Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-20 / 38. szám

Ki a nagyobb? Lukács 9,46—50 A II. Vatikáni Zsinat egyik ülésszakán a hozzászólások során egy zsinati atya többek között azt mondta, hogy a pápai elsőbbség abban áll, hogy elsőnek kell lenni a szeretetben. Ezt és az ehhez hasonló hangokat mi evangélikusok igen nagy örömmel fogadtuk, mert megéreztük belőle, hogy a ma ka­tolikus egyházában mind jobban tükröződik az igével való komoly foglalkozás és az ige megértése. Még olyan nehéz és kielézett kérdésekben is, mint az elsőség. A nagyság és az elsőség kérdése már felvetődött az egy­házban, hiszen Jézus tizenkét tanítványa sem volt mentes a nagyravágyás kísértésétől. Jézus a tanítványok versengő kérdésére, ki nagyobb a tanítványok között, nem egy személy megnevezésével felel. Jézus szemében a nagyság független személytől, gazdasági helyzettől, szellemi felkészültségtől, egyházi hivataltól vagy fokozattól. A nagyság egyetlen alapja a szeretetből fakadó szolgálat. Azt mondja Jézus, hogy aki egy kisgyermeket be­fogad, öt fogadja be. A nagyság útja nem törtetés, könyök­lés, mások félretaszítása, hanem a szeretetszolgálat, ami ter­mészetesen együttjár önmagunk megüresítésével, sok önmeg­tagadással. Az a tény. hogy Jézus a kicsiségben jelöli meg a nagyság útját, nem azt jelenti, hogy a lemondás, önmegtagadás, aszkézis a keresztyén életeszmény. Jézus nem az önmegtagadást, vagy éppen az önsanyargatást, hanem a szeretetet szabja életünk Céljául. Az önmegtagadás nem a keresztyén élet célja, hanem & bennünk lakozó szeretet következménye. Jézus szavát a ki­csiségről komolyan kell vennünk. Ha a kicsiséget, önmegtaga­dást, önsanyargatást önmagában tartom lelki értéknek, és ezek­ben akarok naggyá lenni, ha az aszkézist teszem keresztyén életem céljává, nem pedig a szeretetet, ugyan oda jutottam, hhonnan el szerettem volna szabadulni, csupán annyi különb­séggel, hogy most talán nem az anyagiakban, hanem a „lel­kiekben” akarok mások fölé kerekedni. Beleessem a Zebedeus- fiak hibájába, akik az Isten országában való első helyet sze­rették volna kierőszakolni maguknak a többi tanítvány kárára. Jézus szerint a kicsiség a szeretetből fakadó önmegtagadás, vagyis, ha úgy tudom szolgálni embertársaim javát, hogy tudok értük áldozatot hozni. . Sok könny és vér folyt már ezen a földön önzésből, ki­zsákmányolásból, faji megkülönböztetésből, gőgből, nagyravá- gyásból. A világnak e helyett inkább áldozatos szeretetre van szüksége. Jézus szeretetből a kereszthalálra is kész volt érettünk. Az ö áldozatos szeretete a mi szeretetünk forrása, mellyel tudunk kicsiként”, önmegtagadóan szolgálni ebben a világban. Benkő Béla ISTENTISZTELETI REND HÍREK Budapesten, 1964. szeptember 20-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úrv.) W. Wester- gaard Madsen dán vezető-püspök 6. dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. (úrv.) Ko­ren Emil du. 5. Szeretetvendég- ség: Koren Emil Dózsa György üt de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 8. Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Hegedűs Lajos de. 11. Rédey Pál du. 6. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. Pásztor Pál du. 5. Szeretetvendégség: Pásztor Pál Utász u. de. 9. pásztor Pál vajda Péter u. de. fél 12. Pásztor Pál Zugló de. 11. (úrv.) Detre János Kákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Vá­ci út de. 8. Káposzta Lajos Fran- gepán u. de. fél 9. Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Bencze Imre Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom dú. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3 Bécsikapu tér de 9. Schreiner Vilmos de. 10. (német, úrv.) Vá- rady Lajos de. 11. Schreiner Vil­mos du, 7. Schreiner Vilmos To- rockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. vámos József de. 10. (úrv.) Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László du. fél 7. Csengődy László Budakeszi de. 8. Kuttkay Elemér Pesthidegkut de. fél 11. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Szuppl. de. n. (úrv.) Szuppl. du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. A SAJTÓOSZTÁLYON KAPHATÓ HITTANKÖNYVEK Virágh: hittankönyv Evangélikus I. 0. 7,50 Ft Molnár; Bibliai történetek II. o. 6,— Ft Kinczler: Bibliai történetek IV. o. 6,50 Ft Dr. Ottlyk; Az egyház története V—VI. o. 14,— Ft Groó: A Szentírás VII. o. 9,— Ft Prőhle: Az evangélium igazsaga VIII. o. 12,— Ft — Szentháromság ünnepe utáni 17. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni igéje: Ef 4, 1—6; délelőtti alapigéje: Lk 9, 46—50. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 20-án, reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petöfi-rádió. Igét hirdet: SELMECZI János tatabányai esperes. — GÁDOR ANDRÁS an­gyalföldi lelkész, az Evangé­likus Élet felelős szerkesztője és kiadója, a Bajor Evangé­likus Egyház meghívására hosszabb időre a Német Szö­vetségi Köztársaságba uta­zott, az ottani evangélikus sajtómunka tanulmányozásá­ra. Távollétében az Evangé­likus Élet szerkesztését dr. Pálfy Miklós teológiai pro­fesszor vette át; — A REFORMÁTUS EGYE­TEMES KONVENT SAJTÓ­OSZTÁLYÁNAK kiadásában megjelent dr. Pálfy Miklós evangélikus teológiai profesz- szor HÉBER NYELV- ES GYAKORLÖKÖNYVE. Erre a kiadványra nyomatékosan fel­hívjuk olvasóink figyelmét. — BUNDÁK — átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp., V. Kossuth^Lajos u. 1. Udvarban. — HARMÖNIUMOK speciális ja­vítása garanciával.Adás-vétel. Po- komy Pál, Bp., IV. Újpest, Rom­ját u. 120. Telefon: 493—017. — EGYETEMISTA LEÁNY szo­bát keres vagy szobatársnak men­ne. Cím a kiadóban. A Sajtóosztályon kapható az TJJTESTAMENTUM ÉS A ZSOLTÁROK (nem az új próbafordí­tás szövege) fekete pe­gamoid kötésben, arany felirattal 8,5x14,5x1,7 cm. méretben Ara 40 forint Kapható az Evangélikus Sajtóosztályon Budapest, VIII. Puskin u. ÍZ. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dx. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VHL, Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.3920/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L INDEX 25211 SZUDÁN A BENNSZÜLÖTT PAPOK MELLETT A szudáni belügyminiszter a parlamentben közölte, hogy a kormányzat nem járult hoz­zá a mintegy 300 kiutasított külföldi római katolikus és protestáns misszionárius visz- szatéréséhez. A jövőben mun­kájuk elvégzésére bennszülött lelkészeket akarnak kiképezni. A miniszter kijelentette: noha a külföldi misszionáriusok hosszú idő óta tevékenykedtek Szudánban, sajnálatos módon elmulasztották, hogy elegendő számú bennszülött keresztyént képezzenek ki lelkészi felada­tok végzésére. Sikem városának kiásása Régészek Jeruzsálemtől északra mintegy 45 kilométer­re — Ernest Wright, a har­vard-! egyetem professzorának vezetésével — kiásták az Ószö­vetségben gyakran szereplő Sikem városának maradvá­nyait ZANZIBARBAN Államosítják az iskolákat A kormányzat elhatározta, hogy a sziget minden állami­lag támogatott iskoláját álla­mosítja. Zanzibar anglikán se­gédpüspöke, R. N. Russel ezzel kapcsolatos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az iskolák államosítása hosszabb pers­pektívában nézve „jó dolog” lehet. A közép-afrikai egyete­mi misszió főtitkára London­ban a hírhez hozzáfűzte, hogy Malawi-ban és Tanganyikában is átvette az iskolaügy irányí­tását a kormányzat, anélkül, hogy ebből bármiféle kár szár­mazott volna. Ezek az intézke­dések — jelentette ki — meg­felelnek a fiatal államok ter­mészetes fejlődésének. MEGSZŰNIK Ausztráliában az iskolai vallAstanítAs Melboume-ből jelentik: Az állami népiskolák új tanterve szerint „a nyilvános nevelés a jövőben nem emelhet ki egyet­len vallásos rendszert sem az erkölcsi oktatás alapjaként”. Ezért az iskolákban nem lehet többé sajátos keresztyén vagy zsidó vallástanítás. E helyett azokat a „magasan álló erköl­csi alapelveket” kell alapul venni, amelyek minden ember számára érvényesek, továbbá a türelmet minden vallással szemben. SAJTÓOSZTÁLY IRATTERJESZTÉSÉ­BEN KAPHATÓK: Biblia 60,— Ft Imakönyv 12,— Ft Agenda Keresztelési 128,— Ft emléklap Esketési —,50 Ft emléklap —,50 Ft HÉTRŐL—HÉTRE Szeresd az irgalmasságot! Mikeás 6,8. Milyen sokszor hangzik fel a próféták ajkán a keserű vád Izrael népe ellen: elfelejtették az Isten minden jótéteményét! Elfelejtették, hogy kijöttek Egyiptomból, a szolgaság házából. Elfelejtették, hogy mindaz a sok kegyelem, melyben életük folyamán részük volt, Isten irgalmasságát mutatta és hirdette számukra. Érdemről szó sem lehetett, hiszen mindig érdemte­lenné telte magát ez a nép. Az irgalom volt az, mely tovább vezette őket. Heti igénknek erre az egy szavára szeretnénk tenni a hangsúlyt most, amikor a magunk életébe tekintünk. Az Út­mutató évről évre visszatérő igéje ez. Sajátságosán mindig más szava kap hangsúlyt. Most zz az egy zzó: irgalmasság! Hálásan és ujjongva lehet meglátnunk nekünk is azt, hogy irgalmas Istenünk van! A mi életünket is az ő irgalma hordozza. Nekünk sincs érdemünk előtte és mégis népe vagyunk, mégis érezzük szeretetét. Éppen ezért nagyon komo­lyan meg kell hallanunk a parancsot is, mely igénkből így hangzik felénk: szeressed az irgalmasságot! Sok minden eszébe jut az embernek, amikor ezt a paran­csot hallja. Eszébe jut az a tengernyi irgalmatlanság, amely az életben megtalálható. Ott van a csak maga hasznát kereső ember sok irgalmatlansága. Ott van a hatalomvágyában a háborúkig elmenő kegyetlenség, mely aztán tengernyi halál és szenvedés forrása lesz. Ott van a tőke telhetetlensége, mely a végsőkig tudja kihasználni a tehetetlen munkáskezet. Szen­vedés, könny, pusztulás — mind az irgalmatlanság következ­ménye. Ezért kell meghallania az Isten gyermekének, aki az ö irgalmából él: szeressed az irgalmasságot. Üj életet kell élned ember! Ebben az új életben pedig mindig az irgalom vezessen. A múlt tapasztalatait azért hozza elénk az Isten, hogy tanul­junk a jövőre nézve. Most a múlt sok irgalmatlanság át mu­tatja, meg, hogy ezután irgalmasságban éljünk. Ezért kell nekünk, Isten gyermekeinek szenvedélyesen szembe szállnunk minden irgalmatiansággal. Ez még itt van z bennünket körül­vevő világban és sokszor a mi szívünkben is. Egész életünkkel hirdetnünk kell, hogy a megszépülő földi élet egyik fettételé az irgalmasság. Ezért halljuk meg mindnyájan és hirdessük egymásnak Isten akaratát: szeressed az irgalmasságot! Kökény Elei« NAPRÖE—NAPRA VASÄRNAP: ZSOLTÁROK 33,5; JAKAB 1,17. — Az él* romlott rádiókészülék javításra szorul, mert nem tölti be ren­deltetését. Vajon a szívünk betölti-e hivatását? Fel tudja-e fogni azt, hogy „Az Úr kegyelmével telve a föld?” Efezus 4,1—6; Zsoltárok 127. HÉTFŐ: ÉZSAIÁS 38,17; JÁNOS 8,10 —11. — Számunkra kedvező adást „sugároz” iaz Isten: Hátam mögé vetettem min- den bűnötöket, nem kárhozatatlak titeket. Róma 13,8—10; Je­remiás 40,7—16. KEDD: ZSOLTÁROK 119,93; LUKACS 11,28. — A fül mel­lett eleresztett szónak nincs eredménye. Az Isten mindig egy bizonyos céllal szólít meg az Ö „hullámhosszán”. Először is azért, hogy boldogok legyünk. Ez pedig egyféleképpen valósul­hat meg. Ha nem csak hallgatjuk, hanem meg is tartjuk az <3 beszédét. Máté 15,1—9; Jeremiás 41. SZERDA: ZSOLTÁROK 25,7; ZSIDÓK 9,26. — Az Isten­hez visszavezető út első lépése a bűnbánat. Beismerem hi- báimat, a jelenlegit és a régieket egyaránt. Ezért kezdődjék így bűnbánatunk: „Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlé­kezzél meg Uram!” Máté 17,24—27; Jeremiás 42. CSÜTÖRTÖK: ÉZSAIÁS 66,1; I. PÉTER 2,5. — A keresz­tyén élet nem ábrándozás. Az Isten nem tétlen életű követőket akar, hanem másokért cselekvő és munkálkodó embereket. L- Korint.us 9,19—23; Jeremiás 43. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 60,14; JÄNOS 14,12. — Olyan nagyszerűen elmondjuk a parancsolatokat. Olyan kiváló fogal­mazásban adjuk elő, hogy mit kíván az Isten. Nem beszélni kell róla, hanem élni. Galata 5,1. 4—6. 13—15; Jeremiás 44* 1—14. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 19,9; JÄNOS 17,8. — Az Isten szava nem ígéret, hanem valóság Jézus Krisztusban. A Reá néző embernek van zsinórmértéke, mert az ö szava igazság* Ezért mindazok, akik követik Öt, szavaikban és cselekedeteik­ben is azok legyenek. Ámós 5,1—15; Jeremiás 45. Káposzta Lajos HÉTRÖ—HÉTRE A Sajtóosztály értesíti címen kapható az evan­a gyülekezeteket, hogy a géíikus áhítatos könyv, KONFIRMÁCIÓI amelyik 53 hétre tártál­KÁTÉ máz igét, igém agyarám­tot és imádságot 19,— forintos árban az Áhítatos kapható KÖNYV ARA 12,— FT a Sajtóosztályon; Megrendelhető Budapest, VIII., Puskin a Sajtóosztályon u. 12. A 175 éves levéli templom KICSI FALU A NYUGATI VÉGEKEN: Levél. A község nevét a régi időkben LE­GELNEK, de LEVERNEK is írták. Ez a név jegyéntelmű a Sopronnal kapcsolatban ismert töver, lövér Szóval. Bizonyos katonai jelentő­sége volt. Lakosai a közeli Mösony várához tartoztak. Az 1529-ben Bécs ellen vonuló tö­rökök majdnem teljesen elpusztították. Meg­maradt lakóit a Duna nádasai és a hansági lápok rejtették el. Az ugyancsak erre por- tyázó napóleoni seregek is sok bajt okoztak a lakosságnak. Ekkor már a lakosság ide tele­pedett würtenbergi németekkel keveredett. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint Levélnek 1670 lakosa volt. Az evangélikusok Bzáma pedig 950 lélek. Kilenc sajátkezű aláírás és kilenc eredeti pecsét minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Levél 1673-ban már iskolával és temp­lommal rendelkező, virágzó anyagyülekezet volt. Muhr Simon nevű hegyeshalmi polgár feljegyzése szerint „1673. augusztus 2-án Ko- loríits, aki akkor Pozsony szabad királyi vá­rosnak volt püspöke és a győri püspök és Zitsi gróf elűzték a levéli evangélikus lel­készünket, elvették, majd lepecsételték a templomot”. Kolonite ezt mondta az akkori lelkésznek Franckenbergnek: „Ha beismeri, hogy hamis tant hirdetett és sok lelket meg­rontott és ha hitet cserél, megmaradhat ál­lásában. A lelkész ezt megköszönte és kije­lentette, hogy megmarad hitében.” Hitükben erősen álltak a hívek is. Mutatja, hogy az elkövetkezendő 110 éves templom- nélküliség ideje alatt sem hullott szét a gyü­lekezet, s nem vált katolikussá. Pedig de nehéz volt akkor evangélikusnak lenni! Pozsony és Sopron is messze volt Levéltől. Lehetőség szerint mégis ezeket a helyeket keresték fel, hogy hallgassák Isten igéjét, s lelkileg megerősödve táplálják az otthoni lelkekben az evangéliumi hit szent tüzét. . 1783 MÁJ US 8-án a két szomszédos, refor- mációkorabeli testvérgyülekezet közül He­gyeshalom kapott jogot anyagyülékezetté való szerveződésre. Magyaróvár, Mosony, Lucsony és Halászi szórványok mellett Levél Hegyeshalom filiája lett. Ide jártak a közö­sen épített imaházba a levéllek is hat esz­tendőn keresztüL Ennek a templomnak a fel­szentelése és az akkor közös első lelkésznek Wendler Ferdinándnak a beiktatása egy napra esett. 1789-ben a levéliek helybeli, saját templom építésére kaptak engedélyt. Éltek is a lehe­tőséggel és igen rövid idő alatt felépítették templomukat. Ez is tulajdonképpen imaház volt, torony és sekrestye nélkül. De így is nagyon kedves volt a levélieknek. 1844-ben azután 55 évi használat után tornyot építet­tek és sekrestyét is készítettek. 1875-ben értékes orgonát szereztek be. Így érte őket az 1883. esztendő, amikor a gyülekezetnek egy másik forró vágya is beteljesedett: anya­gyülekezetté alakulhatott. Most már nemcsak temploma volt, de saját lelkészt is választ­hatott. Még az évben meghívták első lelké­szüket a fertőmeggyesi Pósch Frigyest, aki 22 évig szolgált a gyülekezetben. Az ő ideje alatt épült a szép, emeletes lelkészlak és 1903-ban szépült és újult meg ismét a temp­lom. Ekkor kapta a templom mai karcsú tor­nyát, a toronyban órát, az új boltozatos be­járatot és mennyezetet, festést, színes, ólom­keretes ablakait. Üj padok is kerültek be a templomba. 1924-ben két harangot pótolt a gyülekezet és helyreállította orgonáját. A második világháború nem tett jelentő­sebb kárt az épületben. A RÉGI FELJEGYZÉSEK egész sorozata bizonyítja, hogy a levéli evangélikusok nem­csak szerették templomukat, hanem nagy és jelentős összegeket is áldoztak építésére, szé­pítésére. Noha sok nyomorúság: török, na­póleoni seregek, tűzvész, árvíz, ragály, ki­vándorlás, világháborúk pusztították a gyü­lekezet vagyonát és népét, mégis mindig talpraállt. Ma 120 evangélikus él a gyülekezetben. Ez a maroknyi nép jött össze augusztus 30-án, éppen a 175 esztendővel ezelőtt történt fel­szentelés napján, hogy hálát adjon Istennek azért az áldásáért, amelyet templomán ke­resztül Isten évszázadokon keresztül nyúj­tott. Részt vettek az örömünnepen a hegyes­halmi testvérgyülekezet tagjai szép számmal. Az ünnepi igehirdetést az esperes képvi­seletében Kovács Géza győri lelkész tartotta. Zámolyi Gyuláné és Zoltán Lászlóné énekkelj illetve szavalattal szolgált a gyülekezet ün­nepén. Zoltán László

Next

/
Thumbnails
Contents