Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-01 / 9. szám

KP. BÉRM. BP. 12. Isten b5jti ajándéka Mi adja meg egy ajándéknak az igazi értékét?> 1. Először is az ajándékozó. Ki adott nekünk ajándékot a golgotái kereszten? Az az Isten, Akit mi Atyánknak vallunk, tehát közel áll hozzánk és viszont, aki közel áll a szívével hozzánk, hiszen úgy sze­rette a világot — minket —, hogy a tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem odaadta mindnyájunkért, hogy éljünk általa. De hiba volna nem látni azt is, hogy ez az ajándékozó Isten hatalmas Űr, Aki ronthat, teremthet száz világot. Le­gyünk alázatosak, lássuk meg világosan, hogy ez a hatal­mas Isten bizony igen könnyen meglenne nélkülünk, ha nem szeretne bennünket olyan nagyon. Az ajándékozó Isten szent Isten, aki gyűlöli a bűnt. Hányszor és mennyire kellett ennek a szent Istennek le­győznie a haragját, nemtetszését, látva hitetlenségünket, szeretetlenségünket és sok-sok más mindent és milyen nagy­nak kellett lenni a szeretetének, hogy még 0 jöjjön elénk a bűnbocsánattal. Ha az ajándékozó személyén keresztül nézzük Isten böjti ajándékát, akkor látjuk csak, hogy mi­lyen értékes is az! 2. Egy ajándék értékét azután az is jelzi, hogy mibe került az az ajándék annak aki adja.- Pl. A bibliai szegény­asszony a két fillérének odaajándékozásával teljesen ki­fosztotta magát, egy gazdagnak viszont a százas is jelen­téktelen. Akkora ajándékot, mint Isten adott a kereszttel, más nem is tudott volna adni. Ez az ajándék Istennek, magának is mérhetetlenül sokba, a legtöbbe, a Fiába ke­rült. Aki látott már gyermekéért remegő édesanyát, aki temette már el a saját gyermekét, az tudja, hogy milyen x rettenetes fájdalom a szülőnek a gyermekét elveszteni. Es Isten odaadta értünk önként a Fiát. 3. De egy ajándék értékének a felmérésénél a legdön­tőbb meghatározó az, hogy mit használ az annak, aki kapja. Az ajándék ugyanis lehet értéktelen semmiség, amely pár napig tetszik, azután elkopik, vagy megunva eldobjuk. De lehet szívünknek értékes, drága emlék. Árthat is va­lamely ajándék, de használhat is. Isten golgotái ajándékának a haszna először — és ez a leglényegesebb —, hogy általa kegyelemből bűnbocsánatot és örök életet kapok. „Ügy szerette Isten a világot, hogy az 6 egyszülött Fiát adta, hogy aki hiszen Őbenne él ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Jézus maga így tanít minket: „Aki hisz annak, aki engem elbocsátott, annak örök élete van és nem megy kárhozatba, hanem által ment a halálból az életbe.” A bűnbocsánat egyenes következmé­nye az, hogy a bűnöm nem vádol többé sem itt, sem az ítéletkor. Nincs szörnyűbb dolog, mint amikor a bűnöm alatt szinte leroskadok, úgy el kezd vádolni miatta a saját szívem. Van annak jó 15 éve, idegösszeroppanásban ver- . gődő fiatal tisztviselőnő betegágya mellett álltam. Mi, akik jól ismertük a családot, nem értettük az egész dolgot. Las­san, nagyon lassan gyógyult. Sokszor látogattam, beszél­gettünk mindenről. Ő nem mondta, én nem kérdeztem, hogy mi történt. Sok idő múlva Ö terelte rá a beszélgetést. Tudja ugye, hogy édesanyám özvegy, s még három neve­letlen kis testvérem van. Édesanyám kért, hogy segítsem, én meg önző voltam. Azon a napon is szóváltás volt köz­tünk. Szegény anyám keserűen vágott oda egy éles meg­jegyzést. Mi történt? Ki tudja! Felugrottam és... végig kar­moltam szegény jó anyám arcát. A következő pillanatban már rémülten döbbentem rá, hogy mit tettem. Azután lát­tam, hogy kezem nyomán szegény, értünk koraöreg anyám arcán szivárog a vér, azután kicsordul a könnye. Könny és vér összefolyva alácsöppen. Csak álltam bénultan, aztán elkezdtem szédülni. Többre nem emlékszem. Sokáig nem tudott megnyugodni. Evek múlva találkoz­tunk. Boldogan mondotta el, hogy nyugalmat talált Isten­nek ebben az üzenetében: „Elég Néked az én kegyelmem.” Megbocsátott Isten! Tudom, hogy jó anyám is, és megbo­csátott a saját szívem is. Nem vádol a bűnöm többé itt és majd az ítéletkor sem. Ott állok akkor majd az én Uram előtt, felnyittatik életem könyve, gondolataim, szavaim, cselekedeteim, mulasztásaim, vádolni kezdenek, de akkor hiszem, hogy elfedezi minden bűnömet az én Uramnak értem hozott áldozata és Benne és általam ajándékul kapom a kegyelmet. Ilyen nagy haszna van Isten ajándékának, amit Krisztus áldozatában adott. Isten szeretetből adott nagy ajándékát bűn volna egy­szerűen csak tudomásul venni. Isten, atyai szívétől indíttat­va, szeretetből békéit meg velünk és ez minket is kötelez a szeretet és békesség gyakorlására. Szeretni Istent azonban ezen a földön csak az embereken keresztül lehet. A kettő egymástól elválaszthatatlan. János apostol erről így tanít: „Aki azt mondja, hogy szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, az hazudik, mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az az Istent, akit nem lát?” Ez a szeretet nem ismerhet érdeket. Máté evangéliu­mában ezt olvassuk: „Ha csak azokat szeretitek, akik tite­ket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek.” Krisztus köve­tője jót tesz ellenségével is. Szeretetből elhordozza mások gyengeségeit, tud bízni a másikban, kész hordozni a másik terheit, segítve azon, ahogyan csak módjában van. Nem ismer faji, felekezeti, világnézeti megkülönböztetést, de mindenkiben testvérét látja, akinek a jóval szolgálni akar. Felismeri a szeretet nagy parancsát és tudja azt is, hogy embertestvéreit szeretni nem csak jog, hanem kötelesség, mivel Isten is, csupán szeretetétől indíttatva adta értünk ha­lálra egyetlen Fiát is. Ez a szeretet késztet bennünket a békesség szolgálatára. Nekünk, kik álltunk bombázásokban összeomlott városok, füstölgő omladékai fölött, akik láttunk embereket, amint a fájdalomtól szinte félőrülten keresték a halottak véres ron­csai között hozzátartozóilcat, szülőt, hitvest, testvért, gyerme­ket, nekünk tudnunk kell, hogy milyen nagy dolog a béke. Befejezésül még csak egyet. Mit csinálunk Isten nagy böjti ajándékával. Egy ajándékot meg is lehet becsülni, de meg is lehet vetni. Imádkozzunk így: „Kérlek, halálod ára rajtam ne vesszen kárba.” Ámen. Bárdosi Jenő dabronyi lelkész, február 23-i rádiós igehirdetéséből Róma 8,32 alapján Mikor készül el az új magyar bibliafordítás ? Lapunkban — s a magyar protestáns egyházi sajtó töb­bi hetilapjában — az elmúlt hónapokban szűkszavú közle­mények jelentek meg a MA­GYAR 'BIBLIATANÁCS új­jáalakításáról és üléseiről. Kérdést intéztünk DR. VETŐ LAJOS püspökhöz, a Magyar Bibliatanács elnökéhez, tájé­koztassa lapunk olvasóit és egyházunk