Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-15 / 11. szám

Közbenjáró lett értünk! I. Móz. 18, 20—33. 1. Ez a szép ótestamentomi ige először is azt mutatja meg nékürik, milyen bensőséges viszony lehet a nagy Isten és a benne bízó porszem ember között. Isten ebben a törté­netben, földre jöttében is Isten maradt, akinek kezében van az ítélet és a kegyelem, a halál és az élet, egyének és közös­ségek sorsa — Ábrahám pedig ember, földi gondokkal és aggodalmakkal, örömökkel és reménységekkel megáldottan vagy megterhelten, belülről és kívülről sokszor megkísértve. S a gyarló, porszem embernek szabad beszélnie a hatalmas Istennel. A lehetőséget Isten adja meg, aki közel jön az emberhez. — Krisztusban még közelebb jött és arra biztat, hogy teljes őszinteséggel és bizalommal beszéljünk vele, mert a nagy Isten Atyánk, mi pedig kicsinységünk és esendő vol­tunk ellenére szeretett gyermekei vagyunk. Imádságainkban, ezekben az Isténnel folytatott bizalmas (benne vetett biza­lomból táplálkozó) beszélgetésekben nagy távlatok és nagy lehetőségek nyílnak meg egyéni életünk dolgaitól elkezdve nagy emberi közösségeket érintő ügyekig. Istennek van ideje, türelme és szeretete meghallgatni, mérlegelni és válaszolni. 2. Azután és mindenekelőtt Isten messzire menő kegyel­méről tanúskodik igénk. A tárgyilagos vizsgálóbíróként meg­jelenő Isten keresi a megbocsátás és megmentés lehetőségét. Olyannak bizonyul, mint aki a bűnt gyűlöli, de szereti. az embert. Nem akarja a bűnös halálát. A megbocsátásra, a megkegyelmezésre, a megmentésre keres fogantyút, az ötven, a negyvenöt, a negyven, a harminc, a húsz, a tíz igazban. S mi tudjuk, hogy amikor egy igazat, az Igaz Jézus Krisz­tust látta maga előtt, akkor érette kegyelmezett meg a többi nem igaznak, az egész világnak. Isten ma is ezen az egy igazon keresztül néz ránk és az egész világra és az ö (Jézus Krisztus) teljességéből, tökéletességéből, igazságából veszünk kegyelmet kegyelemre (Ján. 1, 16.). Erre az isteni mérlege­lésre és menteni kész szeretetne akar elvezetni bennünket az ige, amikor emberekről és közösségekről, egyesek és népek sorsáról van szó a mi időnkben. 3. A másokért könyörgő Ábrahám előképe a közbenjáró Jézus Krisztusnak. Van Valaki, aki képviseli ügyünket. Aki­nek fontos életünk, békénk, boldogságunk és üdvösségünk. Még akkor is, ha mi erről elfeledkezünk, nem tudunk, vagy nem foglalkozunk vele. Érettünk végzett szeretetszolgálata megváltó halála, megigazulást szerző feltámadása után és arra épülve tovább folyik. Ö, áld tökéletesen ismeri az Atya sze- retetének mélységét és magasságát, mindeneket átölelő szé­lességét, világkormányzó titkát és új világot építő terveit — állandóan „napirenden” tartja Isten előtt ügyeinket. Ez a szolgálata nem teszi fölöslegessé, sőt igényli az Ábrahámok szolgálatát. Minél közelebb érezzük magunkhoz az Atyát, minél jobban „belelátunk” átfogó szeretetébe és üdvözítő terveibe — annál nagyobb bizalommal visszük eléje a tízek, százak és milliók ügyeit lankadatlan hűséggel. Városok, országok, népek és fajok, az egész emberiség ügyei imádkozó szeretetszolgálatunk mindennapi témáivá lesznek Istennel való közösségünkben. Még akkor is, ha földrajzilag, vagy éppen világnézet tekintetében messze vannak tőlünk. 4. Végül ez az ige tanúságot tesz az emberi élet nagy értékéről. Ha az emberi életeknek nem volna, vagy csak kicsiny értéke lenne Isten szemében, nem lett volna értelme ennek az Ábrahám-féle alkudozásnak. De a Teremtő Isten szemében értéke van a verébnek és a liliomszálnak is. Az emberi életnek pedig felmérhetetlen értéke van annak sze­mében, aki azt a maga képére és hasonlatosságára, gyerme­kének alkotta. Nem tömegében méri azt, nem is egyszerűen ítélő igazsága szerint, mintha tíz, vagy ötven bűne okot adna neki ezrek vagy milliók halálára. Ezen a most tanulmányozott igén túl, a böjti időben a Krisztus szenvedéséről- haláláról és feltámadásáról szóló evan­gélium tárja fel előttünk egész nagyságában az emberi élet értékét. Az Egyszülöttet, akihez hasonló nem volt, aki „képe” a láthatatlan Istennek, halálra adta megszámlálhatatlan em­beri élet megtartásáért. Az egyes ember és az egész emberiség életéért, megma­radásáért, boldogságáért és üdvéért végzett közbenjáró sze­retetszolgálatnak ez adja meg az értelmét. Ezért jó szolgálat az imádság és a bizonyságtétel, amely túllépve egyéni, vagy gyülekezeti életünk szűk korlátáit, az egész emberiség meg­tartását tűzi ki elérendő célnak. Mezősi György HÍREK Böjt 5. vasárnapján az oltár- térítő színe: lila. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Jn. 8, 46—59; délelőtti alap­igéje: I. Móz. 18, 20—33.- evangélikus isten­tisztelet A RÁDIÓBAN. Március 22-én, vasárnap reg­gel fél 8 órai kezdettel evan­gélikus vallásos félórát közve­tít a Petőfi Rádió. Igét hirdet KOREN EMIL Budapest—fa­sori esperes-lelkész. — TEOLÓGUS NAP A VAR­BAN. Vasárnap, 15-én Aka­démiánk professzorai és teo­lógusai végzik a vári gyüle­kezetben a szolgálatokat. Dél­előtt 9 órakor KÓSA LÁSZLÓ teológus, délelőtt 11 órakor DK. NAGY GYULA teológiai professzor hirdeti az igét. Dél­után 5 órai kezdettel DR. PÄLFY MIKLÓS professzor tart előadást. A délelőtt 9 órai Torockó téri istentiszteleten FRANCISCI QWDÓ teológus prédikál.- AMBRÓZFALVA. Január 12-én szeretetvendégség volt a gyülekezetben, amelyen írás- magyarázatot SZALAY GYU­LA nagy éri református lel­kész, előadást KOMOLY SÁ­MUEL makói lelkész tartott. Ugyancsak szeretetvendégség volt február 16-án is, amelyen az írásmagyarázatot KEVE- HÁZY OTTMÁR battonyai lelkész tartotta, előadást pe­dig VASHEGYI ANDRÁS tót­komlóst kántor tartott az or­gonáról. Mindkét alkalommal a megjavítandó orgona, céljá­ra tartották az effertóriumot. A javítást a templom felszen­telésének 100. évfordulójára szeretnék elvégezni. — A Nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége már­cius 11-én tartotta ez évi má­sodik munkaülését Balassa­gyarmaton. írásmagyarazati előkészület (Kühn Ernő) után úrvacsoraosztás következett Sztéhló Mátyás szolgálatával. Elnöki előterjesztéseket tett Gartai István esperes. Zá- borszky Csaba békemozgalmi beszámolót tartott, Kovács András „Előremutató hagyo­mányok az egyházközségek életében” címen tartott elő­adást. — RÁKOSCSABA. Március 1-én, vasárnap szeretetvendég­ség volt a gyülekezetben, ame­lyen előadást tartott SZITA ISTVÁN lelkész: A prédikáló templomok címmel. A templom értékéről és Isten a templom­ban nyújtott ajándékairól szólt. A gyülekezet templo­ma felszentelésének 25. évfor­dulójára készül, amely június 14-én lesz. Ez alkalom céljára a gyülekezet már eddig több mint tízezer forintot adomá­nyozott. — CSALÁDI HÍREK. Ifj. Keve László András buda­pesti születésű, okleveles elektro-gépészmérnök a Bue­nos Aires-i magyar evangé­likus gyülekezet presbitere, egyik templomtervezője és buzgó tagja és Kayser Roz- witha Lili tanárnő, evangé­likus egyházunk tagja, feb­ruár 15-én Buenos Airesben (Argentína) házasságot kötöt­tek. — Szilágyi József és felesége Szegletes Erzsébet, az uzdi fiókgyülekezet harangozója, az Evangélikus Élet évtizedek óta hűséges olvasója, március 3-án ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját két fiuk, há­rom menyük, hat unokájuk, két dédunokájuk boldog csa­ládi körében és a gyülekezeti tagok szeretetétől és áldás­kívánásától kísérve. „Mind­eddig megsegített minket az Urr lllll!illlll|i|llllllillllillllil!llllllllllilllllllllliill!l!l!lil!litlll!lllllllllílllllllll!lllilllllllllini!llllllllliillllllll!lllll!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIÍIÍII!lillt ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1964. március 15-en ueaü tér de. 9 (úrv.) Uaienscner Karoiy ae. 11 ur. Keiten And­rás du. tí. Traj tier GdDOr tasur de. lél 10. Harmati Béla de. u. Harmati Béia du. 5. Szer étet ven­dégség Dózsa György út de. léi 10. Koren Emil lülloi ut 24. de. tej 11. Karácsony Sándor u. de 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. i2. Thaiy Kál­mán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zol­tán Kőbánya de. 10. Fehér Ká­roly Utász u. de 9. Fehér Károly Vajda Péter u. de fél 12. Veöreös Imre Rákosfalva de. 8. Boros Ká­roly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Zugló de. 11. Detre János Fóti út de. 11. Gádor András Vá­ci út de. 8. Gádor András. Frange- pán u. de. fél 9. Káposzta . Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pest­erzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kür­tösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagy­templom de. 10. Rákospalota kis­templom du. 3. Rákosszentmihály de. lél 11. Biatniczky Jenő Sas­halom de. 9. Karner Ágoston Rá­koscsaba de. 9. Békés József Rá­koshegy de. 9. Rákosiiget de. 10. RákosKeresztur de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Kosa Lász­ló teol. szuppi. de. 10. (német) Várady Lajos de. 11. dr. Naé> Gyula du. 5. Szeretetvendégség: dr. Pálíy Miklós Torockó tér de. fél 9- Francisci Quido teol. szuppi. Óbuda de. 9. Vámos Jó­zsef de. 10. (úrv) Vámos József du. Szeretetvendégség XII., Tar- csay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér du. fél 7. Ruttkay Elemér Pesthideg- kút de. fél 11. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. dr Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. dr. Rezessy Zoltán Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert Bu­dafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. HÉTRŐL-HÉTRE Jé tus készülése a halálra János 13, 19 Heti igénk Jézus főpapi imádságának egy mondata. Ügy értjük meg jól ezt a mondatot, ha tudjuk, hogy Jézus golgotái kereszthalála előtt először tanitvámjait készíti elő: „az Atyához való menetelre”. Ezután mondja el főpapi imá­ját. Főpapi imádságában pedig önmagát készíti fel az értünk szenvedett halálára. A főpapi imádság megrendítő szavakkal kezdődik: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen Téged”. Jézus főpapi imájában azokért könyörög, akiket Isten néki adott. Tehát a tanítványokért és értünk. A 20. vers ugyanis azt mondja, hogy ő azokért is könyörög, akik a ta­nítványok beszédére hisznek majd. Az előttünk lévő hét igéje a főpapi imádságnak az a szakasza, amely arái tudósít, hogy Jézus kész a halálra. Kész arra, hogy életét odaszentelje a világ és a-világon élő embe­riség megváltására. „Es én őérettük odaszentelem magamat^ hogy ők is megszenteltekké légyenek az igazságban.” A biblia mélyebb tanulmányozása e verssel kapcsolato­san úgy igazít el bennünket, hogy itt arról van szó, hogy Jézus meghal értünk, de akarja, hogy az ö halála rajtunk is meglátszódjék. Jézus ezt így mondja, hogy mi is megszentelt életet éljünk. Jézus azt akarja, hogy már itt a földön odaszenteljük életünket mindazért, amit 6 szépnek, nagynak, igazságnak stb. tartott. Tágabb értelemben így is mondhatnánk, hogy minden igyekezetünkkel kövessük öt! Tisztes, munkás, szor­galmas élettel menjünk utána! Péter apostol mindezt így fejezte ki: „Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes éle­tetekben.” Fülöp Dezső ll!lllll!IIIIIIIIIIIIII)llllllli!lll!lllllllll!lllllil!!l)!l!llllllll|l|llinMllllllin!llllfllMIMIII|:|Íllllllllllll!lililllil:llt!IIIIU:ll|!|l|l|illllM!l!l1ia NAPRÓL-NAPRA VASÄRNAP: NEHEMIÄS 6, 16, MARK 15, 39. El fog jönni az óra, amikor megismerjük, hogy Krisztus valóban él, és valóban az Isten fia. Zsidók 9, 11—15, Zsoltárok 17. HÉTFŐ: II, MÓZES 32, 26, LUKACS 22, 33—34. Minden­ki vegye fel az Ö keresztjét... Nagy fogadkozások, szavak helyett a Krisztus mellett döntő „igen”-nek életté kell válni. Zsidók 7. 23—27, Márk 14, 12—26. KEDD: ZSOLTÁROK 50, 16—17. ROMA 2, 21. Krisztus követése új élet- és emberszemléletet ad. Kivezet el zárkó­zottságomból és alkalmassá tesz a szeretet gyakorlására. Elsősorban azonban magamon kezdjem a felmérést, alkalmas vagyok e az Ö követésére. János 7, 1—13. Márk 14, 27—31. SZERDA: EZÉKIEL 18. 27, I. TÍMÖTEUS 1, 12—13. önmagam megismerését és felmérését mégsem magam vég­zem, hanem a Szentlélek. Az ő ereje végzi el bennem a meg­tisztítást és életem jobbá tételét.. János 13, 31—35, Márk 14, 32—42. CSÜTÖRTÖK: ZAKARIÄS 12, 10, RÓMA 8, 15. A Szent­lélek ajándéka az, hogy Krisztus uralkodik életünkön. Ez nem szolgáság, hanem szabadság, olyan élet és döntéssza­badság, amit csak ö adhat. Zsidók 10, 1—10, Márk 14, 43—52. PÉNTEK: ÉZSAIAS 65, 8, JÁNOS 3, 17. Isten végtelen hatalmával, nagyságával és tisztaságával nem távoli rettene­tes Ür többé, hanem a Szeretet. Ügy szerette a világot, hogy az Ö egyszülött fiát adta... János 11, 47—55, Márk 14, 53—65. c.„ . j.j. SZOMBAT: I. MÖZES 1, 27, EFEZUS 4, 24. Isten terem­tése nem zárult le akkor ott a „kezdetben”. Ma is teremt — újjáteremt. — Isten teremtése a bűn előtt nagyszerű volt, új teremtése még csodálatosabb. Legyen számunkra is az isteni teremtés új kezdet, II. Mózes 32, 30—34, Márk 14, 66—72. Ruttkay Levente .miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiii!ii|iiim!iVii!tniiiiMiiii!iiiiiiii)iiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiiii'i:i!i.| huh iritm mim i.t rná — MAKÖ. Március 16—22-ig igehirdetés-sorozatot tartanak a gyülekezetben SZALAY GYULA nagyéri református lelkész, JESZENSZKY TIBOR ambrózfalvai lelkész és KO­MOLY SAMUEL helyi lelkész szolgálatával. — HÁZTARTÁSI alkalmazottat keres fiatal orvosházaspár Csány- ban. Megbízható és becsületes je­lentkező érdeklődjék a kiadóhiva­talban. MEGBÍZHATÓ jobb családnál 30 öves leánv iris• .^-r- úszo­bát keres. Cím a kiadóban. — bundák divatos 'átszabása, használt szőrmék vétele Somogyi szűcsnél, Bp., V. Kossuth Lajos u. 1. Udvarban. HÓFEHÉR HAJÚ, JÓSÁ­GOS TEKINTETŰ portrék dí­szítik nálunk a falusi ottho­nokat, Kossuth apánk képe, aki akkor lopózott igazán a nép szívébe, amikor a szám- űzöttek keserű kenyerét et­te... „Kifejezhetetlen érzelemvi­har dúlta lelkemet, midőn a világosi fegyverletétel honta­lanná tett. Nincs szó, mely arról fo­galmat adhatna. Leborultam hazám földjére, mielőtt határán átlépnék, — zokogva nyomtam reá a fiúi szeretet búcsúcsókját, — egy csipetnyi port vettem belőle magamhoz, — még egy lépés és úgy valék, mint a tört ha­jó roncsa, melyet a szélvész kidob1 a homokra egy sivata­gon. Egy török tiszt „Alláh”-t említve üdvözölt barátságo­san, — elvezetett a fekhe­lyemhez, melyet Isten szabad ege alatt számomra készítte­tett barátságosan és ... kardo­mat kérte, lesütött szemmel, mintha szégyenlené, hogy tö­rök magyart lefegyverez. Lekötöttem, átnyújtottam szótlanul, könnyel szemem­ben és ő jó nyugalmat kíván­va, magamra hagyott bána­tommal. Ha tudott-e a hitrege Ádámja nyugodni, mikor mö­götte, a kitaszított mögött, Éden kertjének kapuja be­csapódott, mivelhogy a jó és gonosz tudása fájának gyü­mölcséből evett! Én is ettem abból a gyü­mölcsből és felismertem a iót és a gonoszt és felemeltem kezemet a jónak védelmére a gonosz ellen. A gonosz győ­zött és én hazámból, — az én Édenemből kitaszíttattam. Ott álltam tompa meren­gésben a nem magyar Duna partján, melynek habjaiba amonnan felülről a magyar nemzet könnyeiből ég felé szállott vízpára csapadéka ve­gyült s kis távolságban tőlem rohant tova a Vaskapu szik- latorlaszán keresztül, zúgva, morogva, mintha szitkozód­nék a meg nem érdemelt végzet ellen .. Ezekkel a szavakkal vezeti be Kossuth „Irataim az emigrációban” című művét. És önkéntelenül adódik a szavakból a gondolat, hogy a nemzeti katasztrófát követ­ték' az egyéni katasztrófák s ezek között talán a legna­gyobb volt Magyarország el­ső köztársasága elnökének, kormányzójának katasztrófá­ja. Pedig ezek a szavak 1880- ban születtek, több, mint har­minc évvel' Világos után és az idő a lélek bánatát meg­szűrte, mégsem tudta begyó­gyítani a lázas reménység Világos sebét. NINCS NEMZETI TÖRTÉ­NETÜNKNEK még egy olyan alakja, aki olyan mélyen gyö­kerezne népünk szívében, mint „Kossuth apánk”,. aki­ről ‘ mesében-dalban szőtt tar­ka ábrándokat a bukott sza­badságharc gyermeke, a ma­gyar nép. A szelíd megjele­nésű. halovány arcú ember világfájdalmas tekintetű kék szemével egyike volt száza­da leggazdagabb energiafor­rásának. Számtalan szobor, A SZÁMŰZÖTT kép őrzi örökös dinamizmu­sát kifejező mozdulatait, amint katonát kér nemzetétől, áldo­zatot kíván a hazáért, vagy amint lendületes karja távol­ba mutatva a célra függeszti hallgatói figyelmét, a szabad­ság felé. Neve és alakja egy­beforrt a magyar szabadság eszméjével. Március 15.-ét, vagy a réform országgyűlése­ket, vagy a dicső szabadság- harcot egyaránt az ő neve fémjelzi. A történelem azon nagyjai közé tartozik, akiknek nem adatott idő a kiteljesedéshez és bár hosszú élettel ajándé­kozta meg Isten, a nemzet éle­tében mgiscsak üstökös volt. Villanásnyi idő csupán az, amíg ő tarthatta a kusza ese­mények között a gyeplőt, de a kurta másfél esztendő is elég volt ahhoz, hogy vállalja őt minden időre népünk. Igen, mert alig másfél év az, amíg számtalan nehézséggel küzdve állhatott nemzetünk élén (1848. március — 1849. augusz­tus). Pozsony és Világos a két határállomás számára. A köz­beeső tiszavirágnyi idő alatt kellett nemzetté kovácsolnia népét, felszámolnia évszáza­dos elmaradottságot, roppant katonai túlerővel mérkőznie a maroknyi honvédsereggel, bel­ső és külső ellenséggel meg­vívni. Kell-e, lehet-e ennél többet tenni, mint amit ő tett? Hisz nem volt olyan gond és olyan feladat, amely szinte kizárólag nem Kossuth vállán nyugodott. És hogy eb­ben az orkánban nem veszti el a fejét és napról napra ér­telmesen cselekszik, ez volt zsenialitása. Életének fele — tegyük hoz­zá a „hasznos fele” — az emigrációra esik. Először Tö­rökországban talál hazát, majd Angliában. Innen uta­zik át Amerikába. Bárhol jár a világon, mindent elkövet, hogy a magyar ügyet európai üggyé tegye. Európa 1848-tól a szabadságharcoktól és a for­radalmaktól feldúlt és nyug­talan volt. Ebben a nyugta­lanságban próbálta Kossuth hazája ügyét előre vinni. Ű az élő lelkiismeret, mert min­denütt megjelenik, ahol szóba kerülhet' a Monarchia igazság­talansága, a magyar nép el­nyomása. A francia—osztrák háború idején (1859) III. Na­póleonnal tárgyal. A francia zászló becsületévé teszi a ma­gyar ügyet. A porosz—osztrák háború előkészítésében (1866) megbízottja Bismarck-kal ve­szi fel a kapcsolatot. Olasz­országban 1859-től, majd egy évtizedig magyar légió áll ké­szenlétben, várva a kedvező jelre és Kossuth intésére. (A légió tisztjei és legénysége azután az olasz szabadság- harcban vették ki derekasan részüket.) Az olasz kor­mánnyal, Cavour elnökkel tart fenn szoros barátságot, hazája érdekében. HOL LEHET A HAZA ÜGYÉT SZOLGÁLNI? Ez a kérdés űzi és teszi fáradha­tatlanná. És Ausztriának iga­zán sok kellemetlen órát sze­rez Kossuth és az emigrációs kolónia tevékenysége. Az európai véleményalkotáshoz, közhangulathoz e kiváltságos tekintélyű férfiú rendkívül so­kat adott. A Monarchia ab­szolutizmusának megvetése Európa-szerte a közvélemény­től a jelentősebb fórumokig Kossuth műve volt. Idehaza is sokáig azt a dal­iam ot játszotta népünk, amelynek kottáját Kossuth az emigrációban írta meg. Csak 1867 táján tört meg a szoros kacsolat közte és a nemzet között. Lassan Deákék kezé­be került a vezetés. A Ki­egyezést Kossuth. nagyobb ka­tasztrófának tartotta, mint Világost. Ez év májusában szózatot intézett népéhez. Eb­ben Deákot jogfeladással vá­dolta. A nemzetet módfelett felizgatta a „száműzött” szó­zata s a Kiegyezés utáni álla­pot igazolta Kossuth látását. Ettől kezdve válik igazán naggyá. Valóságos mitológia veszi körül' a már megörege­dett „turini remetét”. Torino zarándokhelyévé lesz a nem­zetnek, ahol az önkéntes száműzött előtt rója le hálá­ját és megbecsülését. Az agg remetéről így énekelnek a" század végén: Ott voltam én mostanában Kossuth Lajos szobájában. Áldott kézét mégfoghattam;, Élő szavát hallgathattam, ■ MOST HETVEN EVE, 189- március 20-án, 92 éves köré ban hunyta le szeméi a házé jáért örökké serénykedő ál lamférfi, látnok, izgató, szám űzött, akinek csak egy céljt vágya volt: nemzete szabaJ sága. Halálának híre mélye megrendítette az országot, i nép, a szegény magyar néi amelyet ő szabadíttot fel amely az ő szavára rohan csatába, úgy könnyezte, min senki mást. És ezekben könnyekben a végtelen szere tét és hűség , nyilvánult me hozzá és eszméjéhez. Hetve éve hunyt el. S benne evan gélikus egyházunk is gyerme két veszítette. Szerény büsz keséggel vallottuk mindi? hogy egyházunk fia, s gyá szunkban egyek voltunk magyar nemzettel. Tette el évülhetetlen dicső lapokat töl tött meg nemzetünk történeté ben, eszméje: a szabadság é haza, éltetője lett a késői nem zedékelcnek, amelyek benne . nemzet ideálját tiszteltél Egykor ott rohamoztak Kos suth seregében a honvédéi között a protestáns parasztle gények és szellemi téréi együtt esatározott egyházun] 48-ban vele az elnyomás é önkény ellen, összefonódott Ságunk jó példa volt ahhoz hogy a haza és nép ügyéér közösen vállalunk mindenkel felelősséget. Rédey Pál

Next

/
Thumbnails
Contents