Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-15 / 11. szám

Közbenjáró lett értünk!

I. Móz. 18, 20—33.

1. Ez a szép ótestamentomi ige először is azt mutatja meg nékürik, milyen bensőséges viszony lehet a nagy Isten és a benne bízó porszem ember között. Isten ebben a történetben, földre jöttében is Isten maradt, akinek kezében van az ítélet és a kegyelem, a halál és az élet, egyének és közösségek sorsa — Ábrahám pedig ember, földi gondokkal és aggodalmakkal, örömökkel és reménységekkel megáldottan vagy megterhelten, belülről és kívülről sokszor megkísértve. S a gyarló, porszem embernek szabad beszélnie a hatalmas Istennel. A lehetőséget Isten adja meg, aki közel jön az emberhez. — Krisztusban még közelebb jött és arra biztat, hogy teljes őszinteséggel és bizalommal beszéljünk vele, mert a nagy Isten Atyánk, mi pedig kicsinységünk és esendő voltunk ellenére szeretett gyermekei vagyunk. Imádságainkban, ezekben az Isténnel folytatott bizalmas (benne vetett bizalomból táplálkozó) beszélgetésekben nagy távlatok és nagy lehetőségek nyílnak meg egyéni életünk dolgaitól elkezdve nagy emberi közösségeket érintő ügyekig. Istennek van ideje, türelme és szeretete meghallgatni, mérlegelni és válaszolni.

2. Azután és mindenekelőtt Isten messzire menő kegyelméről tanúskodik igénk. A tárgyilagos vizsgálóbíróként megjelenő Isten keresi a megbocsátás és megmentés lehetőségét. Olyannak bizonyul, mint aki a bűnt gyűlöli, de szereti. az embert. Nem akarja a bűnös halálát. A megbocsátásra, a megkegyelmezésre, a megmentésre keres fogantyút, az ötven, a negyvenöt, a negyven, a harminc, a húsz, a tíz igazban. S mi tudjuk, hogy amikor egy igazat, az Igaz Jézus Krisztust látta maga előtt, akkor érette kegyelmezett meg a többi nem igaznak, az egész világnak. Isten ma is ezen az egy igazon keresztül néz ránk és az egész világra és az ö (Jézus Krisztus) teljességéből, tökéletességéből, igazságából veszünk kegyelmet kegyelemre (Ján. 1, 16.). Erre az isteni mérlegelésre és menteni kész szeretetne akar elvezetni bennünket az ige, amikor emberekről és közösségekről, egyesek és népek sorsáról van szó a mi időnkben.

3. A másokért könyörgő Ábrahám előképe a közbenjáró Jézus Krisztusnak. Van Valaki, aki képviseli ügyünket. Akinek fontos életünk, békénk, boldogságunk és üdvösségünk. Még akkor is, ha mi erről elfeledkezünk, nem tudunk, vagy nem foglalkozunk vele. Érettünk végzett szeretetszolgálata megváltó halála, megigazulást szerző feltámadása után és arra épülve tovább folyik. Ö, áld tökéletesen ismeri az Atya sze- retetének mélységét és magasságát, mindeneket átölelő szélességét, világkormányzó titkát és új világot építő terveit — állandóan „napirenden” tartja Isten előtt ügyeinket.

Ez a szolgálata nem teszi fölöslegessé, sőt igényli az Ábrahámok szolgálatát. Minél közelebb érezzük magunkhoz az Atyát, minél jobban „belelátunk” átfogó szeretetébe és üdvözítő terveibe — annál nagyobb bizalommal visszük eléje a tízek, százak és milliók ügyeit lankadatlan hűséggel. Városok, országok, népek és fajok, az egész emberiség ügyei imádkozó szeretetszolgálatunk mindennapi témáivá lesznek Istennel való közösségünkben. Még akkor is, ha földrajzilag, vagy éppen világnézet tekintetében messze vannak tőlünk.

4. Végül ez az ige tanúságot tesz az emberi élet nagy értékéről. Ha az emberi életeknek nem volna, vagy csak kicsiny értéke lenne Isten szemében, nem lett volna értelme ennek az Ábrahám-féle alkudozásnak. De a Teremtő Isten szemében értéke van a verébnek és a liliomszálnak is. Az emberi életnek pedig felmérhetetlen értéke van annak szemében, aki azt a maga képére és hasonlatosságára, gyermekének alkotta. Nem tömegében méri azt, nem is egyszerűen ítélő igazsága szerint, mintha tíz, vagy ötven bűne okot adna neki ezrek vagy milliók halálára.

Ezen a most tanulmányozott igén túl, a böjti időben a Krisztus szenvedéséről- haláláról és feltámadásáról szóló evangélium tárja fel előttünk egész nagyságában az emberi élet értékét. Az Egyszülöttet, akihez hasonló nem volt, aki „képe” a láthatatlan Istennek, halálra adta megszámlálhatatlan emberi élet megtartásáért.

Az egyes ember és az egész emberiség életéért, megmaradásáért, boldogságáért és üdvéért végzett közbenjáró szeretetszolgálatnak ez adja meg az értelmét. Ezért jó szolgálat az imádság és a bizonyságtétel, amely túllépve egyéni, vagy gyülekezeti életünk szűk korlátáit, az egész emberiség megtartását tűzi ki elérendő célnak. Mezősi György

HÍREK

Böjt 5. vasárnapján az oltár- térítő színe: lila. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Jn. 8, 46—59; délelőtti alapigéje: I. Móz. 18, 20—33.- evangélikus istentisztelet A RÁDIÓBAN. Március 22-én, vasárnap reggel fél 8 órai kezdettel evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet KOREN EMIL Budapest—fasori esperes-lelkész.

— TEOLÓGUS NAP A VARBAN. Vasárnap, 15-én Akadémiánk professzorai és teológusai végzik a vári gyülekezetben a szolgálatokat. Délelőtt 9 órakor KÓSA LÁSZLÓ teológus, délelőtt 11 órakor DK. NAGY GYULA teológiai professzor hirdeti az igét. Délután 5 órai kezdettel DR. PÄLFY MIKLÓS professzor tart előadást. A délelőtt 9 órai Torockó téri istentiszteleten FRANCISCI QWDÓ teológus prédikál.- AMBRÓZFALVA. Január 12-én szeretetvendégség volt a gyülekezetben, amelyen írás- magyarázatot SZALAY GYULA nagy éri református lelkész, előadást KOMOLY SÁMUEL makói lelkész tartott. Ugyancsak szeretetvendégség volt február 16-án is, amelyen az írásmagyarázatot KEVE- HÁZY OTTMÁR battonyai lelkész tartotta, előadást pedig VASHEGYI ANDRÁS tótkomlóst kántor tartott az orgonáról. Mindkét alkalommal a megjavítandó orgona, céljára tartották az effertóriumot. A javítást a templom felszentelésének 100. évfordulójára szeretnék elvégezni.

— A Nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége március 11-én tartotta ez évi második munkaülését Balassagyarmaton. írásmagyarazati

előkészület (Kühn Ernő) után úrvacsoraosztás következett Sztéhló Mátyás szolgálatával. Elnöki előterjesztéseket tett Gartai István esperes. Zá- borszky Csaba békemozgalmi beszámolót tartott, Kovács András „Előremutató hagyományok az egyházközségek életében” címen tartott előadást.

— RÁKOSCSABA. Március 1-én, vasárnap szeretetvendégség volt a gyülekezetben, amelyen előadást tartott SZITA ISTVÁN lelkész: A prédikáló templomok címmel. A templom értékéről és Isten a templomban nyújtott ajándékairól szólt. A gyülekezet temploma felszentelésének 25. évfordulójára készül, amely június 14-én lesz. Ez alkalom céljára a gyülekezet már eddig több mint tízezer forintot adományozott.

— CSALÁDI HÍREK. Ifj. Keve László András budapesti születésű, okleveles elektro-gépészmérnök a Buenos Aires-i magyar evangélikus gyülekezet presbitere, egyik templomtervezője és buzgó tagja és Kayser Roz- witha Lili tanárnő, evangélikus egyházunk tagja, február 15-én Buenos Airesben (Argentína) házasságot kötöttek.

— Szilágyi József és felesége Szegletes Erzsébet, az uzdi fiókgyülekezet harangozója, az Evangélikus Élet évtizedek óta hűséges olvasója, március 3-án ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját két fiuk, három menyük, hat unokájuk, két dédunokájuk boldog családi körében és a gyülekezeti tagok szeretetétől és áldáskívánásától kísérve. „Mindeddig megsegített minket az

Urr

lllll!illlll|i|llllllillllillllil!llllllllllilllllllllliill!l!l!lil!litlll!lllllllllílllllllll!lllilllllllllini!llllllllliillllllll!lllll!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIÍIÍII!lillt

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1964. március 15-en

ueaü tér de. 9 (úrv.) Uaienscner Karoiy ae. 11 ur. Keiten András du. tí. Traj tier GdDOr tasur de. lél 10. Harmati Béla de. u. Harmati Béia du. 5. Szer étet vendégség Dózsa György út de. léi

10. Koren Emil lülloi ut 24. de. tej

11. Karácsony Sándor u. de 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. i2. Thaiy Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Fehér Károly Utász u. de 9. Fehér Károly Vajda Péter u. de fél 12. Veöreös Imre Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Zugló de. 11. Detre János Fóti út de. 11. Gádor András Váci út de. 8. Gádor András. Frange- pán u. de. fél 9. Káposzta . Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. lél 11. Biatniczky Jenő Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosiiget de. 10. RákosKeresztur de. fél 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Kosa László teol. szuppi. de. 10. (német) Várady Lajos de. 11. dr. Naé> Gyula du. 5. Szeretetvendégség: dr. Pálíy Miklós Torockó tér de. fél 9- Francisci Quido teol. szuppi. Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Vámos József du. Szeretetvendégség XII., Tar- csay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér du. fél 7. Ruttkay Elemér Pesthideg- kút de. fél 11. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. dr Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. dr. Rezessy Zoltán Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

HÉTRŐL-HÉTRE

Jé tus készülése a halálra

János 13, 19

Heti igénk Jézus főpapi imádságának egy mondata. Ügy értjük meg jól ezt a mondatot, ha tudjuk, hogy Jézus golgotái kereszthalála előtt először tanitvámjait készíti elő: „az Atyához való menetelre”. Ezután mondja el főpapi imáját. Főpapi imádságában pedig önmagát készíti fel az értünk szenvedett halálára.

A főpapi imádság megrendítő szavakkal kezdődik: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen Téged”.

Jézus főpapi imájában azokért könyörög, akiket Isten néki adott. Tehát a tanítványokért és értünk. A 20. vers ugyanis azt mondja, hogy ő azokért is könyörög, akik a tanítványok beszédére hisznek majd.

Az előttünk lévő hét igéje a főpapi imádságnak az a szakasza, amely arái tudósít, hogy Jézus kész a halálra. Kész arra, hogy életét odaszentelje a világ és a-világon élő emberiség megváltására. „Es én őérettük odaszentelem magamat^ hogy ők is megszenteltekké légyenek az igazságban.”

A biblia mélyebb tanulmányozása e verssel kapcsolatosan úgy igazít el bennünket, hogy itt arról van szó, hogy Jézus meghal értünk, de akarja, hogy az ö halála rajtunk is meglátszódjék. Jézus ezt így mondja, hogy mi is megszentelt életet éljünk.

Jézus azt akarja, hogy már itt a földön odaszenteljük életünket mindazért, amit 6 szépnek, nagynak, igazságnak stb. tartott. Tágabb értelemben így is mondhatnánk, hogy minden igyekezetünkkel kövessük öt! Tisztes, munkás, szorgalmas élettel menjünk utána!

Péter apostol mindezt így fejezte ki: „Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben.”

Fülöp Dezső

ll!lllll!IIIIIIIIIIIIII)llllllli!lll!lllllllll!lllllil!!l)!l!llllllll|l|llinMllllllin!llllfllMIMIII|:|Íllllllllllll!lililllil:llt!IIIIU:ll|!|l|l|illllM!l!l1ia

NAPRÓL-NAPRA

VASÄRNAP: NEHEMIÄS 6, 16, MARK 15, 39. El fog

jönni az óra, amikor megismerjük, hogy Krisztus valóban él, és valóban az Isten fia. Zsidók 9, 11—15, Zsoltárok 17.

HÉTFŐ: II, MÓZES 32, 26, LUKACS 22, 33—34. Mindenki vegye fel az Ö keresztjét... Nagy fogadkozások, szavak helyett a Krisztus mellett döntő „igen”-nek életté kell válni. Zsidók 7. 23—27, Márk 14, 12—26.

KEDD: ZSOLTÁROK 50, 16—17. ROMA 2, 21. Krisztus követése új élet- és emberszemléletet ad. Kivezet el zárkózottságomból és alkalmassá tesz a szeretet gyakorlására. Elsősorban azonban magamon kezdjem a felmérést, alkalmas vagyok e az Ö követésére. János 7, 1—13. Márk 14, 27—31.

SZERDA: EZÉKIEL 18. 27, I. TÍMÖTEUS 1, 12—13. önmagam megismerését és felmérését mégsem magam végzem, hanem a Szentlélek. Az ő ereje végzi el bennem a megtisztítást és életem jobbá tételét.. János 13, 31—35, Márk 14, 32—42.

CSÜTÖRTÖK: ZAKARIÄS 12, 10, RÓMA 8, 15. A Szentlélek ajándéka az, hogy Krisztus uralkodik életünkön. Ez nem szolgáság, hanem szabadság, olyan élet és döntésszabadság, amit csak ö adhat. Zsidók 10, 1—10, Márk 14, 43—52.

PÉNTEK: ÉZSAIAS 65, 8, JÁNOS 3, 17. Isten végtelen hatalmával, nagyságával és tisztaságával nem távoli rettenetes Ür többé, hanem a Szeretet. Ügy szerette a világot, hogy az Ö egyszülött fiát adta... János 11, 47—55, Márk 14, 53—65. c.„ . j.j.

SZOMBAT: I. MÖZES 1, 27, EFEZUS 4, 24. Isten teremtése nem zárult le akkor ott a „kezdetben”. Ma is teremt — újjáteremt. — Isten teremtése a bűn előtt nagyszerű volt, új teremtése még csodálatosabb. Legyen számunkra is az isteni teremtés új kezdet, II. Mózes 32, 30—34, Márk 14,

66—72.

Ruttkay Levente

.miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiii!ii|iiim!iVii!tniiiiMiiii!iiiiiiii)iiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiiii'i:i!i.| huh iritm mim i.t rná

— MAKÖ. Március 16—22-ig igehirdetés-sorozatot tartanak a gyülekezetben SZALAY GYULA nagyéri református lelkész, JESZENSZKY TIBOR ambrózfalvai lelkész és KOMOLY SAMUEL helyi lelkész szolgálatával.

— HÁZTARTÁSI alkalmazottat keres fiatal orvosházaspár Csány- ban. Megbízható és becsületes jelentkező érdeklődjék a kiadóhivatalban.

MEGBÍZHATÓ jobb családnál

30 öves leánv iris• .^-r- úszobát keres. Cím a kiadóban.

— bundák divatos 'átszabása,

használt szőrmék vétele Somogyi szűcsnél, Bp., V. Kossuth Lajos u. 1. Udvarban.

HÓFEHÉR HAJÚ, JÓSÁGOS TEKINTETŰ portrék díszítik nálunk a falusi otthonokat, Kossuth apánk képe, aki akkor lopózott igazán a nép szívébe, amikor a szám- űzöttek keserű kenyerét ette...

„Kifejezhetetlen érzelemvihar dúlta lelkemet, midőn a világosi fegyverletétel hontalanná tett.

Nincs szó, mely arról fogalmat adhatna.

Leborultam hazám földjére, mielőtt határán átlépnék, — zokogva nyomtam reá a fiúi szeretet búcsúcsókját, — egy csipetnyi port vettem belőle magamhoz, — még egy lépés és úgy valék, mint a tört hajó roncsa, melyet a szélvész kidob1 a homokra egy sivatagon.

Egy török tiszt „Alláh”-t említve üdvözölt barátságosan, — elvezetett a fekhelyemhez, melyet Isten szabad ege alatt számomra készíttetett barátságosan és ... kardomat kérte, lesütött szemmel, mintha szégyenlené, hogy török magyart lefegyverez.

Lekötöttem, átnyújtottam szótlanul, könnyel szememben és ő jó nyugalmat kívánva, magamra hagyott bánatommal.

Ha tudott-e a hitrege Ádámja nyugodni, mikor mögötte, a kitaszított mögött, Éden kertjének kapuja becsapódott, mivelhogy a jó és gonosz tudása fájának gyümölcséből evett!

Én is ettem abból a gyümölcsből és felismertem a iót és a gonoszt és felemeltem

kezemet a jónak védelmére a gonosz ellen. A gonosz győzött és én hazámból, — az én Édenemből kitaszíttattam.

Ott álltam tompa merengésben a nem magyar Duna partján, melynek habjaiba amonnan felülről a magyar nemzet könnyeiből ég felé szállott vízpára csapadéka vegyült s kis távolságban tőlem rohant tova a Vaskapu szik- latorlaszán keresztül, zúgva, morogva, mintha szitkozódnék a meg nem érdemelt végzet ellen ..

Ezekkel a szavakkal vezeti be Kossuth „Irataim az emigrációban” című művét. És önkéntelenül adódik a szavakból a gondolat, hogy a nemzeti katasztrófát követték' az egyéni katasztrófák s ezek között talán a legnagyobb volt Magyarország első köztársasága elnökének, kormányzójának katasztrófája. Pedig ezek a szavak 1880- ban születtek, több, mint harminc évvel' Világos után és az idő a lélek bánatát megszűrte, mégsem tudta begyógyítani a lázas reménység Világos sebét.

NINCS NEMZETI TÖRTÉNETÜNKNEK még egy olyan alakja, aki olyan mélyen gyökerezne népünk szívében, mint „Kossuth apánk”,. akiről ‘ mesében-dalban szőtt tarka ábrándokat a bukott szabadságharc gyermeke, a magyar nép. A szelíd megjelenésű. halovány arcú ember világfájdalmas tekintetű kék szemével egyike volt százada leggazdagabb energiaforrásának. Számtalan szobor,

A SZÁMŰZÖTT

kép őrzi örökös dinamizmusát kifejező mozdulatait, amint katonát kér nemzetétől, áldozatot kíván a hazáért, vagy amint lendületes karja távolba mutatva a célra függeszti hallgatói figyelmét, a szabadság felé. Neve és alakja egybeforrt a magyar szabadság eszméjével. Március 15.-ét, vagy a réform országgyűléseket, vagy a dicső szabadság- harcot egyaránt az ő neve fémjelzi.

A történelem azon nagyjai közé tartozik, akiknek nem adatott idő a kiteljesedéshez és bár hosszú élettel ajándékozta meg Isten, a nemzet életében mgiscsak üstökös volt. Villanásnyi idő csupán az, amíg ő tarthatta a kusza események között a gyeplőt, de a kurta másfél esztendő is elég volt ahhoz, hogy vállalja őt minden időre népünk. Igen, mert alig másfél év az, amíg számtalan nehézséggel küzdve állhatott nemzetünk élén (1848. március — 1849. augusztus). Pozsony és Világos a két határállomás számára. A közbeeső tiszavirágnyi idő alatt kellett nemzetté kovácsolnia népét, felszámolnia évszázados elmaradottságot, roppant katonai túlerővel mérkőznie a maroknyi honvédsereggel, belső és külső ellenséggel megvívni. Kell-e, lehet-e ennél többet tenni, mint amit ő tett? Hisz nem volt olyan

gond és olyan feladat, amely szinte kizárólag nem Kossuth vállán nyugodott. És hogy ebben az orkánban nem veszti el a fejét és napról napra értelmesen cselekszik, ez volt zsenialitása.

Életének fele — tegyük hozzá a „hasznos fele” — az emigrációra esik. Először Törökországban talál hazát, majd Angliában. Innen utazik át Amerikába. Bárhol jár a világon, mindent elkövet, hogy a magyar ügyet európai üggyé tegye. Európa 1848-tól a szabadságharcoktól és a forradalmaktól feldúlt és nyugtalan volt. Ebben a nyugtalanságban próbálta Kossuth hazája ügyét előre vinni. Ű az élő lelkiismeret, mert mindenütt megjelenik, ahol szóba kerülhet' a Monarchia igazságtalansága, a magyar nép elnyomása. A francia—osztrák háború idején (1859) III. Napóleonnal tárgyal. A francia zászló becsületévé teszi a magyar ügyet. A porosz—osztrák háború előkészítésében (1866) megbízottja Bismarck-kal veszi fel a kapcsolatot. Olaszországban 1859-től, majd egy évtizedig magyar légió áll készenlétben, várva a kedvező jelre és Kossuth intésére. (A légió tisztjei és legénysége azután az olasz szabadság- harcban vették ki derekasan részüket.) Az olasz kormánnyal, Cavour elnökkel tart fenn szoros barátságot, hazája érdekében.

HOL LEHET A HAZA ÜGYÉT SZOLGÁLNI? Ez a kérdés űzi és teszi fáradhatatlanná. És Ausztriának igazán sok kellemetlen órát szerez Kossuth és az emigrációs kolónia tevékenysége. Az európai véleményalkotáshoz, közhangulathoz e kiváltságos tekintélyű férfiú rendkívül sokat adott. A Monarchia abszolutizmusának megvetése Európa-szerte a közvéleménytől a jelentősebb fórumokig Kossuth műve volt.

Idehaza is sokáig azt a daliam ot játszotta népünk, amelynek kottáját Kossuth az emigrációban írta meg. Csak 1867 táján tört meg a szoros kacsolat közte és a nemzet között. Lassan Deákék kezébe került a vezetés. A Kiegyezést Kossuth. nagyobb katasztrófának tartotta, mint Világost. Ez év májusában szózatot intézett népéhez. Ebben Deákot jogfeladással vádolta. A nemzetet módfelett felizgatta a „száműzött” szózata s a Kiegyezés utáni állapot igazolta Kossuth látását. Ettől kezdve válik igazán naggyá. Valóságos mitológia veszi körül' a már megöregedett „turini remetét”. Torino zarándokhelyévé lesz a nemzetnek, ahol az önkéntes száműzött előtt rója le háláját és megbecsülését. Az agg remetéről így énekelnek a" század végén:

Ott voltam én mostanában Kossuth Lajos szobájában. Áldott kézét mégfoghattam;, Élő szavát hallgathattam, ■

MOST HETVEN EVE, 189- március 20-án, 92 éves köré ban hunyta le szeméi a házé jáért örökké serénykedő ál lamférfi, látnok, izgató, szám űzött, akinek csak egy céljt vágya volt: nemzete szabaJ sága. Halálának híre mélye megrendítette az országot, i nép, a szegény magyar néi amelyet ő szabadíttot fel amely az ő szavára rohan csatába, úgy könnyezte, min senki mást. És ezekben könnyekben a végtelen szere tét és hűség , nyilvánult me hozzá és eszméjéhez. Hetve éve hunyt el. S benne evan gélikus egyházunk is gyerme két veszítette. Szerény büsz keséggel vallottuk mindi? hogy egyházunk fia, s gyá szunkban egyek voltunk magyar nemzettel. Tette el évülhetetlen dicső lapokat töl tött meg nemzetünk történeté ben, eszméje: a szabadság é haza, éltetője lett a késői nem zedékelcnek, amelyek benne . nemzet ideálját tiszteltél Egykor ott rohamoztak Kos suth seregében a honvédéi között a protestáns parasztle gények és szellemi téréi együtt esatározott egyházun] 48-ban vele az elnyomás é önkény ellen, összefonódott Ságunk jó példa volt ahhoz hogy a haza és nép ügyéér közösen vállalunk mindenkel felelősséget. Rédey Pál