közvéleményét a Magyar Bibliatanács munká­járól, közelebbről az új ma­gyar bibliafordításról. Vető Lajos püspök a kö­vetkezőket mondotta: — KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY A FELSZABADULAS ELŐTT és még azután is inéhány évig a BRIT ÉS KÜLFÖLDI BIB- LIATÁRSULAT gondosko­dott a magyar protestáns egyházak bibliaszükségleté­ről. Egyházaink nagyobb fele­lősségvállalásának egyik jele volt, hogy pár évvel a fel- szabadulás után megalakítot­ták a Magyar Bibliatanácsot. A magyar protestáns egyhá­zak időről-időre szerződéssze­rű megállapodásban rögzítik a bibliakiadással kapcsolatos teendőiket. Az ilyen megálla­podás lejárta után szükséges a Bibliatanács újjáalakítása. Ilyen értelemben alakult újjá az elmúlt év végén a Magyar Bibliatanács, mely a tagegy­házak küldötteiből tevődik össze. Mindenekelőtt a szokásos formaságokat intézte el újjá­alakulása után Biblitaná- csunk. Nevezetesen megtár­gyalta az elmúlt évek elszá­molását, s az új költségve­tést jóváhagyta, majd be­hatóan foglalkozott az ezévi bibliakiadással. Meg kell jegyeznem, hogy a biblia kiadásának joga, mint az állami törvények sze­rint megbízott jogi személyé, a magyar református egyház konventjéé. A református egyetemes konvent a biblia kiadását Bibliatanácsunk ja­vaslata alapján és ellenőrzé­sével végzi. A MAGYAR EGYHÁZAK BIBLIASZÜKSÉGLETENEK folyamatos kielégítésén kívül kezdettől fogva í'őfeladatának tekintette a Magyar Biblia­tanács a bibliának a mai teo­lógiai ismereteknek s a mai magyar nyelvnek megfelelő újra fordíttatását és kiadását. Tudvalevő ugyanis, hogy a most használatos s még jó néhány évig használandó ma­gyar bibliánk alapjában Ká­rolyi Gáspár 1590-ben meg­jelent bibliafordítása. Azóta sok idő telt el. Sokat fejlőd­tek a biblia jobb megértését lehetővé tevő tudományok, közelebbről az ókori történe­lem, régiségtan és nyelvtu­domány. Hiszen a biblia két ókori nyelven keletkezett, óhéber és görög nyelvein. Az elmúlt majdnem 400 év alatt a magyar nyelv is sokat vál­tozott és fejlődött. Már a múlt században is sokan érez­ték, hogy a Károlyi-féle bib­liafordítást modernizálni kell s 1908-ban ezt a feladatot több-kevesebb sikerrel el is végezték. Most használatos bibliafordításunk már ilyen átdolgozott, „revideált” szö­veg. Azóta még több fény derült a biblia kortörténeté­re és nyelvére. Gondoljunk például a holt-tengeri teker­csek felfedezésére és megfej­tésére. Mindez érthetővé te­szi, hogy szerte a világon a protestánsok, katolikusok, orthodoxok egyaránt fáradoz­nak a biblia jobb, korszerűbb fordításán. Ebben az össze­függésben különösképpen is sokra kell becsülni a Magyar Bibliatanács fáradozását az új magyar bibliafordítás ér­dekében. Az újra-forditás munkája közel tizenöt éve folyik. Újjáalakult Bibliatanácsunk megállapította, hogy az Őtes- tamentom fordítása nagyrészt elkészült, s most már csak a felülvizsgálat, összeegyeztetés persze még mindig gondos munkát igénylő feladata van még hátra. A megjelent és a szakembereknek megkül­dött próbafüzetek igen jó eredményről tanúskodnak. AZ ÜJTESTAMENTUM ŰJRAFORDÍTAsANAL több a probléma. A XX. század­ban többen megpróbálták korszerűen lefordítani ma­gyar nyelvünkre az Üjtesta- mentumot. Evangélikus rész­ről például Masznyik Endre és Raffay Sándor, református részről pedig: néhai Czeglédy Sándor. Ezeknek a fordítá­soknak vannak jó oldalaik is, de inkább a végleges, korszerű fordítás előtanul­mányaiként kell értékelnünk őket. Az eddigi tapasztalatok és eredmények felhasználásá­val, de egészen újonnan kell Egy hirosiimai kórházban mely a sugármegbetegedése­ket kezeli, a vezetőség köz­leménye szerint meghalt egy fiatal nő, aki 18 évvel ezelőtt az atombomba-robbanás után két nappal született. Az anya akkor 2,1 kilométernyire volt a robbanás központjától. A kislány normálisan nőtt fel s férjhezment, de 1962 júliu­sában hirtelen alkut fahérvé­az Új testamentumot lefordí­tani a legjobb nyelvészeti és teológiai tudás alapján. Ezt a feladatot Bibliatanácsunk javaslatára háromtagú szak- bizottság fogja megoldani. A bizottság tagjai: Profile Ká­roly evangélikus, Dr. Varga Zsigmond református és Czeglédy István református teológiai professzorok, akik alkalomról-alkalomra mások segítségét is igénybe veszik, s mindenek előtt az ótesta- mentomi szakbizottsággal mű­ködnek együtt. A feladat nagy és szép. Ha az új fordítás sikerül, talán évszázadokon át ez lesz a magyar protestáns egyházak bibliája. Az igények nagyok és magasak. A sok előtanul­mány után erős a reménysé­günk, hogy három-négy év alatt a teljes bibliafordítás elkészül. A Bibliatanács véle­ménye szerint előreláthatólag 1967-ben vehetjük kezünkbe az új, korszerű magyar bib­liafordítást. Végül ízelítőül közöljük az egyik próbafüzetből a 131. Zsoltár fordítását. rűsóg’ben betegedett meg és meghalt. A kórházi vezetőség felvilágosítása szerint ez az első ismert eset, hogy valaki aki a robbanás idején még nem élt, a robbanás követ­keztében meghalt. A kórház évi jelentése szerint ott 1963- ban 41 páciens halt meg az atomrobbanás következmé­nyeképpen. „EGY, AZ ÚRBAN ELCSENDESEDETT LÉLEK ÉNEKE L Zarándokének. Dávidé. CRam, nem Hivalkodott f5I szívem, nem fennhéjázok szemeim, nem járok olyan dolgokban, amelyek nagyok és csodálatosak előttem. 2. Bizony lecsendesítettem, és elhallgatattam lelkemet. Mint elválasztott gyermek az anyjánál. mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem. 3. Reménykedjék Izráel az ÜRban mostantól fogva mindörökké!” IMÁDKOZZUNK Lakács 1144—28 Jézus Krisztus, mi Urunk, magasztaljuk hatalmadat, amellyel megtöröd a bűn uralmát az emberi életben. Te­szed ezt a bűnbocsánattal. Ahol hirdetteted, vége a bűn hatalmának, mert Istenünk nem tekinti többé vétkeinket. Kérünk, add most is nekünk megbocsátó szavadat, hogy nyomában lelkűnkbe békesség, a tisztaság boldogsága köl­tözzék. Aztán töltsd meg lelkünket és életünket, kérünk, a hálaadás örömével és feladataink teljesítésével,, hogy ne térhessen vissza önzésünk, szeretetlenségiink és sok más, vétkünk. Amikor pedig újra botlunk, és megint rászoru­lunk bocsánatodra, ne engedd, hogy elcsüggedjünk, k étség- be essünk, hitünk a bűneink állandósága miatt megrendül­jön, s azt véljük, hogy elvesztünk. Add újra és újra, ismé­telten, kegyelmedet életünk folyamán, mert mi szünet nél­kül csak bocsánatodból élhetünk. így ajándékozd nekünk az igédben rejlő erőt, hogy kegyelmed evangéliumát megőrizzük lelkűnkben. Tégy ben­nünket általa boldog emberekké, akik gazdagok szereteted bizonyságában és a szeretet szolgálatában. Hálát adunk Neked Máriára árasztott kegyelmedért, aki Téged testében hordozott és anyaként gondozott. De hálát adunk Neked a nagyobb boldogságért, a Te beszéded hallgatásáért, elfogadásáért, a hitért és az örök élet re­ménységéért. Ezzel kapcsolsz össze mindenkit az egyházban, élőket és már holtakat, azonos kegyelemben, azonos szol­gálatban. ' Ezzel a részünkre is jutott kegyelemmel fordulunk most Hozzád, a történelem Urához, és kérünk Téged, ter­jeszd ki szereteiedet az egész világ felett. Áldj meg min­den erőfeszítést, amely emberek boldogabb földi életéért ío lyik. Segítsd mindenütt a Földön az ellentétek megoldását, s gátold meg, hogy vér hulljon emberkéz nyomán. Adj békességet, ó Jézus, ó Jézus! Ámen. Hirosivna Az Erősebb Hófehér márványtömb he­vert Firenzében. Szobrászok vizsgálgatták, méregették, de azt tartották, hogy teljes nagyságában alkalmatlan ar­ra, hogy felhasználják. Y ala­ki ugyanis oly rosszul hasí­tott ki belőle egy darabot, hogy ezzel hasznavehetetlenné vált. Aztán jött a msster: Michelangelo. Hatalmas aka­raterővel munkához látott, s ho szú hónapok fáradsága után gyönyörű szobor: a Gó­liátot legyőző parittyás Dávid alakja formálódóit ki az el­rontott márványkőből. Nemcsak a művészt, hanem az embert is mindig foglal­koztatta az, hogy az elrontot- tat helyrehozza, a hibákat ki­javítsa, a nehézségeket le­győzze. Úrrá legyen minden olyan erőn, amely eddig 1c- láncolta, megkötözte, kiszipo­lyozta. Erőt vegyen a gonosz­ság legkülönbözőbb megnyil­vánulásán, amely eddig hát­ráltatta, mátelyezte, vagy va­kította. Megszabaduljon a rabszolgaság, a háborúk,' ba­bonák, betegségek, szegénység rémétől és újat alkosson: iga­zi, egészséges, szép, boldog élétet, hogy az értéktelen kő­tömbből kincs legyen. A böjt harmadik vasárnap­jának evangéliuma arrói be­szél, hogy azért lehet győzni a gonosz felett, azért lehet ú,j életet élni, mert Jézus hatal­masabb, mint a sátán és le­győzte azt. A böjt harmadik vasárnap­ja arra az Erősebbre mutat» Aki az emberen történt ron­tást is legyőzte, az embert szabaddá tette a bűn hatal­mától. Jézus erősebb a go­nosznál es azoknak, akik Vele vannak, Benne hisznek, az a reménységük, hogy Uruk előt­tük jár diadalmasan. Nem­csak egy-két embert mentett meg, hanem az egész világot megváltotta. Elhozta Isten or­szágát. A böjt harmadik vasárnap­ja ma nem a szenvedő Krisz­tust mutatja nekünk, aki sze­líden és engedelmesen balt meg a kereszten, akit sajnálni szoktunk és együíl érzünk ve­le. Ma a diadalmas Krisztus áll elénk. Most láthatjuk: az ő szenvedése harc és az ő ha­lála győzelem. Bencze Imre lOSZKVA. Alexius pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, nyilatko­zatot adott ki az ortodox egy­ház és a római katolikus egy­ház kapcsolatairól. Hangoztat­ta, hogy VI. Pál pápa és Athe­nagoras pátriárka találkozásá­nak nincs különösebb jelentő­sége az ortodox egyházak ösz- szessége szempontjából, de barátságos légkör kifejezője. Alexius pátriárka szerint a párbeszédet tovább kell foly­tatni és abban a testvéregyhá­zaknak is részt kell venniófc KONSTANTINÁPOLY Az ortodox egyház ökume­nikus pátriárkája, Athenago­ras. elvileg elfogadta az ang­likán egyház fejének, a can­terbury érseknek meghívássá Angliába, május elejére j

Next

/
Thumbnails
Contents