Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-20 / 42. szám

K&sz&sség'ben. Prédikátor 4, 8—12 Az emberi élet, Isten teremtő akarata szerint a maga tel­jességét csak a közösségben találhatja meg. Csak az érti meg és ízleli meg az élet igazi ízét, aki megtalálta helyét és élete értelmét az emberek közösségében. Erről tanított Isten már akkor, amikor a Prédikátor könyvét megi-ratta. Erről tanít a mai igénk is. Nekünk, keresztyéneknek pedig, ma rendkívül fontos ezt a tanítást meghallani és megérteni. A közösségi élet tud megszabadítani egyik legnagyobb kí­sértésünktől: az önző, öncélú élettől. Nincs szomorúbb és szá­nalomra méltóbb élét annál, amelyik egyedül marad azért, mert féktelen telhetetlenségében és önzésében elűz maga mel­lől mindenkit. Ismerjük ezeket az embereket. Ott vannak a családban és felbolygatják annak békés életét. Ott vannak a munkahelyeken és mérgezik a közösségi szellemet. Féltéke­nyek és irigyek. Nincs bizalmuk senki iránt és ezért nem is tudnak szeretni senkit. Elkerülnek mindenkit és őket is elke­rülik. Ezek az emberek gonosz módon károsítják meg a kö­zösséget, amikor lopnak és csalnak, hogy maguknak szerez­zenek meg minél többet. Az ige azt mondja: Ez is hiábavaló­ság és gonosz foglalatosság. Ennek az életnek sokféle árnya­lata van, de mindig egy a jellemzője: önmagát szereti. Szo­morú, szegény élet, mert nincs nyugalma és nincs benne sem­mi szeretet. A közösségi élet tud megtanítani arra, hogy „sokkal job­ban van dolga a kettőnek, hogy nem az egynek”. Az élet igazi öröme a segítés, a szeretet öröme. Isten azért rendelte a házasságot és azért adott családot, hogy benne emberek egymásra találjanak és szeretetből egy­máson segítsenek. Isten azért állít a munkában is emberek közé, hogy megismerhessük a munka, a hivatás igazi értelmét: élni az emberért, a közösségért. Igénk egymás után említi a közösségi élet áldásait. Elő­ször is „jó jutalmuk van az ő munkájukból”. Nemcsak ered­ményesebb az együtt végzett munka, hanem áldásosabb is. Az természetes, hogy amikor összefognak emberek, akkor sokkal többet tudnak termelni, de az már áldás, hogy ezzel együtt sokkal többet tudnak segíteni is. A közösségi élet áldása, hogy a bajban nem vagyunk egye­dül. Ha az egyik elesik, felemeli a másik. A közösség állan­dóan alkalmat ad a segítő szeretetre. Megtanít arra, hogy mi­lyen nagy öröm egyrészt máson segíteni, másrészt segítséget kapni. A közösségi élet áldása, hogy védelmet nyújt. „Ha az egyi­ket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak.” En­nek az igének igazsága ma igen szemléletesen elevenedik meg. Az emberiség legnagyobb problémája ma az, hogyan őrizze meg a világ békéjét. S ha azt érezzük, hogy közelebb vagyunk hozzá, ez azért van, mert egyre nagyobb emberi közösség akar­ja. Nemcsak közelebb viszi az emberiséget a békéjéhez, ha­nem meg is tudja azt védeni számára. Kökény Elek Téli kántori tanfolyam Foton Az Egyetemes Kántorképe­sítő Bizottság kántori tanfo­lyamot rendez a fóti Mandák intézetben 1963. november 18- tól 1964. március 20-ig teljé­sen kezdők és már alapfokot végzettek számára. Jelentkezési határidő: 1963. november 9. Jelentkezési cím: Egyetemes Kántorképesítő Bi­zottság, Budapest. VIII. Pus­kin u. 12. A részvételi feltéte­lekről és a jelentkezés módjá­ról a lelkészi hivatalok szol­gálnak felvilágosítással. HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnapon az oltár- térítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt 12, 9—14; szó­széki igéje: Préd 4, 8—12. Dél­után szabadon választott ige. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÄDIOBAN. Október 21-én, vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet KÄLDY ZOLTÁN püspök. — LELKÉSZIKTATÁS. Nagy Istvánt a tatai gyülekezet egyhangúan meghívott lelké­szét október 20-án, délelőtt 10 órakor kezdődő istentisztele­ten iktatja tisztségébe Selme- czi János esperes. — BARCZA BÉLÁT, a tési egyházközség egyhangúan meg­hívott lelkészét, október 31-én a délelőtt fél 11 órakor kez­dődő istentiszteleten és az azt követő ünnepi közgyűlésen ik­tatja hivatalába Halász Bé­la esperes. — CSENGŐD. A gyülekezet új temlomát október 27-én a délután 3 órakor kezdődő is­tentisztelet keretében szenteli fel KÁLDY ZOLTÁN, a Déli Egyházkerület püspöke. Az ünnepi istentiszteleten a Lut­heránus Világszövetség akkor hazánkban tartózkodó küldöt­tei is résztvesznek. Erre az al­kalomra az egyházközség el­nöksége ezúton is hívja a gyü­lekezet tagjait és az érdeklő­dőket. — PESTÚJHELY. Október 1 20-án, vasárnap délután 5 óra­kor a templomban gyülekezeti délutánt tartanak, igét hirdet I Szita István. Ezután a gyü­lekezet szeretetvendégséget tart. — A CSONGRÁD SZOLNO­KI egyházmegye lelkészi mun­kaközössége őszi második gyű­lését október 9-én tartotta Szentesen. A vasárnapi szol­gálatra való közös készülést Bártfay Kellő Gusztáv vezet­te. Kálmán Lajos: Az egyház útja Afrikában és Fodor Ott­mar Fogalmak tisztázása bib­liai alapon: világ és egyház címen tartottak előadást. Könyvismertetést adott és be­számolt az Országos Esperest Értekezletről Bártfai Lajos es­peres. — EGYHÁZMEGYEI FEL­ÜGYELŐ. A csongrád—szol­noki egyházmegye tanácsa ok­tóber 9-én meghallgatta a sza­vazatszedő bizottság elnöké­nek jelentését, amely szerint az egyházmegye gyülekezetei a felügyelői tiszt betöltésére valamennyien Gondos György szegedi gyülekezeti másodfelügyelőre adták le sza­vazatukat. Az új felügyelő beiktatása a tervek szerint november közepén lesz Szege­den. — JUBILEUM. Zugor Ernő presbiter és felesége Láng Margit, október 6-án ünnepel- ' ték 50 éves házassági évfor­dulójukat Székesfehérváron gyermekeik és unokáik köré­ben. Nagy Tibor lelkész hir­dette Isten igéjét és kérte Isent gazdag áldását a székes- fehérvári gyülekezet hűséges presbiterének és családjának, életére. Szerkesztőségünk is jó egészséget és Isten áldását kéri a jubiláló házaspárra. — BUNPAK, IRHÁK átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcs­nél, Bp., V. Kossuth Lajos u. 1. Udvarban. — KÉT TANULÓ LÁNYNAK al­bérleti szobát adnánk Pesterzsébe­ten. Telefon: 478—680. — DISZNÓPERZSELÖGÉP, fatü­zelésű, 440 Ft. Kulcsár kisiparos­nál, Bp., Rákóczi út 6. Uj tisztségviselők az Északi Egyházkerületben Az Északi Evangélikus Egy­házkerület legutóbbi közgyű­lésén sor került a mandátu­mok lejártával megürült tiszt­ségek betöltésére. Ennek so­rán egyházkerületi főjegyzőül választották Weltler Rezsőt, a Győr-soproni egyházmegye es­peresét. Az Egyházkerületi Tanács tagjai lettek: Szabó Lajos, Selmeczi János és Vi- rágh Gyula esperesek; póttag: Síkos Lajos marcalgergelyi lelkész. Törvényszéki bíróvá lett dr. Lackner Imre. A lel­készképesítő bizottság tagjává Weltler Ödön ágfalvai és Sza­bó Gyula debreceni i lelkészt, póttagjává Sümeghy József vadosfai lelkészt választották. A számvevőszék tagjai lettek: Mikler Gusztáv és Schmidt Gyula. TAVASSZAL MÉG a med­réből kilépett Marcal folyó vízáradata borította el a köz­ség kétharmadát. Hullámai a templom falát nyaldosták. Az árvíz miatt házaikat elhagyni kényszerült hívek sírva néz­tek otthonaikra és reményte­lenné vált előttük szép tervük megvalósítása is, hogy 150 éves templomukat a felszen­telés évfordulójára új köntös­be öltöztessék. Isten azonban valóra váltotta azt, amit az ember reménytelennek látott. Templomát nagy áldozatkész­séggel mégis renováltatta az árvízsújtotta gyülekezet és D. dr. Vető Lajos püspök 1963. október 6-án, a kívül-belül megújított templomban vé­gezte a hálaadó istentisztelet Szolgálatát. A kisbaboti gyülekezet és (egyben a község keletkezése is, a reformáció idejére esik. Van olyan feltevés is, mely szerint a Kapuvár mellett le­vő Babot községből az ellen- reformáció zaklatásai elől me­nekültek ide, a Rába és a Marcal mocsarai közé, a hi­tükhöz ragaszkodó evangéliku­sok és azok szervezkedtek gyülekezetté. Egyetlen írott emlék maradt fenn, éspedig az, hogy 1636-ban labancok támadtak Kisbabotra és el­pusztították a községet és an­nak első templomát is. A MÁSODIK templom, illetve csak földből és nádból készült imaház, száz évi ül­döztetés és küzdelem után 1737-ben épült, azonban ezt az egyszerű hajlékot is, — mivel az épület méretei egy arasszal nagyobbak lettek az engedélyezettnél —, elpusztí­tásra ítélte az erőszak. Még­hozzá — szolgabírói parancsra — a kisbaboti heveknek saját kezükkel kellett lerombolniuk templomukat. A türelmi rendelet után, különösen 1791-től kezdve, újból éled3 és erősödik a gyü­lekezet. A JELENLEGI TEMPLOM 1813-ban épült torony nélkül. <A tornyot 1864-ben építették A közgyűlésen megemléke­zett a gyülekezet jelenlegi lel­készének BÄRÄNY GYULA lelkésznek 10 éves kisbaboti szolgálatáról és szeretettel kö­szöntötte őt ebből az alkalom­ból. KISBABOT a gyülekezet hősies múltra te­kinthet vissza” — hangsúlyoz­ta a püspök — „az egyházsze­retet nagyszerű példáit örö­költe a reformáció kora óta... Ezek nélkül az áldozatok nél­kül nem lenne itt gyülekezet és templom, de talán falu se és ember se benne ..; Isten igéje azonban nemcsak a múltért akár hálára indítani, hanem a jövő útját is elénk rajzolja az áldozatos szeretet- ben.” ­Istentisztelet után ünnepi közgyűlésen- PAPP IMRE fel­ügyelő köszöntötte a püspököt és a vendégeket. BÁRÁNY GYULA gyülekezeti lelkész a gyülekezet és a templomreno­válás történetét ismertette. D. DR. VETŐ LAJOS püspök az egyházegyetem és az egyház- kerület, WELTLER REZSŐ esperes a Győr-soproni egy­házmegye, LUKÄCSY DEZSŐ lelkész a téti, SZALAY SÁN­DOR lelkész a farádi, KISS GYULA lelkész a vönöcki, EGYHÁZY JÄNOS lelkész a győrszemerei, KÁLDY LAJOS lelkész a győrsági, HORVÁTH JÓZSEF lelkész a mencshelyi, HÜLVELY SÄNDOR lelkész a rábaszentandrási, BARÄT.H JÓZSEF lelkész a mérgesi és HEGYHÁTI JÁNOS lelkész az iharosberényi hívek nevében köszöntötte a jubiláló gyüle­kezetei. hozzá. A templom 150 év alatt a gyakori árvizek követ­keztében többször megrongá­lódott és a karbahelyezések alkalmával többször változtat­ták külső formáját is. Ez a templom a gyülekezet mai temploma. Érdemes megemlíteni, hogy ez a 350 lelkes gyülekezet ma is működő lelkészeket adott egyházunknak: Egyházy János győrszemerei és Kiss Gyula vönöczki lelkészeket. D. DR. VETŐ L AJOS püspök igehirdetésében — október fi­ára is emlékezvén, arról az áldozatos szeretetről beszélt, amely nem kíméli testi-lelki erőit, idejét és anyagi javait népünk, egyházunk s az egész emberiség szolgálatában. „Ez Délután a püspök és kísé­rete csónakon kelt át a Rá­bán, és meglátogatta a Kis'- babothoz tartozó, mindössze 70 lélekből álló bodonhelyi fiók-gyülekezetet, amely 1947- ben tornyot, 1957-ben pedig a toronyhoz templomot épített. Az itt tartott istentiszteleten D. DR. VETŐ LAJOS püspök és CSÁKÓ GYULA püspöki titkár szolgált igehirdetéssel. Csákó Gyula HÉTRŐL—HÉTRE • Az Ur én dicsekedésem Jeremiás, 17, 14 Heti igénket Jeremiás próféta hányatott életének küzdefc meiből értjük meg jól. Jeremiás az Anatótból származott Hilkiás pap fia. Istent mint fiatal embert hívja el prófétának, 626-ban. Szolgálata alatt több király váltja egymást a trónon. Joákim király ural­kodása alatt kezdődik el súlyos szenvedése. Jeremiás próféta ugyanis arról kezd prófétáim, hogy a jeruzsálemi templomot idegen hódítók fogják lerombolni. Ez a prófétálás az isten- káromlás vádját vonja maga után. Üldözni kezdik, de ö az üldözés dacára is világosan hirdeti, hogy az ítélet végrehajtója Babilónia lesz. Már Nabukodonozor összegyűjti hadait, hogy Jeruzsálem ellen vezesse, amikor Passur templomfelügyelő megveri és börtönbe záratja Jeremiást. Szabadulása után járommal a nyakában jár-kel és ezzel a tettével azt prof étálja, hogy engedelmeskedni kell majd az íté­let végrehajtójának. Szenvedése akkor éri él tetőpontját, amikor a megszállás alatt népe fiai azzal vádolják, hogy áruló szándékkal a khal- deusokhoz akar szökni, büntetésül először börtönbe, később egy üres víztartó medencébe vetik. Heti igénket akkor értjük meg jól, ha legalább eddig is­merjük Jeremiás próféta történetét. És tudjuk róla még azt is, hogy ez a gyengéd és félénk alaptermészetű ember micsoda rettenetes belső küzdelmet vívott, mert egyrészt tudta és vi­lágosan látta Isten akaratát, másrészt tudta azt is, hogy Isten szótárában az ítélet és a kegyelem összetartozó szavak. Is­ten nem azért gyakorol ítéletet, hogy megsemmisítsen, hanem azért, hogy gyógyítson, megmentsen. Amint nincs műtét le- meztelenítés nélkül, úgy nincs ítélet leleplezés nélkül! A zsidó nép mindezt nem akarta elhinni nemcsak Jeremiás korában, hanem máskor sem és a mai keresztyénség sem akarja ezt a leckét megszívlelni. Jeremiás Isten hű gyermeke, küzdelmei és vívódásai köz­ben imádkozik így: „Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyó­gyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak...” Imádságának befejező szava a hitről való bizonyságtétele ___te vagy az én dicsekedésem. —” Fü löp Dezső NAPRÖU-NAPRÄ VASÁRNAP: JEREMIAS 33,9; CSELEKEDETEK 13,48. —• A Jézus Krisztusban hívőket keresztyéneknek nevezzük» Vajon a név mögött ott van-e az evangéliumban hivő és ör­vendező szív? Efezus 4,22—32; Zsoltárok 78,1—25. HÉTFŐ: ÉZSAIAS 50,2; MÁTÉ 8,2. — Sokszor mi keresz­tyének kételkedünk Istenben, amikor nem tetszésünk szerint cselekszik. Ilyen kérdéseink vannak: megrövidült az Isten keze, nem tesz már értünk semmit, magunkra hagyott? KEDD: ÉZSAIAS 44,6; MÁTÉ 4,10. — Ha ismernénk az Ő szavát — „Én vagyok az első, én az utolsó; rajtam kívül nin­csen Isten!” —, akkor nem hagyná el bizonytalan kifejezés aj­kunkat. Kolossá 3,5—11; Zsidók 4,14—5,10. SZERDA: ZSOLTÁROK 92,6; LUKACS 1,50. — Ma is meg kell látnunk és fel kell ismernünk Isten munkáját világunk­ban, s ezzel a látással valljuk: az Isten keze nem rövidült meg, hanem irgalma nemzedékről-nemzedékre megmarad» Kol. 3,12—17; Zsidók 5,11—6,8. CSÜTÖRTÖK: EZÉKIÉL 37,5; JELENÉSEK 3,1—2. — Hiába nevezzük egymást keresztyéneknek, ha az Isten előtt nem vagyunk azok. Ő mondja ki a bíráló szót: „a2 a neved» hogy élsz, pedig halott vagy!” Így ez a név álnév csupán! Lukács 19, 1—10; Zsidók 6,9—20. PÉNTEK: JÓB 25,5—6; ZSIDÓK 1,3. — Ezen csak úgy tu­dunk „változtatni”, ha azzá leszünk, amire rendeltettünk —- Jézus szavaival — újra a föld sója. I. János 1,5—10; Zsidók 7,1—10. SZOMBAT: II. MÓZES 15,11; MÁTÉ 23,9. — Isten először1 is hitet' kíván tőlünk, s ebből következik - az emberek iránti megértésünk. Ha ezt a gondolatot megfordítjuk, akkor nincs meg az emberért, felebarátért történő munkálkodás, megkér­dőjelezhető a keresztyénség hite. Júdás 20—25; Zsidók 7,11—17. Káposzta Lajos ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. október 20-án: Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Káldy Zoltán du. 6. dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Harmati Bé­la Üllői út 24. de. fél 11. Grun- vaiszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grünvalszky Károly Rá­kóczi út 57/to. de. 10. (szlovák) dr Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 10 Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Takács József du.5. Szeretet­vendégség: Prőhle Károly Utász u. de. 9. Takács József Vajda Pé­ter u. de. fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. Boros Károly Rá­kosfalva de. 8. Boros Kár ív Gyarmat u. de. fél 10. Boros Ka­roly Fóti út de. 11. Káposzta La­jos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Újpest de 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10 Hafenscher Károly du. 5. Szeretet- vendégség: Hafenscher Károly Soróksá" újtélén de. fél 9. TTafen- scher Károly Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Agos' :m Rákoscsaba de. 9. Békés József RaKüsliegy dé. 9. Ranosiigol de* 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du* fél 3. Bécsikapu tér de. 9 Várady La-* jós de. 10. (német, úrv) Zimmer-» mann de. Schreiner Vilmos du. 5^ Szeretetvendégség, Mikler Gusz­táv este 7. Schreiner V., Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10- (úrv) Vámos József du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Lelkész­iktatás (Vára dy Lajos) du. fél 6. Szeretetvendégség Pesthidegkuf de. fél 11. Filippinyi János Buda­keszi de. 8. Filippinyi János Ke­lenföld de. 8. Uzon László de. 11. Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. 8; Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel.de. 11.- HALÁLOZÁS. Dr. Zim­mer m a n n Ágoston Kos- suth-dijas akadémikus, vas­diplomás nyugalmazott egye­temi tanár, az Állatorvostudo­mányi Egyetem diszdoktora, a világhírű anatómus professzor, október 6-án, 88 éves korá­ban, hosszú szenvedés után elhunyt. Október 9-én temet­ték el a Farkasréti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen, evangélikus egyházunk szertartása szerint. Áldott legyen emléke! — LOVAS BÉLA tanár, a somogymeggyesi filia sok éven át volt levita-tanítója, aki a templom felépítésén fáradha­tatlanul munkálkodott, 53 éves korában váratlanul el­hunyt. Dörgicsén helyezték örök nyugalomra tanítványai­nak és falujának mély rész­véte mellett. Feltámadunk! EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott _____________INDEX 25211_____________ 63 .4713/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents