Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-07-18 / 29. szám

Bőség kegyelem

Lukács 5,1—11.

Szomorú reggelre ébredtek a názáreti halászok. Keserűséggel és bánkódással figyelték a hajnal pirkadását. Szótlanul mosogatták hálóikat a parton. Eredménytelen volt egész éjszakai fáradozásuk, nem fogtak semmit. Szemükben kialudt a fény s szívük elégedetlen volt. Talán még zúgolódtak is magukban, hogy kenyér nélkül lesznek a felvirradt új napon. Csüggedten azt gondolták, ez az Isten büntetése rajtuk. Pedig Isten éppen ekkor és éppen ezzel készítette részükre a megáldatást és az örömöt. Az ö útjai csodálatosak s kegyelme bőséges.

Isten tudja, hogy a siker igen sokszor elbizakodottá teszi az embert. S a gőgös ember hamar indul az öndicsőítés útjára. Ezen az úton pedig nem lát senkit, csak önmagát. Elvárja, hogy mindenki meghajoljon az ő sikerekben gazdag élete előtt. A sikertelenség józanságra nevel, újrakezdésre indít és odaadó küzdelemre sarkall. Nem vetted észre ezt még a magad életében? Óh, mennyi panaszkodás, sőt zúgolódás vegyül beszédedbe, mert munkád eredményei nem érik utói álmaidat. Légy józan, mértékletes és hűségesen munkálkodó tanítvány. Hallgasd meg az Úr szavát és cselekedd meg parancsolatát!

Amint biztatta a názáreti halászokat, úgy biztat téged is. A könnyű siker ne tévesszen meg, a sikertelenség ne tegyen tétlenné. Kedves énekünk is így int: „Kislelkűen míg én tétovázok, megindulnak, el is hagynak mások; megszégyenülve öntöm bánatomat sűrű könnybe.” „Evezz a mélyre...” szól a Mester. Ne a könnyű sikerele után fuss, hanem mélyedj bele élethivatásodba. S ha a sikertelenség csüggedtté tenne, mint engedelmes tanítvány, naponként mondd el: „de azért a Te parancsodra bevetem a hálót”. Így lett Péter életének gazdájává Jézus. Így tette sikertelen emberi küszködését bőséges kegyelemmel eredményekben gazdaggá az Ür.

Oly nagy volt az eredmény, hogy maguk meg sem tudtak birkózni vele. Segítségül kellett hívni a másik hajót. Nemcsak egyik, hanem mindkét hajó megtelt roskadásig. Örömük határtalan volt. Ilyen sikerre nem számítottak. A csodás halfogás zavarba hozta őket. Elfogta őket az átéltek hatása alatt a félelem és bűnös voltuknak leverő érzése. Mert Isten nem azzal alázza meg az embert legjobban, hogy haragjában az ítéletet mennydörgi feléje, hanem azzal, hogy kegyelmének bőségét árasztja rá. így tett Jézus által Simonnal és így tesz igéje által a mai tanítványával is.

Simont — de a mai tanítványt is — így nevelte az Űr mások szolgálatára. „Emberek halászására.” Menni az emberek közé és szeretettel élni és munkálkodni közöttük és velük. Nem a magasból érkezők gőgjével, hanem az együttmunkálkodók testvéri készségével. Készséges örömmel és bizakodó reménységgel, mint aki bőséges kegyelemből lehet tanítvány, boldog élethivatás birtokosa. Tóth Sándor

evangélikus élet

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja , Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 343—423 KJaouhivata! és Sajtóosztály: 142—074

10 U00 példányban nyomatott Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta

INDEX 25 211

65.2279/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. V.: Bolgár I.

— TEMPLOMSZENTELÉSI JUBILEUM. A somogyszili leányegyházközség nemrég ünnepelte meg temploma felszentelésének 125. évfordulóját. A jubileumi istentisztelet szolgálatát Lágler Béla esperes végezte. Istentisztelet után díszközgyűlésen Szerdahelyi Pál, a gyülekezet lelkésze olvasta fel a somogyszili leányegyházközség egy és negyed- százados történetét. A jubileum alkalmára a kis gyülekezet templomát kívül-belül megújította.

HÍREK

— Szentháromság utáni 5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pét 3, 8—15; az igehirdetés alapigéje: Lk 5, 1—11, a délutáni istentisztelet alapigéje: 1 Pét 2, 9—10.

— EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉS. A somogy-zalai egyházmegye június 29-én Gye- nesdiáson tartotta 1964—65. évi rendes közgyűlését, Szimon János megnyitó igehirdetésével. Lágler Béla esperes jelentésében a két év alatt megtett út tapasztalatairól, nemzetközi kérdésekről, népünket és egyházunkat érintő aktuális kérdésekről számolt be és előretekintő gondolatokkal érintette készülő zsinatunk munkáját. Bándi István számvevő- széki elnök, az egyházközségek zárszámadásairól és költségvetéseiről tartott beszámolót. A Gyülekezeti Segély két évi munkáját Hegyháti János előadó ismertette. Javaslatára a közgyűlés egyhangú határozattal 1000 forint segélyt szavazott meg az árvíz- károsult mohácsi testvérgyülekezetnek. Dr. Pusztay László lelkészi munkaközösségi vezető és Dubovay Géza pénztáros jelentését hallgatta meg végül a közgyűlés.

— segéd-lelkesz kiküldés. Bozorády Zoltán segédlelkészt Kővágóőrsre, Sághy Ildikó segédlelkészt a budapest-csepeli egyházközségbe osztotta be szolgálattételre dr. Vető Lajos püspök.

Egyszobás komfortos, központi fűtéses lakásomat megosztanám diáklánnyal. Cím a kiadóban. Telefon: 410—483.

— LELKÉSZIKTATÁS. A

Szarvas-ótemplomi egyházközség egyhangúlag meghívott lelkészét, KOVÁCS PÁLT, július 11-én, Szentháromság ünnepe utáni 4. vasárnapon iktatta hivatalába KOSZORÚS OSZKÁR nyugat-békési esperes.

— PRESBITER IKTATÁS FELSÖPETÉNYBEN. Az egyházközség új presbitereit Bri- nyicky Jánost, Kovács Jánost, Paulovits Andrást, Súlyán Andrást, Sztrapka Jánost és Trsztyánszky Jánost június 27-én iktatta hivatalába Zá- borszky Csaba, a gyülekezet lelkésze. Isten áldása legyen szolgálatukon.

— HALÁLOZÁS. Dr. Ma- tolay Miklós, a szentesi egyházközség köztiszteletben állt volt felügyelője rövid szenvedés után július 1-én, 73 éves korában elhunyt. Szentesen temették el a gyülekezet, a barátok és ismerősök nagy részvéte mellett. Az igaznak emlékezete áldott!

— özv. dr. Wöfel Gyuláné szül. Kadlicskó Margit, a volt somogydöröcskei evangélikus lelkész özvegye június hó

25- én hosszas fájdalmas, de türelemmel viselt szenvedés után 61 éves korában Tabon elhunyt. Temetése június

26- án volt. Feltámadunk!

Eladó az „Evangélikus templomok” c. könyv teljes jó állapotban, 90,— Ft-ért. Varga Etelka ny. tanár, Pécs, Kiss Ernő u. 29.

özvegy papné otthonába fogadna egy Budapesten tanuló kislányt. Algőver Andorné, Bp. VL Szondy u. 90. III. 5.

Bundák átszabása, irha tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1965 július 18-án

Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. dr. Kékén András Fasor de. 11. du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél

11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de.

12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. Utász u. de.

9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Horváth Lajos Rákosfalva de. 8. id. Harmati Béla Gyarmat u. de. fél 10. Szlovák Pál Fóti u. de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Újpest de.

10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály

de. fél 11. Gerencsér Zs. Sashalom de. 9. Gerencsér Zs. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de.10. (német, úrv) Várady Lajos de. 11. este 7. Várady Lajos Torockó tér de. fél 9. Öbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. id. Harmati Béla de. 11. id. Harmati Béla este fél 7. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Kürtösi Kálmán de. 11. (úrv) dr. Re- zessy Zoltán du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de 11.

HÉTRŐE—HÉTRE

Keresztyén öntudat

I. Péter, 2,9—10.

Alig van visszataszítóbb kísértése a keresztyéneknek, mint az, ha hitükkel, istenfélelmükkel, vallásosságukkal kérkednek a világ előtt. Isten kötelez hitünk megváltására. Ez azonban mint fölényes „keresztyén öntudat”, sokszor torz formákat ölt.

Talán éppen csak abban nyilvánul meg — és semmi másban—, hogy a keresztyének ferde szemmel, jól vagy rosszul leplezett gőggel néznek azokra, akik másként gondolkoznak, mint ők.

De nem kisebb az a kísértés sem, amely abból áll, hogy a keresztyének félszeg ügyetlenséggel élnek a világban, öntudat nélkül. Félrehúzódva és elzárkózva.

Van-e keresztyén öntudat? Igénkben az apostol erről ad tanítást a gyülekezeteknek. Üzenete kettős.

1. A keresztyén öntudat alapja Isten kiválasztó szeretete. A keresztyének nem a maguk kiválósága, jósága, becsületessége vagy igazságossága következtében Isten gyermekei. Jóságuk, becsületességük vagy igazságosságuk Isten ajándéka és elkötelezése. Az egyház népe — mint igénkben olvassuk — királyi papság valóban. De királyuk trónja a kereszt és koronája tövisből font. Főpapjuk maga áldozta fel önmagát, hogy, kiket népének kiválasztott, készek legyenek bűneiket; aggódó kicsinyességüket, személyválogató önzésüket feláldozni a szeretet új és új hétköznapi oltárain .

2. A keresztyén öntudat szolgálatra kötelez. Valóságos, tettekben testetöltő szolgálatra. Olyan szolgálatra, amely világosságban jár és így képes megtalálni a szolgálat olyan formáit, amelyekre szüksége van a világnak, az embertársaknak, min-, denkinek. A keresztyén öntudat a szolgálat öntudata. Tudjuk, hogy Isten szereti az embert és ezt a szeretetet kell tovább-- adnunk személyválogatás nélkül.

Erre segítsen bennünket Isten, Aki Jézus Krisztusban Kirái lyunk és Főpapunk lett, népévé és gyülekezetévé tett bennün-s két ingyen kegyelméből. Schreiner Vilmos

NAPRÓU—NAPRÄ

HÉTFŐ: JEREMIAS 31,9; II. KORINTUS 7,10. — Az ember

csak akkor mondja ki a „nem bántam meg”-et, amikor már tudja, hogy munkája nem volt hiábavaló. A megtérés követ-? kezménye az örökélet, s erre az a garancia, aki adja: Jézu$ Krisztus. Lukács 9,57—62; Apostolok Cselekedetei 13,13—25,

KEDD: ZSOLTÁROK 61,5; RÓMA 5,1. — A nyári táborozá-? sok ideje van. Mindenki tudja, hogy ez csak átmenet, szóra-? kozás. Ott van az állandó helyünk, ahol lakunk. Lakozzék min-?' den gyülekezet az Űr „sátorában”, I. Királyok 19,15—21; Após?- tolok Cselekedetei 13,26—31. ,

SZERDA: I. MÓZES 26,3; I. JÄNOS 2,15. — Nagy értéke életünknek, hogy örülni tudunk. Az emberi örömnek fokozatai vannak. „Hiszen ez csak hangulat!” Az Istenbe vetett hit és a keresztyén öröm nem érzelem és hangulat, hanem bizodalom abban, Aki nekem is megbocsát. Lukács 9, 51—57; Apostolok Cselekedetei 13,42—52.

CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 138,2; JÄNOS 12,28. — A cél

mindig meghatározza az utat. A sportoló bajnok akar lenni. Ezért történik minden az életében. Ez pedig meghatározza hétköznapjainak is a programját. Jézus Krisztus teszi a keresztyén embert a „keskeny út” vándorává, mert csak ez az út vezet a „cél”-ig. II. Timóteus 4,1—5; Apostolok Cselekedetéi

14,1—7.

PÉNTEK: ZSOLTÁROK 71,17; II. TIMÖTEUS 1,5. — Nent

vagyunk „lelenc-gyermekei” Istettnek, akik csak felnőttebb korban „kerültünk” hozzá. Ö születésünktől kezdve Atyánk. Lukács 9,18—26; Apostolok Cselekédetei 14,8—20.

SZOMBAT: ZSOLTÁROK 30,6,- ROMA 5,10. — A Jó Pásztort sohasem kell keresni, mert ott van juhai között. Nemcsak napos időben tart ki nyája mellett, hanem viharban is. Ekkor van a legnagyobb szükség a közelségére. „Itt az Isten köztünk!’ Lukács 14,25—35; Apostolok Cselekedetei 14,20—28.

Káposzta Lajos

(Folytatás)

A ZILÁLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT LEHETETLEN VOLT megtenni a szükséges lépéseket Húsz egyre duzzadó mozgalmával szemben. Sőt Húsz egyre izgatóbb prédikációkat tart a Bethle- hem-kápolnában és az ügyével megbízott érsek intő szava lepereg róla. Sbinkó érsek, megalkuvásra hajló, tenetet- len ellenfele végül is arra ragadtatja magát, hogy elégeti .Wiklef kétszáz kötetnyi iratait.

, Az események mögött hol titokban, hol nyíltan ott áll a cseh király, Vencel is. Vencel nagy hozzáértéssel támogatja Húsz ügyét, hiszen annak népi-nemzeti vonása az országra nehezedő német nyomás ellen a legfőbb fegyver. Csak akkor avatkozott be szerencsétlenségére, amikor a vallásos kérdésekben amúgy is felfokozott izgalmú városban nyilvánosságra hozták a pápa búcsút hirdető bulláját. A bullát nyilvánosan elégették. Húsz és Prágai Jeromos kigúnyolták a. búcsúhirdetőket, gyalázták a pápát és a püspököket. Vencel, hogy a további zavargásnak elejét vegye, halálos büntetés terhe mellett megtiltotta a pápa gyalázását. Késő volt. A gyalázkodás még a templomokban is folyt. Ekkor Vencel három ifjút kivégeztetett. Az izgatott nép a Bethlehem-ká- polnában temette el és mint vértanúkat tisztelte őket. A mozgalomnak tehát már voltak vértanúi. Ez történt 1412- ben. Ekkor Húsznak magának is el kellett hagynia Prágát. De mialatt barátainál tartózkodik, megírja főművét: „Az egyházról”.

ILYEN VISZONYOK URALKODTAK akkor, amikor még egy fogaskerék kapcsolódott a gépezetbe, nem kisebb valaki, . mint a magyar király, Zsig- mond személyében, akit 1410ben német császárrá is választottak. Lelkes képviselője lesz az egyházszakadás megszüntetése ügyének. Látván a pisa-i zsinat nevetséges eredményét, először rábeszélésekkel próbálja a három pápát lemondásra késztetni. Fáradozásának eredménye a Konstanzba összehívott zsinat (1414) volt. A zsinat iránti érdeklődés oly nagy, hogy közel százezerén érkeztek Konstanzba. (Zsig- mond kíséretében Hunyadi János is ott volt.)

A zsinat fő célja az egyház- szakadás megszüntetése vagyis az ellenpápák lemondatása volt, de nem tévesztették szem elől a régi célt sem, Húsz tanainak megítélését. Húsz a császár menlevelével érkezik a zsinatra és jelentkezik a pápánál. A pápa felfüggeszti kiközösítését, egyházi tilalmát és így lehetővé tette, hogy bárkivel érintkezzék. De tilos volt prédikálnia és az ünnepségeken megjelennie. Amikor a vádiratot felolvasták ellene, Húsz kijelentette: egyetlenegy tételben sem érzi bűnösnek magát, ha egyről is meggyőzik, visszavonja, egyebekben hajlandó megszenvedni hitéért. E válasza jó hatást keltett. Húsz a tilalom ellenére naponként misézett és a hozzá- sereglett tömeghez beszédeket intézett. Hogy ennek elejét vegyék, börtönbe záratták.

EKÖZBEN EGY BIZOTTSÁG FOGLALKOZOTT TANAIVAL, s június 24-én elégetik iratait. Húsz a maga iratait Jeremiás könyvéhez és más szent könyvekhez hasonlította, amelyeket ugyanaz a sors ért és kikelt az Antikrisz- tus gonoszsága és a zsinat ellen. Erre a 15. ülés őt eretneknek, tanait tévesnek ítélte. Megfosztották papi tisztségétől és világi hatóságnak adták át. Az események innen drámai gyorsasággal peregtek. Még aznap, tehát július 6-án máglyahalálra ítélték, Húsz

Húsz János és a cseh reformáció

erős lélekkel szenvedte el a halált. A következő évben ugyanaz a sors érte tanítványát, Prágai Jeromost.

A konstanzi zsinat résztvevői, amikor Huszt máglyahalálra juttatták, egy egész nemzet lelkét ébresztették fel. A cseh nemesek összeálltak a prédikálás szabadságának védelmére. A kehely szerepe az áldozásban olyan csatakiáltás- sá vált, amely mögött falsorakozott az egész ország. Az a heves érzés, hogy a papság rosszindulatú féltékenysége

megfosztotta a keresztyéneket a szentségek felvételének jogától, összekeveredett a papi gazdagság ellen emelt vádakkal. 1419-ben azután megkezdődött az első vallásháború, amely hosszú, véres és kegyetlen volt.

A PÁPASÁGGAL ÉS A NÉMET VILÁGGAL SZEMBEN

egységes frontot alkottak a husziták. Azt kívánták, hogy Isten igéjét szabadon lehessen prédikálni, az úrvacsorát két szín alatt szolgáltassák ki, a pápa világi hatalmát töröljék

el, a papokat térítsék vissza az apostoli életmódhoz, a papság bűneiért világi büntetést kapjon {A Hegy Prágai Cikkely, 1420.) De a közös program mögött erős, vélekedésbeli eltérések voltak. Az utra- quisták, vagy kelyhesek mérsékeltek, a táboriták (katonai központjukat biblikus nyelven Tábor Hegyének nevezték) szélsőségesek voltak. De a közös ellenféllel szívós egységben harcoltak. Így a csehek magukrautaltságukban öt keresztes hadjáratot álltak ki és egyik fegyelmezetlen császári hadsereget a másik után verték meg.

A háború abban az esztendőben kezdődött, amikor meghalt Vencel, a jóindulatú uralkodó (1419). Zislca János, egy a király udvarából való nemes, született hadvezér, állt a sereg élére. Ennek a szigorú és önzetlen parancsnoknak a rideg fegyelme Európában idáig ismeretlen hadsereget teremtett meg. Ziska követői vallási és faji rajongók voltak. Amikor harcba indultak hatalmas cséphadaróikkal, Ziska zsoltárát harsogva a kelyhes zászlók alatt, rémület töltötte el az ellenség hadseregét.

Történelmi drámánk színpadáról levonulnak lassan a fáradt szereplők. Ziska 1424- ben meghal. Csehországot megbénítja a belső egyenetlenség. De két esztendővel Ziska halála után a táboriták sorából kiemelkedett egy egyéniség, akiben éppen annyi veleszületett katonai tudás és szervező tehetség volt, mint Ziskában: Nagy Prokop. Pap volt, aki maga tettleg nem vett részt a harcokban, de meg tudta szervezni a győzelmet. 1431-ben a táboriták olyan alaposan megverték a pápai hadakat, hogy Cezarrai pápai követ belátta, a cseh kérdést csak megegyezéssel lehet elintézni. Hosszú és heves viták után aláírták az igloui

megegyezést, amelyben az egyház elismerte az utraquistákat. Ezzel Róma kénytelen volt .rendszerében helyet engedni egy evangéliumi egyháznak, amelynek alapja a Szentírás szabad prédikálása volt.

A KONSTANZI MÁGLYA TEHÁT BEVILÁGÍTOTT egy

másfél évtizedes vallásháborút. Húsz mozgalma a környező országokra is kihatott. Nálunk a XV. században igen nagy népszerűségnek örvendett, főleg a Felvidéken. Tulajdonképpen Mátyás királyunk az, aki enged a pápai felhívásnak, és töri meg a „fegyverszünetet”, majd ráveti magát Csehországra, hogy a2 „eretnekséget” felszámolja.

De a „népszerűség” mögött a középkori feudalizmus elviselhetetlen rendje elleni forradalom lappang. Láttuk, hogy Wiklef mozgalma is parasztforradalomba torkollott. A huszitizmusnak is megvoltaik a maga társadalmi következményei. Mindkét mozgalom* nak kommunisztikus színezeté volt társadalmi vonatkozásban. A testvériséget és egyenlőséget csak egyféleképpen tudták értelmezni a kisemmizett, nyomorgó parasztok.

Plusz személye, tanítása nem volt ellobbanó szalmaláng-. Igaz, túl nagy volt még a középkor ereje, hogy el tudja szigetelni, de nem telik bele egy évszázad és szinte azonos módon harsan újra a kürtszó Németország egy jelentéktelen városkájában, Wittenberg- ben. A harci riadó most máf visszatarthatatlanul megmozdítja a lelkekben szunnyadó elégedetlenséget és a Plusz által előkészített talajon egy szerencsésebb történelmi korszakban bőséges aratás lesz Luther eredménye. A cseh reformáció így lett előzménye a nagy német reformációnak.

Rédey Pál