Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-01-19 / 3. szám
HÍREK A hit szemével Jn. 12, 37—43. A hit Isten kegyelmi ajándéka. A Szentléleknek egyedül az igéhez kötött szabad tevékenységének eredménye. Ő az, aki a hívó szóra, igent mondat velünk és felkelti szívünkben az'Atya iránti bizalmat: A hit számára sok minden „jellé” lesz, amelyről le lehet olvasni Istennek, az Atyának szeretetét, megváltó jóságát, üdvözítő tevékenységét. így lettek jelekké Jézus cselekedetei is. Ű az Atya nevében és hatalmával nyitott meg vak szemeket, süket füleket, tett éppé gyötrő kórtól nyomorékká lett kezeket, lábakat; ajándékozott vissza családnak, társadalomnak elveszett embereket és szólított vissza az életbe lelkileg, testileg holt embereket. Sok meggyógyított, sokan a meggyógyítottak hozzátartozói és a Jézust követő tanítványok közül ezekből a cselekedetekből ismerték fel, látták igazolva a Jézusban kegyelmésen cselekvő Istent és fogadták el az Ember Fiában az Isten egyszülött Fiát. A Krisztus által véghezvitt sok cselekedet sem volt azonban elegendő jel az írástudók és farizeusok számára. Vallásos gőgjük, a Szentírás ismeretére hivatkozó elbizakodottságuk megakadályozta őket abban, hogy a jelekből olvasni tudjanak. János evangélista ebben is az ősi próféciák beteljesedését látja. Mai igénk azt kérdezi meg tőlünk: van-e látó hitünk? Több-e a hitünk a farizeusok igazságánál, begyakorlott vallá- sásosságánál, kiragadott és betanult igék recitálásánál? Ismerjük-e a szeretettel cselekvő Istent, aki ma is számtalan módon ad jelt a benne bízóknak? Tudunk-e így olvasni egyéni életünk eseményeiből, népünk és az egész világ életében végbement és folyamatban levő változásokból, hogy ezekben az eseményekben is felismerjük Isten jót munkáló tevékenységét? E jelek közelebb visznek-e bennünket Krisztushoz, aki könyörületességre indult minden emberi nyomorúság láttán? S végül jellé lesz-e a mi életünk is, amely jóságával és szelídségével, irgalmasságával és békeszeretetével önmaga helyett Istenének szerez dicsőséget? Urunk növeld és tedd látóvá hitünket a Szentlélek által! m. gy. fctil I Ili,1:1 I IIUllitll Mil 11 Illi I lil lll I II ltl!lillllllllliltlil:lilil:lt|llí|llllllllll>IHIIIIllílllllll:U<|i|llll Minin I l i i l.l ISTENTISZTELETI REND — Vízkereszt utáni utolsó vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni igéje: 2 Pét 1, 16— 21; szószéki alapigéje: Jn 12, 37—43. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 2-án, vasárnap reggel fél S órai kezdettel evangélikus vallásos félórát közvetít a Petöfi-rádió. Igét hidet: KÖKÉNY ELEK b udapest- rákospalotai lelkész. — Az ORSZÁGOS LELKÉ- SZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VEZETŐSÉGE január 8-án KÄLDY ZOLTÁN püspök elnökletével ülést tartott a Déli Egyházkerület székházában. Az ülésen az 1964. évi lelkészi munkaközösségi tanulmányi témák megbeszélésével foglalkoztak. — A HAJ DÜ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége január 14-én Nyíregyházán ülésezett. A vasárnapi igehirdetésre előkészítőt tartott BENKOCZY Dániel, A világ és egyház bibliai alapon történő fogalom tisztázásáról KOVÁCS Ételka, Az egyház útja Afrikában címen pedig JOÖB Olivér tartottak előadást. Teológiai lapszemlét nyújtott TARJÁN Béla, időszerű kérdésekről adott tájékoztatást az egyházmegye esperese. Az ülés KRECSÁK Kálmán záróáhitatával fejeződött be. Budapesten, 19111. január i9-en Deák tér de. 9. (urv) dr. Kékén András de. 11. (urv) Haíenscher Károly du. 6. Trajtler Gábor Fasor de. fél 10. de. 11. (urv) Koren Emil du. 5. Szeretetvendégség Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil tíilöi út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jénö de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Takács József du. 5. Szcretetvendégseg Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (urv) Detre János Rákosfalva de. fi. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. ». Káposzta Lajos Frangepán u. de. lel 9. Gádor András Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10’ Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kístemplom du. 3. Rákos- szenlmibály de. fél 11. Harkányi László Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. ■ 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fel n. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 10. (német) várady Lajos de. íl. Schreiner Vilmos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. várady Lajos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (urv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csen- gődy László du. fél 7. Csengődy László Pesihidegkut: de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. S. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. (urv) Uzon László du. 6. (urv) dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. (urv) dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 13. Visontai Róbert csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — BUNDÁK divatos átszabása, szörmekucsmák Somogyi szűcsnél, Budapest, V. Kossuth Lajos u. 1. Udvarban. — FIATAL, jól fizető, szolid értelmiségi házaspár albérleti szobát keres. Telefon: 114—971, este héttől. — MÁSFÉLÉVES kislányom mellé pótnagymamát keresek. Heti ötszöri alkalommal, napi 3—6 órai elfoglaltságot kérek. Érdeklődés minden nap du. 6 órától a 456— 202 telefonszámon. — HALÁLOZÁS. Balikó Mihály ny. igazgató tanító a püspökmolnári (azelőtt Püspöktamási) evangélikus leánygyülekezet 41 éven át volt megbecsült, hűséges levita-tanítója 75 éves korában 1963. december 18-án elhunyt. December 20-án temették el a község és volt tanítványainak gyülekezete nagy részvéte mellett. „Az igaznak emlékezete áldott”. (Péld. 10.7.) _ HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Berkes István presbiter és felesége karácsony első ünnepén ünnepelték 50 éves házassági évfordulójukat ünnepi istentisztelet keretében a székesfehérvári' templomban. Isten áldása kísérje életüket továbbra is, HARANGOK újraöntését, harangkoronák, harang- állványok készítését, átalakítását új rendszerűvé vállalja DÚSAK ISTVÁN harangöntő Örszentmiklós,- Dózsa György út 26. „A gyilkolás szelleme” Dallasban William A. Holmes dallasi methodista lelkész, — aki Dallas városa polgárainak szemrehányást tett engesztelhetetlenségük miatt és egy vasárnapi igehirdetésében, valamint egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a „gyilkolás szelleme” Dallasban már egy bizonyos idő óta elharapódzott, — szükségesnek látta, hogy a rendőrség védelmét kérje a maga számára. Kijelentései miatt ugyanis a város polgárai életveszélyesein megfenyegették. Holmes lelkész prédikációjában utalt azokra a hírekre is, melyek szerint az iskolás gyermekek Dallasban tapssal fogadták Kennedy elnök meggyilkolásának hírét. Ebben — mondotta Holmes — a szülők magatartása is kifejeződik. Holmes lelkész mellett 11 methodista lelkész állt ki s közös nyilatkozatban követeltek megértést és figyelemremél tatást azok számára, akik másképp gondolkodnak. A Dallas déli methodista egyeteme teológiai fakultásának munkatársai is szolidaritásukról biztosították Holmes lelkészt. Gerhard Schmidt A beriin-brandenburgi egyház keleti körzetének egyházvezetősége a 45 éves Gerhard Schmidt egyházfőtanácsost hivta meg Kelet-Berlin egyetemes szuperintendensi tisztségébe. Schmidt e tisztségében az 1963. júliusában elhunyt dr. Fritz Führ egyetemes szuperintendens örökébe lépett, Franciaország A franciaországi Protestáns Egyházszövetség Tanácsa Charles Westphal lelkészt eddigi elnökét választotta újra a Protestáns Egyházszövetség Tanácsának elnökéül. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: t42—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VHI- Arusitja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 35211 64.9126/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest HÉTRŐL—HÉTRE A hit Isten ajándéka II. Kor 4, 6. Az a „képességünk", amellyel Istent Atyánknak mondhat* juk és Jézus Krisztust Urunknak: hitünk. Egyedül a hit isme* rétével és erejével vagyunk képesek bízni Isten végtelen sze- retetében és Jézus Krisztus értünk hozott áldozati halálának a bűneink eltörlését szolgáló cselekedetében. És ez a hit nem a mi „munkánk” eredménye. Nem mi akarunk hinni, hanem Isten ajándéka az, hogy tudunk hinni. Az apostol a fenti igében a hitet azonosítja a világossággal. Éspedig abban az összefüggésben, hogy: „Ő (ti. Isten) gyújtott világosságot a mi szívünkben.” Nagyon jól tudja az apostol, hogy Krisztus szolgálatában járni és fáradozni nem lehet belső elhatározásból. Hogy hinni tudjunk és hitünkből életerős cselekedetek fakadjanak embertársaink örömére és boldogítá- sára, ahhoz az szükséges, hogy szívünkben teljes „világosság”■ lakozzék. Olyan fény, amely forrásként az élő Jézus Krisztust tudja magáénak, bevilágítandó „területnek” pedig a körülöttünk élő embertársainkat. Isten nem véletlenül ajándékozott meg bennünket ezzel a „képességgel”: a hit látásával — ahogyan azt elég sokszor hangoztattuk átgondolt, belső tartalom nélkül. De itt valóban erről van szó: a hit látásáról. Jézus Krisztus arcán fel kell ismernünk Isten dicsőségének ragyogását. Igen, határozott parancsként kell magunk elé állítanunk hitünknek ezt a normáját. Fel kell ismernünk! Isten „kényszere” győz le minket és állít az engedelmesség útjára, hogy oda tudjunk figyelni és hitünk megismerésének az érzékeny „műszerével” le tudjuk olvasni Jézus Krisztusról, életéről, elmondott és számunkra megőrzött beszédeiből, elvégzett cselekedeteiből Istennek szeretetét, Urunknak nagyságát és a Lélek erejét, aki hatalmába kerített minket is azáltal, hogy hívőkké tett bennünket. Ezen a héten is Isten a szolgálatok sokaságát állítja elénk. Mondhatjuk így is: a lehetőségek sokaságát. És az ezekben való helytállásban eldől majd, hogy mennyi bennünk a világosság és mennyi az árnyék. Mégis, nem az elvégzett szolgálatokért, hanem Krisztusért ismerhetjük meg már most és egykoron örök fényességében Isten dicsőségének a ragyogását. —r—n iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH'iiiwDü NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: I. SÄMUEL 12, 22; RÓMA 9. 16. — Ez az enyém. Sok mindenre elmondhatjuk ezt Mindazért, amink van, a könyörülő Istennek legyen hála. „Nem hagyja el az Űr az ő népét.” II. Péter 1, 16—21; Zsoltárok 89, 20—30. HÉTFŐ: ÉZSAIAS 9, 5; JÄNOS 1, 14. — Az Isten, a mi Urunk, erős Isten, az örökkévalóság atyja, a békesség fejedelme, aki irántunk mindig teljes kegyelemmel és igazsággal II. Mózes 34, 29—35; Márk 4, 1—9. 13, 20. KEDD: I. MÓZES 3, 15; JELENÉSEK 12, 9. — Mindennapi életünkben gyakran a feledés homályába vész az Isten. Elfeledkezünk Őróla, aki kegyelmével tart bennünket az utolsó napig, s igazságával ítél meg a számadás napján. II. Korinthus 4, 3—6; Márk 4, 10—12. SZERDA: JEREMIAS 9, 6; ZSIDÓK 12, 10. — A gyermek sokszor nem érti meg a szülői figyelmeztetést, sőt szüleiben látja a hibát, a rosszat, pedig a figyelmeztetés a gyermekek javát szolgálja. Ennek hasznára felnőtt korban jövünk rá. „Isten javunkra fényit, hogy szentségben részesüljünk.” II. Korinthus 4, 13—18; Márk 4, 21—25. CSÜTÖRTÖK: II. MÓZES 19, 5; I. PÉTER 2, 9. — Miért a fenyítés? Isten maga adja meg a feleletet: „Ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép között az enyéim.” Gal. 1,- 11—24; Márk 4, 26—29. PÉNTEK: JEREMIÁS 29, 11; PETER 5, 10. — A név mindig kötelez. Nemcsak családi hovatartozóságomat jelöli meg, hanem kötelez, Hogy őseim jószellemében éljek tovább: Máté 16, 24—28; Márk 4, 30—34. SZOMBAT: EZÉKIEL 33, 12; I. PÉTER 1, 18—19. — Ti pedig az Isten fiai vagytok, választott nemzetség. Ennek meg kell látszania rajtunk. Hisz, „tudjátok, hogy nem veszendő holmin, ezüstön-, vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiába való éltetekből, hanem drága véren, mint. hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén”. Fii. 3. 20—4, 1; Márk 4, 35—41. Káposzta Lajos cauíL Qijölde EZ A MODERN KERESZTYÉN festő új és nagy fejezetet nyitott a vallásos festészet történetében. Nemcsak bibliai, hanem más témájú képeit is jelentős alkotásnak tartják a kritikusok és a művészettörténészek. Többszáz olajfestmény, rézkarc, akvarell és litográfia ihletett alkotója. ' A hajlíthatatlan és keménytartású festő élete és műve körül sok az ellentmondás. Egy tekintélyes kritikusa írja róla: „Emil Nolde a huszadik század három legjelentősebb festőinek egyike, akik kitartóan és állhatatosan bibliai témát dolgoznak fel. E három: a zsidó vallású Marc Chagall, a francia katolikus Rouault és a német protestáns Emil Nolde”. A hivatalos egyház mégis hallgatásba burkolózott személyét és művét illetően és Nolde, a vallásos festő sohasem kapott egyházi megbízatást képek festésére. Memoárjában erről is vall: „A protestáns papság és a katolikus klérus agyonhallgatta képeimet”. A modern irányzatú festőt a hitleri fasizmus elhallgattatta és „elfajzott festőnek” .minősítette. A Gestapo Nolde mannheimi kiállítását bezáratta, képeit országszerte kivonták a múzeumokból. Az üldöztetés .idején csak elvont témájú, kisméretű akvarelleket fest, mert ezeket el tudta rejteni a Gestapo elől. 1952-ben, nyolcvanötödik születésnapján viszont az egész nemzet ünnepli, a német művészet great old man-jé- nek, nagy öreg emberének kiáltják ki, tiszteletbeli professzori címet ajándékoznak neki, nemzeti és nemzetközi díjakkal jutalmazzák. A festő 1867-ben a dán határ közelében fekvő Nolde nevű német falut körülvevő tanyavilágban született. Már gyermekkorában kitűnik elhivatottsága. Játék helyett az ősi képes családi biblia pátriárkáit, Jézust és a tanítványokat ábrázoló képeket színezi, majd kezdetleges tájképeket és portrékat fest. A család azt várja tőle, hogy a Hansen-ek — mert akkor még így hívták — ősi foglalkozását, a gazdálkodást folytatja. Ő azonban — miként a magyar festő, Munkácsy — az asztalos- iparban helyezkedik el és 17 éves korában egy bútorgyárban fafaragó inasként kezdi pályáját. ETTŐL KEZDVE ÉLETE nem szerencsés fordulataiban. A müncheni 'festőakadémián próbálkozik, de sikertelenül, mert elutasítják. Később egy telet Párizsban tölt, de itt sem talál mestert, vagy társat magának a nagyszerű- és ragyogó festők között, mert a hajlíthatatlan és nyugtalan művész képtelen másoktól tanulni, a saját útját járja. 35 éves korában megházasodik. A házasság napján nemcsak a felesége, hanem a festő is nevet változtat, Hansen helyett Nolde — szülőfaluja — hevét vészi fel. Nevének megváltoztatását többnek szánta puszta névváltoztatásnál. A névváltoztatással jelezni akarta festői karrierjének kezdetét. A festői karrier esélyei ellene szóltak: Kissé még nyers, merész színhatású, határozott vonal- vezetésű, mozgalmas képeit senki sem vásárolta. A festő és felesége mérhetetlen szegénységben éltek. Sokat kóboroltak a tengerparton és életüket ezidőtájt csak az Északi-tenger partjának mámorító naplementéje aranyozta be és a napsütötte tenger csillámló kékje és a háborgó tenger turbulens zavaros zöldje színezte. De nemcsak a tenger, a kulissza érdekli ot, hanem sokkal inkább az ember és pedig a halászember, akinek életét alaposan tanulmányozza, s ezek lesznek majd a modelljei a bibliai tárgyú képeinél, mikor az apostolok alakjait festi meg. Állhatatosan figyeli a friz halászok életét és sok időt tölt köztük és humánus kapcsolat jön létre a festő és a halászok között. Nolde negyvenéves korában elérkezik az elismert festő rangjára. 1931-ben képeit nagyszámmal vásárolják a múzeumok. Sikeres karrierjének már csak a fasizmus évei jelentenek visszaesést. 1956-ban hullik ki kezéből az ecset. .NOLDE MŰVÉSZETE megértéséhez a kulcs: Krisztus evangéliuma utat talált a szívéhez és ez az úttalálás nagyszerűen fejeződik ki és tükröződik képein. Bibliai témájú képeit 1906-ban — nagy betegségéből felgyógyulva — kezdi festeni. Képeit a határozott vonalak, a merész színek és színhatások jellemzik. Vallásos festményeinek sorát az utolsó vacsora nyitja meg. Krisztust a képen izzó viaszsárga arccal, vörös színű ruhával és hajjal, fehér inget viselve festi meg, a Krisztust körülvevő apostolok nyers és maszkszerű arcot kapnak, mint amilyenek a modellek voltak — a fríz halászeniberek. Itt is és minden bibliai témájú képén az apostolok erősen zsidó típusok és erős emberek, „mert azok, akik Jézus Krisztus forradalmi tanításához tértek, bizonyára nem lehettek gyenge emberek”. Az utolsó vacsora című képéről ezeket írja: „Szinte megremegtem, amikor a vászon előtt álltam. A vásznon még csak az apostolok és Krisztus fejének körvonalai látszottak . . . és most nekem kell megfestenem a keresztyén vallás legmélységesebb és legtitokzatosabb eseményét. És festettem, festettem szinte azt sem tudva, éjjel van-e vagy nappal. Magam előtt láttam a készülő képet, amikor felkeltem és amikor aludni, tértem”. Az utolsó vacsorát követi á Krisztus életét feldolgozó kilenc részből álló ciklus. A Szent éjszaka, Mária Egyiptomban, Krisztus és Júdás, A keresztrefeszítés, A teremtés, A kétkedő Tamás s'tb. Kiemelkedő képe még: A nagy Pünkösd és a Tánc az aranyborjú körül. KÉPEI KÖZÜL VÁLASSZUNK ki egyet és ezen keresztül kíséreljük meg Nolde művészetét jellemezni. Vegyük szemügyre a „Szent éjszaka” című képét, Nolde szakít a hagyományos ábrázolási móddal. Nyoma sincs képén a szokványos gló- riás Krisztusnak és a dicsfényövezte Máriának. A nagy eseményt csodálatos színhatásokkal és mélyértelmű szimbolikával fejezi ki, bizonyságot téve egyúttal mély teológiai felkészültségéről. A fekvő Jézus képe vakítóan világos színekkel festett, nem idealizált, hanem nagyon valóságos csecsemő. A gyermek fölé hajló Mária sötét és világos fényhatásokat tükröz. József képe pedig sejtetően, halványan és elmosódottan jelenik meg a képen. Fényhatással ábrázolja a teológiai fontossági sorrendet. Megkapó a kép szimbolikája is. Mária háta mögül egy napraforgó hajol a gyermek Jézus fölé. A napraforgó mindig a nap felé fordul és annak irányát követi. A festő ezzel a szimbolikával jelzi: Jézus a nap, a világ világossága. Bibliai témájú képein kívül Nolde különös előszeretettel fest tájképeket, tengerparti tájakat, és a virágos kert csodalatos színorgiáit. t Életművét összegezve egyik kritikusa ezt írja róla: „Az bizonyos, hogy a keresztyén egyház ortodoxai nem tudnak mit kezdeni Noldéval”. De az is bizonyos, hogy a keresztyén egyház új iránt fogékony és az újért lelkesedő nagyszámú hi vei méltóképpen értékelik Nolde munkásságát. Matuz László KIS TÜKÖR Kis tükrünk fénye most újra as Ótestamentum világára vetítődik. Ás Ötestamentum könyveit olvasva,már foglalkoztunk az ősatyákkal, később Józsué történetével, Nézzük most a Bírákat! Kik is voltak a Bírák? Fontos e kérdés felvetése, mert a. bibliaolvasók közül sokan azt hiszik, hogy a Bírák csak igazságszolgáltatók voltak. Nem egészen így van! A szentirás a Bírák közül csak kettővel foglalkozik, úgyis, mint igazságszolgáltatóval. Az egyik Debora, a másik Sámuel. Azoknak sincs igazuk, akik azt hiszik, hogy a. Bírák az ősatyák jogutódai. A Bírák egyszerűen vezetöszerepet játszó hősök, akik vezetik, irányítják Izrael életéi Józsué halálától a királyság megszervezéséig. Födolguk az volt, hogy az Izraelt körülvevő pogánysággal szemben megvédjék a hazát, népet, termést, szóval mindazt, ami kedves és drága volt a honfoglaló népnek. És még ezt a vonalat is megszűkítjük azzal, hogy a Bírák inkább egyes törzseknek, részeknek a vezérei voltak. Joguk, hatalmuk tehát nem is terjedt ki az egész népre. Izrael életét a honfoglalás után rendkívüli módon veszélyeztette a körülötte lakó pogányság ellenséges hatalma. Ekkor még Izrael népe részekre tagozódva élt, tehát könnyebben is lehetett támadni. Isten minden nagy veszedelem idején támasztott Bírákat — Bórák, Debora, Gedeon, Abimelek, stb. —, ákik hősies és győzedelmes harcokat vívtak a pogányák elten. A Bírákat tehát nem úgy választották valamiféle törvény szerint, hanem a törzsekből a leghősiesebb, legdrágább tag Bíróvá lett,. Helyesebben a Bírákat Isten adta és küldte a nép segítségére. és védelmére. Bírákról tudunk a Kr. e. XIII—XIV. században. A Bírák könyvében felsorolt személyek nem időrendi sorrendben következtek, hanem voltak közöttük olyanok is, akik egyidőben éltek. A Bírák legnagyobb harcaikat a moabiták, kanaániták, midianiták, ammoniták, filiszteusok ellen vívták. A Bírák könyve végeredményben a Bírák harcait, viselt dolgait mondja el. Fülöp Dezső * t i
