Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-18 / 42. szám

Az Isten mentő szeretete Zsid. 12,7—13. Őszi időkben, amikor a nehéz sűrű felhők borítják az eget s sokszor nappal is éjjeli sötétség vesz körül bennünket, — botorság volna arra gondolni, hogy többé talán nem is süt ki a nap. Biztosak vagyunk benne, hogy a felhők felett ott ra­gyog és egyszer szétűzi a felhőket, hogy felettünk is kiragyog­jon. Sűrű felhők borítják be az eget sokszor az ember, élete felett is. Vannak idők, mikor nagyon megrohannak a gondok és bajok. Sokszor a megpróbáltatások egész sorozata éri az embert. De vajon szabad-e a keresztyén embernek ilyenkor arra gondolnia, hogy a kegyelmes Isten arcát örökre eltakar­ták a szenvedések felhői? A szenvedés, a megpróbáltatás az sohasem cáfolja az Isten irántunk való szeretetét. Erről akar tanítani a mai vasárnap levélbeli igéje is. Igénk Isten fenyí­téséről beszél, mely különféle próbák és szenvedések alakjá­ban jelenik meg életünkben. Ezt Isten gyermekeinek úgy kell fogadni, mint az atya fenyítését gyermeke felé. Az atya sokszor kénytelen gyermekét fenyíteni, ha a rossztól vissza akarja tartani, — Isten még inkább kénytelen a bűnt nagyon szerető gyermekeit fenyíteni. A gyermek számára sokszor már az is nagyon kegyetlen do­lognak látszik, ha nem engedi a szülő a rosszat elkövetni. Mi­lyen sokszor érezzünk mi Isten felől nagyon kemény megpró­báltatásnak már azt is, ha a bűntől akar visszatartani. Mi gyer­mekek pedig nagyon szeretjük a bűnt, éppen ezért milyen sok­szor kell bennünket Istennek megállítania a bűn útján. Éle­tünkben a hitünknek nagy harcát ott vívjuk meg, amikor a bűntől visszatartani akaró Isten fenyítése mögött meg tudjuk érezni a mentő atyai szeretetet. Életünk sok nehezen érthető, eseménye ott nyer értelmet, amikor Istenre úgy tudunk nézni, mint akinek egy vágya van az ember felé: megtérjen és éljen. Ezért tesz mindent. Természetesen a fenyítés az első pillanatban nem látszik Örvendetesnek, hanem keservesnek. Az, aki fényit, nem lát­szik kedvesnek és főleg nem látszik szerető mennyei Atyának. Sok szív keményedik meg éppen ezért és vádolja Istent kegyet­lenséggel. Sok gyermek érzi nagyon igazságtalanul azt, hogy az őt visszatartó atya, kegyetlen hozzá. Később rájön, hogy amikor kegyetlennek gondolta, akkor szerette a legjobban. Istennel, a mi Atyánkkal is így vagyunk. Egyszer rájövünk, hogy mennyire szeret, de Istenünk azt akarja, hogy ne későn jöjjünk erre rá. Azt akarja, hogy tudjuk hinni a fenyítésben is a mentő szeretetét. Ha rendületlenül hinni tudunk ebben a szeretetben, akkor szétfoszlanak a sűrű felhők és kiragyog újra á napfény. Aki nem veszti el reményét és a fenyítést is el tudja fogadni gyermeki hálával Isten kezéből, annak életében Igenis kiragyog Isten szeretetének ragyogó fénye. Ezért biztat így az ige is: „a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térde­ket erősítsétek meg!” Kökény Elek HÍREK. — Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni igéje: Jn 4,47—54; délelőtti alapigéje: Zsid. 12,7—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 25-én, vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Sár­kány Tibor hartai lelkész. — KISVÁRDÁN október 4- én gyülekezeti napot tartottak. A délelőtti istentiszteleten Megyer Lajos esperes végzett igehirdetői szolgálatot. Délu­tán . a református hívekkel együtt közösen tartottak is­tentiszteletet. Ezen az isten­tiszteleten Gáncs Aladár vé­gezte az igehirdetést, az isten­tiszteleten a nyíregyházi ének­kar kamaraegyüttese műkö­dött közre Megyer Lajosné szólóénekével. — KELENFÖLDÖN október 18-án estó a 6 órai istentiszte­let keretében a gyülekezet ének- és zenekara Bach, Hän­del, Corelli, Gárdonyi műve­ket ad elő. — PESTÚJHELYEN október 18-án 5 órakor a templomban gyülekezeti estet tartanak, amelyen az angyalföldi gyüle­kezet énekkara és a teológu­sok szolgálnak. — MISKOLCON október 2- án tartotta ülését a Tiszánin- neni Református Egyházkerü­let szavazatbontó bizottsága. Ezen az ülésen a presbitériu­mok Ráski Sándor miskolci lelkipásztort választották meg az Egyházkerület püspökévé, majd dr. Űjszászy Kálmánt, a sárospataki Tudományos Gyűj­temények felügyelőjét válasz­tották meg a Tiszáninneni Re­formátus Egyházkerület fő­gondnokává. Haubner Máté gyülekezete PRÁGÁBAN szeptember 22-én és 23-án tar­tották a II. Keresztyén Béke- Világgyűlés után újjáválasztott Nemzetközi Titkárság első ülését. A megbeszélésen Ondra főtitkár vezetésével foglalkoz­tak a II. Keresztyén Béke- Világgyűlés eredményeivel és visszhangjával. Ezeket minden vonatkozásban pozitívan érté­kelték. A Nemzetközi Titkárság ülése foglalkozott annak a ki­adványnak az előkészületével, amelyik magában foglalja majd a II. Keresztyén Béke- Világgyűlés dokumentumait. A nagygeresdi gyülekezetei a múlt század közepétől kezd­ve sokáig így emlegették: Haubner Máté gyülekezete. Ennek története pedig az, hogy Haubner Máté püspökünket, az 1848-as szabadságharc egyik nagy hívét, 1848-ban kiadott és a szabadságharc mellett síkra- szálló pásztorleveléért a kufs- teini börtönbe zárták. Ebben a börtönben raboskodott pár évig. Később kegyelmet kapott a nagyhírű püspök, de kikötöt­ték, hogy volt gyülekezetébe, Győrbe nem mehet vissza. Ek­kor Nagygeresd hívta meg papjának. Figyelemre méltó, hogy Haubner Máté Győr után, szívesen elfogadta Nagy­geresd meghívását. A parókia falán emléktábla hirdeti naey nevét. A nagygeresdi hívek blyan lelkészlakást építettek Haubner Máténak és család­jának, hogy az még most is szép. Magam, mint fiatal lelkész, aki a régi Soproni Alsó Egy­Budapesten, 1964. október 18-án Deák tér de. 9. (úrv) dr Kékén András de. li. (úrv) Hafenscher K. du. 6. dr. Kékén A. Fasor ide. fél 10. Szirmai Z. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán du. 5. Szeretetven- tiégség Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. lél ll. Kará­csony Sándor u. de 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12 Thaly Kálmán u. de. 10. Hegedűs Lajos de. 11. Rédey Pál du. 6. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Hegedűs Lajos Zugló de. 11. (úrv) szuppl. Rákosfalva de. 8. szuppl. Gyarmat u. de. fél .10 szuppl Fóti út de. 11. Káposz­ta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Új­pest de. 10. Blázy Lajos Pester­zsébet de. ló. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Ittzés Já­nos szuppl. Rákospalota MÁV Te­lep de. 8. Rákospalota Nagytemp­lom de. 10. Rákospalota Kistemp- lom du. 3. Sashalom de. 9. Karner 'Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 11. Schreiner Vilmos du. 7. Várady Lajos Torockó tér de fél S. Schreiner Vilmos Öbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp pezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Csengődy László de. 11. Csen­gődy László du. fél 7. Csengődy László Budakeszi de 8. Ruttkay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Uzon László de 11. (úrv) Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán házmegyében kezdtem pályá­mat, az ősi szép, nagygeresdi templomot, a tízek templomá­nak neveztem, ugyanis a temp­lomhoz tíz község tartozik. Nagygeresdi templomunk Dr. Vető Lajos, az Északi Egyházkerület püspöke, októ­ber 4-én látogatást végzett a nagygeresdi gyülekezetben. Az Németvölgyi út de. 9. dr Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél. 10-. Csepel de. 11, 1 — HARMÖNTXJMOK speciális javítása garanciával. Adás vétel. jPokorny Pál