Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-08-02 / 31. szám

A gyümölcsé

Jóság

BERTHA SUTTNER

EGY KELETI MONDA SZERINT Isten az ember teremtése előtt tanácskozásra hívta össze legkiválóbb angyalait.

„Ne alkosd meg — tanácsolta az igazság angyala —, mert szeretetlen lesz testvérei, kegyetlen a gyengébbek iránt.” A békesség angyala is szót kért s ezt mondta: „Ne teremtsd meg, Uram, embervérrel szennyezi be a földet s az elsőszülött testvérét öli majd meg.”

Az igazság angyala is ezen a véleményen volt s azt így indokolta meg: „Meglásd, hazugsággal széntségteleníti meg szentélyedet, hiába teremted meg saját képedre és hasonlatosságodra.”

Még folyt a tanácskozás, amikor Isten trónusához legkisebb gyérmetke, a Jóság lépett és az atya térdét átölelve, így könyörgött: „Atyám, teremtsd meg őt, az embert, képedre és hasonlatosságodra. Ha szolgáid mind elhagyják őt, én majd megkeresem és segítőén melléje állok, még hibáit is jóra fordítom. A gyenge szívét együttérzésre indítom a még gyengébb iránt és ha igazságot és békességet Sért és felejt, szeretettel javítom őt s azt cselekszem, hogy tévedése következményei visz- szavezessék őt hozzád.”'

Ez persze csak monda. Mi tudjuk, hogy Istennek nem Volt tanácsosa a világ teremtésekor és nincsen szüksége ma sem tanácsadókra annak fenntartásában. Helyesen kérdi Pál apostol: „Mert kicsoda ismerte meg az Űr értelmét, Vagy kicsoda volt neki tanácsadója?” Azt is tudjuk, mégpedig nem magunktól, hanem azért, mert megmondatott és inegíratott számunkra, hogy a Jó nem valami, hanem Valaki.

Amikor a gazdag ifjú ezzel 8 kérdéssel és megszólítással fordult Jézushoz: *,Jó Mester* fiait cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?” Ő így felelt: *,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak égy, az Istem Jézus ezzel a válaszával nemcsak egy ízlés- telem hízelgést utasít határozottan vissza, hanem minden jó egyedüli hordozójára és forrására emlékezteti ezt a lelkes fiatalt, amikor ezt mondja: s,Senki sem jó* csak egy, az Isteni (S mert egyedül ő jó, azért egyedül Ő cselekedhetni jót. S Ö csak jót cselekedhe- tik!) Ennek írásbeli tanúsága a biblia első lapján mindig visszatérő megállapítás: „És

látta az Isten, hogy jó ... hogy tninden, amit teremtett, ímé igen jó.” Ez keresztyén életünk tapasztalata: Csupa jóság, szeretet... Jézus Krisztus életében, halálában és feltámadásában teljesedik ki ez a jóság. S amikor az Atya egyetlen Fia testben jelent meg a földön és élt az emberek között, jóságával akart mindeneket megtérésre indítani.

ISTEN GYERMEKEIBEN IS MUNKÁLJA és gyermekeitől is elvárja a jóságot, a Lélek gyümölcsét;

Az ember valamikor úgy akart a jó birtokába jutni, hogy engedetlen és hálátlan módon szakított a fáról, önkényesen kinyújtotta kezét utána. De ezzel éppén az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. Nem a jó került a kezébe, hanem ő a Gonosz markába. Ügy sem lehet persze elérni, ahogyan a gazdag ifjú szerette volna. Futott Jézushoz s tanácsot kért Tőle, hogyan lehet az ember jó. A jóság, amely Isten gyermekeinek olyan jellemzője, nem ragadomány, hanem adomány, nem érdem, hanem gyümölcs, amelyet Isten ad azoknak, akik tőle kérik. Azért ha megAz Evangélikus Sajtó- | osztály kiadásában | megjelent i

! JAKAB LEVELÉNEK jj

magyarázata

Irta:

GROO GYULA

Ára: 32,—forint Kapható a Sajtóosztály Irattér j esztésében Budapest VIII. Puskin ...........^u._12.......................

va

n életemben, semmiképpen sem dicsekedhetem vele, hiányát ugyanakkor semmivel som mentegethetem. Bizony nehezen tanuljak meg vele kapcsolatban is ezt a komoly leckét: „Mid van ugyanis,

amit nem kaptál? Ha pedig úgy kaptad, mit dícsekedel, mint ha nem kaptad volna?” Vagy: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené!” Tőle jön ez az adomány is, s ahol valaki Isten újjáteremtő ereje és kegyelme folytán új emberré, jó fává lesz, ott megterem a Léleknek ez a gyümölcse is, amelyet jóságnak nevezünk,

A jóság mindig a felebarátot keresi és találja meg. A gyümölcs nem nézésre, hanem evésre való. Nem luxus, hanem életszükséglet. Vitamin, életfontosságú táplálék, amely nélkül megbetegszünk, elpusztulunk* A jó emberek nélkül szinte elviselhetetlen lenne az élet. Akinek már volt dolga komisz emberekkel, jól tudja, milyen kegyetlen körülöttük az élet. A közömösek társaságában sem különb. Isten azt akarja, hogy gyermekei jóságukkal megtalálják az utat a1 felebaráthoz s így jóságának/ eszközei és hordozói legyenek 3 azon a helyen, ahová őket ál-(j lítja. S

Amikor a keresztyén gyüle-X kezet s benne mindenki, aki; valóban élő, gyümölcsöt tér-íj mő fa, az Ö jóságának lesz? eszközévé és hordozójává, ak-x kor bizony istentiszteletet vég-1 zünk. Ezt' a szolgálatot vállal-jí ni, ezt a feladatot végezni azt a tiszta és helyénvaló isten-Q tisztelet, amelyről az írásban} olvasunk. Ez a vasárnappal kezdődik, de nem fejeződik beV azzal. Ennek az Istentisztelet-(j nek az igét hallgató és imád A kozó gyülekezet csupán egyik ^ része, folytatása az özvegyeké és árvák meglátogatása és . se-({ gítése. A jóság, ha nem talál-k ja meg a felebarátot, a test-(i vért, az embert, megkeménye-í difc, mint a kenyér s élvezhe- / tétlenné válik. Nem lehetw nagy, ami nem jó és amikor / Isten igéje arra figyelmeztet:^ Cselekedjünk jót mindenek-/ kel, az* szeretné, hogy hivő, / gyermeki jóakaratból tegyük a/ jót, nem bérért, hanem Istené akaratából és dicsőségére, tel-) jes készséggel, amelyet akkor/ is ténnők, ha sem mennyor-) szág, sem pokol nem volna, / (Luther) ?

isten jóságának hor-a

dozói és eszközei mindig istf ott vannak a világban a ma-j* guk csendes, nemegyszer név-/ télén szolgálatával.

K’ét példát említefe V

Az egyik a bibliából való. / Tabithára, a joppei gyüleke-3 zet nőtanítványára gondo- x lók. Azt olvassuk róla, hogy 3 jóságban és alamizsnában gaz- 'l dag volt. Amikor meghal, V koporsója mellett ott állanak^ a gyülekezet szegényei, özve-V gyek és árvák s mutogatják^ ruháikat, amelyeket Tabithak fáradhatatlan jósága készítetté nekik. Isten ennek az asszony- 3 nak kezét és varrótűjét hasz- (j nálta fel eszközül jóságánakL megmutatására és az evangé-a liom beteljesítésére: mezítelent voltam- és feruháztátok. A jó-/ ság egyszer meleg szó olyané ember felé, akivel eddig min-/ dig szeretetlenül szóltak, más-/ szór meleg ruha, amelyet meg-/ várni és odaadni Isten szol-/ gálata az emberen keresztül.)

A másik példa, amelyre em-t> lékeztetek, a jelenből való. fi Koppenhágában van egy te-3 mető, az „ellenállók teme- fi tője”. Azok a hősök és haza-t fiák várják'itt a feltámadást,/ akik a német 'megszálláskorjj szembefordultak az ellenség-) gél és akik ebben a harcban/ hazájukért meghaltak. Az) egyik sírkövön a név alatt/ egyetlen szó olvasható: Meg-) bocsátás. Hogyan került ez a/ szó erre a sírkőre? Fiatal dánv ellenállót a németek halálra/ ítélték. Kivégzése előtt — szü-i leinek egyetlen fia volt —/ arra kérte azokat, hogy sír- kövére nevén kívül ezt a szót/ írassák: Megbocsátás. Ezen ki-: Vili rttég egy kérése volt. Szü-ji lei helyébe fogadjanak örökbe^ egy német fiút, aki a háború következtében lett árva. Ne-^ véljék fel és szeressék. A Szü-(| lök mindkét kérést teljesítet-^ I téli. A sírkőre rákerült a jó- (í

ság megbocsátó szava; s Dániában valahol ma egy háromtagú család azért tud megbékéltem élni, mert Isten jósága még ellenségei felé is jóságossá formált és felhasznált egy keresztyén embert. Ez a jóság nemegyszer még „odaátról” is tanít és hat.

BEFEJEZÉSÜL MÉG CSAK EGY FIGYELMEZTETÉS,

mely szintén az írásból való: „Ha valaki jót tehetne és elmulasztja, vétkezik az”, írja Jakab apostol. Jakab levelének most megjelent magyarázatában erről ezt olvassuk:

;,Nemcsak az elkövetett go- íosz cselekedet kerül mérlegre, hanem éppoly súllyal az elmulasztott jótetteket is számon kéri az ítélőbíró.” Az aforizmaszeruen rövid mondat tömören utal a mulasztási vétkek súlyosságára.

Kettőt kérjünk hát nagyon alázatosan Isten Szentjeikétől: Láttassa meg velünk egyrészt, hogy nincsen bennünk semmi jó, aztán munkálja bennünk a jót, s el ne fáradjunk annak cselekvésében.

w. ö.

A ZSOLTÁROK KÖNYVE

Dr. Pálfy Miklós új írásmagyarázati könyve

\ Röviddel a Jakab-levél ma- jgyarázata után (Groó Gyula professzor munkája) újabb értékes kötet jelent meg Sajtó- v osztályunk kiadásában, a j Szentírást magyarázó könyvek .sorozatában, dr. Pálfy Mik- llós, a Teológiai Akadémia 'ószövetségtudományi tanszékéinek tanára, tollából: A Zsoltárok Könyve. Válogatott zsol~ ' tárok magyarázata (136 lap,).

’ Az új kiadvány egy fontos bibliai könyv új, modern ’fordítású szövegét és a megértéséhez legszükségesebb magyarázatokat tartalmazza. Nem ) közölheti természetes az ösz- *szes zsoltárok magyarázatát* (mert ez messze meghaladná a (sorozat könyveinek terjedel- )mét, hanem válogatást ad a ( zsoltárokból. A tizennyolc leg- ) ismertebb és legjelentősebb- (nek ítélt zsoltár fordítását és \ részletes magyarázatát hozza. (Külön is figyelemmel volt a »szerző arra, hogy mindazo- jkat a zsoltárokat felvegye a .kötetbe, amelyek teljes egészükben vagy részletükben .szerepelnek az 1953-as, ún. j

magyar perikóparendben, tehát templomi igehirdetési 1 alapigék. így a lelkészek kéjszülésükhöz, a gyülekezet tagijai pedig a prédikációk jobb, (teljesebb megértéséhez kap- (nak a könyvben segítséget.

) A bevezetés ismerteti ma- igát a Zsoltárok Könyvét, felosztását, a zsoltárok műfajait, iés részletesen elemzi a laikus ) olvasónak érthetetlen héber (zsoltárfeliratokat, • műszavakat ((Dávid miktámja, szela stb.). (Röviden szól végül a zsoltárok keletkezéséről is (mintegy ) ezer év gyülekezeti énekei és .imádságai találhatók meg ebiben a bibliai könyvben).

. A könyv főrésze zsoltáron- iként először is az önálló fordítású, verssorokba szedett 'magyar zsoltárszöveget közli.

* Örömmel olvassuk a szép, köl- > tői, mai magyar nyelven ké- ’szült és a héber verselés beleső szépségeit is megőrző, új ’fordítást. Ahöl a szerző szükségesnek látta, ott a zsoltár ^szövegéhez szövegkritikai és a ) fordítást indokló tudományos

* megjegyzéseket is csatolt. Ez- )zel betekintést enged olvasói- (nak a bibliafordítás nehéz, fe- ) lelősségteljes munkájába, leg- (belső műhelytitkaiba.

) Ezt követően hallunk a tár- jgyalt zsoltár műfajáról (himnuszok, hálaadő, bűnbánati, (panasz-zsoltárok, zarándok- énekek stb.), majd a zsoltár i szakaszos felosztása következik- „Az ige” címszó alatt kapujuk ezután az egyes zsoltár- \ szakaszok és zsoltár-versek Jalapos, részletes magyarázatát. Ez a magyarázat egyrészt vtudományos igényű írásma- .gyarázat (exegézis): gyakran

/közli a héber eredeti kifejezéseket, gondosan elemzi az leredeti szöveg pontosabb jelentését, és ismerteti az V ószövetségtudomány régebbi ’és mai művelőinek álláspontját egyes vitatott vagy nehezebben érthető íráshelyekrőL

Külön értéke a könyvnek,« hogy bőségesen közöl idézete-«] két Luther zsoltár-exegézisé-ft bői. A magyarázatnak ez része főleg a lelkészek és az ií ezzel a bibliai könyvvel teoló-) eiai-filológiai érdeklődésből a is foglalkozó más olvasók) számára ad jelentős segítsé-X get. Ugyanakkor azonban ez\ a zsoltármagyarázat a syüle-v kezet számára is készült. Arra) törekszik, hogy közérthető for-y mában tárja fel a zsoltárok) sokszor rejtett kincseit, gaz-y dag, hitébresztő, erősítő, ví-v gasztaló mai üzenetét. Meg-r) magyaráz fontos bibliai fogal-v makat, megmutatja a zsoltá-ft rok tartalmi összefüggését ab Szentírás egészével. Nem egy-« szerűen irásmagyarázatot adOj tehát egy bibliai könyvhöz,« hanem bibliai teológiát is. Aft tudományos igény megőrzése,« ugyanakkor a közérthetőségé — mint a szerző maga is írja») előszavában — így együtt nemé mindig volt könnyű feladat;) a könyv értéke, hogy sikerülté eleget tenni ennek a kettős}) célkitűzésének. é

A kiválasztott zsoltárok« magyarázatát „szkopusz” cím-W mel többnyire még egy külön!« „kitekintés” is követi. Ebben) a szerző mégegyszer összefog-!/ lalja a zsoltár lényeges mai) üzenetét, előre tekint belőle az7 Újszövetségre, és utal a kér-v déses zsoltárnak a „magyaré perikóparendben” elfoglalt) helyére és jelentőségére. Rövi-é dítés-táblázat és bőséges iro-v dalom-felsorolás zárja la a« könyv anyagát. <3

Szólnunk kell még néhány« szót a könyv külsejéről is. AxJ vászon-gerincű, keménytáb-« lás, és több színű, fényes vé-(s dőborítékkal ellátott, hófehéré papírfa nyomott könyv Sajtó-« osztályunknak külsőre is« egyik legszebb kiadványa* Azé ízléses borítókirajz Dénes Pálé) munkája. é

Az új írásmagyarázati műé a szerző sok évi tudományos-« teológiai tanító munkájának« értékes gyümölcse, amelyet« tudományos iránya miatt a« lelkészek és a teológia másé művelői, gyülekezetépítés« és tanító jellege miatt pedigft híveink is sok haszonnal for-} gathatnak. Nyelvezetén, gon-ft dolkodásmódján érezhető, hogy) szerzője a népből jött, és aft gyülekezet egészéhez is kíván) szólni. Reméljük, hogy ez ak kötet csak a kezdete a szer-) ző más, az Ószövetség szenté irataiba bevezető írásmagya-V rázati munkáinak. Sajtóosztá-7 lyunkat pedig őszinte köszö-v net illeti azért, hogy az utolsó/, évek jelentős, nagy kiadvá-) nyai után (Hitvallási Iratok* I—II. Keresztyén Énekes-) könyv, Agenda) most egy-7 szerre egy ó- és egy újszövet-) ségi írásmagyarázati munkát,7 egy tervezett nagyobb sorozat) két kezdő kötetét, helyezte*/ oda szép kiállításban egyhá-V zunk közvéleménye, leiké-*/ szeir.k és híveink elé! v

v í

Wevét rég elfeledték, mun- kajára, küzdelmeire már a legöregebbek is alig-alig emlékezhetnek, Hiszen élete, munkássága a századforduló idejére esik s halálának is — 1914. június 21. — ötvenedik évfordulója van már ebben az esztendőben. Mégis minden- íéppen megérdemli, hogy idézzük a feledés homályából nemes alakját Csak „egy gyenge asszony” volt, de abból a fajtából, akinek életrajza fölé ezt a regényeimet lehetne odaírni: Eget vívó asszonyszív!

1843. június 9-én született Prágában, a Kinsky grófi családból. A fiatal grófnő életútja azonban kezdettől fogva eltért a korabeli arisztokrata, tőt polgárleányok szokványos életétől. Dolgozó nő lett — hallatlan merészség abban a korban —* állást vállalt s évekig mint titkárnő dolgozott a dinamit feltalálója, a későbbi békedíj alapítója, Alfred Nobel mellett. Majd ezt az állást is feladta akkor, amikor úgy látta, hogy mint szabad írónő, tollal a kezében, mindentől függetlenítve magát kell harcolnia életének egyetlen nagy eszméjéért: a békéért. Mert ez töltötte be szívét, ez irányította minden gondolatát: békét a világnak, biztosítani a békés jövőt az emberiség számára, 1889-ben jelent meg híres regénye: Le a fegyverekkel! Ez a regény formájába öltöztetett lángoló szenvedélyű propagandairat óriási feltűnést keltett abban az időben, az erejük teljében kibontakozó imperializmusok, a gyarmatosítás, a hódító gyarmati hadjáratok korában.

Ebbe az időbe esik házassága Suttner báróval. Magas összeköttetéseit, rokoni kapcsolatait arra használja fel, hogy bekopogtasson uralkodók előszobáiba, fáradhatatlanul utazzék, agitáljon, tárgyaljon s nem minden eredmény nélkül. II. Miklós orosz cár az ő rábeszélésére adta ki 1898- ban békekiáltványát, az ő fáradozásának gyümölcseként került bele a leszerelés gondolata az államférfiak értekezleteibe. Ma számunkra ezek a gondolatok: világbékéért való fáradozás, leszerelési konferencia — magától értetődőek. Akkor azonban hallatlan újság és merészség volt ezeknek a gondolatoknak hangot adni, hiszen pl. a német vezérkar egyik főnöke, Schlieffen, azt hirdette, hogy a háború a népek természetes létformája, amit csak időnként szakítanak meg a béke kényszerű szünetei!

lí ertha Suttner első köny- vének olyan jelentősége volt a modem békemozgalmak történetében, mint annak idején Beecher-Stove Henriette „Tamás bátya kunyhója” című művének a rabszolgafelszabadításért folytatott harcban — mondja róla egyik életrajzírója, s méltán.

Közben munkatársakat gyűjt maga köré s megalapítja az osztrák Béketársaságot, amit hamarosan — 1892-ben a német Béketársaság megalapítása követ. Egy ideig a Nerr;- zetközi Békeiroda elnökhelyet-1

teseként dolgozik Bernben — rendkívüli feladat és szerep egy asszony számára abban az időben. Közben egymás után jelennek meg újságcikkei, tanulmányai — mind-mind a béke érdekében. Még megérhette 12 kötetben összegyűjtött munkáinak megjelenését (1906-ban) s halála évében, 1914-ben emlékiratainak kiadását. Isten kegyelmes rendelése volt, hogy az első világháború kitörését már nem kellett megérnie, 1914. június 21-én halt meg Bécsben.

17 lső asszonyként — 1905- -*■"* ben — megkapta Bertha Suttner az Alfréd Nobel által alapított békedíjat. Ez a kitüntetés is jelzi azt a tiszteletet, megbecsülést, ami személye, munkája felé fordult Volt része persze bőven, támadásokban, gúnyban, ellenségeskedésben is. Mindez azonban nem ingathatta meg elhatározásának szilárdságában. A „gyenge asszony” erősebb volt, mint korának legtöbb férfia, s főként messzebb látott, mint a gúnyolódok és kételkedők;

Életműve, a békéért való fáradhatatlan munkálkodása, úgy tűnhet, megsemmisült két világháború pusztításában. Valójában napjainkban szemlélhetjük a béke gondolatánál/ soha nem látott erejű érvényesülését. Ma már nem néhány lelkes és jószándékú emberből álló béketársaság hordozza ezt a gondolatot, hanem a népek százmillióit maga mögött tudó Békevilág- mozgalom. S a béke megváló' sítása ott van ma már a világ szocialista államainak a prog-, ramjában.

Mindezt Bertha Suttner nem érhette meg. Méltó azonban, hogy nevét kegyelettel hordozzuk emlékezetünkben, mint a békemozgalom egyik úttö- rőjéét.

I Groó Gyula

Építő szolgálat

A „Der Christ beim Aufbau

Ades Sozialismus” — A keresz- \ tyén ember a szocializmus }) építésében — ezzel a címmel A jelent meg a múlt év végén h egy tetszetős kiállítású, sok {fényképpel illusztrált kötet, X Berlinben, az Union kiadóvál- i falatnál. Szerzője Gerald Göt- X ting, a Német Demokratikus t Köztársaság minisztertanácsá- x nak elnökhelyettese, a Keresz- L tény Demokrata Unió pártjá- x nak főtitkára, már többször i járt hazánkban, egyszer — af- vj rikai útjából visszatérőben — érdekes, színes előadást is A tartott körünkben Albert A Schweitzerről, akiről azután X könyvet is írt. Legutóbb pedig ^az elmúlt időkben járt itt, í) mint a NDK küldöttségének \ tagja.

‘) Ez a könyve négy világos A tagolású fejezetben szól a kell resztyén emberek építő szolgá- A latáról a NDK szocializmust !j építő munkájában.

9 Az első fejezeíbea ennek a ') szolgálatnak az útjáról és cél- 3 járói szól. A NDK területén keil resztyének és nemkeresztyé- 3 nek működnek együtt a Nem- í) zeti Frontban, mert — amint 3 Walter Ulbricht 1960. október í) 4-én tartott beszédében mon- 3 dotta — „a keresztyének és a I szocialista humanizmus céljai 3 nem ellentétesek”.

9 A Keresztyén Demokrata 3 Unió az NDK-ban élő keresz- 9 tyén embereknek a békéért, 3 szocializmusért és Németor- ') szág újjászületéséért küzdő 3 pártja — amint ezt a párt ala- j) pítólevele kifejti. Az Unió név

3 arra utal, hogy ebben a párt- A ban protestánsok és katoliku- ésok együtt vannak és együtt, A vállvetve dolgoznak. Ez azon4 ban éppen nem jelenti azt, A hogy itt valami egyházi párt- 3 ról, egyházi „érdekeket” védő X szövetkezésről volna szó. Ha- 3 nem a hivő emberek mozgal- ) ma ez a szocializmus építésére. 3 Az első fejezet ismerteti a }) mozgalom történetét, -kiemelve 3 abban Otto Nuschkenak, az í) Unió két éve elhunyt „nagy 3 öreg”-jenek, jelentős szerepét. A A Német Szövetségi Köztársa- é Ságban is van egy hasonló ne- Avű párt ez azonban, Erhardt 3és Franz Josef Strauss partii ja, amely visszaél a keresz- 3 tyén núwel és már réges- X régen eltért azoktól az ereik deü célkitűzésektől, amelyeknek jegyében annak idején indult.

A második fejezet a keresztyének helyét és szolgálatát ismerteti a szocializmus társadalmi és gazdasági rendszerében a NDK-ban. Rámutat aira* hogy a szocializmus megoldja azokat a kérdéseket, amiket a kapitalizmus soha nem tudott megoldani. E feladatok megoldásában a testvéri és felebaráti szeretet szellemében a keresztyének együttműködnek a nemkeresztyénekkel. Ez a közös fáradozás a jóban, már sok szép gyümölcsöt termett.

A harmadik fejezet a NDK- ról szól, mint a humanista Németország megvalósulásáról, az első német békeállamról. Ezt a nagy történelmi célt azonban csak a szocializmus rendszerében lehetett megvalósítani. Ez a német állam az* amely komolyan vette a fasizmussal és militarizmussal való leszámolás kötelezettségét s minden erejével azon fáradozik, hogy ismét helyreállítsa a német név becsületét a béke- szerető népek körében. Ebben a munkában derekas részt vállalt a Keresztyén Demokrata Unió mozgalma is.

A negyedik fejezet történelmi visszatekintésben ismerteti a „trón és oltár” áldatlan szövetségét a német nép móK- beli életében. A porosz mili- tarizmus, majd a második világháború „kereszleshadjára- tának” ideológiai alátámasztását, sajnos, az akkori hivatalos egyházi vezetők szállították. Ezzel a hamis és tévelygő „ke- resztyénséggel” szemben lépett fel a Hitvalló Egyház a hitleri birodalomban. Ezek a kísértő elgondolások azonban a háború után újjáéledő nacionalizmusban, a bonni politikában ismét szerepet kaptak. Gondoljunk csak az úgynevezett „katonai lelkigondozás” szerződésére, amelynek keretében a nyugatnémet hadsereget akarják lelkileg előkészíteni az atomháború viselésére! A békéért és emberiességért küzdő keresztyének viszont éppen a NDK-ban találtak igazi szolgálati lehetőségre és alkalmakra,

Gerald Götting könyve tanulságos és eszméltető olvasmány s jelentősen segítheti a más országokban élő keresztyén emberek szolgálatát a béke és a népek békés együttélése dolgában. —ó —a