Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-10-21 / 43. szám
Bibíiaterjesztési adatok világviszonylatban IDŐBE TELIK, AMÍG VILÁGSZERTE, majd pádig összefoglalóan föl lehet becsülni: egy-egy évben menynyi biblia került az emberek kezébe. A Bibliatársaságok Világ- szövetségének londoni főtitkársága közzétette az 1960- ra vonatkozó statisztikai adatokat. Eszerint a bibliaterjesztő társaságok 3,5 millió teljes Szentírást, 3,3 millió Üjtestámentumot és 27 millió bibliai részt juttattak el az érdeklődőkhöz: darabszámra összesen 34 milliót. Ez az első eset a bibliatársaságok történetében, hogy a terjesztési példányszám túllépte a 30 milliót. (A korábbi évek adatai: 1959-ben 29,5, 1958-ban 26,3, 1957-ben 24,9 millió.) Ha azonban teljes képet akarunk nyerni e tekintetben, ide kell számítanunk azt a 2—3 millió Bibliát, illetve Újszövetséget és 1—2 millió evangéliumot, amelyeket magáncégek és különféle mozgalmak adtak ki. AMI A PÉLDÁNY-MIL- LIÖK NYELVÉT ILLETI, a statisztika a következő pontos adatokat nyújtja: 221 nyelven jelent meg a teljes Szentírás, 277 további nyelven legalább az Űjtestámentum, s ezeken felül még 667 nyelven legalább egy bibliai rész (többnyire evangélium). Ez összesen 1165 nyelv. így a világ népességének közel 90 százaléka anyanyelvén olvashatja a Szentírást, vagy legalábbis annak kisebb-nagyobb részét. Ezek a számok azonban nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy jóval több, mint 200 millió ember nyelvére — kereken kétezer nyelvre, illetve nyelvjárásra kell gondolnunk — ma még nincs lefordítva egyetlen bibliai könyv sem, nem is szólva az Üjtestámentumról, vagy éppen a teljes Bibliáról. A 2000, bibliafordítási szempontból „érintetlen” nyelv közül 400 afrikai. Szinte leküzdhetetlen nehézséget okoz a szóban forgó nyelvek esetében, hogy Kö- zép-Amerikában, Mexikóban, India határterületein, Burmában, Kínában, Thaiföldön, Laoszban úgyszólván minden völgy lakói annyira önálló nyelvjárást beszélnek, hogy belföldiek is csak tolmáccsal értethetik meg magukat. Hasonló a helyzet az Amazonas vidékének, a Fülöp-szigetek- nek és Tajvannak különféle területein. S emelett sokmillió — köztük több százezernyi keresztyén — ember számára a Szentírásnak csak egy töredéke hozzáférhető anyanyelvén. A ma megjelenő fordítások ugyanakkor jórészt régiek, esetleg elavultak, s ezért meglehetősen rászorulnak arra, hogy átjavítsák, vagy éppen új fordítással váltsák fel őket, különben az új generáció számára érthetetlenek maradnak. Azt lehet mondani, hogy ma revideálásra szorulnak mindazok a fordítások, amelyek századunk harmincas éveiig jelentek meg a missziós területeken. A FELADAT HÁROMSZOROS: 1. Isten Igéjét lefordítani az eddig „érintetlen” nyelvekre, 2. a Bibliának további könyveit lefordítani azokra a nyelvekre, amelyeken eddig csak egyes részek jelentek meg, 3. elavult fordításokat át javítani — s ez utóbbi feladat nagy felelősséget és munkát ró világszerte a bibliafordítókra és kiadókra, mégpedig eddig soha nem tapasztalt mértékben. így például a Brit és Külföldi Bibliatársulat elhatározta, hogy fordító-gárdáját az eddiginek több, mint háromszorosára növeli. E munkaközösségben 15 évvel ezelőtt 3 ember dolgozott, de számuk belátható időn belül 30 lesz a terv szerint. Mindezekhez még valami: évenként mindig több és több Szentírás kerül ugyan az emberek kezébe, akiknek a száma azonban gyorsabb ütemben növekszik ennél, s az eddigieket véve alapul, évente 30 millióval nő azok száma, akiknek — legalábbis egyelőre — nincs lehetőségük arra, hogy a Bibliának valamely részét anyanyelvükön olvashassák. Hálára indító tény, hogy nekünk, magyar protestánsoknak elegendő számú Biblia áll rendelkezésünkre, s hogy állandó munkával készül Bibliánk nyelvében megújított fordítása. „A keresztet a bomba ellen” Szeptember utolsó hetében nagy tiltakozó felvonulás volt Glasgowban az atomfegyverek ellen. A demonstrációban 73 lelkész is részt vett. Legtöbben a skót egyház lelkészei voltak, mások az episkopal- egyházhoz, a methodista, baptista és a szabad egyházhoz tartoztak. A lelkészek hatalmas táblával vonultak fel, melyen ez a felirat állt: „A keresztet a bomba ellen.” Dr. George F. Mac Lood, a skóciai egyház közgyűlésének volt elnöke beszédet intézett a hallgatósághoz. Beszédében kifejezte a keresztyének tiltakozását az atomfegyverekkel szemben. Látogatás Lipcsében Dr. Ottlyk Ernő Teológiai Akadémiánk dékánja és Gast- pary varsói professzor meglátogatták a lipcsei teológiai fakultást. E látogatás alkalmával a lipcsei fakultás tanári karát megismertették hazájuk teológiai Akadémiájának működésével. Megtekintették a fakultás tíz intézetét. A látottak mély benyomást tettek rájuk. Dr. Niemöller visszatért ausztráliai és újzélandi látogatásáról Az Élet Könyve új köntösben Nem először írunk arról hogy szorgos munka folyik az új bibliafordítás érdekében. Ma már sok gyülekezeti tagunk is tudja ezt, sőt előadások nyomán betekintést is kapott a fordítás műhelytitkaiba. Várják már az „új köntösbe” öltöztetett Bibliát, amely a régi és örök tartalmat a ma beszélt magyar nyelven szólaltatja meg. Hiszen a Biblia nemcsak a templomok, az istentiszteletek és a bibliaórák könyve, hanem a szó legnemesebb értelmében véve az Élet Könyve. Örömmel jelenthetjük, hogy az 1948-ban elkezdett munka befejezéséhez közeledik. Az Ószövetségi Fordító Szakbizottság tagjai most készítik sajtó alá az utolsó próbafüzeteket (a prófétai könyveket) és az utolsó simításokat végzik a már lefordított szövegen. Hadd álljon itt Ezékiel 37,1—14 jólismert szakasza a mostani Károlyi fordításban és ahogyan azt Pálfy Miklós lefordította: KÁROLYI FORDÍTÁSA PÁLFY FORDÍTÁSA Öt hetet töltött D. Niemöller, a Hessen-nassaui egyházelnök a Brit- és külföldi Bibliatársaság meghívása alapján Ausztráliában és Üj-Zéland- ban. Számtalan prédikációt, előadást tartott és egy bibliahét szolgálatát végezte. Visz- szatérve elmondta, hogy az egyházi élet Üj-Zélandban és Ausztráliában régi tradíciókon nyugszik és kiegyensúlyo- zottabban folyik, mint Nyu- gat-Németországban. A hívek szorgalmasan járnak ugyan templomba, mégis, gyülekezeti életről sajnos alig lehet szó. Jelenleg nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egyházi élet elevenebbé tételére. Az ő utazása is hozzájárult ehhez. Minden alkalommal igen nagy volt az érdeklődés szolgálata iránt, különösen is nagy érdeklődéssel fogadták beszámolóját a német evangélikus egyházi napokról és a biblia-munkáról. 1. Lön én rajtam az Űrnak keze, és kivitt engem az Űr lélek által, és letőn engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva vala. 2. Es átvitt engem azok mellett köröskörül, és imé, felette sok vala a völgy színén, és imé, igen megszáradtak vala. 3. És monda nékem: Embernek fia! vájjon megélednek-e ezek a tetemek? és mondák: Uram Isten, te tudod! 4. És monda nékem: Prófé- tálj e tetemek felöl és mondjad nékik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Űr beszédét! 5. így szól az Űr Isten ezeknek a tetemeknek: Imé, én bocsátók ti belétek lelket, hogy megéledjetek. 6. És adok reálok inakat, és hozok reátok húst, és bőrrel borítlak titeket, és adok belétek lelket, hogy megéledjetek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Űr. 7. És én prófétálék, a mint parancsolva vala nékem. És mikor prófétálnék, lön zúgás és íme zörgés, és egybemené- nek a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. 8. És látóm, és imé inak valónak rajtok, és hús növekedett, és felül bőr borította be őket; de lélek nem vala még bennök. 9. És monda nékem: Prófétálj a léleknek, prófétálj embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Űr Isten: A négy szelek felől jöjj elő lélek, és lehelj ezekbe a megöleltekbe, hogy megéledjenek! 10. És prófétálék a mint pa- rancsolá, És beléjök méné a lélek s megéledének, és állának lábaikra, felette igen nagy sereg. 11. És monda nékem: Embernek fia! ezek a tetemek az Izráel egész háza. Imé, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett a mi reménységünk; kivágattunk! 12. Annakokáért prófétálj, és mondjad nékik: így szól az Űr Isten: Imé, én megnyitom a ti sírjaitokat, én népem! s beviszlek titeket Izráel földjére. 13. És megtudjátok, hogy én vagyok az Űr, mikor megnyi- tándom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! 14. És adom az én telkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre és megtudjátok, hogy én, az Űr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Űr Isten. 1. Rám nehezedett az ÜR keze, elragadott Lélekben az ŰR és csontokkal borított völgy közepén tett le. 2. Körülhordozott felettük: Tömérdek egészen kiaszott csont hevert előttem a völgyben. 3. Emberfia — kérdezett — életre kelnek-e valaha is ezek a csontok? Uram, Istenem! Te tudod — feleltem én. 4. Prófétálj e csontoknak — parancsolta — és mondd nekik: Kiszikkadt csontok! Halljátok az ÜR igéjét! 5. Így szól az ŰR Isten ezekhez a csontokhoz: íme, Lelket bocsátók belétek és életre keltek. 6. Inakat rakok reátok, húst növesztek rajtatok, bőrt borítok reátok s aztán Lelket bocsátók belétek, hogy életre keljetek és megtudjátok, hogy én vagyok az ŰR! 7. Prófétáim kezdtem a parancs szerint. S ahogy prófé- táltam, hirtelen robaj és rengés támadt és ... a csontok összeálltak ... csont a csonthoz, 8. Körülnéztem s láttam, hogy inak lettek rajtuk, hús nőtt reájuk és bőr borítja őket. De Lélek még nem volt bennük. 9. Prófétálj a Lélekért! — mondta ekkor — prófétálj Emberfia és mondd a Léleknek: Így szól az ŰR Isten: Törj elő Lélek a négy égtáj felől! Lehelj ezekre a megöl- tekre, hogy életre keljenek! 10. És prófétáltam a parancs szerint. Ekkor beléjük hatolt a Lélek, megelevenedtek és talpra álltak — roppant nagy sereg! 11. Emberfia — mondotta — ezek a csontok: Izrael egész népe. Most azt mondják: Kl- szikkadtak csontjaink, reménységünk füstbe ment — elvesztünk mindnyájan! 12. Prófétálj azért nekik. Így szól az ÜR Isten: Megnyitom sírotokat, kihozlak a temetőből — én népem. Elviszlek benneteket Izráel földjére 14. s majd megtudjátok, hogy én vagyok az ŰR, ha megnyitom sírotokat, ha kihozlak a temetőből — én népem! 14. Belétek lehelem a Lelke- met és éltek. Békét adok földeteken és megtudjátok, hogy én az ŰR, megcselekszem, amit megígértem! — ezt mondja az Űr! üfl!l!i:l:l!!!l‘lilllllll!!ik!(li|!|l|||il!|!|l|l|illll|!|lltt<l)lf|lil|l|litini1fl!Hin!l!l!l!ll!Ullllll!iaíltlltilll!mi(iM!liilMINltlll!iUil!l!raillllllllll Csak könyv... Csak könyv ... Neve se más, csak „Könyv” ... A betűk oly egyszerűek benne, s a lapok oly fekete-fehérek, mintha valóban csak könyv lenne. Egy könyv, a sok között a polcon és a csendes könyvtárszobákban, egy könyv, amely oly azonos millió mással az egyformaságban .,, Csak könyv Lapozgatják fehér gyermek-kezek s öregek ujja reszket rajta. Apák és anyák keresik benne, hogy mit mond jajra és mit mond bajra. Néha rápereg egy-egy könny is, ember szívéből kicsordult bánat, máskor meg annak, aki jól megérti, egekig zúgó öröme támad. Vihart kelt és ad csendességet, pöröl, parancsol, törvényt szab, keményet, leleplez, vádol, éget haragja, ha Isten akarja! Ha így akarja! S ha úgy akarja, megszólal szépen, mint édesanya esti mesében, ölel és csókol, simogat lágyan... fgy cselekszik a Nagy ŰR egy könyvben, - a Bibliában... Csak könyv... Az örök-egy Isten él így benne! Egy könyvben Ö, a Legyőzhetetlen közel jön hozzánk, kezünkre száll le és élet lesz az emberekben, éhesnek kenyér, borúsnak béke s a bűnbánónak áldott kegyelem .,. Egy könyvben, az ősi Bibliában, Testvérek! — az Isten van velem! Csak könyv? Öh, mennyivel több annál! Hisz azt hirdeti, hogy Isten szeret! Megragadom, hogy Ő is megragadjon és élettel töltse be szívemet, S amikor népek haragra gyúlnak és remegve forrong a nagy világ, hirdetem azt, amit Isten hirdet: — béküljetek meg egymással! — és magasra emelem a Bibliát! Várady Lajos Isten nevét hiába ne vegyed Visszaélések Istennek a Bibliában kinyilatkoztatott igéj'ével Köztudomású, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mi- litarista-revansista törekvéseiben nem kis szerepet szánt az egyháznak. Ezért igyekezett minél sürgősebben nyélbeütni a hírhedt katonalelkészi — szerződést. Mai, bibliavasámapi, számunkban Istennek a Bibliában kinyilatkoztatott igéjéről szól több cikkünk. Az alábbi idézetek azt mutatják, soha sem volt időszerűbb, mint éppen ma, hitünk és lelkiismeretünk teljességével óvakodni a Bibliával, Isten igéjével, való visszaéléstől. Az alábbi „egykor”-i idézetek a Lie. Theol Bruno Doehring, berlini volt királyi, udvari és dómlelkész kiadásában 1914-ben megjelent: „Erős várprédikációk és beszédek a kemény időből” c. kötetből valók. Akkor a tábori lelkészek úgy prédikáltak. És lássuk; ma hogyan teszik ezt Nyugat-Németországban? Ez a kép a jelzett kiadvány első kötetének 9. oldalát „díszffF* Ma: Mózes — a katonalelkész szabadító)« „Mózes a maga törvényadásával az ölés törvényét vesd igénybe, hogy megtartsa az életet és a rendet.” (Az életismereü oktatás anyagából. A Bundeswehr ev. egyházi Mvatateá Egykor: Amikor az oroszok leveréséről hallottunk a mazuri* tavaknál és az angol cirkálok megsemmisítéséről az Északi■» tengeren, önkéntelenül együtt kellett ujjonganunk Mózessel az ő haladásában: „Az Űr az igazi harcos, és Űr az ö neve*» (Staemraüer superintendens. L m. 3*5. akti Ma: Az isteni küldetés: „Hiszem, hogy Isten a német népnek a mostani viharos kms szakban különleges feladatot szánt, legyen védelmezője it Nyugatnak minden hatalmi befolyással szemben, mely Keletről hathat reánk.” (Adenauer a pápánál 1960-bartJ Egykor: Isten pörölyer. „Te vagy az én pörölyöm1 — így szól most Isten a mi né* pünkhöz. A mi feladatunk, hogy pöröly legyünk, a mi hivaA tásunk most, hogy szétzúzzunk, hogy győzzünk.” (Dr. von Schwarz udvari és dómlelkész prédikációjából. X. m. H- 2s4 • „Valójában mégiscsak úgy van, hogy Isten a németet most alaposan a markába kapta és vele más népek orrára üt.” (Lie. Koehler berlini lelkész, 191«! Ma: Engedelmeskedni az 5. parancsolatnak ez: ölni „A katona feladata, hogy engedelmeskedjék az 5. parancsod latnak, ne ölj. Ez az engedelmesség szükség esetén odáig el-' mehet, hogy ölnie kell.” (Eletismeretl oktatás anyagából. Bundeswehr ev. egyházi hivatalad Egykor: A szelídség parancsa ellenére: Szent háborút „A szelíd Üdvözítő korbácsot is suhogtatott és haragudott azokra, akik Isten házából, az imádság házából, rablóbarlangot csináltak. A mi népünknek kell és szabad haragudnia, minden rosszaságra és gonoszságra, kell és szabad harcolnia ellene ebben a háborúban, melyet mi valamennyien szent hál borúnak nevezünk és mint szent háborút, a legmélyebb kol molysággal folytatni törekszünk. Isten a végső győzelmet szánja nekünk!! A világ és a népek belső legyőzéséhez egyedül az Űr Jézus Lelke fog elsegíteni. Az 6 vezetésével át fogjuk élni az igék igazságát: »Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.'»” (D. Mahllng zsinati tanácsos. I. m. II. 218. okig Tehetünk-e mindehhez valamit hozzá? Talán csak annyit: Övja meg Isten az egyházat ekkora eltévelyedéstől, az Igével, a Bibliával való ilyen gonosz visszaéléstől! G. A. ttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttttt* Legyen szívben, házban, hazában és a világban béke! BENSŐSÉGES ÉS HATÁRKÖVET JELENTŐ ÜNNEPE volt a vecsési gyülekezetnek, Felavatták és átadták rendeltetésének a fatemplom mellett, a háború romboló őrületének áldozatul esett régi papiak helyén épült új pa- rochiát. A kétszobás, kis irodahelyiséges, típuslakóház méretében épült modem kis otthont Detre László esperes avatta fel, a parochia udvarán összegyűlt hívek kis serege előtt. „1944 őszén, — mondotta — éppen 18 éve Vepsésen futótűzként terjedt el a híre annak a gaztettnek, hogy a meg- verten futó német hadsereg gyalázatos kegyetlenséggel és eszeveszett őrültséggel felrobbantotta az evangélikusok kis templomát. A robbanás használhatatlan romhalmazzá változtatta a parochiát is. Amit a vecsési gyülekezet maroknyi népe példamutató erőfeszítéssel alkotott évek során át, a háború apokaliptikus szörnyének vascsizmái egyetlen pillanat alatt romba- döntötték.” Ez az évekig tartó erőfeszítés a gyülekezet leg- jobbjaiban szívós béke-akarássá edződött. Közös összefogásuk, áldozatuk és segítő munkájuk megépítette a modern, szép kis otthont, amihez serkentésül jelentősen áldozott a közegyház is. „AKIK PEDIG EBBEN A HÁZBAN FOGNAK ÉLNI, — fejezte be az esperes avató szavait —, ne feledjék soha, hogy romok fölé épült pa- rochiában laknak. Éljék a maguk életét benne úgy, mint akik tagjai annak az új világnak, amely nem akar többé háborút.” Az avatás után szeretetven- dégséget tartottak a fatemplom épületében, amelyen Koren Emil, a Gyülekezeti Segély országos vezetője tartott előadást a Gyülekezeti Segély munkájáról. Szólt arról az összefogásról, amely évente mintegy nyolcvan gyülekezetei segít meg építő és tatarozó munkájában s amelynek egyik alapja a segítés munkájában magát egynek tudó szeretet, másik alapja pedig egyházunk útjának helyes látása s az abban való egyetértés és egyetakarás. Koren Emil