Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-03-18 / 12. szám
A Hegyi Beszéd értelme és mai jelentősége Előadás az Evangélikus Teológiai Akadémián DR. WERNER SCHMAUCH greifswaldi teológiai professzor, a Prágai Keresztyén Békekonferencia munkabizottságának tagja, február 23-án délelőtt tartotta fenti előadását a Teológiai Akadémia hallgatói részére. SCHMAUCH PROFESSZOR AZZAL KEZDTE előadását, hogy mint a Prágai Keresztyén Békekonferencia egyik régi harcosa, arról tesz bizonyságot, hogy ez a mozgalom mindig szem előtt tartotta és tartja az alaptételt: „Mi keresztyének csak az evangéliumból kiindulva és azon tájékozódva végezhetjük szolgálatunkat a béke védelmében!” Ezért választotta most az előadásához ezt a kimondottan teológiai kérdést: Mi a Hegyi Beszéd értelme és jelentősége a mai ember számára? Mert mindannak szoros kapcsolata van ezzel a munkával, amit Jézus a Hegyi Beszédben elmondott. A keresztyén egyház története folyamán igen sokan és sokat foglalkoztak a Hegyi Beszéddel, keresve annak értelmét. Ma az emberek azzal szokták elintézni ezt a kérdést, hogy lehetetlenség Krisztusnak ezeket az igéit betartani. Mit mondjunk mi erre a hiedelemre? Azt, hogy Krisztus parancsolatai nem légüres térben mozognak, hanem Isten üdvösségszerző cselekvésével vannak kapcsolatban. Ezek a parancsolatok nem új törvény akarnak lenni az Ótestamentomhoz képest, hanem a Krisztusban meghirdetett evangéliumból folyó tapítás, amelyben igen fontos szerepet töltött be az Atya és testvérek viszonyának a tisztázása. Az Atya határtalan jósága teremtményei iránt testvérré teszi az ellenséget is Krisztus tanítványai szemében:” ... aki felhozza a napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak” (Máté 5,45). És amikor Jézus arra szólítja fel tanítványait, hogy legyenek tökéletesek, mint a meny- nyei Atyjuk tökéletes (Máté 5,48), akkor ezt úgy érti, hogy a tanítványok Isten ilyen határtalan jóságának a gyakorlásában legyenek tökéletesek. Mivel Isten megigazítja és elfogadja a bűnösöket, azért nincs nekünk, embereknek jogunk különbséget tennünk a jók és gonoszok között. Isten határtalan jósága teszi lehetővé, hogy mi emberek egyáltalában jót cselekedjünk és testvérnek tekintsünk mindenkit. Ezen a ponton világos útmutatást ad nekünk a Hegyi Beszéd, a ma annyira divatos frontgondolatra vonatkozólag is: Azt az Istent tagadjuk meg, aki a határokat megszünteti a jók és nemjók között, ha magunkévá tesszük a frontok kialakításának a gondolatát. Ember és ember között Isten döntötte meg a határokat s ezért válik mindenki a keresztyén ember testvérévé. DE MI INDÍTJA AZ EMBEREKET ERRE és hogyan jutunk el erre a parancsolatra? Csak az tudja magáévá tenni Krisztusnak a fenti parancsolatát, aki az ö követésében jár, A Hegyi Beszéd gyülekezetét mindig azok alkotják, akik készek hallgatni Jézusra és engedelmeskednek neki. A tanítványok sem hívhatnak senkit magukhoz — mindig csak Jézushoz hívhatják az embereket. A tanítványoknak azt kell hirdetniük, amit Jézus hirdetett nekik földi életében. A Hegyi Beszédnek minden parancsolata csak úgy érvényes, hogy elfogadom Krisztus üzenetét, hogy hallgatok Jézusra, mert ebből a ráhallgatásból születik meg a gyülekezet és viszont nem lehet úgy hallgatni Jézusra, hogy nem engedelmeskedem parancsolatainak. A következő kérdés, amely nem hágy nyugton bennünket, hogy nem elérhetetlenek-e a Hegyi Beszéd követelései, van-e olyan keresztyén élet, amelyről abban van szó. mert nem szavakban, hanem cselekedetekben áll meg az Isten országa!? Erre vonatkozólag azt kell mondanunk, hogy akik az Cr követésében járnak, nem az utolsó idők hibátlan szentjei, hanem akik kísértések sokaságán mennek át, akik nem mernek önmagukban bízni, hanem tudnak újra meg újra bízni az igében. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a Hegyi Beszéd szerint mindig újra kezdhetjük az életet és a mi Urunk nem is enged disszidálni bennünket abból a felelősségből, mindig újat, új életet, új világszemléletet, új életérzést, új életszemléletet szerezzünk magunknak, minden nap megbirkózzunk az új kezdettel, viaskodva az új emberért. A HEGYI BESZÉDBEN AZ- A CSODÁLATOS, hogy új lé- á tét biztosít az embernek, a mégpedig olyan módon, aho- • gyan emberek nem tartják le-q hetségesnek. Jézus hozza els övéi részére ezt a lehetőséget' — az Isten országa elhozásá-« vah Ezért fossza meg az evangéliumot. Az evangélium különös ereje és üzenete éppen az, hogy önmagunktól szabadít meg a másik ember számára. Az új élet másokért, a földért, a világért, mindenkiért való élet és semmi más! Élet és szolgálat az emberekért, ahogyan Isten a jókért és gonoszokért van! SEMMI MÁS NEM GARANTÁLJA EZT az új életet, csak az, hogy Krisztus megígérte nekünk ezt a másokért való életet, tekintet nélkül a mi képességeinkre vagy alkalmatlanságunkra. A kérdés csupán az, hogy hisz- szük-e ezt és elfogadjuk-e ezt az ígéretét!? A Hegyi Beszédben azt követeli Jézus, hogy naponként az Ő követségébe lépjünk s akkor naponként világossá lesz számunkra, hogy mit követel tőlünk Jézus. így fáradozunk mi a teológiánkban és prágai közösségünkben a Hegyi Beszéd értelmének és mai jelentőségének a kidolgozásán. Tudjuk, hogy a Hegyi Beszéddel nem lehet kormányozni a világot, de Krisztus kormányozza vele az embereket, amikor követésre szólítja föl őket, hogy megszabaduljanak az önmagukat dicsőítő élettől és odaszánják új életüket a mások szolgálatára. P. M. A PRÉDIKÁLÓ AZ ÉLŐ EGYHÁZ — PRÉDIKÁLÓ, IGEHIRDETÖ EGYHÁZ Bármi történik az egyházban, az összefüggésben áll az igével és az igehirdetéssel. Ha a gyülekezet énekel, ha kiszolgáltatják a szentségeket, ha koporsó mellett gyülekeznek a szomorú szívűek, ha valahol templom épül, ha új oltárterítő kerül a helyére, mind-mind és megannyi más látható-hallható lelki esemény arra az egy tényre épül, hogy a gyülekezetben hangzik Isten igéje. Az egyház életének és szolgálatának mindenkori legnagyobb történése a megszólaló üzenet, a törvény és az evangélium, az egy, örök, igaz Isten beszéde. Az élő egyházban, az igehirdető egyházban — Isten prédikál. Amikor Mózes a Sinai hegy aljában táborozó Izráel népének felolvasta a tíz parancsolatot, a nép azt mondta Mózesnek: „Te beszélj velünk és mi hallgatunk, de Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.” (2. Móz. 20,19.) A nép alkudozásba kezdett. Ez az alkudozás ma is folyik. Ügy tűnik ugyan, mintha csak emberek párbeszéde lenne, de valójában arról van szó, hogy Isten népe nem I akarja mindazt meghallani, nem lehet minden további nélkül azonosítanunk keresztyén hitünk döntéseit az evilági elhatározásokkal! A keresztyének nem azt kérdezik, hogy mit szól a világ cselekedeteikhez, hanem hogy mit szól azokhoz az Ür! De az Űr Jézus azokat a tetteket akarja látni, amelyekről a Hegyi Beszédben szól. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a leszerelésért, a békét szerető és békét szerző Esten nevében Moszkvában ülésezik a békevilágkongresszus Munkatársunk felkereste DR. VETŐ LAJOSÍ püspökünket s felkérte, adjon lapunk olvasóinak rész- i letesebb tájékoztatást a készülő béke-világkongresszus- í ról. Mint tudjuk, a napilapok is jelezték, hogy püspö- = künk ebben az ügyben az Országos Béketanács március - 7-i elnökségi ülésén felszólalt. Kérésünkre a püspök a köv etkező tájékoztatást adta: Az Országos Béketanács elnökségének legutóbbi ülése behatóan foglalkozott azzal a felhívással, amelyet J. D. Bernal angol professzor a Béke-világtanács nevében kiadott, s amelyben bejelentette, hogy a Béke-világtanács világkongresszust hív össze az általános leszerelésért és békéért ez év július 9-14-éig. A felhívás hangsúlyozza, hogy Máté 5,13—16 világosítja'^- hiinden szervezetet és mozin eg számunkra legéleseb-X palmat, minden nőt és férfit ben, hogy mi annak az élet-§ meghív en« a kongresszusra, I nek a lényege: „Ti vagy tok § a jelenlegi háborús ve- 1 a föld sója ...Ti vagytok a t szely megszűnésére vágynak, s világ világossága”. Ez a meg- \ akik a nagy célért dolgoznak, határozás rendkívül fontos, v Üzen a kongresszuson^ nyíltan hiszen az előtte levő soka- ^ szabadon lehet majd vitat- ságban olyanok voltak nagy ] hozni a béke és leszerelés va- számban, akik előzőleg bete- lamennyi problémájáról, mi- gek voltak és nem vehettek^ve^ tulajdonképpen egyetlen részt a kultuszban; asszo- 2 életfontosságú kérdés sincs - nyok, akik akkor semmi sze- z ^eSyen az a nemzeti függet- repet nem játszottak a kö-' lenség kérdése, az életszín- zösségi életben! Ennek a so- i vonalé, vagy a munkahelyé - kaságnak mondja Jézus, hogy o melyet ne érintene közvetle- ti vagytok a világ világos-bnűl a jelenlegi fegyverkezési sága... Egészen saj átságos € hajsza. életformát ígér nekik: Önmagát fölemésztve világít másoknak Krisztus tanítványa. Nem azért adja, hogy neki legyen ilyen élete. M] mindig azt szoktuk mondani, hogy a keresztyén élet először a magunk életére vonatkozik és csak azután vonatkozik a másik emberre is. Évszázadok óta kísértő és félrevezető polgári értelmezése ez az evangéliumnak, amely éppen hódító hatalmától Különös per Kártérítést követel Spellmann bíborostól egy amerikai asszony Becsből jelenti az MTI: A bécsi polgári lapok megrökönyödve számolnak be egy nem mindennapi perről, amelyet egy amerikai asszony indított Spellmann amerikai bíboros és hat amerikai érsek ellen. A 41 éves Alice Ryan szerint W. A. Ryan katolikus pap 1950-ben titokban feleségül vette öt, s Alice azóta négy gyermeket szült férjének. A pap felesége a bíróság elé tárt bizonyítékokkal igazolja, hogy miután az egyházi hatóságok fülébe jutott a titkos házasság, férjét Spellmann bíboros parancsára orvul tőrbecsalták, elkábították és egy kolostorba zárták. Alice Ryan férje szabadon- bocsátását, a maga számára 375 000 dollár. mindegyik gyermeke számára pedig ^ 500 000—500 000 dollár kártérítést és tartásdíjat követel Spellmann bíborostól, valamint a férje elrablásában és fogvatartásában bűnrészes érsekektől. Az Országos Béketanács elnökségi ülésén, melyet annak elnöke, Szakosíts Árpád nyitott meg, az Országos Béketanács főtitkára, Dezséry László részletes javaslatot terjesztett elő arról, hogy hazánkban hogyan készülünk a béke-világkongresszusra, s egyben bejelentette, hogy a nyári béke-világkongresszus színhelye Moszkva lesz. Felszólalásomban — folytatta Vető püspök — aláhúztam annak a jelentőségét, hogy ez a mostani nagyszabású békemozgalmi esemény éppen Moszkvában lesz. Tudomásom szerint Moszkvában még nem is volt ilyen nagyszabású békegyűlés, noha a béke-világmozgalom már több mint tíz esztendeje megindult. Hiszen voltak nevezetes béke- világgyűlések: Párizsban, Stockholmban, Varsóban, Bécsben, Budapesten és Prágában, de Moszkvában még nem. örülnünk kell tehát annak, hogy éppen a béketábor élén álló s a bekéért olyan nagy erőfeszítéseket kifejtő Szovjetunió fővárosában, Moszkvában lesz a legközelebbi béke-világkongresszus. Rámutattam felszólalásomban folytatta Vető Lajos püspök —. hogy a békeszerető embe-j riség amúgyis egyre nagyobb1, bizalommal néz Moszkva felé.i amikor a béke veszélyben fo-{ rog, még egyházi és egyhá-i zias gondolkodású emberek is.i Az emberiséget már nagyonj nyugtalanítja az egyre töKá- letesedő és minden képzete-; tét felülmúló erejű fegyvereká halmozása. Minél előbb szűk ' séges tehát a leszerelés kér-; dése. Ezért megérett az idő a legnagyobb szabású megmozdulásra a leszerelés s általában a világbéke ügyében, olyan megmozdulásra, amely végre meghozná a békemozgalom legfőbb célkitűzésének megvalósulását: az általános és teljes leszerelést. Lehet-e e megmozdulásnak méltóbb színhelye, mint éppen Moszkva? Egyébként az Országos Béketanács elnöksége külónö-i sen fontosnak tartja annakí hangsúlyozását, (s ezt nekünk,S egyházi embereknek is jó hal-* Vanunk), hogy az általános és teljes leszerelés nem valami utópia, nem valami megvalósíthatatlan álom, amelyet csak az egyháztörté-: netből jól ismert szektás ra-j iongás tűzhet ki célul, hanem, nagyonis megvalósítható és elodázhatatlanul szükséges feltétele az emberiség további fennmaradásának és földi boldogulásának. Az általános és teljes leszerelés ma az a feladat, amelynek — szigorúan ellenőrzött —megvalósítása mindennél fontosabb történelmi szükségesség. Minden más emberi probléma csak akkor oldható meg, ha elkerüljük a nukleáris világháborút. így haladhat előre az emberiség a jólét, a nemzeti és] szellemi szabadság útján is.j amiért fáradozni nekünk ke-1 resztyén szeretetből folyó kötelességünk. Egyházunk népé-! nek is így keli tehát néznie: a leszerelés kérdését. Ezért] tegyük meg mi is, amit meg-\ tehetünk a leszerelésért, bé-\ két szerető és békét szerző] Istenünk nevében. amit a prédikáló Isten a prédikáló emberre, mint szolgájára bízott. így nem akarja hallani azt, hogy „a mi Istenünk megemésztő tűz” (Zsid. 12,19.). Azt, hogy a legnagyobb tömegű gyülekezet is lehet se hideg, se forró, tehát az élet látszatával is halott. (Jel. 3,15-16.) Azt, hogy nincsen egyház ott, ahol a törvényt és evangéliumot hirdető ember mögött nem érezzük meg az ítélő és kegyelmes Urat. Azt, hogy az egyház kríziseit, válságait nem a világ okozza, hanem az egyház eltakart bűnei, fel nem ismert hitetlensége és engedetlensége. Azt, hogy Isten az egyházat nem a világ elleni véres, fogvicsorgató harcba küldi, hanem a világért való szeretet-tusakodásba. Azt, hogy az a keresztyénség, amely csak a templomokban létezik, de elszakad az emberiség életétől, gondjaitól, félelmeitől, nagy kérdéseitől, az süket, vak, sánta, nyomorék, tehetetlen közösség s egyben halálra ítélt. Ha az egyház nem a prédikáló Isten prédikáló egyháza, akkor többé nem egyház. Ézsaiás, az ótestámentum evangélistája, a „próféták királya”, elmondta a maga korában bizonyságtevését. „Az Űr Isten bölcs nyelvet adott nékem ...” (Ézs. 50,4.) Bölcs nyelvet, tanult nyelvet, a tanítás nyelvét adta. A lényeg: ISTEN adja az igét, adja a prédikáló embert, adja a bölcsességet, de ha az egyház lemond erről, akkor az életéről, küldetéséről mond le és \ sietteti az időt, amikor „futkosnak, hogy keressék az Űr- nak beszédét, de nem találják meg”. (Ámos 8,11—12.) 2. iCSAK AKKOR LEHET AZ 1 EGYHÁZ PRÉDIKÁLÓ EGYHÁZ, HA EGYBEN HALLGATÓ EGYHÁZ IS! Senki ne értse félre ezt a jszót: „hallgató”. Nem elnémí- »tott egyházról van szó, aho- * gyan pl. nyugaton szeretik ró- ilunk mondani. Nem a kata- I komba mélységébe menekült 1 egyházat említjük, hanem az L Isten előtt elcsendesedő, az 0 szavára figyelő, fejét alázattal meghajtó, fülét és szívét nyitvatartó egyházat. Ézsaiás az előbb idézett vallomását így folytatja: „Az Űr fölserkenti minden reggel fülemet- hogy hallgassak, miként a tanítványok”. A tanítvány a Mester hangjára figyel, hogy semmit el ne veszítsen belőle, hogy magába fogadja annak teljességét, hogy azt adja tovább, amit hallott. Ez az Istenre hallgató egyház. Az egyház, amely tanítványként tud Istenre hallgatni, az az engedelmesen prédikáló egyház. Ezt a hallgatást is Isten adja. Nem pótolja sem a templom csöndje, sem a völgyek csöndje, sem az éjszaka csöndje. Az alázatos tanítvány lelki csöndje kell, amelyet csak a Szentlélek tud megteremteni. Lehet az a hallgatás nagy lelki vívódások szent alkalma. Belső ösz- szetöréssel járhat. Sokszor nagyon nehéz Isten előtt elnémulni és visszatartani még a kérdéseinket és. könnyeinket is. De az bizonyos, hogy ilyen alkalmakkor születnek a próféták, 3. Olvassuk el még Ézsaiás könyve 50. fejezetének 5. versét is. „Én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.” Tudjuk, hogy valóban ilyen volt a próféta élete és szolgálata. De felejtsük el az ő alakját. Böjt útján járunk _ és Jézust lássuk, aki „megalázta magát és engedelmes volt haláláig, mégpedig a keresztfán elszenvedett haláláig”. (Fii. 2,8.) ö a prédikáló Istenre hallgató egyház megtestesülése. Izráel népe azt mondta Mózesnek: „... de Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk”. Mi azt mondjuk Jézusnak: beszélj, hogy életet nyerjünk! Beszélj, hogy visszhangod lehessünk! Isten visszhangja a gyülekezetben, hogy benne eltűnjék minden, ami emberi. Isten visszhangja a történelemben, hogy győzelemre segítsük azt, ami jó az embernek: a tiszta örömöt, az ízes kenyeret, a békességet. Várady Lajos ;Az Egyházak Világtanácsa állást foglal a nyugati légköri atom-fegyver kísérletek ellen , Filadelfia (ADN). Az Egyházak Világtanácsa Külügyi Bizottsága állástfoglalt A LÉGKÖRI ATOMBOMBA-KÍSÉRLETEK FELÜJITASAT BEJELENTŐ KENNEDY-DÖNTÉS ELLEN. Kennedyhez intézett iratában megállapítja, hogy ez a döntés kiélezi a fegyverkezési versenyt és növeli a háborús veszélyt. Az iratot DR. FREDERICK NOLDE (Filadelfia) ÉS SIR KENNETH GRUBB (London) írták alá. Az Egyházak Világtanácsa számos amerikai tagja is sajnálkozásának adott kifejezést Kennedy elnök döntése felett. Az angol püspökök is tiltakoznak London (ADN). London, Chichester, Manchester és Wilsden püspökei írásban szólították fel az angol kormányt, szüntesse be a magfegyverek terén a fegyverkezési versenyt és keresse a kérdések békés megoldásának útját. Több mint hét millió dollárnyi összeget »irányoz elő az 1962. évi csehszlovák költségvetés egyházi cél- í ra. Ezt az összeget — mint a Prágai Rádió jelenti — templomok karbantartására és restaurálására, teológiák fenntartására és a lelkészek fizetésére fogják fordítani. Még több pénzt a katona-lelkészségre A nyugatnémet kormány 1962. évi költségvetése a katoma- I lelkészség céljára az előző évekhez viszonyítva „nem jelen- ; téktelenül megemelt összeget” irányoz elő. Az emelést a ka- ) tona-lelkészség kiépítésével indokolják. 1961-ben hét és fél- l millió nyugatnémet márkát fordítottak a Bundeswehrben a » katonalelkészi célokra. ARGENTÍNÁBAN 12 TEOLÓGIAI HALLGATÓ JUT 2000 EGYHÄZTAGRA New York (LWB). Minden 5 valószínűség szerint az Argentínai Egyesült Evangélikus 'Lutheránus Egyház az, ahol ía gyülekezeti tagok számához {képest legtöbb a teológiai ’.hallgató. Joseph H. Deibert profeszíszor adatnyújtása szerint — jaki a Jósé C. Paz-i lutherá- Jnus fakultás tanára, — a két- Sezer tagot számláló argentin egyház nem kevesebb, mint 12 teológust küldött a fakultásra, az összes hallgatóknak pontosan a felét. A másik 12 hallgató Dél-Amerika egyéb részeinek lutheránus egyházaiból való. Az argentin egyház 13 éve ör.álló, 21 gyülekezetében jelenleg 41 missziós- és 12 hazai lelkész működik. A teológiai fakultást 1955-ben létesítette több észak- és dél-amerikai lutheránus egyház és a Lutheránus Világszövetség latin-amerikai bizottsága.
