Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-03-04 / 10. szám

GYAKORLATI TEOLÓGIA Ennél a teológiai tudomány­ágnál tűnik ki leginkább, hogy a teológia nem magáért való, elméleti szóbaművelet, hanem az életért van! S a szolgáló egyház tudományos munkájának ezen a területén különösen is meg kell lát­szani, hogy szolgálatra hiva­tott. Hiszen erre kötelezi a neve is: gyakorlati teológia. A gyakorlati teológia szét­ágazó feladatköréből most csak a négy — talán — leg­fontosabbat vesszük röviden szemügyre. Ezeket, a nemzet­közi érthetőség kedvéért gö­rög, vagy latin címszóval szokták jelölni. HOMILET1KA. Az igehir­detésre való felkészítés gya korlati teológiai tudománya. Ha arra gondolunk, hogy evangélikus egyházunk jel­legzetesen igehirdető egyház, azonnal megértjük ennek a tndománynák a fontosságát. A homiletika állandóan két kérdéssel foglalkozik: mit és hogyan prédikáljon az egy­ház? A felelet egyszerűnek lát­szik; az igét hirdetjük, tisz­tán akarjuk hirdetni. De ha közelebbről nézzük a kérdést, kiderül, hogy a homiletika nem elégedhetik meg ezekkel a sablonos feleletekkel, még ha formailag örökérvényűnek látszanak is azok. Válóban az igét hirdeti az egyház: Isten törvényét, Jé­zus evangéliumát. Summá­ján úgy is mondhatjuk: a megfeszített Krisztust prédi­káljuk. De az ige e megvál­toztathatatlan tartalmának nem mindig ugyanaz a konk­rét mondanivalója. Vannak korok és lehetnek nemzedé­kek, amelyek az evangélium központi üzenetéinek arra a mondanivalójára szorulnak rá, hogy Krisztus golgotái áldozata Isten dicsőségére történt. Más korok és nem­zedékek számára viszont az evangéliumnak ugyanaz a központi üzenete úgy konk­retizálódik, hogy Krisztus golgotái áldozata az ember javára történt. Vannak ko­rok és lehetnek nemzedékek, amelyeknek Krisztus golgo­tái áldozata ingyenes, meg­nyugtató ajándékszerűségét kell meghallaniok. Más korok és nemzedékek számára vi­szont ugyanannak az evangé­liumnak a mozgósító kötele­zése szólal meg. Vannak ko­rok és lehetnek nemzedékek, amelyeket az evangélium a halál utáni életre figyelmez­tet. Más korok és nemzedé­kek emberét viszont ugyan­az az evangélium a halál előtti élet, döntő jelentőségé­re emlékezteti. Ugyanaz az evangélium — éppen örökké azonos központi mondaniva­lójából következően — az egyik kor emberét egyéni, személyes élete vonatkozá­(Folytatás az L oldalról) voltam engedetlen, hátra nem fordultam.” Testvéreim a Jézus Krisz­tusban: a Prágai Keresztyén Békekonferenciáról jöttünk hozzátok vendégségbe. Ma keresztyén feladatunk külön­leges része a békéért folyó munkálkodás. Hogyan marad­hatnék Krisztus követője úgy, hogy átengedem a világot a rombolás erőinek? Évszázado­kon keresztül megalkudott a keresztyénség a háborúval. Mlost Isten megnyitotta fülün­ket: ma az atomkorszakban a háború merényletet jelent az Isten által teremtett föld léte. ellen. A lutheri kátéban vall­juk: hiszem, hogy Isten te­remtett engem minden te- remtvénnyel együtt. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten sze- retete az egész teremtettsé- get átfogja, nemcsak a ke­resztyéneket. Hogyan beszél­hetnénk azonban a szerétéi­ről, ha nem vagyunk a béke hordozói, a külső békéé is az emberek és a népek között7 saiban szólítja meg, a másik kor emberét viszont közössé­gi élete vonatkozásaiban szólítja meg és igazítja el. A többi teológiai szaktu­dománnyal együtt, de főként éppen a gyakorlati teológia keresi, kutatja, hogy az örök evangéliumból mikor mi szó­laljon meg konkréten. Ugyan­csak a gyakorlati teológia feladata az is, hogy bár min­dig a teljes Szentírásra néz, felhívja a figyelmet egyik vagy másik bibliai iratra, mint amelynek a kor szá­mára különleges mondani­valója van. Ha mindezekben a kérdé­sekben a gyakorlati teológia helyesen dönt, akkor nem megváltoztatta az evangéliu­mot, hanem szükséges hang­súlyáthelyezést végzett, és nem megszegényítette, hanem meggazdagította az igét. Az igehirdetés tárgyi kér­dései mellett a formai kér­dés is a gyakorlati teológia állandó kutatási feladatköré­be tartozik. Isten mai mon­danivalója hogyan éri el leg­jobban a mai gyülekezetei? Korszerű igehirdetési módo­zatok felkutatása, tartalma­sabb, frissebb, maibb, érthe­tőbb nyelvezet kidolgozása, erről van szó. Világos: ha azt akarjuk, hogy a mai ember jól értse, egyáltalán megért­se pl. 2. Sámuel 22, 3. versét, akkor nem azt mondom, hogy „Isten ... az én idvessé- gem szarva...”, hanem azt, hogy „Isten az én menedé­kem.” A példákat lehetne, de nem szükséges szaporítani. LITURGIKA. A gyülekezet dicséri Istenét. Nem mellé­kes, hogy a gyülekezet ho­gyan dicséri Istenét. Igen fontos, hogy Istentiszteletein­ken is „mindenek ékesen és jó renddel legyenek”. Az is­tentiszteleti rend tudománya a liturgika. A liturgika tárgykörébe tartozik a himnológia is, a jó énekek és helyes éneklés tudománya. Gondoskodás ar­ról, hogy a gyülekezet tar­talmilag, zeneileg, nyelvileg megfelelő énekekkel dicsérje az Istent. Valahányszor el­lanyhult a himnológia éber­Stockholm (LWB) Az egy­ház egységéért és a világbé­kéért való imádkozásra buz­dított dr. Gumiár Hultgren 1962-ik évi bűnbánati és ima­napi felhívásában. „A keresz­tyének számára — írja a püs­pök — a világhelyzet azt a kényszerítő sürgetést jelenti, hogy komolyan vegyék azt: hittel, a hit pedig szeretet ál­tal legyen tevékeny. Istenhez Gondoljatok csak Gandhi má­sodik kérésére! Ne csak keresztyének le­gyetek — hanem keresz­tyénekként vállaljátok a felelősséget a világért. Munkálkodjatok a város javán és imádkozzatok azért. Az imádság pedig engedelmes cselekvésre kötelez. Ilyen körülmények között ta­lálkoztunk Prágában és ma Budapesten, országotok és egyházaitok vendégeiként, hogy tanácskozzunk, mi a teendőnk a béke érdekében. A békéért való keresztyén bizonyságtétellel köszöntelek ismét benneteket: imádkozza­tok értünk, imádkozzunk egy­másért, Isten irgalmassága uralkodjék rajtatok és az egész magyar népen. „Az Űr Isten fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítvá­nyok; és én nem voltam en­gedetlen, hátra nem fordul­tam." Amen. sége, selejtes énekekkel hí­gult fel az egyház énekes­könyve, s ebből mindig kár származott. Mai énekesköny­vünk régi részének meg­szűrése s az új rész szép éne­keinek a felvétele igen ko­moly liturgiái-himnológiai munkáinak az eredménye. Két tévedéstől kell óvakod­nunk. Ne gondoljuk, hogy a liturgia mellékes; de azt se higyjük, hogy a liturgia bál­vány, amelyen nem lehet változtatni. KÚRA PASTORÁLIS. Sze­mélyes formája az igehirde­tésnek. Erre a szűkebb érte­lemben vett lelkipásztori szol­gálatra is a gyakorlati teoló­gia készíti fel az egyház lel­készeit. Istentiszteletünk mostani formája nem teszi lehetővé a résztvevők közbeszólását, kérdéseit és az azonnali vá­laszt, szóval a párbeszédet igehirdető és gyülekezett kö­zött. A bibliaórák mellett ép­pen a lelkipásztori beszélge­tések adnak erre egészen közvetlen, személyes alkal­mat. A lelkipásztori beszél­getés sok egyéni, vagy közös­ségi életkérdésbal adhat jó eligazítást az igéből. DIAKÓNIA. Az egyház szeretetszolgálata. Ha az egy­ház a gyakorlati teológia te­rületén szolgál leginkább, akkor a diakóniában szolgál a legmélyebbre hajoltabban. Hazánkban ma senkinek sem kell megszégyenítő kö- nyöradományokért ácsorog- nia. Minden munkaszerető és munkaképes ember megélhet a saját tisztességes kereseté- bőL Az öregekről és idő előtt megrokkantakról is gondos­kodik az állam. Mégis jut az egyház diakóniájának is több olyan munkaterület, ahol megbecsültén végezheti a szeretetmunkát, nem is csak az állam engedélyével, ha­nem jelentős anyagi támoga­tásával is. Legyen Isten áldása egyhá­zunk minden olyan szolgá­latán, amelyben a gyakor­lati teológia útmutatásait kiáltásunknak a népek kor­mányzóiért mondott könyör­géssé kell lennie, azokért, akiknek kezében a háború és béke feletti döntés nyugszik. Az Istenben való bizalmat és az imádságot természetesen kísérni kell annak a készsé­gességnek, hogy magunkat Is­ten akarata szerint odaszán­juk a szolgálatra. Erőért kell könyörögnünk, hogy az önzést és a szűkkeblűséget — mely az egymással való együttélést tönkreteszi — leküzdjük és le­győzzük, és Isten kegyelméért kell könyörögnünk, hogy sa­ját környezetünk vlágossága és sója legyünk.” Csak közös erőfeszítésekkel lehetséges, hogy a keresztyénség azt az építő hozzájárulást nyújtsa a világban, amit tőle elvárnak. • 22« LELKÉSZI ÁLLÁS NINCS BETÖLTVE Az elmúlt évben Svédor­szágban 328 megüresedett lelkészi állás betöltéséhez csak 108 lelkész állt rendel­kezésre, tehát 220 gyülekezeti lelkészi állás betöltetlenül maradt. Gunnar Hultgren svéd evangélikus érsek egy sajtóinterjú során kijelentet­te, hogy a svéd evangélikus egyház főproblémája a lel­készhiány. .* TÖBB MINT 906 500 BIBLIÁT osztottak szét Kubában 1961- ben. Ez 300 000 példánnyal több, mint amit az azelőtti évben elosztottak, jelenti a Londoni Egyesült Biblia Társaság. * KARL PETERSEN norvég prépost (Vardo) kivált a lelkészi szolgálatból, mert nem értett egyet a női lelké­szek ordinációjával. Petersen prépost 36 éven át állt lelké­szi szolgálatban. HÍREK — Ötvened vasárnapján a- oltárterítő színe: zöld. A va­sárnap oltári igéje: Mt. 23, 23-39; szószéki igéje: Jak. 3, 13- 18. Délután szabadon vá­lasztott ige. — Az evangélikus egyház félórája lesz a Petőfi Rádió­ban március 1-én, reggel fél 8 órakor. Igét hirdet: Gádor András budapesti lelkész. A PRÁGAI KERESZTYEN BEKEKONFERENCIA KÉP­VISELŐIT FOGADTA KÁL­LAI GYULA Kállai Gyula , a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács el­nökhelyettese kedd délután fogadta a Prágai Keresztyén Békekonferencia Budapesten ülésező munkabizottságának és nemzetközi titkárságának képviselőit: J. L. Hromádka Lenin békedíjast, a prágai Comenius fakultás dékánját, a Prágai Keresztyén Béke- konferencia elnökét; Nyiko- dim érseket, az orosz pra­voszláv egyház külügyi osz­tályának vezetőjét, dr. Heinz Kloppenburg egyházi főtaná­csost, a dortmundi Junge Kir­che c. lap főszerkesztőjét; J. L. Ondrát, a békekonfe­rencia főtitkárát és dr. Bartha Tibor püspököt, a békekonfe­rencia alelnökét. A szívélyes légkörben folyta­tott beszélgetésnél jelen ■ volt Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) A LELKÉSZI MUNKA­KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL Országszerte eleven munka folyik az egyházmegyék lelké­szi munkaközösségeiben. A Pest megyei egyházmegye lel­készi munkaközössége január 31-én, a borsod-hevesi munka- közösség február 13-án Mis­kolcon, a somogy-zalai mun­kaközösség február 13-án és 14- én Gyenesdiáson, a Györ- Sopron megyei munkaközös­ség február 22-én Győrött, a kelet-békési munkaközösség február 23-án Békéscsabán ülésezett a hajdú-szabolcsi munkaközösség március 7-én Debrecenben, a fejér-komáro­mi március 8-án Budapesten tartja ülését. DETRE LÁSZLÓ ESPEREST 50. születésnapja alkalmából a Pest megyei lelkészi munka- közösség munkaülésén a mun­kaközösség ügyvezető elnöke köszöntötte az egyházmegye lelkészei nevében. Tolmá­csolta a lelkészek tiszteletét, jókívánságait és átadta a lel­készek tiszteletét kifejező ajándékokat az 50 éves espe­resnek. Detre László esperes életé­re mi is Isten áldását kérjük, Jó erőt, egészséget kívánunk további szolgálatához. ÜJ SZINT JELENT A BORSOD-HEVESI EGYHÁZ­MEGYE KEZDEMÉNYEZÉSE Minden lelkész számára kö­telezően előírják, hogy sze­mélyesen számoljon be: „Ami otthon a gyülekezetben és lakóhelyünkön foglalkoztat” címmel. Ugyanez az egyház­megye két új témát is tűzött napirendjére: „Nyitott szem­mel” (Virágh Gyula) és „Egy­házigazgatási megbeszélés”. A SOMOGY-ZALAI EGY­HÁZMEGYE témái közül figyelemreméltó: „A mai falu és papja” (Jakus Imre) A HAJDÚ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE lelkészei érdeklődéssel várják dr. Ott- lyk Ernő teológiai akadémiai dékán beszámolóját Űj-Delhi- ről. Valamennyi munkaközös­ségi ülésen szerepel a tárgy- sorozaton a béke időszerű kér­déseivel való foglalkozás és sajtóbeszámoló. — Szakadt, régi IRHABUNDÁK újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZÖRMEBUNDAK alaki- tása, javítása. Bart szűcs, Bp., VII. Lenin krt. 23. Udvarban. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D, dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Üllői út 24. Telefon: 142-887 'lőfizetési ára egy évre 60,— It. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 2C412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 621209/2 - Zrínyi Nyomdai Bp. Mély benyomást keltettek a valamennyi protestáns fe- 'lekezetből összesereglett gyülekezetben azok a szavak, amelyekkel NYIKOD1M érsek, CONORD francia lelkész, VOGEL professzor és Alan KEIGHLEY angol lelkész kö­szöntötték a gyülekezetét, ráirányítva a keresztyének figyel­mét a békeszolgálat jelentőségére és arra, hogy a keresz­tyéneknek Uruk, Jézus Krisztus követéséből elkötelezöen minden hozzájárulást meg kell adniok a béke megőrzéséért és biztosításért vívott küzdelemhez. Az ökumenikus istentisztelet, melynek liturgiái szol­gálatát KALDY ZOLTÁN püspök látta el, közös imádság­gal, áldással és közénekkel fejeződött be. lllBINIIIllllHIIIIBIimnilllHllllliaVIBIIIIIIIIIIMBBI Ne csak keresztyének legyetek — hanem keresztyénekként vállaljátok a felelősséget a világért váltja életté! Szabó József Hultgren érsek: a hit a szeretet által legyen hatékony A szelídség ereje (Jak 3, 13-18) Bizony kevés embernek életeszmónye az, hogy szelíd legyen. Sokan készek összetéveszteni a tehetetlenséggel, vagy éppen pipogyasággal. Pedig Jézus boldognak dicséri a sze­lídeket — mostani igéink meg éppen mint nagy erőt mu­tatja be ezt a csendes gyümölcsét a „felülről való bölcse, ségnek”. Honnan ered a szelídség? „Felülről”, Istentől. Tehát nem a magunk vallásos erőfeszítéséből. Urunk bűnbocsátó kegyelme szabadít fel szelídségre, amit talán a szeretet nyi­tottságának lehetne nevezni. A szelídség: nyitottság Isten és emberek felé. Kész vagyok befogadni azt, amit Uram ad, s valósággá élni embertársaim javára. így lesz ez a magatartás a hit szerénységévé és a hűség határozottságává, S ami talán á legfontosabb: a szelídség gyakorlati dolog, tehát az élet minden területén gyümölcsei kell, hogy legye­nek. Ezek a szent bölcseség praktikus megnyilvánulásai. Mire irányúi tehát a szelídség? Mint már láttuk, arra, hogy a Krisztus szelídsége tanítványainak szellemét és cse­lekvését is jellemezze, az igazság jegyében. Ez az igazság (valóság) két pilléren nyugszik: 1. engem bűnös embert; 2, Jézus megváltott. Ez elesettségünk és megváltottságunk ket­tős tudata: leveszi rólunk vétkeink súlyát és megújult életre nyit kaput. Ezért védőoltás a szelídség minden ci vakodás, torzsalkodás, meddő vita ellen, mert egyrészt alázatosságra tanít, másrészt szolgálni indít. S mi az eredménye a szelídségnek? Szent magatartás^ aminek a lényege az, hogy Isten szüntelen jelenlétének a tudatában gondolkozunk, szólunk és cselekszünk. Ez a szent­ség légköre. Ez biztosítja a jócselekedetek virágzását, ál­dott lehetőségek egész sorát véteti észre velünk. Ezek közül is kiemeli az apostol a békesség munkálását. A keresztyén embernek ez a magatartása, hogy ti. a „béke embere”, ab­ból táplálkozik, hogy Jézus Krisztus békességet szerzett neki, s lehetetlen dolog nem sugároznia a békességnek ezt a szelíd erejét: Beküljetek meg az Istennel, béküljetek meg egymással. így aztán a hivő embernek a legkevésbé sem mindegy, hogy egyes emberek, sőt országok és politikai tá­borok békében megfémek-e egymás mellett, hanem imád­kozik és cselekszik a békesség diadaláért. „Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok” — mondotta Jézus. Minden nap kell ezt „tanul­nunk”, s noha e földön véglegesen soha nem készülünk el vele, a szelídségnek ez a fáradhatatlan „elsajátítása” sarjasztja életünkből nap mint nap az áldást. Koszorús Oszkár HÉTRŐL—HÉTRE Az üdvösség útja (Lk 18, 31) Felmegyünk Jeruzsáiembe...! Ezzel a bejelentéssel Üd­vözítőnk elő akarja készíteni a tanítványok szívét és a mi szivünket is az O szenvedésének üdvösségszerző voltára* mert a jeruzsálemi út, melyen most elindul, a szenvedésnek, a keresztnek az útja. Ez a bejelentés a tanítványok számára botránlcozás volt, ezért áll oda Péter az Űr elé, amikor ezt hallja: nem eske­tik ez meg tevéled. Az a Péter, aki annyira fogadkozik, — mikor az Űr bejelenti nékik, hogy Őbenne mindnyájan meg fognak botránkozni —, hogy ő meg rvem botránkozik, mégis háromszor megtagadja az Urat. Miért? Gyávaságból? Nem. Ö, aki a megdicsőülés hegyén látta a Mestert, megbotrán- kozott a szenvedő Krisztusban. Érthetetlen volt számukra, hogy azon, akinek isteni hatalmát annyiszor látták, most beteljesedjék minden szenvedés és gyalázat, amit a prófé­ták megírtak. A tanítványok más Messiást vártak, olyat aki földi értelemben diadalmaskodik. Azért volt Ö előlük elrejtve ez a beszéd és azért volt botránkozás számukra a szenvedő Krisztus. A mai embernek is érthetetlen a kereszt útja. Földi hatalmát megmutató Krisztust szerelne látni. Jézusnak a bűnön kellett győzedelmeskedni, a bűn ha­talmából vérén kellett az embert megváltani. Életét kel­lett adnia az emberiség életéért. Ez volt a mennyei Atya akarata. Ez volt a megváltás útja. Jézus önként, a meny- nyei Atya iránti engedelmességből és az emberiség iránt érzett mélységes szerétéiből lép rá a szenvedés útjára, adja magát kereszthalálra. Böjt áldott időszaika odaállít bennünket a kereszt út­jára, mely odavezet a Krisztus keresztfájához, ahol minden elvégeztetett a mi üdvösségünkért. Adja az Isten kegyelme, hogy ez világos legyen előttünk. Kiss Gyula NAP RÓL-N APR A VASÁRNAP. PÉLD. 23:26. MK. 1033. - Isten a szí­vünkre, életünkre igényt tart. Bűnös szív helyett tiszta szi­vet teremt. Engedetlen helyett engedelmes szívet ad. Újat, amely magasztalja őt s önfeláldozóan szereti a testvért. — Lk. 18:31-43. Jn. 12:12-19. HÉTFŐ. EZS, 34:31. JN. 10:3. Azok Krisztus tanítványai, akik a Pásztoruk hangjára figyelnek. Jézus szolgálatába ál­lít, s az irgalmasság és szeretet gyakorlására késztet. Lk, 13:31-35.. Mk. 11:14—14, 20-26. KEDD. ÉZS. 49:4. ZSID. 12:2. — Ha bűnünkre, mulasz­tásainkra nézünk, az kétségbe ejt. Nézzünk Jézusra, aki eleget tett értünk a kereszten. Gyűlölködés és békétlenke- dés helyett nézzünk a Békesség Fejedelmére. Halál helyett a Feltámadottra. Lk. 9:18—23. Mk. 11:15—19. SZERDA. ÉZS. 53:5. I. KOR. 15:3. - Örvendezhetünk, mert miénk a bűnbocsánat, az örökélet. Nem azért a miénk, mert bánkódunk bűneink miatt, mert megtértünk, hanem azért, mert Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltáma­dott megigazulásunkért. Mt. 6:16—21. Mk. 11:27—33. CSÜTÖRTÖK. ÉZS. 53:10. II. KOR. 5:14. - Keresztyén­nek lenni: legyőzetni Krisztus szeretete által. Ez a szeretet nem kényeztet, hanem tág teret nyit a szolgálatra az élet hétköznapjaiban. Lk. 9:57/b-62. Mk. 12:1-12. PÉNTEK. ZSOLT. 111:10. LK. 11:1. — „Senki sem talál­hatna nevetségesebb játékot annál, mintha látná azokat a gondolatokat, amik egy kihűlt, áhítat nélküli szívben keresz- tül-kasul járnak az imádság alatt.” Urunk, taníts imád­kozni! Ézs. 58:5—12. Mk. 12:13—17. SZOMBAT. JER. SIR. 3:27-28. JN. 20:29. - Az élő hit nem vár nagy élményeket, csodákat, de teljesen ráhagyat­kozik Isten ígéreteire; amiket igéjén keresztül adott. Mrk. 914-29, Mrk, 12:18-2% Nagy István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents