Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-14 / 15. szám
A TEST FELTÁMADÁSÁT” , VALÓSZÍNŰ, HOGY IGEN SOK BIBLI AOLIJASÖ, templomhaj áró evangélikus ember megkérdeztetve: mit vár a halál után, azt felelné: a lélek halhatatlanságát. S ha tovább kérdezősködnénk a felől, mit is ért ezen, minden bizonnyal így felelne: az ember két részből áll, testből és létekből. A test a halálban elpusztul, megsemmisül, a lélek azonban halhatatlan, él örökké a mennyben. Ha azonban még tovább kérdeznénk s azt kérnénk: magyarázza meg nekünk, micsoda is az i,menny” s miként élnek ott á lelkek, valószínűleg csak kitérő vagy zavart választ kapnánk. S e zavar még csak növekednék, ha megkérdeznénk: micsoda vigasztalást és reménységet ad a „lélek halhatatlanságában” való hit a halál félelmetes valóságával szemben? , Pedig ugyanezek az evangélikusok vasárnapról vasárnapra vallást tesznek hitükről az apostoli hitvallásban ilyenképpen: „Hiszem, i: a test feltámadását és az örök életet”! Az ősi keresztyén hitvallásban tehát nem a lélek halhatatlanságáról, hanem a test feltámadásáról van szó. S ez a kettő nem ugyanaz, sőt egészen más. Nyugodtan mondhatjuk: két különböző világ. Mert a lélek halhatatlanságának nézete pogány eredetű, a görög bölcseletből való, a test feltámadásában való hitről pedig az Üj testamen tom bizonyságtevői vallanak egyértelműen. Végtelenül megszegényítjük és megcsonkítjuk az újtestamentomi öröxnüzenetet, ha csak a „lélek halhatatlanságáról” akarunk tudni, a test feltámadása helyett A lélek halhatatlansága pogány eredetű gondolat, mint mondottuk a görög bölcstelet- ből került — sajnos elég korán — bete a keresztyén gondolkodásba. A test és létek, anyag és szellem kibékíthetetlen ellentétben van egymással, tanította Platon görög bölcselő (Kr. e. 427—347). A test alacsonyabbrendű része az embernek, minden hiba és vétek forrása, a lélek börtöne. A halál szabadítja fel a lelket ebből a megkötözöttségből s most már szabadom Szárnyalhat a tiszta eszmék világában. A BIBLIA TANÍTÁSA AZ EMBERRŐL szöges ellentétben van a plátoni tanítással A Szentírás szerint Isten az embert a test és létek teljes egységében teremtette. Az ember test és lélek együtt és elválaszthatatlanul s csak így egész, igazi, teljes ember. S a bűn az ember lelkét nem kevésbé rontja meg, mint a testét. Sőt éppen lelkünk — bibliai szóhasználattal: szívünk — a bűn székhelye. Itt lakoznak a gonosz gondolatok és indulatok, amikkel fellázadunk teremtő Atyánk ellen, engedetlenségbe esünk és megbántjuk Öt; S Jézus Krisztus megváltó munkája éppen szívünk megújulását munkálja. Bizodalmát és sze- retetet támaszt benne Isten iránt. így lesz testünk is, egész életünk Isten jó akaratának engedelmes és alkalmas szerszáma, a Szentlélek temploma. S ennek az így megújult embernek ígéri a test feltámadását, az örök életet. Hogy ezt jól megérthessük, azt is eszünkbe kell vennünk, hogy amikor a Biblia „test”- ről beszél, akkor ezen általában az egész embert érti. Ennek mély értelme van. Az ember éppen mint test, vagyis mint kézzelfogható valóságos élőlény, igazi ember. Az ember nem angyal — az angyalok pusztán szellemi lények — s nem is lesz soha angyal, az örök életben sem. Amikor a test feltámadásáról teszünk hitvallást, akkor éppen azt a boldogító örömhírt hirdetjük, hogy Isten az egész embernek akar örök életet ajándékozni, A halál a bűn következménye, tanítja a Biblia, — a i.zsoldja”, ahogy Pál apostol mondja. Éppen ezért minden, ami az életnek ellensége, a betegség, a halál, Istennek, az élet adójának és urának is ellensége. Isten életet akar, — -hiszen azért teremtett élőlényeket. S az élet e földön minKrisztus feltámadott Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük Ión azoknak, kik elaludtak. Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. Mert amiképpen Adámban mindnyájan meghalnak, azon- képpen a Krisztusban is mindnyájan megelevenítteíuek. I. Kor. 15,14—22. dig csak mint testben való élet valóságos és teljes. Ez így van most és így lesz az örökkévalóságban is. Ezért ígér Isten „új eget és új földet”. A feltámasztott ember élete nem valamely kósza szellem ámyékélete egy árnyékvilágban — így képzelték el a görög bölcselők a „túl- világi” életet —, hanem a valóságos test-lélek ember valóságos élete Krisztussal és az övéivel való boldog, zavartalan közösségben. A HALÁL AZ EGÉSZ EMBERT ELPUSZTÍTJA, tanítja a Biblia. Éppen ezért Isten, amikor feltámasztja az embert a halálból s örök életet ad neki, akkor teremtő munkát végez. Szinte a semmiből, — hisz porrá, hamuvá lesz a megholt ember —, teremti újjá. „Aki a Krisztusban van, új teremtés az” — hirdeti Pál apostol. Isten új testet, új életet ajándékoz az embernek, de úgy, hogy ez a megújult ember nem egy másik ember lesz, hanem ugyanaz, akit a halál elragadott. Ugyanaz, és mégis egészen más, mert a bűntől megtisztított, Isten közösségébe befogadott, önmagával és embertársával megbékített ember. Mindennek, amit itt elmondottunk, rendkívül fontos következményei vannak mindennapi életünkben. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: ha komolyan vesszük hitvallásunk e tételét: hiszem a tesl feltámadását, akkor egésze® más szemmel nézünk az embei testi életére. Nem megvetett tisztátalan többé számunkra art emberi életnek egyik testi vonatkozása sem. Hiszen a tesl nem a lélek börtöne, hanem s Szentlélek temploma. Tagjain!: Isten szerszámai a jóra. Nincsen semmi szégyellnivaló a2 ember testi mivoltán. Az öncélú önsanyargatás nem keresztyén eredetű gondolat. A2 ember fegyelmezi testét, de azért, hogy alkalmas és engedelmes eszközzé tegye nagy célok érdekében, ahogyan ezt minden sportoló is teszi Egyébként ezt a hasonlatot Pál apostol is használ ja s a versenyfutás és az ökölvívás területéről veszi a példát. Testünk Isten csodálatos teremtése és ajándéka. Felelősséggel tartozunk Teremtőnknék, a magunk és a másik ember testéről. Oltalmaznunk és védenünk kell az ember testi, ’földi életét. Iszonyúan vétkeztek, mert meggyalázták Isten drága teremtését azok, akik a háborúban, a koncentrációs táborok gázkamráiban és égető kemencéiben pusztították el milliók testét, életét, emberi méltóságát. Szörnyű tévelygés az, hogy némely, magukat keresztyénnek nevező emberek, sőt egyházi vezetők is, atomháború poklában lennének hajlandók feláldozni ismét milliók életét, mondván, hogy a lelkűk úgyis megmenekül. Isten az egész ember életét kéri tőlünk számon, testestül, lelkestől. Aki az ember testének árt, árt a lelkének is. Éppen a legkorszerűbb orvostudomány fedezte %1 a megbetegedések testi és lelki tényezőinek mély belső összefüggéseit. HA KOMOLYAN VESSZÜK A TEST FELTÁMADÁSÁNAK HITÉT, akkor egészen más szemmel nézünk az em-i bér földi életére. A föld, ez a világ nem „siralomvölgye”,, ahonnan a hivő embernek minél előbb szabadulni kellene,) hanem Isten állandóan teremtő és világfenntartó, bölcs és, jó világkormányzó tevékenységének színtere. Ezért az Isten gyermekeinek is munkatere, ahol teljes felelősséggel és minden erejük bevetésével kell1 és lehet szép. Istennek kedves és emberiek hasznos feladató-1 kát megoldani. Isten ezt a földet fogja megújítani, amikori mindent új játeremt, ezért most sem közömbös sem neki, sémi gyermekeinek, hogy ezen a1 földön béke és egyetértés ural-l kodik-e az emberek . között,1 vagy viszály és vérontás. A| test feltámadása éppen arra! Eigyelmeztet minket, hogy Jé-f zus Krisztus megváltó munka-( ja az egész teremtettségre ki-f terjed. Kévés az, ha csak a „lé-( lek üdvösségéről”, vagy éppenp a „lelki üdvösségről’’ beszé-( lünk. Ezzel megszűkítjük. Krisztus művének nagyságát ( és nagyszerűségét. Isten nem. lelkeket akar önmagukban üd-: vözíteni — az emberi léleknek' nincsen önmagában való élete: s így üdvössége sem lehet — hanem a mindenséget akarja/ újjáteremteni a Krisztusban' és benne új, valóságos, tehátí a sajat egyéni érdekeik képviseletében az imperialista hatalmasok, s mert megszédítette őket a hatalom mámora azért állandó háborús veszélyben élnek a népek és az égés; emberiség. Ekkora veszedelemben nagyon hálásaknak kell lennünl- már azért is, hogy a háborúnak csupán a veszélyéber, élünk. Ez maga óriási dolog £ megelőző történelmi állapotokhoz képest, amikor egymás! láncolatosan váltogató tényleges háborúk pusztították az embert és kultúráját. A -békeszerető emberek és népek, £ főleg a békét akaró szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjetunió erejét az mutatja a legjobban, hogy noha háborús veszély állandóan van háború mégsincs! Pedig menynyi a háborús ok, az ún. „casus belli” szerte a világon! A volt gyarmati népek egymás után rázták le magukról napjainkban rabláncaikat: ezt nem régen még föltétlenül megakadályozták volna fegyveres erővel, gyarmati háborúval. Ma azonban erre azért se kerülhetett sor, mivel az imperialisták félnek, hogy a gyarmati háborúból könnyen világháború keletkezik. És ez a béke, a békének ez a formája is: mennyi áldás forrása, pl. nálunk, Magyarországon is. Mit fejlődött ez a nép 18 év alatt! Pedig eddig még jóformán csak a régi világ romjainak s káros örökségének eltakarítása folyt, „az alapok lerakása”, hogy ezeken az alapokon most már épülhessen maga a csodálatos mű, a szocializmus. És lám, már mindjárt a szocializmus építésének ebben az első évében, 1963-ban, kis országunk közel 90 milliárd forintot, azaz kilenevenezermillió (!) forintot fordít az állami költségvetés szerint hazánk építésére, iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztésére, utak, iskolák, kórházak, lakóházak építésére! Soha ekkora összeg jó pénzben nem állt népünk rendelkezésére, hazánk építésére. MICSODA ERŐ KÜZD MA már az egész világon a jóért és a még jobbért! Hogy vannak akadályok, aszály, zord tél, árvíz, egyéni életünkben betegség, öregség, sőt halál? Hogy bűn, bűnösök, gonosz emberek is akadnak, akik annyira meg tudják rontani örömünket? Mindezt türelemmel és bátran le kell küzdenünk, illetve el kell hordoznunk. Erre mi ad erőt, türelmet, bölcsességet? Az a bizonyos meggyőződésünk, hogy az élet erősebb a halálnál, hogy végül is az élet győz. hogy egyre bizonyosabb a fegyvertelen, háborúmentes világ, egyre kisebb a nyomor, a tudatlanság s a gonoszság hatalma. A feltámadás gyönyörű tavaszi ünnepén megújuló szívvel, friss hittel, forró remény-1 seggel így nézünk körül a vi- ' ágban, a mi mai világunk-l ban. Ünnepeljük bizonyos hittel,1 küzdeni kész akarattal az életi győzelmes hatalmát! | Dr. Vető Lajos ( V A HUSVE11 Evanuni/iein fí a lehető legközvetlenebbül ÍJ érint bennünket. Nem arról n van szó, hogy valamikor ré- v gén, valamilyen rejtélyes do- w log történt annál a jeruzsá- A lenti sírnál húsvét hajnalán, aminek a titkain törheti a fe- Ajét, akinek van ideje és kedve í) hozzá. Hanem az ennek az ün- (* népnek az örömhíre, hogy ami J) ott akkor történt, az személy 2 szerint értünk is, értem is törje tént: mindenkiért, aki szüle- 2 tett, s akinek meg kell hal- Vnia. „Jézus él”, „Krisztus felit támadott”, „Halál, hol a te V diadalmad?” „Elnyeletett a ha- 7 Iái diadalra”, „Nincsen itt, fel- J támadott”. — ilyen izgatott, 7 rövid kijelentések adnak hírt A a húsvéti eseményről. IZGA- y LOM, SZENVEDÉLY van ben- Anük. „Én is feltámadok”, „Van n örökélet”, „Mindnyájan feltárj madunk”, „jók is és gonoszok j)is”, „a jók örök boldogságra, A a gonoszok rettenetes ítéletre i) és örök gyötrelemre”, — így A visszhangzik az egyház tanításában és leikeinkben a hús- Avéti evangélium. Ünnepi han- )) gulatunkban csodálat és ké- Itely, öröm és rettegés, vígasz- Vtalás és fenyegetés, reménység t és hitetlenkedés viaskodik egy- y mással. De mint a hosszú ós /kegyetlen tél után a virágzó y napfényes tavasz, lelkűnkben /is úrrá lesz, s egyetlen hatályt más bizonyossággá erősödik a 7 húsvéti öröm: Feltámadott az Jj Ür, valóban feltámadott, él és 7 uralkodik mindörökké! Értem !Jis feltámadott! Halleluja! Di- 7 csőség Istennek! h IYEN LÉLEKKEL, ilyen ^örömmel ünnepeljük az élet j\ győzelmét a halál felett. Ün- ínepelünk és reménykedünk: az K emberiség mai történelmében (is ez lesz a végső szó; győz az ? élet a halál felett, / Az özönvíz óta nem volt még J történelmi korszak, amelyben < olyan rettentő veszélyben lett J volna az élet ezen a földön, / mint napjainkban. E világ im- jj perialista hatalmasai a végső l pusztulás szélén táncoltatják )az emberiséget. A legtehetségesebb emlék, a legügyesebb S dolgozók, a legbátrabb kato- ) nák évtizedek óta a végső tűz- »halóit készítik elő a Föld, az ) Ember számára. Éhínség, be- y tegség, tudatlanság, nyomor ) pusztítanak egész földrészeken !(csak azért, hogy a szörnyű ha- \ láltánc még fenyegetőbb le- , gyen. És mintha minden jó szó \ hiábavaló lenne. Békemozga- ' lom, az egyház intő és kérlelő ! szava, a fölfedezés első mámo- rábcl kijózanodott tudósok I kétségbeesett figyelmeztetése, békefelvonulások... az egyik oldalon. De közben a pusztító erők egyre nőnek. Az élet, az * élő ember a legnagyobb érték? Nem mindenütt gondolkodnak I így. Pedig régen meg van írva: Mit használ az embernek, ha 1 az egész tnlágot is megnyeri, de az ő életét elveszti? Vagy 1 mivel vásárolhatná vissza a~ ember az ő életét? (Mt. 16, 29 I értelem szerint.) A NÉP NEM AKAR HÄ- ’ BORÜT, szenvedést, pusztulást sehol. De mert elvakultak Albrecht Dürer: KRISZTUS FELTÁMADÁSA „A gyász szombatja eltűnt. Ragyogó-boldog nap virradt a világra, amelyre ő fenséges nevének tündöklését az Űrtől kapta, aki dicsőséggel uralkodik! Ez a nap látta elsőként a világot, amikor megteremtetett, és ez látja most elsőként a feltámadott Krisztust. És jött Mária, az anya, a többi asszonyokkal. Drága kenetét tartalmazó edényt hoztak. Sírva mentek az ismerős sírhoz. És látták, hogy a helyet, ahová Jézust helyezték, ragyogó fényár tölti be. Mert angyal küldetett magából az égből, aki lángbaborítottan ült azon a kövön, amely a sír elől el volt hengerítve, palástja ragyogó fehér volt, mint a hó. És megjelenése egyszerre támasztott félelmet és örömöt. Megemésztéssel fenyegető tűzben lépett az őrizők elé. Akik Krisztust megsiratták, azokhoz kedves fényben jött. És ezek az angyal hitelt érdemlő szavaiból megtudták, hogy az Űr ismét él, és elvette a halál hatalmát.” (BENEDICTUS CHELIDONIUS 1511) Albrecht Dürer: KRISZTUS ALÄSZÄLL A POKLOKRA „Akkor előszólította Isten a pokol birodalmának árnyait, az Atya ártatlan árnyait, akiket a sötétség hatalmának bilincsei hosszantartó mély fogságban tartottak. Sem vizek árja, sem ördög, még vasreteszek sem tudták őt megakadályozni. És a megszabadítottak serege örvendezve és hálál adva követte Krisztust, az Urat.’’ (BENEDICTUS CHELIDONIUS 1511) A DIADALMAS ÉLET testben való életet ajándékozni az embernek is. Hogy ez az új élet hasonlíthatatlanul dicsőségesebb lesz, mint a mostani, arra többek között Pál apostol is utal a ko- rinthusbeliekhez írott első levele 15. részében. Részleteiről ennek az új életnek nem szól a Biblia; vannak titkok, amiket Isten fenntartott magának. Annyit azonban kijelentett nekünk, hogy „örök” lesz ez az élet, vagyis zavartalan közösség Istennel, tehát bűn, halál, romlás nélkül való élet. I. Korinthus 13. alapján azt is sejthetjük, hogy szeretetben, tehát teljes békességben való élet lesz, amikor Isten minden teremtménye ismét paradicsomi békében él egymással, — amint azt már az ©testamentum prófétái is megjövendölték. Ne rövidítsük, ne szűkítsük meg tehát Isten drága ajáfidé- kának ígéretét. Ne beszéljünk a lélek halhatatlanságáról, valamiféle bizonytalan és ködös „túlvilági” életről, hanem az üres húsvéti sír, Krisztus feltámadásának dicsőséges fényében tegyünk boldogan vallást teljes és gazdag evangéliumi hitünkről: Hiszem a test feltámadását és az örök életet! Groó Gyula
