Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-21 / 29. szám

As igazi hüte bánat Zsoltár 51,9—11. Az Istenhez sokféleképpen próbál közeledni az őt kereső ember, de megtalálni egészen biztosan csak az tudja, aki a bűnbánat mélységéből indul el. Isten arca sokféleképpen ra­gyoghat fel a hivő szemei előtt, de igazán megismerni csak az fogja, aki a saját bűnein keresztül tud rá nézni. Amíg az ember önmagára nézve a reális valóságot, vagyis a bűneit, meg nem ismerte, addig igazán Istent sem ismerhette meg. Isten Istenné igazán csak a bűnös ember számára lehet. Ezek után nagyon szomorúnak tűnik az a tény, hogy ke­resztyén életünkben ugyancsak szűkében vagyunk az igazi bűnbánatnak. Bizony nagyon kevés az bennünk, és ha van is, nagyon sokszor nem őszinte. Ezért kell hálásaknak lennünk hogy igénk éppen a bűnbánat igazi mélységeibe akar bennün­ket elvezetni. Az igazi bűnbánat nem szépíti a bűnt. Meglátja olyan fe­ketének és halálosnak, amilyennek Isten látja. Talán külön is hangsúlyozzuk, hogy az igazi bűnbánat elsősorban önmagá­ban látja a bűnt. Nem a világ bűnös, hanem először is én vagyok az! Nem a körülöttem levő világot vádolom örök pa­naszaimmal, hanem magam igyekszem előbb megtisztulni. Az igazi bűnbánat őszinte vágy a bűntől való szabadulásra. Nem eltakarni, nem elkendőzni, vagy elhomályosítani, hanem meg­szabadulni akar tőle. Így imádkozik: „Tisztíts meg engem!’ Az igazi bűnbánat nagy reménységgel fordul Isten felé. Jézus Krisztus által bűneire ébredt ember tudja, hiszi, éppen a Krisztus által, hogy Isten neki Atyja, aki szereti őt és meg tud bocsátani. Igénk imádság. Istenhez bűnbocsánatért kö­nyörgő imádság. Minden szavában benne van a meghallgatta- tás reménysége is. Ügy imádkozik, mint aki biztos abban, hogy vám számára szabadulás. Nem is lehet másképpen bűn­bocsánatért imádkozni. Az igazi bűnbánat már látja magát megtisztulva is. Még benne él bűneinek minden nyomorúságában, „összetört cson­tokkal”, de amikor kinyílik reménységgel szája Isten felé, ngyanakkor már biztos abban is, hogy „tiszta leszek” és ,,fehérebb leszek a hónál”. Ezért olvashatjuk sok ilyen imád­ságban, hogy a fájdalom keserű könnyeivel kezdődik és az öröm boldog könnyeivel fejeződik be. Igen! A bűnbánó ember számára van bocsánat Istennél! Ez keresztyén hitünk mindennél boldogítóbb igazsága. Most már csak arra kell gondolnunk, hogy milyen a bo­csánatot nyert keresztyén ember? Ez talán ma is egyik leg­döntőbb kérdésünk. Boldog ember, tele örömmel. Aki az életet úgy, ahogy az őt körülveszi, nagy ajándéknak fogadja el Is­tentől. Az élet nem teher, nem átok. A nagy kegyelmet el­nyerve, ezzel a kegyelemmel tölti be szolgálatát az életben. Aki ilyen sokat kapott Istentől, annak természetesen mindent készségesen kell odaadni embertársaiért. A bűnbocsánatot nyert ember nyitott lesz embertársai felé, mert nyitott volt feléje is az Isten. A belső tehertől megszabadult ember örö­mével él. Nekünk pedig ma pontosan ez a feladatunk. Ezért kell bűnbánattal és bűnbocsánatból élnünk. Ügy ahogy a ke- resztségben végezte azt az Űr. Vele kell naponként meghal­nunk bűneinknek, hogy vele együtt feltámadva éljünk is általa. Kökény Elek 4DSoe>ic>SDe!>üs©e»»Sb«>jDSöe>©8o«»iDSDí&2o^^ 1000 éves jubileum Athos hegyén MÁK TÖBB SZÁZ ÉVE nem jött össze egy helyen annyi or­todox pátriárka, mint június 22—24. között a görögországi Athos-hegyén, az itteni „szer­zetes-köztársaság” 1000 éves fennállása alkalmából rende­zett ünnepségeken. Valameny- nyi ortodox egyház képvisel­tette magát. Megjelent a ro­mán, bolgár, szerb ortodox egyház pátriárkája. Az orosz ortodox egyházat Nyikodim metropolita képviselte. Chry- sostomos athéni érsek, mint házigazda volt jelen. Az Egy­házak Világtanácsát, valamint a Lutheránus Világszövetséget dr. F. C. Fry elnök képviselte. ATHOS HEGYE 2000 MÉ­TER MAGASRA szökik fel meredeken a tengerből. A Chalkidike félszigettel mind­össze 2 km szélességű föld­nyelv köti össze. A világtól el- zártan 3000 különböző nemze­tiségű ortodox szerzetes éli itt sajátos közösségi életét. A szerzetesek egy része a 20 régi kolostorépület valamelyikében él egy-egy apát vezetése alatt Vannak azonban olyanok is, akik teljesen függetlenül, a maguk módján alakítják ki életüket. Teljesen félrevonul- tan élnek a remeték. 10 kéz­műiparral foglalkozó falucs­ka is van a félszigeten. Az athos-hegyi szerzetesek nem él­nek olyan meghatározott elő­írások szerint, mint a nyugati szerzetesrendek tagjai. A kö­zös imádság és a naponta több órát igénybevevő istentisztele­teken való részvétel köti őket össze. A remeték azonban még innen is távol maradnak. A TENGERRE MEREDE­KEN KIUGRÓ mészkősziklák ormára épültek a nagyon szű­kös berendezésű, a sziklafallal szinte egy síkot képező 9—10 emeletes kolostorok. Az élel­met kötéllel, csigákon húzzák fel. Ugyanilyen primitív esz­közök szolgálják a személyfel­vonást is. Asszonyok, nők nem léphetnek be, ebbe a zárt vi­lágba. 1000 évvel ezelőtt tele­pedtek le Athos-hegyén az első remeték, majd körülöttük ki­alakult lassan a kolostorok vi­lága. Az épületek falait régi bizánci stílusban készült fres­kók díszítik. Régebben tudo­mányos központ is volt. Az 1743-ban alapított athos-hegyi akadémia azonban rövid ideig állt fenn. A kolostorok könyv­tárában azonban ma is számos nagy értékű régi kéziratot őriznek a Szerzetesek. Athos- hegyét a turisták is szívesen keresik. Az ortodox keresztyé­neknek egyik legszentebb za­rándokhelye. Itt őrizték meg legtisztábban az ortodox szer­zetesi életrendet. Szinte ezer év hagyományai élnek itt vál­tozatlanul. A MOSTANI JUBILEUM alkalmából a három legősibb kolostorépületben tartottak ün­nepi istentiszteletet. A kons­tantinápolyi ökuménikus pát­riárka ünnepi beszédében han­goztatta, hogy Athos-hegyének a mai modem emberiség szá­mára különös mondanivalója van. Azt tervezik, hogy az egész ortodox világ közremű­ködésével tanulmányi közpon­tot létesítenének Athos-he­gyén, ahol a különböző orszá­gok ortodox egyházi vezetői rendszeresen találkozhatnának és amelyet a keresztyénség egységének a szolgálatába is állítanának. b. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 633410/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Jn. 3,5—8; szó­széki igéje: Zsolt. 51,9—11. Délután szabadon választott ige. — SEGÉDLELKÉSZI KI­RENDELÉSEK a Déli Egyház- kerületben. — Káldy Zoltán püspök intézkedett az újonnan felavatott lelkészek szolgálat­ba állításáról. Éltes Gyulát Soltvadkertre, Baranyai Ta­mást Mendére, Solymár Pétert Pécsre, Ruttkay Leventét a Budapest-Józsefvárosi gyüle­kezetbe küldte ki augusztus 1-i hatállyal segédlelkészi szolgá­latok végzésére. Ugyanezzel az időponttal Detre János segédlelkészt a pécsi gyülekezetből a Buda- pest-Zuglói gyülekezetbe he­lyezte át. — MEGJELENT A LELKI­PÁSZTOR LEGÚJABB SZÁ­MA. Folyóiratunkban a Csend­ben Isten előtt rovatot „Való­sághű derűlátás” címen D. dr. Vető Lajos írta. Az Igehirdető műhelyében rovatban öt igetanulmányt ta­lálunk különböző lelkészek fel­dolgozásában. Hétről - hétre címen kapható az Evangélikus Egyház áhítatoskönyve Kötve; 12 — Ft Kapható a Sajtóosz­tályon, Budapest VIII. Pus­kin u. 12. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 21-én, vasárnap reggel fél 8 órai kezdettel evangé­likus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet: Weltler Rezső esperes. — KÖZLEMÉNY. A Ma­gyarországi Egyházak ökume­nikus Tanácsának irodája új helyiségbe költözött. Üj címe: Budapest, V„ Szabadság tér 2., I. emelet. A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, hogy augusztus 1—augusztus 31-ig szünetet tart — HALÁLOZÁS. Id. Radies Károlyné, szül. Berzsenyi Lídia, a homokbödögei evan­gélikus egyházközség másod­felügyelőjének felesége, 6 gyermek édesanyja, lapunk hűséges olvasója életének 70. esztendejében hosszú szenve­dés után elhunyt. Temetése július 2-án volt a gyülekezet tagjainak osztatlan részvéte mellett. „Krisztus az én éle­tem, nyereség nékem a halál.” — Matthaeidesz Lajos ny. iskolaigazgató, aki Baráttelkén negyven esztendeig mint kán- tartanító működött, a vecsési egyházközség presbitere, folyó évi július hó 1-én, életének 84. évében elhunyt. Temetése július 5-én volt Vecsésen. Az elhunytban Matthaeidesz Gyu­la pitvarosi lelkész édesapját gyászolja. „Mostan bocsátód el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességben.” Lk. 2,29. Előkészületben a II. Prágai Világgyülés Az EPD is közli, hogy a cseh fővárosban, Prágában előkészületben van a mintegy 200 egyházi delegátus részvé­telével megrendezendő II. Ke­resztyén Békekonferencia. 28 ország egyházai fognak ezen részt venni, amelyet 1964. jú­niusában tartanak meg. A j világgyűlés témája: „Az em­ber szabadulása”. Nyikodim érsek, az orosz pravoszláv egyház moszkvai patriarchátusának külügyi ve­zetője eljuttatta Alexius pat­riarcha üzenetét, amelyben Alexius minden keresztyénre fellebbez és kéri részvételét a I bélre munkásságában. Aktív szolgálat a békéért Drezdában nyilvános elő­adások hangoztak el lelkészek és teológusok részéről a béke­munkáról, amelyet képvisel­het minden keresztyén. Az előadásokon részt vettek Klop- penburg nyugatnémet egyház- főtanácsos, dr. Ullmann pro­fesszor Angliából és a szász lelkészi munkaközösség. Nagy érdeklődést váltott ki dr. Emil Fuchs professzor előadása. A Lukács-kápolna helyisége szűknek bizonyult a hallgatók számára. A referátumok külö­nösen a fiatalság körében bír­tak jelentőséggel, akiknek a helyes történelemszemlélet ki­alakításához nyújtottak segít­séget. Fuchs professzor a befeje­zésnél néhány szót fűzött Amos próféta szavaihoz, amely az 6 egyetemi éveiben is már döntően befolyásolták látását. Felelősséggel lenni a szegé­nyek és igazságtalanságot szenvedők felé. Kijelentette, hogy ez ige alapján utastársa lett hosszú időn keresztül Neumann Frigyesnek. A Rüs- selsheim-i munkásgyülekezet­ben, ahol 13 esztendeig mun­kálkodott, még szorosabb kap­csolatot teremtett a szociális kérdésekkel, amelyek igazsá­gait felismerte a német mun­kásmozgalomban és nem az egyházban, hanem a forradal­mi szociáldemokráciában. Az I. világháború Neumann- tól elsodorta őt és mindig in­kább került közelebb a Hegyi Beszéd üzenetéhez. Az elvá­lasztó felismerés abban állt, hogy „bűn az, ha az emberek emberi életet áldoznak anyagi eszközök megőrzéséért”. Eb­ben látja minden háború gyö­kerét és emiátt áll a jövőben még aktívabban a béke ügyé­nek szolgálatába. Niemöller Mártont a hessen—nassaüi egyházkerü­let elnökét, aki egyben elnöke az ökumenikus Tanácsnak is, egy észak-amerikai indián törzs díszpolgárává választot­ta. Indián neve így hangzik: „Ooduhmahtheea”, ami ma­gyarul ennyit jelent: „ö, aki igaz vonalon halad.” fYVWfWW WfffWWf TlTVTTfTWYVT ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. július 21-én Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. dr. Kékén András Fasor de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Kará­csony Sándor u. de. 9. Grünval­szky Károly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 11. Rédey Pál Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Ká­poszta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Ü.ioest de. 10. Blázy Lajos Pest­erzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kür­tösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagy­templom de. 10. Rákospalota kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston Sas­halom de. 9. Kamer Ágoston Rá­koscsaba de. 9. Békés József Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3 Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Várady Lajos de. 11. (úrv) Nagy István este 7. Nagy István Torockó tér de. fél 9. Nagy István Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv) Vá­mos József du. 5. Vámos Józseí XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csen- gődy László de. 11. Csengődy László du. fél 7. FHippinyi János Pesthidégkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8. (úrv) Pász­tor Pál de. 11. (úrv) Pásztor Pál du. 6. dr. Rezessy Zoltán Német­völgyi út de. 9. dr. Rezessy Zol­tán Kelenvölgy de. 9. Visontai Ró­bert Budafok de. 11. Visontai Ró­bert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. HÉTRŐL—HÉTRE Félelemről bizalomra Ezs. 43,1. Ne féljünk ez egyszer szembenézni a félelemmel. Valaki egyszer megszámlálta és úgy találta, hogy közel háromszáz- hatvanötször van róla szó a bibliában. Az év minden napjára jut belőle. Sőt, az élet egész idejére. Ismerjük a gyermek fé­lelmét a sötétségtől. Álmunkban évtizedek múlva is kísért régi vizsgák szorongásának emléke. Félünk a betegségtől és a megöregedéstől. Milyen egyetemes a haláltól való rettegés. S mindezeken felül mennyi gátlás, mennyi görcs van ben­nünk. Mindezek mögött pedig tudottan, vagy öntudatlanul ott van a bűneink következményeitől való félelem. Heti igénkben ebben a formában fordul elő a félelem szói Ne félj! Isten üzeneteként hangzik a próféta ajkán. Indokolá­sul Isten az ő irgalmasságára, szeretetére és hatalmára em­lékeztet. Űjtestamentumi összefüggésben is alig tudunk többet mondani, mint ez a három megállapítás: megváltottalak, ne­veden szólítottalak, enyém vagy. Benne csendül a karácsonyi evangélium híradása: Ne féljetek, született néktek a Meg­tartó; a halál feletti diadal húsvéti harangszava: Ne félje­tek ... feltámadott; és a búcsúzó Jézus biztatása: Én veletek vagyok minden napon. Mindezekkel a tényekkel Isten a mi szívünk bizalmát ébresztgeti. Remegő kezünket keresi. Meg akar szabadítani a bénító félelemtől és felszabadítani a gyermek bizalmára. Bi­zalmat ad az élethez, annak feladataival, nehézségeivel szem­ben erőt ad. Mert félelmünk végső oka az, hogy nem bízunk Istenben, nem támaszkodunk reá s nem adjuk oda boldog engedelmességgel vezetése alá életünket. Pedig nélküle fél emberek vagyunk tele félelemmel. Vele pedig így énekelhe­tünk: „Velem az Űr, nem félek.” Szalay Sándor NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: M ALAKIÁS 2,10; CSELEKEDETEK IOs 34—35. Isten előtt egyenlőek vagyunk, s ez arra kötelez, hogy a felebarát szeretetben éljen a felebaráttal. Róma 6,3—11; Zsol­tárok 28. HÉTFŐ: V. MÖZES 30,9—10; LUKACS 15,10. — A békes­séges életfolytatásban gyönyörködik az Isten. Tit. 3,3—7; Róma 8,18—23. KEDD: ÉZSAIÁS 49,10; JELENÉSEK 7,14. — Isten adja a mindennapi kenyeret, Isten az, aki vezet, Ö az, aki Fia, Jézus Krisztus vére által tisztára mos. I. Péter 3,18—22; Rómá 8,24—30. SZERDA: I. KIRÁLYOK 8,57; MÄTE 1,23. — Immánuel — Velünk az Isten! Gál. 3,26—29; Róma 8,31—39. CSÜTÖRTÖK: I. MÖZES 12,2; CSELEKEDETEK 11,20—21; — Mindnyájan Isten fiai vagyunk a Krisztus Jézusban való hit által. Márk 16,14—18; Róma 9,1—5. PÉNTEK: II. MÓZES 33,17; LUKÄCS 10,20. — Nevünk va­jon fel van-e írva az élet könyvébe, örvendezhetünk, hogy ne­vünk kedves az Isten előtt. Máté 3,13—17; Róma 9,6—13. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 1,1—2; CSELEKEDETEK 2,41—43. — Ne álljunk azok közé, akik a bűnösök útján járnak; akik békétlenséget szítanak egymás között. Legyünk állhatato­sak a jó cselekvésében. Ef. 3,14—21; Róma 9,14—24. Káposzta Lajos GK§K^a<®(^OH:9csKí<3csoH^osa<^osa<s<soH^<»cKSosaK8csaí Századunk magyar képzőművészete, mügyűjteményekből rendezett kiállításon A Magyar Nemzeti Galéria újfajta kiállítást rendezett. Műgyűjtőinktől kölcsönzött anyaggal, elöljáróban (mert bizonyára lesz folytatása), századunk magyar képzőmű­vészetéről tájékoztat. Célja kettős. Egyfelől, az újdonság ingerével is hat, amikor csak kevéssé ismert, vagy még szé­lesebb körben nem is látott alkotásokat bocsát közszemlé­re, másfelől, a műpártolás igényességét hangsúlyozza példamutatóan, fejlesztve és nemesítve az ízlést, kedvet ébresztve a kezdőkben, akik most tanulnak be a műgyűj­tés izgalmas, értékelő játéká­ba, vagy versengve gyakorol­ják kiválasztó, megkülönböz­tető képességüket, felismerve a gyengébbek között a jót és a jók között a jobbat. A gondos hozzáértéssel ren­dezett kiállítás átfogó képet nyújt a századunk képzőmű­vészetét megnyitó, a merev akademizmussal szakító nagy­bányaiak úttörő stílusirányza­tától, egészen napjaink jelleg­zetes témájáig, a szocialista eszméket hordozó megnyilat­kozásokig. Több, mint fél szá­zad művészetének sűrített élete elevenedik meg az egy­másból nyíló termekben. Ferenczi, Hollósy, Réti, Thorma, Iványi-Grünwald „ki a szabad természetbe!” — jelszó alatt fogant képein nem kísért már a múlt ernyedté illetődött ábrázolása, hanem a józan és éber realitás friss légáramlása kering. Nyugat példája még erős. A sajáto­san magyar ismérv, a földjé­vel azonosuló nép küzdel­mes, de utánozhatatlanul me- iegkedélyű magyar léggel, ma­gyar vízzel, magyar napsu­gárral átitatott élete, majd csak az alföldiek, Med- nyánszky, Koszta, Tornyai, Rudnai, Fényes vásznain ér­vényesül meggyőzően és ter­mészetesen. , Immár magára talált a ma­gyar képzőművészeit. És ek­kor, egy dicső átmeneti idő­szakban Rippl-Rónai zsenije a világ ranglistáján a legel­sőik között biztosított helyet, akárcsak Ady költészete a vi­lágirodalomban. A „Nyolcak” néven ismert festőcsoport festményei közül különösen Kernstok nagymé­retű „Ádám és Évá”-ja, vala­mint a fiatalkori, rendkívül izmostehetségű Uitz színes „Moszkva” című remeke ér­demel figyelmet. Külön teremben gyönyör­ködhetünk a világszerte újonnan felfedezett Csonváry hatalmaserejű művészetében. „Zrínyi kirohanása” című óriásvászna maga a megele­venítő történelem. Zrínyi fel­tartott pisztolyával, egyma­ga áll egy ellenséges világgal szembenézve, a várkapuban. Fent, az ég lángban ég. Jel­képezheti a rombolás tüzét és a szabadság kiolthatatlan lo- bobogását egyaránt. Gyönyö­rű naplemente, amilyet egye­dül a szív lát meg igazán, a csak bámészkodó szem azon­ban soha. A várfal mögül egyenként, ólálkodva lopakod­nak elő a török előőrsök. Naivsásában is megdöbben­tően látomáserejű képvarázs­lat. — Vele együtt láthatók a nagy magányosok, a véres­valót álmodó festőköltők, Gulácsy, Gadányi, Nagy Ba­log János, Nagy István. Korunk szimbólummá ma­gasodott, lüktető maiságát ér­zékeltetik Egry és Derkovits ábrázolásai. Az ő képeiken együtt lélegzik, a mai kor­társ, fiatalja és vénje. — A szocialista festőcsoportot Dé- si-Huber István és Sugár An­dor képviselik. De nem hiá­nyoznak a jelen és az elmúlt évtizedek népszerű, becsült mesterei sem, Aba-Novák, Szőnyi, Márffy, Berény, Kmetty, Bernáth és még má­sok. H. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents