Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-04 / 31. szám

isten hív, hogy gyermekeivé legyünk Jeremiás 2, 1—9. Az Ür perbe száll népével. Emlékezetébe idézi egykori ra­gaszkodását, amikor még követte Öt. Szemére veti hűtlensé­gét, elidegenedését. Erről prédikált Jeremiás próféta. A pusztában vándorló Izraellel szövetséget kötött az Űr. Megígérte „... ha figyelmesen hallgattok szavamra és meg­tartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem vala­mennyi nép közt az enyéim: mert enyém az egész föld. És lesztek ... ti szent nép.” (2. Móz. 19, 5—6.) Csodálatosan vezette táplálta, segítette népét. Vezette az ígéret földje felé. Meg­próbáltatások, súlyos csapások ellenére járták „az Űr mutatta utat”, cselekedték azt, amit ö parancsolt nékik. Ez volt a vá­lasztott nép, „első szeretetének”, hűségének ideje. Közösség­ben Istennel, Isten közelében. Az „első szeretet” ideje az újszövetség népének, az egy­háznak az életében is megvolt és megvan; akkor, amikor ke­resztyén életünket Krisztushoz való viszonyunk komolysága, hűsége, mélysége és állandósága határozza meg. Isten a mi életünk hűségét is számon tartja. Vajon Isten­nek valóban engedelmes gyermekei vagyunk-e? A reánk bí­zott feladatokat szorgalmasan és becsületesen elvégezzük-e? Szeretjük-e Istent mindennél jobban és felebarátainkat úgy, mint magunkat? Hűségünk Isten akaratának engedelmességé­ben nyilvánul meg? Ez tesz alkalmassá arra, hogy egyrészt tapasztaljuk és viszonozzuk Isten szeretetét, másrészt pedig tudjuk igazán szeretni az Isten örök szeretetének tárgyát: az embert. Izrael népe elpártolt Urától. A papok, pásztorok, próféták hűtlenekké lettek. A „Ne legyen más Istened!” parancsa süket fülekre talált. Idegen istenek után jártak”. A hit tévhitté, a vallás „hamis vallássá lett”. A szív elfordult Urától, Istenétől. Az engedetlenség bűne feltartóztathatatlanul a kihűlés ál­lapotához vezet, amely minden hívőt és gyülekezetei egyaránt fenyeget. Nem kétséges, ha Istennel a bensőséges viszonyunk meglazul, megromlik, ha képtelenek vagyunk akaratának tel­jesítésére, ha nem Reá támaszkodunk minden szükségünkben, bizony mindnyájan hűtlen, tékozló fiák leszünk. Távol az atyai háztól, elszakadva Istentől. Kegyelem számunkra, hogy mi dacos, engedetlen, tékozló fiák ismét az Atya közelében élő gyermekek lehetünk. Csak arra kell emlékeznünk, hol voltunk és bűnbánó szívvel el kell indulni a megtérés útján. A Krisztustól elszakadt, de Vele hazatalált megkegyelme­zett bűnös ember szívéből elszáll a félelem, amellyel a ha- ragvó, a vele méltán perbeszálló Istenre gondol. Eltelik az öröm, a bizonyosság, a szabadság érzésével és boldogan vallja: fisten közelsége ó milyen jó nékem!” Mikler Gusztáv SKÓCIA A legújabb statisztika sze­rint a skót református egy- iiáznak 2200 gyülekezete van, amely kerekein 24-gyel keve­sebb, mint egy esztendővel ez­élőtt volt. A hívek tagjainak száma 1 281 559. Ez az 1961-es megadott lélekszámhoz vi­szonyítva ti 058-cal kevesebb lélek. REZERVÁTUM IZRAELBEN , A palesztimaii Negev pusztá­ban egy 1600 hektáros (több mint 3600 hold) rezervátumot állít fel az izraeli kormány­zat. Ebben a rezervátumban meg akarják honosítani mind­azokat az állatfajtákat, ame­lyek az Ószövetségben előfor­dulnak. Ugyanis az állatfajták zöme már régen kipusztult. Napjainkban az említett pusz­tában csupán gazellák talál­hatók. A többi állatot a sok ál­datlan háború alatt pusztítot­ták eL MÁRK EVANGÉLIUMA ÜJ FORDÍTÁSA Az ún. „Buli” nyelvet mint­egy 55 ezer ember beszéli Észak-Ghanában és ez a nyelv mai napig nem rendelkezik helyesírással. A londoni Bib­liatársulat most fejezte be Márk evangéliuma fordítását a „Buli” nyelvre. A folyamat­ban levő kiadás csupán 500 példányban fog megjelenni, modem formátumban és fény­képekkel ellátva. A keresz­tyén gyülekezet tagjainak szá­ma e nyelvterületen elenyé­szően kicsi: 80 felnőtt és 100 gyermek tartozik hozzá. HÍREK. — Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnapon az oltár- térítő színe : zöld. A vasár­nap oltári igéje: Jer 2, 1—9, szószéki igéje: Mt 5, 43—48. Délután szabadon választott ige. • — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus Il-én vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet: Fülöp Dezső óbudai lelkész. * — SEGÉDLELKÉSZÁTHE- LYEZÉSEK az Északi Egyház- kerületben. D. DR. VETŐ LA­JOS püspök MOLNÁR Jenőt Nagy simányiból Kissomlyóra, ifj. DORN Vilmost Kissomlyá- ról Ózdra, REUSS Andrást Özdról Rudabányára helyezte át. Az újonnan felavatott ifj. JOÓB Olivért Sopronba, PÉ­TER Jenőt pedig Komáromba rendelte szolgálatra. * — TÁRNOKLIGETI gyümölcsösö­met kétszobás masszív víkkend- házzal eladnám vagy másfél szo­bás' összkomfortos budapesti utcai főbérletivel cserélnék. Telefon: 256—884. * — HALÁLOZÁS. Szeg- halmy Bálint 73 éves korában elhunyt. — KITÜNTETÉSEK. Az Or­szágos Béketanács LÁGLER BÉLA somogy-zalai esperest eredményes munkássága elis­meréseképpen koszorús béke­aranyéremmel tüntette ki. A kitüntetést a Hazafias Nép­front Somogy megyei bizott­ságának június havi kaposvári gyűlésén ünnepélyes keretek között dr. Halász János me­gyei titkár adta át Lágler Béla esperesnek, aki köszönő sza­vaiban hangsúlyozta, hogy ez a kitüntetés népünk érdekében végzendő még céltudatosabb és hűségesebb szolgálatra ösz­tönzi őt. * — BALIKŐ MIHÁLY ny. igazgató-tanító, aki a nemes- koltai evangélikus egyházköz­ség filiájának, Püspöktamási- naik (most Püspökmolnári) 40 éven át hűséges és szeretett levita-tanítója volt, az idei pe­dagógus-nap alkalmával a népoktatás terén kifejtett munkájáért kitüntetésképpen aranydiplomát és jutalmat ka­pott. A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, hogy augusztus 1—augusztus 31-ig szünetet tart * KIS TÜKÖR Máté 9, 9-ben Máté apostolról a következőket olvassuk: „És mikor onnét tovább ment, látott egy embert ülni a vám­szedő asztalnál, akinek Máté volt a neve és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.” Jézus korában a vámszedők nagyon lenézett emberek vol­tak Palesztinában. És Jézus egy ilyen lenézett, megvetett em­bert hívott el tanítványai közé! Mátét a kíváncsiság vitte először Jézushoz. Lukács 15, 1-ben van arról szó, hogy közelegtek pedig hozzá a vámszedők és bűnösök mind, hogy hallgassák őt. Ez akkor volt, mikor egész Galilea a názáreti Jézus hírétől volt hangos. A vámsze­dők között, akik Jézust hallgatták, ott volt Máté is, aki úgy érezte, hogy Jézus egyenesen hozzá beszél, amikor arról szólt, hogy senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti... Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. Mátét a nagy prédikáció meghallgatása után, talán ön- gyilkosságba kergette volna az önvád, ha Jézus pár nap múlva meg nem szólítja és el nem hívja. Erre a hivó szóra várt Máté: ■ És „felkelvén követé őt”. Csak akkor nyugodott meg a lelkiismerete, amikor már Jézus tanítványa volt. Jézus Máté elhívása alkalmával semmit nem törődött a világ ítéletével, hiszen egy kitaszított embert választott ma­gának. Az első szolgálat, melyet Máté Jézusért tett, egy nagy la­koma rendezése, és Jézus talán egyetlen lakomának sem örült annyira, mint ennek, mert ez az emberi szív hálás cselekedete volt. Ezen a lakomán Máté bemutatja Jézusnak vámszedő és publikánus barátait. A bemutatással Máté a boldog örömhírt adta tovább. Máté a vámszedő-asztaltól egyetlen aranyat sem hozott magával, csgk a tollát. Ezzel a tollal írta meg a feltevés sze­rint evangéliumát. Vigyük az evangélium boldog örömhírét másoknak. Fülöp Dezső HÉTRŐL—HÉTRE Igaz, jó és helyes».. Efezus 5, 9. Isten világosságra hívott el bennünket Jézus Krisztus áí- tal. Elvette bűneinket, megtisztította lelkünket, szívünket megtöltötte szeretettel és felragyogtatta annak fényességét) aki maga volt a Világosság. Jézus Krisztus így szólt magáról és így határozta meg követői útját: „Én vagyok a világ vilá­gossága; aki engem követ, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága”. (Ján. 8, 12.) Isten Jézus Krisztust küldte el erre a világra, hogy vilá­gosságul legyen az őt keresők számára. Szavaival, cselekede­teivel, egész élet}oly tatásával, isteni voltának minden meg­nyilvánulásával árasztja magából azt a fényt, amely eligazít, gyógyít, segít és erőt ad. Ilyen sötétséget eloszlató, bűnöket eltörlő, erőtleneket felemelő, könyörgőket meghallgató a mi Urunk! És minket ez a Jézus Krisztus világosságra hívott el. Abban a nagy kegyelemben részesülhetünk, hogy a Világos­ság gyermekei lehetünk. Ez nem a mi érdemünk. Erre Isten választott ki bennünket. És az „ilyen” gyermekek nemcsak el­csodálkoznak az ajándék nagyságán, hanem be is töltik azt a küldetést, amely éppen ez ajándék által jut nekik osztály­részül. Pál apostol szerint a világosság gyümölcse mindaz, ami jó, igaz és helyes. A gyümölcsök sosem önmaguknak terem­nek. Nekünk keresztyéneknek is a „gyümölcstermésünk” min­dig a másik emberért, néha csak egy valakiért, de sokszor az emberiségért kell, hogy Istentől kapott, hitből fakadó csele­kedet legyen. Igaz, jó és Helyes csak az a cselekedet lehet, amelynek indítója és ösztönzője Jézus Krisztus. Ö pedig mindig és min­denkivel szemben — még a keresztfán szenvedve is azt cse­lekedte, ami az emberek, barátai és ellenségei számára egy­aránt örömöt; békességet és boldogságot jelentett. „Igaz” az a cselekedet, amely nem haszonból cselekszik. „Jó” az a gyümölcs, amely mindenkinek személyválogatás nélkül örömöt szerez. „Helyes” csak az a keresztyén életfolytatás lehet, arpely világosságban jár és a Világosság Urát követi. Vajon elmondhatjuk-e mi is, hogy teljes szívvel és egész életfolytatásunkkal már ennek az Urnák, a gyermekei va­gyunk? k. a. NAPRÓL’—NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 84, 11; ZSID. 10, 24—25. — Isten nagy ajándéka a szeretet, amivel mi nagyon takarékos­kodunk. Szeretetünk első állomáshelye az otthonunk és gyüle­kezetünk legyen. Róm. 8, 12—17; Zsoltárok 48, HÉTFŐ: JEREMIÁS 2, 29; LUKÁCS 13, 4—5. — A keresz­tyén ember szeretete nem személyválogató. Azt is tudja sze­retni, aki nem szeretetreméltó, mert az emberek szeretetünk próbakövei. Máté 5, 13—16; Róma 11, 25—32. KEDD: ZSOLTÁROK 130, 7; LUKÁCS 19,10. — Akinek szeretete megtörik, annak keresztyénsége — képmutatás. Akkor még nem ismertük meg, hogy Isten kegyelme személy­válogatás nélküli. Gál. 6, 7—10; Róm. 11, 33—36. SZERDA: DÁNIEL 7, 10; JELENÉSEK 7, 9—10. — Isten szeretetét tetteivel bizonyította, amikor Fiát, Jézus Krisztust feláldozta értünk. Jakab 2, 14—17; Róma 12, 1—2: CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 119, 46; CSELEKEDETEK 26, 26. — Isten ezt nem titokban csinálta, hanem nyilván­valóan. Kiültette az Élet Fáját a Golgothára. Ezért lehet miénk is Fiának győzelme. I. Kor. 12, 12—26; Róma 12, 3—3. PÉNTEK: ÉZSAIÁS 59, 20; CSELEKEDETEK 3, 19—20. — Újra szeretni csak úgy tudunk, ha bűnbánatot tartunk; Isten szeretetének nagy tette, hogy megbocsájt, s így indulhatunk el megtisztulva a szeretet útján. Fii. 1, 6—11; Róma 12, 9—16, SZOMBAT: ZAKARIÄS 9, 9; MÁRK 10, 43, 45. — Örülje­tek! örülünk! Isten szeretete ma sem rövidült meg. Ez a sze­retet kell, hogy hálára indítson: először Isten iránit. Ebből a szeretetből tudunk másoknak adni, s közkinccsé tudjuk tenni, Máté 21, 18—22; Róma 12, 17—21: Káposzta Lajos HIROSIMA ?? 1945. augusztus 6-án, az első atombomba ledobáséval kö­szöntött rá az emberiségre az fim. ^atomkorszak” hajnala. Pokoli nyitány volt ez! A Hirosimára és Nagaszakira le­dobott atombombák fülsiketítő detonációja volt a második vi­lágháború befejező akkordja. De még ugyanebben az órában a békét köszöntő embermilliób örömét és reménységét vala­mi, addig ismeretlen, narancs­sárga-rózsaszínű, gombaalakú felhő árnyékolta be. Ez a sötét felhő azóta is, immár 18 esz­tendeje, ijesztő kísérteiként követi az élőkét és súlyos lidércnyomásként nehezedik rá az emberiség életére. Amilyen fényes távlatokat nyitott meg nemzedékünk előtt az atomenergia békés felhasználásának lehetősége, olyan tragikus, sötét jövendőt rajzolnak .elénk Hirosima „táv­latai”. Legutóbb, a múlt év őszén, á kubai válság vetítette elénk megrázó erővel egy totális nukleáris-rakétaháború apoka­liptikus kísérletét. De a halá­los veszély állandóan fenye­geti az emberiség létét, hiszen ma a világban oly rengeteg hukleáris fegyver halmozódott fel, melynek ereje 250 000 me­gatonna, -vagyis 250 milliárd tonna TNT hagyományos rob- banóerőnek felel meg. Az 1962-es hivatalos becslés sze­rint minden egyes emberre több mint 80 tonna hatóerejű robbanóanyag jut. Az azóta eltelt egy év: alatt ez a szám ^még csak emelkedett, mert évente a világ 12Ö milliárd W dollárt költ katonai célokra, főként a tömegpusztító fegy­verek előállítására. Egyedül a NATO-országok minden tíz percben egymillió dollárt for­dítanak fegyverkezésre. Egy amerikai szakember szerint az Egyesült Államok már 1960- ban ezer hidrogénbomba „tar­talékkal” rendelkezett, mely­nek mindegyike egy-egy nagy­várost képes megsemmisíteni, s ugyanakkor olyan nagy mennyiségű láncreakciós anyag birtokában volt, mely mintegy félmillió darab hidrogénbomba gyártásához elegendő. Azóta ez a szám is ijesztő mértékben megnövekedett. Emellett a Szovjetunió, Ang­lia és Franciaország is rendel­kezik nukleáris, tömegpusztító eszközökkel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a mai atom- és hidrogénbombák pusztítóereje sokszorosa a Hirosimára ledobott első, „kez­detleges” atombombának. Az összehasonlítás kedvéért: a második világháborúban repü­lőgépekről ledobott, hagyomá­nyos bombák általában 1 tonna nagyságúak voltak, a legnehe­zebbek pedig 6 tonna TNT robbanóanyagot tartalmaztak. Körülbelül 300 m2 nagyságú területet tudtak elpusztítani. Ezzel szemben a hirosimai atombomba már 20 000 tonna (6 : 20 000-hez,!) TNT-t, azaz 20 kilotonna robbanóanyagot tar­talmazott. Ma viszont az atom­hatalmak már olyan hasadó (atom-) és fúziós (hidrogén-) bombákkal is rendelkeznek, melyek robbanóereje 20—50 megatonna. Nem is számítva a kisebb, ún. „taktikai” atom­fegyvereket,’ melyek közül pl. az atomégyú pusztító hatása felér a hirosimai bombáéval. Kiszámították, hogy pl. Fran­ciaország mintegy 5—600 000 km2-nyi területét és 50 milliós lakosságát 20—30 hidrogén- bombával „tökéletesen” el le­hetne pusztítani. Százötven hidragénbomba pedig elegendő lenne ugyanannyi nagyváros és mintegy 160—180 millió em­ber megsemmisítéséhez. A NATO pár éve lezajlott „Fehér karton” fedőnevű had­gyakorlatán háromezer repülő­gépet vetettek be, melyek „csak”* 335 bombát „dobtak le”. Ennek alapján azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy az áldozatok számát kb. 1 millió 700 ezer halottra és 3—4 millió sebesültre, lehet becsülni. Az utóbbi adatokba nem számí­tották bele a bombázás nyo­mán fellépő radioaktív sugár­zás halált okozó hatását! De nem akarom tovább folytatni ennek a „halálstatisztikának” a sorolását.' Az eddig elmondot­takból is világosan kitűnik, hogy a modem tömegpusztító fegyverek árnyékában a világ fennmaradása, az egész embe­riség léte forog kockán! Lás­sunk idevonatkozólag néhány idézetet az amerikai „szakiro­dalomból” ! Herman Kahn felveti a kér­dést: „Az életben maradók megirigyelnék a halottak sor­sát?” Oscar Morgenstern pro­fesszor így ír: „Talán még a fantasztikus regények írói sem képesek elképzelni, mit jelen­tene az életben maradottak számára 50, 80 vagy 100 millió meggyilkolt ember látványa egy-két nap alatt vagy esetleg csak pár óra, néhány perc le­forgása alatt, s hozzá még a súlyosan sebesült, őrjöngő tíz­milliók, akik remónytvesztve élnének odúikban, a radioaktív romok által megmérgezett lég­körben.” John Strachey arra a következtetésre jut, hogy már „egyetlen nukleáris há­ború is kockára tenné a szer­vezett emberi társadalom lé­tét.” Senki ne értsen félre: nem ijesztésül szántam e sorokat! Nem az ördögöt akartam vele falra festeni! De emlékeztetőül szánom az élőknek, a gondol­kodó, józan embereknek: íme, nézzétek, ezek Hirosima „táv­latai”! Merre felé tartasz, em­ber!? Mé'g nem késő Visszafordulni erről a végzetes útról! Még fel lehet tartóztatni a halálmene­tet! Még meg lehet szüntetni a „rettegés egyensúlyát”! Még nem késő megsemmisíteni a nukleáris fegyvereket, és meg­valósítani az általános és tel­jes leszerelést! Még van lehe­tőség arra, hogy a tömeghalál, a nemzetek sírja és a népek temetője helyett a békés együttélést,, vagyis az életet válasszuk! Ha elpusztítanák a tömeg- pusztító fegyvereket, akkor nem kísértenének többé Hiro­sima pokoli „távlatai”. Akkor felragyognának a sokat szen­vedett emberiség felett a bé­kés, boldog jövendőnek, az em­beriség új aranykorszakának csodálatos távlatai. Szerdahelyi Pál MODERN VÁLTOZAT Egy ember ment Budapestről a Kerepesi úton Mátyásföld felé. Jßt* közben huligánok támadták meg, akik kifosztották, félholtra vertek, és otthagyva őt, eltávoztak. . Délután történetesen azon az úton ment egy kántor, aki megpillantva a szerencsétlen embert, átment az út másik oldalára. Sietett, mert is*“ tentiszteletre igyekezett, és éppen azon gondolkozott, hogy Bach egyik fúgáját hogyan tudná megszólaltatni. . Hasonlóképpen azon az úton haladt egy lelkész, aki megtekintette a bajba jutott embert, azután átkerült ő is az út másik oldalara, mert szintén sietnie kellett egy szeretetvendégségre, ahol ő lesz az előadó.^ A szeretetről akar előadást tartani és éppen azon gondolkozott, hogy Barth dogmatikájának 35-ik kötetében mit is mondott a szeretetről. És azon az úton jött egy vasesztergályos, megtakarított pénzén vá­sárolt Trabantján. Autójából kiugorva, odament a sérülthöz. Elsőse­gélynyújtáshoz alkalmas táskájából fertőtlenítő folyadékot vett elő, a vérbefagyott ember sebeit bekötözte. A beteget autójába tette és vissza­fordulva, behozta Budapestre az egyik kórházba, a kórházban próbál­ták a beteg személyazonossági igazolványát megkeresni, de a huligán nők azt is elvitték. A vasesztergályos előleget fizetett a kórházban, e9 azt mondta, ha a pénz nem elég, egy hét múlva visszajön, és ami meg jár, megfizeti. „ , . , . Mit gondolnak az olvasók, a három ember közül ki volt a feleba­rátja annak, aki a huligánok kezébe esett? ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. augusztus 4-én Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafensche»* Károly du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11. (úrv) Harmati Béla du. 6. Harmati Béla Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grünvalszky Ká­roly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlo­vák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u de. 11. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Rákos­falva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Vá- rady Lajos de. 11. (úrv) Várady Lajos este 7. (úrv) Schreiner Vil­mos Toroczkó tér de. 8. (úrv) de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Fü­I lop Dezső du. 5. Vámos József XII. I Tarcsay Vilmos u. de. 9. Dre­nyovszky János de. 11. Dre- nyovszky János este fél 7. Dre- nyovszky János Budakeszi de. 8. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) Uzon László de. 11. (úrv) Uzon László du. 6. (úrv) Uzon László Németvölgyi út de. \t. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott ____________INDEX 25211 63 3621'2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgat#

Next

/
Thumbnails
Contents