Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-12 / 28. szám

Kílindennapi munkánk L Mózes 3. 20—24 Beszélgetéseinkben, olvasmányainkban és imádságaink­ban sokszor találkozunk ezzel a mondattal: — 'mindennapi kenyerünk. Természetes dolog ez, hiszen ez a mondat fog­lalja magában az életünk mindennap visszatérő értelmét és örömét. A mindennapi kenyér mindnyájunk mindennapi fel­adata, célja és tartalma. A „Mi Atyánk”-ban is így mondjuk el; — Add meg nékünk a mi mindennapi kenyerünket. Az Ige most egy ehhez hasonló másik mondatról beszél; — a mindennapi munkáról. Jó nékünk elgondolkodni erről a másik mondatról is. Hiszen ez a mondat is mindennapi mondatunk és szorosan összetartozik a mindennapi kenyérrel. Az elsőt, amit meg kell látnunk az, hogy a mindennapi munkánk is Istentől való. ö adta az embernek gondoskodó szeretettel, mert a mindennapi munkán keresztül akar gon­doskodni az emberről. A munka tehát nem büntetés, hanem Istentől kapott ajándék. Ezért van az, hogy a hívő ember mindig úgy néz a munkájára, hogy azt Isten kezéből kapja szeretettről, megbízatásból a kenyere javára. Így érthető az, hogy amikor a hívő ember hűséggel, vidáman és jól dol­gozik, akkor Isten akaratát teljesíti és neki engedelmeskedik. Luther is így mondta: — a munka istentisztelet! A mindennapi munkáról azt is tudnunk kell, hogy Isten ä munkát az élet tartalmának adta. Ügy is mondhatnánk, hogy örömnek adta. Az életünk rendjének és elrendezőjének. Aki hűséggel, pontosan és becsületesen dolgozik, annak rend van az életében. A munka nyugalmat, békességet és biztos ■utat ad az embernek. De örömet is! Mindnyájan tapasztaltuk ínár, hogy Isten a munkákhoz kapcsolta az élet egyik leg­tisztább örömét. Boldog az ember, amikor valamit elvégez, valamit befejez, valamit teremt. Ilyenkor Isten munkatár­sának érzi magát, mert a munka öröme is Istenhez kapcsolja az életét Végül a munka a közösség alapja is. A hivő ember ami­kor dolgozik, nemcsak Isten közelében érzi magát, hanem ekkor érzi igazán közelségét a másik emberhez. A munka inondja el neki az együvétartozás, az együttélés, a közösség, a testvériség legszebb mondanivalóit. A munka mellett értjük meg igazán, hogy mi emberek mindnyájan egy családnak Születtünk egymás iránti szeretetre és felelősségre. ^Dolgozzatok, amíg nappal vagyon...” — olvassuk a fezen lírásban és ezt halljuk a mindennap feladataiban. Begyünk hálásak a munkáért és a mindennapi kenyerünk inellett köszönjük meg Istennek mindennapi munkánkat is! Friedrich Lajos ISTENTISZTELETI REND NIREIC — Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnapon az oltár- térítő szine: zöld. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Mk 8, 1-9; Mt 7, 7—11; dél­előtti alapigéje: I. Móz. 3, 20— 24. — A GYULAI EGYHÁZ­KÖZSÉG új tisztségviselőit, dr. Szórády István felügyelőt, dr. Kiss István másodfelügyelöt és négy új presbitert július 28-án istentisztelet keretében iktatta be Mekis Ádám esperes. — HALÁLOZÁS. Weltlcr Já­nos, volt rajkai, majd győri tanító, gyémántdiplomás igaz­gató Sopronban, 80 éves korá­ban elhunyt. Temetése júiius 4-én volt Sopronban. „A szere­tet Soha el nem fogy.” — Hörömpő Dezső, nyugal­mazott református lelkipásztor 74 éves korában elhunyt. Te­metése július 2-án volt Buda­pesten. „Az igaznak emlékezete áldott.” — A SAJTÖOSZTÄLT HÍREI. A Sajtóosztály értesíti a gyü­lekezetek iratterjesztéseit, hogy július 15-től augusztus 15-ig iratterjesztési szünetet tart. Kérjük az iratterjesztések ve­zetőit, hogy megrendeléseiket legkésőbb július 11-én postára adni szíveskedjenek. A Sajtóosztály értesíti á gyü­lekezeteket, hogy a kis alakú Énekeskönyv újra kapható, de ennek rendeléseit is kérjük július 11-ig beküldeni; A Sajtóosztály értesíti a gyü­lekezeteket, hogy megjelent Groó Gyula: Jakab levele, va­lamint dr. Pálfy Miklós: A Zsoltárok könyve című biblia­magyarázatot tartalmazó kiad­ványa. Mindkettő 32,— Ft-os árban; — BUNDÁK — átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi 6zűcsnél, Bp. V., Kossuth Bajos u. I. udvarban. — HARMONIOMOK speciális ja­vítása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál, Bp. IV. Újpest, Rom­ját u. 120. Telefon: 493—017. „Szicília igazi arca Nyílt levél Ruffini bíboroshoz V) Budapesten, 1964. július 12-én Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gá­bor. de. ,11 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, du. 6 Bízik László teol. Fa­sor: de. U, du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) dr- Szilády Jenő, de. 12. Thaly Kál­mán u. de. 11 Szirmai Zoltán. Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Gá­dor András. Váci út de. 8 Gádor András. Frangepán u. de. fél 9. Üj- pest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10 Bencze Imre. Soroksár- Üjtelep de. 8 Bencze Imre. Pest­újhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rá- kospalota-MAV-telep de. 8. Eákos- palota-Nagytemplom de. 10. Rá- kospalota-Kistemplom de. 3. Rá­kosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosli- get de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 6. Lelkészavatás. Bécsíkapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. H Csákó Gyula, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél. 9 Csákó Gyula. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Nandrássy Elek, de. 11 Nand- rássy Elek, este fél 7 Ruttkay Ele­mér. Pesthidegkút de fél 11 Rutt­kay Elemér. Diana út de. fél 9 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Gyimessy Károly, de. 11 (úrv.) dr. Gyimessy Károly, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Ke- lenvölgy de. 9 Vlsontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (Palermo) P. V. Panascia (Palermo) waldens lelkész „Szicília igazi arca” címen nyílt levelet intézett Ruffini bíboroshoz. A bíboros ugyanis húsvéti pásztorlevelében Szi­cília jó hírneve elleni súlyos összeesküvésnek nevezte a Szicília szociális állapotait illető kritikát. I Szicíliát — írja Panascia lel­kész a pásztorlevélre vála­szul — nem azáltal szolgál­ják, hogy megszépítik a jelen­legi helyzetet, vagy becsukják szemüket a nyomor és az ín­ség előtt. Nem szabad elsik­kasztani a szegény és gazdag kiáltó ellentétét, a csecsemő- halandóság problémáját, az if­júkori bűnözést, komolyan kell venni a munkanélkülisé­get. Még mindig vannak em­berek Szicíliában, akik éhez­nek, semmiféle munkát nem találnak, nincs fedél a fejük felett; vannak gyermekek, akik nem járhatnak iskolába, akik éjszakánként elhagyott autókban alszanak, az utcá­kon ténferegnek, koldulnak, lopnak és börtönbe kerülnek. Azzal semmire sem me­gyünk — írja tovább Panas­cia lelkész —, hogy dicsérjük Szicília és a keresztény egy­ház jó kapcsolatát és megkí­vánjuk, hogy tartsák be a há­zassági törvényeket és a gyer­mekeket megszületésük nap­ján kereszteljék meg. A hely­zet szépítgetése hízeleg ugyan sok szicíliainak, ez azonban nem tartóztathatja fel a mo­rális szétzüllést és nem csil­lapíthatja a gazdasági nyo­morúságot, amely egyre na­gyobb lesz Végül védelmébe veszi Pa­nascia Danilo Dolcit, az is­mert szociál-reformert, aki személyiségének teljes latba- vetésével a legszegényeb­bekért száll síkra és nem ér­demli meg, hogy árulónak ne­vezzék. Danilo Dóiéinak van bátorsága, hogy azokat a prob­lémákat, amelyek Szicíliát évszázadok óta gyötrik, a tel­jes nyilvánosság előtt, nevü­kön nevezze. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egytiáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.2908/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.a Bői*ár Imre igazgató iMOEX 25211 HÉTRŐt—HÉTRE Hétről hétre Gyorsfénykép Róma 6,19. A gyorsfénykép nem idealizál. Kíméletlenül nyers, őszinte és reális képet ad. Retusáló kéz nem tünteti el róla a hát­rányos és előnytelen vonásokat, élesen mutatja az arc ráncait, foltjait, s egyéb fogyatkozásait. Igénkben Pál apostol két gyorsfényképet készít. Az egyi­ken a bűn szolgaságában élő, a másikon a Krisztus előtt meghódolt embert mutatja be. Az első kép megdöbbentő\ Élesen mutatja a bűn szolgaságában élő ember kétségbeejtő állapotát. A bűn szolgálatában megrokkan a test,, elsatnyul a lelki élet, kialszik az emberméltóság, a humánum lám­pása. A bűnben élő ember törvényszegő, parancsolattipró» közösségellenes, emberellenes. Még megdöbbentőbb az apostol gyorsfényképe, amikot az ilyen élet következményeit mutatja meg: az ilyen élei vége a halál, nem testi kimúlás, hanem halál, örök halál. Annál vigasztalóbb a másik kép, a Krisztus előtt meg­hódolt ember képe. Amiképpen a bűn zsarnoki uralma alatt lehetetlen tönkre nem menni, éppúgy lehetetlen Isten urasága alatt lélekben nem növekedni 's megszéntelődni. A Krisztus előtt meghódolt ember szereti Urát, Istenét, s a tőle kapott szeretettel szereti embertársát. Mindenkit. Méltókat és mél­tatlanokat. Jóltevöt és kártevőt. Barátot és ellenséget.. S sze- retete nem üres érzelemmegnyitlakozás, hanem cselekedetek­ben megmutatkozó szolgálat mindenki irányában. S az Isten és emberszolgálat vége élet. örök élet, persze ez sohasem fizetség, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Melyikről ismerünk magunkra a két gyorsfénykép közüli Ha a bűn szolgaságának bilincseit hordod, nézd, vár rád a Szabadító, aki leoldozhatja azokat. Ha a másik képen ismer­jük fel magunkat, halljuk meg a buzdító igét: csak rajta, előre az új életben, szánd oda magad teljesen az Isten és emberszolgálatra. Matuz László ni).ta^=«uniiiimiimmiiiniiiiiiiimiiBniiiiiimunHiiiiiiiiiiimiiiniiiiin:itnmiiiuiiinuiiiiiiiiimHiiiiu:iiiiiiiiiaiiiinimiiiinimiMi4r NAPRÖIi—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 40,10, APOSTOLOK CSELED KEDETEI 20,27. Isten teljes akarata az, hogy rádöbbentsen bűnös voltunkra és ugyanakkor az is, hogy megmutassa vég­telen kegyelmét nekünk azzal, hogy megvált ezektől a bűnök­től. Istennek teljes akaratát kell hirdetnünk nekünk isi Róma 6,19—23, Zsoltárok 65. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 42,7, MATE 26,38—39. Krisztus szenvedése emberileg elviselhetetlen lett volna, ha nem tudja azt, hogy Isten akaratát teljesíti ezzel. Ezért volt számára a legnagyobb erőforrás az imádság. Számunkra is szenvedés­ben, életünk minden helyzetében ilyen erőforrássá válik az ima. Jakab 3,1—10, II. Korintus 1, 23—2, 4. KEDD: ZSOLTÁROK 22,20, MÁTÉ 20,30—31. Fel kell ismernünk minél előbb azt, hogy teljes mértékben rá va­gyunk szorulva Krisztus megsegítő kegyelmére. „Uram siess segítségemre” Márk 8,13—21, II. Korintus 1,12—22. » SZERDA: ZSOLTÁROK 25,16, JÁNOS 5,7—8. Ha rá­döbbenünk arra, hogy romlott életünkön már csak Krisztus segíthet, akkor elébe tudunk borulni. Ha teljes hittel kérjük az Ö megsegítő irgalmát, akkor bizonnyal könyörül is raj­tunk. I. Korintus 6,19—2(T, II. Korintus 2,5—1L CSÜTÖRTÖK: JEREMIÁS 17,4, I. PÉTER 2,24. Krisztus keresztfái áldozata tette lehetővé, hogy keresztyén életet élhessünk. Áldozata egyszer s mindenkorra szólt, s így Ö a biztosítéka annak, hogy ezentúl is benne és vele élhessünk-. Márk 9,43—50, II. Korintus 2,12—17, PÉNTEK: ZSOLTÁROK 2,6, I. KORINTUS 15,26—2X Krisztusnak nemcsak az én életem felett van hatalma, hanem az egész univerzum felett, mert minden az ű lába alá vet­tetett. Ür az utolsó ellenségünk fellett is, a halál felett* mert meggyőzte azt. Róma 12,1—2, II. Korintus 3,1—6. SZOMBAT: I. SAMUEL 2,7, JANOS 3,35. Krisztus ha­talma az élők és holtak felett azt jelenti számunkra, hogy félelemre nincs többé okunk. Sem az élettől, sem a haláltól, sem semmi mástól, ő áll mellettünk és vezérel minden nap­ján életünknek. I. Korintus 9,24—27, II. Korintus 3,7—11. Ruttkay Levente :.'l!IlliI!(!III!l![nil!l!Illllllüfl!l!llllll!ll!IllilllI{II!I!!III!n!ni!l!tl!!I!1IHIII!l!l!14i(!TII!lll!n!llllllini!!!{ini1!!f!niUII!lll9í!TI!l!IIII!!t1TIIIIFtÜliilRíilffln!lltíll!itHn!ltIII!III0II!inn!lTr(!Rltl1lüllltlt!tHlt!f!I!I!0tíi!in7tS1lt|l!!RtH:l:l!lllit!liI’l I HIIIIIIIIHi:tll!BlillliHimiatllimilllllWaHílilHllllllllllimüll!limif;imi)l!lllllllini;i ■ ...IIIIKIIilllllllil l l ül i EBBEN AZ ESZTENDŐ­BEN lesz negyven éve, hogy meghalt Giacomo Puccini, a századforduló legnagyobb és legnépszerűbb operaszerzője. Zenész családból származott. Az első Giacomo Puccini nevű zenész a 18. század első feléből ismeretes. Ennek ükunokája Giacomo Puccini, aki 1858. de­cember 22-én született. Ifjúsá­ga rendkívül küzdelmes. Elemi iskolába járatják, amikor el­veszti atyját. Anyja testvére tanítja a zene alapismereteire. Mégis 14 éves korában már templomi orgonista. A muzsi­kával akkor jegyzi el magát örökre, amikor először hallja az Aida örökszép melódiáit Milanóban két év alatt végzi él a konzervatóriumot. Első si­kerét 1884-ben aratja. (Le Vilii — A lidércek.) 1889-ben Edgár e. operájának nincs sikere. A siker útján az első nagy állomást a nemrég nálunk is felújított és nagy sikert aratott Manon Lescaut c. operája je­lenti. A librettót többen írták Prévost abbé regénye alapján. Az első bemutató Turinban (Torino) volt 1893. január 1-én. A témát egyébként még Auber, Massenet is feldolgozta. Ber­nard Shaw Puccini Manonjá- nak adta az elsőséget, így ír róla: „Puccini úgy tűnik ne­kem, hogy sokkal inkább ne­vezhető Verdi örökösének, mi ró bárki más, riválisai közül.” Maga Puccini így írt erről az operájáról: „A Manon az egyetlen művem, amely soha semmiféle fájdalmat nem oko­PUCCINI (1858—1924) zott nekem.” Neki köszönhette világsikerét, anyagi szempont­ból pedig sorsa jobbrafordulá- sát. Abban az évtizedben emel­kedik pályája zenitjére, ami­kor Európában minden állam beteg és minden országból mil­lió számra indulnak a munka- nélküliek az óvilágból az újvi­lágba. Ez az évtized az, amely­ben a francia köztársaság elnö­két megölik, Erzsébetet, az osztrák császár feleségét le­szúrják, a német császár és a walesi herceg ellen merényle­tet követnek el, merénylet ál­dozatává lesz Umberto olasz király is. EZ AZ ÉVTIZED TELVE VAN szorongással és félelem­mel. A szorongás és félelem feloldását sokan a muzsikában keresik. Az idő tehát kedvez Puccininak, aki a Tore del La- go-i kastélyában álmodik a szépről. Ennek az otthonnak két féltett kincse van: egy bé­csi pianínó és a művész köny­vekkel megrakott íróasztala. Ekkor már dúsgazdag ember, aki elsők között vásárol autót és motorcsónakot. Egyformán otthon érzi magát királyok pa­lotáiban és a kastélya melletti hangulatos tó partján élő vadá­szok és halászok egyszerű kunyhóiban. Kicsit bohém, a milánói barátai boldogan ke­resik fel otthonát. Sokszor van úton, Európa minden valamire­való operaházában megfordult Járt Amerikában, Budapesten boldogan hallgatja a világhírű magyar cigányprímást Ma­gyar! Imrét. Szereti az erdőt szívesen vadászik, sportol. 1896-ban a világ egyik leg­ismertebb és legünnepeltebb embere. Már majdnem 40 éves, amikor négy operájából kettő világsikert aratott. Ebben az évben készül el a Bohémélet c. operájával, mely Illica és Giacosa szövegére író­dott, akik Murger regénye alapján dolgoztak. Hősnője Mimi, a 19. század kis grizett- je, sorsa a szerelem és szenve­dés. Egyik ismert zenekritiku­sunk, Balassa Imre a Bohém­életről a következőjét írja: „A Bohéméletben minden a helyén van és az arányok is kitűnőek. A zene jellegzetes, tömör és ki­fejező, Az egyes témák jól fel­ismerhetők és nagyszerűen jel­lemeznek __” A XX. század küszöbét Puccini a Toscával lépi át. Be­mutatója Rómában volt 1900. január 14-én. E mű librettóját szintén Illica és Giacosa írják Sardou tragédiájából. A mű el­ső bemutatója alkalmával Puc­cini ellenségei zavart akartak kelteni, de később néma csend­ben hallgatják a változatos lírai és drámai akkordokat. A közönség pedig egyre lelkeseb­ben ünnepli a Mestert. A mű bemutatója után egy alkalommal autóbaleset éri Puccinit. Szeretett autózni, mégpedig úgy, hogy maga ve­zetett. Az autóbaleset követ­keztében lábát töri és nyolc hó­napon át gipszkötést hord. Ezt az időt használja fel arra, hogy a japán hangszereket tanulmá­nyozza. E fáradozás nyomán ír­ja meg egy kis japán gésa tör­ténetét a Pillangókisasszony­ban. A librettó Belasco drámá­jából készül ugyancsak Illica és Giacosa feldolgozása alap­ján. A Pillangókisasszony me­lódiái sok-sok poézist és lírát sugároznak a hallgatók felé. A Muzsika c. folyóirat 1959 januári száma részletesen be­számol arról, hogy a Pillangó- kisasszony 1906-i budapesti be­mutatójára eljött Puccini is. Idézi egy korabeli újságíró cik­két: „Az olasz mesternek Ma­gyarországon is több mint 60 esztendeje széles tábora van, amelynek generációról generá­cióra szálló szeretete már ope­rakultúránk részévé avatta műveit.” Majd így folytatja a folyóirat Puccini Giacomo mű­vészete c. cikkében: „a Pillan­gókisasszony budapesti bemu­tatójára idelátogató mestert 1906-ban a magyar sajtó álta­lában mint a jelenleg élő zene­szerzők legnagyobbikát — a legnagyobb modern zeneszer­zőt — mutatja be ... Kora em­bere volt Puccini abban is, hogy zenéje híven tükrözi a XX. század kialakuló embertí­pusának érzésvilágát...” Az említett cikk érdekesen beszél még arról is, hogy Puccini té­maválasztásában is úttörő volt. „A kis dolgok művésze va­gyok” — vallotta magáról p mester és valóban felfedezte a kis dolgok, a hétköznapok mu­zsikáját, amelyen az emberi érzés gyengédebb színeit, min­dennapos gondjainkat és gyön­géinket, a csendes könnyeket és egyszerű örömöket fejez­te ki. A VILÁGRASZÓLÓ SIKE­REK sorozatát a Nyugat lá­nya c. operája követi. Bemuta­tója New York-ban volt 1910. december 10-én (Metropolitan). Játszódik Kaliforniában, az aranyláz idején. Nincs helyünk, hogy Puccini minden operájával részletesen foglalkozzunk. Bármennyire sajnáljuk, most már csak a cí­meket említjük. A fecske 1917 Ezt követi három egyfelvoná- sósa: A köpeny, Soror Angelice és a Gianni Schied (1918) Posthumus nagy műve az Al- fano által befejezett Túrandó (1926). Milanóban, a Scalabar mutatták be. Szövegkönyvé Adani és Simoni írták, részber Schiller drámája alapján. A Turandot-ot Puccini leg nagyobb alkotásának tartják. A bemutatón Toscanini vezé­nyelt, aki zokogása miatt kép­telen végigvezényelni a mű­vet. Csak a második este szó­lal meg az egész mű. Puccini élete vége felé egyr< többet betegeskedett. A vizs­gálatok megállapították, hogi a mesternek gégerákja van 1924-ben Brüsszelbe utazii fiával segítségért. De már nerc volt segítség. Nagyon szereit; volna a Turandot-ot befejezni Szinte könyörgött az orvosok nak; Még csak pár hetet.. csak egy hetet! Minden hiábavaló volt. A nagy mester 1924-bei örökre búcsút vett a bécs pianinótól, szeretteitől, bará taitól és a csodálatosan szépei zengő melódiáktól. Egyik nagy ismerője azt írj; róla, hogy Puccini terméke nyen vitte tovább Wagner for radalmi koncepcióját; a drám; és a zene, a színpad és a zene kar egységét. Emellett az olas: operahagyomány és Verdi örö köse a dallamosság, az ember ének súlyának megóvásában. Fülöp Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents