehetősé­gei vannak az élet képmuta­tás nélküli szolgálatában na­gyobb összefüggésekben is. Az élet ilyen szolgálata nél­kül hiába közelítünk Istenhez. A másik emberrel megszakadt kapcsolat újrafelvétele, a sze­retet útjának újra kiépítése a feltétele annak, hogy megma­radjunk mi is Isten szereteté- ben. A megértésnek, megbé­kélésnek keresése, megtalálása ad bizonyosságot arra, hogy ama napon Isten megbékélő szeretetével találkozunk. Isten minden ténykedése életünket, földi és eljövendő életünket szolgálja. Aki isme­ri Őt, az Vele együtt képmu­tatás nélkül az életszolgálatá­ban jár. ~ Asbóth László I MÁD KOZZUNK Hálát adunk neked, Mennyei Atyánk, hogy a keresztség ajándékában atyai szereteted karolt át bennünket egész éle­tünkre szólóan. Nagy szükségünk is volt erre a Te szeretetedre, hiszen már gyermekségünkben bennünk rejtőztek az életrontó bűnnek csírái, hogy napról napra növekedve, egészen hatal­mukba kerítsék életünket. Köszönjük Atyánk, hogy a keresztsé- günkben felvettél bennünket a Krisztus közösségébe, s ránk is vonatkoznak a drága ígéretek, mit Jézus az övéinek ígért: a bűnbocsánat és az örök élet. Magasztalunk Atyánk, hogy a keresztségben Szentlelked erejével is felruháztál bennünket, hogy tudjunk a bűn meg­megújuló támadásaival szemben sikeresen megmaradni a Te gyermekeidként és tudjunk mind jobban növekedni a Krisztus ismeretében. Köszönjük, hogy Szentlelked újjáteremtő és újjá­formáló erejét azóta is mindig megkaphatjuk, ha nem szűnünk meg érte imádkozni. Hálát adunk azért, hogy Szentlelked ke- resztségünk óta újra és újra hív Krisztushoz, hogy megtartson az Ö közösségében, hogy életünk minden órájában megvilágítsa előttünk akaratodat. A keresztségben gyermekeiddé lett és a Szentlélek által hitre jutott embereket tedd szerte a földön más emberek segí­tőjévé, családjuk, embertársuk, népük és az egész emberiség nagy ügyeinek hűséges szolgálóivá. Mutasd meg nekik minduntalan, hogy a keresztség és hit nem emel a többi ember fölé, hanem összeforraszt mindenkivel a szeretet által. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. július 25-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András de. 11. (úrv.) dr. Kékén András du. 6. Trajtler Gábor. la- sor de. 11. Bogya Géza du. 6. Bogya Géza. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. ifj. Hegedűs Lajos. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Horváth Lajos Rákosfalva de. 8. id. Har-- mati Béla. Gyarmat u. de. fél 10. Szlovák Pál. Fóti út de. 11. Káposz­ta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos. Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. So- raksár Üjtelep de. fél 9. Pestlő­rinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota. MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Gerencsér Zsig- mond. Sashalom de. 9. Gerencsér Zsigmond. Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10 Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Csákó Gyu­la, de. 11. Várady Lajos, este 7. Csákó Gyula. Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos. Öbuda de. 9. Fü- löp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, este fél 7. Ruttkay Ele­mér. Pesthidegkút de. fél 11. Ke­lenföld de. 8. (úrv.) Bogya Géza, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Nagytétény de. 8. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. 11. HARANGOK újraönté­sét, harangkoronák, ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását újrend­szerűvé vállalja DUSÄK ISTVÁN harangöntő, Örszentmik- lós. Dózsa György út 26. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VTU., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 10 U00 példányban nyomatott Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 65.2348/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár L HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnapon az oltár­terítő színe zöld. A vasárnap délelőtti istentiszteleten az ol- tári ige: Rm. 6, 3—II; az ige­hirdetés alapigéje: Mt. 5, 20— 26; a délutáni istentiszteleten az alapige: Csel. 15, 1—7. — EGYHÁZMEGYEI KÖZ­GYŰLÉS. A budai egyházme­gye július 16-án tartotta köz­gyűlését a budavári egyház- község gyülekezeti termében. A közgyűlés keretében ,iktat­ták be az egyházmegye ismét megválasztott esperesét Vá­rady Lajos budavári lelkészt. — AZ ÁRVÍZKÁROSUL­TAK megsegéiyezésére a bu­dai evangélikus Szeretetotthon dolgozói 4064 forintot ajánlot­tak fel. — KIFOGÄSTALAN, többjátékú, lehetőleg 2 manuálos harmóniu- mot vennék. Ajánlatokat Próna- falvi Árpád, Tápiószele kérek. — ORGONAHARMÖNIUM, két- manuálos, pedálos, motorral ela­dó. Cím a kiadóhivatalban. — KÉT DIÁKNAK (leánynak, vagy fiúnak) szoba kiadó tanévre. Cím a kiadóhivatalban. — BUNDÁK átszabása, irha tisz­títás, festés Somogyi szűcsnél. Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvar­ban. Sántha Ilona 90 éves SÁNTHA ILONA, néhai Sántha Károly énekszerző lelké­szünk leánya most ünnepelte 90. születésnapját. „Ilona néni” immár 31 év óta a kistarcsai szeretetotthonunk lakója. A sze­retetotthon lakói és munkásai ez alkalomból meleg ünnep­lésben részesítették. Szeretetre és tiszteletreméltó egyénisége, csendes derűje és mindig megelégedett magatartása vonzó példa lett társai számára. Az ünnepi alkalommal Blatniczky Jenő lelkész igehirdetéssel szolgált. A meghitt, baráti együtt- léten jelen voltak az otthon egykori szervezői és jelenlegi tá­mogatói közül is többen. Kántori tanfolyam Foton Az Egyetemes Kántorképző Bizottság 1956. augusztus 16—27. között előkészítő és továbbképző kántori tanfolyamot rendez. A tanfolyam célja: előkészítés teljesen kezdőknek, tovább­képzés már végzetteknek és szolgálatban álló kántoroknak. Részvételi díj: 250 Ft. Jelentkezéskor mellékelni kell: lelkészi ajánlólevelet, rövid életrajzot, orvosi bizonyítványt arról, hogy a jelentkezőnek nincs fertőző betegsége. Jelentkezés: Egye­temes Kántorképző Bizottság, Budapest, VIH. Puskin u. 12. Jelentkezési határidő: augusztus 5. Orthodox nézetek a dialógusról MIND AZ EGYHÁZTÖRTÉ­NELEM, mind pedig a leg­újabb idők egyházi eseményei arról tanúskodnak, hogy az ortodox egyház mindenkor mélységesen fájlalta és fájlal­ja Krisztus népének tragikus szétszakítottságát. Ez az evan­géliumból táplálkozó magatar­tása nem pusztán valamiféle kegyeskedő óhajtásokban vagy sajnálkozó kijelentésekben nyilvánult és nyilvánul meg, hanem konkrét cselekedetek­ben: amióta a világpolitikai helyzet erre lehetőséget nyúj­tott, az ortodox egyház kapcso­latba lépett, „dialógust” foly­tat mind a nyugati (protes­táns, anglikán), mind a keleti (antichalcedóná) keresztyén egyházakkal. 1920-ban olyan javaslattal lépett az egész ke­resztyén világ elé, amelyben szoros testvéri együttműkö­dést és fokozottabb egység­keresést indítványozott az ösz- szes keresztyén egyházak kö­zött. Kezdettől fogva részt vesz az ökumenikus mozga­lomban és az Egyházak Világ­tanácsa munkájában. Végül három összortodox konferen­cián is (1961 és 1964 között) behatóan foglalkozott a többi keresztyén egyházakhoz való kapcsolatainak rendezésével. Mindazok a nem ortodox pa­pok, teológusok és egyéb egy­házi személyek, akiknek al­kalmuk volt kapcsolatba ke­rülni az ortodox egyházzal, bizonyságot tehetnek arról az őszinte testvéri lelkületről, amellyel az ortodoxia fogadja őket és velük párbeszédet folytat. Látványos eredmé­nyek persze még nem szület­hettek ezekből az érintkezé­sekből, azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy a nyu­gati egyházakat az ortodoxiá­tól nem is egy, hanem kettős egyházszakadás választja el, másrészt pedig azt, hogy az antichalcedóni egyházak ese­tében az egyházszakadás más­fél évezreddel ezelőtt követke­zett be. Mindkét objektív adottság olyan nehézségeket rejt magában, amelyeknek le­küzdéséhez hallatlanul nagy türelemre és megértésre, de főleg igen nagy szeretetre van szükség. Hogy ezek a kívánal­mak mindkét részről megvan­nak, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a párbe­széd úgyszólván megszakítás nélkül folyik, és hogy némi konkrét eredmények máris mu­tatkoznak. (Pl. az anglikán papszentelések és szentségki­szolgáltatások elismerése az ortodoxok részéről, illetve a monofizitizmus körüli félreér­tések teológiai tisztázása.) Felmerül a kérdés: van-e. illetve milyen stádiumban van a dialógus a római katolikus és az ortodox egyház között? Hiszen első látásra az ilyen párbeszéd könnyebbnek is mu­tatkozik, lévén csupán egysze­ri schizmáról szó, amely még- hozá nem is másfél évezredes, hanem „csupán” kilenc évszá­zados. ÖKUMENIKUS SZEMPONT­BÓL KÉTSÉGTELENÜL ÖR­VENDETES, hogy immár foly­nak az előkészületek a római katolikus és az ortodox egy­ház közötti- dialógusra is. Mind a II. vatikáni zsinat, mind pedig a három rodoszi összortodox konferencia fog­lalkozott a kérdéssel, amely­nek tanulmányozása azonban egyelőre még a kezdet kezde­ténél tart. Vajon mi az oka annak, hogy éppen ezen két egyház között indul meg — ha egy­általán megindul — legutoljá­ra a párbeszéd? Nem éppen közöttük észlelhető-e dogma­tikai, kánoni és liturgikus te­kintetben a legtöbb hasonló­ság, sőt azonosság is? Mik azok az akadályok és nehézsé­gek, amelyek miatt az 1964. évi III. rodoszi összortodox konferencia elhalasztotta a II. vatikáni zsinat teljes befeje­zéséig nemcsak a párbeszéd megkezdését, hanem az arra való hajlandóság hivatalos ki- nyilvánítását is? (Lásd „Róma és Rodosz” c. tanulmányomat a Theológiai Szemle 1965. évi 5—6. számában.) Ezek az akadályok és nehéz­ségek nem annyira a schizma előtt is részben fennálló dog­matikai, kánoni, diszciplináris és liturgkus különbségekben rejlenek, hiszen a dialógus ép­pen arra való, hogy ezeket át­hidalja, megszüntesse. (Gon­dolunk itt pl. a Filioque, vagy a Purgatorium dogmájára, a kötelező papi nőtlenségre, az egy szín alatti úrvacsora osz­tásra stb.) Úgyszintén az egy­házszakadás után keletkezett egyes katolikus Mária-dog- mák, ünnepek, szertartások stb. körüli különbségek is — mint „theologumena” —, szin­tén megvitathatok egy őszinte, testvéri párbeszéd során. A fő nehézségek tehát, amelyeknek előzetes megszüntetése nélkül a dialógust meg sem lehet kez­deni, másutt keresendők: 1. Rómának tudomásul kell vennie, hogy a dialógus csakis testvéri módon, egyenlő jogok­kal és feltételekkel folytatható. A római katolikus egyház nem „az” egyház, az ortodoxia pe­dig nem „elszakadt testvérek”- ből áll, akiknek „vissza” kell témiök Róma fennhatósága alá, ahová az egyháztörténe­lem folyamán soha nem is tar­toztak. (Folytatjuk) Dr. Berki Feriz HÉTRÖE—HÉTRE Szentlélek ajándékai Csel. 19, 1—7. Heti igénk azt mondja el, hogy amíg Apollos, Pál mun­katársa, Korinthus városában jár, az apostol folytatja mun­káját: a felső tartományokban hirdeti Isten igéjét és Efezus városába érkezik. Ebben a városban találkozik tizenkét olyan férfival, akik szívükben már elfogadták Jézust, de a János keresztségével keresztelkedtek meg. A találkozás alkalmával az apostol első kérdése ez: „Vajon vettetek-e Szentleiket, minek utána hívőkké lette­tek?” Más fordítás szerint: „Megkaptátok-e a Szentleiket?” A kérdésfeltevésből nyilvánvaló, hogy a Szentlélek aján­dékai nélkül nem lehet senki Jézus igaz követője! Ez a ti­zenkét férfi a János keresztségével és nem a Szentlélek ke­resztségével keresztelkedett meg. Tehát a törvényt ismerték, de nem tudtak a kegyelemről. Megkeresztelkednek tehát a Jézus nevére, a Szentlélek keresztségével. És megkapják a Szentlélek ajándékait. Mindebből világos — más igékből is —, hogy a Szent­lélek együtt munkálkodott az apostolok beszédével. Ez a ma­gyarázata annak is, hogy az első pünkösd alkalmával 3000 ember megtér és megkeresztelkedik. Igénk említi, hogy Pál megáldja a tizenkét férfit és azok „nyelveken szólnak” és „prófétáinak”. Szóval megkapják valamilyen formában a Szentlélek ajándékait. A Szentlélek ajándékai kísérték az apostolok igehirdetéseit. Mi, most élő keresztyének, nem vagyunk készen a Szent­lélek ismeretével. Az azonban tény, hogy a Szentlélek aján­dékokat ad. Bűnbánatra indít, megvigasztal. Általa valami olyan történik bennünk, amit nem tudunk megmagyarázni. A Szentlélek a velünk érintkező Isten! Aki nélkül nem Atyánk az Isten és nem Megváltónk a Krisztus! A Szentlélek figyelmeztet, hogy van „hozzánk vezető út* és ezen az úton sok a felelősségünk üdvösségünkért, önma­gunkért és felebarátainkért, NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 112, 5; I. JÁNOS 3, 14. — Jóleső érzés ajándékot -kapni. Ebből is látja a megbecsülést, környezete szeretetét, az ember. Nemcsak ez okoz örö-* möt, hanem az is, ha adhatok. Legnagyobb öröm pedig az,^ ha valakin adománnyal segíthetek. Róma 6, 3—11; Zsoltárok 28,$ HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 5, 5; RÓMA 8, 9. — Az áldozatválla-| lás a próbája annak, hogy keresztyén gyakorlatom színből* vagy szívből történik-e! „Akiben pedig nincs a Krisztus lelke,, az nem az övé.” Ti tus 3, 3—7; Apostolok Cselekedetei 15* 1—12. KEDD: V. MÓZES 10, 12; RÓMA 12, 2. — Nem szeretjük*, ha dirigálnak, parancsolnak nekünk. Mi magunk szeretünk dönteni sorsunk fölött. Az Űr kívánsága pedig ez: „Az Ö út­jain járj!” Ez az út nemcsak az egymás mellett élésre ösztö­nöz, hanem az egymásért való életre is kötelez, I, Péter 3* 18—22; Apostolok Cselekedetei 15, 13—35. SZERDA: JEREMIÁS 31, 19; ROMA 6, 19. — Az Istenhez való visszafordulás ma sem kezdődhet másként, mint ahogy a tékozló fiú életében történt — bűnbánattal és bocsánatké­réssel. Az „atyai háztól” való eltávozás már megtörtént a mjK életünkben is, kövesse ezt a visszatérés is. Galata 3, 26—29} Apostolok Cselekedetei 15, 36—16, 8. CSÜTÖRTÖK: EZSAIÄS 63, 4; I. JÁNOS 3, 8. — Sokhelyütt- látunk ma új háztömböket ott, ahol viskók, rozoga házak áll­tak egykor. Újat építeni a régi helyén csak úgy lehet, ha le­bontjuk a régi roászat. „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa” — bennünk. Márk 16, 14—18; Apos­tolok Cselekedetei 16, 9—15. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 116, 6; I. KORINTUS 3, 18. — Ér­demes alázatosnak lenni. Nem azért, mert „ritka, mint a fehér holló”, s ezért feltűnik az emberek előtt, hanem azért, mert „az Űr megőrzi az alázatosokat.” Máté 3, 13—17; Apostolok Cselekedetei 16, 16—24. SZOMBAT: ÉZSAIAS 64, 1; RÓMA 8, 19. — Józanéletű, be­csületes, nem szélhámos.” Apróhirdetésekből jól ismert jelzők ezek. Vajon mit takarnak a jelzők, talán az ellenkezőjét?! „A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését”* azokat, akiknek életében a felsorolás nemcsak jelző, hanem valóság. Efezus 3, 14—21; Apostolok Cselekdetei 16, 25—40. Káposzta Lajos Afrikai himnusz Adjatok hálát Istennek, mert ő szerezte a Földnek a békét! Jézus Krisztust adta Megváltónkul. Mindannyian megváltót kerestünk, s mégsem találtuk meg. Azt mondták: A hegyekben van, de nem volt ott található. Azt mondták: A vízben van, de ott sem volt megtalálható. Egyedül Jézus a mi Megváltónk. Nincs más megváltó. Jézus Krisztus neve nem ér véget sohasem. Mindannyian szóljunk így: Hála neked, irgalmas Üdvözítőnk! Kondeföld, Tanganyika GAfif este. Tjíha Híjba n A csodálatosan szép Balaton partján üdülő sok külföldi és magyar zenekedvelő közönségnek, valamint annak a sok buda­pestinek, aki csak ezért az estéért autózott el Tihanyba, le­bilincselő zenei élményben volt része. Az Országos Filhar­mónia rendezésében PESKÖ GYÖRGY a fiatal művészgene­rációnk egyik jeles képviselője tartott nagysikerű önálló or­gonaestet a budapesti Madrigálkórus és a győri Filharmonikus Zenekar közreműködésével a tihanyi apátság templomában július 14-én. Mélyen átélt és kitűnően előadott műsorában szerepelt: Buxtehude fisz-moll preludium és fuga, J. G. Walther: Par­tita, Bruhns: e-moll preludium, J. S. Bach: C-dur toccata, adagio fuga BWV. 564., valamint Liszt J. S. Bach nevére írott B—A—C—H preludium és fuga című műve. Kiemelkedett a műsorból az utóbbi, amelyet fiatal orgona­művészünk mély átéléssel, a hozzáértő közönséget magával sodró erővel adott elő. Emelte az orgonaest értékét, hogy nem­csak a jelenlevők élvezhették a műsort, mert a Magyar Te­levízió az orgonaest műsorából egy fél órát egyenes adásban közvetített, melyet átvett az Intervízió is. A Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Jugoszláviában élő TV nézőknek is részük lehetett a nagyszerű zenei élményben. A londoni BBC munkatársai is készítettek a helyszínen híradó­juk számára felvételeket. A tihanyi orgonaest Európa számos országát is elérte a tech­nikai lehetőségek felhasználásával. Akik a festői szépségű kör­nyezetben épült tihanyi apátsági templomban személyesen résztvehettek az orgonaesten, felejthetetlen estével lettek gaz­dagabbak. Garami Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents