Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-26 / 21. szám
Világraszóló fordulat Ézsaiás 52., 13—15 Arról, aki Isten üdvtervét „sikerre” viszi s így az egész teremtett világ javára bizonyul „jószerencsésnek”, a legjellemzőbbet azzal mondja az ismeretlen, „Második Ézsaiás” néven számon tartott próféta, hogy az a titokzatos, diadalmas Valaki az Űr Szolgája, Maradéktalanul, tökéletesen az. Teljes mértékben engedelmeskedik Istennek, cselekvése hiánytalan összhangban van Annak akaratával, aki küldte. Az ő engedelmessége nem olyan „lyukas”, mint a miénk, magatartása nem hagy kívánni valót maga után. Ebben az isteni, teles odaadásban, szeretetben lehetett csak eszközlője annak a fordulatnak, amely a bűn gyászát a megvál- tottság örömével űzte el. Pedig az Ürnak ez a Szolgája — ez a kivételes, páratlan és egyetlen — a közbenyomás szerint nem volt rokonszenves. Mégis, Ö mindig jobban különbül szeret minkét, mint ahogy mi szeretnénk magunkat. Istenhez akar odavonni, megújúlt életre, szolgálatra felkészíteni, nem pedig kiszolgálni korántsem mindig makulátlan igényeinket. Persze, hogy ez a Jézus vajmi kevés tapsot kap, s akinek elébe áll szolgai létformájában, önfeláldozásában, s követésére szólítja őket, aránylag ritkán indulnak el és maradnak is meg a Krisztus nyomdokán. Mégis Ö hozza el azt a hallatlanul újat, aminek megszerzésére emberi képességeink összessége sem elegendő. Minden probléma gyökerét, a bűnkérdést oldja meg halálával feltámadásával, s az Élethez magához nyit utat menny- bemenetelével. E földi létformák véges értelmével alig valamennyire foghatjuk fel, mit is jelent ez: Krisztus nem a világűrbe távozott, hanem átlépett abba a nem anyagi világba, amely minőségileg alapvetően különbözik a földtől, mivel benne „igazság, békesség, és Szentlélek által való öröm” lakik, vagyis tartalmát Isten szentségének és akaratának maradéktalan érvényesülése jellemzi. Ez a „világraszóló fordulat”: Isten az elbukott és átok alá került teremtettség kritikus pontján, az emberen kezdi az újjáteremtést, s mindenekelőtt gyülekezete, az általa megszólítottak közössége képezi a világnak azt a „sarkát” amelynél fogva Isten mintegy megragadja tulajdonát, hogy kezelésbe vegye és meggyógyítsa. Ez az a hallatlanul új — az isteni új — amivel az Ür Szolgája „ámulatba ejt sok népeket”: szélesre tárult a kapu Isten szent, új világa felé. Krisztus mennybemenetele a hívő ember jövőjét is mutatja: ennek az eljövendő világnak erőivel kell élnünk a ma ember- és Isten-szeretetében. Bodrog Miklós U lilii 111.1 Hl lllil;l!l?lllílilllÍHIIIIIIBIIIIIillliMIIHIIIHIIIHIBIIWflllHIÍIHWMIIIIMiaBBIInmiWMBHiiaiHHIimBliaiBHIllWH A földön szolgáló gyülekezet Ézs. 44,1-5. Izrael sokszor megérdemelte hűtlenségéért, elpártolásáért az Isten büntetését, hiszen bűneivel terhelte, vétkeivel fárasztotta őt, ezért az Úr veszedelemre adta Jákobot és gyalázatra Izraelt. (43, 24, 18.) Mégsem ez az utolsó-szava az Úrnak; nem kegyetlen, nem haragtartó, hanem kegyelmes az Isten, aki eltörli övéi álnokságát és bűneiről nem emlékezik meg (43, 25). Mindezt nem azért tes-zi, mintha megérdemelnék, hanem kegyelemből („önmagáért”). Izrael újjá lehet, az Úr gyülekezetévé, szolgájává válhat Isten kegyelmes kiválasztásából. Életében az Isten kezenyoma mindenütt megtalálható születésétől fogva a gondviselés ezernyi jeleiben. Nincs ok a félelemre. Isten a teremtője, alkotója, sorsának kormányzója. Ez a nép így lesz egyszerre Jákob is (csaló, sántító), de egyúttal „igaz” is. Az áldások Istene megsegíti övéit. Izrael nem önerejéből lesz az Űr gyülekezetévé, mások vonzó példájává, hanem onnét „felülről”. Ahogyan az eső felüdíti a kiszikkadt szomjas földet, úgy adja, árasztja az Ür az ő Lelkét az övéire. Az Űr adja az új szívet, az új lelket a kőszív és a megfásult lelkek helyébe. így lesz az Isten törvénye a szívükbe írva. így fedezi el az Űr az ő bűneiket és vétkeikről többé nem emlékezik meg. Így lesz életük vonzó és áldott mások felé is. Így lesz az új Izrael élete szolgálat Isten és az emberek számára is. Ami akkor állt, ma is igaz. Pünkösd kapujában hirdeti az ige, hogy a szolgálatát igazán betöltő egyház csak ott van, ahol a Szentlélek ereje munkálkodik a benne levő emberek életében. Erre a „felülről” jövő erőre ma is ugyanúgy szükségünk van, mint a kiszikkadt, lelki pusztasággá vált Izrael életében. Az egyház ma is szolgálatot tölthet be ebben a világban. Vállalt szolgálaté akkor értékes, ha nem válik öncélúvá. Krisztus — mint az Űr szolgája — ezen az úton járt. A Krisztus nyomdokán járó egyház csak addig egyház, míg a „felülről” elnyert Lélek erejével tölti be a maga hivatását — mint az Űr szolgája — e földön az emberek között. Így utal ez a régi ige az Újszövetség egyházának, mint Isten népének mai feladataira. Így lesz a Lélek által, hitében megszentelten a címben jelzett mai vasárnapi témában foglaltak értelmében „földön szolgáló gyülekezetté” az egyház, a lelki Izrael. Lehet-e ennél szebb feladatunk és megbízatásunk?! Benkő István ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. má.ius 26-án Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly. du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. fél 10 Harmati Béla. de. 11 Koren Emil, du. 6 Harmati Béla. Dózsa György út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11 Grün- valszky Károly Karácsony Sándor u. de, 9 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12 Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán u. de. 10 Szirmai Zoltán, de. 11 Rédey Pál. du. 6 Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Benes Miklós. Zugló de. 11 Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros Károly Gyarmat u de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. il Káposzta Lajos. Váci út de. 8 Káposzta Lajos. Frangepán u. de. fél 9 Gádor András. Újpest de. 10 B'ázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10 Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom dg, 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Schreiner Vilmos, de H Várady Lajos, du. 7 Schreiner Vilmos. To- rockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Öbuda de. 9 Vámos József, de. 10 Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de 9 Csengődy László, de. 11 Csengődy László, este fél 7 Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11 Muncz Frigyes. Diana út de. fél 9 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 dr. Re- zessy Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Re- zessy Zoltán, du. 6 zenés áhítat. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) Uzon László. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Csepel de. 11. HÍREK, HÉTRŐL—HÉTRE A lélek áradása — Húsvét utáni 6. (Exaudi) vasárnapján az oltárterítő színe: fehér. A vasárnap ol- tári igéje: Lk 24, 44—49; szószéki igéje: Ézs 44, I—5. Délután szabadon választott ige. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÄDIOBAN. Június 2-án, pünkösd vasárnapján evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió reggel fél 8 órakor. Igét hirdet: Káldy Zoltán püspök. — EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉS. A veszprémi egyházmegye május 16-án tartotta közgyűlését Pápán. A közgyűlést istentisztelet előzte meg Tóth Sándor mezőlaki lelkész szolgálatával. — BUDAPEST—KELENFÖLD. Május 26-án, este 6 órakor a kelenföldi evangélikus templomban istentisztelet keretében a budavári és kelenföldi egyesített énekkar Kodály Zoltán vallásos kórusait adja elő. — JUBILEUMOK. Gyúrói Nagy Lajos, aki 41 évig volt gyúrói lelkész, május 12-én ünnepelte 80. születésnapját. Betegsége miatt a gyúrói templomi ünnepségen nem tudott megjelenni, ezért az egyházközség elnöksége, élén a lelkésszel budapesti lakásán köszöntötte öt. Átadták a gyülekezet adományait, többek között a gyülekezet 1000 Ft-os pénzadományát. A meghitt házi ünnepségen a népes rokonságon kívül barátai és tisztelői is részt vettek. Többek között: Erdélyi József, Vajthó László, Balogh István, írók, Bódy Pál nyugalmazott esperes és Hontvári Szabó Lajos református lelkész. — Eladó hálószoba, konyhabútor, kombinált szekrény, barokk szekrény, rekamié. Budapest. II. Bimbó út 5. III. 4. Telefon: 353—642. — Bundák, irhák átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. — Bentlakó háztartási mindenest azonnal felvesz a Békéscsabai Evangélikus öregotthon. Cim: Mekis Adám ügyvivő lelkész, Békéscsaba. Rózsa Ferenc tér. — Május 18-án, meleg, családias hangulatú műsoros ünnepi est keretében köszöntötte az angyalföldi gyülekezet lapunk szerkesztőjét Gádor Andrást, abból az alkalomból, hogy 10 éve tölti be az angyalföldi egyházközségben a gyülekezeti lelkészi szolgálatot. A presbitérium ünnepi gyűlés keretében már korábban megemlékezett erről a jubileumról és köszöntötte lelkészét. Gádor András lelkésznek angyalföldi szolgálata tizedik évfordulója alkalmából a gyülekezet felügyelője, Jármay Zsigmond dr. nyújtotta át meleg szavak kíséretében a gyülekezet ajándékát; egy új Luther-kabátot. A lelkész családjának is a figyelem jeleinek átnyújtásával fejezte ki szeretetét a gyülekezet. — A FEJER KOMAROMI EGYHÁZMEGYE a budai egyházmegyével közösen tartotta ülését május 22-én a budavári gyülekezetben. V á- r d y Lajos, Simonfay Ferenc, Uzon László és S elme czi János szolgálatával. A munkaülés központjában az új Agendával kapcsolatos gyakorlati kérdések szerepeltek. Előadója volt Pálfy Mihály. A kérdésekre P r ö h- l e Károly teológiai tanár válaszolt. — SZÜLETÉS. — Kevcházi László pilisi lelkésznek és feleségének május 20-án harmadik gyermekük született. Neve: Klára, Valéria; — HALÁLOZÁS. Szelényi Zoltán, a szendi egyházközség lelkésze, életének 31, lelkész- szé szentelésének hetedik évében, hét évi boldog házasság után, hosszú és fájdalmas betegség után, május 16-án elhunyt. Május 22-én, szerdán búcsúztatták el a Budapest- Farkasréti temetőben. „Megnyitja néked az Ür az Ő drága kincsesházát, az eget és megáldja kezednek minden munkáját.’’ (5 Móz 28, 12.) — Bécsi gyártmányú kereszthú- ros zongora eladó. Cím a kiadó- hivatalban. Pelléas és Mélisande 61 éves Debussy lírikus drámája, a Maeterlinck szövegére komponált „Pelléas és Mélisande”. 1925-ben, csaknem negyedszázados késéssel került nálunk bemutatásra. Nem volt sikere és hamarosan lekerült operaházunk játékrendjéről. Halk szépségét elnyelte a Wagner-zene és az olasz operák harsogása. Még nem jött el az ideje. Feren- csik János ihletett betanításában és vezényletével, most, végre, megérett a megértésre. Nem úgy hódít, mint a múlt, vagy akár a félmúlt üzenete, mint egy felidézett szép emlék, amely most kezd hatni csodálatosan, amikor már szinte megfeledkeztünk volna róla, hanem mint a legmaibb valóság jelentése, mint elodázhatatlan, égetően sürgős közlés. Nincsen is nálánál modernebb, kifejezőbb operája korunknak. Hirtelen, úgy emelkedik ki a XX. század dalművei közül, mint az opera- irodalom legdrágább gyöngyeinek egyike, mint a Varázsfuvola, a Fidélió, a Trisztán, az Othelló egyenrangú társa. Ellenállhatatlan varázsának titka a sokáig rejtve maradt, fokozhatatlan egyszerűsége és természetessége. Éppen az, ami szövevényesnek, bonyolultnak és egyhangúnak tűnt kezdetben. Hiányzik itt a megszokott keret, az eseményhálózatból kibontakozó drámai összecsapás, a karthar- zissal feloldódó felvonásvégek, a csattanó áriák és kórusok látványos és mozgalmas izgalma, egy művészi tökéllyel mesterségesen kitenyésztett, túlfűtött operai légkör, ahol be- gyakorlottan-otthonosan érezte magát a közönség. De a mai ember megelégelte a romantikus mesével kiszínezett álomvilágot. Kívánja a látszatmentes, képzelgésekkel nem keveredett, tiszta tények világát. A hétköznapok — megismétlődő egyformasága mellett is — kiszámíthatatlan esetlegességeit. Kitölti az életét, felkészülve az ismeretlen váratlan jöttére, az intenzív megfigyelés, a megismerés igénye. És minél jobban birtokába veszi azt, ami kívül van, a földön, a föld alatt és a levegőűrben, annál sóvárabban kutat magában, hogy nyomára jusson annak, ami a bensejé- ben történik. Vétkezve szenved és hajszolja a boldogságot, balgán úgy vélve, hogy halált osztva élhet, mígnem a hiábavalóságoktól felocsúdva, az opera agg bölcsével felsóhajt: „Ha Isten volnék, megszánnám az emberek szívét!” Debussy zenéjében érzékletesen maga a természet beszél. Zeng a csend. Megszólal a homály, a fény, a szellő, a napsugár. Sir a rút és örül a szép. Mindaz, ami kint elborítja a világot, visszhangzik az emberi szívben, és mint végtelen dallam árad szakadatlan, tündöklő gazdagsággal és megúnhatatlanul. Nemhogy fárasztó, nemhogy egyhangú, mert nem absztrakt, elszigetelt elefántcsonttoronyban érlelt zepe ez, csillagmagasból nézve az embert és az életet, hanem mindannyiunkat személy szerint, a legközelebbről érintő megnyilatkozás, az ember önvallomása. Ez a zene visszanyúlik mélyen, a földbe gyökerezett embersors eredetéhez. Lehatol Kain és Ábel megismétlődő sorsát, a teremtés misztériumát hordozó magjáig és abból szökik virágba az emberi érzések, indulatok, sejtelmek és remegések kozmikus sugárzásával. Kifogyhatatlanul megmegújuló zene ez, újabb és újabb titkokat fedve fel a legégetőbb, legsürgősebb kérdésről. a megfejthetetlen éleiről ... Haits Géza Zak. 12, lfl. A kemény tél után az idei furcsa tavasz sokfelé okozott rémületet. Áradtak a folyók. A Zagyva és a Marcal menti községek népét harangkongás riasztotta: emberek védefeezza- tek, meneküljetek, mert jön az áradás. Arról is van tapasztalatunk, hogy néha kiárad az emtoep- bői s elárad és pusziit a földön a gyűlölet fekete vize. Az egyház történetében is feljegyeztek ilyen sorokat: „Bűn, tévelygés és szakadás terjed miként vizáradás”. (255. ének.) Istennek legyen hála, nemcsak ilyen áradások vannak. Heti igénk arról szól, hogy kiömlik, szétárad az Isten Szentlelke is. Erről a Lélekről a legfontosabbat mondja el igénk, ami- kor igy jellemzi: a kegyelemnek és a könyörületességnek Lelkei Árad tehát a kegyelem, hogy mély vizében süllyedjen el a bünt tisztuljon a bűnös, felüdüljön, megvígasztalódjék, életet kapjon az ember. A természeti áradások tavasszal jönnek. A Szentlélek áradása tavaszt hoz! A folyók és a bűn áradása ellen védekezni elsőrendű kötelesség. A Szentlélek áradása ellen védekezni a legnagyobb bűn. Félrevert harangok kongása riaszt: emberek védekezzetek, meneküljetek, mert jön a pusztulás. Harangszó szép hangja inti Krisztus gyülekezetét: emberek imádkozzatok, hadd jöjjön a Lélek áradása. Krisztus Ígérete ma is érvényes: Ad az Isten Szentleiket azoknak, akik Tőle kérik. A régi könyörgés ma is időszerű: „öntsd ki Lelked reánk is, Buzgón könyörgünk néked.” Szalay Sándor NAPRÓL—NAPRÄ VASÁRNAP: ÉZSAlAS 51, 12—13; LUKACS 12, 4—5. — Isten nem korlátozza segítségét csupán lelki bajaink orvoslására, hanem az egész emberre gondja van. I. Péter 4, 8—11; Zsoltárok 27. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 71, 5; MÁTÉ 18, 5. — A szülő Isten földi helyettese gyermeke életében: gondját viseli, neveli, egyengeti útjait. János 14, 15—21; Filippi 3, 1—11. KEDD: ÉZSAlAS 43, 21; AP. CSELEKEDETEI 18, 10. — Isten szolgái az Istentől kapott bíztatás erejével szólják az örömhírt ebben a világban. Éneikül a bíztatás nélkül megLan- kadnának, de Isten biztató igéjében kifogyhatatlan erőforrásra találva szüntelen megújulnak. János 15, 17—21; Filip-i pi 3, 12—16. SZERDA: JEREMIÁS 25, 5; AP. CSELEKEDETEI 3, 26. — Az ember gonosz cselekedeteivel árt embertársai-; nak, kárára van a társadalomnak, amelyben él, s Isten is elítéli. Ezért szólít fel az ige szüntelenül a gonosz elhagyására és a jó cselekvésére. I. Kor. 2, 12—16; Filippi 3, 17—21, CSÜTÖRTÖK: ÉZSAlAS 45, 9; JÁNOS 13, 7. — A hivő ember előtt sem érthető mindig Isten cselekedete. De abban bizonyosak lehetünk, hogy mindig javunkat akarja és üdvösségünket munkálja. János 7, 37—39; Filippi 4, 1—7. PÉNTEK: II. MÖZES 4, 11; LUKÁCS 21, 14—15. — A „hit 'hősei’ bátrak voltak; nem annyira tetteikben, mint Istenben való bizodalmukban. Zsidók 11, 32—40; Filippi 4, 8—9, SZOMBAT: ZSOLTÁROK 10, 1; MARK 15, 34. — A hívő embert is sokszor megkísérti, hogy Isten elhagyta őt. Imádságának szava azonban ilyen élethelyzetben is eljut Istenhez. Ézsaiás 41, 17—20; Filippi 4, 10—23. Szebik Imre A „jó Pásztorról" Isten az ő népének jó pásztora. — A jó pásztor érettünk folytatott tevékenységének sokféle mozdulatát örökíti meg az ige. Ezek közül egyik-másik különösen is megörvendeztethet bennünket. ISIÉN SZÁMONT ART JA AZ Ö NYÁJÁT. Ezt a vonást emeli ki az evangélium az elveszett századikért útrakelő pásztor példázatában. Istenünk számára a nyáj minden tagja nagyon kedves. Teremtő és megváltó szeretete igaz, el nem veszthető értékké avatta életüket. A gyülekezet és benne minden egyes ember élete, helyzete és magatartása Isten érdeklődésének tárgya. Gyengeségem óráján, kísértéseim idején, nehéz feladatok előtt, sőt bűneim terhe alatt is tudhatom. hogy szeme rámtekint, közel van hozzám, értem nyúl, hogy megerősítsen, megtartson, megbocsásson, felemeljen és jó útra tereljen. ISTEN LEGELTETI NYÁJÁT. Elsősorban lelki értelemben. Isten táplál bennünket igéjével, mint mindennapi kenyérrel. Valóban nagy szükségünk van arra, hogy igéje, mint helyre igazító szó, megörvendeztető evangélium, életünk útmutatója, naponként elérjen bennünket és ereje formálja életünket. Isten gondoskodó szeretete kiterjed az élet egészére. Az élet épsége, megelégedettsége és nyugalma éppoly fontos számára, mint a lélek belső rendezettsége. Egészségünk, kenyerünk és békénk ügye Jó Pásztorunk gondviselő szeretetének is tárgya ISTEN SZAMONKÉRI NYA- JÁT. Pásztoroló munkájának eszközei azok a pásztorok, akiket nyája mellé rendel. Sőt kitágítva: a pásztori szolgálat hordozója a gyülekezet minden tagja. Isten egymásra bíz bennünket, hogy pásztori szeretete rajtunk keresztül elérje a másikat. Így teszi fontossá lelkészek és gyülekezet számára az ige helyes „hasogatását”. Azon túl a törődést a másik mindennapi kenyeréért, életének megelégedettségéért, békés életéért. Pásztoroknak és gyülekezetnek azt is kell tudniuk, hogy ez a felelősség kiterjed az egész emberiségre, mert Isten szeretete az egész emberiséget magába öleli. Mindig Isten ítélete hangzik pásztor és nyáj felett, ha szem elől téveszti küldetése célját. Isten pásztori szeretetének tökéletes megvalósítója Jézus Krisztus. Tanító szolgálata, az emberi élet sebeit gyógyító irgalmassága, üdvösségünkért hozott áldozata igazolják szavait, hogy ö a jó Pásztor. Pásztori szolgálatára rászorulunk naponta, nyája és elhívott pásztorai. De tőle tanuljuk is napról napra a helyes pásztorolást. Tőle tanuljuk szeretni az egyes embert és a közösséget, nagyra értékelni az! emberi életet, kötözni a sebeket, munkálni a megelégedést* szeretni a bél*át és hirdetni as üdvösséget. Mezősi György