Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-10-20 / 42. szám
A NAPSÜTÖTTE HELLASZ Az apostol nyomdokában háromszAztizenkét ÖRÁIG tartott az az út, amelyet Napóleon százötven évvel ezelőtt megtett Vilna közeléből Párizsig. Az út hossza mintegy kétezer km, és a császárnak érdeke volt, hogy a leggyorsabban érkezzék haza, hiszen meg akarta előzni a csatavesztés hírét. Így is tizenhárom napig tartott az út. Ez jutott eszembe, amikor a dúlnia, vagy alig kell szemünket behunyni, máris ott járunk a nagy Perikies korában az Akropolison. abban .. a fellegvárban, amelyen Pallas Athéné monumentális szobra védte a város munkáját, művelődését, jólétét. Vagy az Areopá- goson, ahol Sokrátes tanított bölcsességre, és Pál apostol szenvedett kudarcot az athéni férfiak előtt Mondom, halott A sunioni templom romjai napsütötte, kopár görög hegyek között félelmetesen kanyargó utakon a közlekedést figyeltem, ahol a suhanó Mercedesek és Chevrolet-ok mellett szamarakon és öszvéreken baktattak az egyszerű görög hegyi lakók. A levegőeget tur- bólégcsavaros repülőgépek hasították, a modem betonuta- kon autók száguldottak s mellettük gyalog és szamárháton egykedvűen baktattak a naptól barnásfeketére sütött'parasztok. Rohanás és lassúság, a modern technika és a civilizáció békésen megfér a múltból itt maradt egyszerűséggel. Az évszázadokat mérő idő órája egyszerre mutatja a régmúltat és a jelent s az az ember zavar- bajön, mint ahogy egész Görögország zavarba ejti az idebátorkodó érdeklődőket. Budapest és Athén között a távolság nem sokkal kevesebb, mint Vilna és Párizs között és ezt az utat ma már két óra alatt lehet repülőgépen megtenni és gépkocsin kétszer tíz- tizenkét óra alatt. AZ EURÓPAI KÜLTÜRA BÖLCSŐJE GÖRÖGORSZÁG, ahol a megpiszkált földiből antik márványszobrok csillognak élő, ahol az évszázadok réteg- fezerűen tekerednek egymásra, A mindez zavarba ejtő. Az ámulatot főként az ellentétek váltják ki. Az antik világ és a legújabb kor találkozása a maga ellentmondásában is lenyűgöző. S míg a gőzgép, gázmotor a rohanó időre eszmélteinek, addig az antik kultúra maradványai fölött megállt az idő. Sejtelmességükben is der- medten mosolyognak a Ka- ryatidák az Akropolis márványoszlopai között, vagy dacolnak Sunion Poseidon templomának fehér oszlopcsarnokai a száguldó idővel Valami megmagyarázhatatlan érzés lopakodik az ember szívébe, amikor a múlt így kinyitja megsebzett szívét és bepillantást enged abba a világba, ahonnan közös kultúránk, az európai kultúra elindult. Nem hiába zarándokhelye Görögország az antik világ titkaira szomjazó modem embereknek. Száz- és ezerszámra állnak, ülnek, fényképeznek és magyaráztalak maguknak Eleusis romjainál vagy Ko- rinthus feltárt emlékeinél a tarka turisták, akik közül sokan egy puszta hátizsákkal, gyalog indulnak el Angliából, Németországból, vagy Skandinávia valamelyik országából, számítva a jóindulatú autósok segítségére, hogy megközelítsék a fellegekbe törő Olym- post, vagy Thermopylét, az ókori görög hősök csataterét. Régen nem értik már a görög misztériumok, vagy mitológiák lényegét, de könyvecskékkel a kezükben, néma megillető- déssel azonosítják tanulmányaikat a görög valósággal. Felfedezők ők, mert az igazi kultúrszomj étlen-szomjan űzi őket egy másik világ eseményeinek a színterére. PEDIG VALÖ.JÄBAN EZ A VILÁG mindenestől halott. De ami a temetőjében megmaradt, az oly csodálatos, hogy alig kell a képzeletnek meginez a világ és mégis él, mert történelme, művészete, irodalma és bölcseleté beleszövődött az európai kultúra szövetébe és itt él, lüktet és termékenyít, napjainkban is. És mint ahogyan az eleusisi Déméfér lánya, Persephone, évről évre tavasszal feltámad, úgy a görög kultúrának is újra, meg újra megvan a maga röneszánsza. De Görögország a képzeleten Az élet szolgálatában (Folytatás az I. oldalról) egyfelől azt jelenti, hogy nem akadályozzuk és nem engedjük lassítani a szocializmus építését, másfelől nem vara, hogy szolgálatunk ne legyen kultúr- és demokráciaellenes. Mint magyar állampolgárok, akiknek evilági élete, gyünk valami dogmatikailag népünk élete a szocializmusíAl »•rtftf'i'u'iurttf Artirlví'?! Ir/irvlűt ' I/TTTornrn O wi o Cf't mir félrecsúszott egyházi képlet, mint amilyen volt például annak idején a D. C. (Német Keresztyének) a hitleri Németországban. Vigyázunk arTervszerü, együttes munkát! ba van beágyazva, a magunk módján elősegítjük és támogatjuk népünknek a szocializmus feladatait megvalósítani törekvő fáradozását. iff IGYEKEZZÜNK MUNKÁNKAT lelkiismeretesen végezni és főleg szolgálatunknak színvonalát lényegesen emelni és fokozni mind teológiai szempontból, mind pedig mondanivalónk kifejezése, formája szempontjából. Jó lenne, ha többet foglalkoznánk az igehirdetések formai, retorikai, logikai, esztétikai követelményeivel. Valamikor csak ezt tartották fontosnak a lelkészek, s ez hiba volt, majd a jelenkori teológiai feleszmélés hatására különösen a fiatalabb lelkészgeneráció feleslegesnek tartotta az igehirdetések retorikai kellékeit. Az igehirdetés legyen retorikai, sőt művészi szempontból is jó. Istennek és a gyülekezetnek ebben a tekintetben is a legjobbat és legszebbet kell nyújtanunk. A jó munkavégzésnek fontos feltétele az, hogy megfelelő munkatársakra tudjunk támaszkodni. A lelkészekre, felügyelőkre, presbiterekre úgy szeretnénk munkánkkal támaszkodni, mint munkatársaink körére, s jó lenne, ha ők is ilyen kapcsolatban lennének egymással, s így tudnának bízni az egyház vezetőségében is. Felekezetközi kapcsolataink. Egyházunk felekezetközi kapcsolatai kifogástalanok. Sem a gyülekezetektől, sem az egyházmegyéktől panasz más felekezetekre nem érkezett. Hálás szívvel gondolhatunk arra, hogy a magyarországi református egyházzal való kapcsolataink a lehető leg- testvériesebbek a gyülekezetek, az egyházmegyék és az egyházkerületek területén is. Ez a jó testvéri viszony legmagasabb fokon demonstratív kifejezésre jut a Magyarországi ökumenikus Tanácsban végzett eredményes együttes «unkánkban, külföldi szolgálatainkban, s a békéért, elsősorban a Prágai Keresztyén Békekonferencia keretében végzett szolgálatunkban és népünk felemeléséért folytatott tevékenységünkben. Megragadom a kitüntető alkalmat, hogy mindezért mostani közgyűlésünkön is hálás köszönetét mondjak dr. Bartha Tibor püspök-testvéremnek, a Református Egyház Egyetemes Konventje lelkész-elnökének. úgy is, mint a Magyar- országi ökumenikus Tanács elnökének, s az ő nagyra becsült személye útján az egész Magyarországi Református Az Eleusis-i vallásos szertartások színhelye túl valóság is. És a valóságütötte sebeknek súlyos okai vannak. A hófehér pentelei márványt az idő nem tudta kikezdeni, de az emberi barbárság igen. Döbbenten gondolunk arra, hogy a fenséges dór, ión, vagy korinthusi márvány- oszlopokból meszet égettek, vagy a Perikies által emelt templomokat puskaporos raktáraknak használták, amely gondatlanság következtében levegőbe röpítette az építőművészet csodáit. Csak hálásak lehetünk az emlékeket szenvedélyesen gyűjtögető Rómának, vagy a későbbi európai turistáknak, akik elhordták a szobrok és műemlékek remekeit, úgyhogy ma Európa valamennyi múzeuma tele van gömely török vezír fanatikus rombolási vágyának esett áldozatul az emberiség egyetemes értéke a hellén világból. De ami megmaradt, vagy ami mellett felépült a mai modern Görögország, az híven őrzi egy letűnt világ emlékét. Három olyan városiba vezetem el most olvasóinkat, ahol ezer- kilencszáz esztendeje járt Pál apostol és ahol euróoai területen prédikációja nyomán az első keresztyén gyülekezetek egyike-másika létre jött. Az egyik város ezek közül Athén, és amint azt tudjuk, Athénben eredménytelen volt az igehirdetése. A többi, Thessalonika és K'orinthus, ahol munkája nyomán virágzó gyülekezetek születtek. Rédey Pál Közös Reformációi Emlékünnepély A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában egy üti munkálkodó egyházak október hó 31-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel közös Reformációi Emlékünnepélyt tartanak a Gorkij fasori református templomban (Bp. VIÍ. Gorkij fasor 7.) az alábbi tárgysorozattal: 1. „Erős vár a mi Istenünk..énekli a gyülekezet, 2. Imádkozik: Nagy József, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, 3. Igét hirdet: Káldy Zoltán, a Déli Evangélikus Egyház- kerület püspöke, 4. Énekel a Kálvin kórus: Akom: Hálaének. Vezényel Pungur József, 5. ünnepi beszédet mond Szamosközi István, a Dunáméi lék! Református Egyház püspöke, 6. Énekel a Lutheránia vegyeskar: J. S. Bach: Áldjátok az Urat (motetta). Vezényel: Weltler Jenő, 7. Befejező imádságot mond dr. Berki Feriz, a Magyar Orthodox Egyház esperes-adminisztrátora, 8. 90. Zsoltár: „Tebennod bíztunk eleitől fogva...” Énekli a gyülekezet. (A reformációi emlékünnepélyen felszólal a Lutheránus Világszövetség Magyarországon tartózkodó delegációjának kép viselője Í3.) Hittestvéreinket ezúton is szeretettel hívjuk a közös Re formációi Emlékünnepre. Testvéri egység a közös szolgálatban Dr. Bartha Tibor református püspök felszólalása az Északi Egyházkerület közgyűlésén Meleg szavakkal köszöntötte DR. BARTHA TIBOR református püspök, a Magyarországi Református Egyház konventi és zsinati elnöke az Északi Evangélikus Egyházkerület közgyűlését és annak lelkész-elnökét D. DR. VETŐ LAJOS püspököt. Megállapította felszólalásában, hogy egyházainkat: a magyar- országi református, és a magyarországi evangélikus egyházat szorosan kapcsolja össze egymással a testvéri egység élménye és gyakorlata. A testvéri egységnek ez az élménye és gyakorlata példakép lehet — jelentette ki a püspök. Forrásának titka az, hogy figyelmünk az ügyre, a szolgálatokra és a feladatokra irányul. Arra az ügyre, azokra a szolgálatokra és feladatokra, amelyek mindkét egyházban közösek. Mi ez az ügy és mi ez a szolgálat? Krisztus evangéliumának mélyebb megismerése és ebből a mélyebb megismerésből fakadóan, Krisztus mélyebb és alázatosabb követése az ezért a világért való szolgálatban. DR. BARTHA TIBOR püspök az ebben a szolgálatban való egységért és testvériségért fejezte ki őszinte köszönetét a maga és az egész magyar református egyház nevében. Egyben Isten gazdag áldását kérte D. DR. VETŐ LAJOS püspökre püspökségének 15. esztendeje alkalmából. Egyháznak szívélyes üdvözletünket és j »kívánságainkat küldjük. Egyházaink további jó együttműködésére Isten áldását kérem! A PÜSPÖK JELENTÉSE TOVÁBBI SORÁN részletes tájékoztatást adott az egyházkerületben folyó valamennyi munkáról s mind- zdkről számbeli adatokat is ismertetett. Szólott a gyülekezetek és lelkészek anyagi helyzetéről, a kerületben folyt és folyamatban levő építkezésekről, tatarozásokról, megemlékezett a gyülekezeti jubileumokról, végül ismertette a kerületben bekövetkezett személyi változásokat, nyugdíjazásokat és elhalálozásokat. Püspöki jelentése kapcsán beterjesztett határozati javasla. tokát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A püspöki jelentés után dr. Bartha Tibor református püspök, Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, és Weltler Rezső esperes köszöntötte a közgyűlést és emlékezett meg arról, hogy ebben az esztendőben (decemberben) lesz 15 esztendeje annak, hogy D. dr. Vető Lajos ellátja püspöki szolgálatát egyház zunkban. A püspök életére és az Északi Egyházkerület szolgálatára ez úton is Isten gazdag áldását kérjük. fiz orthodoxla csak az egyenlőség alapján kész Rómával tárgyalni Szeptember végén háromnapos konferenciát tartottak as orthodox egyházak képviselői a görögországi Rhodos szigetén. Az orthodox egyházai* képviselői egyhangúlag magukévá tették a konstantinápolyi ökumenikus patriarcha előterjesztését, amely szerint az orthodox egyházak csak a teljes egyenlőség alapján készek eszmecserét folytatni a római katolikus egyházzal: Ugyanakkor a 36 delegátus egy volt abban is, hogy minién egyház szabadon dönt afelől, hogy megfigyelő delegátusát elküldi-e a Vatikáni Zsinat ülésszakára, vagy sem. Athenagoras konstantinápolyi patriarcha meghívására a rhodosi konferencián jelen volt a jeruzsálemi, alexandriai. antióchiai, moszkvai, romániai, Szerbia- és bulgáriai patriarchátus, valamint a ciprusi, a lengyel, a magyar és csehszlovák orthodox egyházak képviselője. Nem küldött képviselőt a görögországi orthodox egyház. Távolmaradását azzal indokolta, hogy az egyházi főhatósága által október 3-ra tervezett gyűlésük előtt nem kívánnak dönteni a megfigyelő delegátus kérdésében. Együtt a Jézus Krisztusban Káldy Zoltán püspök felszólalása az Északi Egyházkerület közgyűlésén A Déli Egyházkerület nevében köszöntötte az Északi Egyházkerület közgyűlését és annak elnökségét KÁLDY ZOLTÁN, a Déli Egyházkerület püspöke. Arról tett tanúbizonyságot felszólalásában, hogy bár a zsinati törvényünk szerint a Magyar- országi Evangélikus Egyház két egyházkerületben működik, egyházunkban még sincs partikularizmus, mert a két egyházkerület lényegében egy egyház. Valóban, a két egyházkerület és annak vezetősége munkáját példaadó testvéri közösség jellemzi. Egymást segítve, tanácsolva, egyetértve végzik a munkát. Mind ennek gyökere, hogy Jézus Krisztusban vagyunk együtt. KÄLDY ZOLTÄN püspök köszönetét mondott püspökíár- sának, D. DR. VETŐ LAJOSNAK, hogy mint nála idősebb és tapasztaltabb püspöktárs, sokszor segített bölcs tanácsadással és kifejezte kívánságát, hogy Vető Lajos dr. püspök továbbra is megújult erővel végezze szolgálatát. Felszólalása további során arról szólott Káldy Zoltán püspök, hogy evangélikus egyházunk útja, amelyen ma is jár, a reformációban gyökerező igazolt út. Érte ugyan a múltban egyházunkat kritika Is más evangélikus egyházak részéről, különösen nyugatról, ma azonban már az a tapasztalatunk, hogy a kritizáló egyházak egyre láthatóbban több területen rálépnek, vagy rá fognak lépni arra az útra, amelyen egyházunk jár. Egyházunk nem elszigetelt egyház — jelentette ki Káldy Zoltán püspök — hanem ökumenikus összefüggésekben dolgozó egyház. Befejezésül Isten áldását kérte az Északi Egyházkerületre, és annak püspökére, D. dr. Vető Lajosra. TEOLÓGIAI KONFERENCIA LENGYELORSZÁGBAN Az evangélikus—lutheránus egyház teológiai konferenciáját Lengyelországban ez évben Varsó-Chylice-ben tartották. A konferencia ökumenikus kérdésekkel foglalkozott. Dr. A. Wantula püspök .,A keresztyén család tagjainak kölcsönös viszonya” címen tartott előadást. Ezenkívül Zipfel bytomi lelkész a Vatikáni Zsinat kilátásairól adott referátumot. Tamanals tsiSágiai kan! rsnclál minisen ne-gvsvíííés elölt javasolta a Lutheránus Világ- szövetség új elnöke dr. Fred- rik A. Schioiz. Az ilyen teológiai eszmecserék mogkönnyí- tenék a nagygyűlések munkáját. Dr. Schiotz-t az indította javaslata megtételére, hogy a Lutheránus Világszövetség helsinkii nagygyűlése a meg- igazulás kérdésében nem tű- lőtt egyértelmű megállapodásra jutni. Dr. Schioiz abban látja ennek okát, hogy rövid volt az idő arra, hogy a megigazulás kérdésében közös nyilatkozat születhessék. Olyan közös nyilatkozat, amelynek valóban „van mondanivalója és amely a mi időnk nyelvén szólal meg.” rög szobrokkal s egyéb maradványokkal. ENNEK AZ ORSZÁGNAK, amely első volt azok közül, amelyek kinyitották kapujukat a keresztyénség - előtt és amelynek istenei kapituláltak Krisztus előtt, olyan betolakodót kellett fél évezreden keresztül elszenvednie, amely semmire sem becsülte az antik kultúrát vagy a ráépült keresztyén kultúrát. Az a hatalom, amely egykor felégette a világhírű alexandriai könyvtárat, most itt garázdálkodott a Balkán legszebb vidékén, az Egei-tenger partján ' és innen »szakra, egészen a Dunáig. A nonumentális Pallas Athéné rezében arany dárda tündökölt, csillogását a hatvan-hetven kilométer távolságban levő Su- nionból látni lehetett, hirdetve i kultúra magasabbrendőségét. Ezt is sok minden mással együtt, lerombolta s fejlődésében visszavetette úgy, hogy az ellentétek hazájává süllyesztette Görögországot. Tulajdonképpen az egész Görögország csak ötven éve szabad a török hódoltság alól. És hogy mit jelentett a török hódoltság, arról nekünk magyaroknak nem kell bővebben beszélni. Róma átvett és elvitt, de nem pusztított. A keresztyénség hozzáadott és sajátosan egyénit alkotott, amelyet bizáncinak nevezünk, de a muzulmán török- ség rombolt, tönkretett és pusztított mindent, ami útjába akadt Még feltárásra várnak a ■ megmaradt fundamentumok, kiásásra az összezúzott szobrok, vázák és a történészekre annak megállapítása, hogy