Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-10-11 / 41. szám
KP. BÉRM. BP. 'J$. „Használjuk fel a műló időt!"I Az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, D. dr. Vető Lajos október 3-án kiadott körlevelének bekezdésében írja lelkészeinknek: A REFORMÁCIÓ HÓNAPJÁBAN szeretettel köszöntőm kedves Szolgatársaimat. A reformáció hónapjának különösen a végén gyülekezeteinkkel együtt megemlékezünk az egyház megtisztulásáról és megújulásáról, melyet évszázados reménykedés után Luther Márton révén tett lehetővé Isten végéremeheietlen kegyelme. Gyülekezeteinkkel együtt lelkesen és örömmel adjunk hálát Istennek reformációi nagy művéért. Behatóan és meggyőződéssel hirdessük a reformáció nyomán világosan felragyogó isteni kinyilatkoztatást a bűnről és a megigazulásról, a kegyelemről és a hitről. Hirdessük főleg, hogy az egyház népének ma is szól Isten üzenete: Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint” (Ef. 4, 23.). Reménységgel, szeretettel nézzük a római katolikus egyház vívódásait és küzdelmeit belső megújulásáért. Tegyünk bizonyságot arról, hogy ez is igazolja a reformátorokat és a reformációt, nemkülönben evangéliumi protestáns eleinket. Hirdessük, hogy a reformáció szükséges volt akkor és ma is szükséges. Miért szükséges ma az egyház megújulása? Azért, mert az egyház feladatköre ma sokkal tágabb és mélyebb, mint akárcsak 20—30 évvel ezelőtt is volt: soha nem látott lehetőségek nyíltak meg világszerte az egyházi szolgálat számára. A második világháború befejezése után az emberiség legjobbjai ráébredtek a nagy felelősségre és feladatra: minden erővel meg kell akadályozni, hogy új háború pusztítsa életünket, kultúránkat s újra mérhetetlen szenvedést és nyomort zúdítson népünkre és minden népre. Az országépítésben eddig elért minden nagy eredmény buzdítson a békéért való fokozott imádkozásra és munkálkodásra. Tegyünk bizonyságot arról, hogy a béke a felemelkedés és az élet útja. Tegyünk bizonyságot arról is a megnövekedett idegenforgalom révén adódó lehetőségek alkalmával, hogy mi lelkesen és oda- adóan munkálkodunk együtt azokkal a más felfogású embertársainkkal is. akik. idehaza és határainkon túl a népek békéjéért és az emberiség jobb jövendőjéért fáradoznak. ILYEN TISZTA LÁTÁSSAL és határozott célkitűzéssel, jó reménységgel menjünk majd át Isten nevében a közelgő új egyházi esztendőbe is. Használjuk fel a múló időt szolgálatunk hűséges, értelmes és gyümölcsöző végzésére hazánk, •népünk, egyházunk javára és Isten nevének dicsőségére. Evangélikus teológiai professzor Bonnban Dr. Pálfy Miklós teológiai professzor a bonni Teológiai Fakultás meghívására előadásokat tart Bonnban. Ugyancsak előadást tart Beienrode- ban is, a néhány éve elhunyt nagy német teológus, D. H. Itvand bonni professzor barátainak és tanítványainak ez évi konferenciáján. Dr. Pálfy Miklós professzor október 6-án utazott el feleségével Nyugat-Németonszág- ba. Teológiai konferencia Pécsett SZEPTEMBER KÉT UTOLSÓ NAPJÁN három egyházmegye — a bács-kiskuni, Somogy—zalai, és a tolna-baranyai — Pécsett teológiai konferenciát tartott, amelyen jelen volt D. Káldy Zoltán püspök, mint előadó is és D. dr. Vető Lajos püspök. A konferencián a három egyházmegye szinte valamennyi lelkésze részt vett. Ez annak a jele, hogy lelkészi karunk teljesen nyitott egyházunk teológiai kérdéseinek a megvitatására. Sőt igényli ennek a munkának a kiegészítését saját tapasztalatai alapján. A mintegy hetven lelkész ennek megfelelően két teljes nap megfeszített munkájával gazdagította a konferencia eredményét, és ugyancsak meggazdagodva térhetett vissza gyülekezeti szolgálatába. A konferencia folytatása volt a budapesti Teológiai Akadémia rendezésében a tavasszal sorrakerült munkának. Mint már akkor hírül adtuk, az Akadémia szűk helyi adottságainak megfelelően a lelkészeknek csupán egy részét tudta vendégül látni. De már akkor is készen állt a terv, hogy a tapasztalatokkal kiegészülő konferenciai anyag nagyobb körzetek lelkészeivel együtt folytatásra kerül, így jutott el egyházunk Akadémiája Pécsre, amelyben annak jelét is látnunk kell, hogy Akadémiánk teljes közösségben és egységben dolgozik lelkészi karunkkal. A KÖZÖS ÖSSZEFOGLALÓ TÉMA ugyanaz volt, mint tavasszal: egyházunk mögöttünk álló ötven esztendejének a felmérése, öt bő és részletes tanulmány került megvitatásra. Felmérte a konferencia az elmúlt ötven esztendő történelmi, egyháztörténelmi, teológia-történelmi teológiai munkásságát, és a múltból átlépett a jelenbe. Megállapítást nyert, hogy egyházunk mai helyzetének megértéséhez nélkülözhetetlen közvetlen múltunk ismerete, az útkeresésnek, a tusakodásnak és várakozásnak megmegismétlődő fázisainak tu- ■ datosítása. VANNAK EREDMÉNYEINK, és ezek az eredmények nem elbizakodottakká, hanem szerényekké tesznek, mert Isten olyan történelmi szituációban próbálta meg egyházát hazánkban, amelyre még nem volt példa. Ez a tény roppant felelősséghordozást jelent és érettséget jelent. Isten Szent- leikének világosságában, Isten akarata előtti alázattal drágának és értékesnek tartjuk ezeket az eredményeket. Teológiai munkánk mégis csonka lenne így, ha nem tennénk a súlypontot a jövendőre. Mert minden történelmi felismerés és minden múltbeli tapasztalat és tanulság annyit ér, amennyit a holnapban gyümölcsözrtetni tudunk. Ezért a tanulmányok befejezése ért a címet hordta: „Feladataink”. EGYHÁZUNK MAI ARCULATA már túljutott az útkeresés állapotán. Szerényen így fogalmazhatnánk: úton vagyunk. Sok vihar, bot- ladozás, és botorkálás után vette észre egyházunk Ura akaratát, hogy helye a szocializmust építő magyar hazában van. Itt kell feladatát, szolgálatát hűségesen végeznie. A konferencia nagy élménye éppen abban van, hogy közös látása volt a három egyházmegye lelkészi karának csak úgy, mint a tavaszi, Budapesten gyűlésező lelkészelvnek. A vélemények, látások, nézetek a vitákban tisztultak, és egyre közelebb kerültek annak helyeslésében, hogy nagy vargabetűk után találtuk meg egymás kezét és szívét a hűséges szolgálatban, amelyre Jézus Krisztus hívott el bennünket. A VERDÉGLÁTÓ PÉCSI GYÜLEKEZET is találkozott a lelkészekkel. Közös esti istentiszteletben kapcsolódtak egybe igével, imádsággal és énekkel, a déli egyházkerület püspökével és Teológiánk tanáraival. Az előadásokat sorrendben Rédey Pál intézeti tanár, dr. Pálfy Miklós, dr. Ottlyk Ernő és Prőhle Károly professzorok és D. Káldy Zoltán püspök tartották. A megbeszéléseken hozzászólásaival szinte valamennyi lelkész gazdagította az előadások anyagát. Az; istentisztelet szolgálatát Balikó Zoltán, pécsi lelkész és a budapesti vendégek végeztéik. R. P. Protestáns eayházi liíi!Jöt!ség a; Earápai Egyházak nyhorgi konlerenciáján Az Európai Egyházak konferenciáját október 5-től 9-ig tartják Dániában. A konferencián a magyarországi protestáns egyházak négytagú küldöttsége is részt vesz. Evangélikus egyházunk részéről D. KÁLDY ZOLTÁN püspök és DR. OTTLYK ERNŐ professzor, a református egyház részéről DR. BARTHA TIBOR püspök és TÓTH KAROLY lelkész tagjai a magyar és I küldöttségnek. A dániai egyház élete Részletek W. Westergaard-Madsen püspök előadásából A Dunántúli Református Egyházkerület új püspöke bor tiszántúli református püsDr. Bakos Lajos balaton- arácsi református lelkipásztort. a Dunántúli Református Egyházkerület megválasztott új püspökét, október 15-én iktatja be püspöki tisztébe Veszprémben Dr. Bartha Tipök, a Zsinat lelkészi elnöke. A református testvéregyház új püspökének szolgálatára lapunk olvasói nevében is IsEgyházunli kedves vendége W. Westergaard-Madsen, a dán egyház vezető püspöke, folyó hó 22-én a Budai és Pesti Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége, valamint a Teológiai Akadémia részére előadást tartott a dán egyházi életről. Előadását az alábbiakban ismertetjük: A DÁN EGYHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL A dán nép korán a reformáció útjára lépett. 1849-től az evangélikus egyház helyzetét Dániában az alkotmány úgy értelmezi, hogy a dán evangélikus egyház a dán nép egyháza, és mint ilyent támogatja. Az alkotmánynak ez a megállapítása nem dogmatikai meghatározás az egyházról, nem is hitvallási nyilatkozat. Áz alkotmányban pusztán arról van szó, hogy a dániai evangélikus egyház népegyház. Ettől függetlenül a lutheri hitvallási iratok alapján áll, közelebbről az Ágostai Hitvallás és a Kis Káté döntő hitvallási irata. Ha lelkészeket avatnak, ezekre a hitvallási iratokra hívják fel a figyelmet. A hitvallási iratok elfogadása mellett azonban mégsem mondható, hogy teljes az egység. Már a XVI. században sem jött létre élesen élW. Westergaard-Madsen dán püspök határolt lutheri egyház. A régiből megtartottak sok mindent. A népi kegyesség a katolikus szokásokból sokat megőrzött. A későbbi idők során pedig a dán egyházra is hatottak azok az egyházi áramlatok, amelyek az egyház képét sok színűvé tették. Sajátos nemzeti vonások is gazdagították a dán hitéletet. Kirkegaard, Grundwig sajátosan dán vonásokkal, dán színekkel gazdagította a dán egyház életét. „Hogy egy példával éljünk, elmondanám — fejtette ki a püspök —, hogy mi a jellegzetességünk. A dán evangélikus egyház igehirdetése erősen szakramentális jellegű. A kegyes Grundwig így fejezte ki ezt: Jézus közvetlenül szól a szentségeken keresztül. A XIX. sz-ázad második felében pietista jellegű ébredésen ment keresztül az egyház. Csak a megtérésről szólt. De sajátos volt az, hogy a ke- resztségben kapott kegyelemhez kellett megtérni.” A DÁN egyház jogi HELYZETE 1849-től a dán egyház hivatalosan is kapcsolatba került az államrmü. Szorosabban, mint más egyházak, A dán lakosságnak mintegy 95%-a lutheránus. Csak néhány zsidó, református és Franciaországból menekült hugenotta él ma az országban. Az 1849-es alkotmány tisztázta világosan • a dán egyház és állam helyzetét. Ez időtől számos bizottság foglalkozott ezzel a viszonnyal. A parlament maradt az egyház számára is a törvényhozó. De az országgyűlés mindig' tekintettel van az egyházra. A népegyház fogalmához tartozik, .hogy különböző nézeteket megvitatnak és még sem könnyű egységre jutni. Mint(Folytalás a 3. oldalon) ten gazdag áldását kérjük. IMÁDKOZZUNK Máté 22,1—14 Istenünk, hálát adunk Neked, hogy meghívtál minket az üdvösségbe. Köszönjük Neked, hogy úgy vezetted szüleinket, hogy keresztségben részesülhettünk, amikor először hangzott el életünk felett szereteted hívó szava. Köszönjük Neked, hogy megismerhettük igéd tanítását, hallgathatjuk élő szavast a prédikációban, és vehetjük az örök életünk ismételt ígéretét Krisztus testében és vérében. Adj nekünk, Urunk, hitet és engedelmességet, hogy hívásodat elfogadjuk. Ne engedd, hogy mindennapi életünk feladatai és gondjai meg örömei, emberi kapcsolataink vagy munkánk elfelcdtesse velünk hívásodat. Add szemünk elé újra meg újra a messzi célt, amely értelmet ad életünknek és halálunknak. Magasztalunk Téged, hogy minket, méltatlanokat részesítettél kegyelmedben és az örök élet ígéretében. Ne engedd, hogy bármikor elfeledkezzünk vétkeinkről, érdemtelenségünkről, a mi Urunk Jézus Krisztus haláláról, amelynek köszönhetjük lehajló szeretetedet, bűneink bocsánatát, gyarlóságunk elfedezését. Könyörgünk Hozzád, adj nekünk erőt, hogy kegyelmedből erőt merítsünk a Neked tetsző életre. Adj hűséget a munkánkban, segítő készséget mások között, együttérző és cselekvő szeretetet emberi közösségeinkben. Jézus Krisztusunk, add, hogy halálod ára rajtunk ne vesszen kárba. Amen. Megszentelt élet Egy francia egyházi lapban olvasom, hogy a japán ipar nagy tömegben gyárt olyan töltőtollat, amelljel nem lehet írni. Csak arra való, hogy a szivarzsebbe tűzve parádézhasson vele a tulajdonosa, mert megszólalásig olyan, mint egy Mont Blanc toll, de csak harminc fillérbe kerül. Azért ne mosolyogjunk, ilyesmi köztünk is akad! Vannak, akik külföldön nyaralnak, de nem pihennek, s nem is néznek meg semmit — a boltokon kívül. Azzal kapcsolatban jut eszembe mindez, hogy a mai vasárnapi szentige így szól: „Szentek legyetek, mint én, a ti Istenetek szent vagyok”. Van olyan szentség, amellyel nem lehet semmit sem kezdeni. Amelyik olyan, mintha volna és még sincs, legfeljebb exotikus dísz. Va jon ez-e az, amit az Ige követel? Van, aki azt tartja, a szentség annyira eredeti, semmi máshoz nem hasonlítható vallásos fogalom, hogy meghatározhatatlan. Ila mégis mondani akarunk valamit róla, így fejezhetjük ki magunkat: szent az, ami Isten tulajdona, az ő számára kiválasztott. Az igaz is, de még nem mondja meg. hogy mi a tartalma. Kíséreljük meg mégis. A szentírásban előfordul ilyen kapcsolatban: „szentségben és ártatlanságban”. Eszerint az ártatlansághoz volna tehát közel. Ez elsősorban gyermeki tulajdonság. Az élet hamvassága, elfogulatlan fogékonyság, sohasem közömbös befogadó készség, feltételezése a jónak hátsó gondolat nélkül. Olvassuk így is: „szentségben és tisztaságban”. A mostani evangéliumban szereplő menyegzői ruha is erre utal. Azt jelenti, hogy a dolgok nincsenek elkeverve, helyükön vannak, érintetlenek, ünnepélyesen ragyognak. Más oldalról megközelítve azt mondja a biblia: szent az, ami bún nélkül való. Nem kívánságokból vak ösztönökből, hanem megszentelt akaratból származik. A szó eredeti bibliai értelmében tulajdonképpen csak Isten szent. Az Ö szentsége pedig a mai evangélium szerint nem abban nyilvánult meg, hogy ítél és elkülönít, hanem először és legfőképpen abban, hogy kitárta a nfenyegzői ház ajtaját és behívta a „jókat és gonoszakat”, hogy Krisztus „odaszentelte magát” értünk. A szentség tehát olyan toll, amellyel írni lehet. Az élet tétlen cltékczlása helyett magunk nekikészítése és használhatóvá tétele valami célra: embermentésre, felemelésére, szeretetére. Az élet szentsége azt jelenti, hogy éppen abban, amiben szükség van rám, készen állok a felebarát számára, ahogy Isten szentsége is készen volt. hogy szolgáljon nekünk. Uzon László * * i A
