Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-11 / 24. szám
A Prágai Keresztyén Békekonferencia minden egyházi békeerőt egyesíteni kíván A küszöbön álló Prágai Keresztyén Béke-világgyű- léssel kapcsolatban munkatársunk felkereste D. dr. Vető Lajos püspököt, egyetemes egyházunk lelkészelnökét. Az egyházi békemozgalommal, a Prágai Keresztyén Békekonferenciával és abban magyarországi egyházaink szolgálatával kapcsolatban feltett kérdésekre D. dr. Vető Lajos püspök az alábbiakban válaszolt: A szeretet parancsa: az emberélet javára jót cselekedni! 'A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa május 29-én tartotta évi közgyűlését a budapesti Református Teológiai Akadémia dísztermében. Dr. Bartha Tibor püspök, az ökumenikus Tanács elnöke köszöntötte a közgyűlésen vendégként megjelent GERALD GÖTT1NGET, az NDK Keresztyén Demokrata Uniójának főtitkárát és munkatársát, KARL ORDNUNG titkárt; az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, OLT KÁROLYT és a kíséretében levő VERES PÁL osztály- vezetőt; a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, WILHELM MEISS- NERT és a kíséretében megjelent SIEGFRIED HIENZSCHT, a nagykövetség első titkárát; LOIS MEYRHOFFERT, az Egyházak Világtanácsa munkatársát országi Evangéliumi Egyházak életében Is. S ezek végzetessé válhatnának, ha a zsinat nem tudná magát elhatárolni a mi- litarizmus erőitől és a revan- sizmüs politikájától. De bátor bizakodással látjuk az egyház arculatán a másfajta jeleket is: Isten Lelke jelenlétét Krisztus egyházainak munkájában. Nagy reménységre jogosító jel, hogy az NDK-ban dr. Emil Fuchs professzor vezetésével egyházi küldöttség kereste fel Walter Ulbricht-ot, az Államtanács elnökét és átnyújtotta 32 ezer keresztyén ember és különböző keresztyén egyesületek aláírásait, melyek arról tanúskodnak, hogy az NDK-ban élő keresztyén testvéreink Isten igéjétől elkötelezetten keresik a szolgálat és a jó cselekvésének' alkalmait. . Az örvendetes biztató jelek sorában különösen kiemelkedő a Prágai Keresztyén Békekonferencia mozgalom megerősödésének ténye. Nagy reménységgel tekintünk az első Keresztyén Béke-világgyűlés júniusi alkalmára. Áldott legyen IMÁDKOZZUNK Szerető mennyei Atyánk! Dicsőítünk Téged a karácsonyi angyalokkal együtt azért a szeretetedért, amellyel a Te Fiadat ennek a világnak adtad. Köszönjük, hogy Benne megbékéltél ezzel a világgal. Köszönjük, hogy most is békét ajándékozva fordulsz a világ felé. Kérünk, adj látást nekünk feladataink felismerésére és adj munkakedvet a béke szolgálatának elvégzésére. Áldd meg az Első Kereszmeg Krisztusért, Ámen. KÖVETELIK A KATONA- LELKÉSZI SZERZŐDÉS FELMONDÁSÁT Frankfurt am Main. (ADN). A katona-lelkészi szerződés felmondását, „a béke és vele a leszerelés kérdésében világos egyházi döntést” követel a hesseni „falusi lakosság atomhalál elleni bizottsága”. Egy, a gieszeni gyűlésen hozott határozatában ez áll: „Az egyházak — ahelyett, hogy szembeszállnának minden német felfegyverkezéssel — a nyugatnémet hadkötelezettséggel paktálnak, melyben az ún. katonai-lelkészség intézményét létrehozták.” A gyilkosságra való kiképzéshez nyújtott egyházi segítség, a fegyverek egyházi megoldása gyalázatos, a tulajdonképpeni egyházi feladatokkal ellentétben álló magatartássá lett! Isten, aki úgy vezeti egyházainkat, hogy egyre mélyebben értjük meg az evangélium titkát, a szolgálat parancsát, Krisztus küldetésének titkát. Áldott legyen Isten, aki módot és lehetőséget ad ökumenikus tanácsunk egyházainak arra, hogy Krisztus missziójában részesedve, Isten szeretet-akara- táról, Krisztussal való közösségben már a földön bizonyságot tehessenek — mondotta elnöki megnyitójában dr. Bartha Tibor püspök. Az elnöki megnyitó után Gerald Götting főtitkár tartott nagy figyelemmel kísért előadást Schweitzer Albertnál Afrikában tett látogatásáról. Káldy Zoltán püspök terjesztette be ezután jelentését a Prágai Keresztyén Békekonferenciáról és arról a munkáról, amivel a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa tagegyházai kívánnak hozzájárulni az Első Keresztyén Béke-világgyűlés eredményességéhez. Muraközi Gyula, az ökumenikus Tanács főtitkára, az elnökség nevében határozati javaslatokat terjesztett elő. A Prágai Keresztyén Békekonferenciával és az Első Keresztyén Béke-világgyűléssel kapcsolatos határozatot lapunk múlt- számában teljes terjedelmében közöltük. A közgyűlés többi határozatát lapunk más helyén ismertetjük. Ezután a közgyűlés adminisztratív ügyekkel foglalkozott, elfogadta az előterjesztett jelentéseket, megalakította új tanulmányi bizottságát, elfogadta az 1959—60. évi zárszámadásokat és megállapította az 1961. évi költségvetést. G. A. tyén Béke-világgyülést és áldd meg azokat o fáradozásokat, melyet jóakarata emberek végeznek a békés jövendőért. Áldd meg magyar népünket, hogy jókedvvel építse az országot. Maradj Anyaszentegyházunkkal és tedd gyümölcsözővé igehirdetéseinket. Kérünk, hallgasd imádságunkat Jézus a Te fiadért. I A katona-egyház szabotálja I a békét!” LAMBARENE Dr. Albert Schweitzer, a neves békedíjas professzor ez- időszerint egy könyvön dolgozik. A könyv a világbékével foglalkozik. Elzászi barátainak azt írta, azt hiszi, ez lesz utolsó munkája. Gyengélkedik és ez évben előreláthatólag nem hagyhatja el a Lambarene-i kórházát, hogy Európába utazzék. Albert Schweitzer januárban volt 86 éves. A SZÓVJETUNIÖBELI MUZULMÁN vallásnak vezetője felhívást intézett az izlám valamennyi szovjetunióbeli hívéhez, hogy támogassák az Afrikában és Ázsiában élő hittestvéreik „kolonializmus és imperializmus ellen”-i küzdelmét. 1. KÉRDÉS: Közismert, hogy Püspök Ür egyike azoknak az egyházi férfiaknak hazánkban, akik a legrégibb idő óta kapcsolódtak bele a békéért és a háború ellen vívott küzdelembe. Véleménye szerint mi indokolja a sajátosan egyházi békeküzdelmet? 1. FELELET: Már a béke- rilágmozgalom legelső nagy eseményein, mint például a párizsi béke-világkonferen- ciári is nyilvánvaló lett előttünk, egyházi emberek előtt, hogy a sajátosan egyházi békemunkára is nagy szükség van. Annak idején Párizsban mintegy ötvenen vettünk részt egyházi emberek a békemozgalom nagyszabású gyűlésén. Éreztük, hogy a béke-világmozga- lómban éppen, mint egyházi emberek olyan új feladatok elé kerültünk, amilyenek előtt még nem állottak keresztyén emberek és teológusok. Ezeknek az-új feladatoknak a tisztázása céljából tehát kezdettől fogva külön egyházi összejöveteleket is tartottunk, például á Béke-világtanács híres stockholmi gyűlésén is, mely az emlékezetes aláírási felhívást bocsátotta ki. Külön megbeszéléseinket persze nem azért tartottuk, mintha a békemoz- galommal nem értettünk volna egyet a fő célkitűzéseket illetően, még kevésbé, mint hogyha annak egységét megbontani, erejét gyengíteni akartuk volna. Éppen ellenkezőleg: az volt a feladat, hogy a keresztyén egyházakban és hívekben rejlő hatalmas békeerőket mintegy betereljük a béke- világmozgalomba ahhoz hasonlóan, ahogyan a kis patakok és folyók is beleömlenek a nagy folyamokba és végül a tengerbe. Békemozgalmi feladataink tisztázása azonban azért is szükségesnek mutatkozott, mivel később Is az egyházi emberek bizonyos problémákat éreztek akkor, amikor a béke-világmozgalomban nemcsak a saját felekezetük- beli emberekkel találkoztak, hanem a más felekezetbeliek- kel, másvallásúakkal, sőt a ke- resztyénségtől gyökeresen eltérő más világnézetű emberekkel is. Világos, hogy a békemozgalomnak csak akkor van értelme, mert csak akkor erős és akkor felel meg a lényegének, ha minden békeszerető embert magába tud ölelni az egész földkerekségen, fajra, nemre, világnézeti, vallási és egyházi különbségeinkre való tekintet nélkül. A béke ellenségei eleinte sokkal nyíltabban ágáltak a keresztyének között is, mint most. Hiszen a békemozgalom megindulásakor még csak az USA-nak volt atombombája. A béke, magukat keresztyéneknek nevező, ellenségei is annak idején az amerikai atombombába vetett bizalommal igyekeztek az emberek közötti különbségek fel- használásával megtorpedózni és szétzülleszteni a béke-világ- mozgalmat, a világnézeti, egyházi különbségeket különösen is kihasználva. A feltett kérdésre tehát röviden az a válaszom, hogy a sajátosan egyházi békeküzdelem erre való: az egyházi emberekben, a hivő és vallásos emberekben meglevő békevágyat és háborúellenes akaratot egyesíteni a békére vágyó egész emberiség békeakaraiá- val. Hiszen csak így lehetett és lehet remélni azt, hogy sikerül megakadályozni újabb, most már atomháború kitörését és megmenteni az emberiséget a pusztulástól. . 2. KÉRDÉS: A Prágai Keresztyén Békekonferenciát úgy kell-e tekintenünk, mint csupán egyet a sok keresztyén béketársaság és szervezet között? 2. FELELET: Ez a kérdés nagyon ipdokolt. Hiszen az egyháztörténet különösen a legújabb korban sok olyan megmozdulást jegyzett fel, mely a világbéke és a népek békéje megőrzését tűzte ki feladatul maga elé. Eredetileg az ökumenikus mozgalom is ilyen okokból igyekezett a megoszlott egyházak erőit összefogni. A Prágai Keresztyén Békekonferencia ezekhez az egyházi béketársaságokhoz és szervezetekhez képest éppen annyiban új kezdeményezés, hogy az összes egyházi békeerőket, tehát a különböző keresztyén pacifista békeszervezetek erőit is összefogni és egyesíteni kívánja. A Prágai Keresztyén Békekonferencia tökéletesen elhibázná rendeltetését, ha erről megfeledkezne, vagy ezt nem sikerülne neki erőteljesen elérnie. Tehát a Prágai Keresztyén Békekonferencia nem egyike a sok keresztyén béketársaságnak és békeszervezetnek, hanem éppen az a mozgalom, amely egyfelől a különböző keresztyén békeszervezeteket, másfelől minden hivő, békeszerető embert össze akar fogni a háború elhárítása és a béke biztosítása érdekében. 3. KÉRDÉS: Püspök úr ott volt a Prágai Keresztyén Békekonferencia bölcsőjénél. Mi tette lehetővé, hogy ez a fiatal mozgalom ily rövid idő alatt, 1961-re Keresztyén Bé- ke-világgyűléssé izmosodhatott? 3. FELELET: Azt szoktuk mondani, hogy „magától semmi sincsen”. Ez így van a Prágai Keresztyén Békekonferenciával kapcsolatban is, melynek kétségtelenül gyors erősödését három főoknak tulajdonítom. Az egyik az, hogy a Prágai Keresztyén Béke- konferencia élén álló személyiségek rendkívül sokat dolgoztak az elmúlt, alig három esztendő lefolyása alatt. Gondolok például néhai Poszpísil Bohuszláv testvérünk fáradhatatlan munkásságára, aki a Prágai Keresztyén Békemozgalom oltárán emésztette el fiatal, tehetséges, nagy jövő elé néző életét. A másik ok az, hogy a Prágai Keresztyén Békekonferencia vezetői közül többen a Béke-világtanács vezette béke-világmozgalomban kezdettől fogva részt vettek, s így megtanulhatták, hogy a békéért hogyan kell értelmesen, céltudatosan és eredményesen küzdeni. Gondoljunk itt többek között a nagynevű prágai teológusra: Hromádka József professzorra. A harmadik ok az, hogy az egyházi erőknek a Béke-világtanács célkitűzéseinek megfelelő ösz- szefogását és tömörítését minden egyházi ember is azonnal szükségesnek látja, mihelyt komolyan fáradozik a béke ügyéért. A Prágai Keresztyén Békekonferenciának történelmi szükségszerűségből kellett megalakulnia, tekintettel arra, hogy a különböző egyházak Keleten és Nyugaton, Északon és Délen egyre határozottabban magukévá teszik a béke- világmozgalom célkitűzéseit. 4. KÉRDÉS: Milyen jelentőséget tulajdonít Püspök Űr a Prágai Keresztyén Béke-világ- gyűlésnek az egyetemes ke- resztyénség és egyetemes emberiség szempontjából? 4. FELELET: Az egyetemes keresztyénség csak hálás lehet a Prágai Keresztyén Békekonferenciáért. Ugyanúgy az Egyházak Világtanácsa és a Lutheránus Világszövetség is, hogy csak ezeket említsem. Az Egyházak Világtanácsának és a Lutheránus Világszövetségnek, továbbá a többi felekezeti világszövetségnek az összejövetelein szerepel ugyan a béke megvédésének feladata is és nagyon fontos megnyilatkozások születtek már rajtuk az elmúlt években. Azonban az Egyházak Világtanácsa és a többi egyházi világszervezet túlságosan el van foglalva más, elismerem, szintén fontos kérdésekkel is, s ezért nem bírják az egyházi békeerőkét olyan mértékben egyesíteni és ‘felfokozhi, mint ahogyan az kívánatos, szükséges és lehetséges és mint ahogyan a Prágai Keresztyén Békekonferencia teszi, melynek ez az egyetlen célja, feladata és értelme. Ezt az Egyházak Világtanácsának és a Lutheránus Világ- szövetségnek a vezetőkörei is egyre jobban belátják. Ezért küldik el a mostani Prágai Keresztyén Béke-világgyű- lésre hivatalos megfigyelőiket is. Azt is hisszük,, hogy ha a világbékéért a különböző egyházak hívei együtt tudnak imádkozni és dolgozni, ennek nagy jelentősége lehet a részekre tagolódott keresztyénség egysége, az „una sancta" valóságának megbizonyítasa tekintetében is. Az pedig, hogy az egész emberiség mit nyer a keresztyén békemunkától, nyilvánvaló azok előtt, akik hittel látják a mélységes összefüggéseket a keresztyénség megoszlása és az emberiség történetének háborúi és békétlensége között, másfelől hittel felismerték azt is, hogy a keresztyénség erői nagymértékben elősegíthetik az emberiség békés együttélését. 5. KÉRDÉS: Magyarországi egyházaink küldöttsége, benne evangélikus egyházunk képviselete, június 13-án indul Prágába a Keresztyén Béke- világgyűlésre. Mit vár Püspök Űr, és mit várhat gyülekezeteink népe a Béke-világgyűlés, és azon küldöttségünk munkájától? 5. FELELET: Egyházunk küldöttségét a Prágai Keresztyén Béke-világgyűlésre nagy gonddal állítottuk össze. Az összeállítás munkája azért nem volt könnyű feladat, mert tízszer, vagy akár százszor akkora delegáció is kitelt volna a békéért tudatosan és tapasztaltán küzdő egyházi embereinkből. Nagy kitüntetés tehát és nagyon fontos feladattal való felruházással jár delegációnk tagjának lenni. Azt várjuk tőlük, hogy magyarországi egyházaink békeakaratáról hittel, szeretettel és bölcsességgel állhatatosan tegyenek bizonyságot Prágában, s D. Bartha Tibor püspök elnöki megnyitójában utalt arra, hogy szolgálatunk tartalma az ökumenikus Tanácson belül is arra irányul, hogy Isten igéjének engedelmeskedve, a jót próbáljuk cselekedni. Az egyház egyetlen és döntő kérdése az atomkorszakban is a Krisztusról való bizonyságtétel. Ez pedig azt jelenti: tudnak-e Krisztus egyházai a lét és nemlét kérdésével viaskodó embervilág életében egyedül a szeretet parancsának engedelmeskedni és az emberélet javára cselekedni. Krisztus e földön élő egyházai mozgósíttassanak a jó cselekvésére, álljanak azok mellé az erők mellé, amelyek az emberiség javát akarják. Ez a jó a háború veszedelmének a kiküszöbölése, a népek megbékélése, az atomfegyverek gyártásának megtiltása és a teljes leszerelés megvalósítása. Szólott a továbbiakban dr. Bartha Tibor püspök azokról a nehézségekről, amelyek a Krisztus parancsának engedelmeskedő szolgálat cselekvése közben felbukkannak. A legautentikusabb helyről, Isten kijelentéséből tudunk arról, hogy a Krisztus cselekedeteit cselekedni akaró egyház soraiban zavar keletkezik, és a szolgálni akaró egyház nehézségekre bukkan. A Sátán, aki kezdettől fogva embergyilkos volt, kísérti meg Krisztus egyházait éppen akkor, amikor Krisztus parancsának végrehajtását magukra akarják venni. Arra próbálja rávenni az egyházakat, hogy a szolgálat helyett vitát folytassanak a világgal és saját érdekeiket védelmezzék. Az élet szolgálata helyett a halál szolgálatában álljanak. A megkísértés megdöbbentő jelei mutatkoznak gyakran a római katolikus egyház vezető köreinek állásfoglalásaiban és megnyilatkozásaiban. Például amikor az anglikán egyházzal való kapcsolatkeresést valamiféle ateizmus elleni frontalkotás hátsó gondolatával végzi. A kísértés jeleit láthatjuk a magukat a reformáció örököseinek tartó azon dél-afrikai protestáns egyházaknál is, amelyek az elmúlt hónapokban kiléptek az Egyházak Világtanácsából. Ezek az Afrikai Holland Református Egyház és a Transvaali Holland Szigorú Református Egyház, melyek a johannesburgi ökumenikus konferencia igétől vett bizonyságtételét a faji egyenlőségről és a fajok közötti igazságról nem akarták elfogadni. A megkísértés bizonyos jelei mutatkoznak meg o Németamiképpen a Prágai Keresztyén Békekonferenciának az előkészítésében magyarországi egyházaink kiváló tanulmányokkal vesznek részt, úgy most magát a világgyűlést is segítsék elő közvetlenül Krisztusban gyökerező szeretetük- kel és hitükkel, tudásukkal és tapasztalataikkal. Mi pedig idehaza gyülekezeteinkkel, béke&zerető egyházainkkal, hittestvéreinkkel együtt imádkozunk értük s a népek, az egész emberiség békés, háborúmentes együttéléséért folytatandó munkájuk eredményességéért. I Á
