Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-09-09 / 37. szám
KP. BÉRM. BP. 72. XXVII. ÉVFOLYAMÉ. 37. SZÁMI 1962. szeptember 9. Ára: 1.40 Forint Jákob a Jabbók foíyónál í<^<»aH^osoK3cga<scsaK»osaK80saKScaa<«caoKgosct<3c^ Itt a jó pillanat! Heten voltak az ókori görög bölcsek, akik nagy tapasztalati tudásuk által környezetük általános becsülését szerezték meg, sőt tekintélyük még a későbbi korokban is igen nagy volt. Mindegyik jelmondata ismeretes. Közülük a lesboszi Pittakuszé ez volt: KAIRÓN GNÖTHI! — ISMERD MEG A JÖ PILLANATOT, ragadd meg a kedvező alkalmat... Soha az emberiség történelme folyamán a jó pillanat, a kedvező álkalbm nem jelentkezett olyan nyilvánvalóan, mint korunkban, amikor elhangzott az általános és teljes leszerelésre való felhívás... Nos, itt van az emberiség számára a jó pillanat, itt a kedvező alkalom arra, hogy örökre megszabaduljon a háborúk rémétől, a gyilkolás, a pusztulás a teljes megsemmisülés iszonyú veszedelmétől... Most megmutathatják a népek vezetői: VAN-E BENNÜK BÖLCSESSÉG, felismerik-e a páratlan lehetőséget arra, hogy új korszak következzék el az emberiség számára: a békés egymás mellett élés, a munkás, építő versengés, a minél gazdagabb és minél szebb emberi élet kialakítására. Félre most a sötét jóslatokkal, félre annak hangoztatásával, hogy „háborúk mindig voltak és mindig lesznek”. Az emberiség saját kezébe veheti sorsának irányítását, nem elkerülhetetlenek, nem végzetszerűek többé a pusztító háborúk... Egyházaink is érzik az e téren való nagy felelősségüket. Bizonyság volt erre a prágai világgyűlés és az is, hogy mindig és mindenütt ott voltak egyházaink képviselői, amikor az emberiség legjobbjai felemelték szavukat és küzdöttek az eszményien szép cél megvalósításáért. Ez egészen természetes is. Üdvözítőnk a J3ÉKESSÉG drága evangéliumát hagyta reánk Nekünk is egyértelműen színt kell vallanunk. Ott a helyünk azok oldalán, akik meg akarják óvni a világot új háborúk rettenetes szenvedéseitől, meg akarják menteni az emberiséget az atomhalál rémségétől! Ebben a küzdelemben nincs semlegesség. Itt mindnyájan érdekeltek vagyunk. Nemrégiben beszélgettem egy lelkésztestvérrel, aki eddig — hogy úgy mondjam — nem kapcsolódott be tevékenyen a békemozgalomba. Éjfélbe nyúló testvéri beszélgetés után őszinte vallomásra fakadt: „Tudod, mióta az én fiam is katonaköteles lett... azóta egészen másképpen nézem ezeket a dolgokat, azóta én is érzem: nekem is ott a helyem azok között, akik a háború ellen küzdenek és védelmezik az ő, nekünk drága, fiatal életét”... Nos, a világban mindig vannak és mindig lesznek ezrével és százezrével édesanyák és édesapák, akik félnek és remegnek gyermekeik életéért, ezért kell állandóan napirenden tartani a kérdést és ezért kell állhatatosan küldeni mindaddig, amíg azok is le nem ülnek a tárgyaló asztalhoz, akik abban látják fő ■feladatukat, hogy állandó feszültségben, állandó háborús félelemben tartsák a világot... Elgondolni is káprázatosán szép, milyen ragyogó jövendő tárul ki az emberiség előtt, ha megragadja a jó pillanatot és véget vet az évezredes vérontásnak... Egyesül a földön minden jóakarat és valóban leszáll a földgolyóra a költők által megénekelt aranykor... Érdemes és jó dolog lesz embernek lenni, boldog és áldott sors a földgolyón élni! Évezredes álma valósul meg az emberi nemzetségnek és mi, akik már két szörnyű világháború borzalmait éltük át, szent irigységgel irigyeljük azokat, akik a háborús eseményeket csak történelem- könyvek szomorú lapjairól ismerik... A hét görög bölcs egyikének jelmondatával kezdtem, hadd fejezzem be egy másikénak figyelmeztetésével. A korinthusi Periander ezt választotta jelmondatául: MELÉTÉ TÓ PÁN — MINDENT FONTOLJ MEG! Fontold meg jól, világ, és fontol játok meg ti is, emberek: élni akartok-e békésen, boldogan, vagy pedig elpusztulni reménység nélkül... Halász Béla Jákob a Jabbók foíyónál BIBLIAOLVASÖ EMBEREK ELŐTT ismeretes Jákob drámai története. Fiatalon, anyja segítségével szörnyű bűnt követ el: hazudik, jóhiszemű, vak apját megcsalja, idősebb testvérét igaz jussából kiforgatja. * Nem sokkal azután testvére, Ézsau haragja fellángol, halálra keresi őt s Jákob mindent elhagyva, egyedül menekül át a pusztaságon, anyjának rokonaihoz, Hárámba. Viszontagságos esztendők után elcsendesedik és rendeződik az élete. Családja van, kenyere és öröme. De ekkor Isten hazahívó parancsa erősödik fel szívében: térj visz- sza szülőföldedre! JÁKOB CSALÁDJÁVAL ELINDULT hazafelé. Amikor Ézsau megtudta, hogy Jákob visszatért, 400 embert vett maga mellé és elébe ment az öccsének. Jákob halálra ijedt. így érkezett el hozzá az éjszaka, a Jabbók folyó partján. — Mi lesz velem? — mondotta könyörgő imádságában és családját átküldte a folyón az ajándékokkal, amiket Ézsaunak készített, hogy kiengesztelje a szívét. Aztán egyedül maradt halálos félelmével az éjszaka és lelkiismerete rémei között, a — I. Mózes 32, 21—32. — Jabbók folyó magányos partján. Amikor egyedül maradt a parton, eszébe jutott a délutáni hír és felrémlett előtte Ézsau 400 fegyverese. Ismét rosszullét környékezte. Leült egy tamariszkus bokor tövébe és megtörölte izzadt homlokát. — Ki tudja, talán már ott settenkednek a sziklás dombok mögött a fegyveresek előőrsei a túlsó parton. Eszébe jutott Rachel, a felesége és eszébe jutottak a gyermekei. És eszébe jutottak a bűnei! — Mi lesz most velük? Biztosai. meghalnak ők is mind ott a túlsó parton. Fel akart ugrani, de rémülten érezte, hogy fél lába bijna lett. Arcra borult és végignyúlt a földön. AMÍG LÁZTÓL DERMEDTEN feküdt, élesen eszébe jutottak Isten ígéretei, amelyeket olyan régen hordozott magában: — íme én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged, akárhová mégy is visszahozlak e földre, mert el nem hagylak téged!.;. És ekkor villant fel előtte először a bizonyosság: Isten nem a halálnak, hanem az életnek az Istene! Imádkozni kezdett: — nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet! Imádságára válasz érkezett és az áldástól elcsendesedett a szíve. Érezte, hogv bocsánatot kapott az Istentől és ő már ezentúl Isten kegyelmével és erejével más ember lesz. Igaz és jó ember, akinek békessége van Istennel és az emberekkel. Űj nevet kapott és új életet. És visszakapta a hazáját, amit egyszer elhagyott. Mozdulatlanul feküdt, de a szíve túláradó boldogsággal, hangosan vert. Nem tudta meddig volt így összetörve és mégis boldogan. HAJNALHASADÁSKOR lassan felemelkedett és megbékélt szívvel elindult testvére és a szülőföldje felé. Nem csalódott! Isten, a békesség Istene már előtte járt és megbékítette Ézsau szívét. Amikor összetalálkoztak, Ézsau hozzáfutott és sírva csókolta meg az arcát. Átölelte a szülőföld és átölelte a testvéri, szív. Aztán hazament és boldogan kezdték el újra az életet. Az éjszakából így lett hajnal és a bocsánatból — békesség! U. L. BESZÉLŐ SZÁMOK SZÜRKE SZAMOK SZEREPELNEK abban a kis könyvben, amelyik ezt a címet viseli: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1962. Ezek a számok valójában tükröt tartanak mindnyájunk elé, hogy benne megláthassuk mindazt, amit a munkánk felmutatott az elmúlt esztendőben. Különös kis könyv ez, hiszen valahol valamelyik számban ott van az én nevem is, az én munkám is. Az a munka, amivel én segítettem az élet építését, előrehaladását, a zökkenés nélküli rendet és fejlődést, végeredményben mindnyájunk közös sorsát és nyugodt, békés holnapját. így lesz ez a könyv az én könyvem, érdekes olvasmányom, mert rólam is szól; De még inkább enyém ez a könyv, ha arra gondolok, hogy a szürke számok arra is emlékeztetnek, amit mások dolgoztak értem, amit mások munkája nyomán kaptam ajándékba az elmúlt esztendőben. így lesz ez a könyv még értékesebb, mert hálára indít akkor, amikor a testvéri együttmunkálkodás, a közös emberi erőfeszítés komoly ajándékait, eredményeit eleveníti fel bennem. És enyém ez a könyv, mert figyelmeztet, hogy mindez a béke eredménye, jóléte, amite ezután még jobban kell vigyázni, amiért ezután még jobban kell dolgozni. Nekünk, keresztyéneknek tudnunk kell, hogy Isten egyszer megnézi az életünk „statisztikáját” és nem közömbös, hogy mit talál benne, milyen eredményeket és milyen számokat. A számtalan szeretet Istene komolyan veszi és számon tartja a számokat! SOK MINDENRŐL BESZÉLNEK a számok ebben a kis könyvben. Bizonyára sokan el fogják olvasni és sokat fognak gondolkodni, emlékezni és örülni a számok mutatta eredményeknek. Itt csak néhány számot emelünk ki, mint amikor valaki kiemel a kosárból egy szép szem gyümölcsöt — mutatóba; Érdekes az mindenekelőtt, amit az életkorról mondanak el a számok. Kiderül, hogy az emberi életkor nálunk ismét emelkedett. Átlagban a férfiaknál 65,1, a nőknél 69,4 esztendő lett a születéskor várható emberi életkor. Hogy ez mit jelent, azt akkor látlll'l!llllllllllltlllllil!lll;lllllllllllllllllll!l!lllllllll!l!l!l!lllllll!l!llllliri[|llililllil!lllllll!ll,l llII’lllllílllllllll!IH!lilflilinilllll|[|llllllíi:illi IMÁDKOZZUNK Mk 10, 17—27. Mennyei Atyám, bocsásd meg nekem, hogy olyan gazdag vagyok, amikor félteni kell valamit és olyan szegény, amikor adni kell. Görcsösen ragaszkodom mindenhez, ami az enyém. Ne ródd fel nekem Istenem, hogy úgy ragaszkodom mindenhez, ami megszokott, s ha szólítasz és küldesz, hogy menjek: hátra tekintek. Bocsásd meg, hogy elvesztegetek sok sze- retetet, békét, életet és üdvösséget, drága jövőt. Szabadítsd meg a szívemet és tedd könnyűvé, hogy tudjon szolgálni és tudjam követni akaratodat új utakon is aggodalom nélkül. Szeretném, ha nem lennék hitemben is görcsösen és önzőn magamért való. Hadd legyen az én szívem inkább embertársaimé. Hadd vegyem fel és hordozzam az emberek között a Te küldetésedet, mint Fiad is végezte azt. Engedd elfelejtenem magamat, és tanuljak meg építeni és buzdítani, gyógyítani és vigasztalni, amint kell és mint nyomdokaidon járókhoz illik, és tegyem jó akaratodat egészséggel és örömmel. így dicsőítselek Téged én Uramat, aki szeretetedben hordoztál minket amikor megváltottál a Jézus Krisztusban. Ámen. juk meg igazán, ha arra gondolunk, hogy 1920—1921-ben a férfiaknál 41, a nőknél 43,1 volt az átlagos életkor. Még jobban megnő a fenti számok értéke, ha összevetjük ezzel az elmaradott, leigázott gyarmati népek számait, ahol a statisztika egész alacsony számokat mutat. Hálával kell elmondanunk: tovább élünk, mert jól élünk! ELMONDJÁK A SZÁMOK — sok érdekes felsorolás között —, hogy például az elmúlt évben 58 ezer tonna gyümölcskonzervet, 434 ezer tonna cukrot termeltünk és 15 millió pár szintetikus fo nalból készült harisnyát és 23 millió pár lábbelit állítottunk elő. Érdekes a felsorolás, amelyik elmondja, mennyit köl tettünk húsra (7,5 százalék), kenyérre (6,5 százalék) stb. Nagyot emelkedett a gyógyszeripar termelése (134 százalék), a híradástechnikai ipar (124 százalék), a műszeripar (120 százalék) stb. 1961-ben 100 ezer TV-készüléket adtak el. 1961-ben 336 ezren utaztak Magyarországra és 374 ezer magyar állampolgár utazott külföldre. SOROLHATNÁNK SORBA A SZÁMOKAT, amelyek munkánk szép eredményeit mutatják. De nem az a célunk, hogy ezeket újra leírjuk, hanem az, hogy emlékeztessünk az eredményekre és az eredmények emlékeztessenek hálára, hűségre, jó munkára, hogy együtt és közösen, ki-ljj a maga helyén, építse tovább az életet, nemcsak a szép számokért, hanem békés esztendők nyugodt boldogságáért, ahol érdemes élni, mert mi a munkánkkal vigyázunk arra, hogy semmi meg ne zavarja a bölcsők bölcsődalát, a mezők aratóénekét, műhelyek vidám ritmusát, otthonok csendjét, templomok áhítatát s mindnyájunk megelégedett, boldog mosolyát; (A) Isten igazsága A rómaiakat legyőző gall vezér a mérleg serpenyőjére dobta kardját a súlyok közé, s hasztalanul tiltakoztak a legyőzőitek, ez lett a hadisarc mértékegysége. Magyarázatul pedig ennyi: „Jaj a legyőzötteknek!” A kíméletlen győztes jelszava, diktált igazsága volt ez. Mégis ez szabta meg a leigázottak életformáját. De ez az „igazság’’ megfosztotta az ellenséget emberi méltóságától, s az élet értelmét már csak bosszújuk megvalósításában látták. A golgotái kereszten megtudjuk, hogy Isten igazsága szigorú és kérlelhetetlen. Nem alkuszik a bűnössel. Az ember semmilyen módon nem befolyásolhatja. Az is világossá lett, hogy Isten igazságának megvalósulását az embernek zokszó nélkül kell viselnie, sőt helyeselnie kell mindazt, amit Isten véghezvisz. Nincs érv, nem lehet tiltakozás ellene, az ember belátja egyszerűen, hogy Istennek „igaza van”. Így semmisült volna meg néma alázattal minden, ha Isten az ő igazságát nem a Fiún gyakorolta volna. E tény számunkra kedvezővé tette Isten igazságát. A kereszt miatt felszabadulva vehetjük tudomásuk hogy Isten igazsággal uralkodik rajtunk. Atyaként gyakorolja igazságát, mely nekünk, gyermekeknek közvetlenül a családi otthon rendjét jelenti. Van-e nagyobb szabadság az otthonunknál? Nem szolgaság hát a keresztyén ember élete, hanem gyermeki kapcsolat az Atyával. Isten igazságának mélységét és titokzatosságát az mutatta meg, hogy az emberiség számára a bűnbocsánatot jelenti. A kereszt büntetés és bocsánat is. Isten bocsánata törli el bennünk az ellenségeskedés minden nyomát és megbékél velünk. Isten igazsága a bűnbocsánattal rendezi életünk zavartságát, rendezi felebarátainkhoz való viszonyunkat is. Isten igazsága így válik az emberiség számára mentő tevékenységgé. Mert Isten igazsága az Ö szeretete. Muncz Frigyes Valaki egyszer ezt mondta: Nem érek rá panaszkodni, mert a hálaadással sem tudok készen lenni. A keresztyén embertől mindenki segítő szeretetet vár. * Senkire a világon nem gondolhatunk így: Hát ez az ember miért született a világra, ez az ember miért él! * Azért is sokat kellene dicsérni az Istent, hogy látunk! * Bach J. Sebestyén a legnagyobb kr reszthordásban is bement a templomba és a legszebb muzsikával dicsérte az Iste'nt. A hálátlan ember tudatlan te/ í
