Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-07-12 / 28. szám
Kílindennapi munkánk L Mózes 3. 20—24 Beszélgetéseinkben, olvasmányainkban és imádságainkban sokszor találkozunk ezzel a mondattal: — 'mindennapi kenyerünk. Természetes dolog ez, hiszen ez a mondat foglalja magában az életünk mindennap visszatérő értelmét és örömét. A mindennapi kenyér mindnyájunk mindennapi feladata, célja és tartalma. A „Mi Atyánk”-ban is így mondjuk el; — Add meg nékünk a mi mindennapi kenyerünket. Az Ige most egy ehhez hasonló másik mondatról beszél; — a mindennapi munkáról. Jó nékünk elgondolkodni erről a másik mondatról is. Hiszen ez a mondat is mindennapi mondatunk és szorosan összetartozik a mindennapi kenyérrel. Az elsőt, amit meg kell látnunk az, hogy a mindennapi munkánk is Istentől való. ö adta az embernek gondoskodó szeretettel, mert a mindennapi munkán keresztül akar gondoskodni az emberről. A munka tehát nem büntetés, hanem Istentől kapott ajándék. Ezért van az, hogy a hívő ember mindig úgy néz a munkájára, hogy azt Isten kezéből kapja szeretettről, megbízatásból a kenyere javára. Így érthető az, hogy amikor a hívő ember hűséggel, vidáman és jól dolgozik, akkor Isten akaratát teljesíti és neki engedelmeskedik. Luther is így mondta: — a munka istentisztelet! A mindennapi munkáról azt is tudnunk kell, hogy Isten ä munkát az élet tartalmának adta. Ügy is mondhatnánk, hogy örömnek adta. Az életünk rendjének és elrendezőjének. Aki hűséggel, pontosan és becsületesen dolgozik, annak rend van az életében. A munka nyugalmat, békességet és biztos ■utat ad az embernek. De örömet is! Mindnyájan tapasztaltuk ínár, hogy Isten a munkákhoz kapcsolta az élet egyik legtisztább örömét. Boldog az ember, amikor valamit elvégez, valamit befejez, valamit teremt. Ilyenkor Isten munkatársának érzi magát, mert a munka öröme is Istenhez kapcsolja az életét Végül a munka a közösség alapja is. A hivő ember amikor dolgozik, nemcsak Isten közelében érzi magát, hanem ekkor érzi igazán közelségét a másik emberhez. A munka inondja el neki az együvétartozás, az együttélés, a közösség, a testvériség legszebb mondanivalóit. A munka mellett értjük meg igazán, hogy mi emberek mindnyájan egy családnak Születtünk egymás iránti szeretetre és felelősségre. ^Dolgozzatok, amíg nappal vagyon...” — olvassuk a fezen lírásban és ezt halljuk a mindennap feladataiban. Begyünk hálásak a munkáért és a mindennapi kenyerünk inellett köszönjük meg Istennek mindennapi munkánkat is! Friedrich Lajos ISTENTISZTELETI REND NIREIC — Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnapon az oltár- térítő szine: zöld. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Mk 8, 1-9; Mt 7, 7—11; délelőtti alapigéje: I. Móz. 3, 20— 24. — A GYULAI EGYHÁZKÖZSÉG új tisztségviselőit, dr. Szórády István felügyelőt, dr. Kiss István másodfelügyelöt és négy új presbitert július 28-án istentisztelet keretében iktatta be Mekis Ádám esperes. — HALÁLOZÁS. Weltlcr János, volt rajkai, majd győri tanító, gyémántdiplomás igazgató Sopronban, 80 éves korában elhunyt. Temetése júiius 4-én volt Sopronban. „A szeretet Soha el nem fogy.” — Hörömpő Dezső, nyugalmazott református lelkipásztor 74 éves korában elhunyt. Temetése július 2-án volt Budapesten. „Az igaznak emlékezete áldott.” — A SAJTÖOSZTÄLT HÍREI. A Sajtóosztály értesíti a gyülekezetek iratterjesztéseit, hogy július 15-től augusztus 15-ig iratterjesztési szünetet tart. Kérjük az iratterjesztések vezetőit, hogy megrendeléseiket legkésőbb július 11-én postára adni szíveskedjenek. A Sajtóosztály értesíti á gyülekezeteket, hogy a kis alakú Énekeskönyv újra kapható, de ennek rendeléseit is kérjük július 11-ig beküldeni; A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, hogy megjelent Groó Gyula: Jakab levele, valamint dr. Pálfy Miklós: A Zsoltárok könyve című bibliamagyarázatot tartalmazó kiadványa. Mindkettő 32,— Ft-os árban; — BUNDÁK — átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi 6zűcsnél, Bp. V., Kossuth Bajos u. I. udvarban. — HARMONIOMOK speciális javítása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál, Bp. IV. Újpest, Romját u. 120. Telefon: 493—017. „Szicília igazi arca Nyílt levél Ruffini bíboroshoz V) Budapesten, 1964. július 12-én Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor. de. ,11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Bízik László teol. Fasor: de. U, du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) dr- Szilády Jenő, de. 12. Thaly Kálmán u. de. 11 Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Gádor András. Váci út de. 8 Gádor András. Frangepán u. de. fél 9. Üj- pest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. Soroksár- Üjtelep de. 8 Bencze Imre. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rá- kospalota-MAV-telep de. 8. Eákos- palota-Nagytemplom de. 10. Rá- kospalota-Kistemplom de. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosli- get de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 6. Lelkészavatás. Bécsíkapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. H Csákó Gyula, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél. 9 Csákó Gyula. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Nandrássy Elek, de. 11 Nand- rássy Elek, este fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de fél 11 Ruttkay Elemér. Diana út de. fél 9 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Gyimessy Károly, de. 11 (úrv.) dr. Gyimessy Károly, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Ke- lenvölgy de. 9 Vlsontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (Palermo) P. V. Panascia (Palermo) waldens lelkész „Szicília igazi arca” címen nyílt levelet intézett Ruffini bíboroshoz. A bíboros ugyanis húsvéti pásztorlevelében Szicília jó hírneve elleni súlyos összeesküvésnek nevezte a Szicília szociális állapotait illető kritikát. I Szicíliát — írja Panascia lelkész a pásztorlevélre válaszul — nem azáltal szolgálják, hogy megszépítik a jelenlegi helyzetet, vagy becsukják szemüket a nyomor és az ínség előtt. Nem szabad elsikkasztani a szegény és gazdag kiáltó ellentétét, a csecsemő- halandóság problémáját, az ifjúkori bűnözést, komolyan kell venni a munkanélküliséget. Még mindig vannak emberek Szicíliában, akik éheznek, semmiféle munkát nem találnak, nincs fedél a fejük felett; vannak gyermekek, akik nem járhatnak iskolába, akik éjszakánként elhagyott autókban alszanak, az utcákon ténferegnek, koldulnak, lopnak és börtönbe kerülnek. Azzal semmire sem megyünk — írja tovább Panascia lelkész —, hogy dicsérjük Szicília és a keresztény egyház jó kapcsolatát és megkívánjuk, hogy tartsák be a házassági törvényeket és a gyermekeket megszületésük napján kereszteljék meg. A helyzet szépítgetése hízeleg ugyan sok szicíliainak, ez azonban nem tartóztathatja fel a morális szétzüllést és nem csillapíthatja a gazdasági nyomorúságot, amely egyre nagyobb lesz Végül védelmébe veszi Panascia Danilo Dolcit, az ismert szociál-reformert, aki személyiségének teljes latba- vetésével a legszegényebbekért száll síkra és nem érdemli meg, hogy árulónak nevezzék. Danilo Dóiéinak van bátorsága, hogy azokat a problémákat, amelyek Szicíliát évszázadok óta gyötrik, a teljes nyilvánosság előtt, nevükön nevezze. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egytiáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.2908/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.a Bői*ár Imre igazgató iMOEX 25211 HÉTRŐt—HÉTRE Hétről hétre Gyorsfénykép Róma 6,19. A gyorsfénykép nem idealizál. Kíméletlenül nyers, őszinte és reális képet ad. Retusáló kéz nem tünteti el róla a hátrányos és előnytelen vonásokat, élesen mutatja az arc ráncait, foltjait, s egyéb fogyatkozásait. Igénkben Pál apostol két gyorsfényképet készít. Az egyiken a bűn szolgaságában élő, a másikon a Krisztus előtt meghódolt embert mutatja be. Az első kép megdöbbentő\ Élesen mutatja a bűn szolgaságában élő ember kétségbeejtő állapotát. A bűn szolgálatában megrokkan a test,, elsatnyul a lelki élet, kialszik az emberméltóság, a humánum lámpása. A bűnben élő ember törvényszegő, parancsolattipró» közösségellenes, emberellenes. Még megdöbbentőbb az apostol gyorsfényképe, amikot az ilyen élet következményeit mutatja meg: az ilyen élei vége a halál, nem testi kimúlás, hanem halál, örök halál. Annál vigasztalóbb a másik kép, a Krisztus előtt meghódolt ember képe. Amiképpen a bűn zsarnoki uralma alatt lehetetlen tönkre nem menni, éppúgy lehetetlen Isten urasága alatt lélekben nem növekedni 's megszéntelődni. A Krisztus előtt meghódolt ember szereti Urát, Istenét, s a tőle kapott szeretettel szereti embertársát. Mindenkit. Méltókat és méltatlanokat. Jóltevöt és kártevőt. Barátot és ellenséget.. S sze- retete nem üres érzelemmegnyitlakozás, hanem cselekedetekben megmutatkozó szolgálat mindenki irányában. S az Isten és emberszolgálat vége élet. örök élet, persze ez sohasem fizetség, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Melyikről ismerünk magunkra a két gyorsfénykép közüli Ha a bűn szolgaságának bilincseit hordod, nézd, vár rád a Szabadító, aki leoldozhatja azokat. Ha a másik képen ismerjük fel magunkat, halljuk meg a buzdító igét: csak rajta, előre az új életben, szánd oda magad teljesen az Isten és emberszolgálatra. Matuz László ni).ta^=«uniiiimiimmiiiniiiiiiiimiiBniiiiiimunHiiiiiiiiiiimiiiniiiiin:itnmiiiuiiinuiiiiiiiiimHiiiiu:iiiiiiiiiaiiiinimiiiinimiMi4r NAPRÖIi—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 40,10, APOSTOLOK CSELED KEDETEI 20,27. Isten teljes akarata az, hogy rádöbbentsen bűnös voltunkra és ugyanakkor az is, hogy megmutassa végtelen kegyelmét nekünk azzal, hogy megvált ezektől a bűnöktől. Istennek teljes akaratát kell hirdetnünk nekünk isi Róma 6,19—23, Zsoltárok 65. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 42,7, MATE 26,38—39. Krisztus szenvedése emberileg elviselhetetlen lett volna, ha nem tudja azt, hogy Isten akaratát teljesíti ezzel. Ezért volt számára a legnagyobb erőforrás az imádság. Számunkra is szenvedésben, életünk minden helyzetében ilyen erőforrássá válik az ima. Jakab 3,1—10, II. Korintus 1, 23—2, 4. KEDD: ZSOLTÁROK 22,20, MÁTÉ 20,30—31. Fel kell ismernünk minél előbb azt, hogy teljes mértékben rá vagyunk szorulva Krisztus megsegítő kegyelmére. „Uram siess segítségemre” Márk 8,13—21, II. Korintus 1,12—22. » SZERDA: ZSOLTÁROK 25,16, JÁNOS 5,7—8. Ha rádöbbenünk arra, hogy romlott életünkön már csak Krisztus segíthet, akkor elébe tudunk borulni. Ha teljes hittel kérjük az Ö megsegítő irgalmát, akkor bizonnyal könyörül is rajtunk. I. Korintus 6,19—2(T, II. Korintus 2,5—1L CSÜTÖRTÖK: JEREMIÁS 17,4, I. PÉTER 2,24. Krisztus keresztfái áldozata tette lehetővé, hogy keresztyén életet élhessünk. Áldozata egyszer s mindenkorra szólt, s így Ö a biztosítéka annak, hogy ezentúl is benne és vele élhessünk-. Márk 9,43—50, II. Korintus 2,12—17, PÉNTEK: ZSOLTÁROK 2,6, I. KORINTUS 15,26—2X Krisztusnak nemcsak az én életem felett van hatalma, hanem az egész univerzum felett, mert minden az ű lába alá vettetett. Ür az utolsó ellenségünk fellett is, a halál felett* mert meggyőzte azt. Róma 12,1—2, II. Korintus 3,1—6. SZOMBAT: I. SAMUEL 2,7, JANOS 3,35. Krisztus hatalma az élők és holtak felett azt jelenti számunkra, hogy félelemre nincs többé okunk. Sem az élettől, sem a haláltól, sem semmi mástól, ő áll mellettünk és vezérel minden napján életünknek. I. Korintus 9,24—27, II. Korintus 3,7—11. Ruttkay Levente :.'l!IlliI!(!III!l![nil!l!Illllllüfl!l!llllll!ll!IllilllI{II!I!!III!n!ni!l!tl!!I!1IHIII!l!l!14i(!TII!lll!n!llllllini!!!{ini1!!f!niUII!lll9í!TI!l!IIII!!t1TIIIIFtÜliilRíilffln!lltíll!itHn!ltIII!III0II!inn!lTr(!Rltl1lüllltlt!tHlt!f!I!I!0tíi!in7tS1lt|l!!RtH:l:l!lllit!liI’l I HIIIIIIIIHi:tll!BlillliHimiatllimilllllWaHílilHllllllllllimüll!limif;imi)l!lllllllini;i ■ ...IIIIKIIilllllllil l l ül i EBBEN AZ ESZTENDŐBEN lesz negyven éve, hogy meghalt Giacomo Puccini, a századforduló legnagyobb és legnépszerűbb operaszerzője. Zenész családból származott. Az első Giacomo Puccini nevű zenész a 18. század első feléből ismeretes. Ennek ükunokája Giacomo Puccini, aki 1858. december 22-én született. Ifjúsága rendkívül küzdelmes. Elemi iskolába járatják, amikor elveszti atyját. Anyja testvére tanítja a zene alapismereteire. Mégis 14 éves korában már templomi orgonista. A muzsikával akkor jegyzi el magát örökre, amikor először hallja az Aida örökszép melódiáit Milanóban két év alatt végzi él a konzervatóriumot. Első sikerét 1884-ben aratja. (Le Vilii — A lidércek.) 1889-ben Edgár e. operájának nincs sikere. A siker útján az első nagy állomást a nemrég nálunk is felújított és nagy sikert aratott Manon Lescaut c. operája jelenti. A librettót többen írták Prévost abbé regénye alapján. Az első bemutató Turinban (Torino) volt 1893. január 1-én. A témát egyébként még Auber, Massenet is feldolgozta. Bernard Shaw Puccini Manonjá- nak adta az elsőséget, így ír róla: „Puccini úgy tűnik nekem, hogy sokkal inkább nevezhető Verdi örökösének, mi ró bárki más, riválisai közül.” Maga Puccini így írt erről az operájáról: „A Manon az egyetlen művem, amely soha semmiféle fájdalmat nem okoPUCCINI (1858—1924) zott nekem.” Neki köszönhette világsikerét, anyagi szempontból pedig sorsa jobbrafordulá- sát. Abban az évtizedben emelkedik pályája zenitjére, amikor Európában minden állam beteg és minden országból millió számra indulnak a munka- nélküliek az óvilágból az újvilágba. Ez az évtized az, amelyben a francia köztársaság elnökét megölik, Erzsébetet, az osztrák császár feleségét leszúrják, a német császár és a walesi herceg ellen merényletet követnek el, merénylet áldozatává lesz Umberto olasz király is. EZ AZ ÉVTIZED TELVE VAN szorongással és félelemmel. A szorongás és félelem feloldását sokan a muzsikában keresik. Az idő tehát kedvez Puccininak, aki a Tore del La- go-i kastélyában álmodik a szépről. Ennek az otthonnak két féltett kincse van: egy bécsi pianínó és a művész könyvekkel megrakott íróasztala. Ekkor már dúsgazdag ember, aki elsők között vásárol autót és motorcsónakot. Egyformán otthon érzi magát királyok palotáiban és a kastélya melletti hangulatos tó partján élő vadászok és halászok egyszerű kunyhóiban. Kicsit bohém, a milánói barátai boldogan keresik fel otthonát. Sokszor van úton, Európa minden valamirevaló operaházában megfordult Járt Amerikában, Budapesten boldogan hallgatja a világhírű magyar cigányprímást Magyar! Imrét. Szereti az erdőt szívesen vadászik, sportol. 1896-ban a világ egyik legismertebb és legünnepeltebb embere. Már majdnem 40 éves, amikor négy operájából kettő világsikert aratott. Ebben az évben készül el a Bohémélet c. operájával, mely Illica és Giacosa szövegére íródott, akik Murger regénye alapján dolgoztak. Hősnője Mimi, a 19. század kis grizett- je, sorsa a szerelem és szenvedés. Egyik ismert zenekritikusunk, Balassa Imre a Bohéméletről a következőjét írja: „A Bohéméletben minden a helyén van és az arányok is kitűnőek. A zene jellegzetes, tömör és kifejező, Az egyes témák jól felismerhetők és nagyszerűen jellemeznek __” A XX. század küszöbét Puccini a Toscával lépi át. Bemutatója Rómában volt 1900. január 14-én. E mű librettóját szintén Illica és Giacosa írják Sardou tragédiájából. A mű első bemutatója alkalmával Puccini ellenségei zavart akartak kelteni, de később néma csendben hallgatják a változatos lírai és drámai akkordokat. A közönség pedig egyre lelkesebben ünnepli a Mestert. A mű bemutatója után egy alkalommal autóbaleset éri Puccinit. Szeretett autózni, mégpedig úgy, hogy maga vezetett. Az autóbaleset következtében lábát töri és nyolc hónapon át gipszkötést hord. Ezt az időt használja fel arra, hogy a japán hangszereket tanulmányozza. E fáradozás nyomán írja meg egy kis japán gésa történetét a Pillangókisasszonyban. A librettó Belasco drámájából készül ugyancsak Illica és Giacosa feldolgozása alapján. A Pillangókisasszony melódiái sok-sok poézist és lírát sugároznak a hallgatók felé. A Muzsika c. folyóirat 1959 januári száma részletesen beszámol arról, hogy a Pillangó- kisasszony 1906-i budapesti bemutatójára eljött Puccini is. Idézi egy korabeli újságíró cikkét: „Az olasz mesternek Magyarországon is több mint 60 esztendeje széles tábora van, amelynek generációról generációra szálló szeretete már operakultúránk részévé avatta műveit.” Majd így folytatja a folyóirat Puccini Giacomo művészete c. cikkében: „a Pillangókisasszony budapesti bemutatójára idelátogató mestert 1906-ban a magyar sajtó általában mint a jelenleg élő zeneszerzők legnagyobbikát — a legnagyobb modern zeneszerzőt — mutatja be ... Kora embere volt Puccini abban is, hogy zenéje híven tükrözi a XX. század kialakuló embertípusának érzésvilágát...” Az említett cikk érdekesen beszél még arról is, hogy Puccini témaválasztásában is úttörő volt. „A kis dolgok művésze vagyok” — vallotta magáról p mester és valóban felfedezte a kis dolgok, a hétköznapok muzsikáját, amelyen az emberi érzés gyengédebb színeit, mindennapos gondjainkat és gyöngéinket, a csendes könnyeket és egyszerű örömöket fejezte ki. A VILÁGRASZÓLÓ SIKEREK sorozatát a Nyugat lánya c. operája követi. Bemutatója New York-ban volt 1910. december 10-én (Metropolitan). Játszódik Kaliforniában, az aranyláz idején. Nincs helyünk, hogy Puccini minden operájával részletesen foglalkozzunk. Bármennyire sajnáljuk, most már csak a címeket említjük. A fecske 1917 Ezt követi három egyfelvoná- sósa: A köpeny, Soror Angelice és a Gianni Schied (1918) Posthumus nagy műve az Al- fano által befejezett Túrandó (1926). Milanóban, a Scalabar mutatták be. Szövegkönyvé Adani és Simoni írták, részber Schiller drámája alapján. A Turandot-ot Puccini leg nagyobb alkotásának tartják. A bemutatón Toscanini vezényelt, aki zokogása miatt képtelen végigvezényelni a művet. Csak a második este szólal meg az egész mű. Puccini élete vége felé egyr< többet betegeskedett. A vizsgálatok megállapították, hogi a mesternek gégerákja van 1924-ben Brüsszelbe utazii fiával segítségért. De már nerc volt segítség. Nagyon szereit; volna a Turandot-ot befejezni Szinte könyörgött az orvosok nak; Még csak pár hetet.. csak egy hetet! Minden hiábavaló volt. A nagy mester 1924-bei örökre búcsút vett a bécs pianinótól, szeretteitől, bará taitól és a csodálatosan szépei zengő melódiáktól. Egyik nagy ismerője azt írj; róla, hogy Puccini terméke nyen vitte tovább Wagner for radalmi koncepcióját; a drám; és a zene, a színpad és a zene kar egységét. Emellett az olas: operahagyomány és Verdi örö köse a dallamosság, az ember ének súlyának megóvásában. Fülöp Dezső