Bp. IV. Üjpest, Rom­ját u. 120. Telefon: 493—017 — BUNDÁK, szőrmebélések, kucsmák, átszabások Somogyi szűcsnél. Bp. V. Kossuth Lajos u. 1 udvarban. — MEGVÉTELRE ajánldm: Üj- testamentum (Masznyik ford.) Evangélium (Masznyik ford.) Üj- testamentum (Raffay ford.) Újszö­vetség (Czeglédy ford.) Cím a kiadóban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VTI1., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.4355/2 Zrínyi Nyomda. Bpest Fv.: Bolgár I. INDEX 25211 ősi szép templomot, „műre- mek”-nek nevezte. Valóban az is! A mennyezet 15 méteres gerendáinak párjai, amelyek vörösfenyőből valók, csak a büki és a nemeskéri templom­ban találhatók meg. Hald je­gyezze fel a krónikás azt is, hogy a templom múlt század­ban épült toronyóráját még nem kellett javítani, azóta egy­folytában jár. Dr. Vető Lajos püspök a templomban, az összegyűlt hí­vek előtt, az aznapi levélbeü szentige, I. Kor. 6, 19 alapján hirdette Isten igéjét. „Nagyon örülök, hogy itt le­hetek ebben a szép gyüleke­zetben” — kezdte igehirdetését a püspök. „Sokat foglalkozunk mi a lélekkel, így is hívnak ben­nünket: lelkészek. Ez az ige pedig a testről szól. A testről szinte szégyellünk beszélni!” „Az ice azt mondja, hogy a testünk a Szentlélek templo­ma. Mivel a Szentlélek az Is­ten, így is mondhatnánk, hogy a testünk az Isten temploma. Az Isten pedig nem akarja, hogy ez a föld csonka-bonkák- kal legyen tele. Az Isten nem akarja, hogy háború és éhín­ség legyen... Az Isten szere­tet. Tehát nem nyers erő. ha­nem szeretet.- Ahol szeretet van, ott van az Isten.” „Mi Isten gyermekei va­gyunk. Isten, a mi mennyei Atyánk azt akarja, hogy sze­retetben éljünk, mert nagy do­log a hit és a reménység, de még a kettőnél is nagyobb a szeretet. Isten azt akarja, hogy szeretettel segítsünk a világra nehezedő feladatok megoldá­sában. Isten azt akarja, hogy minden tőlünk telhetőt megte­gyünk a rombolás és pusztu­lás megakadályozására.” Balogh Ernő, a gyüle­kezet lelkésze, aki negy­ven éve hirdeti Nagygeresden Isten igéjét, köszöntötte az egyházkerület püspökét. „Köszönjük, hogy hi? dtan és bölcsen vezeti az egyház hajóját — mondotta. Püspríc Űr bölcsen felismerte, hogy ennek a két világháború bor­zalmait átélő világnak békére van szüksége. Mi nemcsak örömmel, hanem hálával fo­gadtuk látogatását.” Majd a helyi Hazafias Nép­front külöttsége mondott kö­szöntést. Fülöp Dezső IZLAND SZIGETÉN Reykjavikban tartotta ülé­sét a Lutheránus Világszövet­ség végrehajtó bizottsága augusztus 30—szeptember 5. között. A múlt évi, Helsinki­ben tartott nagygyűlés alkal­mával létesült bizottság elnöke a Világszövetség új elnöke dr. Frederik A. Schiotz minneapo- lisi egyházi elnök. Az ülésen jelen voltak az újonnan meg­választott társelnökök is: dr. Martti Simojoki érsek (Tur­ku), dr. Andrzej Wantula püs­pök (Varsó) és Stefano R. Moshi püspök (Tanganyika). A megnyitó istentiszteleten dr. Fry, a Világszövetség elő­ző elnöke hirdette az igét. A helsinki nagygyűlés szá­mos szervezeti kérdés elinté­zésével bízta meg a végrehaj­tó bizottságot. Többek között feladatává tette a különböző felekezetekkel folytatott kap­csolatok ápolását. Ennek ke­retében beszámoló hangzott el a Vatikáni Zsinattal kapcsola­tos megfigyelésekről, a zsidó­ság kérdéseivel foglalkozó ér­tekezletről, amelyet a dániai Lögumban tartottak meg, to­vábbá az ökumenikus Ta­náccsal, a Református Világ- szövetséggel és az anglikán egyházzal folytatott tárgyalá­sokról. Külön figyelemmel fordultak az Ázsiában és Af­rikában élő evangélikus egy­házak kérdései felé. Három új tagegyházat vett fel az ülés, mégpedig a több egyházi szervezet egyesülésé­ből létesült új tanganyikai evangélikus egyházat, vala­mint a Romániai Népköztár­saságban élő 184 000 lelket számláló német nyelvű Ágos­tai Hitvallási Evangélikus egyházat és a 32 000 lelket számláló Ágostai Hitvallású Zsinat-Presbiteri egyházat (magyar nyelvű). A Világszövetség alkotmá­nyában is változtatásokat esz­közöltek. Kimondották, hogy az Ágostai Hitvallás és Lu­ther Márton Kátéja mellett a három ősegyházi hitvallás el­fogadása is feltétele annak, hogy valamely egyház a Vi­lágszövetség szervezetébe tar­tózhassák. Kimondták továbbá azt is, hogy a jövőben nem ötévenként, hanem hatéven­ként rendezik meg a világ evangélikusainak nagygyűlé­sét. A végrehajtó bizottság legközelebbi ülését jövőre Tanganyikában tartják meg. — HALÁLOZÁS. Karkus István, a tótkomlósi evangéli­kus egyházközség tíz éven át volt felügyelője 67 éves korá­ban elhúnyt. Az igaznak em­lékezete áldott! — Dr. Lőwe Károly, aki a budavári gyülekezetben év­tizedeken keresztül presbiter volt, 88 éves korában hosszas szenvedés után elhúnyt. „Is­ten örökéletet adott nekünk”. — Simányi Pálné, született Czékus Dorottya, Bauhofer György volt budavári lelkész unokája és Czékus István volt tiszakerületi püspök leánya, a budavári gyülekezet tagja 93 éves korában meghalt. „Az az Ígéret, amelyet ö ígért ne­künk — az örökélet.” HÉTRÖ—HÉTRE címen kapható az evan­gélikus áhítatos könyv, amelyik 53 hétre tartal­maz igét, igemagyaráza­tot és imádságot AZ ÄHlTATOS KÖNYV ARA 12,— FT Megrendelhető a Sajtóosztályon ISTENTISZTELETI REND HÉTRŐL—HÉTRE Keresztyén élet 2. Tim. 2, 5. . Heti igénk a szabályszerű keresztyén életre serkenti a ke­resztyéneket. Vannak a keresztyén életnek is szabályai, ame­lyeket a keresztyén embernek meg kell tartania éleje folya­mán. Ezeket a szabályokat a teremtő, megváltó és megszentelő Isten maga szabta meg gyermekei számára. Ezek megtartása nélkül az ember kiesik a „küzdelemből”, kiesik a cél felé való haladásból. Vájjon milyen szabályok ezek? A keresztyén élet első szabálya hit. Hit nélkül nem lehet rálépni az üdvösség felé vezető útra. Hit nélkül nem lehet továbblépni egy lépést sem. A hit az, amelyik állandóan kapcsolatot teremt Isten és a keresztyén ember között. A hit az, amelyik az élet sokszor nehéz buktatói után is talpra tudja állítani az embert. A hit az. amelyik Istenre és az üdvösségre irányítja a figyelmünket. A keresztyén élet másik szabálya a szeretet. A szeretet az, amelyik összekapcsol minket a másik emberrel. Azzal, aki velünk együtt halad az úton. Azzal, aki ugyanúgy örül a jó eredményeknek, mint mi, s akit ugyanúgy szomorúság tölt el a kudarcok, a bűnök láttára, mint minket. Szeretet nélkül nem lehet Isten útján járni. A keresztyén élet harmadik szabálya a szolgálat. Isten ezt is szabályul adta az Ö útján járóknak. És ennek a szabály­nak kettős jelentése van: jelenti egyrészt Isten szolgálatát, az engedelmességet, de jelenti a másik ember szolgálatát is. Nem könnyű ennek a szabálynak a betartása sem, mert az ember sokszor szívesebben járná a maga útját, mint az Istennek való engedelmesség útját, s bizony sokszor inkább pihenne a másik embernek való szolgálat helyett. Pedig szolgálat nélkül sem lehet Isten útján járni. Vegyük komolyan Isten figyelmeztetését és haladjunk hit­tel, szeretettel, szolgálattal a cél, az üdvösség felé. Harkányi László NAPRÖL-NAPRA VASÁRNAP: ÉZSAIÁS 44,22; CSELEKEDETEK: 13,38. — Amit cselekedtünk, azt nem lehet többé meg nem történtté nyilvánítani. Ezért van az, hogy kísért a múlt és zavar a je­lenben. Efezus 6,10—17; Zsoltárok 119,89—116. HÉTFŐ: ÉSZAIAS 43,18—19; RÓMA 12,12. — Mi megbo­csátunk egymásnak, de nem felejtünk. Ha feszültség támad közöttünk, akkor a megbocsátásunk ellenére is „beolvassuk” a múltat a felebarátnak. I. Korintus 9,24—27; III. Mózes 16,1—14; (Zsidók 4,14—16.) KEDD: EZÉKIEL 20,41; MÁTÉ 5,14. — Az Isten megváltá­sa más. Bűn törlés! Kiváltás ebből az állapotból. Üj kezdet lehetőségét biztosítja számunkra. II. Timóteus 2,1—5; HL Mózes 19,1—5, 9—13, 32—37; (Zsidók 4,14—16.) SZERDA: ZAKARIÁS 13,9; CSELEKEDETEK 13,22. „Megtisztítom őket, amint megtisztítják az ezüstöt.” Istent cse­lekedetein keresztül ismerjük meg. Neki köszönhetjük, hogy Atyánknak szólíthatjuk, mert ö előbb mondta: En népem vagytok! Róma 14,4—12; IV. Mózes 13,1—3; 21—33; (Zsidóit 4,11.) CSÜTÖRTÖK: H. MÓZES 23,2; MÁTÉ 7,13. — Az Isten szava nem mindig tiltás. „Menjetek be a szoros kapun.” Ez az út az ember javát szolgálja. Ez vezet az örök életre. I. KorintuS 9, 13—18; IV. Mózes 14,1—25; (I. Korintus 10,5—6.) PÉNTEK: ZSOLTÁROK 25,5; JÁNOS 17,17. — Az Isten nevének segítségül hívása sohasem jelenti azt, hogy lemondd tam önállóságomról. A keresztyén ember tudja azt, hogy Isten az Ö beszédével tesz igazán szabaddá és nyílttá embertársain» felé. Lukács 22,31—38; IV. Mózes 21.4—9; (János 3,14—15.) SZOMBAT; ZSOLTÁROK 86,7; JÁNOS 17,9. — Jézus Krisztus Főpapi imájában nem kéri a tanítványi sereg kivo­nulását a világból, hanem azt, hogy az Isten itt őrizze meg ebben a világban az ö népét, miközben végzi hivatását. I. Ktv rintus 7,29—31; (I. Tesszalonika 5,24.) Káposzta Lajos Vatikáni jelentésünk A Mária-vita A múlt számban közöltük a II. Vatikáni Zsinat most megnyílt harmadik ülésszakának első eseményét, a pápa be­szédének ismertetését, hozzá fűzött megjegyzéseinkkel. Az alábbiakban az ülésszak első hetének másik jelentősebb meg­nyilvánulásával, a Mária-vitával foglalkozunk. Az új zsinati ülésszak első napjaiban a Máriáról szóló fejezet felett folyt vita. A két ülésszak között a teológiai bi­zottság e fejezet címéből le­vette az „egyház anyja” kife- jazést, és a címben nem sze­repelteti a Mária mint „köz­benjáró” kifejezést sem. E két kifejezés körül forgott most a vita. Egyesek Mária tiszteletének megcsorbításá­val vádolták a bizottságot ezért. Ruffini örömét fejezte ki, hogy a „közbenjáró” kife­jezés szerepel a fejezet szöve­gében, mivel azt — szerinte — az egész egyház elismeri. Számunkra örvendetes, hogy többen bibliai hangot ütöttek meg ebben a kérdés­ben. Léger francia kardinális hangsúlyozta, hogy Pál apos­tol világos kijelentése Krisz­tus egyedüli közbenjárásáról nem engedi meg a „közben­járó” kifejezésnek Máriára való használatát. Bea bíboros kételyét fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy Máriára vo­natkozóan a „közbenjáró” ki­fejezés kielégítően megalapoz­ható-e a Szentírásbói és a ko­rai hagyományból. Kijete»- tette, hogy a Mária-tisztelét­nek Krisztus-központúnak kell lennie. Döpfner münche­ni bíboros kifejezte azt a vé­leményét, hogy Krisztus mű­vében Mária részvételét úgy keli megfogalmazni, hogy az „elszakadt testvérek” ne lát­hassák benne egyik vagy má­sik bibliai hely elhanyagolá­sát. Ezt a felszólalását 90 né­met nyelvű és skandináv zsi­nati atya nevében tette meg. Ezek a zsinaton elhangzó véleménynyilvánítások mutat­ják nekünk, hogy a pápai irányváltozás ellenére is van egy olyan vonal a római egy­ház főpapjai között, amely tud biblikusabban gondolkoz­ni, és szemben áll olyan né­zettel, amelyet például egy spanyol püspök hangsúlyozott, hogy „Máriának, mint az egy­ház anyjának” elnevezését nem szabad elhagyni, mert az kisebbíti Mária tiszteletét. Máriát, mint Isten Fiának anyját, mi protestánsok is tiszteljük, emlékét szeretettel őrizzük, benne a hit egyik példáját látjuk, de nem feled­kezünk meg arról a bibliai igazságról, amelyre a francia bíboros-utalt: „Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek között, az embej Krisztus Jézus” (i Tim 2,5&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents