Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-07-22 / 30. szám

A Szentlélek gyümölcse: szeretet

6. A SZERETET MEQBOCSÄT

I. Kor. 13,5/b.

SOKAT SZOKTAM GONDOLKOZNI AZON, hogy az emberek miért nem tudnak megbocsátani egymásnak. Egyik előbbi gyülekezetemben a folyamatos családlátogatás során megjegyeztem magamnak azokat a családokat, ahol Valamelyik családtag szívében harag volt szomszédjával, rokonával, vagy éppen valamelyik idegen embertársával szemben. Kiderült, hogy abban a gyülekezetben minden második családban van haragos, tehát olyan ember, aki gyűlöletet hordoz a szívében és nem akar, vagy nem tud megbocsátani felebarátjának. A napokban beszélgettem egy asszonnyal, akinek a házasélete komoly válságban van. Elmondta, hogy férje rendszeresen megbántja őt s ezek a hántások egyre mélyebb nyomot hagynak a leikében. A hántások okozta sérülés és fájdalom végül is erősebb lesz minden házastársi szeretetnél S könnyen a házasság felbomlását eredményezi. Dehát miért nem tud ez az asszony megbocsátani? A sérelmek Srizgetése, gondos gyűjtögetése helyett miért nem tudja felengedni élettársa tartozását és házaséletükből ilyen módon kiküszöbölni a közösség- romboló bűnt?

AZ EMBER ÖNMAGÄTÖL NEM TUD MEGBOCSÁTANI. Egyszerűen azért nem, mert nem rendelkezik azzal az igazi szeretettel, amely a megbocsátáshoz szükséges. Mert áhhoz, hogy embertársunk ellenünk elkövetett bűnét a hátunk mögé vessük, hogy bántóinknak őszintén megbocsássunk, nem elég az emberi akarat, sem a jó belátás, sem valamiféle emberi, vagy akár lelkipásztori rábeszélés. A másik ember bűne, amely ellenünk irányul, olyan mélyen sért meg minijét emberségünkben, hogy ezt a sérülést émberi akarattal meggyógyítani nem tudjuk. Mindaddig, ámíg magunkat szeretjük a íegjobban és a magunk jóléte á legfőbb gondunk, addig a • megbocsátás nem fog sdke- u Hilni.

r MINDJÁRT megváltozik azonban a helyzet, ha a inagunk sérelmének dédelge- tése helyett Istenre figyelünk. Rájövünk, hogy Isten tud megbocsátani, mert tud szeretni. ö is összegyüjthetné a ántásokat, amelyek az emer részéről szinte pillanatonként érik. Ö is tarthatna veS

nk haragot és elfordulhatna lünk sértődötten. Neki aztán igazán volna oka erre! De az Isten szeretet. Tehát nem rója fel a gonoszt, nem tartogatja a hántást, hanem háta mögé veti az ember minden űnét és álnokságát. Meg- ocsát. Mert a szeretet együtt

akar maradni azzal, akire irányul. S ha ennek az együtt- maradásnak az akadálya a másik bűne, akkor a szeretet ezt a bűnt is félretolja az útból: és készségesen és ismételten megbocsát.

Isten ezzel a megbocsátó, mindent elfedező nagy szeretettel fordul a világ felé Jézus Krisztusban. Jézus annak idején azért ült le egy asztalhoz a megvetett vám- szedőkkel és bűnösökkel, azért tért be Zákeus házába, azért bocsátott meg a parázna asz- szonynak és a latornak a kereszten. mert Isten megbocsátó szeretetét hozta a földié, ahol addig a haragtartás, a gyűlölet, a megtorlás és a bosszú vágya uralkodott s rombolta az emberek közösségét.

ISTEN MEGBOCSÁTÓ SZE- RETETE tehát Jézus Krisztusban eljött erre a földre és ez a szeretet mindnyájunknak rendelkezésére áll. Kérhetjük, kaphatjuk, elfogadhatjuk. Feladatunk most már az, hogy ezt a szeretetet engedjük úrrá lenni sértődős szivünk felett és engedjük érvényesülni közösségi életünk minden területén. Különös nyomatékkai szeretném hangsúlyozni, hogy egészséges házasélet csakis a bűnbocsátó szeretet kölcsönös gyakorlása révén lehetséges. A hazástársak nagyon közelről ismerik egymást Sokszor okoznak egymásnak akarva- akaratlanul fájdalmat. Az ilyen módon előálló sérülések egyetlen igazi gyógyszere: megbocsátani a másiknak szívből, igazán, mielőtt lenyugszik a nap, félretolni a sérelmeket az útból, hogy ne maradjanak sebek a szívben, hanem a házastársi szeretet naponta megújuló erővel kapcsolja össze a férjet és a feleséget. De megbocsátani a szomszédoknak is, akikkel olykor szintén adódik súrlódás. És megbocsátani a munkahelyen is, ahol olyan emberekkel kell együtt dolgoznunk, akik bizony nem vigyáznak érzékenységünkre, hanem időnként megbántanak.

Amikor a megbocsátó szeretet gyakorlására szólítunk fel mindenkit a maga környezetében, nem egyszerűen valami követelést, parancsot hirdetünk. Sokkal inkább nagy örömhírt szeretnénk közölni olvasóinkkal. A szeretet megbocsát! S mivel Isten adja nekünk szeretetét, ezért lehet megbocsátani, lehet kiengesz- telődni! Sokszor egymásután is! Ismételt hántások esetén is! Közösségi életünk úgy lesz egészséges, ha a sérelmek gyűjtögetése helyett naponként gyakoroljuk magunkat a megbocsátásban.

Tarjáni Gyula

Az Ökumené híreiből

Az Európai Evangéliumi Hírközlés Munkaközössége Becsben 1962. június 23—26. napjain tartotta évi gyűlését. 'A gyűlésen mintegy 60 európai egyházi sajtó-ember vett részt, közöttük DR. KENÉZ FERENC ökumenikus főtitkár. J. G. M. WiUebrands jezsuita atya leszögezte Róma megváltoztathatatlan dogmatikai álláspontját, amelyben lehűtött különböző ökumenikus váradalmakat.

A bécsi gyűlésről dr. Kenéz Ferenc főtitkár továbbutazott a dániai Nyborgba, ahol az Egyházak Világtanácsa Egyházközi Segélybizottsága tartotta évi tanácskozását. A főtéma címe: „Mi különbözteti meg a keresztyén szolgálatot egyéb szolgálatoktól?” Előadók voltak: dr. Blake (Genf, Korula 'Jacob (India) és dr. Hellstem (Zürich). Az előadók megegyezlek abban, hogy a keresztyén szolgálatnak bizonyságtételnek kell lennie Krisztusról és mindenki felé kell irányulnia, világnézetre és felekezetre való tekintet nélkül. A segélyezés nem szolgálhat politikai célt.

A résztvevők 3 szekcióban és 6 bizottságban beszélték meg a legégetőbb európai egyházi problémákat és arra az eredményre jutottak, hogy a Segélybizottságnak úgy kell végeznie munkáját, hogy elsősorban lelki segítséget és kapcsolatot jelentsen és csak másodsorban anyagi segítséget. A gyűlés ezzel kapcsolatosan különböző jelentéseket fogadott el.

Kántorképző tanfolyamok

Az Egyetemes Kántarképe- sítő Bizottság a következő előkészítő és továbbképző tan- folyamokat rendezi a fóti Mandák Intézetben:

Négynapos tanfolyam: aug.

7—10. között.

A tanfolyam célja kántori továbbképzés és karvezetői képzés. Részvételi díj: 100,— Ft. Jelentkezés a lelkészi hivatal útján történik.

Kéthetes tanfolyam: aug.

13—25. között

4 A tanfolyam előkészítés telítsen kezdőknek és továbbképzés alapfokot, középfokot végzetteknek és szolgálatban álló kántoroknak. Részvételi díj: 250,— Ft. Jelentkezéskor mellékelni kell: a lelkész ajánló levelét, rövid életrajzot és orvosi bizonyítványt arról, hogy a résztvevőnek nincs fertőző betegsége.

Jelentkezési cím mindkét tanfolyamra:

Egyetemes Kántorképesitő Bizottság Budapest, VIII., Puskin u. 12.

Egyetemes Kántorképesitő Bizottság

Milliók ügyéért

És csinálnak

kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel és hadakozást

többé nem tanul

(Ezsaiás 2, 4.)

(Folytatás a 2. oldalról.)

kérdést megoldani. Üljenek le kerekasztal mellé a kormányfők, s tárgyaljanak korunk vajúdó kérdéseiről, ha kell tízszer, ha kell százszor, mert ez a világ inkább kibír száz csúcsértekezletet, mint egy tömegpusztító fegyvert, amelynek alkalmazása előre fel nem mérhető katasztrófát jelentene az emberiségnek.

Blázy Lajos lelkész Újpest

*

Szörnyű lenne, ha csak a következő világháború érdekében történnének erőfeszítések! Istennek legyen hála, nem így van. Óriási erők, az életet drága értéknek tekintő erők tömörülnek a világ minden részéről a béke megőrzésére, biztosítására és győzelme érdekében. A világ minden részéből jóakaraté emberek tömegei találkoztak Moszkvában. Ezek között ott vannak a hivő keresztyén emberek millióinak képviselői is, mi is. Abban a reményben üdvözöljük a moszkvai leszerelési és békevilággyűlést, hogy eredményes munkát fog végezni a háború erőinek megfékezésében, az esztelen és bűnös fegyverkezés meggátolásában és diadalra juttatja a béke szent ügyét.

Blatniczky Jenő lelkész Cinkota

Keleten és Nyugaton emberek millióinak figyelme most Moszkva felé irányul, ahol a világ minden országából együtt vannak az egyes országok békeküldöttei és a mindenkit érdeklő főkérdésről, a béke és leszerelés kérdéséről tanácskoztak. Ebben a szent törekvésben egyházunk népe is egy és oszthatatlan. És ezt az egységes békevágyat képviselte ott Számos- közi István református püspök, a protestáns egyházak kiküldötte. De erről tanúskodott a tanácskozásokat nyomon követő híveink buzgó könyörgése is. Mi hisszük, hogy egyházunk Ura ezt az imádságot meghallgatja.

Megyer Lajos esperes Nyíregyháza

•

Örömmel üdvözlöm és nagy reménységgel néztem a július 9-én kezdődő moszkvai békevilággyűlésre. Isten áldja meg a nagyszerű törekvést, hogy célja: a béke mielőbb valóság legyen. Bárcsak ne kellene félni fegyvertől, felmérhetetlen pusztulástól! Áldja meg az Isten a nemes célt, s legyen mindenütt béke a világon. A sok sikerért imádkozom.

Halasy Endre lelkész Komádi

Akiket egy ügy közösen érint, kapcsolatba kerülnek egymással minden más különbség ellenére is. Rengeteg tényező választ el bennünket egymástól, de az emberiség fennmaradásának, békés életének értelmes munkájának és növekedő boldogságának ügye összekapcsol és társsá tesz.. ._ Emberségünk értelmes életfolytatásunk, a reánk bízott történelmi feladatok elvégzése, becsületünk és boldogságunk forog kockán ... Bízom a tiszta szívű emberekben, bízom az erkölcsi igazság fölényében, bízom a világbéke gyönyörű eszméjének megvalósításában. Mert hiszek Istenben, bízok az emberben. Imádkozom azért, hogy a moszkvai világgyűlés szellemi atmoszférája ebben a bizalomban formálódjon és gyümölcsözzön minden ember javára.

Balikó Zoltán lelkész

Pécs

•

■ A tömegpusztító fegyverek alkalmazása az özönvíz óta nem látott világkatasztrófába taszíthatja az emberiséget. Bár- mini is forgathatjuk a kérdést „a lenni vagy nem lenni” kérdés mered a mai nemzedék elé^ „Földi paradicsom, vagy 'az emberiség pusztulása’ — ez a nagy tét. Ezért a leszerelés ma a világ kulcskérdése. A békevilág mozgalom háború a háború ellen. Nem lehet többé egyes emberek vagy csoportok magánügye, hanem az egész emberiség közös ügye. Örömmel látjuk, hogy a békéért küzdők frontja kiszélesedett. Es azt, hogy a háború gondolatával kacérkodók hovatovább az emberiség túlnyomó többségével találják szembe magukat. Valóban ezt a szent háborút a háború ellen folytatni kell a végső győzelemig.

Ormos Elek lelkész Mohács

*

A béke és leszerelés ügye a legteljesebb mértékben összhangban van Isten akaratával és a Biblia tanításával. Isten mindig azt akarta, hogy az ember már itt a földön is boldogan éljen. A boldogan élés egyik feltétele a béke. Részemről hálát adok Istennek, hogy a moszkvai leszerelési és békevilág- gyülés megkezdődött. Kívánom, hogy a gyűlés résztvevői elérjék azt a célt. aminek érdekében összegyűltek. Bízom benne, hogy a békevilággyűlésnek meglesz a maga áldásos, gyakorlati eredménye, aminek megvalósulásáért magam is imádkozom.

Kaposvári Vilmos lelkész Csillaghegy

*

Örömmel és figyelemmel kísérjük azoknak a munkáját, akik fáradságot nem ismerve mindent elkövetnek a leszerelés és béke ügyében. Tudjuk, hogy ennek a harcnak előbb-utóbb diadalra kell jutnia, és megvalósul a jószándékú emberek vágya: a béke. Nem az erő, hanem a szeretet fog diadalmaskodni. Ott, ahol a szeretet győz, ott az igazi béke. Reménységgel tekintünk a Moszkvában ülésező békevilággyűlés munkájára is. Akik ott együtt vannak, azokat az emberiség iránti szeretet vezeti a harcban és ennek a harcnak nem maradhat el az eredménye. Egyezzenek meg a nagyhatalmak és tegyék lehetővé a leszerelést. A ma még a leszerelésről hallani nem akarók lelkiismeretére apellálunk: ne a fegyvert, a halált, hanem a békét és az életet válasszák.

Zámolyi Gyula lelkész

Mosonmagyaróvár

fegyvereikből

Gyakorlott emberszeretef

TANÚSÍTS

ŐSZINTE ÉRDEKLŐDÉST EMBERTÁRSAID MINDEN DOLGA IRÁNT!

Persze: amennyiben azok rád tartozhatnak. Ne feledd, hogy két egyforma ember nincs, és hogy nem te vagy az emberiség prototípusa. Ö különbözik tőled, s ez neki nem hibája, és te sem vagy olyan, mint ő, ez pedig neked nem erényed. Jusson eszedbe, hogy amilyen idegenkedve vizsgálgatod te a másikat, éppoly bizonytalan érzésekkel figyel ő téged. A „kerülgetés” kölcsönös, láthatatlan burkát áttörheti a szeretet. Hogyan? Ügy,- hogy nekidurálod magad, és szépen, finoman elkezdesz érdeklődni iránta, de úgy, ahogy az ember leendő új lakásának adatai felől érdeklődik. Hadd érezze csak meg a másik, hogy te jövőjének egy darabja lehetsz, hogy erős a szíved és lehet rá számítani.

Ne vesd meg embertársaid bogarait. -Úgyszólván mindenkinek van valami „heppje”, ártatlan mániája, vagy na- gyonis tiszteletre méltó szenvedélye, amelyet szinte gyermekeként védelmez minden illetéktelen gúnyolódás ellen. Kérdezd hát meg tőle. hogy mivel foglalkozik a legszívesebben, mit tanul, miben halad. milyen terveket ringat a szívében. Beszéltesd önmagáról, hadd beszélje ki magából azt a félelmet, hogy egyedül van, mert mindenkit csak önmaga érdekel. Ne legyen idegen számodra a háztartás gondja, legutóbbi szórakozásának élménye, gyermekének iskoláztatása, s hogy borzasztó, ma már másodszor léptek a lábára a buszon. Ne utáld a bélyeggyűjteményét, próbálj együtt lelkesedni vele a kedvenc csapatáért, igyekezzél rokonszenvvel fogadni nagyra tartott zeneszerzőjét, íróját, szóval: érdekeljen felebarátod úgy. ahogyan van, érdekes, vagy különös tulajdonságaival együtt. Szabadulj meg attól a téveszmétől, hogy téged sokkal könnyebb megszeretni, mint azt a másikat -ú-'és már meg11 is nyílt előtted az út a szívéhez. És n« felejtsd el a legközelebbi találkozásig, miről beszél a legékesebben.

Az iyen érdeklődés őszintesége üzeni nekünk, hogy nem vagyunk magunkban, testvérek vagyunk. Még egyszerűbben: hogy emberek vagyunk.

NE BÍZD MAGAD AZ ÉRZÉSEIDRE AZ EMBEREK ÉS HELYZETEK MEGÍTÉLÉSÉBEN

Megesik ugyan, hogy az ember ;,előérzete” beválik, és szerencsés ember, akinek jó „szimata” van váratlan eshetőségek megsejtésére, ám kész rombolás, ha valaki első benyomása, vagy éppen hangulata alapján egy-kettőre beskatulyáz valakit rendesnek* vagy megbízhatatlannak, s a továbbiakban eleve jó-, vagy rosszhiszeműen bírálja el az illető minden megnyilatkozását. Aki érdemtelenül jól járt, visszaélhet ezzel, aki pedig balszerencsés, igyekezete ellenére sem tud megszabadulni a kapott láthatatlan címkétől. Légy mindig nyitott vé* leményed megjavítására, módosítására, különösen emberekre vonatkozóan! Hány kölcsönös ellenszenvnek lehet így elejét venni! Szívszorító dolog azt látni, hogy ember- társaink milyen megátalkodott makacssággal ragaszkodnak némelyekről alkotott rossz véleményükhöz — mintha csak örömük telnék ebben — és ezzel fenntartják pl. a munkatársi viszonyban azt az áldatlan állapotot, amely erkölcsi és anyagi kárt egyaránt okozhat. De milyen felszabadulást hozhat, ha valaki szembeszáll saját előítéletével, addigi egyoldalú vélekedésével,' s nem is megfontolás nélkül, sőt nagyonis megfontolt eltökéléssel igyekszik újult bizalommal kaput nyitni a felebarátjának az új kezdésére. Néha már egy-két ember ilyen kemény elhatározása lényegesen megjavítaná az üzemegység munkáját, vagy akár egy család éá rókonság viszonyát. B.

Amerikai gondok

Rusk amerikai külügyminiszternek gondjai vannak. Ez magában véve még nem különös dolog, hiszen a külügyminiszterek általában elfoglalt s ezért gondterhelt emberek. Az USA külügyminiszterének gondjai azonban az utóbbi időben egy egészen különös eset kapcsán is megszaporodtak. Az eset a következő:

New Yorkot Washingtonnal az ún. 40. sz. autóút köti ösz- sze, amely arról nevezetes, hogy ezen közlekednek a New Yorkban székelő ENSZ diplomatái, ha az USA fővárosában álcád dolguk. Már most, mivel az ENSZ-nek egyre több afro-ázsiai tagja van, egyre sűrűbben használják a 40-es autóutat „színes” diplomaták kocsijai. S mivel az út hosszú, természetes, hogy a megéhezett és megszomjazott államférfiak útközben szeretnének betérni az országút menti számos vendéglő, bisztró, kávéház valamelyikébe. S itt kezdődnek a gondok —■, mármint a Ruskéi. A fényes gépkocsikból kiszálló diplomatákat ugyanis barátságtalan vendéglősök és pincérek tanácsolják el a vendéglátó — de nem vendégszerető — üzemek küszöbéről: Színeseket nem szolgálunk ki! A kínos benyomás, a lehetetlen helyzet s a belőle adódó diplomáciai bonyodalmak serege elképzelhető.

S ez nem elég. Nemrégiben a washingtoni fodrászok is vonakodtak a „színes” diplomatákat és hozzátartozóikat kiszolgálni, azzal az — átlátszó — indokolással, hogy nem rendelkeznek kellő szakértelemmel a másféle hajnövésű frizurák gondozására.

így azután Rusk kénytelen volt egy külön ügyosztályt a külügyi hivatalban felállítani a fenti problémák megoldására. Máris jelentős eredménnyel: sikerült a mintegy 70 országútmenti vendéglősből legalább negyvenet rábeszélni elutasító álláspontjának feladására. S állítólag találtak már fodrászt is az USA fővárosában, aki leereszkedett a „színes” diplomaták kiszolgálására.

Mindezt olvasván, az ember úgy érzi, megáll az esze. Hiszen mindez abban az országban történik, amelynek lakosai szeretik hazájukat „God’s own country”-nalc, „Isten saját országának" nevezni. S feltehető, hogy a színesek elől elzárkózó kocsmá- rosok és fodrászok között bibliaolvasó emberek is akadnak. Vajon sohasem olvasták Pál apostol intelmét, mely. szerint Ista* „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette” (Csel. 17,26), vagy azt, hogy Krisztus keresztjét, egy cirénei, vagyis észak-afrikai, tehát feltehetőleg néger, férfiú segített hordozni (Lukács 23,26), s hogy a Szentlélek pünkösdi kitöltetésénél ázsiaiaknak és afrikaiaknak is. hirdettetett az evangélium- (Csel. 2,8—11), s végül, hogy■ Filep evangélista munkájának, első gyümölcse egy néger fő-, ember megtérése volt (Csel- 8,26—39)? Vagy ha olvasták e. fejezeteket, nem akarták azo-\ kát megérteni és azok szerint cselekedni?

Ahol ilyen gondok vannak,, ott jobb volna talán kevesebbet és kevésbé hangosan be* szélni a keresztyénség, a „keresztyén kuliuta”, a vallás- szabadság stb. védelméről.

G.

A GAZDAG ANYA

D. Haug püspök idézte az alábbi történetet egy idős anyáról, aki szinte a falu szélén lakott nagy szegénységben. Arra a kérdésre* hogy nincs-e rokona valahol, azt felelte, hogy egy fia él Ausztráliában, aki ott kereskedő. Minden karácsonyra kap tőle levelet és a levélben képeket. Az anya elő is vette a „képeket”, amelyek szép számmal érkeztek és akkor derült ki, hogy mind egy-egy bankjegy volt. A szegénységben élő anya valójában gazdag volt, de maga sem tudta.

A püspök a történethez ezt fűzte hozzá: „Vajon nincs-e így sok keresztyén ember, aki elfelejtette, hogy a kegyelem keresztségében részesült?”

é

1